Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

t

A fenyőfa alatt: a megmentett élet

s6 eset, hogy ilyen súlyos beteget, mint én, megmentettek. Aztán egy hét után magamhoa tértem. Újból kellett tanulnom járni. fis r mikor mindezt megtudtam, megdöbbentem: már lemondtak rólam? Olyan furcsa volt erre gondolni. Ajándékba kaptam az életet.

Joó Ferdinánd még csontso- ványan, beesett arccal, de újból egészségesen, feleségével, meg kisfiával tölti a karácsonyt otthon. A legnagyobb ajándékot kapta, amit kaphatott ebben az évben az élettől: az életet

Leszerelt a katonaíiú

— December 28-án lesz egy hónapja, hogy leszerelt Dénes, hogy újra itt van közöttünk — mondja örömmel a hangjában Hargitai Dénes édesapja, amikor meglátogattuk őket Egerben, a Makiári u. 12. szám alatti lakásukban. — S ennek nagyon örülünk. Megemberese- dett, komolyabb lett a fiú, s nem utolsósorban kialakult politikai világnézete is.

Dénes az egri Széchenyi utcai ifjúsági fűszerbolt helyettes üzletvezetője szerényen hallgatja a dicsérő szavakat, s hogy zavarán mielőbb túl legyen,

Joó Ferdinánd vonatvezető állandóan hitetlenkedve ismételgeti:

— A másvilágról jöttem visz- sza. November 20-án, réggel otthonról, Szihalomról szokás szerint indultam volna a munkahelyemre. Nem megyek én ma be — mondtam magamban — itthon kell, hogy maradjak, mintha influenzás lennék. Két napig feküdtem otthon, injekciókat kaptam. A lázam 40 fokra ment feL Harmadnap a mentők hoztak be az egri X. számú belósztályra. Aztán eszméletlen lettem. A többit utólag tudtam meg, az ápolónő, meg az orvos elejtett szavaiból. A belosztályon már lemondtak rólam. Vírusos fertőző májgyulladás, plusz kétoldali tüdőgyulladás. A májamnak több mint a fele nem szuperált. Akkor kerültem a fertőző osztályra. Itt egy hétig nem voltam magamnál. Infúzióval, mesterségesen tápláltak, különböző sóoldatokkal, vitaminokkal. Külön ápolónőt rendeltek mellém. Tizenkétféle gyógyszert kaptam naponta. Mesélték, hogy rettenetes állapotban voltam. Dobáltam magam, óriási munkát jelentettem orvosoknak, ápolónőknek egyaránt. Már a hozzátartozóimnak is megmondták: nincs sok remény, hogy életben maradjak. Az ilyen rosszindulatú, vírusos máj gyulladásos betegek 5—10 százaléka gyógyul csak meg. Két évvel ezelőtt még egyetlen hasonló beteg sem élte volna túL Egerben ez az elMi kerül az asztalra

nemcsak Gyöngyös, hanem a megye lakossága is. összesen kétszázötven vagon áru fér el itt, ami közül csak almából tizenhét vagonnal tárolnak.

A burgonyának még csak egy része érkezett meg, de végül huszonöt vagon várja majd ebből, hogy a tálba kerüljön, akár a friss, sült. karaj mellé is. Száz mázsákban mérhető csak a tárolt karalábé, cékla, sárgarépa, zellergumó és a fejes káposzta mennyisége. És ezekből még több is érkezik a környező községekből, vagy a távolabbi vidékekről.

A nagy kezelőtérben asszonyok szorgalmas kézzel válogatják, rendezik a különböző zöldségféléket, hogy óvják a károsodástól azokat, minél kisebb veszteséggel őrizhessék az újig, mert a zord téli hónapok alatt már csak innen lehet elvenni a szorgos hétköznapok és a derűs ünnepnapok terített asztalához a szükséges főzni valót.

A MÉK íjj, gyöngyösi hűtőháza is odakerül a megye idei karácsonyfája alá.

kost láttam, akiket mi fogadtunk a repülőtéren, vagypedig a Parlament előtt díszelegve. Kevés fiatalembernek jut ez osztályrészül. De a honvédségnél lettem KISZ-titkár, sőt KISZ-bizottsági vb-tag is. Én hoztam létre a ma már híres Kriston-zenekart. Jó munkám jutalmául felvettek a pártba tagjelöltnek. Megkaptam a KISZ aranykoszorús kitüntetését és nem utolsósorban őrvezetővé léptettek elő. Két év alatt sokat dolgoztunk, de megérte, mert magunknak tettük.

Mosolyogva hallgatja mindezt a papa, testvérbátyja, és a nagymama, aki 12 éve pótolja az anyai szere tetet ebben a házban.

— Hárman vannak testvérek és fiúk. Nehéz volt őket felnevelni, de sikerült és végre érett ember lett már mind. Ez az idei karácsony legnagyobb ajándéka — magyarázza a, papa, aki 1945 óta párttag és a megyei tanács dolgozója. — Együtt leszek felnőtt fiaimmal, s együtt ünnepelhetjük a család ünnepét... ,

Lassan búcsúztatjuk •

ő-évet, az idő, az élet új] esztendőbe fordul. Viaszaié- ; kintünk a megtett útra, jó mellett mérlegre tesszük5 a rosszat is, hogy a tanulság j teljesebb legyen, hogy tud-1 juk, mi a gyenge, hová! kell nagyobb erőfeszítés, j hol kell javítanunk.

Rajtad, rajtam, annyiunkon múlik: gazda-] gabb lesz-e az ország terí- * tett asztala 1966-ban, 1965-ben volt.

Két főszerep

Kopetty lÁa, az egri Gárdonyi Színház művésze, karácsonyi ajándékba a Cyrano hői főszerepét, Roxánt kapta. A Fehér Anna címszerepe után második jelentős prózai feladata színésznői pályáján. 1965-bsn kapta mindkettőt és az idei fenyőfa alá a két nagy szerepen kívül a következő monológot helyezheti:

— Táncosnőként indultam a pályán. Az Operaház balettiskolájába öt. évig jártam. Békéscsabán 12 éves koromban

Az bizony sok mindentől függ, mi kerül az asztalra, attól is, mi van a kamrában. Ennek a nagy kamrának, a MÉK gyöngyösi hűtőházának raktárosa, Csordás János már sorolja is, hogy az idén átadott létesítmény mi mindent őriz falai között, mit kap majd innen

SIKERÜLT

egy merészet és jelentkeztem. Egy szép napon megjött az írás. Budapestre kellett utaz- . . rom. Nehéz napom volt, éltemben talán a gnehezebb az rettségi után. Táncoltam a süri előtt, tanultak mások is és éreztem, ünden mozdu- iomat figyeli, pontozzák 3 tudtam, hogy zektől a perektől függ a övöm. Az, hogy cljesül-e a ré- i álom. Sike- -ült Később vitám csak meg, hogy integy kétszá- mk közül en- ?m választotok. Engem ívedül.... Ha előre tudom, ___ am a „lehetetem”. És most nagyon boldoj vagyok. Tagja lettem az együt- ;esnek, külföldi turnéra készü ünk és ez számomra a legszebl legnagyobb karácsonyi ajándék

évem

ben.

Győr következett Tánc, tánc« tánc és az első félmondatai szerepek. Amikor ki mondtam egy „és”-t a színpadon, már boldog voltam. Később szub- rett lettem rengeteg operettben. De hogyan tovább? Opes- rett, zenés vígjáték: énekelni kelL Énekhangom nincs. Lelhetek még valami? — kérdeztem akkor vőlegényemtől. „Majd megnézlek. Többször kell, hogy lássalak. Ez komoly dolog...” Ügy lestem, hogy mi a véleménye, kimondja-« a biztató szót öt éve vagyunk házasok. Néhány hónapja született egy aranyos kisgyerekünk. Már régóta nemcsak „és”-eket mondok a színpadon, de azt még mindig nem merem mondani, hogy férjemnek, Kautzky Ervinnek teljesen igaza volt, csak rettenet»? sen szeretném, hogy az beteljesedjék.

Kopetty Liából egy szuszra

szakadt ki ez a monológ. Nem is csoda egy ilyen boldog esztendő után: két főszerep es egy kisgyerek.

Házasság karácsonykor

táncoltam először színpadon, llendes színházi tag 1956 óta vagyok. Akkor voltam 13.

cÁ Leqnaqqobb aiátidtk: a qqemitk

fél éves, egészen nagy fiú. Na- gyon örül a kis testvérkének« sokat fognak majd játszani együtt. Persze, ha ez a kis emberpalánta is megnő egy kicsit.

— Különben már csak azért is nagy volt az öröm, hogy

ldslány lett.

így jó ez, egy fiú, egy lány.

Simogatja a mama az apró emberkét, akit egyelőre még nem hat meg túlságosan a szülői szeretet. Nagyokat ásít, arcát összeráncolja, kezeivel hadonászik, vagy éppen sír- dogál.

A mama pe- dig színes álatokat szó sorsáról.

Egyelőre csak magában, hiszen hosszú-hosszú évek állnak még a kis Marika előtt« amíg felnő.

... tanítónő, mérnök... —

sárolgatja a mama a foglalkozásokat, s nagy-nagy szeretettel szorítja magához a ki*«, lány*.

A hevesi csecsemőotthon ablakain ömlik be a fény. Az anya fekszik a hófehér ágyban és nézi gyermekét. Nézi a néhány napos kis újszülöttet, keze féltő gondossággal simogat- | ja a parányi \ emberkét, aki egyelőre csak j sír, vagy alszik, j s nem is gondolhatja, milyen szeretettel veszik körül.

Az anya figyeli a gyermek arcának minden rezdülését, olvasni kíván mozdulataiban, megható szeretettel néz rá, Fü- lop Istvánék- nak, a Hevesi Háziipari Szövetkezet dolgozójának és leie- ségének ez a második gyermekük: a néhány napos Marika.

— A legnagyobb ajándék a gyermek — mondja a mama — ennél nagyobb örömet semmi sem okozhat. Nevelni, tanít- gatni, szépre, jóra oktatni — mi lehet ennél szebb?

— A fiam?... — már hét és

Ma a sok boldog ember között is a legboldogabbak közé tartoznak ők ketten: Nagy |

Julianna és Pitt- ner József. Ma J tartják esküvő- | jüket Vámos- I györkön. Dél- | után fél négy- 1 kor mondják ki | azt az igent, | ami ettől kezd- | ve összeköti | sorsukat, ami- | tői szebb aján- | dékot nem is tudnának adni egymásnak.

Ma úgy érzik magukat, mint- f ha álmodnának: j könnyű, bódító ; álom csal mosolyt arcukra — a boldogság.

És amikor először csókolják meg egymást, mint házastár- sák, arra a májusi vasárnapra gondolnak minden bizonnyal, amikor összeismerkedtek, amikor először táncoltak együtt. Utána nagyon gyorsan röpültek a napok és a hetek, augusztus elején már a szerelemről beszéltek, majd a jövőt tervezték. Milyen is lesz, ha összeházasodnak. És ma megkezdődik álmaik beteljesedése. Életútjuk a mai napon fonódik egybe.

A két boldog családból kiszakadt a harmadik család, két ember indul el karácsony napját» a szeretet kötelékével öszr

szefűzve a reményteljes holha- pok felé. Egyelőre még a nagy család oltalmában, mert otthon maradnak a feleség szüleinél, de már a saját otthonukra gondolnak, már azt tervezgetik, milyen lesz az ő lakásuk, amit a két keresetből mégiscsak könnyebb lesz előteremteni.

Kívánjuk, ez a mostani karácsonyi ajándék: egymás iránti szeretetük egy életen át elegendő legyen. k , liia.

—• A nevem: Monostori Ma fiaim. Az egri közgazdasági technikumban érettségiztem. Előttem állt az élet, a munka a könyvelés Volt ázonbai egy kedvem passzióm: a ba lett. Kisgyer írnek koromtó: táncoltam, szél eredményeket értem el. Be vallom, titko. vágyam volt hogy egyszei hivatásszerűen

táncolhassak, hogy egy tánc együttes tagjí legyek. — E: azonban csal álomnak lát szott, és méf anyámnak i: alig szóltam er rőL

— Egysze: újságot olvas tam. Nézegettem cl ilIIÚCtCó' i. U- vatot és észrevettem, hogy a Budapest Táncegyüttes pályá- setot hirdet.

máris a honvédségnél eltöltött két év emlékéből idéz:

— Budapesten az őr- és dísz- ezrednél szolgáltam. Két éi alatt sok-sok nagynevű politi