Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-14 / 294. szám

Wilson és Smith, a két árnyékbokszoló! /Imikor as egér játszik a macskával „Mi jó nekünk és mi rossz!?" Az iráni sah nyilatkozata támaszkodik”, független politi­kát folytat. Hangsúlyozza, hogy továbbra Is fenntartja a Szov­jetunióval való barátságra és együttműködésre irányuló po­litikáját. Egy kérdéssel kapcsolatban, amely egy kohászati üzem épí­tésére vonatkozólag a Szovjet­unióval kötött egyezményre vo­natkozott, a sah idézte minisz­terelnökének kijelentését: „Nyugaton azt állítják, hogy Iránnak nincs szüksége kohá­szati üzemre. Mi azonban nem engedjük meg senkinek" annak eldöntését, mi jó ne­künk és mi rossz.” jeleztük már, hogy az afri­kai államok sem egységesele, néhányan nem akarják ke­nyértörésre vinni a dolgot Angliával. Nyilván ebből a megfontolásból fakad a kenyai elnöknek a Biztonsági Tanács összehívását sürgető kérése — mutat rá a Reuter. New York-i megfigyelők a kenyai elnök táviratát kísérletnek tekintik, amelynek célja rábírni minél több országot, hogy szakítsa meg kereskedelmi kapcsolatait Rhodesiával. Kenya ezen túl­menően szeretné meggyőzni Angliát, jobb lenne, ha ő kül­dene csapatokat Rhodesiába, ahelyett, hogy ENSZ-erőket vezényelnének oda. Az AP Dar es Salaarnijól kelt jelentésében közli, hogy Nyerere tanzániai elnök érte­sítette az Afrikai Egységszer­vezetet: hazája kitart eddigi álláspontja mellett és az ENSZ határozatához híven szerdán megszakítja diplomá­ciai kapcsolatait Angliával, ha addig a brit kormány nem tesz lépéseket a Smith-rendszer megbuktatására. Londoni hírügynökségi jelen­tések hírt adnak arról, hogy a televízóban bemutatták Smith, rhodesiai kormányfő filmrevett nyilatkozatát. A rhodesiai miniszterelnök ei- büszkélkedett azzal, hogy az angol gazdasági szankciókat sikeresen „átvészelték” az an­gol intézkedések lényegében hatástalannak bizonyultak. Smith ezúttal megjegyezte, isítani akarja siralmasan működik. Az álta­lános pénzügyi, szociális és gaz­dasági helyzet katasztrofális. „A politikusoknak öt év kel­lett ahhoz, hogy csődbe vigyék az országot, én öt évet adok magamnak arra, hogy helyre­hozzam a dolgokat” — kérke­dett hallgatósága előtt Mobu­tu. Hangoztatta, hogy Kongót a lehető, leggyorsabban iparosí­tani kell. A nagyszabású ipari beruházásokhoz takarékosság­ra van szükség, ezért bizo­Szövetkezeti vezetés — szövetkezeti vezetők NATO-tauácskc PÁRIZS (MTI): Az Atlanti Szövetség minisz­teri tanácsa kedden kezdi meg értekezletét a párizsi NATO- palotában. Stewart brit kü­lügyminiszter hirtelen megbe­tegedése miatt nem vesz részt a tanácskozáson. A köztársasági elnökválasz­tással elfoglalt francia politi­kai körökben mérsékelt ér­deklődés mutatkozik a tizenöt ország külügy-, hadügy- és gazdasági minisztereinek ta­lálkozója iránt. De Gaulle ez­úttal nem fogadja Ruskot, az amerikai külügyminiszternek meg kell elégednie azzal, hogy Couve de Murville-lel tárgyal zás Párizsban és látogatást tesz Pompidou miniszterelnöknél. A vita előreláthatólag a két fő témára, a vietnami háború­ra és a nyugatnémet atom­fegyverkezés kérdésére össz­pontosul. A NATO reformjának prob­lémája ezúttal nem szerepel közvetlenül a tanácskozás na­pirendjén. Sem az Egyesült Államok, sem Nyugat-Német- ország nem készül ebben a kérdésben kezdeményezően fellépni. Ügy vélik, Franciaor­szágon a sor, hogy tervet ter­jesszen elő az Atlanti Szövet­ség katonai szervezetének mó­dosítására. Megkezdődött a fenyőfa vásár! Értesítjük a vásárlóközönséget, hogy a fenyőfa árusítást megkezdtük. A megye területén a következő helyeken lehet fenyőfát vásá­rolni: Egerben: a vállalat Bajcsy Zsilinszky utca 17. szám alatti garázshelyiségben (Bisztróval szemben), a vállalat Szé­chenyi u. 59. szám alatti volt jéggyárában. 116-os sz. élel­miszer áruda, Cifrakapu u. 6. Gyöngyösön: A Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat Szabadság (KIOSZ) Éttermének kerthelyiségében. Hatvanban: 50-ea élelmiszer áruda, Lenin tér 12. 57-es sz. élelmiszer áruda, Rákóczi u. 35. Bélapátfalván: 139-es sz. élelmiszer (Cementgyári) áruda. Sírokban: 155-ös sz. élelmiszer (Lakótelepi) áruda. Egercsehiben: 144-es sz. vegyes (Bányatelepi) áruda. Szűcsiben: a 45-ös sz. vegyes (Petőfi u.) áruda. Gyöngyösorosziban: 46-os sz. vegyes áruda (Kossuth u.). Lőrinci Erőműtelepen: 70-es sz. élelmiszer áruda. Petőfibányán: 74-es sz. élelmiszer (Lakótelep) áruda. Rózsaszentmártonban: 80-as sz. élelmiszer (Kossuth u.) áruda. Selypen: 84-es sz. élelmiszer áruda (Cukorgyár). A fenyőfák egységes fogyasztói ára 20,— Ft folyóméterenként. Már most keresse fel árusításra kijelölt áru­dáinkat, ahol bőséges választékot talál a minőségi fenyőfáinkból. Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. 2 HÉPPJSMG 1965. december 14., kedd 7 Értesítjük a magán és közületi villamosenergia fogyasz­tóinkat, hogy közvilágítási lámpaszerelési munkák miatt Eger városban az alábbi helyeken és időpontokban áramszünet lesz. 1965. DECEMBER 14. 7 ÖRÁTÖL 16 ÓRÁIG: Cifrakapu utca, Tiba István utca, Ludányj Antal utca, Ceglédi utca, Türk Frigyes utca, Vécsey utca felső vé­ge, Darvas utca, Tetemvár utca, Pető utca, Dónát utca, Dézsmaház utca, Pást utca, Mlinkó utca, Fügedi utca. 1965. DECEMBER 15-ÉN, 16-ÄN ÉS 17-ÉN 7 ÖRÁTÖL 16 ÖRÁIG: Makiári út, Homok utca, Menház utca, Merengő utca, Felső Merengő, Agyagos utca, Folyás utca, Mély utca, Hadnagy utca, (Kertész utca és Makiári' út közötti sza­kaszán.) 1965. DECEMBER 17-ÉN, 7 ÖRÁTÖL 16 ÖRÁIG ÉS DECEMBER 18-ÄN, 7 ÖRÁTÖL 12 ÓRÁIG: Mekcsey utca, Bástya utca, Gárdonyi utca, Barkóczi utca, Ady Endre utca, Nagyrét utca, Ipolyi Arnold utca. 1965. DECEMBER 20-ÄN ÉS 21-ÉN, 7 ÖRÁTÖL 16 ÖRÁIG: Nemecz József utca, Kőporos tér, Kiskőporos, Nagykő­poros, Tihaméri vasútállomás, Sas út (Ijenin úttól a vasútig.) Puchy Miklós utca, Keglovits utca, Bereznai utca, Külsősor utca, Frank Tivadar utca, Fürdő utca, Petőfi tér. 1965. DECEMBER 21-ÉN ÉS 22-ÉN, 7 ÖRÁTÖL 16 ÓRÁIG: Sas út (Vasúttól a Tihamérig), Úttörő utca, Károlyi Mihály utca, Bajza utca, Meder utca. Az áramszünettel kapcsolatban a 20—70 telefonon felvilá­gosítást adunk ÉMÁSZ egri üzemvezetőség TEHERÁN (TASZSZ): Az iráni sajtóban megjelent annak a nyilatkozatnak a szö­vege, amelyet Mohamed Riza Pahlevi iráni sah adott a New York Times teheráni tudósító­jának. A sah kijelentette, hogy Irán p,egyetlen külföldi államra sem réfeménye s Meelégiájáril igazságos, virágzó, haladó és forradalmi társadalom építé­sét” — jelentette ki Sukarno. Az indonéz elnök ismételten hangoztatta, hogy Indonézia legfontosabb problémája jelen­leg a nemzeti egység. „Csak a nemzeti egység feltételei kö­zött valósíthatjuk meg a széles népi tömegek eszméit. Ezért, ha az Indonéz Nemzeti Front közreműködne ennek az egy­ségnek az alóaknázásában, kénytelen lennék bejelenteni feloszlatását” — jelentette ki Sukarno. ★ PEKING Az Űj Kína hírügynökség je­lentése szerint a Kínai Népköz- társaság djakartai nagykövet­sége december 9-én jegyzéket intézett az indonéz külügymi­nisztériumhoz és abban felhá­borodásának adott kifejezést kínai állampolgároknak Indo­nézia különböző részeiben tör­ténő üldözése miatt. A jegyzék szerint a csőcselék többhelyütt bántalmazott, szabadságától megfosztott, kirabolt, sőt meg­gyilkolt kínai állampolgáro­kat, s mindezt a hatóságok kö­zömbösen szemlélték. A kínai jegyzék követeli, hogy az in­donéz hatóságok kövessenek el mindent hasonló esetek megis­métlődésének megakadályozá­sára, és részesítsék kártérítés­ben az áldozatokat, illetve hoz­zátartozóikat nek ellenére is megteheti a szövetkezeti elnök, hogy pél­dául a kora reggeli órákban bejárja a gazdaságot, vagy a gazdaság egy részét, mindig azt ahol éppen a legfontosabb munka folyik. Később az iro­dában tölt el némi időt majd egyéb teendőit látja el. A tel­jesen merev időbeosztás azon­ban nem valósítható meg. Ráadásul visszatetszést is szülhet. Valamiféle olyan hi­vatalnoki szemléletről árul­kodhat, amilyet semmiképpen sem lehet összeegyeztetni a mezőgazdaság jellegével. Némelyik termelőszövetke­zeti elnök amiatt is panaszko­dik, hogy nagyon gyakran za­varják a tagok. Szinte egy­másnak adják a kilincset, s ő igen nehéz helyzetben van, mert ha nem hallgatja meg őket, akkor neheztelnek rá, ha viszont mindenkinek időt szentel, abban az esetben nem tud egyéb, a szövetkezet szem­pontjából nagyon fontos kér­désekkel foglalkozni. Ezért az­tán jó néhány termelőszövet­kezetben meghonosították a fogadónapok, vagy a fogadó­■ órák rendszerét. A tapasztalat : azt bizonyítja, hogy ez a mód­■ szer sem tekinthető tökéletes­■ nek. Egyrészt ezek az úgyne- : vezett fogadóórák, vagy -na­• pok is elmaradhatnak, ha az ■ elnöknek halaszthatatlan el- i foglaltsága akad, másrészt pe- : dig nem mindenütt veszik jó­■ néven a parasztemberek, ha i őket „fogadja” az elnök. S • mi tagadás, van is valami • igazuk. " IV! fosztani a feladatot a ^ vezetőségi tagokkal, a 5 szakemberekkel, a brigádveze- i tőkkel, bízni a munkatársak­- ban és a tagokban, tudomásul- venni, hogy csak ilyen módon- végezhető el az elnökre háruló t sok tennivaló: ez a „titka”- annnak, hogy megfontoltan, a . lehető legkevesebb Hibával- irányíthassa a gazdálkodást a- tsz elnöke. De ez az alapja an­- nak is, hogy legyen magánéle­- te, tudjon időt szakítani a ta- 1 nulásra, önmaga továbbkép­- zésére, ami nélkül nem képes ', megfelelni az egyre növekvő í követelményeknek.- Gulyás Pál tok ésszerű megosztására, mindenekelőtt az elnöki teen­dők ésszerű megszervezésére. Nincs és nem is lehet olyan termelőszövetkezeti elnök — bármennyire kiváló képességű, gyakorlott emberről legyen szó — aki a gazdaságban elő­adódó minden problémát jól meg tud oldani, egyaránt ért a növénytermeléshez, az állatte­nyésztéshez, az öntözéses gaz­dálkodáshoz, a számvitelhez, vagy a jogügyek intézéséhez. Ezért elengedhetetlen, hogy pontosan meghatározott fel­adatköre, munkaköre legyen nem csupán minden termelő­szövetkezeti szakembernek, ha­nem magának az elnöknek is. Nem az a jó vezető, aki nél­kül meg sem tudnak moccan­ni a termelőszövetkezetben. Nem az a jó elnök, aki még azt a döntési jogot is magának tartja fenn, hogy — például — milyen sorrendben 'szállítsák haza a tagoknak a kukoricaré­szesedést Attól ne féljen egyet­len termelőszövetkezeti elnök sem, hogy kisebb lesz a tekin­télye, ha bármilyen szakkér­dés, probléma megoldásában a leghozzáértőbb szakembernek van legnagyobb szerepe. In­kább növeli a tekintélyét, ha minden lényeges kérdésben ké­ri, meghallgatja és megfontol­ja a szakemberek, s a tagok véleményét, s azután dönt. A kellő munkamegosztás ** önmagában is leveszi az elnök válláról a terhek je­lentékeny részét. Arra is szük­ség van azonban, hogy az el­nök a magának fenntartott ügyek intézését okosan, gazda­ságosan ossza be magának. Vannak, akik pontos napiren­det dolgoznak ki, s igyekez­nek aszerint beosztani idejü­ket. Ez a törekvés minden bi­zonnyal segít, de zavartalanul sehol sem érvényesülhet, hi­szen szinte nem múlik el nap, hogy valami közbe ne jöjjön az elnöknek. Azt azonban en­matlanná vált, mert nem tudta képezni magát. A szövetkezeti tagságnak ^ és az országnak egya­ránt érdeke, hogy minden rá­termett, jó termelőszövetkeze­ti elnök ereje legjavát adhassa a közösségért, úgy gazdálkod­hasson idejével, ahogyan a tsz-nek legkedvezőbb. Sokat tehetnek azért azoknak a szer­veknek, intézményeknek a ve­zetői és dolgozói, amelyektől olyan sűrűn keresik fel a ter­melőszövetkezeteket. Ha ők példát mutatnak arra, hogy miképpen lehet csökkenteni a termelőszövetkezeti elnökökre nehezedő terheket, akkor a szövetkezeten belül is köny- nyebben és hamarabb kiala­kul a vezetés megfelelő rend­je. Semmi sem indokolja, hogy olyan esetekben is a tsz elnö­két háborgassák, zavarják, amikor a gazdaság valamelyik szakemberével, vagy más veze­tő beosztású dolgozójával el lehetne intézni az ügyet. Csak növeli a többi szövetkezeti ve­zető felelősségérzetét, ha az ő hatáskörükbe tartozó kérdé­sekben a felsőbb szervek ki­küldöttei hozzájuk fordulnak. A termelőszövetkezet elnöké­nek viszont több lehetősége, ideje marad arra, hogy haté­konyabban szervezze meg a saját munkáját. Alapvető dolog természete­sen, hogy a szövetkezeti elnök ne akarjon mindent saját ma­ga csinálni, elintézni. Évekkel ezelőtt, amikor még néhány száz holdas, egészen kezdő ter­melőszövetkezetek működtek az országban, sok helyen valóban mindenes volt a szövetkezeti elnök. Abban az időben ennek , a hátrányai nem ütköztek ki olyan élesen, mint későbben, különösképpen pedig most. , Minél nagyobbak lettek ugyan­is a gazdaságok, s minél in­kább előtérbe kerültek a kor­szerű, nagyüzemi termelés követelményei, annál nagyobb szükség van a vezetési felada­V. Hogyan szervezze meg a munkáját a tsz-elnök? 114 inden elismerést megér- demelnek azok a ter­melőszövetkezeti elnökök, akik komolyan fogják fel tisztségü­ket, teljes tudásukkal, szíwel- lélekkel dolgoznak a rájuk bí­zott gazdaság felvirágoztatá­sáért. Az ilyen emberek renge­teget dolgoznak. Kora reggel már a szántóföldeken, az állat- . tenyésztő telepen találkozha­tunk velük, s késő este még az irodában, ahol annyian kere­sik őket. Keresik főhatóságok­tól, megyei, járási intézmé­nyektől, testületektől, a bank- fiókoktól, vállalatoktól, tömeg- szervezetektől. S mindenki ve­lük, az elnökkel akar tárgyalni, beszélni, ök kellenek a terme­lési szerződés, a biztosítás dol­gában járó megbízottnak, a könyvterjesztőnek, a képzőmű­vészeti alkotások árusítójának. Őket, az elnököket hívják a legtöbb hasznos és haszontalan értekezletre, s velük beszélnek nemegyszer fennsőbbségesen bántó, kioktató módon. A hivatásának élő termelő­szövetkezeti elnök sorsa az is, hogy otthon, a családjával van a legkevesebben. Meg lehet kérdezni a feleségét, majd ő megmondja, mennyit tud tö­rődni a férje vele és gyerme­keivel. Mikor olvas újságot, könyvet, mikor hallgat rádiót, néz végig nyugodtan egy-egy televíziós műsort? Pedig mi­lyen sokat kellene tanulnia, hogy lépést tarthasson a hala­dással. S hány intő nélda volt, már arra, hogy derék, tehetsé­ges elnök is elmaradt alkal­NEW YORK (MTI) Kenyatta, kenyai elnök üze­netben fordult a Biztonsági Tanácshoz, kérte, hogy kötele­ző erejű Rhodesia-ellenes szankciók megvitatására tart­sanak újabb ülést. Ismeretes, hogy a múlt hó­napban a Biztonsági Tanács határozatban szólította fel az ENSZ tagállamait, szakítsák meg gazdasági kapcsolataikat az egyoldalúan magát függet­lenné nyilvánító Rhodesiával. A szankciók azonban nem át- fogóak, mert Anglia ellenezte az ilyen akció alkalmazását és helyette enyhébb formulát fo­gadtatott el. Az angolok Rho­desia „megbüntetésére” ele­gendőnek minősítették a ma­guk gazdasági ellenintézkedé­seit. Ennek folytán a teljeskő- rű szankciókat sürgető afrikai államok határozati javaslatát annak idején nem is bocsátot­ták szavazásra a Biztonsági Tanácsban. A teljes körű szankciók elfogadása esetén ugyanis Rhodesiát blokád alá lehetett volna venni és az ENSZ szükség esetén fegyvere­sen Is beavatkozhatott volna Rhodesiában. Ismeretes, hogy az afrikai országok javarésze továbbra is az erélyesebb fellépés hívei, s ezért szólította fel az Afrikai Egységszervezet Angliát, hogy december 15-ig számolja fel rhodesiai pártütést, különben az afrikai államok megszakít­ják diplomáciai kapcsolataikat Londonnal. Mobutu iparc LEOPOLDVILLE (MTI): Mobutu tábornok beszédet mondott, amelyben a politiku­sokat vádolta azért, hogy Kon­gó csődbe jutott. Mobutu sötét színekkel festette le hallgató­ságának Kongó gazdasági hely­zetét. Az államháztartás jelen­leg húsz milliárd kongói fran­kos deficittel küzd. „Kongó­ban senki sem dolgozik, senki sem termel” — állapította meg az elnök. Az országban rendkí­vüli mértékben elterjedt a kor­rupció, az igazságügyi gépezet hogy szívesen tárgyal a jövő­ben Wilson angol miniszterel­nökkel, de — fűzte hozzá kér­kedve — a soronkövetkező lé­pést Wilsonnak kell megten­nie. Jelezte azt is, hogy a rho­desiai kormány álláspontja mit sem változott és az Angli­ával folytatandó tárgyalások csak olyan alapon történhet­nek, hogy „megerősítik Rhode- sa függetlenségét”. Sukarno a kommuniziuu DJAKARTA (MTI): Sukarno indonéz elnök fel­szólalt az Indonéz Nemzeti Front titkársága által rende­zett konferencia záróülésén. Az elnök elítélte azokat az indo­néz köröket, amelyek fokozni kívánják az országban a kom­munistaellenes hisztériát. „Egyes emberek azt állítják, hogy a „Pancsa Szila” (a békés együttélés öt pontja — szerk.) elveinek követői, ugyanakkor azonban kommunistaellenes jelszavakat hangoztatnak, elfe­ledkezve arról, hogy a Pancsa Szila ideológiája a kommuniz­mus elemeit is magában fog­lalja. Ilyen értelemben a kom­munizmus olyan ideológiát je­lent, amely céljául tűzte ki az az országot nyes cikkek importját erősen korlátozzák. Mobutu beszédében felszólí­totta a zambiai kormányt, mű­ködjön együtt Kongóval a két ország határvidékén, Elisabeth- ville közelében elterülő rézöve­zet közös kiaknázásában. Az államcsínnyel hatalomra került Mobutu végül kijelentet- . te, hogy 1979. november 24-e, vagyis hatalomra jutásának ötödik évfordulója előtt semmi­képpen sem kívánja kiadni ke- ■ zéből az államfői hatalmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom