Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-22 / 301. szám

A terv és az intézkedések Mezőgazdasági szakelőadások a füzesabonyi járásban aeRo aáOte* ja az idei télen isme* R.ra» nyen járul hozzá a lakossá* közhasznú és szakmai ismere­teinek bővítéséhez. Az eknäS hetekben 175 előadás megta«- tására kötöttek szerződést • TIT járási szervezetével. Esete az előadások összesen 30 sor»- zatban, főleg a háztáji gazdái* kodás segítését és a falu« la* kosság közismereteinek bő*& tését szolgálják. Egy-egy sorozat 8t-hat adásból áH, és mindegyik aa| illető község tájjellegének, te*** melési arculatának megfelelő­en nyújt hasznos ismereteket egy-egy szakcsoport számára.’ A szakismereteket adó élői adássorozatok között nyúlt»« nyésztési, baromfinevelési, gyümölcstermesztési és maié« szett témák szerepelnek köz­ségenként az illető szakcso­portok, vagy háztáji termelőig érdeklődők számára. Aldebrőn, BesenyOMkm% Füzesabonyban, Kaiban, Ká­polnán és Szihalmon a hely­beli házinyúltenyésztő szak­csoportok tagjai számára szer­veztek előadásokat. A barom­fitenyésztéssel foglalkozó so­rozatok Feldebrő, Mezőszeme- re, Nagyút, Sarud és Tófalu községekben kerülnek somra. A méhészettel foglalkozók szá­mára Kompolton és Porosz­lón, a gyümölcstermelők ré­szére pedig Dormánd, Füzes­abony, Kál, Mezőtárkány, Nagyút, Poroszló, Sarud és Szihalom községekben folyik szakmai tárgyú oktatás, szak­képzett előadók segítségévek Külön előadássorozat lesz a kereskedelemben dolgozók ré­szére Szihalmon és Füzes­abonyban, ezenkívül Besenyő* telken, Dormándon, Kaiban^ Kápolnán és Mezőtárkányban. A közismereti sorozat kereté­ben több hasznos dologgal is­merkednek meg a községekig kői, így a háztartási kisgépek kezelésével, a modern és ízlé­ses lakberendezéssel, a szép- irodalmi könyvek vásárlásá­nak fontosságával ismerked- nek meg a hallgatók. ÍCs, MJf *905 — egy lényegében lezárt* a nehézségekkel együtt is ered­ményes év, a második ötéves terv zárófejezete. Vagy még inább nyitánya már annak a még korszerűbb gazdálkodás­nak, amelyet jövőre, a követ­kező tervidőszak első esztende­jében következetesebben kívá­nunk folytatni és kibontakoz­tatni. S mindehhez néhány olyan ár- és bérpolitikai, vala­mint szociális intézkedés* amelyről hivatalosan is* köz­beszédben is már többször szó esett* és amely nem volt to­vább halasztható. / Röviden ezeket körvonalazza a lapunk vasárnapi számában ismertetett minisztertanácsi határozat a jövő évi népgazda­sági tervről és kapcsolódóan Fock Jenő miniszterelnök-he­lyettesnek* a Politikai Bizott­ság tagjának nyilatkozata azokra az elvekről* amelyek a párt- és kormányszerveket vezették a terv* valamint az említett intézkedések kidolgo­zásakor, t Az Idei év eredményeit számba véve gondoljunk csak a termelékenység kedvező ala­kulására* vagy arra, hogy az ipar nagyobbrészt exportké­pes termékkel teljesítette túl tervét Ami még mindig sok gondot okoz; a nem eléggé a szükségletek szerint fejlődő termelés* ideértve a korszerű­ség, a gyorsabb műszaki fejlő­dés követelményeit, s egyebek között ezzel összefüggésben is a gazdaságosság és a nemzeti jövedelem aránylag lassú nö­vekedése. t Ez már önmagában világos­sá teszi a következő év* sőt sok tekintetben az előttünk ál­ló harmadik ötéves terv jó né­hány igen fontos célkitűzéseit. De mindez önmagában a leg­teljesebb igyekezetei feltéte­lezve sem elegendő. Az ár-"és bérszínvonalat és arányaikat vizsgálva jó néhány olyan mó­dosítás vált már bizonyos ide­je szükségessé* ami nélkül nem lehet a népgazdaság mindnyá­junk által kívánt gyorsabb elő­rehaladását megvalósítani. Csakhogy ezeket az intézkedé­seket éppen a nemzeti jövede­lem nem eléggé erőteljes fej­lődése folytán — nem lehet kizárólag az áHamS háztartás terhére megoldani. További halasztásuk mindenkinek kárt okozna mert mindinkább aka­dályozná a fejlődést. A mezőgazdasági febrSsárt&sá Srak felemelése és ezzel össze­függésben néhány termék fo­gyasztói árának növelése a leg­kézenfekvőbb példa. A mező­gazdasági üzemek jó része má­ig sem tudta megteremteni ön­álló pénzügyi gazdálkodásának feltételeit* így újra meg újra az államkassza, tehát az egész népesség támogatására szorult Ez senkinek sem volt jó. És ez nagyrészt aimak is a következ­ménye* hogy a mezőgazdasági termelői árak elmaradtak a tényleges költségek és m egyéb árakhoz viszonyítva, t nem ösztönözték kellőképpen a termelést Most jó részüket fel­emelik, hogy a többletből, el­sősorban beruházási* amorti­zációs alapot képezhessenek a szövetkezetek önállóbb és ered­ményesebb gazdálkodásuk ér­dekében. A kormány egyidejűleg né­hány* bár igen fontos termék, — hús, húskészítmények, tej­termékek —• fogyasztói árát növelte* hogy a nagyobb tei> hek egy részét áthárítsa a fo­gyasztókra, és a termelőt s fo­gyasztói árakat közelebb hoz­za. Ugyanakkor csökkenti a kellő mennyiségben rendelke­zésre álló és a széles népréte­gek fogyasztásában nagy fon­tosságú zsír és szalonna bolti árát. ii Ez S3 Intézkedés érzékenyen érinti a lakosság különböző ré­tegeit* legkevésbé azonban a kisebb keresetű és sokgyerme­kes családokat. Ugyanakkor az állam ettől függetlenül bizo­nyos rétegek — pedagógusok, ápolónők, művezetők, bizonyos képzettségű szakmunkások, csekély nyugdíjúak stb. — bé­rének* jövedelmének! javításá­ra is határozatot hozott, s a fe­dezet egy részéül a magasabb keresetűek progresszív nyug­díjjáruléka megemelt jövedel­mi adója szolgál. Átmenetileg ez a lehetséges megoldás. Az 1966. évi tervben elhatározott reálbér- és reáljövedelem-eme­lés az új prémiumrendelet és a gazdaság irányítás reformjá­nak szellemében meghozható intézkedések lehetővé teszik majd a jobb munka, s mégin- kább a kiemelkedő teljesítmé­nyek méltányosan magasabb javadalmazását, a továbbra is szükséges merészebb anyagi ösztönzést. És hogy a lakosság, elsősor­ban a kisebb keresetű rétegek más oldalon további, már ma lehetséges könnyítést kapja­nak, olcsóbb lesz némely, első­sorban általuk vásárolt — tex­tiláru, ruházati cikk, cipőára. Közgazdaságilag nézve, ez is lépés egy reálisabb árszínvonal kialkításához. A jövő évben megvalósítan­dó intézkedések nem növelik az állami bevételeket, ellenben elősegítik az egész népgazda­ság fejlődést* amelynek ered­ményei az utolsó forintig visz- szakerülnek a lakossághoz, mindenekelőtt az alacsony ke­resetű rétegekhez. Hz oktatás és a népművelés a Füzesabonyi Járási Tanács ülésének napirendjén Füzesabonyban kedden dél­előtt tartotta idei utolsó ülé­sét a járási tanács. Az egybe­gyűlt tanácstagok előtt Koncz Lajos* a járási tanács vb-el- nökhelyettese tartott beszámo­lót a járás általános- és kö­zépiskoláiban folyó oktató­nevelő munkáról* valamint a népművelési munkatervek tel­jesítésének állásáról. Az isko­lákban folyó munka értékelé­se során elmondotta* hogy az elmúlt évek alatt széles körű társadalmi összefogással sike­rült valóra váltani az iskola- reformról szóló törvény cél­kitűzéseit Több új létesít­ménnyel gazdagodott a járás iskolahálózata, ennek ellenére mégis kevés a tanterem* mivel egy tanteremre még mindig 1,5 tanulócsoport jut A községi tanácsok az elmúlt években községfejlesztési beruházások­ból jelentősen hozzájárultak a művelődésügyi intézményhá­lózat bővítéséhez. Az elmúlt öt év alatt közel hatmillió fo­rintot áldoztak erre a célra. Több óvodát napközi otthont is létesítettek. Az iskolákban folyó tartalmi •munka színvonalának emelke­désévé kapcsolatban Koncz Lajos elmondotta* hogy a kü­lönféle szakmai* politikai és pedagógiai továbbképzések eredményeképpen emelkedett az iskolavezetés színvonala és tovább szilárdult a tantestüle­tek eszmei* politikai* pedagó­giai egysége. Minden iskolá­ban bevezetésre kerül a poli­technikai oktatás* erősödött az iskola és a szülői ház kapcso­lata, az iskolai és a családi nevelés egysége. A járás isko­láiban külön felméréseket ké­szítettek a hátrányos helyzet­ben levő tanulókról, és foko­zott segítségben részesítik őket tanulmányaik folyamán. Szép eredményeket ért eí az utóbbi években a járás úttö­rőmozgalma. Az úttörők nem­csak kulturális és sportvetél­kedőkön, hanem a termelőszö­vetkezetekben társadalmi munkaakciókban is sikeresen vettek részt A járás két gim­náziumának nappali tagoza­tán közel 600, esti levelező ta­gozatán pedig közel 400 hall­gató végzi eredményesen kö­zépiskolai tanulmányait. Az elmúlt öt évben többek között 1200 ismeretterjesztő előadás hangzott él a járás­ban* 1600 felnőtt végezte az általános iskola esti tagozata­it* 250 tsz-tag szerzett szak­munkás-képesítést* és 300 analfabéta sajátította él az írás és olvasás alapjait. Sokat javult a járás könyvtármun­kája, jelenleg 52 ezer kötet könyv áll rendelkezésre* és ma már a lakosság 20 szá­zaléka könyvtári olvasó. A já­rás harmadik ötéves népmű­velési terve továbbra is a la­kosság általános és szakmű­veltségének emelését* az esz­mei-ideológiai nevelést tűzi ki célul. A járási tanács tagjai több hasznos javaslattal egészítet­ték ki a beszámolót, és több jelentős határozatot hoztak a művelődésügyi munka tárgyi feltételeinek javítására. A nép­művelési munka segítségével kapcsolatos határozatok a tár­sadalmi és tömegszervezetek fokozott segítségnyújtására, valamint arra vonatkoznak, hogy a felnőtt lakosság minél nagyobb mértékben vegyen részt a felnőttoktatásban és a termelőszövetkezeti szakmun­kásképzésben. fcs. n Közeledtére szétrebbennek a trécselők, szégyenkezve fogják szaporábbra a lelassított tem­pót. Ha valahol megáll, ha va­lakit figyel: azt mondják, hogy nehéz elviselni. Idegesen talál­gatja ez is, az is, hogy vajon mit akar már megint? Vajon ml nem tetszik az „öregnek”? Az „öreg”; a főnök. A műve­zető. Tartanak tőle. Félelemből, vagy talán másért is? Akár ezért, akár azért: de tekinté­lye van. Vajon miért van te­kintélye egy művezetőnek? A kiváncsi kérdést a minap tettük fél a gyöngyösi Izzó né­hány dolgozójának. <*■> Pampulc Imre m nevem. Semmi esetre sem a kora, vagy éppenséggel a szaktudása miatt tisztelem Tóth Sándort. Egy­idős vagyok vele, s meggyőző­désem: a munkámba aligha tudna beleszólni! Én marósnak tanultam, ő meg esztergályos­nak. Mióta ismerjük egymást* láthatja, hogy értem a dolgom, nem kell biztatnia a munkára. Nem is „hajt” soha. Amit ki­osztanak nékem, mindig elvég­zem ... Mondtam* hogy egyidő­sek vagyunk Sanyival, s a pén­ze sem több mint az enyém. Akár egyenrangúnak is tekint­hetném. Mégis többre tartom nálam: a beosztása fölém emel­i te. Művezető. De nemcsak ezért ; van előttem. Régóta ismerem. Még a tanműhelyből. Tudom, hogy jó szakmunkás volt, ki­váló dolgozóiként hagyta ott a • gépet. Rászolgált a kitüntetés- . re, s bizonyított: magasabban is megállja a helyét. Igazsá­gos, szigorú, rendszerető em­ber. Törekvő, iparkodó termé­szetű: nem akar lemaradni. Ta­nul. Akinek tud, segít... A ■ múltkoriban két gyengébb ké- , pességű fúrós került hozzánk. . Hát mondhatom, hogy szinte naphosszat ott ült a két gye­rek nyakán* s úgy magyará­zott, mutogatott nekik, mintha maga is fúrásnak született vol­na. Rusz Mártom — Én egy lép­. csővel alacsonyabban állok ' mint Tóth Sándor. Csak cso­portvezető vagyok. Közvetlen beosztott. Tóth Sándor a főnö- ! köm... No, nem olyan „nagy­főnök”* hiszen jóval fiatalabb nálam, s mondhatom: inkább baráti kapcsolat van közöttünk. Nem kell félnem tőle. Mégis tekintélye van előttem. Többet tud nálam, szakmailag fejlet­tebb. A III. technikumot vég­zi... Egyébként aligha hiszem, hogy egy is akadna közöttünk* aki ne respektálná. Inkább felülről kap ő kevesebb megbe­csülést, mint amennyit megér­demelne.— Tíz esztendeje dolgos®! gé­pen Csontos Aranka. — Mit mond. — ? — Azok közé tartozom* akik talán a legtöbbet találkoznak nap nap után a művezetővel _ Be tanított munkás vagyok. Ne­kem minden reggel megmond­ják, hogy a műszak végéig mi a dolgom. Minden reggel meg­mutatja a művezető. Aztán pe­dig ellenőrzi, hogy jól csiná­■ lom-e? Ha meg valahol már ' sutt sürgősebb munka akad* hát oda irányít Engem különö­sen gyakran tesznek odébb. i Talán többször is mint máso­kat Lehet, hogy az én képem kevésbé tetszik a művezető­nek? Sokszor gondoltam már • erre is... Sokszor fellobban­• tarn, amikor rám került a sor* ■ amikor újból engem küldtek a festőműhelybe 1.1 Azért nem haragszom ám a művezetőre! Előbb-utóbb belátom, hogy ne­ki van igaza. Rájövök* hogy nem akar rosszat Meg aztán mindig meghallgatja a pana­szomat és ha tud, igyekszik or­vosolni. Jó ember. Becsülete van előttem ... — Mezei Józsefnek mi a vé­leménye? — Tisztelem a művezetőt* mert nemcsak főnök* hanem ember is egyben. És erről so­hasem feledkezik meg! Mindig van hozzám egy-két szava, ér­deklődő kérdése: mit csinálok munka után, hogy élünk oda­haza? Igaz, milyen is lennel nagyképű, dicsekvő, magának- való? Egyidős velem. Még • szakmánk is ugyanaz. Néha meg is kérdezem erről, arról. Mert tudja, elvégzem én nőné, dig a magamét, tudom a dol­gom, ismerem jól a rajzot* a gépet, de hát csak meg ksffl vallanom: Tóth Sándor régeb­bi mestere az esztergának. Neu persze ez nem zárja ki azt* hogy néha vitába szálljak ve­le. Vele: a főnökkel. Én* a3 egykori beállító lakatos. Elmon­dom én mindig, hogyan látóra a feladat megoldását Szól Sa­nyi is. Egyszer nekem van iga­zam, más kor meg neki Így kvittek vagyunk.— Kádár János: — Oj mm** kaptunk a múltkoriban* sen- geteg probléma volt vele. Bár­hogyan is igyekeztünk, a nyolc- van százaléknál nem jutottul*! arrébb! Tóth szaktárs láttái hogy meg van irúndannyfrurit» ban a jóakarat* iparkodunk* végül is elintézte, bogy módo­sítsák a normánkat, végzett munkánk után megkapjuk te százszázalékos bért. Hát ilyen ember a művezetőnk. K3áfl mellettünk, „verekszik)” értünk* Sokra becsülöm ért»—.! — Rosszat nem mondáiv#* művezetőjükről? — Néha rosszat Is najuflaiúft De neki* a szemébe, ö meg vissza. A munka hevében bot nem fordul elő ilyesmi —. ? Am kettőnk között marad. Hamar elfelejtjük. így van ea vend* jen.— t Gfyön! Gyulát Miért van tekintélye a művezetőnek? X földművesszövetkezetek j a kereskedelmi munkán és a > lakosság áruellátásán kívül 1 igen sokrétű és szerteágazó 1 feladatokat látnak el a falvak 1 életében. Kulturális alapjuk- 1 ból évről évre kiállításokat, ’ bemutatókat rendeznek, mű- ; vészeti csoportokat tartanak : fenn, film- és foto-szakkörö- ! két patronálnak és ismeretter- 1 jesztő előadásokat szerveznek. 1 A földművesszövetkezetek Füzesabonyi Járási Központ- ? ■ I m I olaj volt* ilyenkor rávülan- totta szemét az okoSkodára, majd újra belebújt a gépbe, és kereste a hibát. Kovács Miska, a traktoros azonban nem volt ilyen türelmetlen. Először csak a szerelőkulcsot dobta vélet­lennek látszó mozdulattal a bámészkodók bokája mellé, majd amilcor megelégelte a szekálást, gúnyosan rámordult az okvetetlenkedőre: — Gáspár bácsi, ez nem disznóölés. Bízza ezt a gépész­brigádra. Egy másik síránkozóhoz meg így intézte mondókáját: Majd csak lesz valahogy, István bátyám, azért nem bú- vunk az ágy alá. Ahányszor megszólalt, min­dig felcsattant a nevetés, és a célbavett leforrázva hallgatott. Mert Kocsis Gáspár disznó­öléséről még a kisgyermek is hallott. Részeg fővel úgy le­szúrta hízó helyett a fialás előtt lévő kocáját, mint a pinty. Benedek Istvánnak pe­dig még ennél is híresebb tét- i te volt. Ő az ágy alá bújt a tsz-szervezők elől, ahonnan ■ majdnem félholtan húzták ki. Kosszá hónapok huzavonája retem végre megérkezett az öntözőberendezés a szövetke­zetbe. A teherautóról mindjárt a kertészetben rakodtak le, hogy minél hamarébb üzembe helyezhessék, és legalább a kertészetben enyhítsék az aszály pusztítását. A nagy esemény híre gyor­san szétfutott a szövetkezet­ben. Apraja-nagyja jött csu­dáim az esőt csináló gépet* amit a főgépész vett kezelés­be. Átvizsgálta alaposan, az­után két traktoros segítségé­vel megpróbálta beindítani. A gép valóban be is ugrott, ami­kor azonban rászerelték a kútra, nem akarta felkapni a vizet a legerélyesebb biztatás­sá sem. Délelőtt kezdtek a munká­hoz, de már jó délutánra haj­lott az idő, még mindig ered­ménytelennek bizonyult pró­bálkozásuk. — A fene, aki megeszi “ morogtak a bámészkodók, akik nem akartak fogyni. — Csak ráköltjük a temérdek pénzt, még se lesz vizünk. A főgépész, aki már csupa Az elnök is előkerült az iro­dából, hogy megnézze az ön­tözést. — Nem akarja az igaz­ságot? — kérdezte barátságo­san, majd a főgépészt biztatta: — A csatlakozásnál szokott le­vegőt kapni, ott nézzétek meg v vmvmv ^vvpv v^v Tudniillik az agitátorok várat­lanul jöttek, ő meg hirtelenjé­ben rosszul bújt be, és félni lehetett, hogy meglátják a lá­bát az ágy alól kikandikálni. Felesége a nagy beszéd közben ezért huppant le az ágy szélé­re. S mivel az asszony majd egy mázsát nyomott, egyből letört alatta az ágydeszka, amivel kevés híján kinyomta a lelket Benedek Istvánból. — A csipást még most vá­lasztották el a csecstől, mégis milyen pofája van — mar­góit sértődötten a telibe talált fél, amikor magához tért. De a gorombaság kevésnek bizo­nyult a gúny elenében, így hát jobbnak látta az illető ke­reket oldani. még egyszee. Megnézte a főgépész már kétszer is, de most harmadjá­ra nekikezdett Szétszedte a csöveket, új gumibetétet ra­kott oda, utána beindította a motort Előbb remegett a cső. szinte reszketett Pár másod­perc múlva köhögésszerű han­got adott és néhány méterre 1 odább ömleni kezdett a víz az arasznyi csőből. Olyan hihe­tetlennek tűnt most a gyón siker, hogy csak lassan tértek magukhoz. Először Kovács Miska kiáltotta el magát: — Jő napot, jóisten, meg­eredt az eső! Miért éppen ezt mondta, azi maga sem tudta. De jól eseti egy nagyot kiáltani, lerúgni a látni. Segítők is akadták bő­ven. A traktorosok, mint vala­mi parancsnokok, akik ponto­san tudják, mit kell tenni ilyen fontos percben, rövid pa­rancsszavakat osztogattak: „Emeljék meg a csöveket! Most rákattintani.* Az embe­rek izgatottan várták az indu­lást, már nem hitetlenkedtek, elismerő megjegyzés hallat­szott mindenfelől: — Nincs az az ártézi, amelyik így ontaná a vizet Kristálytiszta, inni is lehet belőle •—• mondogatták olyanok is, akik még meg sem ízlelték a mélyre fúrt kút ví­zét. A főgépész beindította a motort Az arcok feléje for­dultak, feszülten várták az eredményt A szórófejekből először vé­kony, ezüstösen csillogó sugár tört elő. Ive gyorsan megtört, a földre hullott, s pici porfel­hőt kavart a homokban. Majd a nyomás egyre távolabb re­pítette a vizet, az ív kinyílott, tíz, tizenöt méternyire, azután még tovább és egyszerre per- metszerűen hullani kezdett a mesterséges eső. A szórófejek körbe indulták, lépésről lépés­re áztatták a szomjas földet. A gyerekek pedig visongva szaladtak a zápor után, oda­ugrottak és kiabáltak: — Éppen olyan, mint az eső! Éljen a gépészbrigád! cipőt és belegázolni a bugybo­rékoló vízbe. A közelben munkálkodók mgsejtették a motor hangjáról, hogy megszületett az ered­mény. Jöttek egymás után felnőtték, gyerekek, csodát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom