Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

Szakszervezeti vezetők nyilatkozsak a február 1-én életbe lépő bérintézkedésekről Számos dolgozó réteget érint a december 18-i kormányha­tározat. Ezzel kapcsolatban felkerestük Ligeti Lászlót, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipar! Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, valamint Szalóky Lamb értét, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek titkárát, hogy tájékoztatást kérjünk a nagy érdeklődésre számot tartó kormányhatároza­tot követő bérintézkedésekről. LIGETI LÁSZLÓ: — A bérrendezés közvetlenül érinti a vendéglátóiparban dol­gozó szakácsokat, cukrászokat, fizikai munkásokat, azokat, akik a raktárban segédmunkás-' ként dolgoznak és természete­sen a pult mögött álló eladók nagy többségét is. Tehát első­sorban azokat, akik a munka nehezét végzik; s akiknek anyagi megbecsülését, s régi jogos kívánságuk teljesítését jelenti ez az intézkedés. — Az állami és a szövetke­zeti kereskedelemben csak­nem 140—150 ezer dolgozót érint kedvezően a tervbe vett béremelés. — A minisztertanács határo­zata is kiemeli, hogy különös gondot kell fordítani azoknak a dolgozóknak a díjazására, akik az átlagnál kedvezőtle­nebb körülmények között, osz­tott nyitva tartású üzletekben dolgoznak, vagy vasárnap is a pult mögött állnak. Azokéra, akik több fizikai munkát igény­lő területen végzik munkájú­— Az élelmiszerkereskede­lemben elsősorban a szakkép­zett bolti eladók fizetése emel­kedik. A ruházati kereskede­lemben a bérszint magasságától függően^ szintén figyelembe vesszük a szakképzettséget, de a fenti elveknek megfelelően, elsősorban azok kapnak fize­tésjavítást, akik nehezebb fi­zikai munkát végeznek. — Az elosztás alapelve: a le­hetőségek keretei között azok­nak a dolgozóknak adni a leg­többet, akik munkájuk alap­ján leginkább megérdemlik. DR. DARABOS PÄL: — A kormány határozata Szakszervezetünk bérügyi el­képzeléseit juttatja érvényre. A február 1-én életbe lépő béremelések elsősorban a szakképzett középfokú egész­ségügyi dolgozókat érintik, több mint ötvenezer főt. Mind­azokat, akik a gyógyító-meg­előző ellátásban, a fekvő- és járóbeteg-ellátásban és a gyógyszertárakban működnek. A lehetőségek szerint el sör sorban a fekvőbeteg-intézmé­nyekben, kórházakban, kliniká­kon folyamatosan három mű­szakban dolgozó, mintegy 11 ezer ápolónő fizetését kívánjuk emelni, ök azok, akik a kór­házi munka legf árads ág os abb részét vállalják, akik éjjel­nappal, vasárnap és ünnepna­pokon áldozatkészen helytáll­nak a betegágyak mellett A középfokú szakképzettsé­gű dolgozók közül őket illeti a legmagasabb anyagi és erköl­csi elismerés. Ezért a lehető­ségek határain belül róluk ki­emelten fogunk gondoskodni. Szerény mértékben emeljük az egészségügyi intézetekben dolgozó szakmunkások, kar­bantartók, raktári dolgozók, szakácsok fizetését. A kapott bérkeret nem ad módot arra, hogy az orvosok és gyógyszerészek bérét fel­emeljük. De nyílt lehetőség az ügyeleti díjak jelentős emelé­sére. Ez vonatkozik az orvo­sok, a gyógyszerészek, a szak­képzett és nem szakképzett egészségügyi dolgozókra egy­aránt, mindazokra, akik ügye­letet teljesítenek. Az ügyeleti díj felemelése egy régi, már szinte tarthatatlan probléma megoldását jelenti. A szakszer­vezet ezt már sokszor felvetet­te, sok vitát kavart, amelyet reméljük, most a körülmények­hez képest — megnyugtatóan rendezhetünk. Alapelv, hogy elsősorban a szociális szempontból legin­kább rászoruló, kis keresetű dolgozók részesüljenek eme­lésben. A béremelés alapelvei­ben szakszervezetünk megálla­podott az Egészségügyi Minisz­tériummal, s most a végrehaj­tási utasítást dolgozzuk ki, hogy február 1-re elkészüljön — mondotta végül dr. Darabos Pál. SZALÓKY LAMBERT: — A fizetésrendezés végre­hajtásának részletei még nin­csenek teljesen kidolgozva, de a tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a szakszervezet 1963- ban tartott VII. kongresszusá­nak idevágó alapelvei szolgál­nak kiindulásként. Ezek pedig a jó oktató-nevelő munka anyagiakban is fokozottabb megbecsülését, a képesítés, a szolgálati idő és a munkaköri felelősség együttes figyelem­be vételét, a pályakezdés évei­nek megkönnyítését, a túlmun­ka és a helyettesítési díjazás javítását, valamint a vezetői munka méltányosabb bérezé­sét tűzték ki célul. A mostani bérezés csak a képesítést és a szolgálati időt veszi figyelembe, s nem hono­rálja kellőképpen a kiemelke­dő oktatói és nevelői tevékeny­séget. Eddig hiába dolgozott sok nevelő odaadóan, hiába végezték munkájukat szívvel- lélekkel, csupán annyi fize­tést kaphattak, mint a pályán ugyanannyi évet töltött, de ép­pen hogy munkájukat elvégző társaik. A februárt fizetésrendezés al­kalmával jobban fogják hono­rálni a kiemelelkedően tevé­kenykedő pedagógusokat, tehát igazságosabb, a munkával job­ban arányban lévő bérezést ve­zetnek be. Természetesen a rendelke­zésre bocsátott összeg döntő többsége a törzsbérek emelését fogja szolgálni, de az elmon­dott elv figyelembe vételével. Ezenkívül a szakszervezet ja­vasolja a fiatal nevelők fizeté­sének gyorsabb emelkedését, hogy könnyebb legyen a pá­lyakezdés, a letelepedés, a csa­ládalapítás. A Pedagógusok Szakszerve­zete javasolja még a túlórák és a helyettesítési díjak emelését is, éspedig úgy, hogy minden pedagógus a saját besorolása szerinti fizetésével arányosan kapjon díjazást a túlórákért, a helyettesítésekért, valamint a felnőttoktatásban végzett mun­káért. A túlóradíjakat úgy ja­vasolta a szakszervezet fel­emelni, hogy azok — arány­ban — minél jobban megköze­lítsék a havi kötelező óraszám­mal osztott havibér összegét Ez lényeges anyagi megbecsü­lését jelentené a túlmunkának, hiszen eddig nem az óraszám­mal, hanem a kötelező munka­idővel osztották a pedagógusok átlagos fizetését, a túlóradíjak kiszámításánál. A szakszervezet azt is java­solja, hogy a vezetői és néhány elmaradt működési pótlék fel­emelésével egy időben, tegyék áttekinthetőbbé, egyszerűbbé a pótlékrendszert. Természetesen az eddigi pótlékok fenntartá­sú továbbra is szükségesnek tartja a szakszervezet. A béremelés az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmények nevelőire terjed ki, mintegy százezer pedagógusra. Az illetékesek általában egyetértenek a Pedagógusok Szakszervezetének elgondolá­saival, a szakszervezet VII. kongresszusának idevágó alap­elveivel, s a béremelés részle­tes kidolgozása előrehaladott állapotban van. HÍREK k rr Űrhajós-felvétel egy szigetről Most bocsátották a sajtó rendelkezésére azt a képet, amely az Indiai-óceánban fekvő Socotra szigetet ábrázolja. A felvé­telt James Lovell, a „Gemini 7.” űrhajó egyik utasa készí­tette az űrrepülés idején. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Kénysxerlesxállás — hídra Az Egyesült Államok New Yersey államában december 26-án egy kis kétüléses sportrepülőgép Fort Lee városban kényszerleszállást végzett a folyó felett átívelő közúti hí­don. A gép megsérült, két utasa megsebesült. A képen: a gép roncsai. (Rádiótelefoto MTI Külföldi Képszolgálat) Nagyobb önállóság — nagyobb felelősség Kísérleti év a füxesahonyi fmsx-ben Néhány nappal ezelőtt Bu­dapesten, a SZÖVOSZ-nál jár­tak a Füzesabonyi Körzeti Földművesszövetkezet vezetői, ahol az új gazdasági irányítási módszerek kialakításáról tár­gyaltak. Az új gazdasági me­chanizmus keretében ezúttal a szövetkezeti kereskedelem kor­szerűsítéséről volt szó és arról a kérdésről, amelyben a füzes­abonyiak is — az országban mindösze kilenc szövetkezetei jelöltek ki erre — több felada­tot kaptak. Nagy Sándor, a Füzesabonyi Körzeti Földművesszövetkezet elnöke, Gál József főkönyvelő egyéves időszakra kísérleti jel­leggel megkapták azokat az utasításokat^amelyek alapján a SZÖVOSZ ifetékes szakembe­rei tapasztalatokat gyűjtenek ahhoz, hogy részletesebben kia­lakítsák a földművesszövetke­zeti gazdasági irányítás, gaz­dálkodás és egyben a szövet­kezeti demokratizmus kiszé’e- sítését biztosító új módszere­ket. Az újnak utat törő kísér­let nagy feladatot jelent, kitű­nő sikereket, de esetenként ki­sebb kudarcot is hozhat. Nagy tuk, hogy pazarolják a pénzt, még délben is égtek az utcai lámpák és a tízórait, vagy uzsonnát nagy hűtőpultokban „jegelték”. Ezek biztosan meg­szűnnek majd. A költségcsök­kentést eredményezi majd az is, hogy eszközlekötési járadé­kot kell fizetné — A beruházások terén nagy fejlesztési lehetőség kínálkozik, növékszik a kisberuházási ke­ret és nyereségből is kezdemé­nyezhetnek beruházásokat a szövetkezetek, ha a közgyűlés ilyen határozatot hoz. Leegy­szerűsíti munkánkat az a lehe- sőség is, hogy félmillió forintig megkötöttség nélkül építkezhe­tünk, nein kell hozzá beruhá­zási keretet kérni. — Mi, a vezető beosztású dolgozók, anyagilag vagyunk érdekeltek az új módszer kiala­kításában, amelyet 1966. janu­ár 1-én kezdünk meg. Nagyobb önállóságot kapunk, ez tény, de nagyobb a felelősségünk is. Mindenesetre bízunk abban, hogy nálunk sikerül bebizonyí­tani az új gazdasági irányítási módszerek életrevalóságát. Vttk.í , j L í- E ták. Akkor majd felbontja az úttestet, hiszen mást nem te­het. Hol van itt az ésszerűség? Mielőtt a választ megadnánk, kérdezzük meg: értesítették-e időben a Vízmű Vállalatot az útépítésről, fel tudott-e készül­ni a vállalat a vízvezeték ki­cserélésére? Először is: négy évvel eze­lőtt tervezték meg a most már folyó, több mint huszonhárom- millió forintos rekonstrukciós munkákat, a csatornázást, te­hát évekkel ezelőtt már fel­mérték a csőhálózat használa­ti értékét, már akkor gondol­hattak a szükséges felújítások­ra. Négy évvel ezelőtt és azóta sem merült fel azonban a szó­ban forgó útszakasz főnyomó­vezetékének kicserélése. Má­sodszor: az idén júniusban a városi tanács szakigazgatási szerve tanácskozásokra hívta meg mindazokat a vállalato­kat, közületeket, amelyek ér­dekeltek az útépítési munká­ban, hogy időben tudjanak ter­vezni, intézkedni. Ezen a ta­nácskozáson a Vízmű Vállalat nem tett észrevételt Tudjuk, hogy a Vízmű Vál­lalat sem akkor akaszt le vala­honnan egymillió forintot, ami­kor akar, hogy a csőhálózatát felújítsa. De az is képtelenség, hogy a hárommillió forintos költséggel megépített útsza­kaszt rövid idő múlva felbont­sa. Ez a megoldás már több lenne, mint könnyelműség. Mint csepphen a tenger..* Aki két esztendővel ezelőtt járt Lupenben, ahol a híres fe­kete gyémántot fejtik, a bánya­város központjában, az él­munkás táblán Petro Constant tine nevét olvashatta. Aki a múlt esztendőben tévedt a ro­mán bányavidékre, ugyanott ugyanezzel a névvel találkoz­hatott. És Petro Constantine, a 98 tagú bányászbrigád vezetője — mint a legjobbak közt is a legkiválóbb — ma szintén a di­csőségtábla listavezetője. Ezek után könnyű lenne azt gondolni róla, hogy valamilyen megszállottja a munkának, aki éjjelét-nappalát a bányában tölti és gyerekkora óta senki más és semmi más nem érdek­li. A 34 esztendős brigádvezető egyszerűen ügyes> tehetséges ember, olyan, aki a megválto­zott körülmények felkínálta le­hetőségeket jól felhasználta, s egyaránt kamatoztatta a maga személyes sorsa és a társada­lom javára is. Mi sem bizonyítja ezt jobban^ minthogy a fiatal legényket Petro Constantine a felszaba­dulás évében hiába szeretett volna tovább tanulni. OdakeU lett mennie kenyeret keresni, hozzájárulni a szegény paraszti család eltartásához, ahová semmiféle érdeklődése nem vonzotta. Asztalosinas lett Az­tán egy lány szólt bele az éle­tébe. S ez a szerelem, aminek következményeként lett lupeni lakos, lett egy másik szerelem: a bánya és a bányászmunka iránti vonzalom forrásává. Da egyik érzés sem nyomta el so­ha a másikat, ahogyan maga mondta el, a két érzés nagysze­rűen kiegészíti egymást és új erőt ad a napi feladatok elvég­zéséhez és a holnap megtervez zéséhez. Így lett a munka hőse, hrfci gádvezető, nagyszerű szőkémé bér — a másik oldalról pedig kiegyensúlyozott családi életet élő boldog férj és boldog apa Petro Constantine. De a lupeni brigádvezető története nemcsak egy életpá­lya, nemcsak egy ember sorsáé nak alakulása. Mint csepp ben a tenger tükröződik benne an­nak a több millió román dolgai zónák az élete, akiket a felsza­badulás egészen nehéz körül­mények közt talált, a lehetőséi gek és jogok nélküli élet vi­szontagságos és nyomorúságos körülményei között. De akik számára ugyanakkor a felszai badulás, majd a Román Nép- köztársaság ezelőtt 18 eszten­dővel történő létrehozatala, ami a munkás és parasztok ál­lama alapkövének lerakását je­lentette, olyan lehetőségeket kínált fel, amelyek nyomán fel­nőhettek a Petro Constantine- ok, akik sokat kapnak: megbe­csülést, elismerést, szeretetet és rendezett körülményeket, mert sokat is adtak: aktív közremű­ködést a köz ügyeiben, példát és amit talán először kellett volna említeni, becsületes és tiszteletet parancsoló munkát, Petro Constantine élete—sor­sa együtt nőtt, formálódott ha­zája sorsával—életével. Ezért a sok-sok ezerből „kiragadottfi brigádvezető eredményei sen» egy ember sikerei, hanem egy egész népé, a Román Szocia­lista Köztársaság dolgozőié-Jl fönody Györgtff Korszerűsítik a növényvédelmet A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­latánál tájékoztatásul közölték, hogy a megyei tanácsok támo­gatásával megindult szakmai kiképzés az idén nem hozta meg a kívánt eredményt: egyes termelőszövetkezetek vezetői ugyanis a tanfolyamokra vagy senkit nem küldtek, vagy olyan dolgozókat jelöltek ki, akik a szükséges ismereteket nem tudják kellően elsajátítani. Most újabb tanfolyamok kez­dődnek. A növényvédelem irá­nyító szakemberei felhívják a közös gazdaságok vezetőit, hogy fokozott gonddal szervez­zék meg a jövő évi és a követ­kező esztendők növényvédel­mét A téli oktatási évadban 300 órás tanfolyamokon beta­nított növényvédelmi munká­sokat képeznek ki, ugyanakkor új tanfolyamokat indítanak nö­vényvédelmi gépész szakmun­kások kiképzésére is. Ez utób­biak az első oktatási idény vé­gén traktorosi vizsgát tesznek, a második téli idényben pedig a szakmunkával kapcsolatos is­mereteket: a permetező- és po­rozógépek működését, a kisebb géphibák javítását, továbbá a növényvédőszerek készítését, helyes kezelését, használatát, valamint az egészségvédelmi rendszabályokat tanulják Felújítás — nehézségekkel Sokan szidják a 3-as számi fő közlekedési út Gyöngyösör átmenő szakaszát, nem is oi nélkül, mert olyan állapotbar van, ami már alig minősíthe­tő. Toldozgatják—foltozgatjái ugyan, de az ideiglenes javítás nem sokat használ. Ha néhánj esős nap következik egymás után, az úton azonnal teknő- nyi kátyúk keletkeznek. M lesz ezzel az útszakasszal? Felújítják, méghozzá úgy hogy teherbíró képességét is megnövelik. A felújítás azonban némi ne­hézségekkel is együtt jár, errő már Kozik Pál főmérnök, a vá­rosi tanács építési és közleke­dési osztályának vezetője ac tájékoztatást. Tőle tudjui meg, hogy a következő évber végzendő útfelújításnak az is következménye lesz, hogy a: utat öt évig nem lehet felbon­i tani, sem csatornázási, sem i egyéb munkák elvégzése cél- t jából. Érthető ez a megszorí- i tás. A Vízmű Vállalat beje­- lentette, nem is olyan régen, : hogy az érintett útszakaszon a > vízhálózati főnyomóvezetéke- t két ki akarja cserélni, mert 3 azok állapota megköveteli ezt- a munkát. A Vízmű Vállalat i azt is közölte, hogy a munká­kat nem tudja 1966. március 31­, ig, az út felújítási munkáinak 5 megkezdéséig befejezni, mert egyelőre nincs rá kerete. Kö­- vétkezésképpen a Vízmű Vál- 1 lalat csak akkor kezdi meg a- főnyomóvezetékek kicserélését,- amikor már az utat felújítot- 1 Most még van idő, még min- : dig nem késő, az út és a víz- í vezeték felújítási munkáit még ! össze lehet és össze is kell ! hangolni. • i, (g, molnár) Sándorral arról beszélgettünk, hogy milyen változásokat je­lent majd ez a következő esz­tendőben. Mindenekelőtt mi a célja? — Számomra is sok újat ho­zott ez a megbeszélés, pedig már korábban szó volt erről a kísérletről és arról is, — mi­vel kedvező adottságaink van­nak, vagyis a körzetünk ellá­tási központ, itt van a közle­kedési gócpontban és jövőre új áruházat nyitunk —, hogy mi is részt veszünk benne. Szíve­sen vállaltuk mégis és dolgo­zóinkat is elég érettnek tartjuk ahhoz, hogy a kitűzött célt he­lyesen oldjuk meg. A cél pedig nem más, mint felszámolni a kereskedelmünkben meglevő bürokratikus vonásokat: moz­galmasabb legyen az eddigitől; jobban alkalmazkodjék a fo­gyasztók igényeihez; a munka termelékenységének fokozásá­val és anyagi ösztönzők beve­zetésével önállóságot adni; tö­rekedni a meglevő eszközök hatásosabb kihasználására, a helyi áruforrások, belső tarta­lékok nagyobb mérvű feltárá­sára. A jelenlegi körülmények gá­tolnák ezt a munkát, hogyan segítenek ezen? — Megváltozik a tervezési rendszer. Tervmutatókkal a jövő évben nem korlátozzák a szövetkezetünket. A földműves­szövetkezet igazgatósága állít­ja össze a működési programot, amiben meghatározzuk a ke­reskedelem fejlesztésének irá­nyát, az igényeknek megfelelő­en. — Jelentősen változik a bé­rezési rendszer, olyan irány­ban, hogy a mozgó bérrész ará­nya nagyobb lesz az összes ke­reseten belül. Ez feltétlenül érdekeltté teszi az eladókat az értékesítésben, hiszen a kerese­tük úgy alakul, ahogyan dol­goznak. Udvariasabbak, szolgá­latra készebbek lesznek a ke­reskedelmi dolgozók. A kísér­let során még garantáljuk a tavalyi keresetet, de a forga­lom növekedése esetén többet fizetünk a dolgozóknak. A bolt­vezetők és helyetteseik érde­keltek lesznek az egységes jö­vedelmezőségében. Ha nagyobb nyereséget érnek el, akkor megkapják annak egy részét. Az idén sok helyen tapasztal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom