Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
Á labdarúgó-világbajnokság a számok tükrében A labdarúgó télen Az utolsó bajnoki mérkőzések után elcsitultak a kedélyek. Akik sikerei valósították meg céljaikat, azok örülnek, de sportszerűen viselik el a sikertelenséget azok, akik alulmaradtak a küzdelmekben. Ezek után beszéljünk arról: mit is tegyenek a labdarúgók a bajnokság befejezése után, az új idény megkezdéséig. Elsősorban azt kell leszögeznünk, hogy valamifajta mozgást feltétlenül végezzenek a IRÁNY A MÁTRA! Tizenegy gyerek mosolyog ránk a képről. Ök képezik a Petőfibányai Bányász SK nemrég megalakult síszakosztályának magvát, az újabban hozzájuk csatlakozott 10—12 fiatallal együtt. Rájuk vár a feladat: elsajátítani a sportág alapelemeit, technikáját, a lesiklás, a futás sokféle fortélyát, hogy aztán évek múlva olyan eredményesen képviselhessék megyénket az elkövetkezendő versenyeken, mint ahogyan azt a Bányász többi szakosztályaiban sportoló fiatalok teszik. Egyelőre persze csak a Petőfibánya környéki lejtőkön gyakorolnak Dóbiás János szakosztályvezető és Gyenes István intéző felügyelete mellett, de néhányszor eljutnak majd a Mátrába is, ahol Gáspár Béla, a kitűnő selypi oktató foglalkozik velük. Nem kis fába vágták a fejszéjüket a petőfibányaiak! Tőlük azonban már megszoktuk, hogy nem riadnak vissza a jelentkező nehézségektől, akadályoktól, s így bízhatunk abban, hogy legfiatalabb szakosztályuk is életképes marad „ játékosok — teljesen leállni nem szabad. És ennek több oka is van. Tudvalevő ugyanis, hogy a rendszeres edzéshez és mérkőzésekhez szokott szervezet alkalmazkodik a terheléshez s ha azt hirtelen és nagy mértékben lecsökkentik — könnyen károsodás érheti a szervezetet. A másik igen fontos tényező: nem mindegy az, hogy az új bajnoki idényre való alapozást milyen szintről kezdhetik meg a sportolók. Ha ugyanis edzettségük foka teljesen lecsökken — sokkal nehezebb az alapozás és a formába hozás, ugyanakkor jelentősen, nagyobb mértékben igénybe veszi a szervezetet az erőltetett edzésmenet. Meg kell tehát állapítanunk, hogy az úgynevezett átmeneti időszakban feltétlenül végezzenek mozgást a labdarúgók. Ahol arra mód van: a tornateremben kosárlabdázzanak, kézilabdázzanak, de ha az időjárás arra alkalmas, síeljenek, korcsolyázzanak, és vegyenek részt a téli túrázásokon. De ne versenyszerűen! Sokak szerint a labdarúgók az átmeneti időszakban ne végezzenek labdás gyakorlatokat. A legújabb megállapítások szerint azonban csökkent mértékben bár, de ebben az időszakban is keil technikai gyakorlatokat végeztetni — nehogy a már megszerzett képességék nagy része elvesszen és mindent élőiről kelljen kezdeni. Itt azonban természetesen csak az alaptechnikai gyakorlatok jöhetnek számításba, valamint azoknak a mozgásoknak a sulykolása, amelyekre a bajnokság ideje alatt az egyéb irányú munkák miatt nincs idő. Ilyen például az úgynevezett „egylábasság” kiküszöbölé* se, a fejjáték javítása stb. Az edzések időtartama ne legyen több 60—70 percnél, n minden alkalommal gondos bemelegítés előzze meg. Erre azért van szükség, mivel a hideg időben az izmok merevek.' Végezetül annyit: minden labdarúgó-csapat alapozásának sikere nagymértékben függ attól, hogy mily módon használja ki az átmeneti időszakot amelynek időtartamát a'A adottságok és körülmények szabják meg. A leggyengébb védelem,: Kolumbia (3 mérkőzésen 11 gólt kapott). A legnagyobb arányú győzelmek: Magyarország—Bulgária 6:1, Jugoszlávia—Kolumbia 5:0. A megsérült játékosok száma 14, a kiállított játékosoké 6. A VB első gólját Facundo lőtte az argentin—bolgár mérkőzés 3. percében. A bajnokság utolsó gólja: Vava szerezte a brazil—csehszlovák döntő mérkőzés 78. percében. A legtöbb néző a brazil— chilei találkozót tekintette meg, összesen 80 ezren foglaltak helyet a lelátókon. A legkevesebb nézője viszont az argentin—bolgár mérkőzésnek volt, mindössze 1134. A chilei világbajnokságot összesen 900 ezer néző látta a lelátókról. KI HÁNYSZOR VETT RÉSZT? Csak egy válogatott vett részt eddig mind a hét megtartott világbajnokságon: a kétszeres világbajnok brazil válogatott. Most ott lesz a nyolcadikon is, mint a bajnoki cím védelmezője. Tehát nyolcadszor: Brazília, Hatodszor: Svájc, Németország, Magyarország, Franciaország, Mexikó, Olaszország. Ötödször: Uruguay, Argentína, Anglia, (és esetleg Belgium). Negyedszer: Spanyolország, Chile. Harmadszor: Szovjetunió. Másodszor: Bulgária (ha legyőzi Belgiumot). Először: Portugália, Észak-Korea. a VB-K gólkirályai 1930: Stabile (Argentína) 8 góllal. Világbajnok: Uruguay. 1934: Nejedly (Csehszlovákia) 5 góllal. Világbajnok: Olaszország. 1938: Leonidas (Brazília) 7 góllal^ Világbajnok: Olaszország. 1950: Ademir (Brazília) 8 góllal. Világbajnok: Uruguay. 1954: Kocsis (Magyarország) 11 góllal. Világbajnok: Nyu- gat-Németország. 1958: Fontaine (Franciaország) 13 góllal. Világbajnok: Brazília. 1962: Garrincha (Brazília), Vava (Brazília), Albert (Magyarország), Ivanov (Szovjetunió), L. Sanchez (Chile), Jer- kovic (Jugoszlávia) 4—4 góllal. Világbajnok: Brazília. A VILÁGBAJNOK CSAPATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSAI 1930 Uruguay: Ballesteros — Nasazzi, Mascheroni — Andrade, Fernandez, Gestido — Dorado, Scarone, Castro, Cea, Iriarte. 1934 Olaszország: Combi — Monzeglio, Allemandi — Ferraris IV., Monti, Bertolini — Guaita, Meazza, Schiavio, Ferrari, Orsi. 1938 Olaszország: Olivieri — Heves megye — természetjáró megye? Alti két hónap alatt 150 tagot toborzott zan bekapcsolódnak majd et mozgalomba. A megyei szövetség elnöksége a nagyobb sport- egyesületeknél fejthetne ki hatékonyabb szervező munkát, de abban is segíthetne, hogy végre a pétervásári járásban megalakuljon a járási szövetség. A gyöngyösiek kínálkozó szervezési területe a közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikumi Sok szép reményt fűzünk a most alakuló füzesabonyi járó* si szövetség munkája elé is. A megyei szövetség bizottság gai fiatalok, nagy részük az átszervezés után alakult. Közülük az oktatási, az ifjúsági és ffl túrabizottság tevékenysége a legegyenletesebb. Kisebb kihagyásokkal dolgozott az agitációs és propaganda-, valamint a technikai és a versenybírói bizottság. Ez utóbbiaknak voltak kitűnő megmozdulásaik, de nagy baj, hogy időnként teljesen leálltak. A versenyek népessége az elmúlt évihez képest jelentősen növekedett. A Bélkő Kupa és a Mátra Kupa versenyein például száznál többen álltak rajthoz, a Dobó emlékverseny részvevőinek létszáma közel volt a 300-hoz, a megyei bajnokságokon 150 fiatal vetélkedett egymással, s a hagyományos megyei Kolacskovszky versenyen is száznál többen vették részt. Az ezeken közreműködő versenybírók és rendezők mindent megtettek a rendezvények sikeres lebonyolításáért. TERMÉSZETBARAT-mozgal- munk fejlődése tehát —, ha nem is túlságosan gyors ütemű de egyenletes és megalapozott. A sok új fiatal szakember mellett sokan vannak, akik már évtizedek óta lelkesedésük és szakértelmük legjavát nyújtják a mozgalom érdekében! Társadalmi munkájukért, áldozatkészségükért elismerés és megbecsülés illeti őket. Biztosak vagyunk abban, hogy sportszeretetük a természetbarát-mozgalom további fejlődésének biztosítéka, s nincs már messze az az idő, amikor büszkén elmondhatjuk majd: Heves megye — természetjáró megye! ELTELT EGY ÉV. Ilyenkor mind az egyes emberek, mind pedig az intézmények, közösségek felmérik munkájuk eredményeit, számba veszik a hiányosságokat. Az előbbieket azért, hogy lássák: vajon jól dolgoztak-e, jól sáfárkodtak-e — az utóbbiakat pedig azért, hogy a hiányosságokból levonva a szükséges tapasztalataikat, biztosítsák a további fejlődést. Veres Pisti barátja: a súlyzó Alig több tízévesnél. Tekintete elszántságról, akaraterőről tanúskodik — a vállán 30 kilogramm súly. Ezzel guggol le és áll fel naponta többször Veres Pisti, az egriek legfiatalabb súlyemelője. Ahogy hallottuk, Pisti is egészségvédelmi okokból, gyógytornaként emelgeti a súlyokat —, akár csak annak idején Pjukf elder, a késöbi sokszoros világcsúcstartó szovjet versenyző. Tóth Elemér edző szerint a pöttömnyi egri gyerek szorgalmasan, kitartóan, lelkesen dolgozik. Ha ezek az erények továbbra is megmaradnak nála — sok örömet szerezhet a súlyemelő sport híveinek. (Foto; Molnár I.) Mi is vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt esztendőben közelebb kerültünk-e ahhoz a szép gondolathoz, ahhoz a szép célkitűzéshez: Heves megye legyen természetjáró megye! Az értékelést alappilléreinknél, a szakosztályoknál kell elkezdenünk. Elöljárójában megállapíthatjuk, hogy a szakosztályok tagtoborzó és szervező tevékenysége általában kielégítő volt, bár akadtak olyan szakosztályok is, amelyek észrevétlenül eltűntek a természetbarátok népes családjából, mint a Gyöngyösi VSE, a Siroki Vasas, az egri Szilágyi Gimnázium és az egri József Attila Leánykollégium. A felsoroltak nem újították még igazolványukat, de még csak a megyei szövetség levelére sem válaszoltak. Mit tehetünk mást: sajnáljuk őket! Tagjaiknak kevesebb örömben lesz majd részük ... DE AHOGY EZ LENNI szokott: az egyik szemünk sírt, a másik nevetett. Az eltűntek helyére újak jöttek — nem is kevesen! Jöttek a káli, a füzesabonyi, és a gyöngyösi gimnazisták közel 300-an, jöttek az egri, a gyöngyösi és a hatvani ipari tanulók, az előzőhöz hasonló létszámmal, jöttek a hevesiek, a kisköreiek, a feldeb- rőiek és a tófalusiak, Nagytá- lyán a termelőszövetkezeti sportkörön belül tizenkét dolgozó kislány, a hatvani II-es számú általános iskolában pe- (jicr 4-0 nmtas a'akí+o+t úi szakosztályt. Egerben létrejött az egri Kolacskovszky központi szakosztály és szervezés alatt van az autós—motoros klub. Ezek bizony nem megvetendő eredmények, de mégsem lehetünk velük teljesen megelégedve. Mert várjuk a kápolnaiakat, a hatvani vasutasokat, a petőfibányai bányászokat, várjuk a verpeléti, a füzesabonyi és a pétervásári új természet- barát szakosztályok létrejöttét. Jelenleg legnépesebb szakosztályunk a Bervai Vasas szakosztálya, ahol 128 természetbarát tevékenykedik rendszeresen. Utána a Lőrinci Elektromos következik 80 fővel, őket a Bélapátfalvi Építők (54), az Egri Főiskola (53), a Hatvani Kinizsi (47), a Selypi Kinizsi (46), az Egri Kinizsi (44), az Egri Vasas Elektromos (40) és a Mátraalji Bányász (38) követi. A SZAKOSZTÁLYOK TÖBBSÉGE nagy gondot fordított az ifjúságiak rendszeres foglalkoztatására, ezen a téren főleg a Hatvani Kinizsi, a Lőrinci Vasas, az Egri Vasas Elektromos, a Bükki Vörös Meteor, a Bélapátfalvi Építők és a Mátraalji Bányász végzett kiemelkedő, jó munkát. Persze, a tagszervezés területén még bőven akadnak tennivalók. S hogy ez hogyan sikerül. az nagymértékben függ a szakosztályok vezetőitől és a járási szövetségek elnökségeitől. Hogy mit tehet egy szakosztályvezető a tagszervezés területén? Nézzük csak Tasi Imre tanár esetét, aid a füzesabonyi gimnáziumban rövid kéthónapos működése alatt 150 fős szakosztályt szervezett, alaposan felkeltve a tanulók érdeklődését a természetjáró sport iránt. A hatvani járási szövetségtől a selypi medence beszervezését várjuk. Remélhetőleg munkájuk nyomán PetŐfibányán, a selirpi gimnáziumban, a vörösmajori tanulóotthonban és a hatvani vasutasoknál sok száLabdarúgósportunk 1966. évi nagy eseménye a londoni világbajnokság. A lapok mind többet és többet foglalkoznak nemcsak az új, az elkövetkezendő, de a már lezajlott világbajnokságokkal is. Szót kérnek a saámok. Adjuk meg tehát az alkalmat, hogy mindent elmondjanak: szépen, aprólékosan és pontosan. A számok is elmondják, hogy a magyar labdarúgás a VB-ik aranykönyvében a kimagasló 3. helyet foglalja el, egyforma pontszámmal az olaszokkal De hagyjuk, hadd beszéljenek a számok! A VILÁGBAJNOKSÁGOK ARANYKÖNYVE Ha csak a 16-os döntőben elért eredményeket vesszük figyelembe az alábbi érdekes táblázatot kapjuk: (A táblázat számoszlopai azt jelentik; hogy hányszor vett részt egy- egy válogatott, hány mérkőzést játszott, mennyit nyert meg ezek közül, hányat játszott döntetlenül, hányszor kapott ki, az adott és a kapott gólok számát, az utolsó számoszlop pedig azt mutatja, hogy hány pontot ért el egy-egy válogatott, s mivel ez a legértékesebb számoszloD, ez határozza meg a sorrendet is!) X. Brazília 7 29 19 S 5 80:36 « 2. N érne törsz. 5 22 12 4 6 55:43 28 3. Magyarorsz. 5 19 11 2 6 62:27 24 4. Olaszország 5 17 11 2 4 36:20 24 5. Uruguay 4 16 11 1 4 50:23 23 6. Jugoszlávia 5 19 9 3 7 33:27 21 7. Csehszlovákia 5 19 8 3 8 30:29 19 8. Svédország 4 16 8 2 6 38:35 18 9. Franciaorsz. 5 14 7 — 7 36:28 14 10. Chile 3 12 7 — 5 20:17 14 11. Argentína 4 12 6 1 5 27:25 13 12 Ausztria 3 12 6 1 5 26:26 13 13. Spanyolorsz. 3 12 5 2 5 16:18 12 14. Svájc 5 15 5 2 8 27:35 12 15. Anglia 4 14 3 5 6 19:21 lx 16. Szovjetunió 2 9 4 2 3 14:13 10 A CHILEI VB i szAmparAdéja Az adott gólok száma 89. (32 mérkőzésen lőtték, az átlag tehát 2,78). A góllövő játékosok s^áma 54. Gólkirályok: L. Sanchez (Chile), Garrincha (Brazília) Vava (Brazília), Albert (Magyarország), Ivanov (Szovjetunió), Jerkovic (Jugoszlávia) 4—4 góllal. A gólokban legeredményesebb csapat: Brazília (6 mérkőzésen 14 gólt ért el). A gólokban legszegényebb csapat: Bulgária (3 mérkőzésen csak. egyszer volt eredményes). A legjobb védelmek: Magyarország és NSZK (4—4 mérkőzésen csak két gólt kaptak.). Főni, Rava — Serantoni, And- reolo, Locatelli — Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi. 1950 Uruguay: Maspoli — M. Gonzales, Tejera — Gambetta. Varela, Andrade — Chiggia. Perez, Miguez, Schiaffino, Moran. 1954 NSZK: Túrók — Posi- pal, Kohlmeyer — Eckel, Liebrich, Mai — Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schaefer. 1958 Brazília: Gilmar — D. Santos, N. Santos — Zito, Bellini, Orlando — Garrincha, Didi, Vava, Pelé, Zagalo. 1960 Brazília: Gilmar — D. Santos, N. Santos — Zito, Mau- ro, Zozimo — Garrincha, Didi, Vava, Amarildo, Zagalo.
