Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

Égre száll a vörös kakas Akár Szodoma lángokban állt Eger „...Veres Zászlók tétessenek ki...” A tűzoltás múltja és jelene Piros tűzoltóautó száguld az utcákon, szirénájának vijjogó hangja messzire hallik. Valahol tűz ütött ki... ég egy ház... egy szalmakazal... egy istálló. Valahol égre szállt a vörös kakas ... A tűzoltók gyorsan, sietve végzik munkájukat, a tűz hőségétől, a küzdelem hevétől verej­tékeznek acélsisakjuk alatt. Nem tart sokáig s elfojtják a mindent elhamvasztani akaró lángtarajokat. Az embe­rek a Niagara-szivattyú — megtették dolgukat. A tűzrendészet históriája valahol tűz támadt, nemcsak a harangzúgás adta tudtára az embereknek, de azt is tudat­ták mindenkivel, hol s merre pusztítanak a lángok, hová siessenek, „hamarább mások Oltalmazására”. Nappal a püs­pöki, a káptalani és a kated­rába templomok tornyaira, ar­ra a részre mutatva, ahol a tűz pusztít, vörös zászlókat tetettek ki: éjszaka „egy lám­pás jó hosszú rúdon”, mutatta az irányt. Tiltották a tűzgyújtáshoz kapcsolódó népi szokásokat, semminemű időben nem volt szabad sem a belső, sem a külső városban az utcán do­hányozni, s kemény büntetést kapott az is, aki a lövöldözést tiltó rendeletet megszegte. (Féldául F. József szabómes­ter uram, azért, mert kilenc­szer elsütötte puskáját odaha­za, az udvarán, 9 óráig tartó áristomra ítéltetett. A pusztulás krónikája A históriai adalékok mind azt bizonyítják, nagyon fontos kérdésnek tartották a régi Egerben, hogy a tűz ellen vé­dekezzenek. Kollektív felelős­séggé tették megóvni pusztu­lásától ezt a várost Ám a vö­rös kakas minden vigyázás és őrködés ellenére felröppent a város egére, szorongó félelem­be és rémületbe kergetve az embereket Az első legnagyobb tűzvesze- delem dátuma: 1800. augusztus 23 ... Egyszerre több pontján gyulladt ki a város, mintha gonosz kezek vetettek volna a házakra zsarátnokot „Ilyen pusztulást csak a törökök 1552-i ostroma idézhetett elő — írta a szemtanú krónikás, Gáttáji Gorove László — a vá­rosnak jelesebb része a lán­gok prédájává lón”. Leégett a püspöki rezidencia, a papi szeminárium épülete, az áldo­zó papok háza, a ciszterek temploma, s egész sor épület, legalább 150 ház. A kár, mint ) *♦♦♦•*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ k írták, 324 360 ezüst forintra becsültetett. Alig több mint negyedszá­zaddal később, ugyancsak augusztusban (1827. aug. 2S.) irtózatos tűz pusztította Egert, az utcákon is alig lehetett a nagy melegség miatt állni, s mint az egykori kesergő tudó­sítás hírül adja, végső pusztu­lás fenyegette az egész várost, mint Szodomát és Gommorrát. A város nem pusztult el, de így is minden dísze, s minden ami szép volt benne, e napon hamvaiba temettetett: 100 la­kóház, középület égett oda és 50 borház. 1874. július 3-án, pénteki napon támadt újabb hatalmas tűz a város kellős közepén, a belső piacon — a mai Dobó téren. „A piac közepén — írta néhány nappal ezután cikke­ben az Eger című lap — a hő­ség legalább 40 fokú volt”. Hatásában, pusztító erejé­ben ez a harmadik tűz volt a kisebb, mégis ez adta a gon­dolatot, hogy változtatni kel! az eddigi állapotokon. Kilenc nappal a nagy tűz után — 1874. július 12-én — megala­kították az Egri Tűzoltó Egye­sületet. Nincs messze már a jelentős állomás, fennállásuk 100. esztendejét ünnepelhetik. És a jelenről — egyszerű mondatokban A mai Eger rendezett város és építészetileg egyre rende­zettebbé válik. Modern és kor­szerű épületeket, városnegye­deket építünk — vasbetonból és panelekből. Talán megszűnt volna a tűz fenyegetése? Szó sincs erről, hiszen a veszély- forrásoknak korántsem va­gyunk hiányában, s e fészkek­ből a gondatlanság, felelőtlen­ség ma is égre röppentheti a vörös kakast Ám olyan tűzve- szedelmekről, amelyeket még Breznay Imre, Eger kutatója említhetett, ma már nem be­szélhetünk. Kisebb, apróbb tü­zek lángjai — igaz, nem gyak­ran — még fel-fellobbannak. Eger tűz-statisztikájának ada­tai azonban mindinkább zsu­gorodnak. Tűzoltóink, akár hajdani elődeik, éberen őr­ködnek s munkálkodnak —„a közjóért — becsületből’*. Piros tűzoltóautó száguld az utcán, szirénázva. Az emberek felfigyelnek: „tűz van!” S mennek tovább. Észre sem veszik, amikor a piros autó már visszafelé tart. Hallgat a piros autó szirénája, olyan most, dol- gavégezetten, mint akár­melyik jármű az utcai for­gatagban. Pataky Dezső ■ «■■ai — -----­Mellőzött emberek Beszélgetés dr. Feisthamel Frigyes főorvossal a gyógyult tbc-s betegek munkába helyezésének problémájáról Gtetrii A Geurnió Falusi játékboltok Falvainkhan még másfél—két ♦ Abban az időben, amikor évtizeddel ezelőtt is szükség- \ termelőszövetkezetünk először télén volt a játéküzlet A pa-t kapott üdülési beutalót, a ve- rasztság a városokban és a vá-’zetőség napokig törte a fejét sárokon szerezte be azt a kevés; kit érdemesítsen rá. Hosszas játékot, amennyire a jövedel-i vita után megszületett az el­méből futotta. Az igények ké-J. határozás: utazzék Hévízre S. sőbb gyorsan növekedtek, s ma Balogh Antal. Megszolgálta a már nincs az országban olyan jutalmat, s bizonyára kívánja község, ahol ne árusítanának is öreg csontja a meleg vizet rendszeresen játékot, 240 falu-#— neki dukál, ban pedig önálló játékszaküz-, Maga az elnök vitte a jó let működik. Az igények telje- hírt. S. Balogh Antalt fejés sen azonosak a városival. A közben találta az istállóban- falvakban éppen olyan népsze- Homlokával nekidőlt a tehén rű az elemes kisvasút, vagy a oldalának, meg sem fordult a KRESZ-játék, mint akár Buda-*„jó estét, Antal bátyám !”-ra, pesten. A játékvásár egyik így hát aa elnök hátulról sze- szenzációját - a holdautót - gezte neki a kérdést. Pedig ugyanúgy szétkapkod jak a fal- igen-igen szerette volna látni Valiban, mint az ország barme- az öreg arcát, vajon miféle lyik városában. 1961-ben a érzelmi térkép rajzolódik rá, második ötéves terv első évé- ha meghallja a nagy újságot? ben - a falusi játékforgalom _ Mondja, Antal bátyám — értéké már 39,6 millió forint kezdte ünnepélyesen az elnök volt. 1962-ben ez kereken 45 _ volt már nyaraini? millió forintra emelkedett, a . . , , .... „ ,. ... következő évben - 1963-ban - , f P’^gh ^le mellett tala- pedig már meghaladta az 50 lat «óikul suhant el a kérdés, millió forintot. Az 1964. évi fa-* ~ Micsoda, Jamkam? lusi játékforgalom értéke 56,84 —' Azt kérdeztem; volt- már ftűnió forint »nyaralni? Abbahagyta a fejést, a térde közé szorított sajtárral együtt pöndörödött meg a tengelye körül, laposakat hunyorgó sze­mlében döbbenet tükröződött: Janim, tegnap még semmi ba­jod sem volt.. j — Nyaralni, azt kérdezted? A harmincas években nem is egyszer. Dunántúlon, meg Bé­késben, résaisaratóként.., — Ej, ej — dörgött az elnök. — Komolyan beszélek .Igazi nyaraláson, amikor csak evett, ivott meg a lábát lóbálta. S. Balogh ádámcsutkája te, s fel futikározott, mintha szál­ka akadt volna a torkán. Vég­képp nem értette, mit akarhat az elnök avval a... Micsoda ő? Kisasszony? Vagy csélcsap dologkerülő? Megkergült az elnök? Ugrassa a cimboráját, ne őt! Maga alá igazgatta a sámlit és megint megtámasz­totta homlokával a tehén ol­dalát. Hanem az elnök nem hagyta annyiban a dolgot. — Jól van hát — mondta. —• Készüljön fel. a hét végén SZOCIALISTA társadalmi rendünk alapvető célkitűzései­ből eredő elv, hogy népi de­mokráciánkban a legfőbb érték az ember. Az ember értékét pedig társadalmi hasznossága, munkája határozza meg. Ebből a gondolatmenetből természet­szerűleg következik, hogy ál­lamunk rendkívüli anyagi erő­feszítéseket tesz egészségügyi és szociális intézményeink fenn­tartására, újabb intézmények felállítására, a betegek szaksze­rű, gondos gyógyítására. így fokozatosan teremtődnek meg azok a feltételek, amelyek alap­ján egyes betegségeket —többek között a tbc-t is, mint a „mor­bus hungaricus”-t — felszá­molhatjuk. Bár közismert az a hatalmas megelőző és gyógyító munka, amelyet a tüdőgondo­zók és gyógyintézetek e beteg­ség teljes gyógyítására, vala­mint felszámolása érdekében végeznek, mégis önkéntelenül vetődik fel a kérdés: — Gyógyítható-e teljes egé­szében a tbc, mint „magyar be­tegség” és milyen lehetősége­ik vannak a gyógyult, munka­képes embereknek a munkába való visszatérésére? A választ dr. Feisthamel Fri­gyes, a gyöngyösi tüdőgondozó intézet főorvosa és dr. Túlit Cecília főorvosnő adja meg, akiket rendelőjükben kerestünk fel a tbc-rehabilitációval (mun­kakönnyítés) kapcsolatos ne­hézségek tisztázása miatt MA MAR A KÓRESETEK többségében nem az a problé­ma, hogy meggyógyítható-e a tbc-s beteg, vagy sem, hanem inkább az, hogy gyógyulás után, átmenetileg, vagy huza­mosabb időre tudnak-e számá­ra olyan jellegű munkát bizto­sítani, amelyet egyrészt a visz- szaesés veszélye nélkül, más­részt önmaga és a társadalom számára hasznosan végezhet Népi államunk ezt a jogot és kötelességet az 1961-ben meg­jelent tbc-törvényben lefektet­te és megvalósítását azaz vég- rehajását az egész társadalom kötelességévé tette. Ennek gya­korlati kivitelezése elsősorban a mezőgazdaság területén üt­közik komoly akadályokba. — Hány gyógyult, vagy gyó­gyulófélben lévő tbc-s van a járásban, aki egészségének ve­szélyeztetése nélkül könnyebb fizikai munkára alkalmas len­ne? — A legutóbbi felméréseink alapján 713 tbc-s beteg van a gyöngyösi járás területén nyil­vántartva. Ebből 213 mezőgaz­dasági dolgozó igényel rehabi­utazik Hévízmi Most azután csaknem felbo­rult a sajtár, olyan hirtelen költözött a sámli mögé. — Mit csinálok én? — Utazlik Hévízre, — Én-e? Oszt a nyavalyá­nak! — Nyaralni, érti, nya-ral­ni! Itt a beutalója, fogja! — Egy zöld cédulát nyomott az elnök az (öreg kezébe^ majd faképnél hagyta. Fél óra sem telt eL S. Ba­logh ott téblábolt az elnök sarkában, Hümmögött, sóhaj­tozott, nyögött, krákogott, ki­litációt. Az ipar és a mezőgaz­daság pillanatnyi helyzetét te­kintve, főleg az utóbbinál sú­lyosabbak a problémái;. Ugyan­is a beteg tsz-tagok leszázalé- kolásuk esetén havi 260 forint munkaképtelenségi járadékot kaphatnak, illetve egy-két évi maximális időtartamra a napi fél munkaegység ellenértékét. A mezőgazdaságban az állan­dó könnyebb munka hiányá­ban sokszor kénytelenek nehe­zebbet végezni, ami a betegség kiújulásához vezethet. A beteg­ségből adódó kényszerű tétlen­ség egyesekben indokolatlan munkafóbiát, másokban az el­lenszolgáltatás nélküli jövede­lem a munkaerkölcs megrom­lását eredményezi. A gyógyu­lásban való bizodalom elvesz­tése a mellőzött emberek érze­tét keltve „gyógyíthatatlanná” teszi a kevésbé beteget is. NEMCSAK A BETEG ÜGYE az, hogy meggyógyuljon, hanem egyúttal társadalmi feladat is gyógyulásuk elősegítése. A vá­rosokban és járási székhelyeken közös tbc társadalmi bizottság foglalkozik a gyógyult, vagy munkaképes egyének elhelye­zésével. Munkába állításuk sok esetben fél gyógyulást jelent, nem is beszélve az ezzel járó egyéni és népgazdasági érdek­ről, — fejezte be nyilatkozatát a főorvos. Különösen a mezőgazdaság­ban nehéz a helyzet. Nem könnyű feladat egy-egy terme­lőszövetkezetben átlag 50—60 csökkent munkaképességű ta­got rendszeres, vagy huzamo­sabb ideig tartó kereseti lehe­tőséghez juttani, ahol a mun­kák zöme teljes embert és ener­giát igényel. De azért lehetne kiutat találni. A Népegészség­ügy című folyóirat ez év júli­usi számának a tbc-rehabilitá­cióval foglalkozó cikke közel 120 munkahelyet és lehetőséget sorol fel a mezőgazdaságban, ahol csökkent munkaképességű embereket lehetne foglalkoz­tatni. Tehát van mód és lehe­tőség. Az illetékeseknek na­gyobb gondot kell rá fordíta­niuk. Az egyéni és társadalmi érdekek megfelelő összehango­lásával meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A beteg és idős emberek rendszeres anyagi támogatásának nagy­szerű példáját találjuk az aba- sári Rákóczi Termelőszövetke­zetnél, ahol 77 arra rászoruld tagnak fizetnek havi 150—150 forint járadékkiegészítést. Mintegy 20 katasztrális hold terület füzesítésével tervbe vet­ték egy kosár- és demizsonkö- tő segédüzem kialakítását, ahol 30-40 csökkent munkaképességű tagnak tudnak majd állandó kereseti lehetőséget biztosítani. Remélhetőleg ez az úttörő példa hamarosan több követőre talál a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben és ilyen, vagy ha­sonló segédüzemágak létrehozá­sával nemcsak a tbc-rehabili- tációt, hanem még sok-sok gya­korlati kérdést is meg tehet ol­dani. TERMÉSZETESEN a bete­geknek is mindent el kell kö­vetniük, hogy kellő gyógyulás esetén öntudatos dolgozóhoz il­lő munkamorál kialakításával ismét elfoglalják megbecsült helyüket társadalmunkban. Dr. Sándor József (Kép szöveg nélkül Vie Nnovej hívóval ? — ördögöt behívó? Beutaló? — ráncolta homlokát az elnök. — Felmutatja aa üdülőben, kap érte szobát, meg kasztot. Eszik meg alszik, ennyi az egész. Az öreg kínosan húzogatta a nyakát. Erősen töprengett, mivel vétózhatná meg a pa­rancsot. — Nem mehetek én mégse. Mit szólna a falu? Hogy tán S. Balogh Antalnak öregségi­re elment az esze... Meg az asszony mit szólna!? — Ugyan, ne gyerekesked­ment az irodából, megint be- jen! jött. De az elnök figyelemre — De hát mégis, hogy’ kép- sem méltatta, ezért előrukkolt zeled? .., A legnagyobb do- keservével. logidőben? Meg ki segédkezük — Mondjad már, mi a nehéz- a Szegfűnek, ha borjazik, séget csináljak én ezzel a be- már talán a jövő héten Tucatjával teregette az ép­veket, hogy így. meg úgy, az elnök azonban mindegyikra tudott kontrát. Végül az öreg, teli szíva tüdejét, utolsó ro­hamra indult. — De a nemjóját, hát mit vétettem én! Nem jól végzem a munkámat? Nemi én kelek legkorábban, fekszem legké­sőbb? Miért kell pontosan ne­kem mennem? Elszoktam én már a katonásditól. ne paran­csolgassanak nekem! — Ugyan, ki parancsolgat­na! —■ csapott az asztalra aa elnök, — Azt teszi, amit akar, — Azt mondod, amit aka- rok? — villant meg S. Balogh! szíeme bogara. — Biztos? — Egészen biztos. Pipázhatok a szobásban? — Pipázhat. — A kapun is kiengedne&J ha én úgy akaromi? — Persze. S. Balogh Antalnak nem volt több kérdése. Megvonta a vállát. Ha így áll a dolog^ jól van. Sokat elviselt már ő az életben. — Nem bánom, na — nyug­tázta megnyugodva. — Hanem egyetlen, csak egyetlen kéré­sem volna. Azt mondod, min­dent tehetek, amit akarok. Hát én azt akarom, járd ki nekem, kedves Janikám. hogy egyszer, csak egyetlenegyszer adjanak eltávozást. Hogy ha­zalátogassak. Mert tudod, mé giscsak aggódok a Szegfűért. Meg, na; igaz; tudom én még katonakoromból, mit jelent a „kondérkossat” mellett a kis jó hazai, Csata Ltadft A tűzoltásnak is van törté­nelme, s Egerben e történe- , lem kezdete messzi-messzi időkbe nyúlik vissza. Már a törökök kiűzetése után találni nyomot, amikor is a megsa­nyargatott város lakói a vá­ratlan tűzesetek megakadá­lyozását sürgették, panaszkod­ván, hogy „sem éjjeli, sem nappali vigyázói és istrázsái nincsenek a városnak a gyu- ladás eltávoztatására”. II. Jó­zsef tűzrendészeti pátensét is megelőzően születtek már olyan intézkedések Egerben, amelyek a „Gyuladásnak Meg­akadályozásáról, annak ha- marságos Fel-fedezéséről, a Tűz Gyors El-ótásáról, a Tűz Következéseinek okos Meg­előzéséről” rendelkeztek. Kü­lön „tűz-inspektort” válasz­tottak s a város tanácsának tagjai együttesen is tartottak „Tűz-Tzirkálás”-L Eger ez idő táján — a 18. században is — a faházak vá­rosa volt. Jóllehet, a fából va­ló építkezést kemény parancs­csal megtiltották, s még csak azt sem engedélyezték, hogy a város falain belül a házakat szalmával vagy náddal fed­jék, a tűz veszedelme tovább ra is fenyegette Egert. Érthe­tő hát, hogy az új meg új statútumok, szabályrendele­tek mindig első pontjukban rögzítették, hogy „— a Tűzre Serény Vigyázás Légyen, ah­hoz való Készületek jó Kar­ban legyenek”. A tűzoltás szerszámai a maguk idejében korszerűek voltak: lajtok, ká­dak, abroncsozott hordók, laj­torják, tűzhorgok, vízipuskák, bőrkupák, csáklyák stb. E szerszámokat, eszközöket a cé­hek teremtették elő, s a cé­hek kötelességévé tették ezek javítását, karbantartását is. Maguk a céh-tagok voltak az első tűzoltók, a tanács határo­zata szabta meg, kinek mi a teendője, ha tűz támadna. („Az Harangöntő az Föcsken- dezó mellett lesz...”) Nemegy­szer gyakorlatoztak — mint az egykori feljegyzés rögzíti: ^próbatételt tartsanak az Vízi puskák Kormányzására’* —, hogy ki-ki tudja a dolgát, és ( szerszámok se mondják fel < a szolgálatot A tűz jelzését, akár napja-1 bakban, régente is fontos kö-J telességként szabták, * — azo-1 nal, mihelest eredetit tapasz- j talni látytya, tartozzon magaj vagy más által Ki Kiáltattni, 1 és Lármára bocsáitani.„” Haj 4- j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom