Népújság, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
Tavasx előtt Hosszú évek óta először 1965-ben fordult elő, hogy Heves megye állami építőipara teljesítette éves tervét. Érthető tehát, hogy szerda délután érdeklődéssel és jóleső érzéssel hallgatták az építőipari aktívaértekezlet részvevői Zítnandi Mátyásnak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének elismerő szavait. — Az építőipari vállalatok, azok párt- és tömegszervezetei, a gazdasági és műszaki vezetők gondosan felmérték a feladatokat és hatásos intézkedéseket tettek a tervek sikeres teljesítésére. A megyei állami építőipar 1965. évi tervét 104 százalékra teljesítette, ezzel építési, szerelési tervét 15,4 millió forinttal túlteljesítette és 26,5 millió forinttal termelt többet, mint az előző évben, a nem végleges, de új adatok szerint Az előadó hangsúlyozta, hogy 1365-ben az építőipari vállalatok a termelés növeléséi teljes egészében a termelékenység növelésével érték eh Javult a létszám- és bérgazdálkodás, kedvezőbb — különösen az állami építőipari vállalatnál a koncentráció, örvendetes, hogy az állami építőipari vállalatnál mintegy 60 —70 százalékos eredményjavulás várható. A párt- és a tö- megszervezetek, a gazdasági és a műszaki vezetők megértették a Központi Bizottság 1964 februári határozatát, majd a megyei párt-végrehajtóbizottság októberi határozatát és a területi pártbizottságok segítségével a leglényegesebb területekre irányították a figyelmet. Az előadó részletesen szóTt arról, hogy a kedvező eredmények ellenére még sok a javítanivaló. Több építkezésen jogosan kifogásolták a munka minőségét. A kezdeti eredmények ellenére még mindig lassú az építőipar iparosodása, akadozik a folyamatos munkaszervezés, nem kielégítő a korszerű épületelemek és a típustervek felhasználása. Növekedett ugyan a gépesítés, de a gépek kihasználása romlott. A megengedettnél hosz- szabb a kivitelezési idő, bár a lakásépítéseket gyorsították. Az igazságra tapintott a beszámoló, amikor azt elemezte, hogy sok bajt és kárt okoz a beruházások rossz előkészítése, a tervdokumentációk hiánya. Ez különösen a ‘tanácsi építőiparra vonatkozik. Valamennyi vállalatnál, de főleg a ktsz-eknél okozott sok zavart az anyagok és a szállító- eszközök hiánya. A kisipari termelőszövetkezetek 4,8 százalékkal maradtak le tervkötelezettségük teljesítésétől. A visontai erőműkombinát építkezései jól haladtak, de a 22. sz.. Állami Építőipari Vállalat a többi megyei munkával lemaradt. A beszámoló részletesen és konkrét példák nyomán elemezte a gazdasági és a párt- munkát, majd az 1966-os legfontosabb feladatokra irányította a figyelmet. Az előző évekhez viszonyítva az 1966. évi tervek teljesítésének feltételei jobbak. Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat idei munkáinak több mint 70 százalékára megkötötte a szerződést, a Tanácsi Villanyszerelő Vállalat szerződésállománya 56,6 százalék, de a Heves Megyei Taná- c*i Építőipari Vállalaté csak 43,6, az Egri Közúti Vállalaté pedig csak 38 százalék. A saesrzödések megkötésére, a viták és a nehézségek megoldására sürgette asz előadó a tervezőket, a beruházókat és a kivitelezőket. Az előző évi tapasztalatokra ■talwa a legfontosabb probléLátogatás az AGROKER-nél Mezőgazdász pilóták között — a Repülőgépes Növényvédő Állomáson A hegyek alján hatalmas^ több száz holdas területet foglalnak el a budaörsi repülőtér kifutópályái. Bal oldalon két sorban repülőgépek állnak, az irányítótorony előtt egy hárommotoros óriás búslakodik. Bent, a kör alakú épületben, víg zsongás. Csattognak a kau- csuklabdák: játszanak a pilóták, azok, akik februártól novemberig a földtől néhány méternyire, a fák tetejétől alig pár centire bőgetik repülőmotorjaikat. A Repülőgépes Növényvédő Állomás műszáki személyzete a. továbbképző órák szünetében szórakozik. Kovács István igazgatóhelyettes főmezőgazdászt az irodában találjuk. — Hogy telt el az elmúlt esztendő? Mennyi fejtrágyát, növényvédőszert, porozó anyagot terítettek a földekre? — Tavalyi tervünk 462 ezer hold szántó, gyümölcsös, rizsföld és szőlő trágyázását, porozását, permetezését tartalmazta. Nemcsak teljesítettük, hanem 30 ezer holddal túl is teljesítettük tervünket. Esetenként öt mázsa vegyszerrel 85 ezer felszállást bonyolítottunk le. embereink 10 ezer órát töltöttek a levegőben. Csak az tudja, aki már látta, milyen Tíz nap — és tizennyolc év... egy Jl eseppben kerestük a tengert. Tíz nap- ” ban — azt a tizennyolc évet, amely szerződés aláírása óta eltelt. Felütöttük a legnagyobb magyar napilap összefűzött példányait. 1966. február 1. és 10. között, időrendben a következő szovjet—magyar vonatkozású közleményeket találtuk: „A szegedi Odessza-negyedben befejezték a lakásépítkezést”. (Odessza Szeged testvérvárosa: a szovjet kikötővárosnak is van Szeged nevű negyede). „Szovjet íróküldöttség érkezett Budapestre”. „Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Lima 9. sikere alkalmából”. „Szovjet—magyar villamos távvezeték építését kezdték meg”. „Moszkvában magyar—szovjet filmművészeti együttműködési egyezményt írtak alá”. „Apró Antal elutazott Moszkvába, a KGST végrehajtó bizottságának ülésére”. „Magyar közgazdászok is részt vettek a moszkvai nemzetközi közgazdasági értekezleten”. A eseppben kerestük a tengert... A hasonlat egyszerre több értelemben is ide illik. Ügy is, hogy ez a néhány címsor híven tükrözi a szovjet—magyar kapcsolatok sokoldalúságát, de úgy is, hogy mindaz, amit a tudósítások tíz nap alatt elmondtak, csupán parányi cseppje kapcsolataink valóban beláthatatlan tengerének. Az idézett hírek annyira megszokottak, annyira mindennaposak* hogy szinte semmi különöset nem találunk bennük. Valóban: a szovjet—magyar kapcsolatok mindennapjaink szerves részévé váltak, amire ki-ki bizonyára sok példát tudna elmondani szűkebb környezetének: falujának, városának, munkahelyének, de meg családjának gyakorlatából is. Minderre pedig azért emlékeztetünk most, mert éppen ma van tizennyolc esztendeje, hogy Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Magyar- ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A „szerződés” szó némileg hivatalos csengésű: az elmúlt tizennyolc esztendő tapasztalatai legalább is azt bizonyítják, hogy szocialista országaink testvéri kapcsolatainak hőfoka messze meghaladja a nemzetközi jogi formula szűk kereteit. Aki 1948-ban született, még csak most áll az érettségi előtt. Szerződésünk azonban, amely egyidős azokkal a tizennyolc évesekkel, már régen letette az érettségi vizsgát, és az alkotó, felfelé ívelő férfikor időszakába lépett. S azt kívánjuk, hogy az idő még szilárdabbá kovácsolja azt a barátságot, amelynek alapját a fel- szabadulás, közjogi kereteit pedig tfeeamyulc esztendős szerződésünk RENDELET a termelőszövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről A Magyar Közlöny 10. száma közli a földművelésügyi miniszter rendeletét a termelőszövetkezetek jogi ügyeinek intézéséről. A rendelet összefoglalja, egységesíti azokat a jogszabályokat, amelyek eddig külön-külön intézkedtek a kérdés egyes részleteiről. Az új, egységes jogszabály létrehozása azért vált szükségessé, mert a termelőszövetkezetek működésében — mind a külső szervekkel való kapcsolatukban, mind belső életükben — egyre fontosabbá válik a jogászi munka. Ma már csaknem valamennyi termelőszövetkezetben biztosított is a jogügyi intézkedés; ezt összesen mintegy 700 jogi szakember látja el, akiknek a fele jogtanácsosként, fele szerződéses ügyvédként működik. A rendelet pontosan szabályozza a termelőszövetkezeti jogtanácsosok feladatát és jog- jtoatxxtoja többek kő-' zött, hogy a jogtanácsos feladata a termelőszövetkezet jogi ügyeinek intézése, törvényes cs alapszabály szerű működésének előmozdítása, s munkáját közvetlenül a termelőszövetkezet elnökének irányításával végzi. Továbbra is érvényes* hogy több egymáshoz közel levő szövetkezet közösen foglalkoztathat jogtanácsost. Űj intézkedése a rendeletnek, amely szerint általában a jogtanácsost is megilletik a termelőszövetkezeti szakemberek részére megállapított jóléti szolgáltatások és kedvezmények. Jogi ügyek intézésére a termelőszövetkezetek ügyvédi munkaközösséggel is köthetnek határidő nélküli, tartós megbízási szerződést. (MTI) r~XÍPSMG 3 február 18., péntefc Áz építőipar dolgozói vállalják az idei feladatokat Eredményes építőipari vita Egerben Az idén korán beköszöntött a tavasz. Itt-ott megindultak a gépék, néhány nap még, és permetezik a gyümölcsfákat, szórják a műtrágyát. A tavaszi munkák indulása előtt ellátogattunk az AGRO- KER-hez, hogy megérdeklődjük, mivel segíti a vállalat a gazdaságokat? — Már a múlt év végién 14 millió forint értékű műtrágyát szállítottunk ki a termelőszövetkezeteknek. Aiz év első másfél hónapjában pedig újabb 6 millió forint értékű talajerö- utánpótló szerrel egészítettük ki a tsz-etk készletét — tájékoztat az AGROKER főkönyvelője. Megtudtuk, hogy a tavassizal különösen keresett nitrogén műtrágyákból eddig több mint 14 ezer tormát vásároltak meg a szövetkezetek. Ügy látszik, hegy a vállalat a kálisó kivételével biztosítani tudja megyénk mezőgazdasági üzemeinek zavartalan műtrágya-ellátását. — Mi a helyzet a növényvédő szerek tekintetében? — A tavaszi rügyfakadás előtti permetezéshez szükséges szereket beszereztük. A legkeresettebbek a gyümölcsolaj, a Novenda, a Neopol és a rézgá- lic. Ezekből a szerekből több mint 30 tonna áll rendelkezésünkre, illetve ilyen mennyiséggel szolgálhatunk. A munkagépekről és alkatrészekről megtudtuk, hogy az idén már közel egymillió forint értékű gép került az AGROKER-től a szövetkezetekhez. Március elejéig ugyan „uborkaszezon” van a gépvásárlásokat illetően, de ennek ellenére kisebb munkagépeket már vásároltak a tsz- ek. A raktárkészlet jelenleg 24 millió forintot ér. Erőgépekből hiány van, de munkagépekből megfelelő készlet áll rendelkezésre. — Már tavaly is sok gondot okozott az alkatrészellátás. Ezért gyakran jogos, vagy kevésbé jogos támadás érte az AGROKER-t Ne emlékeztessünk másra, mint az U—28-as traktor gumiellátásának problémájára. — Az «nlékeztetés jogos... Most a jelen nehézségekről és eredményekről szólok. Először is 45 ezer árucikkel dolgozik az osztály. Tavaly a gumiabroncson kívül a különböző típusú traktor-alkatrészekkel is voltak, problémák. A tervszerűtlen szállítás miatt ezek a nehézségek sajnos még ma is fennállnak. A Zetor K—25-ös traktor sebességváltó fogaskerekéből és villából szintén hiányok vannak, bár sürgetjük a mihamarabbi szállítást. Az RS —09 traktornál jelenleg igen jelentős az alkatrészhiány. Az UD— 28-as traktor sebességváltójának alkatrészeiből a teljes igényeket nem tudjuk kielégíteni. Az erőgépek alkatrészhiánya miatt a tsz-eknek as alkairésxekkel jól kell gazdálkodni, a javíthatókat meg kelt javítani. — A munkagépekkel mi m helyzet? — Munkagép-alkatrészekből a készletek jobbak a tavalyinál^ kivéve a SZK—3—4 kombájn vágószerkezeti alkatrészeit, továbbá az RCV—2 műtrágyasaó- ró szállítószalagját. A Nujri— 100 típusú trágyamarkoló olajszivattyúja és az SZK—2,6 silókombájn szállítószalagja szintén hiányzik. Még egyet: a lakk-kábelekre vigyázzanak még a tsz-ek, ezekből a szükséges 20 ezer méterrel szemben csuoán 7 és fél ezer métert kapunk. — A felsorolások szinte csali hiánycikkekről beszélnek. Ilyen borús lenne a helyzet? — Nem. Szinte minden hiánycikket felsoroltunk, hogy tisztán lássanak a tsz-ek, hogy mivel kell takarékosabban gazdálkodni. Ez a pár cikk azorrt ban elenyésző a 45 ezer különböző cikkhez viszonyítva. É9 örömmel mondhatjuk, hogy a többi alkatrész kielégítő meny- nyiségben a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére áll. Bizonyításul a Zetor-család, vagy a DT— 413, D—4—K—70, US —28 traktorok alkatrészellátása jobb a tavalyinál. (főm , nehéz munkát végeznek a pi- lóták. Az apró repülőgépek r nem sima betonról, hanem me- t zőről szállnak fel és le, nincs s jelzés, s rádiós irányítás. A- pilótának mégis úgy trail dol- . goznia, hogy ne legyenek üres, azaz munkavégzés nélküli ki- 1 lométerek. Sem géppel, sem . kézzel ilyen pontosan és töké- . letesen nem lehet teríteni, per- . metezni, porozni. Ezt jól tud- ; ják az állami gazdaságok, s ’ mindinkább a termelőszövet- kezetek is; a 34 repülőgéppel, i 150 főnyi személyzettel 30 te- í repjáróval, üzemanyagtankokkal ma már nem is tudják az . összes igényeket kielégíteni. — Reméljük — mondotta Kovács István igazgatóhelyet- t tes—, hogy a harmadik ötéves tervben további repülőgépeket 'm kapunk, és növelhetjük munkaterületünket. Aranyos Béla repülőmémö- " köt apró szobában találjuk: ez az állomás műszaki központja. A 34 éves műszaki vezető el- ' mondotta, •hogy az ország terű- » letét úgynevezett műszaki bázisokra osztották. Egy-egy bázison egy-két gép állomásozik* pilótákkal. Minden géphez szerelő és műszaki személyzet, terepjáró autó, tankkocsival tartozik. Mozgó műhelyekben végzik 5—15—25 és 50 repülőóra után a vizsgálatot. A műszaki szemlék és .javítások olyan alaposak, hogy igen ritka a géphiba. A levegőben töltött minden száz óra után a gép Budaörsre repül, ahol „nagyszemlének”, vagy javításnak vetik alá. A gépek lengyel gyártmányúak, úgy kell működniük, mint a legfinomabb órának. Néhány méterre a földtől nincs mód a repülési hiba korrigálására, s végzetes lehet minden műszaki rendellenesség. A gépek java része máris készen áll a tavaszi bevetésre, a kora tavaszi fejtrágyázásra és a későbbi munkára — s szárnyakra is kapnak rövidesen. (zsolnai) Deli István, a Heves megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója több megkötöttséget említett, amelyek akadályozzák a beavatkozást és az eredményesebb vezetést. A túlzottnak tartott bürokratizmus felülvizsgálatát kérte. Borbély Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának munkatársa utalt arra, hogy az új mechanizmus bevezetése csak fokozatosan 'történhet. 1966 a próba éve, de egyben a harmadik ötéves terv alapozásának ideje is, tehát fokozott munkát igényel a vezetőktől és a munkásoktól is. Majd főleg a ktsz-ek kérdéseire adott választ Mácsai László rendőrszázados példák felsorolásával igazolta, hogy a társadalmi tulajdon védelmében sok még a teendő. A vállalatok vezetőitől, de főleg a jogtanácsosaktól több segítséget, határozottabb intézkedéseket kért Hazai Béla, a megyei párt- bizottság titkára összefoglalójában megállapította, hogy az építőiparban dolgozók értik és vállalják is az idei feladatokat Ezt bizonyította a vita, ezt tükrözték a felszólalások. Megállapította, hogy javult a munkafegyelem, a termelékenység, az önköltség és a legtöbb fontos építőipari tervmü- tató. Javult a pártszervezetek munkája, ezért köszönetét mondott mindazoknak, akik jól dolgoztak. Befejezésül Hazai Béla utalt arra, hogy az építőipar kulcsiparág, az egész népgazdaság fejlődése, életszínvonalunk további alakulása jelentős mértekben függ munkájától. A növekvő feladatok, az új mechanizmus megköveteli, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők az eddiginél is jobban dolgozzanak, a legfontosabb feladatokra koncentrálják figyelmüket A politikai munkát nem lehet elválasztani a gazdasági munkától, a pártszervezetek közvetve felelősek a gazdasági munkáért is. A pártszervezetek segítsék a gazdasági vezetők helyes szemléletének kialakítását, ha feltétlenül szükséges, ha holtpontra jutott valamilyen ügy, gazdasági kérdésekben is merjenek állást foglalni. Végezetül szorgalmas, következetes munkára kérte a tanácskozás részvevőit és rajtuk keresztül megyénk minden építőipari dolgozóját, hogy sikeresen megoldhassuk 1966-os feladatainkat. (F. L.) mákra Irányította a figyelmet és a helyes vezetési módszerek kialakítására adott útmutatást A beszámolót hozzászólások követték. Seregi Ernő, a Közúti Üzemi Vállalat igazgatója a szerződések megkötését sürgette, mert ennek hiányában nem lehet az anyagot idejében az építkezések helyére szállítani. Mázán Sándor, a Magyar Beruházási Bank egri fiókjának vezetője felhívta a figyelmet, hogy az új mechanizmus érvényesülésével a dolgozók keresete egyre inkább a vállalatok gazdaságos termelésétől függ. Rendkívül fontos a határidők betartása, a helyes munkaszervezés és koncentráció, mert az építkezések elhúzódása esetében a bank késedelmi és büntető kamatokai fog kiróni. Karnis Pál, a KISZÖV elnöke, Csömör József, a Mátravidéki Ktsz elnöke és Kévéi Károly, az Egri Építőipar: Ktsz párttitkára azokról az anyagbeszerzési, bérezési, szállítási és egyéb nehézségekről szóltak, amelyek egyre Vnkábt nehezítik a kisipari termelő' szövetkezetek munkáját. Bodócs János, az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságánál! titkára a növekvő feladatokról, a nagyobb felelősségről szólt Mindez megköveteli a politikai és a gazdasági vezetők hatékonyabb együttműködését. Az egyszemélyi vezetés és a demokratizmus egységének megvalósítására mondott módszereket. Vági Jenő, az állami építőipari vállalat ICISZ-titká- ra a Fiatalok eredményes munkáját ismertette, szólt a KISZ- utánpótlás visszásságairól és £ felsőbb pártszervektől több segítséget kért az ifjúsági nevelőmunkához. Bodó József, az állami építőipari vállalat egri főépítésvezetőségének párttitkára elmondotta, hogy a párt- szervezet műszakiakkal erősödött. Nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a dolgozói helyes észrevételeit figyelembe vegyék, másrészt a felsőbb határozatokat a munkásokkal érttessék meg. Zakar Zoltán, a Közúti üzemi Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, a párt- és a tömegszervezeti vezetők ősz- szefogásának szükségességéről beszélt és röviden ismertette, hogy vállalatuk hogyan készül az idei feladatokra. Réz János, az állami építőipari vállalat igazgatója szerint 1965 a mennyiség éve volt, de az idér a munka minőségére kell törekedni.
