Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját (Folytatás az 2. oldalról) Miközben a Szovjetunió fáradhatatlanul munkálkodik a világ békéjének megőrzésén — amelynek kimagasló példája a legutóbbi időben a Szovjetunió kezdeményezésére megszületett taskenti megegyezés —, addig a nemzetközi burzsoázia az Egyesült Államok monopoltőkés köreivel az élen folytatja támadásait a béke a haladás a demokrácia és a szocializmus erői ellen. Továbbra is a vietnami agresszió jelenti az imperializmus legsúlyosabb merényletét a szocialista világ, a népek nemzeti felszabadítása mozgalma, az egyetemes béke ellen. Ugyanakkor, amikor a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése az idei költségvetést tárgyalja, Washingtonban az amerikai kongresszus oan is a költségvetést vitatják. Érdemes megnézni, hogy fest az ő költségvetésük. A Johnson elnök által beterjesztett számadatok tanúsága szerint az Egyesült Államok rekordfegyveraezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetlenül, vagy közvetve katonai jellegű és ezen belül minden dollárból 9 centet kizárólag a szennyes vietnami rablókaland pénzelésére fordítanak. Ez azt jelenti, hogy az amerikai költségvetési kiadásoknak jóval több mint a fele háborús, fegyverkezési célokat szolgál. Természetesen minden kormány maga dönti el, a törvényhozási szervek jóváhagyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemzeti jövedelmet, a rendelkezésre álló költségvetési összegeket. Ez a joga megvan a washingtoni kormánynak és az amerikai kongresz- szusnak is. De akkor ne prédikáljanak állítólagos békeakaratukról. Ne hozakodjanak elő kenetteljes békeszólamokkal. Ne reklámozzák az úgynevezett vietnami békeoffenzíváju- kat, miközben a valóságban homlokegyenest ellenkezőképpen cselekszenek. A világ békeszerető közvéleménye az amerikai költségvetési vita fényében kellőképpen lemérheti a washingtoni békefrázisok igazi tartalmát. A nemzetközi burzsoázia a világ más térségeiben is a legfondorlatosabb eszközökkel igyekszik gátat vetni a haladásnak. Különös aggodalommal figyeljük az indonéz eseményeket- Indonézia leghaladóbb erőit, elsősorban a komPártunk és kormányunk fá radhatatlanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kapcsolatainak erősítésén. Dolgozó népünk teljes mértékben támogatja a Magyar Népköztársaság békeszerető, internacionalista külpolitikáját — mondotta Gáspár Sándor, majd kijelentette: 1965-tel országépítő munkánk fontos szakasza zárult le. Befejeztük II. ötéves tervünket. Megvalósítottuk ezen időszak alapvető, forradalmi célkitűzéseit. Munkásosztályunk segítségével dolgozó parasztságunk a szocializmus útjára lépett. A mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá, le raktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Tovább szilárdítottuk a munkáshatalmat. Fejlődésünknek ez az időszaka jelentős abból a szempontból is, hogy közben lezárult iparosításunk extenzív szakasza és megkezdtük az ipar- fejlesztés ma már időszerű feladatainak végrehajtását: meglevő ipari létesítményeink korszerűsítését. Most már olyan jellegű gazdasági növekedésre kell áttérnünk „ amely főleg a technika és technológia fejlesztésével, a munka és a 2 r^sSP&JsM'G' 1S66. január 29, szombat te aggodalomra az ad alapot, hogy a történelem számtalan esetben igazolta: a kommunistaüldözés mindig a reakció malmára hajtotta a vizet. Az imperialisták e próbálkozásai — ha dermesztik is a nemzetközi élet légkörét — nem tudják feltartóztatni a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak, a béke, a haladás erőinek előretörését. A nemzetközi burzsoázia sok mindennel házal. Adhat fegyvert és segélyt. Szervezhet puccsokat. Megvásárolhat és kinevezhet bábokat. Sok mindent kínálhat, de egyre nem képes: eszményt, ideált nem adhat a népmillióknak. Erre csak a szocializmus képes. Ezért nő ellenállhatatlanul a szocialista eszmék vonzereje szerte a világon — mondotta Gáspár Sándor. Rámutatott: a VI. szakszervezeti világkongresszuson e legnagyobb nemzetközi munkásfórumon újra bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió a munkások, a dolgozók igazságos harcainak önzetlen, fáradhatatlan, legki- próbáltabb harcosa és támasza. Áldozatokat, jelentős anyagi terheket vállal, hogy támogassa a kis- és nagy népek harcát és segítse a haladás útjára tért országokat gazdaságuk építésében. Ennek legjobb példája a vietnami nép harcának segítése. Továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaság kormányának egész külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkásosztályunk békeakaratát, mély proletárinternacionalizmusát. A magyar nép erejéhez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg, anyagilag is támogatta, és továbbra is támogatni fogja a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. Országunk külpolitikájának helyességét mutatja, hogy tovább nőtt hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. Tovább szélesítettük nemzetközi kapcsolatainkat. Tevékeny munkát végeztünk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben. Mint ismeretes, a közeljövőben Kállai Gyula elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, kormánymeghívásnak eleget téve, kormánydelegációt vezet baráti látogatásra az Egyesült Arab Köztársaságba, Etiópiába, Tanzániába, Kuwaitba és Indiába. termelés jobb megszervezésével, a munka termelékenységének emelkedésével valósul meg. Fejlődésünk eredményeképpen gazdaságunk méretei megnövekedtek, de bonyolultabbá is váltak. Mindez megkívánja, hogy a szocialista gazdálkodás hatékonyabb legyen. Második ötéves tervünk során — nem végleges adatok szerint — több mint 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, 1500-nál több ipari létesítményt helyeztünk üzembe, illetve rekonstruáltunk, öt év alatt 280 ezer új lakás épült, 40 új nagy áruház, 800 új kiskereskedelmi üzlet, 5000 kórházi és mintegy 18 000 óvodai és napközi helyet biztosító létesítmény készült el. Üj, vagy kibővített kulturális intézményeink befogadóképessége 110 ezerrel gyarapodott. A bérből és fizetésből élők száma öt esztendő alatt csaknem 400 000-rél nőtt. Mindezekkel együtt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 19—20 százalékkal emelkedett a lakosság reáljövedelme, bár a reálbérek terén nem értük el a tervezett emelkedést. Iparunk nemcsak új létesíti ményekkel gyarapodott, hanem jelentős mértékben korszerűsödött is. Az új, modern gépekkel együtt növekedett a munkabiztonság, csökkent a balesetek száma, javultak az élet- és munkakörülmények. Tisztelt képviselőtársak! Engedjék meg, hogy ennek a történelmi szakasznak a lezárja aapcsan néhány szót szóljak szocialista tervgazdálkodásunkról. Annál is inkább érdemes erről beszélni, mert gazdasági vezetési rendszerünk tervezett reformja, valamint a február 1-én életbe lépő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések kapcsán egyesek kétségbevonják népgazdaságunk szilárdságát, s vannak olyanok is, akik a szocialista tervgazdálkodás létjogosultságát vitatják. A tervgazdálkodás minden szocialista ország fejlődésének közös törvényszerűsége, a szocialista társadalmi rendszer sajátja, amely az emberek érdekét, a céltudatosságot, a tudoÖtszörösére nőtt Elegendő, ha csak néhány alapvető tényre hivatkozom. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből 1949-hez képest csaknem háromszorosa, ipari termelésünk ez idő alatt csaknem ötszörösére nőtt. Az iparban dolgozók száma kereken megháromszorozódott. Történelmi mércével mérve hihetetlenül rövid idő, két évtized alatt, a magyar dolgozó nép olyan utat tett meg a termelőerők fejlesztésében az élet- és munkakörülmények javításában. amihez a fejlett tőkés országoknak több mint száz esztendőre volt szükségük A szocializmust azonban nem azért építjük, hogy kivívjuk ellenségeink elismerését, hanem azért, mert az népünk akarata. Felelősséggel is csak a magyar dolgozó népnek és a nemzetközi munkásosztálynak tartozunk Természetes, az ellenségnek semmi sem drága, és minden eszköz jó arra, hogy megkísérelje rendszerünket lejáratni. A nyugati „sajtószabadság” nagyobb dicsőségére a legutón- bi napokban is olyan híreket kürtőit világgá az amerikai AP hírügynökség, hogy az ár- és bérintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivonultak az utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek. A „kitűnően informált” hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét és 160 csepeli munkást letartóztattak. Mit mondhatunk erről a minden alapot nélkülöző rágalomról, amelyet számos nyugati lap — köztük a velünk jószomszédi viszonyban lévő, semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező polgári sajtója — sem átallott első oldalas szenzációként feltálalni? Ebben a parlamenti teremben itt ülnek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnák az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Csepelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat —, bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ez évi programunk, III. ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,6 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt helyezünk üzembe. I9fiü-höz kénest az inari és rnozőeezd-^-oi termelést egyaránt növeljük. A kimányos megalapozottságot, az előrelátást állítja szembe a kapitalista gazdálkodási rendszer anarchiájával, az embert kiszipolyozó konkurrencia-harcával. Nem állítjuk, hogy a fejlődésnek ez az útja probléma- mentes. Mi is keressük a hazai, sajátos viszonyainknak, erőforrásainknak legjobban megfelelő utakat és módszereket a szocialista gazdaság további fejlesztésére. A felszabadulás óta megtett utunk, de különösen az utóbbi csaknem egy évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják, hogy gazdaságunk fejlesztésében — összes gondjainkkal együtt — helyes úton jártunk és járunk. ipar: termelésünk vitel és a behozatal mintegy 6 —8 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Nő a foglakozta- tottak száma. Bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális, és kulturális ellátásának további javítása. Űjabb lakásokat, iskolákat, gyógyintézeteket, kultúrotthonokat építünk Továbbiakban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerülnek a gazdasági irányítás reformjával összefüggő feladatok. Azok az intézkedések —, melyeket a pénzügyminiszter elvtárs előadói beszédében ismertetett, már a gazdasági irányítás reformjának irányában hatnak. Gondolok itt elsősorban az üzemek önállóságának és felelősségének növekedésére, a szállítási szerződések reformjára, az új prémiumrendszerre, a különböző ár- és bér- intézkedésekre. Ismeretes, hogy február 1- től felemeljük a hús- és tejtermékek árát, ugyanakkor leszállítjuk a zsír, a szalonna és néhány széles körben keresett textilnemű árát. Ezeket az intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. De a párt és a kormány nevében, nyomatékosan felhívom az illetékes szervek figyelmét, hogy szigorúan tartassák be az árakat, s ha kell, a törvény erejével is, lépjenek fel a lakosságot megkárosító, burkolt áremelések, vagy spekulációs törekvések ellen, A közelmúltban nyilvánosságra kerültek a több mint egymillió dolgozót és nyugdíjast érintő bér- és szociális jellegű intézkedések, amelyek pénzügyi kihatása — a családi pótlékok felemelésére fordított összeggel együtt — 2 milliárd 800 millió forint. Ezeket az intézkedéseket a dolgozók többsége megértéssel fogadta. A bér- és társadalombiztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetők figyelmét a gondos és körültekintő végrehajtásra hívjuk fel. Különösen fontos, hogy a bérügyi intézkedésekkel központilag rendelkezésre bocsátott összegeken túl az 1966. évi bérfejlesztést, a bértartalékokat, a tartós létszámcsökkentésből adódó bérmunistákat üldözik. Az oszinOrszágépítő munkánk történelmi szakasza zárult le Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a tanácskozás szünetében. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) fejlesztési lehetőségeket, az új prémiumrendszert elsősorban a munkaeredmények ösztönzése érdekében használják fel. Ügy véljük, hogy a vállalatok rendelkezésére álló összes anyagi ösztönzők célszerű és okos felhasználása hatékony eszköze lehet az 1966. évi feladatok teljesítésének — mondotta Gáspár Sándor. Majd a műszaki konferenciákról beszélt, amelyeken a termelés irányítói megtárgyalják az 1966. évi vállalati tervet és az abból adódó feladatokat. E műszaki konferenciák másik fő feladata a február 1-től sorra kerülő termelési tanácskozások előkészítése. A gazdasági, pártós szakszervezeti vezetők kérjék ki mindenütt a munkások, a műszaki dolgozók, a gazdasági szakemberek véleményét, javaslatait és hasznosítsák azokat munkájukban. Egyre jobban bontakoztassák ki a dolgozók termelési aktivitását. Fejlesszék a szocialista brigádmozgalmat, de ne hanyagolják el a szocialista verseny egyéb, hagyományos formáit sem. Mint ismeretes, foglalkozunk gazdasági irányítási rendszerünk reformjával — folytatta Közüggyé építő munkánk Tisztelt országgyűlés! A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról -— az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával kapcsolatban egyaránt. Más szóval: még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait. Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is sarkalatos elve, hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gondjaink előzetes megvitatásába. A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a mi társadalmunkban adottak, városban és falun egyaránt. Az ipari üzemekben a munkások közvetlenül és osztályszervezeteik útján — közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül beleszól a termelés megszervezésébe és a javak elosztásába is. Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló. A feltételek megérettek arra, hogy a szocialista demokráciát tovább fejlesszük. Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük, elsősorban osztályszervezeteik útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységét. Tovább kell növelni a szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten éljenek a törvényben biztosított jogaikkal és alap elvként tartsák szem előtt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóknak tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek útján a dolgozók véleményét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi gazdaságvezetési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés. De ezt össze lehet és össze is kell egyeztetni a munkáskollektívák nagy jelentőségű termelési és politikai tapasztalatainak állandó felGáspár Sándor. — Ez elvileg és gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Meg kell vizsgálni továbbá a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló politikai, állami és társadalmi szervek tevékenységét. Javítanunk kell. a megnövekedett követelményekhez jobban hozzá kell igazítani és hatékonyabbá kell tenni államhatalmi és végrehajtó szerveink munkáját. Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai és társadalmi szerveink között, kiküszöbölve a párhuzamosságokat és üres járatokat. Minden szinten küz- denünk kell a társadalmi túlszervezettség, a bürokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló valamennyi szerv és testület önállóságát, felelősségét. kell tenni összes gondjait használásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. A szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele a dolgozó emberek részvétele a célok meghatározásában, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. Fejlődésünk mai körülményei között üzemi, vállalati szinten ennek az elvnek a szakszervezetek útján lehet és kell érvényt szerezni. Gáspár Sándor hangsúlyozta: a szakszervezetek szerepét nem lehet csupán a szűkén vett érdekvédelmi tevékenységre korlátozni. Szemünk előtt, a szocialista építőmunka tüzében bontakozik ki a szak- szervezetek széles skálájú, sokszínű tevékenysége, a történelmileg megváltozott körülmények között. Kedves elvtársak! — folytatta Gáspár Sándor. —■ A Szakszervezetek Országos Tanácsa a közeljövőben megvitatja gazdasági vezetési rendszerünk reformjának irányelveit. Ismert, hogy a gazdasági vezetés új rendszere a szak- szervezetek jogkörének, további bővítését is feltételezi. Indítványozni fogjuk, hogy a dolgozók törvényben biztosított jogainak képviseletét, azok ellenőrzését és betartását az üzemben egyértelműen a szak- szervezeti szervek lássák el. Meg kell majd vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön jobban a munkások véleménye a szakszervezetek révén az üzemek gazdasági vezetőinek kinevezésében, illetve felmentésében, nem sértve természetesen az ezzel kapcsolatos állami jogköröket. Amikor a demokratikus sokoldalú fejlesztésről szólunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. A demokráciának párosulnia kell a centralizmussal, a határozatok, a döntések fegyelmezett, pontos végrehajtásával- Egyszóval: egész társadalmi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében — és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A munkásközvélemény, a dolgozók igénylik, hogy következetesen érvényt szerezzünk határozatainknak, rendelkezéseinknek. Szükséges és helyes például a bérügyi és norma1 n- tézkedések végrehajtása. De ennek a hatása sem lehet kellően eredményes és hasznos, ha nem tudunk érvényt szerezni a termelés feltételeinek, a doleozók élet- és munkakörülményeinek iavítását, a lazaságok, rendellenességek megszüntetését célzó intézkedéseknek. Más szóval: az eddiginél sokkal jobban kell törekednünk a termelés jó feltételeinek biztosítására. Gazdasági vezetőinknek méz lobban meg kell tanulniuk a h°lvps üzemS7°rVC7Pc^ yyvóor sebben végre kell hajtaniuk (Folytatás a 3. oldalam)
