Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

Ä mérl@geia: 1965

Horváth Sándor új csúcsot ért el magasugrásban Koródy István országos úttöröbajnoságot nyert

Dobó István erdélyi vajdasága

(JúJC

Hétköziben két vezetőségválasztó közgyűlésre kerül sor Heves megyében. Január 4-én a Kerekharaszti Tsz SK, január 5-én pedig a Selypi Építők rendezi meg a sportköri beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlést.

— A Berlinben megrendezett kézilabda-tornán Budapest férficsapata gyenge teljesítményt nyújtva az ötödik helyen végzett.

— Vasárnap délelőtt Galyatetőn sífutó versenyt rendezett a Bp. Előre. A férfiaknál ismét Pázmány Szabolcs (Ü. Dózsa), a nőknél pedig Balázs Éva (Bp. Előre) győzött.

— A prágai sportújságírók szavazatai alapján a csehszlovák Da- nek éa a lengyel Kirszenstein bizonyult az év legjobb európai férfi és niői atlétájának, a magyar Zsi- vótziky a harmadik. Kleiberné pedig a 6. helyre került.

— A brazíliai Sao Paulában 41-ik alkalommal rendezték meg a szilveszter éjszakai nemzetközi utcai futóversenyt, amelyen mintegy 300

brazil és 25 külföldi futó állt rajthoz. A célba elsőnek a belga Reo- lants ért be, az angol Wiggs és az olasz Ambu előtt.

— New Orieansban az év utolsó napján tartott hagyományos atlétika pályaversenyen Anderson 10,2- vel nyerte a 100 métert .Davenport pedig 13.9-cei a 110 méteres gátfutást.

— Befejeződtek a női röplabda MNK küzdelmei. Az első helyet az ÍJjpesti Dózsa csapata szerezte meg jobb játszmaaránnyal a Bp. Vörös Meteor előtt.

— Vasárnap Garmisch—Parten- kirchenben folytatódtak a síugró négysáncverseny küzdelmei. Ez alkalommal a finn Lukkariniemi 86,5 és 86 méteres ugrásokkal győzött. A mieink továbbra is rendkívül gyengén szerepeltek, Geller László 47., Csávás L. a 61. és Gellér M. a 69. helyen végzett.

— A fővárosi NB I-es labdarúgó- csapatok hétfőn Tatán elkezdték az alapozási munkát.

Tánc? Akrobatika? Vagy valóban gimnasztika?

Jó néhány nap telt et azóta,- hogy a n. modem gimnasztikái világbajnokság eseményei után bezárta kapuit a prágai téli Sportstadion.. Mégis érdemes visszatérnünk erre a versenyre. Érdemes, mert egy új sportág vajúdásának lehetett szemtanúja a több millió televízión éző, s a csodálatos sportpalota több tízezres közönsége.

Jogosan mondhatják a sport kedvelői: ,,valami nincs rendben a modern gimnasztikával”. Hisz már nem az első és bizonyára nem is utolsó újságcikkben olvashatták, hogy új sportág születik. És bizony nem tűnik indokolatlannak az a vélemény: kissé hosszú ez a vajúdás. Mi a vita lényege? Tánc? Akrobatika? Vagy valóban gimnasztika ?

Ha már a versenysportok sorába emelték a kezdetben művészi torna néven indult, végre egységesen modem gimnasztikának nevezett sportágat, itt az ideje tematikáját is határozottan kidolgozni.

A világbajnokságot megnyitó be- széfjében a francia elnöknő hangoztatta: a prágai versengés is arra hivatott, hogy a még nyitott kérdésekre végleges választ adjon. Sajnos a válasz elmaradt.

Vegyük sorra a kérdéseket:

1. Balettánc? Ha elfogadjuk, hogy a versenyzők gyakorlataiban elsődleges szerepet játszanak a piruettek, a feszes spiccek, a spárgák, akkor — véleményem szerint — önmaga választja el magát a sport klasszikusan vett fogalmától.

2. Akrobatika, mutatvány, látványosság? Ha igen, akkor inkább színházi pódiumra való, vagy csillogó porondra, tündöklő flitteres kosztümökben, vérpezsdítő zenére. Mint ahogy a bemutatón volt is rá példa, akik látták, emlékezhetnek a kubai lányok táncszámára. A közönség érdeklődését bizonyára így is felkeltené. Ha viszont csak a talajtorna elemeit használják fel, akkor minek egy új, másként nevezett „sportkreáció”?

3. De ha gimnasztika, — méghozzá modern —, akkor miért nem az?! Mert mit is takar ez a kifejezés. Valóban újat és figyelemrí méltót. A test-kultusz egyik legfejlettebb formáját. A női sportok kö- zül talán ez a legszebb. Az erőlködés' nélküli tornát, a szerekkel va> ló biztos bánni tudást, a mozdula tok ritmusos hormóniáját. Van va lami az összekötő lépésekben, am flcözet áll a tánchoz, de ennek nen (Szabad dominálnia. Az ugrások, i ftyakor'atok egymásutánja komol; erőnlétet igényel. Igen, ha ez meg

A modem gimnasztika egyik legnhezbb ugrása, könnyed eleganciával hajtja végre a gyakorlatot.

Patocska Mária

valósulna, akkor valóban méltón foglalhat helyet a modern gimnasztika a versenysportok sorában.

Mi történt ezzel szemben Prágában?

A legjobban szereplő magyar versenyző. Patócska Mária is csak a 12. helyet tudta megszerezni .A világbajnokságon — s ebben egyetértett a legtöbb sportújságíró is — a modern gimnasztikát, a sport nemes-értelmében, — mellőzve a színpadias táncot, a. cirkuszi akrobatikát, — talán a legjobbak között reprezentálta Patocska Mária. Mégis teljesítménye nem kapta meg a kellő elismerést — pontokban, mert a közönség tapsaiban igen! — s ez még inkább aláhúzza a jogos kívánságot. Az útkeresés időszakán túljutva egységesíteni kell ez új sportág alapelveit. A gyakorlatokban és — az értékelésben iS!

Az MTS Országos Tanácsának fegyelmi és panaszügyi bizottsága Korsós István labdarúgó játékos panasza alapján felülvizsgálta a Győri ETO fegyelmi bizottságának elsőfokú, valamint elnökségének másodfokú fegyelmi határozatát. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy azok a cselekmények, amelyek miatt Korsós Istvánt fegyelmi felelősségre vonását egyesülete megállapította, nem képeznek fegyelmi vétséget.

Ezért, az MTS Országos Tanácsa fegyelmi és panaszügyi bizottsága nevezett sportoló ellen hozott fegyelmi határozatokat hatályonkí- vül helyezte és a fegyelmi eljárást megszüntette. (MTI)

1.

Catania—Spal

X

0:0

2.

J uventus—Intemazionale

X

0:0

3.

Lanerossi—Torino

X

0:0

4.

Milan—Atalanta

1

1:0

5.

Napoli—Cagliari

1

2:0

6.

Roma—Foggia

1

1:0

7.

Sampdoria—Lazio

1

2:1

8.

Va res e—Flo rentin a

X

1:1

9.

Alessandria—Verona

2

1:2

10.

Novara—AS Reggina

2

1:4

11.

Palermo—Lecco

2

2:3

12.

Potenza—Mantova

2

0:1

13.

Pro Patria—Genova +1

1

1:0

14.

Trani—Catanzaro

X

0:0

nitösa szolgáltatta az okot. A sárospataki vár és birtok, a mohácsi csatában elesett Paló- tzi Antal birtokossal atyafi- ságban levő Dobó István jussa lett volna. Perényit az erőszakkal elfoglalt birtokban először Zápolya, majd Ferdi- nánd is megerősítette. Dobó Perényi Péter halála után fiával, Gáborral szemben lépett fel követelőén.

Dobót Szamosújvárról elvonulásában Perényi Gábor feltartóztatta és a királyné nevében Kolozsvárra kísérte. Dobó először kardot rántott, de hívei csillapítására elállt a hare- tól. Perényi Dobó szekerein ágyúkat talált és ezért kimondották bűnösségét. Családjával együtt Szamosújváron fogságra vetették.

Rövid két esztendeig tarthat tott Dobó fogsága, mert 1558 húsvétján már Bécsben volt Ferdinándnál. A király az el-? szenvedett fogságért húszezerötszáz forintot, Göncöt, Telki- bányát, Végles és Léva várát ajándékozta a híres katonának.

Dobó először Végles várába vonult, ahol megrendülve fogadta a hírt, hogy volt vajdai társát, Kendi Ferencet Izabella kivégeztette. Dobó még akkor ősszel, 1558 novemberében, itt végrendelkezett Majd családjával Léva várába vonult és hosszú évekig neim hallat magáról.

öt esztendő múltán, 1563

szeptemberében, százharmi/nc- két katonájával indult el Léváról Pozsonyba Miksa császár koronázási ünnepségéire. Három évvel később együtt táborozik Győr alatt Miksa császárral. öt rendeli a diéta 1567-ben a királyt helytartó mellé bizonyos peres ügyek vizsgálatára.

Két esztendővel később fia* talon meghalt Perényi Gábor, Sárospatak az államkincstár tulajdonába került. Dobó István így perelte a kincstárt.

JVj yugalomba vonultát, a

■*-’ magyar nemzeti király-7 ság híveinek szervezői, sógorai, Bocskai György és Balassa János zavarták, akik felkeresték Dobót, hogy megnyerjék szándékuknak. Sosem derült ki, hogy Dobó István mennyire kompromittálta magát a nemzeti királyság ügyében. Annyi bizonyos, hogy a mozgalmat Balassa Jánosnak, Békési Gáspárhoz — a Zápolyák bizalmar- sághoz — küldött levele elfogásával leleplezték. Forgáts Ferenc püspök azt írja, hogy Balassa és Dobó nevében valami Barabás nevű ember vitt levelet János Zsigmondhoz, amelyben Zápolyát a Miksa ellen való támadásra serkentették. Elmondja Forgáts, hogy a levél és úgy Dobó, mint Balassa pecsétje hamisítványok voltak. János Zsig- mond tanácsadójára, Békési Gáspárra hallgatva hitelesnek minősítette a levelet, és mivel fegyvernyugvás volt Miksával, annak tartalmát tudomására juttatta.

A király Dobót ös Balassiét Bécsbe rendelte, de Dobó betegsége miiatt nem tudott ott megjelenni. Balassa jó reménységgel jött haza, hite szerint az ügy befejezést nyert. A következő évben tartott pozsonyi diétán, ahol Dobó és Balassa [ megjelentek, mindkettőjüket elmarasztalták és mindjárt őrizetbe vették őket.

; Balassa 1570 tavaszán bör- . tönéből megszökött, míg a betegeskedő Dobó István 1572- L ben lett szabad.

Szabadságának azonban nem i sokáig örülhetett az agg Dobó . István. A börtön nagyon rrteg- l viselte és szabadulása után né• hány hónapra a szeredi várban - elhalálozott.

1 Dobó halálával a Sárospata- ■ kért folyó per is befejeződött,

1 Miksa Dobó szabadulása• kor nyilván ' Sárospatakot is k átadta Eger hős védőjének, a 1 későbbi erdélyi vajdának, mi- t vei Ferenc fia és családja azt

sokáig bírta.

\ z elmúlt esztendőben a

^ sárospataki vártemplomban folyó feltárások ezt igazolták, azzal, hogy a család tagjai itt is temetkeztek.

í

* Perényi Dobóékat kiirtani ’ óhajtó, hogy a sárospataki

1 uradalomért kezdett pert ne

folytathassák. (Istvánffy).

Okos Miklós

versenyen öt pont hátránnyal indulunk, mert rúdugrásban senkit sem tudunk rajthoz állítani.

Magasugrás:

188 Horváth S. (M. Bányász), 180 Gazda (E. Dózsa), 175 Balogh B. (E. Dózsa), Horti (Hatvani G.), 170 Kóródi (GYVSE), 165 Benei (Atkár), Juhász T. (M. Bányász), Liliom (E. I Dózsa), Mészáros (E. Dózsa), Zoltán (Gy. Gimn.) 10-es átlag 1965- ben: 171,3 cm (1964-ben: 175 cm).

Távolugrás:

610 Stoff (Egeresehi), 603 Varga S. (M. Bányász), 598 Balogh (E. Dózsa), 590 Mészáros ,(E. Dózsa), 588 Horváth S. (M. Bányász), 583 Szabó (Ecséd). 578 Nagy G. (M. Bányász), 577 Ebner (Sírok), 575 Horti (Hatvani G.), 572 Makrai (E. Dózsa). 10-es átlag 1965-ben: 587,4 cm (1964- ben: 599 cm).

Hármasugrás:

13,18 Balogh (E. Dózsa), 12,78 Horváth (M. Bányász), 12,12 Benei (Atkár), 12,00 Csintalan (MÁV HAC),11,96 Gazda (E. Dózsa), 11,90 Horti (H. Gimn.). 11,75 Szánkó (Gyöngyösi MGT), 11,59 Mészáros T. (E. Dózsa), 11,55 Hetze (E. Dózsa), Tóth I. (E. Dózsa). 10-es átlag 1965- ben: 12,04, új megyei csúcs (1964- ben: 11,96 cm).

Rúdugrás:

280 Balogh B. (E. Dózsa).

(Folytatjukj

Hármasugrásban Balogh Béla II. osztályú teljesítménnyel vezeti a ranglistát. Mint általában a hármasugrók, ö is sarokcsont-sérülést szenvedett, ezért több versenyen nem indulhatott. Ennek ellenére tartotta 13 méter körüli formáját. 1966-ban a megyei rekord megjavítását várjuk tőle. Horváth S. csak két alkalommal szerepelt, s nagy meglepetés volt az atkári Benei szereplése, aki a Nógrád megye elleni ifjúsági viadalon kisegítésképpen indult a hármasugrásban, s minden ugrásnál javítva olyan értékes pontokat szerzett, amelyek megyénk számára a végső győzelmet biztosították. A többiek közül a fiatal Szánkót lehet megemlíteni, aki ebben a számban még sokat javíthat. Annak ellenére, hogy csak négyen érték el a III. osztályú szintet jelentő 12 métert, javult az átlag és ez az egyetlen férfi versenyszám, amelyben új tízes átlagcsúcs született.

Szeretnénk még valamit írni a rúdugrókról. De csak szeretnénk —. ha lennének ilyenek. . . Balogh Béta volt az egyetlen vállalkozókedvű atléta, aki egy versenyen kezébe vette a rudat, és 280 centiméterig jutott vele. Egyszerűen senki sem akar rúddal ugrani! De nincsenek is meg ehhez a feltételek. Gyöngyösön nincs rúdugró- hely és csak egy öt méter hosszú acélrúddal rendelkeznek, amellyel kezdőket tanítani nem lehet. Hasonló a helyzet Egerben is. így aztán minden megyei vonatkozású

A férfi ugrószámokban néhány egyéni teljesítmény jelentett fejlődést, a tízes átlagok — a hármasugrás kivételével — valamit gyengültek. Ennek ajfe okait keresve meg kell állapítanunk, /Tprtrv. hogy a hatvani Bőze Attila és az egri Ily- jdy\ lyés László távozása

— gyengítette ugyan az

<■- ., A ugrók táborát, ez

azonban nem ok ar- X. y ra, hogy távolugrás- AA,\ ban és hármasugrásv I I ban is csak az első

\s. 4—4 érte el a III. osz\\, tályú szintet. Mint

'P' évek óta mindig,

most is hiányoljuk a magas termetű, gyors és ruganyos ugrókat. Ha valamelyik feltétel hiányzik - már lassúbb a fejlődés üteme.

Magasugrásban Horváth Sándor többször is átjutott a 185 centiméteren, 188 centiméteres rekordja kétségkívül fejlődést jelentett — mégis szinte többre értékeljük azt á harmadik helyezését, amelyet Pécsett, az országos vidéki bajnokság során ért el jó nevű ellenfelei ellén. Mögötte a katonáskodó Gazda 180 centiméteres teljesítménye érdemel külön emiiteBt. A többiek egész évben „gyengélkedtek”, pedig van köztük néhány tehetséges ugró. A gyöngyösi Kóródi például minden adottsággal rendelkezik, hogy komoly ugróvá fejlődjék. 1951-ben született és már 186 centiméter magas! Mint a gyöngyösi I-es számú iskola tanulója országos úttörő magasugró bajnokságot nyert és még két versenyen átugrotta a 170 centimétert. A gyorsaságán kell még javítania - fizikai erejét bizonyítja a súlylökésben elért második helye. A nyáron Tatán, decemberben pedig Kecskeméten edzőtáborozáson vett részt.

Balogh B. sokoldalú, tehetséges ugró, minden ugrásnemben az élcsoportban szerepel. Valószínűleg a hármasugrás lesz az igazi száma. Az atkári Benei, az egri Mészáros és a gyöngyösi Zoltán rendelkezik még komolyabb adottságokkal, sajnos, náluk a versenyzési kedv hiányzik!

A távolugrók rangélsője az egeresehi Stoff Béla, aki egy járási versenyen érte el legjobbját. Rajta kívül csak Varga S. jutott túl a 6

méteren. Itt is — miként a 100 m síkfutásban — az úgynevezett gyors atléták hiányoznak, lassú rohammal ugyanis nem lehet messzire jutni. Néhány technikás távolugrót láttunk a különböző sporteseményeken, de az volt az érzésünk, hogy a szép és jó technika még nem elegendő a jó eredmények eléréséhez! A legfiatalabbak között kell keresni a megfelelő embereket. Talán Nagy G„ Makrai, Fialta, Grenerczy jövőre túljutnak a bűvös hat méteres határon

lobőek tisztogató akciojanaK. n tz menekült a megtorlástól, s ki Ferdinánd pártjára állt. n Az ellenállók Bethlen várá- t >an kerestek menedéket. Dobó s smerte a vízzel körülvett vár s risségét és ébeztetéssei igye- s :ezett azt bevenni. A várba e zorultak az éhhaláltól való fé- r i] műk ben, hosszas alkudozó- I ok után feladták a várat és \ ’etrovics után kívántak vo- f (ülni. Dobó azonban mást ;ondolt. Somberekre irányítót- r a őket, ahol fejüknek ugyan t negkegyelmezett, de Kendi, 1 Jatócsi és mások jószágait el- ( coboztatta. 1

Ezek után Dobó futár útján i i szultán tudomására adta, £ íogy az erdélyi lázadás le van < terve és az erdélyiek Ferdi- < lánddal meg vannak elégedve. 1 Csend és nyugalom borult :zután Erdélyre. De ez a csend 1 íem volt Dobó számára ked- 1 rező. A székelység elegedet- 1 enségének lépten-nyomon han- ‘ ;ot adott. A rendek újabb sé- ' •elmeiket hangoztattak és tör- 1 fényt követeltek, amely meg- • Htja a vajdáknak, hogy ne- nes embert ötnél többször ■ naguk elé idézhessenek. Kül- : iötséget menesztettek az ural- 1 íodóhoz. Követelték, hogy az íköradón kívül más adóval ! 5ket ne terheljék;

A király ígért és erősen ; Eegyverkezstt. Elrendelte,

logy a vajdák a rendelkezésükre álló katonaságot helyezőéit készenlétbe. _ :

Erre az időre esik a székelyek nevezetes nemzeti gyűlése Udvarhelyen, ahol ősi törvényeiket 88 cikkelybe foglalták és azt a vajdák elé terjesztették.

Dobó emberi és lelki nagyságára jellemző, hogy ezt az okmányt teljes egészében elfogadta és aláírásával megerősítette. Ez az okmány nevezetes, mert itt és ekkor lett. legelőször törvénybe foglalva a székelyek magyar nyelven íródott alkotmánya, amely megismertet a székelyek híres, szinte példa nélkül álló alkotmányos életével. Ez az okmány., a székelység. erejét mutatja és azt, hogy ennek birtokában kiváltságaikat évszázadokon át fenn tudták tartani.

A következő esztendőben még alig tavaszodott, amikor megérkezett Szolimán üzenete Erdélybe, hogy készüljenek Zápolya fiának, János Zsigmond fogadtatására. A szultán ugyanis azt mondotta Ferdinánd követeinek, akik 25 ezer arany adót ígértek Erdélyért: „Ha Erdély minden kavicsdarabjáért akkora aranyat ad Ferdinánd, az mégis János király fiáé1.”

Háromezer székely állt fegyverben és megüzenték Ferdi - nándnak, hogy ők a török ellen nem fognak fegyvert. Ha nem képes őket megvédeni, akkor mentse fel esküjük álói János Zsigmond javára.

Dobó fegyveres erejének egy részét Bethlen váránál Izabella, más részét Marosnémetinél Petrovics ellen állította fel.

Megérkeztek Dobóék edlen az oláh és moldvai vajdák sereged). Petrovics az összecsapást Déva várára tartogatta és közben már szervezte a küldöttséget a királyné fogadására. Ebben a bonyolult helyzetben pártolt el Dobótól Kendi Ferenc vajdatársa, aki az Izabellát fogadó küldöttség vezetője lett.

Dobó a reménytelen helyzet ellenére tartotta magát. Megbízható barátaival, Bocskai Györggyel és Forgács Pállal Szamosújvárra tervezte az ösz- szecsapást, de Bethlen várát is a maga embereivel szállta meg. A Ferdinándtól segítségül küldött Puchaim tábornok útban Erdély felé, addig csatázott a törökökkel, míg a füleki basa meglepte és tönkreverte.

Mire ismét eljött az ősz, a királyné visszatért Erdélybe. A Ferdinánd és Izabella között létrejött egyezség értelmében Dobó szabad elvonulás mellett feladta Szamosiújvárt.

Izabella első intézkedése a kolozsvári gyűlésen az volt, hogy Perényi Gábort a felső- magyarországi részek főkapitányává nevezte ki.

n obónak régi haragosa volt a Perényi* család, akikkel évtizedek óta perben állott. A pereskedésre a sárospataki vár jogtalan eltulajdofjgy jegyezték fel, „farkas- E ^ ordító” hideg volt 1553 / telén Erdélyben, amikor Dobó a István a Ferdinándtól kapott szamosújvári várba megérke- b zeit. Még két esztendő sem h telt el, hogy Zápolya király e özvegye elhagyta Erdélyt, már- k is nyugtalanság uralta a Sza- s mos mentét. Kétezer lovas, h ezer gyalogos vitéz állt Dobó s rendelkezésére. Vele szemben I Kendi Antal, Patócsi Ferenc, r Bethlen Gábor éts sok más ne- g vés tekintély vezetésével az el- t lenzék szervezkedett. r

Az erdélyiek ellenállását a I fejedelemség és a vallási fej- 1 lődés sorsa, a reformáció féltése táplálta, azonkívül nyíltan s Izabella visszahozására tőre- 1 kedtek. \

Megnehezítette Dobó helyze- r tét, hogy vajdatársa, Kendi Ferenc szíve, a testvére vezet- e te ellenzékhez húzott. Kendi r néhány esztendőn át hűséggel i volt a királynéhoz, amíg Mar- 1 tinuzzi hatalmaskodása ki nem | ábrándította. Majd Ferdinánd i követe, Castaldo, különböző i ígéretekkel Ferdinánd pártjá- t ra hódította. Az átállás jutái- i ma jutott kifejezésire Kendi i Ferenc társvajdaságában. < Szenvedést jelentett Dobó- 1 nak ez az együttlét, mert soha < sem egyezett Kendivei. Jel- < lemző volt erre az állapotra, hogy Dobó vajdaságából a 1 legtitkosabb dolgok is kiszivá- 1 rogtak. A két vajda közötti í zsarátnokként izzó gyűlöletet, : valami hollófekete és szélsebesen vágtató paripa hozta moz- 1 gásba. Példabeszéddé vált Er- ; délyben, hogy a réigi magya- 1 rok fehér lóval szerezték az országot, míg az utódok feke- 1 tén vesztik el.

Az erélyes Dobó fellépésére : nyár derekára a fejérvári káp- 1 tálán helyreállíttatott, pedig a püspökit birtokok és javak ek- '• kor már el voltak osztva. Dobó Szentmihálykő várát minden ' ágyúival visszaszerezte. Köz- 1 ben újabb események zavarták az erdélyi nyugtalanság lecsillapodását. Petrovics Pétsff, a Zápolya-család rokona, János Zsigmond gyámja -# aki arról volt hírhedt, hogy személyesen ő fogta el Dózsa Györgyöt —, négyszáz lovassal megérkezett Debrecenbe. Pel- rovics Izabella érdedben azonnal akcióba kezdett. Megírta a szultánnak, hogy a Ferdinánd által küldött levelet — melyben tudatják, hogy a királyné tlégedett és nem vágyik vissza a trónra — „kicsikarták” Izabellától. Petrovics akciója jel volt á cselekvésre. A Tisza vidékén egymás után robbantak ki a felkelések. Erdélyben Kendi Antal és Patócsi felkelőit Vásárhelyre mozgósították. És sikerült rövid időn belül Petrovicsé'knak olyan sereget szervezniük, hogy azok már csatarendben állottak, amikor Dobó erejében bízva megindult ellenük.

A váradi püspök Zaber- din Mátyás és Tahy Ferenc is Petrovics ellen vonult és őt Munkácsig visszaszorították, ahonnan Lengyelországba menekült. Ezután Tahyék Erdélynek vették útjukat és Dobó segítségére siettek. A felkelők nagy része áldozatul esett