Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 6. szám

üzemi baleset, vagy nem? A vállalatoknál és az SZTK- nál az utóbbi időben többször zavar, vita kerekedett, amikor megtörtént a baj, hogy üzemi balesetnek számít az, vagy nem? A kérdés eldöntése nem egyszerű. Lehet, hogy furcsá­nak tűnik, de a válasz attó' függ, hogy a társadalombizto­sítási szolgáltatások szempont­jából, vagy pedig a balesetek bejelentése és nyilvántartási kötelezettsége miatt vizsgál­juk-e a kérdést. Ugyanis más szabálvok vonatkoznak és más az elbírálás az egyik és más a másik esetben. A félreértések és a viták elkerülése miatt időszerű, hogy a baleset üzemi jellegének elbírálásával kap­csolatos kérdéseket egyértel­műen tisztázzuk. Mit mond a törvény ? Jelenleg az üzemi baleset fo­galmát két érvényben levő jog­szabály határozza meg. Társa­dalombiztosítási szolgáltatások szempontjából az 1958. évi 40 számú törvényerejű rendelet az irányadó. E szerint üzemi baleset a munkaviszonyból származó kötelezettségek telje­sítésével összefüggésben az üzemben, vagy üzemen kívül bekövetkezett baleset. Ezt ki­egészítve a 67/1958. (XII. 24.) számú kormányrendelet és en­nek értelmében üzemi baleset az is, mely a dolgozót munká­ba vagy onnan lakására (szál­lására) menet éri. Más a helyzet a balesetek bejelentése és nyilvántartása szempontjából. Erre vonatko­zóan a 2/1962. (III. 10.) Mü. M. rendelet intézkedik. Statiszti­kai adatszolgáltatás szempont­jából üzemi balesetként kell nyilvántartani minden olyan balesetet, amely a vállalat dol­gozóját a vállalat telephe'vén érte, vagy a vállalat telephe­lyén kívül a vállalat rendelke­zése következtében, vagy énei­kül is a vállalat érdekében végzett munka során érte. ide értve az ezzel kapcsolatban bekövetkezett közlekedési bal­eseteket is. a balesetek megelőzése érdeké­ben is. Ezért fontos, hogy ezek az esetek is is bejelenté­si kötelezettség alá essenek, ki legyenek vizsgálva, valamint intézkedések történjenek a ha­sonló esetek megelőzésre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalat munkájának értékelésénél az üzemi baleseti helyzet alaku­lását minden esetben figyelem­be kell venni. Nem volna ugyanakkor he- ’ves, hogy társadalombiztosí­tási, vagy nyugdíj szempontból előnyben részesüljön az olyan ember, aki például az üzem­ben er godéi v nélkül végzett munka (fusizás). va°v a válla­lat gépkocsiiával feketefuvar közben szenved balesetet. Ugvanis ezek az emberek nem­csak a munkavédelmi, hanem a társadalmi tulajdon védel­mére vonatkozó szabályokat is megsértették. Az egyes eseteknél mind'0 csak azután lehet állást foglal­ni. hogy mi üzemi baleset és mi nem. ha megfontoltuk, hogv a társadalombiztosítás, vagy =. bejelentés szemnontiából vizs­gáljuk a kérdést. Ennek alap­ján kell a megfelelő rendelke­zéseket alkalmazni. ZEREL1 Az ember azt hinné, hogy a felszínesen könnyed cím mögött apró történetkék húzódnak meg, s az olaszok megint valla­nak arról, milyen könnyen és könnyelműen tudnak élni. Nos, a banális cím alatt egészen más portéka rejtőzik. Akad ugyan olyan jelenet is, amely távol­ról hasonlít a Dolce vita né­mely kockájára, de itt merő­ben másról, sokkal átlagosabb, sokkal egyszerűbb lelki meg­rázkódtatásról van szó. Ha egyáltalán lehet ezt a komoly fogalmat ilyen esetre használ­ni! A film velejéről mi, magya­rok, röviden azt szoktuk mon­dani: ne vegye el a szeretőjét a becsontosodott agglegény! S mit csinálnak az olaszok? Baráti körben, szép tempósan, félreérthetetlen nyíltsággal, ne­vetéssel és a tovább már alig fokozható felelőtlenség és bele­szólás mozdulataival megtár­gyalják, szellemesen időzített Fusisds és fekete fuvar Tovább: a balesetet akkor is üzemi balesetként kell nyil­vántartani, ha az a dolgozót a munkaköri, illetve a munkafe­gyelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt (például: en­gedély nélkül végzett munka, feketfuvar alkalmával) érte. Viszont: a dolgozót munká­ba menet, illetve munkából jövet ért balesete a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából nem minősül üzemi balesetnek. A kétféle meghatározásra azért van szükség, mert más célt szolgál az üzemi baleset fogalmának meghatározása a társadalombiztosítási szolgál­tatások és mást a balesetek be­jelentése és nyilvántartása szempontjából. A társadalombiztosítási szol­gáltatások szempontjából tör­ténő meghatározás célja, hogy a közösség érdekében végzett MIT MOND A TUDÓS Danteról, a csillagászról Érdekes új vonásokkal gaz­dagította Ponori Thewrewk Aurél csillagásztörténész, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet igazgatóhelyettese Dantenak azt a képét, amelyet szorgal­mas kutatók évszázadok alatt festettek meg az Isteni színjá­ték és egyéb művei alapján a világirodalomnak erről az egyik legnagyobb alakjáról. Amint elmondotta, a dante- lőgusok és a műfordítók kez­dettől fogva lépten-nyomon olyan különös fogalmazásokra, fordulatokra bukkantak Dante műveiben, amelyekhez vagy semmiféle, vagy csak nagyon mesterkélt, és éppen ezért ké­sőbb helytelennek bizonyult magyarázatokat tudtak fűzni. Szerinte az esetek nagy több­ségében ennek a legfőbb oka saját érdeklődési körük korlá­tozottsága volt, mert az ilyen nehezen magyarázható szöveg­részekben Dante a maga ter­mészettudományi, elsősorban csillagászati álláspontját mond­ta ki, a súlyos veszélyekre va­ló tekintettel többnyire bur­koltan. Éppen ezért igazi értel­mükre csak az találhat rá, aki maga is birtokában van az ilyen ismereteknek. Ezt a meg­állapítását a magyar kutató a példák egész sorával igazolta. Az Isteni színjátékban azt írja Dante, hogy a Venus a Napot „majd tarkón fölül lát­ja, hol meg arcban”. Ebből a szövegrészből Babits Mihály szerint azt kell kiolvasni, hogy a Venus hol alkonyi, hol haj­nalcsillag. De akkor azt kellett volna írni, hogy a bolygó a Klassz a jég! Végre megjött a tél, megnyílt a jég­pálya Gyöngyö­sön. Az első jég­nap csütörtökön köszöntött rá a fiatalokra, akik már ekkor öröm­mel állapították meg hogy „klassz a jég”. A kifeje­zés ugyan irodal- milag nem a leg­tökéletesebb, mint ahogy a tél is hagy kívánnivalót a fiatalok szerint, hiszen a szünet utolsó napjain tudnak csak kor­csolyát húzni. De ezt se kiabáljuk el, mert a meteoroló­gia szerint újabb felmelegedés vár­ható. Egyelőre azon­ban a gyöngyösi fiatalok a síma, tejszínű jégtükör­rel vannak elfog­lalva. Az 1TSK sportpályáján az idén is nagy a jó­kedv. Egymás után érkeznek a szülők, hozzák magukkal a kisebbeket, a na­gyobb gyerekek pedig önállóan végzik az előké­születeket. A szü­lők legalább any- nyira izgulnak az • első lépések ide­jén, mint a gyere­kek. — Nem is olyan nehéz! — hangzik az örömteli kiál­tás a jégről. — Csak vigyázz, ne bravúroskodj! — érkezik vissza az aggódó jó ta­nács. Úgy látszik, szükség is volt rá, mert a következő pillanatban már meg is kóstolja a jeget a kék mele- gítős kislány. Mindjárt akad egy kisfiú, aki felsegíti, néhány pillanatig még ezután is fog­ja a kislány kesét, aki önérzetesen rászól: — Engedj, tu­dok én magam is. Az első percek bizony ta lankodása gyorsan elrepül, a lépések egyre erő­teljesebbekké vál­nak, aztán megin­dul a vidám ker­getőzés. Egymást biztatják a gye­rekek a jégen és egymást bátorít­ják a szülök a pá­lya szélén. Tekin­tetük egy pillanat­ra sem engedi el a most már felsza­badult, jó kedvvel korcsolyázó gyer­meküket. Csak az apák vonulnak be néhány perc után a melegedőbe. Ügy látszik, az ő ide­geik jobbak. Ha késve is, de végre a téli szün­idő is meghozta legnagyobb örö­mét: már lehet koriznl. (g. mÓL—) „ELISMERÉS” Művész ár, nem mázolná be ezt a kis sámlii far? A JÖVŐBEN, de a közeljö­vőben is, több új szobrot kap Eger. Az eddig felállított új szobrok sokszor szenvedélyes viták tárgyai voltak. Elég pél­dának megemlíteni az új Gár­donyi-szobrot és a színház mellett fekvő nőalakot, Heré­nyi Jenő Kossuth-díjas szob­rászművész alkotását. A városi tanács építési osz­tályán elmondták, hogy az is­mét elkészült új szobrok kö­zül a zsűri többet nem foga­dott el, a szobrászművész visz- szakapta átdolgozásra. Ilyen például az érseki rezidencia kertjébe kerülő, a barokk kör­nyezethez alkalmazkodó, lovat ábrázoló szobor. Nem felelt meg az eredeti­leg a Szilágyi Gimnázium ud­varára tervezett Olvasó lány, amelyet végül is a Petőfi té­ren helyeznek el. Ugyancsak erre a térre kerül egy ivókút, Halmágyi István alkotása. A Il-es számú iskola elé mun­kásmozgalmi emlékműt emel­nek, Csontos László dolgozik rajta. Még nem döntötték el, hogy hova kerüljön Kisfaludy Stróbl Zsigmond Törökverője. Király Róbert egri szobrász Markhót Ferenc mellszobrát pedig az I. számú kórház mel­letti parkban helyezik el. Nem árt, ha a közönség tá­jékozódik arról, hogy a felállí­tott szobrok több „tortúra” (legalábbis a szobrászművész szamara), több menetes zsun- zési munka után kerülhetnek csak rendeltetési helyükre. Persze, az sem árt, ha a szob­rászok is értesülnek arról, hogy a közönség — akiknek a szobrot alkotják — hogyan fogadja műveiket. Egerben mintha a szobrá­szok alkotásai és a város la­kossága egy kicsit szemben áll­nának egymással. Utcákon, te­reken beszédtéma — sokszor nem is rövid ideig — egy-egy új szobor. A szobrász termé­szetesen szuverén alkotómű­vész, aki véleményét nem szó­ban, hanem „szoborban” közli. Azonban az ütközőpontokat ebben az esetben inkább csak szóban lehetne eldönteni. ★ FELKERESTÜK hát többek között Hevesy Sándor terve­zőt, a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda építészmérnö­két, az egri műemlékvédelmi albizottság elnökét. Kérdéseinkre válaszolva mondta a következőket: — Eger 100—150 évvel ez­előtt a szobrok városa volt. Több mint 90 szobor ékeske­dett a Kossuth Lajos utcai mai kollégiumi épület és a Széchenyi utcai Dobó Gimná- > zium közötti rövid útszaka­Milyen szobor kellene? szón, a köztük levő beugrá­sokban, tereken és térségeken. — Az egri belváros törté- • nelmi város — műemlékjelle­gű. Óriási építészeti, művészet- történeti és idegenforgalmi kincs — gyönyörű. Az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügye­lőség rendeletéi alapján a kü­lönböző építészeti irányelveket szigorúan be kell tartanunk erre a városrészre. Kivétel csupán az épületek homlokza­ta, mert annak kiképzése a mai építészeti stílusokat tük­rözheti. — Minden stílus a kor kife­jezője. Természetesen nem építkezhetünk úgy, ahogy több száz évvel ezelőtt, vagy még úgy sem, mint ahogy akár húsz éve. így van ez a szob­rászatban is. Az egrieknek még a Dobó-szobor tetszik. De ilyen stílusú szobrokat már nem készítenek, nem is sza­badna. Az építészetben sem megengedett, bármilyen ba­rokk stílusú is legyen a kör­nyezet, hogy egy új épületet ma barokk stílusban (ezt már csak álbarokknak nevezhet­nénk) építsenek fel. — Sokszor nem kérik ki vé­leményünket az új szobrok té­máinak, formáinak és elhelye­zésének kérdésében. A három legvitásabb szobor: a Gárdo­nyi, a Fazzola Henrik és a színház mellett fekvő nőalak — tulajdonképpen nem rontja a városképet műemléki szem­pontból. — AZ EMBEREKNEK nem tetszik, ők nem így képzelték el sem Gárdonyit, sem Fazzo- lát. Gárdonyi szobrát talár* túl szerénynek találják, a fek­vő nőalakot nem értik, a Fa»- zola-szobor pedig nem arra a helyre való, talán inkább a megyei tanács udvarára, hi­szen ebben az épületben van­nak híres, kovácsoltvas kapui/ — Téma szempontjából x Gárdonyi-szobor és a Kerényi megmunkálta, színház melletti szobor is megfelelő. Talán csak formában nem? — Hogy milyen szobor tet­szene az egrieknek? Amit megértenek. Lehetséges az is, hogy a közönség elmaradt a mai kor követelményeitől, for­makultúrában. Azonban meg kell találni formában is a he­lyes mértéket — ez nem me­het a teljes meg nem értés, és a közízlés rovására és ellenére. — Milyen szobor kellene? Jő szobor. ★ A VÉGEREDMÉNY: a vitás szobrok nem jók? Vagy; az emberek képzőművészeti mű­veltsége nem éri el a kívánt szintet? B. Off. Napnak hol a jobb, hol a bal arcát látja. Dante fogalmazása csak azt jelentheti, hogy a Venus hol a Nap előtt, hol mögötte jár, vagyis kering körülötte. Az a mondat pedig, hogy „talán hatezer mérföld mesz- szeségben lángol a déli óra és a Földnek árnya vízszintesen esik éppen”, azt is leleplezi a csillagász előtt, hogy Dante a Föld délkörének negyedrészét 6000, egész kerületét tehát 24 0000 mérföldnek számította. Ha a mérföldet ebben az eset­ben is 1,6—1,8 kilométerrel azonosítjuk, Dante megállapí­tása sokkal közelebb jár a va­lóságos értékhez, mint kor­társainak feltételezései. „A ponton áthatoltál, amely 408 ezer mozik Korszerűsített filmsz A Heves megyei Moziüzemi Vállalattól kapott felvilágosítás alapján az elmúlt esztendő ti­zenegy hónapjában — eddig kész a statisztika egyelőre —, Eger négy filmszínházának előadásain összesen négyszáz­nyolcezer látogató vett részt. A vállalat tervei szerint a jö­vő esztendőben — többek kö­zött tovább korszerűsítik az eg­ri Bródy mozi helyiségét (a volt színházi épületben, a „Rossztemplomban”), ahol fel­építik a gépházat, s az átala­felé minden súly hull minden­honnan” — mondja Danténak kísérője, Vergilius, amikor a Föld túlsó oldalára igyekezvén áthaladnak a középponton. Ez azt bizonyítja, hogy Dante a Földet gömb alakúnak tudta, sőt azzal is tisztában volt, hogy bolygónk középpontjában a nehézkedési erő megszűnik. Évszázadunk legtekintélye­sebb Dante-kutatója, Michele Barbi azt írja, hogy Dante csillagászati ismeretei nem ha­ladták meg a kor színvonalát. Ponori Thewrewk Aurélnak viszont sikerült igazolnia, hogy a nagy olasz költő mint természettudós és csillagász is messze túljutott azokon a kor­látokon, amelyek közt kortár­sainak ismeretei mozogtak. togató Egerben ínházak a megyében kítás után szélesvásznú filme­ket is lehet majd vetíteni. Az elmúlt évben 450 ezer fo­rintos költséggel átalakították a balatoni kultúrházat, ahol de­cemberben már szintén tudtak szélesvásznú filmeket vetíteni, hasonlóképpen, mint a szin­tén 1965-ben korszerűsített szi- halmi és visznéki kultúrházban. Szintén tervbe vették az egri Vörös Csillag mozi korszerűsí­tését is, ám a munkára még később kerül sor. OL4SZ FILM és véleménynek is elfogadható i közhelyekkel megvitatják, hogy 1 Gianni, ez a nagypolgári tucat- r fiú, miért veszi el Marettát, aki 1 ugyancsak nem kiváló egyéni- i ség, de... Három évig tartoz­tak együvé a szabad és önkén- ] tes szerelem kötelékében. Miért ; kell felváltania ezt a nyűgös- e nek nem mondható társadalmi r alakulatot egy kötelezően sza- ] bályszerű, konvencióktól tér- t hes állapottal? \ Gianni és Maretta is beszél- < getnek erről Maretta szót vált j e megoldandó témáról özvegy \ édesanyjával. Többször említik 5 a társadalmi látszat veszélyeit, £ t mint a gyermekét, amely még f ebben a házasságban is kívá- s natos. Sőt, szükségszerű lenne, f ha... ’ Luciano Salce nem a nagy j rendezők, vagy nem a nagy té- ( mák rendezői közül való. Har- 1 madmagával írta a film forga- f tókönyvét. Apró megfigyelések, j ezerszer eljátszott közhelyeik ] jelenetsorozata ez a film, amely- » ben — mint ahogy mi szoktuk mondani — mégis van valami, j A Via Veneto-t csak említik, r mégis van valami itt az üres, 1 az értelmetlen, a morálisan * csak jelentéktelennek minősít- r hető vüágvárosá lebegésből, i Angol nők isszák itt magukat i félholtra, tévé-sztárokról az is- j merős, a bennfentes hangján, , undorodással nyilatkozhat Gian- r ni, de elsétálhat Maretta is a filmgyárba — baráti közben- * járás nyomán — egy pezsgő- 1 reklám felvételeiben közremű- f ködni. c Honnan ea az életformában is mércén felüli lebegés, ami leráz minden társadalmi fegyel­met, s ahol az ösztönöktől hajtva kerülnek egymás mellé az emberek? Gianni és Maretta ki akarnak kapcsolódni ebből a lebegésből, amely az otthonokban is lokál­erkölcsöt honosít meg. Vállal­ni akarják a szürkébb élet stí­lusát: otthoni lemez játszással, tévé-nézéssel, konyha-gondok­kal, ruha-ügyekkel, sőt együtt mulatozással is. Rájön­nek: átmenet nélkül, az éve­ken át tartó felhőtlen hancúro­zást nem lehet abbahagyni. Hi­ába meglett férfi Gianni, hasz­talan akarja Maretta a nő ter­mészetadta csatlakozni akará­sával és szelídségével a hűsé­get, csak az a megoldás nyílik — a rendező szerint —, hogy Maretta visszamegy anyjához. Ismét legénylakásnak tekinti Gianni szobáit és majd jelent­kezik a korábbi megszokáshoz híven, amikor még Gianninak szeretője volt: fél nyolc—nyolc között. így az igazi, csak is így lehet ezt jól csinálni? Világos megoldás ez? A legkevésbé. A tanulság negatív és fa­nyar, de legalább őszinte. Ezt megszoktuk már az olasz fil­meknél, s most csak azt hiá­nyoljuk. hogy a felszín sokszor érvényesült a rendezőnél és nem akart, vagy nem tudott mélyebbre szállni. A megoldás­nál sem! Pedig dráma ez a té­ma, még akkor is, ha ilyen egyéniségekkel. mint Gianni és Maretta nem is járnak együtt nagy viharok, pusztító villá­mok kíséretében. Két nagy színésaegyéniség — Vgo Tognazzi és Emmanuele Riva — játéka sok esetben kár­pótolja a nézőt a lélektanilag elhanyagolt és elnagyolt meg­oldásokért. (farkas) munka során balesetet szenve­dett dolgozók, vagy hozzátart i- zóik — az általános társada­lombiztosítási szolgáltatások keretein belül — nagyobb se­gítséget és védelmet kap ja na*. Ezért itt az üzemi baleset fo­galmának meghatározása a munkaviszonyból eredő kötele­zettségek teljesítéséhez kapcso­lódik. A balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló rende­let szélesebb körre terjeszti ki az üzemi baleset fogalmát, mi­vel a balesetek megelőzésének elősegítése a célja. Éppen ezért nemcsak a munkaviszonyból eredő kötelezettségek teUesíté- se közben elszenvedett balese­tet minősíti üzeminek, hanem minden olyan balesetet is, amely a vállalat dolgozóját a munkaköri, illetve a mun­kafegyelemre vonatkozó szabá­lyok megszegésével kapcsolat­ban éri. A vállalatok kollektí­vája, különösen ti vesetők sokat tehetnek a szabályok betartására, a fe­gyelem megszilárdítása és így

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom