Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-07 / 288. szám
Bor, olaj és gáz... ^Ötletesen, olcsóbban, jobban nyékén 140—150 kút működik most. Az idén 13 olajat és 2 gázt adó kutat adtunk át a termelőüzemnek. Három műszakban 23 ember dolgozik az US 2-es brigádban. Fagyban, ködben az ötven méteres fúrótorony. Sűrű köd és feneketlen sár. .1 Sehol egy teremtett lélek és a fúrótornyok sem látszottak. A lánctalpasok és a Diesel-motorok hangja után indultam, így találtam Szűcs László brigádjára. AndomaJítálya mellett, a sínek közelében fúrnak. Ezer méter mélységig „vallatják” a talajt, hogy ad-e olajat, vagy földgázt. Mennyit és milyet, erre adnak végleges választ a fúrósök, még ebben a hónapban. Kereken 50 méter magas a fúrótorony, a fehér sisakos emberek szinte eltörpülnek mellette. Pedig „óriások” ezek az emberek. Parancsolnak a roppant gépeknek, messzire látszó tornyokat építenek, évezredek óta szunnyadó kincset hoznak a föld gyomrából felszínre, új iparágat teremtettek a megyében. — Mennyi kutat fúrtak eddig? — Demjén fölött kezdtük, átjöttünk a kerecsendi országúton, a füzesbonyi síneken, de az ostorosi dombokon is sikerrel dolgozunk már. Eger körMi az US. 2-es? Szovjet gyártmányú gép volt a névadójuík, de a hírnevet és rangot a fúrósok maguk vívták ki. A 23 közül tizenöten nyolc-tíz éve dolgoznak az egri olajkútaknál, télen, nyáron, sárban és fagyban, mindig a szabadban. Szűcs fúrómester brigádja november közepén teljesítette éves tervét. Nagy szelvényben napi rekor- lot döntöttek, és most az éves ekord megdöntésére készülnek. Béléscsövezés, bemérés elékt- -jmos szelvényezéssel, réteg- jpesztés, az öblítőiszap cirku- teiója, a kútfej kiképzése, omprimálás... Űj műszaki ogalmak, naponként megoldandó újab feladatok, mostoha körülmények között, mindig a szabad ég alatt. — A 87-es, a 185-ös kutunk, és még vagy ötven, már segédgázzal működik — mondja Ju- ratovics Aladár, a termelés üzemvezető mérnöke. Mit jelent a segédgázos megoldás? A melléktermékként jelentkező , gázt nyomják vissza a rétegbe. Az eredmény: a mély szivattyús eljárással szemben mintegy felére csökkent az önköltség. Mérnökök és fúrómesterek magyarázzák, hogy mennyi gonddal-bajjal jár egy-egy ötven méteres fúrótorony biztonságos összeszerelése, a korszerűbb eljárások alkalmazása. Jövőre legalább 80 kutat szeretnének segédgázos termeléssel működtetni. De ahhoz előbb ' bővíteni kell a kompresszortelepet. — Igen, a fedémesi földgáz bevezetése is szerepel a tervekben. A magas kalóriaértékű egri gázt kevernék a fedémesivel, így ez is felhasználható, újabb lakásokba vezethetik be a kényelmes és korszerű fűtést — ' válaszolja Juratovics mérnök. Jelenleg 4C0 munkás termeli az olajat, és 260 ember dolgozik a fúrásoknál. Több mint 86 000 tonna olajat adnak az idén, és mintegy 800 családnak gázt továbbítanak a fürdőszobába, a konyhába és a lakásba. Nincs megállás, télen is éjjelnappal dolgoznak. A kutatást és a termelést folytatják. Lehetséges, hogy bora után olajáról is híres lesz Eger? F. L. Bemutatjuk: az egriek új UE—28-as vezetőfülkéjét lomban, többféle munkát végeztem a határban, és mindenkor jók voltak a tapasztalataim. A közlekedésben és a munka közben nem akadályozza a fülke a kilátást. Az irányjelzőket oldalt, a hátsó jelzőlámpákat is a legcélszerűbben helyeztük el. Felszereltünk belső világítást, ablaktörlőt és házilag kísérletezünk a fűtéssel. Nagyon hasznos, hogy a fülkét le lehet zárni. Az Egri Járási Tanács vezetői és szakemberei elfogadták az újítást, és vállalkozót keresnek, hogy több példányt is tudjanak készíteni a vezetőfülkéből. A gyárban erre nincs lehetőség, a Dobó TermelőszöTallózás a szabálysértési határosatok hozott A Füzesabonyi Járási Tanácson tallóztunk a szabálysértési határozatok között. Szembetűnő, hogy szeptembertől, az iskolai tanítás kezdete óta, 26 alkalommal került sor bírságolásra, iskolai mulasztás miatt. — Ezen a téren járásunknak két ,vezető” községe van, — mondotta Szentgyörgyi Tibor, szabálysértési főelőadó. — Az egyik Poroszló, a másik pedig Besenyőtelek. A legtöbb iskolai mulasztásért járó bírságolás ebből a két községből kerül ki. Vannak viszaeső szabálysértők. Ilyenek például F. J., poroszlói lakos, aki cselekményével vétett gyermekének nevelése ellen, továbbá megszegte az iskolai kötelezettséget előíró Országjáró népművelők Országjáró tapasztalatcserére indulnak ezen a héten a megyei népművelők klubjának tagjai. Az ipari vidéken dolgozó könyvtárosok és fő hivatású népművelők Borsod megyébe, illetve Miskolcra látogatnak el és az ipari üzemek ismeretterjesztő munkáját, valamint a munkásszállások kulturális helyzetét tanulmányozzák. A járási székhelyek művelődési otthonainak igazgatói Budapestre utaznak, ahol a Csehszlovák és a Lengyel Kultúra vendégeiként megismerkednek e két baráti ország kulturális intézményeinek tevékenységével. A kiskörzeti művelődési otthonok igazgatói Pécsre, illetve Baranya megyébe utaznak és a körzetesítést, a körzeti művelődési otthonok működését tanulmányozzák. A népművelők negyedik csoportja az alföldi városokat keresi fel és a mezőgazdasági ismeretterjesztés, a felnőttoktatás, valamint a szakmunkásképzés módszereiben szereznek tapasztalatokat. Fucső és társai... ivtowwwwwwvwwwwwwwwwwy^W — Sztruhál József? — Aha. — Hány éves vagy? — Három múlva húsz. — Honnan ez a jókedv? — Sehonnan. Van. — Hol laksz? — Markazon. — Bejársz? i — Muszáj. — Mikor kelsz? — Fél öt körül. — Hányadikos vagy? — Másod. — Szakma? — Vízvezetékszerelő. — Jó? — Miért ne lenne. Minden kzakma jó. Nem? — Tanulás?' — Elmegy. — Kicsit bővebben talán ... — Hármas körül. Igaz, most negyedévkor bejött egy intő. — Miből? — Anyagismeret. — Nem megy? — Nem mondhatnám. — Mennyi pénzt kapsz? — Száztizenöt forintot. — Ez mitől függ? — A tanulástól... — Miért a vízvezetékszerelő szakmát tanulod? — Szeretem. — Mondta valaki, hogy szakmát tanulj. — Miért mondta volna. Tudom én ezt magamtól is. — Miért hívnak Fucsőnek? — Rám ragadt. Van itt mindenkinek __ — Mutass egyet. — Hé, Széna! Ide ... — Szalmást Tibor. — Nem Széna? — Nem. — Három múlva húsz? — Négy múlva. — Hol laksz? — Gyöngyösön. — Másodikos? — Igen. — Intő? — Nem volt. Hármas átlag. — Iskola? 75 éve... A múlt század hetvenes éveiben a különféle önsegélyező egyletekbe tömörült magyar munkásság céltudatos szervezkedése és pártala- pitása egybeesik Frankel Leónak, az Óbudáról származott munkásvezérnek Nyugatról történt hazatérésével. 1880 májusában történt az első kísérlet a munkáspárt létrehozására, amikor zászlót bontott a Magyarországi Általános Munkáspárt. Programja a politikai szabadságjogok követelését tartalmazta, de magában foglalta a közvetlen munkásküvetcléseket is: ai tízórás munkanapot, a gyermekmunka beszüntetését, egészségvédelmi intézkedéseket, a férfiakéval egyenlő bért a nőknek. Tisza Kálmán reakciós, népellenes kormánya és hatóságai csakhamar üldözési hadjáratot kezdtek a párt ellen. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a vezetésben részt vevő engedékeny elemek beadták a derekukat, a forradalmi szellemű vezetők pedig — köztük Frankel Leó, akit másfél évi fogházra ítéltek —* jórészt arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot. Az Általános Munkáspárt válságos helyzetbe került, de a munkásmozgalom fejlődését már semmilyen osztályellenségnek nem sikerülhetett feltartoztatnia. 1889 nyarán Engels vezetésével megalakult a II. Internationale. Ez az esemény nagy lendületet adott a magyar munkásmozgalom fejlődésének is. Az 1890-es május elseje —, amely csupán a fővárosban 60 000 munkást mozdított meg, s az országnak szinte valamennyi városában és falujában megünnepelték — azt mutatta, hogy létrejöttek a Szociáldemokrata Párt megalakításának politikai és szervezeti feltételei. A megalakulás 1890. december 7—8-. án ment végbe. Az alapos előkészítő munka eredményeként 121 küldött jelent meg a pártgyűlésen, köztük Eger, Pécs, Orosháza, Székesfehérvár, Szeged és más helységek képviselői. Az akkor 70 esztendős Engels december 3-án Londonból keltezett levelében üdvözölte a kongresszust. „Nagyon jól tudom —, írta megható szerénységgel —, hogy ama tiszteletnek legnagyobb része, melyet önök és sokan mások e nap alkalmából nekem fejeztek ki, csak annyiban illet engem, amennyiben Marx Károlynak élő képviselője vagyok, s kérem önöket, engedjék meg, hogy azt, mint a tisztelet koszorúját tehessem le Marx sírjára. Amit azonban tehettík, hogy hozzá utólag méltó lehessek, azt a magam részéről megteszem, arra számíthatnak önök”. A kongresszust erőteljes szervező és felvilágosító munka. a munkásmozgalom fellendülése követte. Erősödtek a sztrájkmozgalmak, bérkövetelésekért és politikai jogokért. A későbbi évtizedekben mind a nemzetközi, mind a magyarországi szociáldemokrácia vezetői egy részének megalkuvó politikája következtében egyre kevésbé lett alkalmas a munkásosztály felszabadulásáért folyó küzdelmeinek vezetésére. Mégis a hetvenöt évvel ezelőtt lezajlott alakuló kongresszust a hazánkban végbement munkásszervezkedés egyik nagy jelentőségű, fontos állomásaként tartjuk számon. (V.) MpBJSRG 3 1965. december 7., kedd — Gyakorlat jobb. — Miért a vízvezetékszerelésnél maradtál? — Dukkózónak jelentkeztem, de az iskola rosszul töltötte ki a papírt. Gyengébb volt a bizonyítványom azon a papíron, amit elküldték, mint a valóságban. Azzal meg csak ide vettek fel. — Hogy érted ezt? — Komolyan az iskolában tévedtek. Mire kijavították, már késő volt. — Melyik iskolába jártál? — Az ötösbe. — Akkor nem volt ötös? — Hát nem. — Pénz? — Száztizenöt. — Anyagismeret? — Elmegy. — Ki mondta, hogy szakmát tanulj? — Senki. Látom már én, hogy egy szakma mennyit ér. Biztos pénz. Szakmunkásra még sohasem volt olyan szükség, mint most. — Ha felszabadulsz? — Jó lenne itt maradni. — Mire költöd a péznt, ha keresel? — Ruhára. Veszek egy motort is. Biztos adok majd haza is. — Maszekoltál már? — Persze. — Mennyit kaptál érte? — Hatvanöt forintot. — Az is pénz. — Hogyne lenne. — A mester? — A régi elment, az újat még nem ismerem. — Ismered Marcsi Gyulát? — Gyuluskát. Itt van ni. — Gyuluska? — Hát... — Gyöngyös? — Igen. De én csak most jötem ide, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalathoz, Gyöngyösorosziból... — Hány éves vagy? — Tizenhat. — Vízvezetékszerelő? — Csak természetes. — Intő, rovó? — Nincs. — Szabad idő? — öten vagyunk barátok. Elmegy... — Nem galeri? — A. Velünk soha nincs baj. — Kikkel van? — A huligánokkal. — Ismered őket? — Látásból. Hülyék azok. — Miért tanulsz? — Hát mit csináljak? Dolgozni úgy is kell. — Száztizenöt fórint? — Igen. Ebből egy forint naponta az ebéd. Többit a vállalat fizeti. — Meg vagy elégedve? — Tökéletesen. Tanulhatunk, dolgozhatunk. Mi bajunk lehetne... Koós József jogszabályokban foglaltakat, amelyek szerint a gyermek 16 éves életkorig iskolaköteles. F. J-t 3C0 forint bírsággal sújtották. Más irányú szabálysértéseket is feljegyeztünk. K. M. aldébrői lakos, a füzesabonyi állomásépület szolgálati lakásának udvarára tette be kerékpárját, s a már ott le- ! vő H. I. tulajdonát képező kerékpárról — alkalmas időpontban — leszerelte a dinamót Háromszáz forint bírságot 11- ■ zetett. M. M. poroszlói lakos a Cserőháton halászott „tapogatóval” — engedély nélkül. (Különben a Cserőháton abban az időben még engedéllyel sem lehetett halászni.) M. M-et 100 forintra büntették. S. I. káli lakos, a betonáru üzemben rendezett polgári védelmi oktatásról — a kiértesítés ellenére is! — távol maradt. Ezzel az állampolgárok hadkötelezettségét szabályozó jogszabályban foglaltakat megszegte, és ezért büntetést kapott. Sz. T-né dormándi lakost azért büntették 200 forintra, mert a helyi Béke Termelőszövetkezet földjéről 20 kiló csöves kukoricát lopott. Reméljük, hogy a megbírságolt emberek tanultak tetteik következményeiből, s tanulnak mások is, tartózkodva attól, hogy hasonló vétségeket elkövessenek. (szigetváry) tokát egészen rövid idő alatt is megoldottak, rossz időben mégis nagy gond a betakarítás, a szántás. A téli szállítás legfőbb akadálya a kedvezőtlen időjárás. Nemcsak azért, mert a földutak átáznak és legtöbbször járhatatlanok, hanem azért is, mert az eső, a hideg ellen nem védi semmi a traktorost. Az egri Dobó István Termelőszövetkezet és a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat egri gyáregysége között évek óta jó a kapcsolat. A gyáriak vezetőfülkét készítettek a szövetkezet három UE—28-as traktorára. A tervei Oláh György mérnök és Májét Géza technikus készítette el, a gyakorlati munkát pedig Kálmán Attlia szocialista brigádja. A traktorosnak az időjárás viszontagságaival szemben tökéletes védelmet nyújtó vezetőfülke ötezer forintba került. Az egri dombokon még sütött a nap, de mire a tályai völgybe értem, vastag ködbe burkolózott a környék. Akkora volt a sár, hogy két lánctalpa húzott egy elakadt teherautót. vetkezetben még tárgyalás folyik a sorozatgyártásról. Erre azért is lenne nagy szükség, mert csak az egri járásban harminc ilyen típusú traktor dolgozik, és ezek gyakran kényszerű pihenőre mennek a rossz idő miatt. (p. e.) szemben a Migrai-féle fülkékkel, amely 12 ezer forint. Bártfai Balázs traktoros gépére szerelték fel először a külsőre is tetszetős fülkét, — Bármilyen az időjárás, az új fülke biztos védelmet nyújt. Részt vettem így közúti forgaA tél még sok munkát tartogat a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. Ezek már főleg szállításokban jelentkeznek és főként a traktorosoknak és a szállításokhoz beosztott rakodóknak jelentenek feladatot. Nyáron ennél nagyobb felada
