Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-30 / 307. szám
Trude Stern A mai nappal elkezdjük a megye atlétikájának értékelését. Sajnos, a rangsor nem teljes, mert a szövetség kérése ellenére egyes sportkörök nem küldték el az atlé- A/t/jS táik által elért IQ stííJ eredményeket... Az előző év mér- legét szemlélve KV megállapíthatják, wVj hogy sokan hiáNA nyoznak azok közül, akik 1964-ben —" szerepeltek a rangsorban. Sokan elhagyták a megyét, néhány an abbahagyták az atlétizálást, így romlott a tízes átlag. 100 m-en I, osztályú eredménnyel vezeti a listát a gyöngyösi Takács és Varga. Takács többször futott 11 másodpercet — bár távja változatlanul a 400 m. Varga érettségire való felkészülése miatt kevesebbet edzett, többször legyőzte Takácsot is. öt versenyláza akadályozta a nagyobb eredmények elérésében. Balázs Péternek 11.7-es ideje is elég volt a 3. hely megszerzéséhez. 200 m-en csaknem azokat a neveket találjuk, mint 100 inén. Az egyéni teljesítményeknél csak az a vigasztaló, hogy sok fiatal van a III. osztályú szintet elértek között Főleg az egri Liptait kell kiemelni, aki az év végére legjobb ifjúsági vágtázónk lett. A serdülők is helyet kaptak a rangsorban, a gyöngyösi Nagy G., az egri Vigh, Börse, Csapó és Bársony átlagon felüli tehetségek. Rövidtávfutásunk fejlődését a fiatal atléták gyors javulásától várjuk. 400 m-en Takács jóval az I. osztályú szinten belülre került, tagja volt a magyar utánpótlás válogatottnak, nemzetközi versenyeken is sikeresen szerepelt. Szorgalmasabb munkával nagyobb feladatok megoldására is képes. Mellette az egri Barta és Gazda, a csak középiskolás bajnokságon indult Tuza és az idény végére Egerbe került Pataki Csaba ért el jó eredményeket. A serdülők közül a gyöngyösi Fialta, valamint az egri Horváth és Sebestyén törhet be az élvonalba. 800 m-en is megmutatkozott, hogy a fiatalok húzódoznak a hosszabb távoktól. Takács itt is rangelső, Tahi Tibor tavasz- szal nagy fölénnyel nyerte a Ok csak tudják... fej 1 < 1—^ «= Jő, jő, majd bent elmesélik, hogy miért a magyar labdarúgó-válogatott Dél-Amerikában. 19 játszott jól 171-ből 152... vagy valamilyen más oknál fogva kimaradt a vezetésből. Az MTS kétéves működésének eredményei azonban meggyőzték őket arról, hogy helyes és szükséges volt az átszervezés! Az új vezetőségi tagok közül már sokan felkeresték az illetékes sportszövetségeket, ahol elmondták terveiket, céljaikat és segítséget kértek a megvalósítás feltételeinek megteremtéséhez. Mindezek a jelek arra mutatnak, hogy az új vezetőségek nagyobb energiával, lelkesedéssel és odaadással fognak a munkához, s körültekintőbben, nagyobb tervszerűséggel tevékenykednek! Salieri volt-e Mozart gyilkosa ? Régóta foglalkoztatja ez a kérdés több ország történészét, zenekutatóját és orvosát, de mindmáig hiányzik a jogász véleménye. „A tudomány hatalom” című szovjet folyóiratban dr. A. J, Wachsberg szovjet ügyvéd nyilvánosságra hozta a „vád” különböző mozzanataival kapcsolatos álláspontját és itt a „védőbeszéd” néhány pontját közöljük, amelyet dr. Wachs- berg — mint ő mondja — egy Salieri elleni perben mondana. Mozart halálára vonatkozóan két változat él. Az egyik változat szerint Mozart 1791. december 5-e éjszakáján halálos beteg volt, de kimerültsége, fejfájása és magas láza ellenére, utolsó óráiban is „Requi- emjén” dolgozott. Éjjel egy órakor halt meg. Mivel a család nem rendelkezett a temetéshez szükséges pénzzel, _ a költségeket a család barátja, Gottfried van Swieten báró vállalta magára, és Mozartot 15—20 szegénnyel együtt egy tömegsírba helyezték. A sír ismeretlen. A másik verzió titokzatos betegségről beszél, s arról, hogy nem volt pontos orvosi diagnózis sem, és a művészt gyanús sietséggel temették el, holott a feldagadt és pattanásokkal borított test esetleges kételyekre adhatott volna okot. Van Swieten még csak néhány forintot sem áldozott egy külön sírra, és egy kutyán kívül senki sem kísérte a halottas menetet A sírásó nemsokára meghalt, így Mozart felesége a sírt már nem tudta megtalálni, amikor egy idő múlva a temetőbe ment. Nem a „mi”, hanem a „hogyan” a fontos — írja dr. Wachsberg. A Mozart halálával és temetésével kapcsolatos körülmények mindenesetre tragikusak, de ehhez a második változat még bűnügyi jelleget is ad. Erre a változatra támaszkodva például dr. Igor Bälsa szovjet zenekutató kategorikusan állítja, hogy Mozartot megmérgezték. Ezért akarja Wachs- berg a Salieri elleni vádakat közelebbről megvizsgálni. Végül is — véli — minden gonosztevőnek joga van a védelemre. Ezenkívül egyszer azt állítja, iiogy Mozart a mérgezés gyanújáról másfél hónappal halála előtt beszélt, máskor azt mondja, hogy fél évvel előbb. Stein- press szovjet zenekutató megállapításai szerint, Konstanze férje sírját nem „egy idő múlva” kereste hanem csak halála után 16 évvel. így persze nem tudta megtalálni. Az is különös, hogy Konstanze minden gonosz híresztelés ellenére jó barátságban volt Salierivel, és vele taníttatta legkisebb fiát. Hogyan egyeztethető ez össze Salieri előbb említett megjegyzésével? „Jó, hogy Mozart meghalt.” Ez a megjegyzés egyébként egy idő múlva megjelent a sajtóban, egy „bécsi muzsikusnak” tulajdonítva. Később fölmerül a sejtés, hogy Salieriről van szó, és ma kétségtelen tényként állítják. Salieri gyónását soha nem hozták nyilvánosságra, és nem említi sem Guido Adler, sem Borisz Asavjev szovjet akadémikus, akit Adler állítólag leletéről tudósított. Steinpressnek nagy nehezen sikerült azokat a tanúkat megtalálnia, akikre dr. Igor Bälsa hivatkozik, de ezek semmiről sem akartak tudni. A gyónásról nem volt dokument, mert a gyónási titkot védi a kánonjog, és ha ezt meg is sértik, akkor sem írásos formában. A tanúk A vádak Kezdettől fogva minden gyanú és vád Antonio Salieri a tekintélyes muzsikus és udvari komponista, Beaumarchais barátja, Beethoven, Schubert és Liszt tanítója ellen szólt Salieri indítóoka: egy zenei tehetség irigysége a zsenire. Bizonyítékok: 1791 novemberében Mozart így szólt feleségéhez: „Konstanze, én meg vagyok mérgezve.” Továbbá: röviddel Mozart halála után Salieri valakinek megjegyezte: „Természetesen kár egy ilyen zseniért, mint Mozart, de számunkra (a zeneszerzőkre) jó, hogy meghalt. Amíg ő él, a mi műveinkért egy darab kenyeret sem adnak”. Állítólag Salieri halálos ágyán be is vallotta gyónta- tójának a gyilkosságot. A pap a vallomásról jegyzetet küldött a püspöknek, amelyet később Guido Adler osztrák tudós a bécsi archívumban meg is talált, A bizonyítékok elemzése Konstanze Mozart megjegyzése férje állítólagos megmér- gezéséről csak a művész halála után 30 évvel hangzik el. A Mozart halálára és temetésére vonatkozó híresztelések eléggé pontatlanok és ellentmondásosak. A melodrámaszerű mese a zivatarról, amely állítólag megakadályozta Mozart barátait, hogy leróhassak végső tiszteletüket, Nikolai Slonimszki amerikai tudóspro- fesszor fáradozásai során megdőlt. ő ugyanis bebizonyította, hogy a temetés napján plusz három Reaumur fok és szélcsend volt. „A határtalan tisztelet ellenére is” — mondja dr. Wachsberg — olyan szerzőket, mint Puskin, Sibelius, Kaverin és mások, törölni kell a tanúk listájáról, mert a bűnösség megállapításánál a tényekre, és nem a tényekről alkotott véleményekre van szükség. Puskin „Mozart és Salieri” című tragédiája, amelyet a Szovjetunióban minden iskolásgyer- mék ismer, nem számíthat bizonyítéknak Salieri ellen. Puskinnál arról van szó, hogy a művészethez való ellentétes hozzáállást, valamint az alapjában véve ellentétes művésztípusokat szembeállítsa. A mér- gezéses változatot pedig drámai tetőpontként választotta. Ezáltal azonban Salieri tette nincs igazolva. Még egyszerűbb a dolog Beethovennél. Partnerei írásban közölték vele a híreszteléseket, ő maga azonban soha nem állította, hogy Salieri gyilkos. Nem tudni, hogy a vádlók hol olvasták Beethoven saját véleményét erről a kér- désrőL A szakvélemények Híres orvosok, mint dr. Alois Greter professzor, dr. Moritz Pestel és mások, cáfolják a két német orvos állítását, hogy Mozart szublimát-mérge- zés áldozata. Bár ez a mérgezés hasonló szimptómákkal rendelkezik, mint a Mozarton észleltek, a szublimát-mérge- zés tipikus jegyei azonban hiányoznak. Mozartnál például gyakorta emlegetik a magas lázat, holott a szublimát-mér- gezésre a hőmérséklet gyors csökkenése a jellemző. Dr. Wachsberg utal más, az orvosi érvelésekben előforduló ellentmondásokra is, s végül így ír: „Bár az orvosok nem képesek Mozartot újra visszahozni az életbe, de a törvény- széki orvosoknak fényt kell deríteniük halála okára.9 A védekezés Wachsbergnél nem arról van szó, mintha Salierit feltétlenül ártatlannak akarná feltüntetni, sőt, véli, hogy „nem zörög a harászt, ha 5 szél nem fújja”, és nem tartja valószínűnek, hogy alaptalanul állítottak Salieriről oly sok rosszat. Véleménye azonban az, hogy a leggonoszabb gazembert sem lehet gyilkosnak nyilvánítani, amíg bűnössége nem bizonyított. Ahhoz, hogy Salieri ellen vádat lehessen emelni, és hogy a bűntényt bebizonyíthassuk, legalább azokra a kérdésekre kellene válaszolni, hogy hol, mikor és hogyan mérgezték meg Mozartot. Egyetlen törvényszék sem ítélhetné el Salierit a rendelkezésre álló anyag alapján; Az, hogy a felmentés nemcsak ártatlanság esetén, hanem elegendő bizonyíték hiányában is bekövetkezhet, az igazságszolgáltatás legnagyobb eredményei közé tartozik. Salieri esetében a bűnösség nincs teljességgel bizonyítva, ezért az ítélet halasztására szorul mindaddig, amíg pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Nagyon sok péida van rá, hogy történelmi rejtélyekre csak évszázadok múltán derűi fény. Az a törekvés, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, természetes, de nem szabad, hogy az igazság rovására történjék. A Volksstimme-ből fordította: Búzás Lajos. 4 PRÖ IRDETES Figyelem! Magánosoktól, lőszövetJceaettöl, állami tói részes művelésre szőlőt váűa- lunfc Abasár. postafiók 11. Gyöngyőshalászon a Lenin ót 31. sz. alatti lakóház szabad kézből fizetési kedvezménnyel is sürgősen eladó. Érdeklődni ugyanott. Üj, vagy alig használt csehszlovák gyermekkocsit vennéik. „Fehér” jeligére egri Magyar Hirdetőbe. Hatvanban eltartásra vállalnék egyedülálló, vagy Idősebb házaspárt lakás ellenében. ZsadánjA Miklós, Hatvan, Vár u. 16. JCezdjc az ú j évet SZERENCSÉVEL! — De édesem, hiszen a múlt héten is felébresztettél Ven fen sserenc&e-sorsje .yet! Több ezer nyeremény 4ra: 4.— Ft Húzás: februárban A mérlegen: 1965 Sok a tehetséges fiatal futó atléta Takács k emelkedő teljes tményt nyúiott mezei bajnokságot, utána azonban nem dolgozott rendszeresen. ősszel újból sorompóba állt, s 1500 m-en fölülmúlta legjobb teljesítményeit. Űj név a rangsorban Balázs Ernő. Gyorsasága, ruganyossága megfelelő, s ha állóképességét szorgalmas, kemény edzésekkel növelni tudja — jövőre az országos élvonalba kerülhet! A hatvani Mester keveset edzett, s így nem tudta elérni néhány évvel ezelőtti eredményeit. A tehetséges egri Barta csak 2—3 versenyen indult, a serdülő Fialla a tavaszi mezei győzelme után sokat javult. Az egri Tóth J. és Gulyás a jövő emberei, Boros tehetségét inkább a tájékozódási versenyeken bizonyította. Nagy ígéretnek látszik a még jövőre is serdülő gyöngyösi Szalay András. A hosszútávfutásról nincs mit írnunk. Ilyen futóink ugyanis nincsenek! 400 m gáton Gazda indult csak és akadályfutásban is csak egy alkalommal versenyzett Balázs és Gulyás. Sajnos, hiányoznak az akadályok, az egész megyében nincs akadálypálya. Talán majd jövőre! Hányszor leírtuk már RANGSOROK 100 m síkfutás: 10.9 Takács (M. Bányász), Varga S. (M. Bányász), 11.7 Balázs (Atkár), 11.8 Bátfai (M. Bányász), Liptai (ESI) Szabó I. (Ecséd), Tari (Heves), 11.9 Horváth S. (M. Bányász). Nagy G. (M. Bányász), Vigh (EST). Tízes átlag: 11.64 (1964-ben 11.56). 200 m síkfutás: 22.5 Takács, 23.3 Varga S., 24.4 Aranyosi (E. Honvéd), 24.5 Liptai, 24.1 Potye (E. Honvéd), 24.8 Loson- czi (E. Dózsa), 25.0 Balázs (At kár), Barta (E. Dózsa), 25.1 Pa laki (E. Dózsa) 25.3 Nagy G Tízes átlag: 24.46 (1964-bei 24.31. 400 m síkfutás; 49.1 Takács 53.8 Varga S., 54.5 Mester (MÁ\ HAC), 54.6 Tábi (M. Bányász) 54 8 Barta (E. Dózsa), 55.4 Gaz da (E. Dózsa), Tuza (E. Dob< G.), 56.0 Balázs (Gy. ITSK) 56.1 Pataki (E. Dózsa), 56.9 Süt< (Egeresein). Tízes átlag: 54.71 (1964-ben 54.35). S00 m síkfutás: 2:01.3 Takács 2:02.3 Tábi, 2:05.3 Balázs (Gy ITSK), 2:08.8 Barta (E. Dcizsa) 2:10.0 Mester, 2:13.6 Fialla (M Bányász), 2:14.2 Pataki, 2:15.í Losonczi, 2:15.8 Orosz (Mátra- derecske), 2:16.0 Bartók (Atkár) Tízes átlag: '2:10.2 (1964-ber 2:08.7). 1500 m síkfutás: 4:10 8 Tábi 4:22.6 Balázs (Gy. ITSK), 4:32.( Mester, 4:35.1 Fehér (Gyöngyös- sólymos), 4:35.2 Boros (E. Dózsa), 4:39.4 Losonczi, 4:41.2 Daj- kó (Hatvani G ), 4:43.4 Füle (E Honvéd), 4:46.2 Valiskó (M. Bányász), 4:47.0 P. Szabó (Hatva- ni G.) Tízes átlag: 4:35.0 (1964- ben 4:34.1). 5000 m síkfutás: 16:44.2 Tábi 17:11.8 Mester, 11:16.6 Füle. 10 000 m síkfutás: 34:40.8 Tábi. 400 m gátfutás: 62.5 Gazda (E. Dózsa). 1500 m akadályfutás■ 4:57.( Balázs (Gy. ITSK), 5:46.6 Gulyás (E. Dózsa). (Folytatjuk) abonyi VSC, Egri Vasas Elektromos, Karácsond). A tapasztalat általában azt mutatja, hogy azokon a helyeken, ahol a sportkör elnöksége lelkiismeretesen dolgozott, s ahol az állami, a párt- és tömegszervezetek vezetői megadták a kellő segítséget, — ott nem volt hiba és minden a várakozásnak megfelelően zajlott le. A lebonyolítás és a szervezés munkájába bekapcsolódtak a sportszövetségek tanácstagjai is. Különösen jó eredményeket hozott ez a hatvani, a füzesabonyi és az egri járásban — ugyanakkor a gyöngyösi járásban már gyengébb volt a TS- tagO'k tevékenysége. A beszámolók tartalmasabbak voltak. Szinte mindenütt foglalkoztak a párt sporttal kapcsolatos irányelveivel, a társszervek tevékenységével, a nevelés problémáival, elemezték a sportkör munkáját, az elért eredményeket és megjelölték a feladatokat. A felszólalásokban bátor bírálatok hangzottak el. Különösen sok bírálat érte a termelőszövetkezet vezetőit. A sportköri vezetőségekben megyei szinten körülbelül 35 százalékos a változás. A hatvani járásban még ennél is kevesebb, elnökcsere is mindössze három sportkörnél történt ebben a járásban. Érdekes jelenségként kell megemlítenünk, hogy sok olyan személy kerüli ismét vezető pocízióba, aki az átszervezés időszakában nem volt hajlandó munkát vállalni, Jó ütemben folynak megyénkben a sportköri beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlések: az eddig hozzánk érkezett adatok alapján az alapszabály szerint működő 171 sportkörből 152-ben már befejeződtek, a többi 19 sportkörben — az ütemtervnek megfelelően — január 15-ig bonyolítják le. Járásaink közül elsőnek a hevesi járás tett eleget kötelezettségének és december 22-én tartotta utolsó közgyűlését. Hogy a pártszervezetek milyen hatékonyan foglalkoztak a közgyűlések lebonyolításával, azt bizonyítja a füzesabonyi JTS elnökének jelentése, amelyben — többek között — a következő olvasható: — Nem tudtunk olyan kéréssel fordulni a járási pártbizottsághoz, amelyet a munka sikeres elvégzése érdekében ne teljesítettek volna! De hasonló volt a helyzet a hevesi járásban is. A társszervek vonalán az eddigieknél sokkal gondosabb és szervezettebb munka folyt — mindez azt eredményezte, hogy a közgyűlések nagyobb zökkenő nélkül, az ütemtervnek megfelelően zajlottak le. A részvevők száma átlagosan elérte a 75—80 százalékot. Sok helyen (Kápolna, Szihalom, Mezők"'kánv) többen jelentek meg a közgyű1ésen, mint ahánv tagen] a sportkör rendelkezett! Az is iaaz viszont, hogy maradtak el közgyűlések határozat-képtelenség miatt (Füzes
