Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

Trude Stern A mai nappal elkezdjük a megye atlétikájának értékelé­sét. Sajnos, a rangsor nem tel­jes, mert a szövetség kérése ellenére egyes sportkörök nem küldték el az atlé- A/t/jS táik által elért IQ stííJ eredményeket... Az előző év mér- legét szemlélve KV megállapíthatják, wVj hogy sokan hiá­NA nyoznak azok kö­zül, akik 1964-ben —" szerepeltek a rang­sorban. Sokan elhagyták a me­gyét, néhány an abbahagyták az atlétizálást, így romlott a tízes átlag. 100 m-en I, osztályú eredménnyel vezeti a listát a gyöngyösi Takács és Varga. Ta­kács többször futott 11 másod­percet — bár távja változatla­nul a 400 m. Varga érettségire való felkészülése miatt keve­sebbet edzett, többször legyőzte Takácsot is. öt versenyláza akadályozta a nagyobb ered­mények elérésében. Balázs Pé­ternek 11.7-es ideje is elég volt a 3. hely megszerzéséhez. 200 m-en csaknem azokat a neveket találjuk, mint 100 in­én. Az egyéni teljesítmények­nél csak az a vigasztaló, hogy sok fiatal van a III. osztályú szintet elértek között Főleg az egri Liptait kell kiemelni, aki az év végére legjobb ifjúsági vágtázónk lett. A serdülők is helyet kaptak a rangsorban, a gyöngyösi Nagy G., az egri Vigh, Börse, Csapó és Bársony átlagon felüli tehetségek. Rö­vidtávfutásunk fejlődését a fia­tal atléták gyors javulásától várjuk. 400 m-en Takács jóval az I. osztályú szinten belülre ke­rült, tagja volt a magyar után­pótlás válogatottnak, nemzet­közi versenyeken is sikeresen szerepelt. Szorgalmasabb mun­kával nagyobb feladatok meg­oldására is képes. Mellette az egri Barta és Gazda, a csak középiskolás bajnokságon in­dult Tuza és az idény végére Egerbe került Pataki Csaba ért el jó eredményeket. A serdülők közül a gyöngyösi Fialta, vala­mint az egri Horváth és Sebes­tyén törhet be az élvonalba. 800 m-en is megmutatkozott, hogy a fiatalok húzódoznak a hosszabb távoktól. Takács itt is rangelső, Tahi Tibor tavasz- szal nagy fölénnyel nyerte a Ok csak tudják... fej 1 < 1—^ «= Jő, jő, majd bent elmesélik, hogy miért a magyar labdarúgó-válogatott Dél-Amerikában. 19 játszott jól 171-ből 152... vagy valamilyen más oknál fogva kimaradt a vezetésből. Az MTS kétéves működésének eredményei azonban meggyőz­ték őket arról, hogy helyes és szükséges volt az átszervezés! Az új vezetőségi tagok közül már sokan felkeresték az ille­tékes sportszövetségeket, ahol elmondták terveiket, céljaikat és segítséget kértek a megva­lósítás feltételeinek megterem­téséhez. Mindezek a jelek arra mutatnak, hogy az új vezető­ségek nagyobb energiával, lel­kesedéssel és odaadással fog­nak a munkához, s körültekin­tőbben, nagyobb tervszerűség­gel tevékenykednek! Salieri volt-e Mozart gyilkosa ? Régóta foglalkoztatja ez a kérdés több ország történészét, zenekutatóját és orvosát, de mindmáig hiányzik a jogász véleménye. „A tudomány hatalom” cí­mű szovjet folyóiratban dr. A. J, Wachsberg szovjet ügyvéd nyilvánosságra hozta a „vád” különböző mozzanataival kap­csolatos álláspontját és itt a „védőbeszéd” néhány pontját közöljük, amelyet dr. Wachs- berg — mint ő mondja — egy Salieri elleni perben monda­na. Mozart halálára vonatkozóan két változat él. Az egyik vál­tozat szerint Mozart 1791. de­cember 5-e éjszakáján halálos beteg volt, de kimerültsége, fejfájása és magas láza ellené­re, utolsó óráiban is „Requi- emjén” dolgozott. Éjjel egy órakor halt meg. Mivel a csa­lád nem rendelkezett a teme­téshez szükséges pénzzel, _ a költségeket a család barátja, Gottfried van Swieten báró vállalta magára, és Mozartot 15—20 szegénnyel együtt egy tömegsírba helyezték. A sír is­meretlen. A másik verzió ti­tokzatos betegségről beszél, s arról, hogy nem volt pontos orvosi diagnózis sem, és a mű­vészt gyanús sietséggel temet­ték el, holott a feldagadt és pattanásokkal borított test esetleges kételyekre adhatott volna okot. Van Swieten még csak néhány forintot sem ál­dozott egy külön sírra, és egy kutyán kívül senki sem kísérte a halottas menetet A sírásó nemsokára meghalt, így Mo­zart felesége a sírt már nem tudta megtalálni, amikor egy idő múlva a temetőbe ment. Nem a „mi”, hanem a „ho­gyan” a fontos — írja dr. Wachsberg. A Mozart halálával és temetésével kapcsolatos kö­rülmények mindenesetre tragi­kusak, de ehhez a második változat még bűnügyi jelleget is ad. Erre a változatra támasz­kodva például dr. Igor Bälsa szovjet zenekutató kategoriku­san állítja, hogy Mozartot meg­mérgezték. Ezért akarja Wachs- berg a Salieri elleni vádakat közelebbről megvizsgálni. Vé­gül is — véli — minden go­nosztevőnek joga van a véde­lemre. Ezenkívül egyszer azt állítja, iiogy Mozart a mérgezés gyanú­járól másfél hónappal halála előtt beszélt, máskor azt mond­ja, hogy fél évvel előbb. Stein- press szovjet zenekutató meg­állapításai szerint, Konstanze férje sírját nem „egy idő múl­va” kereste hanem csak halála után 16 évvel. így persze nem tudta megtalálni. Az is külö­nös, hogy Konstanze minden gonosz híresztelés ellenére jó barátságban volt Salierivel, és vele taníttatta legkisebb fiát. Hogyan egyeztethető ez össze Salieri előbb említett megjegy­zésével? „Jó, hogy Mozart meghalt.” Ez a megjegyzés egyébként egy idő múlva meg­jelent a sajtóban, egy „bécsi muzsikusnak” tulajdonítva. Később fölmerül a sejtés, hogy Salieriről van szó, és ma kétségtelen tényként állítják. Salieri gyónását soha nem hozták nyilvánosságra, és nem említi sem Guido Adler, sem Borisz Asavjev szovjet akadémi­kus, akit Adler állítólag leleté­ről tudósított. Steinpressnek nagy nehezen sikerült azokat a tanúkat megtalálnia, akikre dr. Igor Bälsa hivatkozik, de ezek semmiről sem akartak tudni. A gyónásról nem volt dokument, mert a gyónási tit­kot védi a kánonjog, és ha ezt meg is sértik, akkor sem írásos formában. A tanúk A vádak Kezdettől fogva minden gya­nú és vád Antonio Salieri a te­kintélyes muzsikus és udvari komponista, Beaumarchais ba­rátja, Beethoven, Schubert és Liszt tanítója ellen szólt Sali­eri indítóoka: egy zenei tehet­ség irigysége a zsenire. Bizo­nyítékok: 1791 novemberében Mozart így szólt feleségéhez: „Konstanze, én meg vagyok mérgezve.” Továbbá: röviddel Mozart halála után Salieri va­lakinek megjegyezte: „Termé­szetesen kár egy ilyen zseniért, mint Mozart, de számunkra (a zeneszerzőkre) jó, hogy meg­halt. Amíg ő él, a mi művein­kért egy darab kenyeret sem adnak”. Állítólag Salieri halá­los ágyán be is vallotta gyónta- tójának a gyilkosságot. A pap a vallomásról jegyzetet kül­dött a püspöknek, amelyet ké­sőbb Guido Adler osztrák tu­dós a bécsi archívumban meg is talált, A bizonyítékok elemzése Konstanze Mozart megjegy­zése férje állítólagos megmér- gezéséről csak a művész halá­la után 30 évvel hangzik el. A Mozart halálára és temeté­sére vonatkozó híresztelések eléggé pontatlanok és ellent­mondásosak. A melodráma­szerű mese a zivatarról, amely állítólag megakadályozta Mo­zart barátait, hogy leróhassak végső tiszteletüket, Nikolai Slonimszki amerikai tudóspro- fesszor fáradozásai során meg­dőlt. ő ugyanis bebizonyította, hogy a temetés napján plusz három Reaumur fok és szél­csend volt. „A határtalan tisz­telet ellenére is” — mondja dr. Wachsberg — olyan szerzőket, mint Puskin, Sibelius, Kaverin és mások, törölni kell a tanúk listájáról, mert a bűnösség megállapításánál a tényekre, és nem a tényekről alkotott vé­leményekre van szükség. Pus­kin „Mozart és Salieri” című tragédiája, amelyet a Szovjet­unióban minden iskolásgyer- mék ismer, nem számíthat bi­zonyítéknak Salieri ellen. Pus­kinnál arról van szó, hogy a művészethez való ellentétes hozzáállást, valamint az alap­jában véve ellentétes művész­típusokat szembeállítsa. A mér- gezéses változatot pedig drá­mai tetőpontként választotta. Ezáltal azonban Salieri tette nincs igazolva. Még egyszerűbb a dolog Beethovennél. Partne­rei írásban közölték vele a hí­reszteléseket, ő maga azonban soha nem állította, hogy Sali­eri gyilkos. Nem tudni, hogy a vádlók hol olvasták Beethoven saját véleményét erről a kér- désrőL A szakvélemények Híres orvosok, mint dr. Alois Greter professzor, dr. Mo­ritz Pestel és mások, cáfolják a két német orvos állítását, hogy Mozart szublimát-mérge- zés áldozata. Bár ez a mérge­zés hasonló szimptómákkal rendelkezik, mint a Mozarton észleltek, a szublimát-mérge- zés tipikus jegyei azonban hi­ányoznak. Mozartnál például gyakorta emlegetik a magas lázat, holott a szublimát-mér- gezésre a hőmérséklet gyors csökkenése a jellemző. Dr. Wachsberg utal más, az orvo­si érvelésekben előforduló el­lentmondásokra is, s végül így ír: „Bár az orvosok nem képesek Mozartot újra vissza­hozni az életbe, de a törvény- széki orvosoknak fényt kell deríteniük halála okára.9 A védekezés Wachsbergnél nem arról van szó, mintha Salierit fel­tétlenül ártatlannak akarná feltüntetni, sőt, véli, hogy „nem zörög a harászt, ha 5 szél nem fújja”, és nem tartja valószínűnek, hogy alaptalanul állítottak Salieriről oly sok rosszat. Véleménye azonban az, hogy a leggonoszabb gaz­embert sem lehet gyilkosnak nyilvánítani, amíg bűnössége nem bizonyított. Ahhoz, hogy Salieri ellen vádat lehessen emelni, és hogy a bűntényt bebizonyíthassuk, legalább azokra a kérdésekre kellene válaszolni, hogy hol, mikor és hogyan mérgezték meg Mo­zartot. Egyetlen törvényszék sem ítélhetné el Salierit a ren­delkezésre álló anyag alapján; Az, hogy a felmentés nemcsak ártatlanság esetén, hanem ele­gendő bizonyíték hiányában is bekövetkezhet, az igazságszol­gáltatás legnagyobb eredmé­nyei közé tartozik. Salieri ese­tében a bűnösség nincs teljes­séggel bizonyítva, ezért az íté­let halasztására szorul mind­addig, amíg pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Nagyon sok péida van rá, hogy történelmi rejtélyekre csak évszázadok múltán derűi fény. Az a törekvés, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, természetes, de nem szabad, hogy az igazság rovására tör­ténjék. A Volksstimme-ből fordítot­ta: Búzás Lajos. 4 PRÖ IRDETES Figyelem! Magánosoktól, lőszövetJceaettöl, állami tói részes művelésre szőlőt váűa- lunfc Abasár. postafiók 11. Gyöngyőshalászon a Lenin ót 31. sz. alatti lakóház szabad kézből fi­zetési kedvezménnyel is sürgősen eladó. Érdeklődni ugyanott. Üj, vagy alig használt csehszlo­vák gyermekkocsit vennéik. „Fe­hér” jeligére egri Magyar Hirde­tőbe. Hatvanban eltartásra vállalnék egyedülálló, vagy Idősebb házas­párt lakás ellenében. ZsadánjA Miklós, Hatvan, Vár u. 16. JCezdjc az ú j évet SZERENCSÉVEL! — De édesem, hiszen a múlt héten is felébresztettél Ven fen sserenc&e-sorsje .yet! Több ezer nyeremény 4ra: 4.— Ft Húzás: februárban A mérlegen: 1965 Sok a tehetséges fiatal futó atléta Takács k emelkedő teljes tményt nyúiott mezei bajnokságot, utána azon­ban nem dolgozott rendszere­sen. ősszel újból sorompóba állt, s 1500 m-en fölülmúlta legjobb teljesítményeit. Űj név a rangsorban Balázs Ernő. Gyorsasága, ruganyossága meg­felelő, s ha állóképességét szor­galmas, kemény edzésekkel nö­velni tudja — jövőre az orszá­gos élvonalba kerülhet! A hat­vani Mester keveset edzett, s így nem tudta elérni néhány évvel ezelőtti eredményeit. A tehetséges egri Barta csak 2—3 versenyen indult, a serdülő Fialla a tavaszi mezei győzel­me után sokat javult. Az egri Tóth J. és Gulyás a jövő em­berei, Boros tehetségét inkább a tájékozódási versenyeken bi­zonyította. Nagy ígéretnek lát­szik a még jövőre is serdülő gyöngyösi Szalay András. A hosszútávfutásról nincs mit írnunk. Ilyen futóink ugyanis nincsenek! 400 m gá­ton Gazda indult csak és aka­dályfutásban is csak egy alka­lommal versenyzett Balázs és Gulyás. Sajnos, hiányoznak az akadályok, az egész megyében nincs akadálypálya. Talán majd jövőre! Hányszor leírtuk már RANGSOROK 100 m síkfutás: 10.9 Takács (M. Bányász), Varga S. (M. Bá­nyász), 11.7 Balázs (Atkár), 11.8 Bátfai (M. Bányász), Liptai (ESI) Szabó I. (Ecséd), Tari (Heves), 11.9 Horváth S. (M. Bányász). Nagy G. (M. Bá­nyász), Vigh (EST). Tízes átlag: 11.64 (1964-ben 11.56). 200 m síkfutás: 22.5 Takács, 23.3 Varga S., 24.4 Aranyosi (E. Honvéd), 24.5 Liptai, 24.1 Potye (E. Honvéd), 24.8 Loson- czi (E. Dózsa), 25.0 Balázs (At kár), Barta (E. Dózsa), 25.1 Pa laki (E. Dózsa) 25.3 Nagy G Tízes átlag: 24.46 (1964-bei 24.31. 400 m síkfutás; 49.1 Takács 53.8 Varga S., 54.5 Mester (MÁ\ HAC), 54.6 Tábi (M. Bányász) 54 8 Barta (E. Dózsa), 55.4 Gaz da (E. Dózsa), Tuza (E. Dob< G.), 56.0 Balázs (Gy. ITSK) 56.1 Pataki (E. Dózsa), 56.9 Süt< (Egeresein). Tízes átlag: 54.71 (1964-ben 54.35). S00 m síkfutás: 2:01.3 Takács 2:02.3 Tábi, 2:05.3 Balázs (Gy ITSK), 2:08.8 Barta (E. Dcizsa) 2:10.0 Mester, 2:13.6 Fialla (M Bányász), 2:14.2 Pataki, 2:15.í Losonczi, 2:15.8 Orosz (Mátra- derecske), 2:16.0 Bartók (Atkár) Tízes átlag: '2:10.2 (1964-ber 2:08.7). 1500 m síkfutás: 4:10 8 Tábi 4:22.6 Balázs (Gy. ITSK), 4:32.( Mester, 4:35.1 Fehér (Gyöngyös- sólymos), 4:35.2 Boros (E. Dó­zsa), 4:39.4 Losonczi, 4:41.2 Daj- kó (Hatvani G ), 4:43.4 Füle (E Honvéd), 4:46.2 Valiskó (M. Bá­nyász), 4:47.0 P. Szabó (Hatva- ni G.) Tízes átlag: 4:35.0 (1964- ben 4:34.1). 5000 m síkfutás: 16:44.2 Tábi 17:11.8 Mester, 11:16.6 Füle. 10 000 m síkfutás: 34:40.8 Tá­bi. 400 m gátfutás: 62.5 Gazda (E. Dózsa). 1500 m akadályfutás■ 4:57.( Balázs (Gy. ITSK), 5:46.6 Gu­lyás (E. Dózsa). (Folytatjuk) abonyi VSC, Egri Vasas Elek­tromos, Karácsond). A tapasz­talat általában azt mutatja, hogy azokon a helyeken, ahol a sportkör elnöksége lelkiis­meretesen dolgozott, s ahol az állami, a párt- és tömegszer­vezetek vezetői megadták a kellő segítséget, — ott nem volt hiba és minden a várakozásnak megfelelően zajlott le. A lebonyolítás és a szerve­zés munkájába bekapcsolódtak a sportszövetségek tanácstagjai is. Különösen jó eredményeket hozott ez a hatvani, a füzes­abonyi és az egri járásban — ugyanakkor a gyöngyösi járás­ban már gyengébb volt a TS- tagO'k tevékenysége. A beszámolók tartalmasab­bak voltak. Szinte mindenütt foglalkoztak a párt sporttal kapcsolatos irányelveivel, a társszervek tevékenységével, a nevelés problémáival, elemez­ték a sportkör munkáját, az elért eredményeket és megje­lölték a feladatokat. A felszó­lalásokban bátor bírálatok hangzottak el. Különösen sok bírálat érte a termelőszövet­kezet vezetőit. A sportköri vezetőségekben megyei szinten körülbelül 35 százalékos a változás. A hatva­ni járásban még ennél is keve­sebb, elnökcsere is mindössze három sportkörnél történt eb­ben a járásban. Érdekes jelen­ségként kell megemlítenünk, hogy sok olyan személy kerüli ismét vezető pocízióba, aki az átszervezés időszakában nem volt hajlandó munkát vállalni, Jó ütemben folynak me­gyénkben a sportköri beszámo­ló és vezetőségválasztó közgyű­lések: az eddig hozzánk érke­zett adatok alapján az alap­szabály szerint működő 171 sportkörből 152-ben már befe­jeződtek, a többi 19 sportkör­ben — az ütemtervnek megfe­lelően — január 15-ig bonyo­lítják le. Járásaink közül első­nek a hevesi járás tett eleget kötelezettségének és december 22-én tartotta utolsó közgyűlé­sét. Hogy a pártszervezetek mi­lyen hatékonyan foglalkoztak a közgyűlések lebonyolításával, azt bizonyítja a füzesabonyi JTS elnökének jelentése, amely­ben — többek között — a kö­vetkező olvasható: — Nem tudtunk olyan kérés­sel fordulni a járási pártbi­zottsághoz, amelyet a munka sikeres elvégzése érdekében ne teljesítettek volna! De hasonló volt a helyzet a hevesi járásban is. A társszer­vek vonalán az eddigieknél sokkal gondosabb és szervezet­tebb munka folyt — mindez azt eredményezte, hogy a köz­gyűlések nagyobb zökkenő nél­kül, az ütemtervnek megfelelő­en zajlottak le. A részvevők száma átlagosan elérte a 75—80 százalékot. Sok helyen (Kápolna, Szihalom, Mezők"'kánv) többen jelentek meg a közgyű1ésen, mint ahánv tagen] a sportkör rendelkezett! Az is iaaz viszont, hogy ma­radtak el közgyűlések határo­zat-képtelenség miatt (Füzes­

Next

/
Oldalképek
Tartalom