Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-31 / 308. szám
Az idén sem sikerült Rendelet a pedagógusok kedvezményes lakásépítéséről A pénzügyminiszter és a művelődésügyi miniszter — a munkaügyi miniszterrel, valamint a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben — rendeletben szabályozta a pedagógusok kedvezményes lakásépítési akcióját. Az 1966. január 1-én hatályba lépő rendelet kimondja: az alsó- és középfokú oktatási intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek községekben dolgozó, fő foglalkozású pedagógusai és gyakorlati oktatói — az oktatás érdekeivel összhangban — kedvezményes építési kölcsönben részesülhetnek. Az illetékesek — indokolt esetben — más helységekben dolgozó pedagógusok számára is engedélyezhetik a kedvezményes kölcsön nyújtását. A kedvezményes építési kölcsönben részesíthető pedagógusokat — a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottságaival egyetértésben — az illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztályának javaslatára a Művelődésügyi Minisztérium jelöli ki. A kijelölésnél előnyben kell részesíteni a pedagógus-házaspárokat, a községben letelepedni kívánó fiatal pedagógusokat, valamint a többgyermekes pedagógusokat. A kedvezményes kölcsönt az általános lakásépítési kölcsön- akció keretében, annak feltéA tengely törő út egyik-má- 'íik szakaszának sártengerében csaknem megfeneklik a személygépkocsi... A szemközt jövő rakott szekerek, vontatók, teherautók kereke na- ryobb, könnyebben átvergődnek a komisz akadályokon. Ám i gy látszik, hogy ezeknek a bájtoknak, sofőröknek a türelme is véges, mert olykor — valamelyik „kiadósabb” bak- kanónál — felemelkednek az ülésről, s eleresztenek egy- egy „fohászt” abban a szent meggyőződésben: hátha ez segít... A hegyoldalba épített pető- fibányai lakótelep elhagyása után ez a gazdátlan út tfinik fel elsőként a közlekedőnek. Aztán meg — már beljebb, a „kapu” közelében — a szétfagyott nyerstéglák halmaza. — Mennyi a kár? — kérdezzük néhány perc múlva, pár méterrel arrébb, a kemence mellől előkerült gyárvezetőt — Húszezer híján hatszázezer... Váratlanul jött ránk a nagy hideg, mire a meglepetéstől feleszméltünk, már késő volt Majdnem egyhavi munkánk odaveszett. — Nagy veszteséget jelent a selvpi téglagyárnak? — Hajaj.. J *Felrúgta” az éves tervet — Ezen múlott? — Ezen is. Meg az idei rendkívüli időjárás. A sok esőn ... Többször volt rá eset, hogy egész nap nem mehettünk az agyagbányába... — Meddig jutottak? Helmeczi Lajos gyárvezető kopott, nagy kartonokat keres elő a polcról: az 1965-ös munka dokumentumai. Még nem zárták le az esztendőt, most ösz- szegezi a számadatokat. — 4 704 450 darab égetett és ötmillió 400 ezer darab nyers téglát készítettünk az idén ... Ehhez jön még természetesen az a fél százezer darab is, amit most szedünk ki a kemencéből. És evvel vége a szezonnak? — Vége.Huszonhatodi- fcán kialudt a tűz ästffca nem égetünk. Nincs mit..; — A lemaradás? — Sok. Nyersből hat-, ége- tettből hétszázezer darab kis méretű tégla. Tavaly sem sikerült. De akkor csak két napon múlott a tervteljesítés. Az BAK.FISK.OZMETIK.A Esztikét pályás korától ismerem. Közről- végről rokonok is vagyunk. A rokoni kapcsolat még inkább feljogosít arra, hogy Esztikével kapcsolatban valamit szóvá tegyek. A kislány tulajdonképpen nagylány már, hiszen második gimnazista és naponta autóbusszal jár a gimnáziumba. A napokban beállítottam hozzájuk. Esztike szaladt elém és gyerekes pajkossággal ugrott a nyakamba. Csók és ölelés közben vettem észre, hogy Esztike valahogy megváltozott. Kifestette a száját, kihúzta a szemöldökét és az Opera kozmetika szinte tótágast állt az arcán. — Esztikém! Mi van veled? — Tetszik tudni, Jutkával „kikészítettük” magunkat. Így megyünk majd a moziba. És ebben a pillanatban eszembe jutott egy könyv, amelyben olvastam, hogy a világon senki sem tud olyan indulattal figyelni, mint ahogyan ez egyik nő nézi a másik ruháját, cipőjét. — Ö, ha ezt az indulatot egyszer energiává lehetne átalakítani, ez fűthetné a legnagyobb erőmüvet és az öt világrészben minden falut ellátna árammal! Nem tudom mit tegyek, de később magam mellé ültettem Esztikét. Elkértem tőle a tavalyi osztályképét és megkérdeztem: — Ki a legszebb az osztályotokban? — Rozika — mutatott a képre. — Es a legcsúnyább? Gondolkodás nélkül jelölt meg valakit. Te hová tartozol? Rám nézett, csodálkozott, rántott egyet a vállán és kijelentette: — A szebbek közé. Később meséltem neki arról, hogy egyáltalán nem vagyok konzervatív, egyetértek azzal, hogy a nők használják a szépítőszereket azért, hogy még szebbek legyenek. Hogy megőrizzék — legalább látszatra — a fiatalságukat. De ha valaki úgyis fiatal és úgyis szép? Hallgatott, bámult és beleegyezett, hogy lemossa az arcát langyos vízzel. Nézz bele előbb a tükörbe! — És nézz bele most — szóltam, amikor megtörülközött. Állt a tükör előtt, igazgatta a haját, egyszer hátrafordult. — Tényleg! — kiáltotta. Aztán átszaladt Jutkához, hogy bemutassa a legújabb bakfis „kozmetikát”... — szalay — Január elsején életbe lép a munkaügyi és a pénzügyminiszter szeptemberben közzétett rendelete az állami ipari és építőipari vállalat műszaki, valamint adminisztratív dolgozók premizálásának továbbfejlesztéséről. Az új prémium- rendszer bevezetésére megjelent a munkaügyi miniszter végrehajtási utasítása is, s most az egyes ipari szaktárcákon a sor, hogy ennek alapján területükre alkalmazva végrehajtsák a rendelkezést Ez a munka befejezés előtt áll. A szaktárcák már kidolgozták a maguk végrehajtási utasítását, s néhány napon belül közzéteszik. A nehézipari miniszter utasítása már megjelent. A szakminiszteri utasítás ismeretében a trösztök, vállalatok vezetőire vár a feladat, hogy a vállalati szakszervezeti bizottsággal egyetértésben meghatározzák, milyen prémiumfeladatokat tűznek ki dolgozóiknak 1966-ban és hogyan használják föl a rendelkezésükre bocsátott prémiumkeretet. A szakminiszteri utasítások értelmében a gazdasági vezetőknek vállalati prémiumszabályzatot kell készíteniük, s ebben pontosan meg kell ha- tározniok munkakörök szerint a prémiumfeltételeket, a célprémium-feladatokat, az előre meg nem határozott feladatok utólagos jutalmazásának módját, stb. Bizonyos műszaki, gazdasági, termelési feladatott végrehajtására a vállalatvezetők pályázatot is kiírhatnak, ennek premizálási módját ugyancsak a prémiumszabályzatban közlik. A prémiumszabályzatot a vállalatnál kifüggesztik, így hozzák a dolgozók tudomására. Erre körülbelül január második felében kerül majd sor, amikor már valamennyi vállalat tudja, mekkora * prémiumkeretei. Az 1966. évi prémiumkeret meghatározásának kiindulási alapja, a vezetők prémiuma nélküli 1965. évi vállalati prémiumkeret 70 százaléka. Ha a vállalat eléri a minisztérium által meghatározott nyereség- részesedés mértékét, a prémiumkeret megnövekszik, a 10 százalékos kiindulási alap 40 százalékával és körülbelül eléri a 100 százalékot Ha valamely vállalat több napi nyereségrészesedést ér el, mint amennyit minisztériuma előírt, a többletnapok számának megfelelőm 100 százalék fölé növelheti prémiumkeretét, m 70 százalékos kiindulási alapnak maximálisan újabb 40 százalékával. Ilyen módon tehát körülbelül 130 százalékos prémiumkeretet érhet el. A minisztériumi pénzügyi osztályok előreláthatólag legkésőbb január közepéig közlik a vállalatokkal, hány napi , nyereségrészesedés esetén növelhetik a prémiumkeretüket 100 százalékra, illetve afölé. (MT0 320000 ingyenes véradó A Magyar Vöröskereszt központjában az előzetes adatok azt mutatják, hogy az öt évvel ezelőtt megindított ingyenes véradó mozgalom az idén is tovább fejlődött. Az egész évben begyűjtött vér 70 százalékát ma már emberbaráti segítségként, térítés nélkül adják. Az ingyenes véradók száma egy év alatt mintegy 80 000-rel nőtt. 1965-ben a lakosság 3,2 százaléka, 320 000 ember adott ingyen vért beteg embertársainak. A véradók csaknem kétharmada nő. A társadalmi összefogás szép példáját adta két dunántúli bányaváros, Ajka és Várpalota lakossága. Az ajkai és várpalotai véradónapok a helyi társadalom érdeklődésének középpontjában álltak és a két váró; lakóinak nemes versenye követendő példát adott. A: idén Dunaújváros, Miskolc Oroszlány, Szombathely, Do rog lakossága követte a pél dát. Az egész évi vérmennyi ségnek mintegy 70 százaléké származik a falvakból. Nen egy olyan község akadt, aho a lakosság 20—25 százalék: adott vért. sét kulturált körülmények között az ésszerű takarékosság megvalósításával a gazdaságosság további javításával kívánjuk biztosítani. Kiskereskedelmi áruforgalmunkat 1965. évhez viszonyítva 3 százalékkal növeljük és zöldség—gyümölcs- félékből 6 357 vagon árut vásárolunk fel. Jövő évi felvásárlási munkánk sikeres lebonyolítására egyik fontos feladatunk, hogy a jóváhagyott terveinket szerződéskötéssel megalapozzuk. Ezen tűlemenően a falusi lakosság zöldség—gyümölcs iránti igényeit külön szerződéskötéssel biztosítsuk. Ehhez a munkához igényeljük a helyi tanácsok és termelőszövetkezetek támogatását. A jövő évi feladatok megoldására a helyi tartalékok jobb feltárásával mindinkább növeljük az fmsz-ek választott vezetőségeinek és a helyi szervek önállóságát, szélesítjük a szövetkezeti demokráciát. Továbbiakban még tágabb területen alkalmazzuk az anyagi ösztönzés különböző formáit. Megragadom az alkalmat, hogy e helyzetről is a MÉSZÖV igazgatósága és a magam nevében köszönetét mondjak a föidművesszövetkezeti tagságnak, vezetőségének, választott testületének, a dolgozóknak és a társadalmi szerveknek az 1965-ben kifejtett munkájukért és egyben eredményekben gazdag, boldog új évet kívánok — fejezte be tájékoztatóját Havel- lant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. megmozdult az egész megye és a felszabadulás tiszteletére indított verseny célkitűzéseinek teljesítésén összefogva dolgoztak. Bátran elmondhatjuk, hogy az 1965-ös jubileumi évben megyénk fmsz-ei kiemelkedő eredményeket értek el a felszabadulás 20. évfordulójára indított verseny első és második szakaszában. Az első szakaszban élért eredmények alapján elnyertük a SZÖVOSZ igazgatóságának és a KPVDSZ elnökségének vándorzászlaját. Több mint egymillió forinttal növekedett a részjegy-alap. Az építkezéseknél az egységek rendbehozatalánál és a felújításoknál a szövetkezeti tagok több mint másfél milliói forint értékű társadalmi munkát végeztek. Felméréseink alapján közel hétezren dolgoztak társadalmi munkában. Ez évben indítottuk be megyénk területén a „Tiszta bolt, udvarias kiszolgálás” címért folyó mozgalmat is. Említésre méltó, hogy ez idáig megyénkben már 378 boltban 847 dolgozó nevezett be a cím elnyeréséért. Hogyan látja a MÉSZÖV elnöke az 1966. évi legfontosabb teendőket? Az fmsz-i mozgalom előtt ál’ó növekvő gazdasági és politikai feladatokat 1966. évben is pártunk Központi Bizottságának 1964. decemberi, valamint az V. megyei küldöttgyűlés határozatait szem előtt tartva valósítjuk meg. A lakosság növekvő igényeinek kielégíté■ ruha méretre való igazítását is elvégzik. A m-últ évben tovább ■ növeltük a mozgó fűrészgépek számát, hogy ebben is segítsé. get adjunk a falusi laíkosság- : nak. Az elromlott rádiók, tele- i víziók és más- háztartási gépek ■ kijavításához 89 helyen ktsz-t, i 74 boltban GELKA-felvevőhelyet létesítettünk. A lakosság betét- és kölesön- i igényeinek kielégítését segítik • elő a 66 községre kiterjedő, • egyre népszerűbbé váló taka- i rékszövetkezetek. A lakosság által elhelyezett kamatozó és . gépkocsi-nyeremény betét meg- . haladja a 93,5 millió forintot. . Az elmúlt évben mintegy 29,5 . millió forint kölcsönt folyósí- . tottak a falusi lakosság kisetob- . nagyobb vásárlásaihoz és az . építkezésekhez. A takarékszö- , vetkezetek megalakulása óta 31 . ezer dolgozónak adtak külön- i böző célú kölcsönt. Mi biztosítja a szövetkezetek egyenletes fejlődését és milyen eredmények születtek a felszabadulási munkamozgalomban? A földművesszövetkezeti mozgalom több mint százezres . tagságával egyik legnagyobb • tömegszervezet megyénkben. ■ Szövetkezeteink fejlődése elképzelhetetlen a tagság aktív i közreműködése nélkül. Az egyenletes fejlődési másik hajtóereje az, hogy a MÉSZÖV a megyei szervekkel, az fmsz- ; ek a községi pártszervekkel és egyéb tömegszervezetekkel, valamint a tanácsokkal szoros kapcsolatokat alakítanak ki. Ennek bizonyítéka, hogy a me- i gyei szervek közös felhívására fejlesztésében is szép eredményeket értünk el. A múlt évben 82 községben részleges baromfiállomány-cserét hajtottak végre. Ez döntően növelte a tojás- és hústermelést. Az év folyamán több mint egymillió-százezer naposbaromfit biztosítottunk a háztáji gazdaságoknak. A múlt évben tíz új nyúlte- nyésztő szakcsoportot, három libatömő társulást hoztunk létre. Megyénkben a 17 méhész- szakcsoport és az egri fejlődő méhészszövetkezet 14.5 vagon mézet adott a népgazdaságnak. A takarékszövetkezetek kölcsönök folyósításával is elősegítik a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését. Így a múlt évben a nagyrédei takarékszövetkezet kezdeményezésére országosan is bevezették a termelési célú kölcsönök folyci- sítását. Ezen a téren igen szép eredményeket értek el Nagyrétjére, ahol több mint 900 000 forintot, Domoszlón 400 ezer, míg Markazon 300 ezer forint termelési kölcsönt adtak a takarékszövetkezetek a háztáji gazdaságok fejlesztésére. A földművesszövetkezetek a megye majdnem minden községében megszervezték a szolgáltató hálózatot. Kiépítettük a kapcsolatot a KISZÖV-vel, a klsz-ekkel és a GELKA-val is. A két szövetkezeti szerv intézkedése nyomán 33 községben végeznek szemfelszedést, 22 községben pedig üveg méretvágást a földművesszövetkezetek. Ezenkívül több boltban a képkeretezéseket, a töltőtoll-javítást. a golycsiron-töltést és min', agy 2311 vagon árut küldtünk külföldre, amely 53 vagonnal több az előirányzottnál. A megyén belüli értékesítésnél a kedvezőtlen időjárás következtében kiesett cikkek pótlására megyén kívülről burgonyából és tavaszi primőr árukból jelentős mennyiséget szereztünk be. A háztáji gazdaságok termelésének fejlesztésére 1965. évben göncöt fordítottunk. Ez annál is inkább szükséges volt, mivel — a szőlő kivételével — a gyümölcsfa-felvásárlásunk 60—70, míg a tojásfelvásárlás 80 százalékát adták. Megyénkben mintegy 2 millió gyümölcsfa van a házi kertekben és a szórványgyümölcsösökben. A gyümölcsfa-állomány pótlására és növelésére 1965. évben mintegy 49 000 gyümölcsfacsemetét, közel 100 ezer bogyós szaporító anyagot biztosítottunk a háztáji gazdaságok részére. Itt kívánom megemlíteni, hogy 1966. január 1-től a szaporító anyagok forgalmazásával kizárólag a föld- művesszovetkezetek foglalkoznak. E feladat sikeres megoldására Kaiban és Hatvanban gyü- mölcsfacsemete-lerakatokat létesítettünk. Egerben 1966-b'an kívánunk ilyen telepet létrehozni, ezen túlmenően a megye majdnem minden községében ideiglenes lerakatot, illetve elárusítóhelyet alakítunk ki. Földművesszövetkezeteink a múlt évben mintegy 317 vagon zöldség- és gyümölcsfélére kötöttek szerződést a szövetkezeti, illetve háztáji gazdaságokkal. A háztáji kisállattenyésztés Január elsején életbe lép az új prémiumrendszer telei szerint az Országos Takarékpénztár engedélyezi. Az építési kölcsön összegének felső határa 140 000 forint. Az építtető pedagógus saját hozzájárulásának legkisebb összege 10 000 forint. Az építkezéshez szükséges házhely vételára az építési költségbe beszámítható. Ha a pedagógus házhellyel már rendelkezik, a saját hozzájárulás és az építési kölcsön teljes összegét építkezés céljára kell felhasználni. A kölcsön kamatmentes. A törlesztés leghosszabb időtartama harminc év. A pedagógust az építkezés helyén eltöltött tíz év szolgálati idő után az építési költség 15 százaléka, további öt év szolgálati idő után újabb 15 százaléka, összesen 30 százaléka erejéig állami hozzájárulás illeti meg. Az állami hozzájárulás felső határa tíz év után 22 500, további öt év után újabb 22 500, összesen 45 000 forint. Az állami hozzájárulásra jogosító szolgálati időt a kölcsönszerződés megkötésének időpontjától kell számítani. Az állami hozzájárul» elszámolására a tíz, illetőleg a további öt év szolgálati idő eltöltése után kerül sor. A lakásépítési köles önakeJó lebonyolításának részletes eljárási szabályait a művelődés- ügyi miniszter külön rendelkezése határozza meg. (MTI) Érdekes, hogy jól kereső szakma ez a miénk, mégis egyre kevesebb embert csábít. A férfiak elmaradnak inkább másutt próbálkoznak. A létszám fele: nő. Nehezebb munkát nem lehet rájuk bízni, a behordáshoz, kihordáshoz férfiember kell. Kellene... A termelés egész évben hullámzott. A rossz időjárás, a sok hiányzó ember éreztette hatását. Már korábban is sejthető volt, hogy baj lesz az idei tervekkel. — Nem próbálkoztak a vasárnapi műszakokkal? — Csak néhány alkalommal ... Tudja, tizennégy faluból járnak ide az emberek. Mondtam: sok a női dolgozó. Nehéz őket vasárnapra is berendelni. Még a dupla bérért is ... Egyébként nemhogy a vasárnapi, de még a hétköznapi második műszakok szervezése is lehetetlen ilyen körülmények között... Mindaddig újra meg újra kísért a lemaradás, amíg ki nem alakul itt egy öntudatos, erős, egységes törzsgárda, amelyre bármikor számítani lehet. Vajon évek óta miért nem sikerül ez? Két esztendő alatt még gyárvezetőből is miért cserélte egymást négy ember .. J (gyóni) Idén jóval több a lemaradásunk ... — A bánya? — Megteszi. Elég jó agyagot ad. — A berendezés? — Elég jó. Ha valami elromlik, gyorsan kijavítjuk. — Létszám? — Megvolt az engedélyezett 55 ... Igaz, hogy inkább csak papíron. Üjabb kimutatásokat keres elő. Jelenléti ívek. Mutatja: Általában tízen mindennap távol voltak. Inkább igazoltan: szabadság, vagy betegség miatt... Szeptemberben volt rá eset, hogy egyszerre tizenhármán mentek lagziba. Melyiknek tilthattam volna meg...? — Későn, csak áprilisban kezdték a szezont. Tudja mindenki, hogy a téglagyárban legtöbbször már novemberben befejezik a munkát. A dolgozók miért nem a „holt szezonban” vették hát ki pihenő idejüket? — Egyik-másik alkalmazkodott a gyárhoz, a termelés fontosságát tekintette, de hát sajnos, kevés még a Gádor Istvánunk, Sőregi Andrásunk, Gorda Istvánunk, Tir Lajosunk... A két kezemen meg tudnám számolni a törzsgárdistákat! Zömében 2—3 éves dolgozóink vannak, s legalább húszra tehető azok száma, akik az idén jöttek először. „
