Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MIPUJSAG AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVIL évfolyam, 24. szám ARA: 50 FILLER 1966. január 29, szombat flz országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját Vádoljuk az imperializmust! Tegnap reggelre a város ut­cáin rózsaszín, sárga és kék plakátok tűntek fel, amelyen a megyei KISZ-bizottság jel­szavai jelentek meg a vietna­mi szolidaritási ifjúsági nagy­gyűlések rendezésére. Délben az egri Alpári Gyula Közgaz­dasági Szakiskola KlSZ-szerve- zete tiltakozó nagygyűlést ren­dezett a vietnami háború ellen. A nagygyűlést Perényi Anna, a KISZ-szervezet szervezőtit­kára nyitotta meg, majd Nagy András tanár ismertette a vi­etnami és az ezzel kapcsolatos nemzetközi helyzetet. A nagy­gyűlés végén Vas János tanuló javaslatára táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz. A kora délutáni órákban az egri Hajtómű és Felvonógyár fkiszesei és dolgozói tartottak röpgyűlést, amelyen éles sza­vakkal ítélték el az amerikai­ak vietnami agresszióját.: A röpgyűlésen részt vett Trón Thanh, a Dél-vietnami Felsza- badítási Front budapesti irodá­jának titkára, Tran Van Khanh, a VDK nagykövetségé­nek kultúrataséja is. A röp- gyűlés részvevői elhatározták, hogy a vietnami nép megsegí­tésére vasárnapi műszakot szerveznek és ennék teljes ösz- szegét átutalják a 172.525—K— 95 számú - csekkre, amelyet a Nemzeti Bank erre a célra nyitott meg. Ugyanakkor tilta­kozó táviratot is küldtek az Országos Béketanácshoz. Délután öt órakor Egerben a Szakszervezeti Székház nagy­termében ifjúsági nagygyűlést rendeztek a város fiataljai. A nagygyűlésen megjelent Tran Thanh, a Dél-vietnami Felsza­badítás! Front budapesti irodá­jának titkára, T ran Van Khanh, a VDK nagykövetségé­nek kultúrataséja, Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Földi Pál, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság első titkára, Oravecz Mihály, a a KISZ Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztá­lyának munkatársa, Szabó Ist­ván, az SZMT titkára, dr. Csernik József, a HNF megyei elnöke, Csirmaz Dezső vete­rán, Sebestyén János, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára, Juhász Árpád, a megyei KISZ-bizottság titkára, Kónya Lajos, a városi KISZ- bizottság titkára és a társadal­mi élet számos képviselője:. A nagygyűlés előtt ifjúsági kamarakórus, valamint Pálácz Ferenc színművész szavalata köszöntötte a nagygyűlés több szót: Vádoljuk az imperializ­must! — A mai nagygyűlésünkön mi is csatlakozunk a KISZ KB ezen felhívásához — mondotta —, mi is vádolunk. Vádoljuk az imperializmust. A szónok ezután felsorolta azokat az érveket, amelyek mind az imperializmus gazsá­vietnami műszakot tartanak és anyagilag is támogatják ezt a harcot. A beszéd elhangzása után Tran Van Khanh szólt az ösz- szégyűlt fiatalokhoz. Köszöne­tét és háláját fejezte ki azért, hogy ilyen egységesen támo­gatják harcukat. Ez — mint mondotta — nagy erőt ad' rnfn­A Budapesti Hajtómű- és Felvonógyár egri gyáregység gében is szolidaritási gyűlést tartottak. gait igazolják. Hangsúlyozta, hogy az imperializmus, legerő­sebb hatalma az USA, arnely- nek politikáját' néhány tucat tőkés irányítja, s ezek hábo­rúra törnek. Mint mondotta: atomháborúval fenyegeti a vi­lágot, így Vietnamot .is, ahol a hitlei'i módszereket túllépő kegyetlenségekkel' gyilkolják a védfélen dél-vietnami lakos­ságot. Vandalizmusát az impét rializmus most. új jelszó vé­delme alatt hajtja végre, azt hirdetik, hogy a kommunizmus ellen harcolnak. Nos, Domini­kában például 58 kommunista den vietnaminak hazája füg­getlenségéért folytatott harcá­ban. Végül Ho . Si Minnek, a VDK elnökének újévkor el­hangzott üdvözletét tolmácsol­ta a jelenlevőknek. - ­A nagy tapssal fogadott be­széd után még azt is elmon­dotta, hogy Tran Thanh, aki a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítás! Front budapesti iro­dájának titkára, nemrég, njég Dél-Vietnamban harcolt, s fe­lesége tiszti rendfokozatban most is fegyverrel küzd aá A hajtóműgyáriak nagy figyelemmel hallgatták Kónya Lajosnak, az egri városi KISZ- bizottság első titkárának szavait. (Foto: Kiss Béla) mint 600 részvevőjét. Ezután Kónya Lajos, városi KISZ-tit- kár üdvözölte a megjelenteket, majd Sebestyén János, a KISZ megyebizottságának első titká­ra tartott ünnepi beszédet. Be­vezetőjében elmondotta, hogy nemrégen hivatíAcs látogatás­ra hazánkban járt hős vietna­mi nép ifjúságának küldöttsé­ge, s ez a küldöttség személye­sen is tapasztalhatta a szolida­ritási érzés magas hőfokát, amely ott izzik mind a magyar nép, mind a magyar ifjúság szívében. A küldöttség tiszte­letére rendezett budapesti nagygyűlésen elfogadták a jel­ellen 30 ezer amerikai katonát tettek partra, s ezek a békés lakosságot is gyilkolták. Az előadó ezután számokban mutatta be, hogy mibe kerül ez a véráldozat, hogy mibe ke­rül a fegyverkezés. Befejezé­sül hangsúlyozta, hogy a ma­gyar ifjúság, így Heves megye ifjúsága is teljes szolidaritás­sal kíséri a hős vietnami nép harcát és minden tőle telhető segítséget megad ennek sikeres véghezviteléhez. Dicsérte az egri úttörők kezdeményezését, valamint az egri hajtóműgyár ifjúmunkásainak elhatározá­sát is, hogy szolidaritásból amerikai betolakodók ellen Dél-Vietnamban. A beszédek elhangzása után a nagygyűlés részvevői egy­hangúlag, viharos taps kísére­tében csatlakoztak a KISZ Központi Bizottságának felhí­vásához és küldtek tiltakozó táviratot a külügyminisztériu­mon át az amerikai nagykövet­ségre. A nagygyűlés után a Jelen­levők megtekintették azt a filmműsort, amelyet a vietna­mi vendégek hoztak magukkal. koncentráció is, mert a terme­lés folyamatát elszakítja a kö­vetkező szakaszoktól. Jóllehet nem mindegy, hogy a fogyasz­tói árból mennyi jut a terme­lésre, a feldolgozásra és a ke­reskedelemre. A képviselő ezután azzal foglalkozott, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer egyes elemeinek megvalósítása már az év elején is hasznos ta­pasztalatokat hozott. Egyebek között bebizonyította, hogy egy nyilvánvalóan helyes, szükséges gazdaságpolitikai lépés megvalósítása során is sok problémával, a leg­különbözőbb állásfoglalá­sokkal találkozhatunk. Az új mindenkiből élénk rea­gálást vált ki, n..:g akkor is, ha nincs közvetlen hatása az egyes területekre, személyekre — mondotta. Erdei Ferenc ezután beszá­molt arról, hogy az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan megvitatta a nép­gazdaság 1966. évi költségveté­sének tervezetét. Arra az ál­láspontra jutott, hogy az elő­terjesztést helyesli, elfogadja és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlja. Erdei Ferenc végül rámuta­tott, hogy —mint a népfront megyei, járási vezetőivel foly­tatott' tanácskozások sorozata is bizonyította — a városok és falvak lakói jó ideje messze- tekintő intézkedéseket igényel­tek és sürgettek életünk gond­jainak, problémáinak rende­zésére, megoldására. Az igény őszinte segítőkészséggel, alkotó munkakedvvel párosult. A képviselő az 1966. évi költ­ségvetés tervezetét elfogadta és az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. Ezután Gácsi Miklós Borsod, Valter Imre Somogy, Papp Já­nos Baranya megyei és dr. Babies Antal budapesti képvi­selők szólaltak fel, a költség- vetést elfogadták és elfoga­dásra ajánlották. A délelőtti szünet után Vass Istvánná elnökletével folytató­dott a tanácskozás. Sándor lalása Elsőnek Gáspár Sándor emelkedett szólásra. Megállapította: Az 1966. évi állami költségvetés helyesen irányozza elő az idei terv meg­valósításához szükséges pénz. ügyi eszközöket. A terv alapvető célja dolgo­zó népünk életének további javítása. A terv megvalósulása munkásosztályunknak, paraszt­ságunknak, értelmiségnek, te­hát az egész magyar népnek érdeke. Meggyőződése, hogy céljaink valóra váltását tiszta szívből és teljes erejével tá­mogatja mindenki, aki hazánk, a Magyar Népköztársaság ere­jének gyarapodását, népünk felemelkedését kívánja. Nem történt lényeges változás a nemzetközi helyzetben Ezután arról beszélt, hogy a parlament legutóbbi ülésszaka óta a nemzetközi helyzetben lényeges változás nem történt­(Folytatás a 2. oldalon) Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényja­vaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyu­la, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér fajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai, DR. ERDEI FERENC: Már eddig is hasznos tapasztalatokat hozott az új gazdaságirányítási rendszer rünk reformjának megvár lósítása. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar kapcsolatáról szól­va rámutatott, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszeripari vállalatok jövedelmezőségé­nek, nyereségének különböző­sége, ellentmondása is látszó­lagos, viszonylagos. Az élelmi­szeripari vállalatok számokban megmutatkozó nagyobb nye­resége ugyanis a két terület különböző, eltérő megítélésé­ből, azaz ugyancsak a gazda­ságirányítás jelenlegi mecha­nizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, ha a két te­rületet a tényleges helyzetnek megfelelően, minden vonatko­zásban összetartozónak, egysé­ges egésznek, élelmezésgazda­ságnak fognánk fel. Ez helye­sebben tükrözné a dolgok ob­jektív összetartozását is. Erdei Ferenc a továbbiak­ban nyomatékosan aláhúzta: még sok vitában, a legkülön­bözőbb álláspontok, nézetek egyeztetése után kell kialakí­tani azokat a szervezeti és árukapcsolatokat, amelyek megfelelnek népgazdaságunk jelenlegi helyzetének, az új követelményeknek. Kitért ar­ra, hogy a mi viszonyaink kö­zött nem töltheti be megfele­lően hivatását a vertikális in­tegráció, amelynek nálunk is akadnak hívei. Hozzátette: hát­rányokkal jár a mezőgazda­ságtól elszakított nagyipari Gáspár felszól A pénteki tanácskozás első felszólalója dr. Erdei Ferenc, Bács-Kiskun megyei képvise­lő volt Egyebek között han­goztatta, hogy az idei esztendő a népgazdaság fejlődése szem­pontjából több okból is jelen­tős. Az idei esztendő jelentő­ségét növeli, hogy a gazdasá­gi életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítá­si rendszer reformjával össze­függő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966 a harma­dik ötéves terv első eszten­deje. Dr. Erdei Ferenc ezután be­szélt a népgazdaság vezetésé­ben érvényesült új vonásokról, majd a költségvetés néhány mezőgazdasági előirányzatát elemezte. Kiemelte, hogy a közép és hosszú lejáratú hite­lek csaknem 5 milliárd forin­tos összegének 90 százaléka a termelőszövetkezetek támoga­tását szolgálja. A tsz-eknek nyújtott vissza nem térülő tá­mogatás összege 4,4 milliárd forint. A termel őszövetkezeti be­ruházások valamivel több mint négymilliárd forintos előirányzatán belül az álla­mi hitel meghaladja a 2,5 milliárd, az állami dotáció pedig az 1,1 milliárd fo­rintot. — Jogosan merül fel a kér­dés: ilyen óriási terheket ró szocialista mezőgazdaságunk a költségvetésre? Tény és való, hogy ilyen kiadásokkal az ál­lamháztartásnak számolnia kell. A kép teljességéhez tar­tozik azonban, hogy az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaság­tól tetemes összegeket el is vontunk. Szemléletesen bizo­nyítja ezt, hogy például 1964- ben a mezőgazdasági árak 26 százalékkal maradtak a tár­sadalmi ráfordítások alatt, az 1959. évi termelői árrendezés nyomán viszont 27 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek és anyagok ára. Tegyük hozzá: míg a kisparaszti gazdálkodás, illetve a szövetkezeti gazdál­kodás kezdeti időszakában a mezőgazdasági termelésben fel­használt ipari termék és anyag aránya 15—20 százalék között mozgott, addig ma ez az arány a 48—50 százalékot is eléri, tehát a szövetkezetek, állami gazdaságok által vásárolt ter­melőeszközökre, anyagokra fordított összeg a fejlődéssel párhuzamosan emelkedik. A mezőgazdaság támogatá­sának 1966. évi formáit és összegét tehát az eddigi me­chanizmus határozta meg. A támogatás így természetesen csak a jelenlegi mechaniz­mus keretei között meg­jelenő formája a dolgok­nak, ezért is indokolt gaz­dasági irányítási rendszc­Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (MTI foto)

Next

/
Oldalképek
Tartalom