Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

Újabb reprodukciós kiállítás nyílt az egri Szakszervezeti Székházban Vasárnap délelőtt nyitották meg az egri Szakszervezeti Székház kultúrotthonában a Magyar festők a XIX. század­ban címet viselő reprodukciós kiállítást. A kiállítás anyagát a Magyar Nemzeti Galéria 56 remeke ké­pezi. A nemzeti köztudat szá­mára alig valamit jelentő Bog­dán Józseftől Kemstock Káro- lyig 36 múlt századi magyar festőművész művészete és sor­sa elevenedik meg a képek má­solatain. S talán több is ennél. A XIX. századi magvar pik- .'ila mesterei Bécs, München, Párizs iskoláin nevelkedve, az oiasz és angol hatásokat sem tagadva meg legjelesebb és legnemesebb alkotásaikban a viharos magyar történelem té­máit dolgozzák fel: ezzel is és elsősorban ezzel vállalva azt a tallomástételi kötelezettséget, amely a művész számára min­dig is kort megvalló feladat. Borsos József Nemzetőre, Ma­darász Viktor Zrínyi és Fran- gepán-ja, Hunyadi László sira- lása, Székely Bertalan Egri nők, vagy Zrínyi kirohanása című festménye, Benczúr Gyu­la Hunyadi László búcsúja világosan jelzi azt a gon­dolatvilágot, azt az érzelmi töl­tést, amely a magyar XIX. szá­zad szellemiségének egyik ve- zérmotivuma volt. Az előttünk járó nemzedé­keknek is Petőfi nevével együtt jelentkező élményanyaga Orlai Petrich Soma neve, munkája. Libay Károlyt csak a magyar művészettörténet tartja szá­mon: Parasztudvar című képe a korabeli magyar vidék felfe­dezését jelzi festőinknél és azt a szándékot, amely a népi, nemzeti tartalmat hazai és vi­déki külsőségekben igyekszik megtalálni. Id’ Markó Károly alföldi tá­ja, halászai, semmi mással ösz- sze nem téveszthető Visegrád- ja mellett Madarász Viktor Jégmező a Tiszán A vártnál tartósabb hideg hétfőre csaknem 300 kilométer hosszú jégmezővel borította be a Tisza felső szakaszát. A folyó jégszőnyegét még helyenként néhány kilométeres szakaszok­ban víztükör és gyenge zajlás tarkítja. Tiszalöknél azonban már a vízügyi igazgatóság ké­szenlétbe helyezett két jégtörő­hajót, hogy szükség esetén megvédjék a vízlépcsőt a jég rombolásaitól és szabad utat nyissanak a zajlásnak. portréja Bittó Istvánnéról ná­lunk általánosan ismert remek­mű. A század másotíin felében egyre erőteljesebben és gazda­gabban érvényesülnek, termé­kenyítenek az európai művészi áramlatok, irányzatok, iskolák. Nemcsak a hazai igény, gondo­latvilág fogalmazódik meg Munkácsy Mihály zsánerképe­in, virágcsendéletén. Krisztus Pilátus előtt című művén, vagy Milton tanulmány-fején a drá­mai mondanivalót az örök em­beri tépelődésex, bölcseleti gondok sugallják. A század végén külön szó­lamként szól szemléletével, al­kotásaival a nagybányai iskola: Hollósy Simon Tengeri hántá­sa, Ferenczy Károly Kődobáló fiúk és Hazatérő favágók című képe ezen a reprodukciós kiál­lításon is frissen hat. A tragikus fiatalságában el­pusztult Paál László Nyárfák^ Kazlak című festménye és Pá­rizs környéki tájképe az alko­tások szemlélődő mesterét és az akkori párizsi művészi szemléletet, törekvéseket idé­zi. Rippl-Rőnai és Csők már át. vezetnek művészetükkel a XX. századba. Mellettük is érvénye­sülnek a korában is kiváló Szinyei Merse Pál Majálisa, Pacsirtája, Mészöly Géza táj­képiéi, Lotz Károly aktjai. Zi­vatar a pusztán című képe, Deák-Ébner Lajos zsánerképei, Mednyánszky László Mocsaras tája és Tátrai részlete. Ez a kiállítás — országos körutazása során — az esztéti­kai Ízlés erősítésének szolgála­tában áll. Célját el is éri, mert az anyag átgondoltan szerkesz­tett egységet képez. A reprodukciók alatt a mű­vész életrajzi adatai mellett, művészetének legjellemzőbb vonásait vázoló, az egyéniséget tömören fogalmazó szövegek állnak. Kishonthv Jenő festőművész megnyitójában és tárlatvezeté­sében a reprodukált alkotások ismertetésének ürügvén a XTX. század hazai pikturáiá- val, az ewes művészek életraj­zi vonatkozásaival és az egy­mást váltó irányzatukkal is — a kör-filmén vekhez kénest — behatóan foelalkozott. Ez Is egyik oka a kőzönsénstkornek. (farkas) Kiosztották az értesítőket Lehet-e nagyobb izgalmat elképzelni annál, amikor a tanár vagy tanárnő lapozza a naplót? Megfelelő gyakorlat után már „ab invisis” — látat­lanban is érzi a padban szo­rongó, hogy merre csapkod a feleltetés villáma. így aztán nehéz kifejezni szavakkal, hogy mi megy végbe a kis­diák lelkében, mennyire pat­tanásig feszülnek a húrok, amikor egy tanulmányi idő­szak végén osztályfőnöki órán, kiosztásra kerülnek az értesí­tők, a bizonyítványok. Tegnap osztották ki a félévi értesítőket; 52 ezernél több Heves megyei általános és kö­zépiskolás diák drukkolt, hogy vajon „olyan” lesz-e, mint ahogy várta vagy érezte ál­maiban. ..? Az Egri Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájá­ban a hangulat leírhatatlan. Már csak azért is, mert a megszokott rohangálás, a ri­csaj mintha hangtompítót vett volna magára erre a napra. Mindenkinek van félni- vagy örülnivalója, ki-ki szorgalma szerint, s amikor még ott jár­tunk, bizonytalan volt minden, kissé — félelmetes. Kivéve a „Terítéken” a három hatodikos: Adamkovícs Ági, Szántó Bandi és Birincsik Rita. Aggodalomra nincs ók — ha az osztályfőnök, Kérezsi Gézáné is mosolyog! (Pilissy felv.) VI. B osztályt, ahol tizenkettőn kor megkezdődött a félévi ér­tesítő kiosztása. Kerezsi Gézá­né osztályfőnök kísérte oktató, dicsérő vagy bíráló szavakkal a féléves munka dokumentu­mait. Az arcokon izgalom, a kezek idegesen babrálták a könyveket, a táskákat, s a sze­mek tűnődve tekintgettek a végtelenbe... ahol talán nincs iskola... A valóság azonban könyörtelenül áll a katedrán, nyitott ellenőrző füzetek for­májában, és sokan elhatároz­zák, hogy új életet kezdenek, még többet tanulnak, mint ed­dig. Mert megy az idő, s ha­mar itt van az év vége is ......... K. G A hét vége televíziós műso­ra, ha nem is feledkezett meg a szórakoztatásról, de mintha túltette volna magát a művé­szi élménynyújtáson. Volta­képpen csak vasárnap este, egy röpke félóra adott a kom­mersz programon túl emlékez­tető élményt, amikor két uta­zás között az Állami Népi Együttes háza tájára látogatott el a Magyar Televízió. Termé­szetesen a program keretében nem lehetett mód arra, hogy teljes műsort kapjunk — bár örömmel látnánk már egy egész estét is! — az együttes­től, de a két kórus-, valamint két táncszám, különösen a német nemzetiségi tánc, derű­sen vidám, pantomimben is gazdag forgataga, kitűnő íze­lítőt adott az Állami Népi Együttes gazdag és állandóan megújuló repertoárjából. Szombat este Huszka Lili bárónője került a kamerák és a tévénézők elé — Szegedről. Figyelembe véve, hogy az ope­rett rendezése színpadra és nem kamerák elé készült, nem lenne hálás feladat, hogy rész­letesebb kritikai megjegyzése­ket fűzzünk az előadáshoz. Annyi azonban a képernyőről is „kiderült”, hogy zeneileg lé­nyegesen invenciózusabbnak bizonyult az előadás, mint a prózai -i részek interpretálásá­ban. Gémest Imre tiszttartója nagyon is egysíkú és száraz, Frédi — Lakky József —- hu­mora pedig derűtől mentes, meglehetősen nehézkes alakí­tásnak bizonyult Legjobban talán Clarisse — Bókay Má­ria — és a két Illésházy gróf­nő — Décsy Györgyi, Karpely Judit — figurája tetszett. Az operett koreográfiája ötlette- len és ennek megfelelően szín­vonaltalannak tűnt Szórakoztató igénytelenség... Kíváncsian vártuk — s bár meglehetősen elhamarkodott lenne már most véleményt mondani — az NDK filmsoro­zatának bevezető, első részét. Nos, ami „A nyomok a hete­dik mennyországba vezetnek” bemutatkozását illett a krimi- filmek kedvelői nem csalód­tak: lokál, táncosnők, két gyil­kosság, sok gyanúsított, főfel­ügyelő, aki szinte mikroszko­pikus aprósággal kezdi össze- kapcsolni a láncszemeket, ame­lyek a sorozat végén nyilván a bűnös vagy bűnösök csuklója köré csavarodnak, öt folytatás a hetedik mennyországban — hát nem érezheti mennyor­szágban magát a krimifilmek szerelmese? Kár, hogy a két nap alatt legalább a mennyország kapu­ja elé nem juthatott a művészi alkotások szerelmese... Talán majd ezen a héten? (gyurkó) mm Egy ismerősöm mesélte, hogy párizsi tartózkodása alatt meg­ismerkedett egy pipaszurkáló- gyár igazgatójával, bizonyos Duvallal. A villogó szemű, de­resedé bajusza francia nagyon megörült az ismerősömnek, amikor megtudta róla, hogy magyar. Kiderült: Duval úr az elmúlt év folyamán három na­pot töltött Magyarországon, a Bárnexbumfért vállalat vendé­geként. — Ű, szép Magyarország! — kiáltott fel Duval lehunyt szemmel, sziliére szorítva ke­zét. — Felejthetetlen élmény volt. lagzán felejthetetlen! — Merre járt, Duval úr? — érdeklődött az ismerősöm büsz­kén. 1- Látta a Balatont? — A Balatont, sajnos, nem láttam, de voltam Agárdon — halkította le a hang iát és az arca egészen átszellemült a visszaemlékezésből. — Aqárdon, a pogány magvarok szent he­lyén, ahol évente egyszer lóál- dozntokat mutattok be a tör­zsek. MemHetődötten. elszorult szívvel tártam be Agárd törté­nelmi utánit. . — Pardon, minek az utcáit járta be? — kérdezte csodálkoz­va az ismerősöm. — Agárd utca'.! — felelte Du­val meghökkenve. — Lehetsé­ges, hogy ön nem ismeri ezt a történelmi nevezetességű he­lyet? — Dehogynem... izé ... többször is téttam ott — he­1866. január 11, kedd hegte az ismerősöm. Kínos pil­lanat volt. Mintha gúnyos, le­néző mosoly suhant volna vé­gig a francia arcán. — Ö, hogy­ne ... Persze, persze... — Verpeléti úr vitt le kocsin ebbe a kis községbe. Ö volt az útimarsallom, Verpeléti úr meg­találtam semmit... — S mi a véleménye a Mar­gitszigetről? — Micsodáról? A Margitszi­getről? Nem láttam. Mondom, csak három napot tölthettem az övök szép hazájában. A máso­dik napon Zömölki úr vett pártfogásba, ővele utaztam le Kadarkútra... — Pardon, hová? — Kadarkútra. A híres kadar­kúti csata színhelyére, ahol egy maroknyi magyar vitéz legyőz­te a félelmetes Ali bég hatal­mutatta azt a helyet is, ahol annak idején azt a vérszerző­dést kötötték. Most egy fából készült víkendházacska áll azon a helyen, s körülötte né­hány barackfa. Festői látvány. Ebéd után lehcvercdtem az eg-trik fa alá és a történelem szelét éreztem fújdogábii. Nagy élmény volt. Szerettem volna valami emléket elvinni erről a helvről, hallottam ugyanis, hogu gvckrcn tgiá1nak ezen a telken róni vén-eket, serlegeket, kür­töket. Nem voltam rest fis fel­ástam a fél kertet. Verpeléti úr vo1* oly sz:ves fis, nemcsak ásót adott, de man js mutatta, hogy a. kertecske mely részét ássam fel. Sajnos, pcchem volt: nem más seregét. Zömöljti urat, ka­lauzomat, a történelemben jár­tas tudós embernek ismertem meg. Pontosan megmutatta, hol állt AU bég vezéri sátra és merről támadtak a magyarok. Most egy rozzant kút áll a tö­rök vezér sátra helyén. Több oldalról lefényképeztem ezt a kutat, háttérben a lebukó nap­pal. Zömölki úr olyan élveze­tesen adott elő, hogy Szinte ma­gáin előtt láttam a csatát, ön is járt már ezen a helyen? — Jártam ... jártam ... haj­jaj! — felelte az ismerősöm és közben szégyenkezve arra gon­dolt: valószínűleg hiányzott az isko'ából, amikor a kadarkúti csatáról tanultak, r- Na és a... Halászbástya? — kérdezte re­ménykedve, sápadtam. — Csak messziről láttam, amikor Sümegi úrral Kunpe- szérre utaztunk. Ez már a har­madik napon történt. — S ott, ott mit néztek meg? — A hajdani híres kunpeszé- ri királyi vár hűlt helyét. Sü­megi úr elmondta, hogy vala­ha itt állt Európa legszebb vá­ra. Építőjének nevét — valami olasz volt — már elfelejtettem. Most egy kopár legelő van c vár helyén. Természetesen le­fényképeztem ezt a legelőt. Higgye el, uram, együtt sírtam Sümegi úrral, amikor hallot­tam, hogyan rombolták le a császáriak ezt a csodálatos vá­rat, az első magyar királyok kedvenc lakhelyét, majd az egész hegyet, amelyen a vár állt... — rebegte Duval szi­pogva és együttérzően kezet szorított az ismerősömmel. Hazatérése után az volt az első dolga, hogy a történelem- könyvben utánanézett Agárd történelmi nevezetességeinek, a kadarkúti csatának és a kun- peszéri királyi vár történeté­nek. Egy árva betűt sem ta­lált róluk a könyvekben.­Végül a Bárnexbumfért vál­lalatnál bizalmasan megsúgták az ismerősömnek, hogy a tör­ténelmi adatokból egy szó sem igaz. Verpeléti kartárs azért vitte le a francia vendéget Agáréira a vállalat. kocsiján, mert ott. nyaralt a családdá és velük akart tölteni egy napot. Vö.mőlki kattárs bort hozott Kadarkt'tról és É'imeói kartárs vedig, rég nem látott kereszt­anyját látogatta meg Knnyeszé- ren. Tervezték azt is, hogy a ne­gyedik napon megmutatják a MVföldi vendégnek Attila sfr- -n+ ft? pxre. már nem jutott idő. Azóta sem. tudja szenén*', hol van eltemetve a bw k',váln. MIKES GYÖRGY 200 megawattos tuebógenerátorokat Tárnak Visontára Visonta határában gyorsított ütemben halad az ország leg­nagyobb hőerőművének építé­se: a tavalyi 26 millióval szemben az idén 150 millió fo­rint értékű munka vár elvég­zésre. Az Erőmű Beruházási Válla­lat kirendeltség vezetőjének Eicholtz Andrásnak a tájékoz­tatása szerint a felvonulás so­rán egyebek között 33 egyeme­letes munkásszállót, ezekhez kapcsolódó klubot, 2500 szemé­lyes konyhát, éttermet és ABC áruházát építenek. Márciusra már mintegy ezer építőipari dolgozó elhelyezését szeretnék biztosítani, az esztendő végéig pedig újabb 1000 munkás szá­mára akarnak megfelelő szál­lást létesíteni. Jelenleg — hozzávetőlegesen — négyszázan dolgoznak az építkezésen. A felvonulással egyeidejüleg már a tulajdonképpeni hőerő­mű munkálataihoz is hozzáfog­tak. az elmúlt héten megkezd­ték az üzemi főépület föld­munkáit, a következő időszak­ban pedig 3—3 kilométeres hosszúságú utat, vasutat, 200 méteres kéményt, a markazi határban pedig 8,5 millió köb­méteres víztárolót építenek. Az idei program során lényegében a későbbi technológiai szerelés előfeltételeit kívánják biztosí­tani. Márciusban kezdik az üzemi főépület alapozását. Néhány érdekesség a készülő üzemóriásról: A gyöngyösi Hőerőmű a százhalombattaihoz hasonlóan szabadtéri elhelyezésű lesz... A hatalmas csarnok 35 méter­nyi vasbeton szerkezetéből hatvan méter magasságig' emelkednek majd ki a kazá­nok. A gépházban — húszszor kétszáz méteres összetolható plexi sátor alatt — tíz méter magasságú „asztalon” nyernek elhelyezést a turbógeneráto­rok: két darab 200 és két da- rabb 100 megawatt teljesítmé­nyű áramfejlesztő. (Érdeme^, talán megemlíteni, hogy a je­lenleg üzemelő legnagyobb magyarországi turbógenerátor csak 150 megawattos.) Mindez természetesen még a jövőé — ha nem is a távoli jövőé—-, a 7 milliárd forintos költséggel épülő hőerőmű első gépegységei ugyanis a tervek szerint 1969-ben kapcsolódnak be az ország energiaellátásába. A Gyöngyösi Hőerőmű —­III. ötéves tervünk egyik leg­nagyobb beruházása: építése fölött védnökséget vállalt a KISZ. A siker biztosítására segítőkész fiatalok jelentkez­tek, a napokban ötven válla­lattól üzentek: februártól részi; kérnek majd a munkákból (gyónt) 4 szövetkezet 1 vállalkozás Ez a lépés még csak elmé­letben történt meg, a valóság­ban azonban sok mindennek kell még bekövetkeznie, hogy a gyöngyösi négy tsz ezt az első közös lépést megtehesse. Miről van szó? A tsz-ek közös majorjáról, illetve nem is egyről. Több oknál fogva vált szükségessé a termelőszövetkezetek közös gazdasági létesítményeinek kialakítása. Vegyük mindjárt a közegészségügyi vonatkozá­sokat: istálló az iskola tő­szomszédságában. Hogy meny­nyire helytelen ez d szomszéd­ság, fölösleges lenne részle­tezni. Régóta folyik már a vita a tsz, a művelődésügyi és az egészségügyi osztály között emiatt, de sem a jó szándék, sem a Segítőkészjég nem tu­dót az áldatlan állapoton vál­toztatni. Vagy a másik: hiába jelölte ki az állattartás körzetét a városi tanács, ha a tsz-ek is­tállói ezeken a határokon be­lül maradtak. Adott is vitára alkalmat ez a visszásság,. hi­szen a magántulajdonosok nem egyszer, szóvá tették: miért csak rájuk vonatkozik a rendelkezés, a tszrnek miért lehet a rendelet ellenére is állatokat tartania a körzetért belül. De a szövetkezeti gazdasá­gok további fejlődése is meg­követeli a gazdasági épületek kihelyezését, és koncentrálását. Ennek a. szükségszerű lépés­nek a megtételét elodázni le­het, de elkerülni nem. Ha pe­dig így igaz, mielőbb meg kell találni a lehető legjobb meg­oldást, mert minden halogatás gazdasági károsodást is von maga után. Érthető, ha a városi tanács a kezdeményezést megtette. Javaslatát elküldte a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyára, ezt követően a megyei szakigazgatási Szervek az érde­kelt négy tsz vezetőit is be­vonták a tanácskozásokba, aminek gyakorlati eredménye is megszületett: kimondták a közös majorok megépítésének szükségességét. A megfelelő helyeket is megkeresték. A váfos déli részén, az Üj Élet Tsz és a Dimitrov Tsz már meglevő majorját fejlesztik tovább, míg a. kárácsondi út mellett a mezőgazdasági gé­pek központi telepét alakítják ki. Egyetlen dologban térnek még el a vélemények, ez pe­dig a beruházás megkezdésé- • nck időpontja. A ' megyei ta­nács szakigazgatási szerve. !967-re .ígjéri az építkezések el- . kezdését, viszont a város ve­zetői szeretnék már ebben az évben megindítani ,a beruhá­zást. A gyöngyösiek sürgetése érthető, hiszen évek óta hú­zódó,. és kényszerítő feladatról van szó, aminek közegészség- ügyi kihatása is nagyon meg­gondolandó. (yinfl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom