Népújság, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
4.Zárszámadást pillanatok A zárszámadó közgyűlés nemcsak abból áll, hogy a, tagság ül és hallgatja a beszámolót, hogy az elnök áll, s a nagy paksarhétából olvassa az év történetét, és az újságíró néhány számadatot, tényt jegyez fel —, hanem abból is, hogy... Nos, ilyenekből is: ★ A közgyűlést minden formában és fórumon pontosan 9 órára hirdették meg. Ezek után természetes, hogy a közgyűlés pontban 10 órakor meg is kezdődött... Az is természetes, hogy még 10 óra után is jócskán csoszogtak be- az emberek. Már 11 óra is elmúlt, amikor nagy szatyorral, s még nagyobb kendövei idősebb asz- szony liheg be. Körülnéz, aztán félhangos rvadtsággal felsóhajt: — Jaj, szentséges szűzanyám... Talán csak nem késtem el? ★ Nyugdíjasok. Ott ülnek egymás mellett. Tán tíz perce sincs, hogy beszél az elnök, de ők már alszanak is. A nagy tapsra felneszeinek, s az egyikük a három közül rögtön megjegyzi, de jó hangosan: — Aj, de szépen beszélt az elnök... — Ne vacakoljon már, bátyám... Hiszen aludt. Láttam. Honnan tudná, hogyan beszélt? — dugja oda a fejét egy f iatalabb... — Megálmodtam! — vágja ki az adut diadalmasan az öreg, és megelégedetten dől hátra a széken. ★ Lassan már egy óra felé jár. Az emberek nyugodtan ülnek, hallgatnak, van, aki hozzászól, azt becsülettel megtapsolják. Ennyi ideig még a templomban sem bírnák ki, — ez tény. Hogy itt tör- tént-e, s megtörtént-e, arra én esküt nem teszek, mert csak úgy mondták —, de érdemes feljegyezni e türelmesen végigült, hosszúra nyúlt közgyűlés kapcsán. Litánia. Telnek a negyedórák, talán már az órák is, míg végül a padokból megszólal egy hang, nem éppen tömjénhez illő áhítattal: — Plébános úr! Mondja már a végét, sírnak már nagyon a malacok az éhségtől! ★ Éppen ezt mondja az elnök a beszámolóból: — A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a szőlőkultúra gondozására, nemkülönben a bor minőségének javítására ... Mire egy borízű hang lelkesen: — Ügy van! Éljen! (gyurkó) mellett megkezdjük a búvárszivattyúk javítását is. Ezt a berendezést Diósgyőrben készítik és az országban egyedül ott tudják javítani. A kis kapacitás miatt viszont másfél évre vállalják a javításokat. Hat emberünk tapasztalatcserén vesz részt, ők kapják ezt a feladatot. Az ország mező- gazdasági üzemeiben jelenleg nyolcezer búvárszivattyú dolgozik, javításukat mi látjuk eb Az érdeklődés már most nagyi hiszen hozzá sem láttunk a munkához, már hat búvárszivattyú vár javításra a raktáron. Köztük egy a Zalai Kőolajipari Vállalaté. — Az idei feladatunk !©,5 millió forintos tervelőirányzat. A negyvenes átlaglétszámmal dolgozó üzemünket kilencvenre fejlesztjük és a fiatal, de műszakilag jól képzett gárdával bátran vállaljuk is ezt a munkát. Dióhéjban ennyi hangzott rf az új üzem munkájáról, idei tervekről. Székely Gyula művezető nem feledkezik meg viszont a szocialista brigádokróli a szakképzettségről. — Jó a munkaszellem, szívese n dolgoznak itt a lányok* asszonyok, kezdő, de jól képzett fiatalemberek. Néhány hónapja alakultak a brigádok* Jedlik Ányos, Bláthy Ottói Kandó Kálmán és a Dobó Katica nevét vették fel és mindannyian méltók is akarnak lenni a nagy nevekhez, a szocialista brigád büszke címért versenyeznek. Figyelemmel kísérjük a munkában eredményesen gyümölcsöző kezdeményezést és gyakran értékeljük munkájukat. Az üzem egyik helyiségébe® új berendezés szerelését fejezték be. Ez a hálózati motorok próbaterme. A próba- pad tervezése Zsukotinszky Antalnak, az üzem fiatal mérnökének nevéhez fűződik. Ez a berendezés nemcsak az üzem munkáját, a meót segíti, hanem nagy az érdeklődés iránta az egész országban és idea előreláthatóan tízet gyártanak belőle más gépjavító állomások számára is. A fiatal üzemet már ismerik négy megyében, ha megkezdik a búvárszivattyúk javítását, az erősáramú próbapad gyártását, nevük az egész országban ismertté válik, valamennyi mezőgazdasági üzemben érdeklődnek majd munkájuk iránt. Pilisy Elemér tsgáva! minden tuiő jogot kap tvábbtanu Sásra tói, hogy jó képességű gyermekét szakmunkástanulónak adja. Ezen segít az emelt szintű képzés azzal, hogy a szakmunkástanuló iskola elvégzése módot ad a középiskolai végzettség rövid úton való megszerzésére, esti vagy levelező oktatáson. Azok a szakmunkástanulók, akik emelt szintű oktatásban részesülnek, szakmai tárgyaikkal párhuzamosan már a szakmunkástanuló iskolában elsajátítják a középiskola közműveltségi tananyagának egy részét, olyan módon, hogy az első és második évfolyamon a hét három napján szakmai gyakorlati, három napján elméleti oktatásban részesülnek, a harmadik évfolyamon pedig két nap elméleti, négy nao szakmai oktatást kapnak. Akik ilyen módon végzik el a szakmunkás- tanuló iskolát, azokat felvételi vagy különbözeti vizsga nélkül, a középiskola még hátralevő anyagának megtanulása végett, rövidített esti vagy levelező ^ oktatásra bocsátják. Ezen a ' rövidített oktatáson sajátítják majd el a tanulók a középiskola tananyagának többi részét, s ha sikeresen vizsgáznak. a szakmunkás-oklevél mellé érettségi bizonyítványt kapnak. (MTI) V 'MPSmG. 3 1966. január 25, ke<M Négy megyében ismerik Villamos felúiitó üzem Egerben — Cserealapon javítunk. Az üzemben ugyanis raktárra termelünk és a behozott rossz motorok helyett azonnal kiadunk egy feljavított ^ motort vagy dinamót, feszültségszabályozót — at igényeknek megfelelően. — 3,8 millió forintos tervet Egy éve minden hajnalban zsúfolt az AKÖV gépállomási járata: Egerben új üzem alakult, amelynek létezéséről a mai napig nagyon keveset tudnak a város lakói. Különösebb hírverés nélkül, egy éve alakult az Egri Gépjavító Állomás villamos felVizsgázik a motor. Munka közben gyakran ellenőrzik a feljavított villanymotorok minőségét. Az erősáramú próbapad „tapogatójával” minden hibát ki lehet szűrni. Ha valamelyik tekercs zárlatos, ezt a lámpák azonnal jelzik, és a meós máris visszaparancsolja. kaptunk, ehelyett 5,5 millió forintos termelési értéket értünk el tavaly. Szabad kapacitásból ugyanis nemcsak a gépjavítók, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére dolgoztunk, hanem más vállalatoknak is. Állandó megrendelőnk a Hegyaljai Ásványbánya Mádról. — Április elejétől új profilt kapunk. A villamos felújítás Különbözeti vb szakmunkástai középiskolai te A Munkaügyi Minisztérium egy idő óta új oktatási forma bevezetésével kísérletezik a szakmunkástanuló-képzésben. Az új formát, az úgynevezetteméit szintű oktatást, a következő tanévben tovább fejlesztik. A szakmunkástanuló iskola elvégzése eddig nem nyújtott lehetőséget továbbtanulásra, és ez sok szülőt visszatartott atújító üzeme. Az alapító gárda fiatalokból tevődik össze, — az átlagos életkor 22 év. Fiatal lányok ülnek a munkapadoknál, fiatalemberek szerelnek az üzem másik felében, fiatal a mérnök, a művezető... A villamos berendezések, motorok felújítása, javítása nagy hozzáértést, megfelelő műszaki feltételeket követel. A kezdés nem lehetett könnyű, mégis ma már négy megyében ismerik az üzemet és. az idén országos jellegű feladatot is rájuk mernek bízni. Az üzem vezetője, Kiss László, korban ugyan már nem fiatal, de szívesen beszél fiatal munkatársairól, beosztottjairól, akik valamennyien megbízható segítőtársai. — Azzal a céllal alakult üzemünk, hogy egyszerre négy megye mezőgazdasági üzemeinek villamos felújítási munkáit itt végezzük el. A gyengeáramú részlegünk traktorok, erőgépek, gépjárművek indítóinak, dinamóinak és feszültségszabályozóinak felújítására, az erősáramú részleg a hálózati motorok javítására rendezkedett be. követélményeket a kommunistákkal szemben a termelő és nevelő munkában, támogassák a művezetőket és az üzemvezetőket a fegyelem megszilárdításában. Hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny különböző formái, a KISZ termelési mozgalmai jobban, a népgazdaság fő célkitűzéseinek teljesítésére irányuljanak, figyelembe véve az egyes vállalatok sajátosságait. A pártszervezetek segítsék elő, hogy a gazdasági vezetés és a szakszervezetek hatékonyabban foglalkozzanak a vállalatnál alkalmazott bérezési és jutalmazási formákkal, kezdeményezzék azok tökéletesítését. Lépjenk fel az e téren tapasztalható elvtelen és egyenlősdi törekvésekkel szemben. A feladatokkal együtt magyarázzák az ár- és bérpolitikai intézkedések célját és szükségességét. Az előadó kifejtette és nyíltan megmondta: feladataink nagyok és bonyolultak. De azt is bizonyította ha szervezetten és céltudatosan dolgozunk, ha jól mozgósítjuk a kommunistákat és a dolgozókat, akkor biztos, hogy sikeresen oldjuk meg 1966. évi feladatainkat. A hozzászólások során Nehr Tibor, a Hajtóműgyár egri gyáregységének vezetője elmondotta, hogy üzemükben jelentős mértékű bérfejlesztésre van lehetőség. Az 1965. évi eredményeket megítélése szerint sikerül tartani, sőt lokozni, de a munkafegyelmet feltétlenül javítani keil. Pecze Sándor, az kszak-magyarorszá- gi Tégla és Cserépipari Vállalat kiküldötte az üzemek gépesítésének jelentőségéről és a cserép minőségének javításáról, Papp József, a Hatvani Konzervgyár helyettes igazgatója a munkások és a műszakiak derék helytállásáról szóit. Bodnár Péter, a TÜZÉP igazgatója a bányák, a szállító vállalatok és a kereskedelem jobb együttműködését kérte a lakosság egyenletesebb tüzelőellátására. Eta János, az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat igazgatója hangoztatta, hogy az anyagellátás, de az anyaggazdálkodás javítása is szükséges az idei még nagyobb feladatok sikeres megoldásához. Kékesi Gyula, a Heves megyei Elektromechanikai Vállalat párttitkára, a létszámmegtakarításból adódó bérmegtakarítás ésszerűbb felhasználását sürgette. Szúrom! István a hatvani vasútállomás szakszervezeti bizottságának titkára a szállító vállalatoktól, a párt- és a tömeg- szervezeti vezetőktől több segítséget kért. Dr. Vendre! Géza, az Egri Dohánygyár igazgatója elmondotta, hogy milyen új és mennyire nagy feladatot jelent ebben az évben az export. Kak- nics Ferenc, az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti titkára a termelési tanácskozások fontosságáról szóit és azt bizonyította, hogy milyen ösztönző, ha a feladatok mellé a helyesen meghatározott prémiumot, vagy jutalmat is kitűzik. Soliajda Gyula, a Vasas Szakszervezet megyebizottsági titkára a bérendezés végrehajtásának fontosságára, a párt, a szak- szervezet és a gazdasági vezetők egyetértésének fontosságára utalt. Karnis Pál, a KISZOv elnöke az 1965-ös év tapasztalatai alapján vázolta a kisipari szövetkezetek jelentőségét a lakosság ellátásában és ígérte, hogy a szövetkezetek 1966-os terveiket teljesíteni fogják. A vita során elhangzott kérdésekre Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára adott választ, összefoglalva a tapasztalatokat. (T. LJ technológiával és idejét múlt gyártásszervezéssel termelnek. • Külön szólt az előadó arról a helytelen szemléletről, hogy a termelékenység emelését csak egyoldalúan értelmezik, csak az élő munka ráfordításának csökkentésére törekszenek. Pedig elengedhetetlen követelmény, hogy a termelékenységet komplex módon értelmezzük, a ráfordításokat társadalmi méretekben nézzük, tehát a termelékenység mutatóját úgy fogjuk fel, mint alapvető társadalmi, népgazdasági kategóriát. A beszámoló részletesen, adatokkal és tényekkel elemezte a termelés mennyiségi teljesítésének tapasztalatait, ezen belül különösen az export alakulását. A dicséret és elismerés hangján szólt a Selypi Cementgyár, a Mátrai Bánya- és Előkészítő Mű, a gépipari üzemek és az Egri Dohánygyár exportsikereiről. Jelentőségéhez képest tárgyalták meg az építőipar és a beruházások, valamint a közlekedés helyzetét. Különösen tanulságos az okfái és okozatok összefüggéseink keresése, valamint az eredmények és a hibák egymás mellé állítása olyan szempontból, hogy azokat az 1966-os feladatok végrehajtásánál sikeresen figyelembe vehessék. A beszámoló megállapítottá, hogy a pártszervezetek, a szak- szervezetek és a KISZ egészében véve helyesen segítették az 1965. évi gazdasági feladatok megoldását. A pártszervezetek jobban a munka homlokterébe állították a párt gazdaságpolitikai céljait. A gazdasági szervező munka politikai összefüggései jobbár» előtérbe kerültek. Mindezek mellett az előadó rámutatott, hogy a párt- és a tömegszervezetek tevékenysége több vonatkozásban elmarad a követelményektől, tartalmában és módszereiben nem biztosította feladataink maradéktalan megoldását. Pártszervezeteink egy része lebecsüli a politikai tömegmunkát, nem látja világosan, hogy a termelés és a dolgozók tudata kölcsönhatásban van, az egyik jó, vagy kedvezőtlen alakulása visszahat a másikra, A gazdaságszervező munka politikai vonásainak gyengesége abban mutatkozik meg, hogy gazdasági feladataink megoldását öncélúnak tekintik, nem látják azt, hogy a gazdaság fejlesztése eszköz a szocializmus, a kizsákmányolás nélküli társadalomért vívott harcban. Élénk figyelmet keltett a gazdasági és a politikai vezetés egységének problémája. Kik és hogyan sértik meg a pártirányítás helyes módszereit? A kérdésre választ is adott Hazai elvtárs. Egyes pártszervezetek a gazdasági, műszaki vezetés, vagy az állami vezetés kezéből kiveszik az operatív irányítást. Ez helytelen, mert elsorvasztja az önállóságot, de a felelősséget is és kikapcsolja a gazdasági ve-c zetés mechanizmusát. s Az 1966. évi feladatokról, tö-1 morén, lényegre törően szólt a? beszámoló. Utalt arra, hogy aS megyei párt-vb elfogadta azd intézkedési tervet és az tártál- $ mázzá mind a gazdasági,mind? a párt gazdaságszervező mun-5 kájának főbb feladatait. Fel-^ hívta a pártszervezeteket, a| következő taggyűlésen, lehelő-? leg még januárban részletesen? értékeljék az 1965. év tapaszta-> latait és az üzem, vállalat ideit feladatait. ? A műszaki konferenciák és ? a termelési tanácskozások 5 előkészítéséhez a pártszel’- ? vezetek adjanak segítséget. \ A pártszervezetek a gazdaságit munka fő célkitűzéseire fordít-? sák figyelmüket, ezekben a; kérdésekben adjanak elvi út-| mutatást, de ne vegyék ál a) gazdasági vezetőktől konkrét ? gazdasági kérdésekben a dön- » tést és a felelősséget. A párt-1 szervezetek fokozzák a politi- £ kai munkát a munkaidő jobb kihasználására, a minőség ja- >: vitására, támasszanak nagyobb5^ Lapunk vasárnapi számában hírt adtunk arról, hogy szombat délelőtt' a megyei pártbizottságon aktívaértekezletet tartottak megyénk ipari vezetői. A megyei párt-vb összegezte az 1965-ös év tapasztalatait és meghatározta az idei főbb feladatokat. Az eredményekről és a hibákról beszélt Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára. Nemcsak a dicséret és a bírálat szándékával szólt, hanem főleg azért, hogy a jó és a rossz tapasztalatokból az aktívaértekezlet leszűrje a kellő tapasztalatokat és azokat hasznosítva biztonságosabban láthassanak az idei feladatok megoldásához. Eredményeink többé-kevésbé megfelelnek a Központi Bizottság 1964. december 8—10-i határozatának. A korábbi évekhez képest ipari üzemeinkben hatékonyabban gazdálkodtak, de számos gazdálkodó egységünk nem tett eleget tervkötelezette égének, eredményei nem tükrözik a főbb gazdaságpolitikai célkitűzést. A párt-, az állami és tömegszervezetek többsége megértette, hogy az 1965-ös év megköveteli a politikai tömegmunka javítását, a szervező-mozgósító munka hatékonyabbá tételét és az ellenőrzés fokozását. De a párt-, az állami és tömegszervezetek nagy részének gyenge teljesítménye miatt a gazdálkodás korábbi hibái kisebb- nagyobb mértékben újra termelődtek. Az Egyesült Izzóban, a MÁV Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál és a Hajtóműgyárban kedvezően alakultak a termelési költségek, de a Nehézipari Minisztériumhoz és az élelmiszeriparhoz tartozó üzemek többségében a tervezettnél drágábban termeltek. A beszámoló főleg azt elemezte, hogy a termelési költségek viszonylag kedvező alakulásában mi játszott szerepet A párt- és a gazdasági vezetés a termelési költségek minden komponensére, az anyag- és a bérköltségekre jelentőségüknek megfelelő figyelmet fordított Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők az eddiginél jobban segítették a takarékos gazdálkodást De a felhasznált eszközök mennyisége, az élő és a holt munka ráfordítása távol esik a műszakilag lehetséges és indokolt optimumtól, a termelési költségek alakulásában mélyreható változást még nem tudtunk elérni — hangsúlyozta a beszámoló. Nyomatékosan utalt arra az előadó, hogy gyáregységeink egy részénél a termékek minőségére nem fordítanak kellő figyelmet, pedig ez a körülmény jelentősen befolyásolja az árbevételeket, a vállalati nyereséget De megmutatta az előre vezető utat is: a termelés gazdaságossága szempontjából döntő jelentősége a munka termelékenységének van. A Mátravidéki Fémművek- bea gyártásszervezéssel, a gépek technológiai sorrendben való elhelyezésével a termelékenység jelentős növelését és egyben a termelési költségek nagy mértékű csökkenését érték eh Több üzemben javult és folyamatossá vált a normakarbantartás, csökkentették a veszteségidőket, javították a létszámgazdálkodást, a fegyelem megszilárdításában is előre jutottunk és a szocialista munkaverseny is hatékonynak bizonyult. De a megyei párt-vb és az aktívaértekezlet is azt állapította meg, hogy az, eredmények ellenére a termelékenység alakulása nem kielégítő, a termelékenység emelésének tartalékait csak részben tártuk fel. Ezért nem teljesítette megyénk ipara a termelékenységi tervet. A termelékenység emelkedése a múlt évben is jórészt az extenzív források igénybevételéből származott, de még mindig lassú az adott termelő apparátus műszaki fejlesztése, több üzemben nem fordítanak kellő gondot a munka- és az üzemszervezésre, elavult berendezésekkel, korszerűtlen Á fő feladatokra irányítsuk a figyelmet
