Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

Határesetek Határesete*:.:. Az ember •gyszerre két dologra is gon­dol. Olyan esetekre, amelyek­ben döntő szerep jut országha­tárainknak. S arra is gondol, •mit a Magyar Nyelv Értelme­ző Szótára magyaráz erről a szóról: „olyan tények, melyek­nek besorolása, osztályozása, hovatartozásának megállapítá­sa bizonytalan, kétféle is lehet”. Maradjunk csak az első gon­dolatnál, azoknál az eseteknél, amelyekben országhatáraink is szerepet kapnak, azoknál az eseteknél, amelyek besorolása, osztályozása, sőt hovatartozá­sának megállapítása nem bi­zonytalan, s nem értelmezhető csakis egyféleképpen. Milyen esetekről van szó? Devizabűn­tettek és szabálysértések, vám- bűntettek és vámszabály-sérté­sek s hazatérés megtagadásá­nak bűntettei. Divat külföldre utazni, vilá­got látni. És divat —, ha keve­sek teszik is — a külföldi uta­zás lehetőségét bűncselekmé­nyek elkövetésére felhasznál­ni. Az utazóknak kétféle típusát ismerjük. Az egyik ember csak azért utazik, hogy új élménye­ket, emlékeiket gyűjtsön, hogy ismeretlen szépségeket fedezzen fel; ez az ember mindent meg­néz, amit meg kell nézni, en­gedelmesen követi a bedekerek utasításait. A másik típust nem érdeklik az útmenti virágok, a távoli, sejtelmes hegyvonula- tofc, az égbolton ragyogó csii- íagok, a városok műemlékei, látnivalói, hanem csak egyet­len dolog: mit vihet ki, mit hozhat be, mit kereshet az uta­zással? Ha — sikerül kijátszani a vámot...! A törvény sze­rinti minősí­tés más: de­vizabűntett és Bankjegy­csempészek — szabálysértés... 1965 során nyolc megyei hon­polgárt, hat férfit és két nőt, küldtek vissza a határsorompó- tő^ mert rejtve-dugva dollárt, forintot és koronát akartak ki­csempészni. az országbői. Az átányi. Együd István 2200 forintot, az abasári Tóth Ferenc 3500 forintot és 9 USA-dollárt, 8 hevesi Tóth Gyula 200 forin­tot, 105 USA-dollárt és 2 ka­nadai dollárt, az egri Forgó István és Angyalossi Gáborné 1536 cseh koronát, illetve 1500 forintot, a mónosbéli Kelemen György 2000 forintot, a káli Morvái János 400 forintot és 10 kanadai dollárt, a gyöngyösi Horváth Rezsővé nedig 400 fo­rintot próbált kilopni határain­kon túlra. Hárman csoportos utazás só­ján követték el a törvénysze­gést, öten egyéni „turistaként”. A bankjegy-csempészeket a csoportos utazásból kizárták, s természetesen a „turistáknak” Is meg kellett válniok útleve­lüktől. Akadtak olya- ötvenkét nők, akiknek orkán kabát, a haUron si~ 6 tranzisz- került átju^ . , niuk a vamel­toros rád 10, lenőrzés fésű- aranyhoimik Jen, a visszaiu­, , ,, , tas azonoan mar c$ órák, orak kevésbé, sőt, 1 cseppet sem Tolt „szerencsés”. A vámbűntettek elkövetőinek listáján a domoszlói Jacsma- nyik István viszi a pálmát. Nem hiszem, hogy szívesen em­lékezik vissza Rábaíüzes nevé­re, ahol különös rakományával —• többek között 52 orkánka­bát — megrekedt a vámnál. 37 520 forint értékű vámbűntett elkövetését írták számlájára. Hány tranzisztoros rádió, karóra és orkán kabát szükséges egy házaspárnak? A' kérdésre csak az tud válaszolni, aki is­meri az egri Mándoki házaspár igényeit. Mándoki Attila és fe­lesége, együttesen 28 150 forint értékű vámbűntettet követtek el. Találtak náluk: két arany­gyűrűt, 4 Comavin karórát, 6 tranzisztoros rádiót, IS orkán- ka'oátot és 20 pár nylonharis­nyát. Mándokiné bűntettét még szabálysértéssel is tetézte: két aranygyűrűjének és egy egy 4 XlPÜJMG Mlliti. január 26, szerda / röéJl hangulat & zúttal a legnagyobb me~ részscgre készülök. Bí­rálni akarok. Bátran, kerlelés, köntörfalazás nélkül. Elvi ala­pon. A termelés érdekében. Nem rettenek, pedig vállalko­zásom kockázatos. Élből min­den közéletünkben járatos ol­vasó nyilván arra gondol, hogy az igazgatót akarom bírálni. Nem, barátaim! Én sokkal bát­rabb vagyok ennél. Látom az arcukon az elismerő mosolyt és a sajnálkozást. Hát nem, még csak nem is a minisztéri­umot, nem a szakigazgatást ké­szülök megbírálni. Az én me­részségem ennél többre is elég. Akár hiszik, akár nem, én le­felé is merek bírálni. A dol­gozókat! Mert arról már hal­lottam, hogy valaki olyan bá­tor volt, hogy megbírálta a mi­nisztert, de arról nincs értesü­lésem, hogy valaki arra is vett volna bátorságot, hogy a saját kollégáját megbírálja. Manap­ság ez beláthatatlan következ­ményekkel járna. Hízelgéssel, karrierizmussal, talpnyalással vádolnák azt, aki erre veteme­dik. Hát én vállalom. Isten le­gyen irgalmas lelkemnek... ]%,f egbírálom Patonait... Illetve, várjunk csak! Patonait spéciéi nem lehet. Nem azért mert nem érdemel­né meg, de hát kegyetlen do­log lenne. Patonai a múlt rend­szerben kétszer is volt vizsgá­lati fogságban. Nagyon meg­szenvedett. Igazságtalan lenne, ha most nem hagynánk béké­ben és munka nélkül élni. A múltkor is valaki csúnyán né­zett rá és sírva fakadt, mond­ván, hogy ő nem azért harcolt, hogy most mindenféle jött- ment, aki abban az időben még pelenkában járt, csak úgy uk- mukfukk, csúnyán nézzen rá. Viszont megbírálom ezt a ló­gós, kardigánokkal üzletező Porhanyónét. Ez mégiscsak tűr­Harcos opj hetetlen, hogy az irodájából IKKA-lerákatot csinál, ráadá­sul ő keveri a legocsmányabb pletykákat is. Hát majd én kitalálok... Il­letve, várjunk csk. Porhanyó­nét Spéciéi nem lehet bántani Porlianyóné szegény anno da­ca. .. egy harmincszobás grófi kastélyban látta meg a napvi­lágot. Emiatt sokat szenvedett. Hosszú évekig csak hivatalse­géd lehetett, majd mikor kide­rült, hogy ez is bizalmi állás, visszaminősítették takarítónő­nek. Még ma is könnybelábaa a szeme, amikor elmondja, hogy puha kicsi kezeit, melye­ket annak előtte még hideg vízbe sem tett, teljes mérték­ben kikészítette ez az emberte­len munka. Ha most megbírál­nám, azt mondaná, hogy már megint kezdjük, pedig ő vég­zett egy alapfokú szemináriu­mot is, ahol nem ezt tanulta. /%/ a, de itt van Kordován. 1 ’ Hát kérem, ez a pasas mindent megérdemel. Nap­hosszat a presszókban üldögél, bizonytalan eredetű jövedelmé­ből százszámra veszi a lottó­kat, és a munkahelye csak ar­ra való, hogy a jó melegben kitöltse a szelvényeket. Hát ez igazán tűrhetetlen. De majd most én odamon­dok neki ... Illetve, várjunk csak! Kordovánnak spéciéi nem lehet odamondogatni. Ö ugyanis két éve szabadult a börtönből. Valami sikkasztási ügye volt. Ha én most megbí­rálom, bepárásodik a szemüve­ge és elcsukló hangon mondja hogy lám, hazudtak néki a bör­tönben, amikor azzal hiteget­ték, hogy a társadalom vissza­fogadja és a büntetésével letu- dothak veszi a múltját. Félő, mrtuni%mns hogy durvaságom esetleg el­venné az emberekbe vetett elő­zetes bizalmát. Ellenben Kalocsairól nem hallgatok. Kíméletlenül feltá­rom, hogy hosszú évek óta se- lejtet gyárt és csak a meónál levő jó összeköttetéseinek kö­szönheti, hogy ennek ellenére mindig ki van a normája. Hát ebből elég. Majd most véget vetünk e bűnös korrupciónak... Illetve, várjunk csak. Kalocsait spéciéi nem lehet bántani. Gyerekorá- ban szamárköhögése volt, és számtalanszor elmondta, hogy neki a legkisebb izgalom is árt. A lóversenyre is mindig elkí­séri a nője, nehogy ott legyen rosszul szegény. A múltkor a művezetője kifogásolta, hogy egy esztergálásnál összetévesz­tette a millimétert a centivel, erre Kalocsáin majdnem kitört az epilepszia. Ha egyszer vala­ki beteg, én nem lehetek a gyilkosa! A zt azonban nem túrhe- tem szó nélkül, hogy Körösi állandóan intrikál, be­csületes embereket hoz rossz hírbe, lejáratja a vezetést, a vezetés előtt pedig a dolgozó­kat. Itt az idő, hogy harcos merészségem lerántsa róla a leplet. Hát én most megvilágosítom Körösi sötét üzelmeit. Illetve spéciéi Körösit békén kell hagyni. Körösi közel jár a hat­vanhoz. Ő még abban a világ­ban nevelkedett, amikor az •dösebbeknek a maximális tisz­teletet megadták. Mondta is a múltkor, ormikor az osztályve­zető— aki szerencsétlenségére még csak 40 éves — egy határ­idős munkát követett tőle, hogy bezzeg nem így volt ez ré­gen. Manapság egy öreg ember nem kapja meg a tiszteletet, mert csak azt várják, hogy fel­forduljon, Mit akarhatok én ezzel a' szegiferilcleseú csekély 35 évemel. Barátaim, pirulnom kell. Volna még bírálni valóm, de Korsósnak családi gondjai van­nak, hát nem elég ez szegény fejének? Klépovács néha ugyan f usizik egy kicsit, de . nem le­het izgatni, mert hamarosan megszüli a felesége a harma­dak gyereket, és a szülés, min­dig nagy hatással van szegény­re. Kilitit most hagyta ott a menyasszonya, egészen lefo­gyott bele. nem tetőzhetem a fájdalmát. Zsitvait egy hete mégpofösta egy huligán, ez egészen összetörte a lelkét és az orrát, méltatlan lenne sza­porítani a csapásokat. Szóval, nehogy azt higgyék, hogy megtántorodiam. De bí­rálni sem lehet metafizikusán, az emberi momentumok, a lel­ki rugók ismerete nélkül. Vagy humanisták vagyunk, vagy nem. Nem kell anyira izgulni a termelésért, végül is nem az ember van a tervért, hanem a terv az emberért. Si ersze, a bírálattól azért ® nem állok el. Megbírá­lom az igazgatót. Ö fiatal, egészséges, csinos felesége gs két szép gyermeke van. Egye­temet végzett, kiváló szakem­ber. párttag, nincsenek burkolt, félelmei, emésztési zavarai, gátlásai. Kiváló munkája biz­tonságérzetet ad neki, így biz­tos nem törik össze a. bírálat súlya alatt. Mert én megmon­dom, meg bizony, hogy túl so­kat dolgozik, még este nyolc­kor is világos az ablaka, és ez helytelen. Vigyázzon az egész­ségére, a felhőtlen családi éle­tére, különben ő is kikészül, és aztán kit fogok én bírálni? Ősz Ferenc egri Dobó István Vármúzeum­ba került. A végrendeleti örökös, özv.' Bodnár Árpádné tanítónő, a mázsányi írói hagyaték — meghaladja a múzeumban ez ideig őrzött Gárdonyi irodalmi anyagot — irodalomtörténeti értékének megbecsülését kí­vánta szolgálni és kifejezésre juttatni, amikor a leltári fel­sorolás szerinti tárgyakat (ira­tok, naplók, levelezések, ké­pek stb.) véglegesen és térítés nélkül a Gárdonyi Géza Em­lékmúzeumnak engedte át. A rendkívül gazdag irodal­mi anyag rendszerezése hó­napok munkáját teszi szüksé­gessé. Az eddigi osztályozás szerint előkerültek Ziegler Sándornak (Gárdonyi Géza édesapja), a szabadságharc fegyvergyárosának feleségéhez és fiához írt családi levelezése, feljegyzései, Gárdonyi Géza édesanyjának, Nagy Teréziá­nak anyai intelmeket tartalma­zó, fiához szóló levelei. Az író születési és egyéb okmányai, iskolai bizonyítványok, tanítói oklevele és szolgálati bizonyít­ványok. A meglepően nagy mennyi­ségű — öt-hatszáz darab — levelezési anyagban a szűk baráti körrel tartott kapcsolat a leggazdagabb. Itt Dankó Pista, Feszty Árpád és Árpád­né, Tóth Béla, valamint Sza- bolcska Mihály neveivel talál­kozunk a leggyakrabban. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Fesztynének az íróhoz fűződő bizalmas barátságát nem keve­sebb, mint negyven levél kép­viseli. De számos más kiválóság, írók, képzőművészek, színészek, kritikusok is szerepéinek a levélírók között: Benedek Elek, Beöthy Zsolt, Blaha í,újza, Fadrusz János, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső. Szabó De­zső. Tömörkénv István és má­sok levelei lelhetők fel a gaz­dag és igen széles érdeklődési területre mutató levelezési anyagban. Gárdonyi Géza írói munkái­nak anyagában: anyaggyűjtés gondolatok cédulázása boríté­kokban, kéziratok ceruzával, tintával és géppel írottan ta­lálhatók. Az eredeti kéziratok valószínű terjedielme kétezer oldalnyi. Ezek: Egri csillagok, Láthatatlan ember' Isten rab­jai. Az én falum, Hosszúhaj.ú veszedelem, A bor, Aggy ís- j ten Biri, Bibi, és. számos vers j és novella kézirata. Meglepetésnek számít Gár­donyi Géza nyolc-tíz füzetnyi titkosírásé naplója és művei­nek anyaggyűjtéséhez mellé­kelt, ugyancsak titkosírással jegyzett több száz cédulácská­ja. Mint a leltárfelvétel köz- ben megállapítható volt, Gár­donyi már egészen fiatal ko­rában is használta titkosírásé jeleit. Ez szembetűnő nem­csak az anyaggyűjtésben, ha­nem a kiadónak küldött kéz­iratlapokon, amelyeket Gárdo­nyi titkosírású kézjegyével lá­tott eL Az ismeretlen kéziratok so­rába. tartozik: Gondolatók, Ars poetica, Fiaimnak, Hagyaté­kom, Láttam, hallottam, gon- j doltam, Kőműves Kelemen, í Antibarbarus, Álntaim, Bogá- | rék vendéglője, Kiskerekes, i nagykefekes stb. elbeszélések, Dankó életrajz. A hagyaték tartozéka tizen­két köteg Gárdonyi műveit méltató újságcikk-kivágás, zeneművek (saját szerzemé­nyek), nagy tömegű nyelvészeti jegyzet ,relikviák, képes album, saját festmények és fényké­pek. Az igen értékes irodalmi hagyaték több esztendőt igény­lő munkát ad majd a kutatók­nak, akik Gárdonyi életrajzát, világnézetét, filozófiáját, vagy éppen titkosírásának kulcsát akarják kutatni. Okos Miúlát A vármúzeum jelentős gazdagodását jelenti Gárdonyi Géza irodalmi hagyatéka Az elmúlt héten vette át az j egri Dobó István Vármúzeum i Gárdonyi Géza irodalmi ha- I gyatékát. Az irodalomtörténeti szem­pontból nagybecsű érték mint­egy kétszázötven iratköteget tartalmaz. Az író legidősebb fia, Gárdonyi Sándor, édes­apja halála után negyvenhá­rom esztendeig a kutatók elől elzárva, példás gonddal vigyáz­ta a jelentős irodalmi hagya­tékot, amely most — Gárdo­nyi Sándor halála után — az arany karórájának keresett vol­na új gazdát. Az egri ifj. Cseh József né „számlája”: 10 302 forint. A vámellenőrzés során két Helsa karórát, 5 orkánt és még több más holmit találtak bőröndjei­ben. A vámbűntettesek további listájából a markazi Hatalyák Kálmánt azért említem, mert úgy hiszem, nagy szerelmese az óráknak. Két Ferro karórát, egy Sibona és egy Ferro nap­táros órát találták nála, négy orkánkabát és más holmik tár­saságában. Molnár Pálné Gyöngyösről 8164, az abasári Petrovics László 7020, s az ugyancsak gyöngyösi Markos Istvánná 5434 forint értékkel iratkoztak a vámbűntettet elkövetők listá­jára. A szabály — A vámszabály- n szaoaiy sértők csele­az szabály! kedetesemkí­__________’ vankozik di­csősé gtáblára. A parádi Krizner házaspár számlája 6410 forint — ez 10 orkánkabátot jelent. A sarudi Kónya Vince már jobban „fel­szerelte” magát: 12 méter feke­te, 10 méter piros bársonnyal, 14,40 méter ágyneműhuzattal, 8 kg rizzsel, 16 kerékpár bel­sőgumival, 10 kerékpár-dina­móval és 11 kerékpár lámpa­fejjel. De sorolhatnánk az egri Sindellár Lászióné, Sipos Ká- rolyné, Katona Józsefné, Juhász György, a gyöngyösi Szalui András és a lőrinci özv. Kócza Jánosné külföldről hozott kel­léktárát, az elkövetett szabály- sértések értékét. Ügyeskedni próbáltak. „Nem volt szerencsénk...!” — mond­ják. Akik törvényeinket nem tisztelik, azoknak soha sincs és sohasem lehet szerencséjük. Az ügyeskedők önmagukat büntették meg, hiszen aligha kaphatnak újból útlevelet, s ugyanakkor a bíróság előtt is felelniök kell tetteikért. Elhagyott Hiányos lenne gyermekek, a kép, ha vám- iAl - bűntettek, sza­liinon . bálysértésekég műszaki devizabűnlet- ,5.,-: tek . elkövetői rajZOlu, mellett elíeled­Bécsben : keznénk azofe­rcolóH • ró1-akik nagV01’ C5eteq ‘___ könnyen elfe­le dkeztek hazájukról, akik meg­tagadták otthonukat, szerettei­főkapitányság vizsgálati osztá- í lya e nyolc személy ellen in- | dított nyomozást, hazatérés megtagadása bűntettének ala­pos gyanúja miatt. Az iratok vádemelési javaslattal most már az Egri Városi és Járási Ügyészség aktái között van- nák. Szívet cseréljen, aki hazát cserél — írta a költő, Tompa Mihály. A csere nem egyszerű. Drága árat kell fizetni érte — idegenben. És itthon, a hazát megtagadók, távollétében le­folytatott bírósági tárgyaláson sem születik olcsóbb ítélet. Pataky Dezső két, akik a hontalanok, a dísz- 1 szidensek sorsát vették maguk- 1 ra. i Két éve lassan ,hogy az egri Tolnai Imréné látogatóba in- ■ dúlt nevelő szüleihez, belga földre. Magával vitte az akkor hétéves kislányát is, kiszakítva a szülőföld talajából. Férjét itt­hon hagyta, egvedül. Azóta már többször írt levelet: .. sokat gondolunk Rád ... !” Visszaté­résre nem gondolnak. A huszonkét éves elektromű­szerész Dávid Sándor, az őt fel­nevelő idős nagyapját hagyta itt Egerben, minden búcsúzás nélkül. Az IBUSZ által szerve­zett csoporttal ment Bécsbe, és Kanadában kötött ki. Domboróczki László és fele­sége 12 éves kislányukat hagy­"■ Egerben. Mindket­ten a Finomszerelvénygyárban dolgoztak, a férfi raktáros volt, az asszony csomagoló. Svédor­szágba kértek turista-útlevelet, onnét vissza nem tértek. ASelypi Cukorgyár vegyész- mérnöke, Nagy Lajos és fele­sége, tavaly májusban utaztak turistaként kéthetes időtar­tamra Olaszországba — onnan nem tértek vissza. A húszéves Zenthe Andrea, az ÉMÁSZ egri igazgatóságá- volt műszaki rajzolójának, KISZ-titkárának esete koránt­sem mindennapi történet. A KISZ-bizottság jutalomként ötnapos ausztriai társasutazás­ban részesítette s ő erről az útról nem tért vissza hazájába. Az igazgatóság vezetője nem hajlott arra, hogy Zenthe Andrea útlevélkérő lapjára ajánló sorokat írjon,'az igaz­gató távollétében mégis papír­jára került az ajánlás és a pecsét A volt KISZ-titkár most Bécsbcn él, de műszaki rajzo­lás helyett inkább csak port törölget, edényeket mosogat: háztartási alkalmazott egy professzor családjánál. Szülei­nek, volt munkatársainak de­rűs leveleket ír. Nem kíván többé visszajönni. Az utóbbi két esztendő so­rán 4800-an utaztak külföldi, nyugati országokba megyénk­ből. közülük — nem jelentős számadat — mindössze nyol­cán választottak maguknak új hazái. A Heves megyei Rendőr­(Foto Kiss B. A klisé maratásos eljárással készült.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom