Heves Megyei Népújság, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

TILOS A SZERELEM Hogy ki tiltja meg és miért? Erre hamar feleletet kaphat, ha megnézi a december 2-án meg­jelent áj magyar filmvigjátékot, amelyet Rényi Tamás rendezett. GYEREKBETEGSÉGEK Tessék elhinni, kedves felnőttek, nem olyan könnyű és boldog kor­szak a gyerekkor. Állításunkat bi­zonyítandó, hivatkozunk az új szí­nes magyar filmre, amelyben egy kisfiú megérteti és szemléletesen bemutatja Önöknek, mit kell egy gyereknek elviselnie---­HA EZERNYI KLARINÉT Akarja látni, hogyan tett csodát Johann Sebastian Bach a XX. szá­zadban? Akarja látni és hallani e legnépszerűbb csehszlovák zenekaro­kat, tánedaiénekeseket és színészeket? Biztosítsa jegyét szilveszterre az új csehszlovák filmkomédiához! Valóban sok apró kis nyári bo­londságot követnek el az olasz film hősei. Szerelmi kalandok, kedves bohóságok egymásutánja a három történet, kellemes szóra­kozás, s a nyár felidézése jólesöen hat a téli hidegben. MII HÉ Az olvasók közül bi­zonyára többen hívei a jó katandfilmeknek. A FANTOMAS című szí­nes. szélesvásznú fran­cia film bőkezűen nyújt­ja nézőinek a fantasz­tikusnál fantasztikusabb fordulatokat, a meghök­kentő szituációkat. De ezen túl, ami a film fő­erénye, mindezt a sok izgalmat parodisztiku- san dolgozta fel Andre Hunebetle rendező. A modern technika majd­nem valamennyi vívmá­nyát felhasználja célja érdekében. A kettős fő­szerep (Fantomas, a go­nosztevő, és Fandor, a kíváncsi újságíró) alakí­tója a nálunk is népsze­rű Jean Marais. Partne­rei: Myléne Demongeot és Louis de Funés. szamurajhűséq SZÉLESVÁSZNÚ JAPÁN FILMDRÁMA A japánok évszázadokig szinte hermeíikus elzártságban éltek. Életükről, szokásaikról, etikájukról az európai ember még ma is keveset tud, ezért nyújt különleges élményt, ha egy-egy japán film kapesán betekintést nyerünk ebbe az is­meretlen, távoli, egzotikus világba. „Szamuráj hűségé, szamurájbecsület”... ezek a szépen hangzó szavak számunkra csak elvont fogalmak, amelyeket önkéntelenül is valahogy azonosítunk a becsületesség eszméjé­vel. Pedig ez valójában a japán harcos, a szamuráj teljes ki­szolgáltatottságát, vak és lel tétlen engedelmességét jelenti ura iránt, egészen az önként választott halálig. De ezt csak a film megtekintése után értjük meg. „A szamuráj élete az uráé, ezért megtiszteltetés számára, ha uráért meghathat”: ez az alap­törvénye a szamurájhűségnek és ezen alapszik a film cselek­ménye. Egy szamurájcsalád hét nemzedékének véres történe­tében mutatja be a hűbérúr és harcosa embertelen kapcsola­tát, a középkortól kezdődőét» napjainkig. Mert ha formájában meg is változott, de sokakban még ma is él ez a szolgalelkűség. A film cselekménye az 1610-es években kezdődik, amikor az Iikura család egyik őse hűségesküvel kötelezte el magát és valamennyi utódját a főrangú Hori család szolgálatára. És ettől kezdve az Iikurák évszázadokon át nem rendelkeztek többé sa­ját életükkel, se szabadságukkal, se saját akaratukkal. A fogadal­mat tevő szamuráj egyik hadba vonulása alkalmával magára vállalja ura katonai mulasztását, hogy megmentse őt a felelős­ségre vonástól, és harakirit követ el. Ezt követően szemünk előtt sorra megelevenednek a különböző korok különböző generá­cióinak tragikus történetei, amelyek mindegyikében a feudális íöldesúr kegyetlenül visszaél harcosa becsületével és odaadásá­val. Ha a szamurájnak csinos és kívánatos felesége volt, a főúr szemet vetett rá, máskor pedig alattvalójának egyetlen, gyönyö­rű lányát küldte el ajándékba, megvesztegetésül valamelyik be­folyásos miniszterének. Ha pedig valaki elkeseredésében mégis lázadni merészelt, véres terrorral bosszulta meg. A korlátlan hatalommal rendelkező dinasztiák több évszá­zadé» uralma egyszer csak mégis véget ért, de az emberek to­vábbra is magukban hordozták a „szamurájbecsületet”. Ezért volt boldog és büszke az a késői Iikura unoka, aki repülőgépé­vel élő bombaként rázuhant ellenségére, mert élete feláldozá­sával bizonyíthatta: hű alattvalója császárának. És napjaink­ban is nem rabszoigája-e az ősi hagyományoknak az a fiatal tisztviselő, aki főnökei kérésére ráveszi menyasszonyát, hogy egy konkurrens cégtől, amelynek a lány az alkalmazottja, titkos és fontos terveket szerezzen meg. Amikor a lány öngyilkos lesz. csak akkor döbben rá, hogy ugyanazt cselekedte, amit őseik tettek szörnyű szolgaságukban. És évszázadok óta most először, végre feltámad egy Iikurában az ellenállás ösztöne. A film mondanivalóig a feleszmélés, az öntudatra ébredés egy érthetetlen és kegyetlen függőségi viszonyból, amelyben a húbénúr iránti feltétlen hűség és önfeláldozás uralkodott, elnyom­va még az egyéni érzelmeket és egyéni kapcsolatokat is. Az egyes jeleneteiben félelmetesen naturalisztikus alkotást Tadashi Imái rendezte, egyike a legnevesebb, modern, realista japán rendezőknek. Egy tiszta szerelem története című, díjnyer­tes alkotását nálunk is nagy'sikerrel játszották. • Kinnosuke Nakamura színészi bravúrral alakít hét szere­pet a filmben, -hét különböző koni és egyéniségű szamurájt. MORAVIA REGÉNYE FILMEN Pár évvel ezelőtt nagy siker­rel játszották a filmszínházak Az asszony meg a lánya című olasz filmet»- amely Alberto Moravia regényéből készült. A megrázó erejű alkotás emléke­zetes női főszerepét Sophia Lo­ren játszotta. 1966. januárjában ismét meglepetésben részesülnek a Moravia-filmek kedvelői. A közönyösök címmel mutatják be filmszínházaink egy másik regényének filmváltozatát, amely Magyarországon még könyv alakban nem jelent meg. Története a két világháború kö­zötti időben játszódik. Egy csa­lád gazdasági és erkölcsi ha­nyatlását rajzolja meg, amely­ben az édesanya szeretne to­vábbra is Róma legelőkelőbb társaságához tartozni. A film rendezője, Francesco Maselli ragaszkodott a cselek­mény időtartamához. Alkotása felöleli azt a két (kritikus napot, amely alatt a regény is játszó­dik. Nehéz volt a történetet filmre vinnie, mivel az főleg pszichológiai tanulmány; bemu­tatja az egymás megértésére képtelen hősök sorsában a kö­zöny romboló hatását. Mégis, rendező és operatőr (a kitűnő Gianni di Venanzo) az első je­lenettől kezdve megadja azt a légkört, ami megfelel a regény és a film címének. Paulette Goddard játssza az anyát, aki nem akarja tudomá­sul venni, mi történik körülöt­te, és mindenek előtt nem akar öregedni, Claudia Cardinale Carla szerepében úgy tűnik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom