Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

Figyelmeztető tanulságok! Kongresszusi küldötteink PAPP SÁNDORNÉ, a megyei tanács vb-elnökhelyettese DARVAS ANDORNE főiskolai adjunktus, Eger BOBROVICZKI JÁNOS N E, Dó«» Tat, Vérnél»­II. Ki vezeti a szövetkezetei ? IV emrégiben az egyik ter- 1 ’ melőszövetkezeti főme­zőgazdásszal folytatott beszélge­tés közben szóba került: mi­lyen tapasztalatokat szerzett az elmúlt években, miközben egy nagy közös gazdaság ter­melését irányította. Vélemé­nyének az volt a lényege, hogy az állami gazdaságokban köny- nyebben lehet dolgozni, mert ott, amit a vezetőség elhatá­roz, azt utasításszerűen végre­hajtják az emberek. A tsz-ben pedig többen próbálnak bele­szólni abba, hogy mi történ­jen. Megjegyzésével nincs egye­dül. Elég sokan mondják azt, hogy az az elv, amely szerint a szövetkezet tagsága a szövetke­zet gazdája papíron helyes,de a gyakorlatban ebből sok nehéz­ség és zavar származik. Ezt a súlyos tévedést „szakszerű” érvekkel is alátámasztják. Azt mondják, hogy a szövetkezeti nagyüzemben már olyan kor­szerű termelési eljárások, üzemszervezési módszerek ér­vényesülnek, amelyeket az egyszerű tagok nem ismernek. Ezért nem is tudnak beleszólni abba: mit, milyen módon he­lyes megtenni. Mások szerint a szövetkezeti tagok nem etog öntudatosak, nem elég fe1 - tek, ki-ki csak a saját érdekét tekinti, saját magával törődik. A z így gondolkodók a szö- ** vetkezeti tagokkal csak mint munkaerővel számolnak a közös gazdaságban. Olyan Szövetkezeti vezetés — szövetkezeti vezetők embereknek tekintik őket, akiknek egyedüli feladatuk a munkára kiadott utasításokat végrehajtani, amikor több a munka többet, amikor keve­sebb, kevesebbet dolgozni. Úgyis az számít csak, — véle­kedik az ilyen vezető —, hogy mit osztanak. „Ha az év végén kiderül, hogy rendes jövede­lem jut mindenkinek, aki részt vett a közös munkában, akkor rendben is van minden, nem lehet egy szava sem senkinek”. Az igaz, hogy a megfelelő jövedelem, — amely a gondtalanabb megélhetés nyújtja — minden ember szá­mára elsőrendűen fontos. Mit ér a sok beszéd, ha a végén az embernek üresen mai'ad a zse­be? Igen ám, de tartósan jól gazdálkodni egy szövetkezet­ben, s ennek következtében tartósan nagy jövedelmet osz­tani csak akkor lehet, ha az egész tagság — éh-e a szövet­kezeti gazda jogaival — egy­mással és a vezetőséggel jó egyetértésben munkálkodik. Sok-sok szövetkezet példája bizonyítja, hogy ideiglenesen a tagságtól elszakadt vezetőség is tudott valamit produkálni, amikor a forintról volt szó. Különböző ügyeskedésekkel, bizonyos pénzügyi lehetőségek megragadásával valóban osz­tottak. Jó hírük keletkezett. S egyszer csak mégis baj tör­tént. A gazdálkodás eredmé­nyei nem javultak, a feltorná­zott pénzügyi mutatók rom­lottak, a szövetkezet vissza­esett. A magyar szövetkezeti moz­galomnak a fő ereje abban van, hogy azt az alapvető és helyes igazságot igyekszik érvényesí­teni, amely szerint a szövetke­zet gazdája a tagság. Sok-sok gondon, nehézségen lettek úrrá a kezdeti években a szövetke­zeti tagok. Ezernyi tettük, cse­lekedetük igazolta: maguké­nak érzik a szövetkezetét. Elég az idei esztendőre utalni. Sok természeti csapás érte a me­zőgazdaságot. Az egérkár, a ragályos száj- és körömfájás, a jégverés, nem egy helyen az árvíz, a belvíz sújtotta a nagy­üzemeket. A gyakori esőzések miatt hihetetlenül nagy erőfe­szítések árán lehet betakaríta­ni a kalászosokat. Az őszi munkák időszakában — ami­kor mégannyi dolgos kéz is ke­vés lett volna — hideggel, eső­vel, sárral dacolva fáradoztak a termés biztonságba helyezésé­ért. a jövő esztendei kenyérért. Nem szavakkal, tettekkel bizo­nyították ezrek és ezrek: tud­ják, hogy a szövetkezeti közös­ség boldogulása a saját egyéni boldogulásuk forrása. JjT érdezzen meg bárkit — az, akinek némi kételye van — azok közül, akik fele­lőséggel gondolkodnak a szö­vetkezetről: mi az éltetője a közös gazdaságnak? Lehet, hogy egy kiváló embert, egy nagyszerűen dolgozó brigádot neveznek meft Egy-egy sze­mélyről talán vitatkoznak is. Csak egy a vitathatatlan: a szövetkezeti gazdaság, a szö­vetkezeti élet legfőbb lététerrié- nyese a szövetkezet tagsága. Aki erről megfeledkezik, hi­bás útra téved, előbb-utóbb el­veszti a talajt a lába alól és semmiképpen nem tehet jó szolgálatokat a szövetkezés ügyének. A szövetkezeten belül, vagy a szövetkezeten kívül megszü­lető intézkedések csak akkor érhetik el a céljukat, ha abból indulnak ki: a tsz gazdája a tagság. Még akkor is igaz ez, ha találkozni a tagok között felelőtlen emberekkel. Olya­nokai, akik csak a maguk ér­dekét nézik, akik a közös va­gyont nem becsülik. Olyanok­kal, akik a nagy munkák köz­ben cserbenhagyják társaikat. Nem mindenki egyforma, nem mindenki érti meg azt, hogy a közös úton csak együttes erővel boldogulhatnak. Ez igaz. Azon­ban az elmúlt évek eseményei azt bizonyítják, hogy a szö­vetkezeten belül rendszeresen nő a közösségért áldozatkészen dolgozó, a szövetkezés igaz ér­telmét felfogó emberek tábora, s csökken azoké, akik tessék- lássék vesznek részt a közös munkában. ■p1 z egyben válasz arra •Lj megjegyzésre is, hogy szövetkezeti tagok csak ma gukkal törődnek.” Ez így nen igaz. Az élet ezernyi cáfolattá, szolgál az ilyen általánosító ki­jelentésre, s ugyanakkor azt is mutatja: az ember változik, . alakul, formálódik a gondol- "■ kodásmódja. S ha a körűimé- nyék megfelelőek, akkor a sző- vétkezés számára, az emberi \ együttélés számára kedvező irányban változik meg. Ha azt i tapsztalja, hogy a mondott szőj és a tettek nem azonosak, ak-1. kor egy ideig küzd a helytelen- gyakorlat ellen, s később eset­leg kedvét veszti, elfásul. Ér­vényes ez arra a megállapítás­ra is, hogy a tagság a szövet­kezet gazdája. Nem elég ezt csak mondani a szövetkezeti közösségben. A tetteknek, a . cselekedeteknek is igazolniuk \ kell: valóban ezt tartja szem előtt mindenki, akinek a szö­vetkezethez köze van, vagy a szövetkezettel dolga van. A zok a párt- és kormány- határozatok, amelyek hazánk szövetkezeteinek életét szabályozzák, befolyásolják, módot, lehetőséget adnak ah­hoz, hogy minden szövetkezet­ben gazdaként érezhesse ma­gát a tagság. S nemcsak lehe­tőséget adnak. Agrárpoliti­kánknak sarkalatos tétele ez, amelynek betartásáért min­denkinek mindent meg kell tennie, a maga területén. A szövetkezeti élet felépítése olyan, hogy akár jogról, akár kötelességekről legyen is szó, lehetőséget teremt a tsz gaz­dáinak minden lényeges kér­désben dönteni, határozni. Almási István SERLEGI JÁNOSNÉ, Mátravidéki Erőmű BAN ANNA óvónő, Eger Zárszámadás élőt a főköm A könyvelői, pénzügyi mun- : kának nincsenek különös, lát- 1 ványos fordulatai. Mégis e i mögött, a látszólag száraz te- 1 vékenység mögött meghúzódik i a termelőszövetkezet gazdasá­gi eredménye. A számok tükré- : ben pontosan megrajzolódnak, i mit mennyiért állított elő a közös gazdaság, mi a kifizető­dő, hol lehetne csökkenteni a költségeket A pontos számadás : alapja a gazdaságos termelés­nek. S ilyenkor ,tél elején, különö­sen nagy jelentősége van a könyvelői munkának. A közös gazdaságok az évi számvetésre, , a zárszámadásra készülnek. Holló Józseffel, az egri Nagy József Termelőszövetkezet fő­könyvelőjével is erről a körül­tekintést gondosságot igénylő munkáról beszélgetünk. Újraértékelik as állóesskösöket... — Éppen jókor jött — moso- lyodik el a főkönyvelő — mert nemrégen érkeztem haza Sík- főkútról. Az egri járás terme­lőszövetkezeti főkönyvelői ré­szére tartottak többnapos ér­tekezletet a zárszámadásra va­ló felkészülésről, a jövő évi tervezési feladatokról: Az idei zárszámadás legfontosabb alap­ja a pontos leltárfelvétel. Négy leltározási bizottságot hozunk létre, amelyek felmérik a ter­melőszövetkezet állóeszközeit. Ennek alapján történik meg az állóeszközök újraértékelése. Ilyen újraértékelő leltározás még nem volt a közös gazda­ságban. Éppen ezért nagyon alaposan, körültekintően ké­szülünk. Az újraértékeléssel sok visszás állapot szűnik meg nálunk is. — Munkánk egy másik na­gyon fontos része az egy mun­kaegységre és az egy dolgozó tagra eső jövedelem megálla­pítása. Ezt a zárszámadást megerősítő bizottság hagyja majd jóvá. A jövedelem meg­[ gépállomások a mostoha talaj és éghajlati adottságok miatt a termelő­szövetkezetek még nem erősöd­tek meg annyira, hogy megfe­lelő saját gépparkot alakíthat­nának ki. A megmaradt gép­állomások 8000—9000 traktor­ral rendelkeznek, s a felméré­sek szerint körülbelül 8,5—9 millió normál hol dnyi gépi munkát végeznek majd a közös gazdaságok határában. Épületekre, szerszámgépekre és egyéb műszaki berendezé­t — beszélgetés jj velővel ( llapításának alapja természe-' esen a munka. El kell monda­tom, hogy termelőszövetkeze-1 ünk a termelési tervet meny-5 lyiségileg túlteljesítette. A * ervezetthez képest gabonafé- ■ ékből, gyümölcsből több lett i termés. Vonatkozik ez fő< ermékünkre: a szőlőre is. Hol- j Iánként 24,5 mázsa termett a I ervezett 23 helyett. Sajnos, a} ninőséggel kapcsolatban azon- ■ >an nem lehet jót mondani. A ■ csapadékos, kedvezőtlen idő-í árás miatt nem volt meg a} :ellő cukorfok, s ez bizony ki- isést okozott a bevételben. \ Jj telepítésű szőlőink közül is; :sak mintegy negyven hold tdott jelentősebb termést, s; gy az idén bevezetett fajtatisz-; asági felárból sem nagyon ré-; zesedtünk. Mindenesetre azon; ^agyunk, hogy a tervezett; nunkaegység-értéket biztosít-1 uk. : Teljesített prémiumfeltételek .. — Szövetkezetünkben ősz-; önző prémiumrendszer segíti; i termelést. Két szőlőtermelő, irigádunk teljesítette a meg-! szabott prémiumfeltételeket, ] [gy azok a gazdák, akik az' jgyéni követelményeknek is! lieget tettek — minőségi mun-; sa, kellő munkaegység — a1 sermett szőlőmennyiség értéké- I rek tíz százalékát kapják pré- J Hiúmként. Ez jelentősen ki- j igészíti a jövedelmüket. Végezetül hozzá kell tennem,' rogy ez a beszélgetés már aj ermelőszövetkezet új irodájá- ■ ián hangzott el. A régi épület-! Jól a Barkóczi útra költöztek.] Sz az épület már kényelmes,] világos. — Szép klubtermünk is van J — újságolja a főkönyvelő —j előadásokat, filmvetítéseket > rendezünk. Lehet szórakozni,! nűvelődni, beszélgetni. S ] lyen környezetben a munka is] sokkal jobban megy. 2 Kaposi Levente. 5 __________________________i átszervezése : sekre, valamint a szociális be-j -u házasokra — az 1963—1970] íözötti nyolc évre — kereken- így milliárd forintot irányoztak jj ík>. A tervezett beruházások: számottevő része 35—40 száza­léka — már az átszervezés első három évében, tehát ez év vé­gére megvalósult. A gépjavító állomások a műszaki felkészült-! ség tekintetében ezzel olyan] színvonalra kerültek, amely biz-' tosítja a célnak megfelelő ered ményes munkát azonban Egercsehiben nincs baj a KISZ-sizervezet, a fiata­lok munkójáváL A Heves megyei * Elektromechanikai r Vállalatnál ] a termelést elősegítő mozgal- | makat csak a KISZ vezetői is- , merik, a gyakorlatban senki j sem csinálja. A fiatalok na- ( gyobb része közömbösen, ér- j dek télén ül szemléli a KISZ , munkáját, „a fizetést úgyis t megkapom” jetaöóval. A szo­cialista brigádmozgalom csak formálisan működik. A fiatalok * nagy része nem ismeri a válla- 1 lat terveit, így gyakorlatilag f termelési agitációról, vagy kü­lönféle termelési mozgalmak- : ról nem is beszélhetünk. Közepesnek lehet értékelni az , az ÉH Heves megyei i ÁUami Építőipari Vállalat I KISZ-szervezetének a munká­ját. Sajnos, az építőipar beteg­sége, az állandó munkásván- ] dorlás miatt nem tudnak egy i törzsgárdát kialakítani. Munká- : j uknaik azonban van eredmé- : nye. Az egyik alapszervezet i például védnökséget vállalt 80 i lakás építése fölött, amelyet a i terv szerint csak 1966. augusz- i tusában kellene átadni, de e : hónap végére már elkészülnek ; vele. A KISZ és a párt kap- ; csolata határozottan jó, a szak- ; szervezet is segíti a fiatalokat, i de az még sohasem fordult elő, ; hogy a béremeléshez, a kitün- ; tetősekhez, vagy a jutalmazd- ; sokhoz kikértek volna a KISZ- : szervezet véleményét is. . Figyelmeztető tanulságokként j említettük meg e néhány pél- dát. A fiatalokban felmérhe- . tetlen lendület, akarat, erő van, vagy lehet teremteni. Az üzemi KISZ-szervezetek munkájának | összképe sajnos, mégis negatív. ' Talán nem lenne késő még egyszer megvizsgálni, hogy mi ennek az oka. Koós József I----------------------------------------­Befejeződött o 1965 végiére befejeződött a feladatát betöltött gépállomás- hálózat átszervezése, illetve a mezőgazdasági gépjavító állo­mások rendszerének kialakítá­sa. Jelenleg már csak 30 olyan — nagyobb részben gépjavító állomások üzemegységeként működő — gépállomás van az országban, amelynek a követ­kező években is a gépi-munka- szolgáltatás lesz a legfontosabb feladatuk. Ezek azokon a terü­leteken helyezkednek el, ahol tudta mérni a brigádvizsgálat, mert a KISZ a gyakorlatban semmit nem tett ennek érde­kében. Nincsenek ifjúsági termelési mozgalmak, spontán, tervs'ze- rűtlenül megy a mozgalom a gyárban. Pedig papíron 152 KISZ-tag van és három alap­szervezet ... Hatvanban Megnyugtató a helyzet. Az állomáson és a Cukor- és Kon­zervgyárban a gazdasági veze­tők nemcsak hogy elismerik a KISZ jelentőségét, hanem min­den segítséget megadnak a fia­taloknak a munkájukhoz. A KISZ vezetőit bevonják a ter­vek, a termelési tanácskozások előkészítésébe, külön-kiülöm megbeszélik velük a feladato­kat Aligha ment volna olyan si­mán a termelés például a kon­zervgyárban, ha a fiatalok nem szervezik meg a kampánymun­kát, a vasárnapi paradicsom-, paprikaszedést, vagy a lecsó- paprika vágását. Igaz, nem ma­radt el az anyagi, erkölcsi el­ismerés sem munkájukért. Az összhang, a harmónia megvan mind a fiatalok, mind a KISZ-, a párt-, a szakszerve­zet, a gazdasági vezetők között és ennek megvannak az ered­ményei is. A fiatalok, a KISZ munká­jának a népszerűsítésére még egy példát a Cukor- és Kon­zervgyárból. Rövidesen besze­relik gyári stúdiójukat és rö­vid riportokban számolnak majd be egy-egy kiváló dolgo­zójuk munkájáról, jelentősebb 1 újításokról, nagyobb esemé­■ nyékről. Nem ártana néhány ■ üzem vezetőinek, fiataljainak tapasztalatcserés látogatásra Hatvanba elutazni. i Tizenkét ifjúsági munkabrl- ; gád dolgozik az egercsehi bányaüzemnél, • s egy kivételévéi valamennyi 1 teljesítette tervét. A fiatalok [ védnökséget vállalnak a bal­esetvédelem, a munkafegyelem felett. Nemcsak papíron, mert azóta csökkent a balesetek szá­ma, a 35 műszakhiány, amely az első negyedévben volt, négy­re csökkent. Kár, hogy itt sem i működnek az ifjúsági terme- í lési mozgalmak. Alapjaiban A KISZ központi bizottság ifjúmunkás osztályának, vala­mint a KISZ Heves megyei Bizottságának megbízásából november 18 és december 1-e között brigádok vizsgálták me­gyénk ipari üzemeiben az üze­mi KISZ-szervezeteknek, bi­zottságoknak a termelési agitá- cióban végzett munkáját. A vizsgálatok során felmé­rés készült a KISZ, a párt, a szakszervezet kapcsolatáról, a különféle ifjúsági termelési mozgalmakról. A részletes ismertetés, a kö­vetkeztetések levonása nem a mi feladatunk. Mindössze né­hány pozitív és negatív példát szeretnénk elmondani, figyel­meztető tanulságokként. Szinte érthetetlen, hogy az az Egri Dohánygyár KISZ-szervezete, amely az utolsó években nagyon sok jót hallatott magáról, ebben az évben rendkívül visszaesett A KISZ és a gazdasági vezetők kapcsolata nem kielégítő. 360 fiatal dolgozik a gyárban és nincs egyetlenegy ifjúsági ter­melési mozgalom sem. Hiány­zik az exportbrigád is, pedig a gyárnak jelentős exportterve van. A KISZ sajnos, nem tud eleget tenni küldetésének, így naponta erősödik és terjed a közömbösség, az elfásultság, az elzárkózottság a fiatalokban. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységében po­zitívabb a kép. A gazdasági vezetők s a KISZ kapcsolata kielégítő. A fiatalok ismerik a gyár terveit, a termelési ta­nácskozásokon, KlSZ-gyűlése- ken őszintén elmondják véle­ményüket. A KISZ nevelőmunkája azonban nem kielégítő. Van­nak KISZ-tagok, sőt KISZ-ve- zetők is, akik nem veszik ész­re az eredményeket, az anya­gi, erkölcsi elismerést, s alap­talanul elégedetlenkednek, kö­vetelőznek. Azt sem értjük, hogy : KISZ-bizottság termelési fele­lőse az elmúlt 11 hónap alat' egyetlenegyszer sem számol be a termelési eredményekről a fiataloknak. Pedig az lenn? az egyik legfontosabb munká­ja. A vizsgálatok nem nyug­tattak meg bennünket arró sem, hogy a termelési mozgal­mak megfelelően működnek-« a gyárban ... A MÁV Kitérőgyártő Üzemi Vállalat KISZ-szervezetének termelés agitációs munkáját le sen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom