Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-05 / 287. szám
Az ország csúcsánál is magasabban Voltam az ország legmaga- egy titkot ehhez a „minden tit- sabb pontján. Pontosabban, kok értőinek”: a hibaarány = ennél is 34 méterrel magasab- prémiumarány. Németh József üzemvezető, aki a római olimpiával kezdte és a mexikóival szeretne búcsúzni. Á magasra nyúló kékes tetői adótorony, amely Budapestről kapja a képet, renkívül fontos feladatot lót el nemcsak a Mátra árnyékának besugárzásában, de a kelet-európai mikrohullámú láncban és a belföldi adások továbbításában is. Egyik leágazása a szentesi adótoronyhoz juttatja el a képet, hogy Dél-Magyarország se maradjon ki a televízió ugyan sokat szidott, ám mégis nélkülözhetetlen műsorából. A másik lánc segítségével a Szovjetunióba viszi az intervíziós képet, illetőleg hozza onnan egészen a televíziós központig. A látottak alapján megállapítható, hogy Kékestető nemcsak az ország egyik legszebb, de technikai szempontból kétségkívül érdekes és fontos állomása is. Már búcsúzunk az adótoronytól, amikor Németh József is, Borbély János is a lelkünkre köti, írjuk meg, mondjuk el, hogy Kékesen az adó- berendezést minden adás előtt felülvizsgálják, emellett hetenként teljes felülvizsgálat is történik, így tehát igyekeztek és továbbra is igyekeznek mindent elkövetni, hogy munkájukkal jó vételt, jó szórakozást tudjanak nyújtani a televízió „Mátra árnyékában” élő sok tízezer nézőjének. (gyurkó) Ragyognak-e így Dél keresztje csillagai? VÁLASZLEVELEK EGY DISSZIDENSNEK Ez volt a dolgozat témája a második gimnazistáknak. Barátjuk 1956-ban hagyta el az országot. A kapcsolat nem szakadt meg, leveleznek. Szóba került, hogy a fiú tulajdonképpen miért is ment ki, s hogy megtalálta-e a számítását? Jó-e odakint, távol a hazától? Van- e honvágya? A külföldről érkezett levélben egy mondat: „Jól élek, sok pénzem van, tehát itt a hazám”. Ez az, amiért a diákok „megharagudtak”, ami feleletre vár a dolgozatban. Hogy tulajdonképpen mi is a haza, mi is. a hazaszeretet? Harmincegy néhány dolgozat között tallózunk. Nagy költőktől vett idézeteikkel teli fogalmazások, nemes erőlködés, hogy szemléletesebb legyen az érv, hogy rádöbbenjen a hazáját elhagyott: mitől is vált meg tulajdonképpen? Az idézeteket szó szerint vettük a dolgozatoktól, úgy ahogy ezeket a gondolatokat papírra vetették a diákok. — Nem is tudom, miért szakadtak el az emberek hazájuktól, itthagyva mindazt, ami szép és nemes, a szocializmust, és egy ismeretlen, és szakadékokkal teli új eszmét választottak. — Régen a nyomor miatt hagyták el az országot, de neked emiatt nem kellet; Te azt hitted, hogy kint majd könnyebb lesz. Nem mondom, jól élsz, de itt is, aki dolgozik, megbecsülik. — Vannak emberek — írja egy másik kisdiák —, akik büszkén vallják magyarnak magukat, de ha valamit tenni is kell a hazáért, szerényen félreállnak. — Akinek az az igazi haza, ahol sok pénzt keres — replikázik a disszidens érveire a diák —, az nem hazaszerető, hanem inkább pénzszerető, vagy kozmopolita. — Jobb szerényen élni a szülőföldön, mint gazdagon idegen országban. S végül: — Ma már nem kell szégyellni, hogy magyar vagyok A kissé ideológiai igényű érvek mellett az érzelemre ható fegyverek is előre törnek. — El sem tudom képzelni, hogy tudsz ott élni, ahol neked minden idegen. — Emlékszel, amikor egy késő téli estén hazafelé mentünk? Az utcán alig jártak. A friss, hideg hó csillagként szikrázott. Ragyognak-e így Dél keresztje csillagai? Ugye, nem? Akik a dolgozatokat írták, tizenhatévesek. Másodikos gimnazisták. Hiányzik még a tudományos alapozottság, s így főképpen az érzelmeikre támaszkodva igyekeztek meggyőzőek lenni. Most így. Később erősebbek lesznek, ha ..felnőnek a gyerekek”. K. C. A harmadik ötéves tervben: ban, ott, ahol a kép ugyan nem ízületik, de mégis újjászületik, ott, ahol szemre végtére is egyszerű elektronikus automaták, — a szemre nagyon is nagyszerű dolgokat produkálnak: a televíziós képet. Már ebből is kitűnik, hogy a látogatás helye a kékestetői 34 méter magas televíziós adótorony, amit az átlag néző csak akkor hív nevén, ha szidja: „Már megint kikapcsolt a Kékes.” — Nincs baj a Kékessel — tette a kezét szívére Németh József üzemvezető, aki a római olimpiával, tehát a Kékes „belépésével” kezdte, s a mexikóival szeretné befejezni, hogy méltó emléke legyen nyugdíjba vonulásakor. És szavaihoz tanúnak hívta Borbély János üzemmérnököt, aki itt, a Kékestetőn dolgozta ki és védte meg diplomatervét úgy, hogy a terv valósággá is vált: egyik kulcsa a kékestetői adótoronynak. — Mit tegyünk, ha nem kapunk áramat! — tárta szét a karját a fiatal mérnök. — A napokban azért volt másfél órás műsorkiesés, mert például leszakadt a toronyhoz kapcsolódó vezeték. Előfordul, hogy az adónak is van kiesése, de a zavaridő-statisztika nagyon kedvezői fis hogy a szavakat tényekkel is illusztrálja, kimutatást vesz elő és abból olvassa, hogy a 276 óra 44 perces műsoridőből mindössze 25 perc volt a saját hibából eredő. A többi az áramszolgáltatás hibája. S hadd áruljak el még Az 1965. évi zárszámadás a ■ .hatodik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta. Vannak olyan szövetkezetek, amelyek már a 15—16. zár- számadásuliat érik, sót Ti- szanánán az idén már a 17. zárszámadásra készülnek. 1965-ben Heves megyében 136 mezőgazdasági termelőszövetkezeti kószát zárszómat tlÁSU Nehcy, de eredményes esztendő A búcsúzni készülő esztendő utolsó hónapjába léptünk. A mérleg, a számvetés mindenütt, így a termelőszövetkezetekben is készül. Milyen volt ez az év? Mit hotzott, mit vitt, milyen emlékeket hagyott? A kérdésekre nehéz egyértelműen válaszolni, hiszen búzából, őszi kalászosokból gazdag termést arattak, jó volt a cukorrépatermés is, ugyanakkor kevés zöldség-gyümölcs termett Az árvíz 30 milliót vitt el, a szőlőkárok ugyanany- nyit, hogy csak a két leglényegesebbet említsük. Az állatbetegségek és más elemi csapások is hozzájárultak ahhoz, hogy 1965-re rámondhassuk: „Nehéz” esztendő volt. A parasztemberek tudják, 6 1*65. december 5* vasárnap Borbély János üzemmérnök, aki itt védte meg diplomatervét és akinek diplomamunkája ma Kékestetőn üzemel. (Foto: Kiss B.) Zárszámadásra készül a megye hogy munkájuk eredménye mindig —, de különösen az egyéni gazdálkodás idején — az időjárástól függött. Voltak úgynevezett „szűk” és „bő” esztendők, amikor vagy megtelt a csűr, vagy üres maradt a kamra. A nagyüzemi gazdálkodás tompítani képes ugyan e két végletet, hiszen az egyes üzemágak szerencsésen kiegészítik egymást, segít a tudomány is, de az időjárást kihagyni a számításból mégsem lehet. így a súlyos elemi csapások bizonyos kihatással vannak mind a népgazdaságra, mind a szövetkezeti gazdák személyes jövedelmére. 1965. tehát nehéz év volt, de ugyanakkor eredményes is. Idejére befejezte a megye az őszi vetést, a betakarítás zömét is, és — bár számadatok még nem állnak rendelkezésre — elmondhatjuk, hogy megyénk mezőgazdasága megadta azt, amit ilyen nehéz körülmények között tőle várni lehet. A tervek jó részét teljesítik, bár sole függ még a hátralévő egy hónap munkájától. 1500 szövetkezel! gjazíia vesz részt a leltározásban Megy esze rte alakulnak már a zárszámadásokat elősegítő leltározó bizottságok. Ez évben nem kevesebb, mint másfélezer szövetkezeti gazda vesz részt ebben a rendkívül nagy figyelmet és pontosságot igénylő munkában. Mindenütt rendbe szedik a raktárakat, magtárakat, leltározásra készítik elő a gépeket Megkezdődött a szövetkezeti állóeszközök „újraértékelése” is és ennek a munkának az alapja a pontos leltár. Decemberben a gépek, januárban az épületek, februárban az ültetvények kerülnek értékelésre. Ilyen munka a szövetkezetek fennállása óta még nem volt, és, most azért van rá szükség, hogy mindenki tisztán lásson a szövetkezeti vagyont illetően. Egyetlen példát: Bekölcén annak idején egy tanyát kapott a szövetkezet. Akkori leltári értéke tízezer forint volt. Mindenki tudja, hogy ez a tanya nem annyit ér, hanem sokkal többet. A gépek, gépi berendezések viszont az idők folyamán elavultak, tényleges értékük megállapítása így nagyon is időszerű. Ez évben tovább javult a szövetkezetek számviteli munkája is. Ezt bizonyítja, hogy csupán az idén nyolcvan új képesített könyvelő lépett munkába. Most fordul elő először, hogy a zárszámadási közgyűlésen már az önköltséget, Gyöngyös déli városrészének kiépítése A déli városrész tehát egyA hatalmas térkép befedi az egész asztalt. Kozik Pál osztályvezető főmérnökkel és Szabó Béla csoportvezető főmérnökkel hajiunk a nagy mappa fölé, amely a gyöngyösi déli városrész úgynevezett 8/A lakótömbjének majdani képét rajzolja elénk. Ez a lakótömb nemcsak a mostani 8-as tömb kiegészítését szolgálja, hanem egyben az itt megkezdett építkezések befejezését is jelenti. Gyöngyös ezt követően nem épül tovább ebben az irányban, a város így is hosszan elnyúlik a Mátra alján lévő völgyben. A térkép tehát nemcsak egy részfeladatot jelöl, hanem a városépítés koncepciójának egiészét is megmutatja. Kérdés: mit várhatunk a következő évektől? Hatszóz új lakó* Mindenekelőtt a lekásépít- kezést nézzük meg, mert ez érdekli főként az embereket. Az erre vonatkozó adat megnyugtató. Több mint hatszáz új lakással gyarapodik majd Gyöngyös, összesen tizennégy épületben. Ezeket az épületeket a most befejezés előtt álló 8-as tömb elrendezéséhez hasonlóan alakítják ki, saellős elhelyezéssel, jó térkihasználással és modem térelosztással. Miután zárt udvarokat sehol sem létesítenek, a házak közötti területen parkokat, játszótereket építenek. annak alakulását is a tagság elé terjesztik. Ez lehetőséget ad a gondosabb, elemzőbb munkára, arra, hogy a tagság — a szövetkezet gazdái — lássák, mit termeltek drágán, miért, és mi az, amin az új esztendőben változtató kell. A jó zárszámadás elkészítéséhez három dolog szükséges: a pontos leltár, a különböző állami kedvezmények igénybevétele és felhasználása, valamint a megfelelő tartalékokról való gondoskodás. , Sok szó esik mostanában a tartalékokról. Abasáron tavaly kétmilliót tartalékoltak. Most veszteségek érték a gazdaságot és a tavalyi tartalékból mintegy 3,5 milliót a tagok részesedésére fordítanak. Ha ez az összeg most nem állna rendelkezésükre, a múlt évi összegnek csak a félét oszthatnák. Ez az egyetlen példa is elég annak alátámasztására, hogy azok a gazdaságok cselekszenek helyesen, amelyek erejükhöz mérten minél többet tartalékolnak, gondolnak a jövőre. Nem minden kárt az időjárás okozott Egyes szövetkezetek most, a zárszámadás előtt az időjárásra az elemi csapásokra próbálnak hárítani minden bajt. Ez súlyos séges képet biztosít majd, bár mindjárt hozzátehetjük: az előre gyártott elemekből összeszerelt épületek bizonyos mértékű egyhangúságot is okoznak, amit az épületek külsejének változatos pasztellszíneivel igyekeznek enyhíteni. Nem is sikertelenül. Kommunális létesítmények A déli városrész teljes kiépítése a harmadik ötéves tervvel zárul, tehát 1970-ig befejezik Nyilvánvaló, hogy a lakások mellé néhány fontos intézményt is telepíteni kell ide, mivel csak ezen a területen több mint ötezer ember lakik majd. A Szövetkezet utcai üzletsor már ezt a célt szolgálja, ugyanilyen okból kezdték meg az idén a tizenhat tantermes általános iskola, az orvosi rendelő, a közintézmények fűtését szolgáló kazánház építését, amiknek befejezése a következő évre esik. Ezt a sort egészíti ki az ABC-áruház, a szolgáltatóipari egység és az étterem megépítése, a későbbiekben pedig egy hatvan férőhelyes bölcsőde, hetvenöt férőhelyes óvoda létrehozása. A fentieíken kívül még egy épületet említhetünk meg: a központi gázlefejtőt, úgyis mondhatjuk, a gázelosztót, amely a kommunális létehíba. A megye számos szövetkezetében ugyanis ez évben megsértették a gazdaságosság elvét. Több helyen tapasztalható volt hanyagság, vétkes mulasztás. Egyes gazdaságok — Ostoros, Nagyréde —nem tudták megmenteni a nagyüzemi szőlőterületüket sem a kártételtől. Ugyanitt a háztájiban lényegesen kisebb volt a kártétel, jobb volt a termés. Ez annak köszönhető, hogy a háztájival sokkal jobban törődtek, mint a közössel. Ez a szemlélet természetesen most megbosszulja magát és a tagok is rádöbbennek majd, hogy a közös munka elhanyagolása a saját zsebükből is kivesz jó néhány forintot. Másütt a híz- lalási idő indokolatlan elhúzódása, a takarmánypocsékolás, a közös vagyon herdálása húz ki súlyos százezreket a szövetkezeti kasszából. Jó lenne, ha az idei zárszámadások nem a száraz tények és százalékok gépies felsorolásából állnának hanem alapos elemzését nyújtanák a lezáruló évnek, megjelölve azokat a feladatokat, amelyek a szövetkezetre, a tagságra az új esztendőben várnak. A búcsúzni készülő év nemcsak bajjal és sikerrel, de elegendő tapasztalattal is szolgál ahhoz, hogy a szövetkezetek vezetői alapos és elemző beszámolóval álljanak a közgyűlés elé. Szalay István sítményeík számára biztosítja majd a gázt Nyitott kérdések Az elmondottakból kitűnik, hogy Gyöngyös déli városrésze tűzadómképpen új városalközponttá alakúk Ennek következtében bizonyos kulturális igényekkel is számolni keli. ezen a területen» ami nem szűkíthető le sem az általános} isikiölára, sem az óvodára, de a majdani étterem és a már meglévő presszó sem alkalmas: az ilyen igények kielégítésére. Legalább egy klubjellegű művelődési létesítményre kell gondolnunk, ami magában foglalná a könyvtárt is. A mozi; már sokkal nehezebb kérdés, de a későbbi jövőnek ez is Dél- adata kell, hogy legyen. A klub nem várathat magára ilyen sokáig, erre városi kereteken belül is lehet megoldást találni, feltételezhetően. garazsepnes sera megcKH dott Központi erőforrásokból nem követelhetünk ilyen beruházást, mert ez nem csupán, az akianat függvénye. A 8/A lakótömb tervrajza megjelöli azokat a területeket, ahol megadott feltételek mellett saját erőből a kocsitulajdonosok, garázst építtethetnek. Az út-, járda- és parképítés most már kötelező előírástó:; alapján folyik, ha szükségszerűen le is marad a lakásépítkezések ütemétől, de nem függ sem személyek, sem intézmények meggondolásai tói, mint korábban. Ez tehát nem gond, Az utolsó pont A sok tízmilliós beruházás programját a megyei szervek már elfogadták. Az utolsó pontot az Országos Tervhivatal tesá ki a határozat végére, de nem valószínű, hogy fontosabb módosításra hívná fel a beruházó figyelmét. Az ismertetett tervet tehát véglegesnek kell felfognunk. A harmadik ötéves terv ismét jelentősen gazdagítja Gyöngyös városépítését, méghozzá nem is csak a 8/A tömb az egyetlen ilyen beruházás az új tervidőszak idején, hiszen már napi feladatnak számít a város elavult részeinek felújítása is. Erről a munkáról még közelebbit nem tudunk, de a már ismert általános elképzelések sok jót ígérnek. Mindenesetre bizakodók lehetnek a gyöngyösiek, pedig a lakásépítkezés csak egy része annak a fejlődésnek, ami a következő tervidőszakban fokozott ütemben megindul majd a külszíni bánya, a hőerőmű és az Egyesült Izzó építkezései következtében. Annyit azonban még egyszer ismételjünk meg: az országos szervek döntése még hátra van. G. Molnár Ferenc /
