Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
Falusi iskola ' Á falusi iskola megtört, öreg, Roskadt, s bágyadt ablakszemeivel hunyorogva néz a világba. öreg kalapját, a tetőt, mélyen, repedezett homlokába húzta. S amilyen kívül, olyan belül is. Az elmúlás harmóniája. Csonkra faragott padok, a padlódeszkán nyakát töri az egér is, és rácsöppent tinta-tengertől zöldeskék a bicebóca „katedra”. Az osztályban reggeltől estig zeng az ábécé, a kétszerkettő és európahegyés- vízrajza ... Mert térkép is van. Kogutowitz Manó készítette, csak a síkság zöldje már barna, a dombok meg már szinte (Szénfeketék. Falusi iskola. Falusi iskola? Emeletes, vidám piros szí- jnű, üvegpalota. A földszinti foajéból — bocsánat az idegen ^zóért, de a hall sem jobb! — jobbra hosszú folyosó, balra (és szemben a tanári, az igaz- jgatói szoba, a lányok és a fiúk politechnikai munkaterme. Fel a lépcsőn: előadóterem, mögötte a kémiai és fizikai szertár, jobbra ismét folyosó a parkettás osztályokkal — ösz- szesen nyolccal! —, aztán visz- sza le a földszintre, ahol a szárnyon helyezkedik el a korszerű tornaterem, zuhanyozókkal, öltözőkkel, s az orvosi rendelő... Falusi iskola. „Falusi” nevelők. Az egyik osztályban éppen orosz óra, az előadóteremben minden gyerek előtt térkép, friss zölddel a síkságot, mély barnával a hegyeket mutatvül otthonos berendezésével együtt: hatmillió forintért. Adott hozzá a községi tanács ötszázezer forintot, telket — 'egy régi sportpályát! —, s emiatt építtetett két másikat. igénynek megfelelő korszerű iskolát, most lesz a 25. házassági évfordulója és ... — Apu ... két ötöst is kaptam — lelkendezett az ötödikes kislánya, hogy a nagy wmm • í- '-ÍVvS- Z>! ! Víe-j! •r 1V- >’V ^ $y<> '4 * ■ áiíffi Olvasom, hogy Bonnban bemutatták a Kol- berg-ügy című náci filmet, amelyet 1945 után betiltottak, s amelyet Harlan, a hírhedt Jud Süss rendezője „alkotott”. „A Kolberg-ügy kimondottan propagandafilm, amely Harlan antiszemita Jud Süss-ével együtt egyik legégbekiáltóbb példája a művészet prostituálá- sának a III. Birodalomban” — írja ezzel kapcsolatban a The Times... De hát miért mutatják most be ezt a filmet? Állítólag azért, hogy megmutassák, „miként éltek vissza a nácik a filmművészettel”. Óhatatlanul a következő jut az «amber eszébe: kés, kéz, amely döf, hörgés és halál... „Látod, kisfiam, ilyen csúnya az, ha valaki gyilkol!” Kérdés, hogy a gyilkolás technikáját és csúnyaságát eddig nem ismerő fiatal tanítvány valóban a „csúnyaságra” emlékszik-e vissza majd? Bonn szerint: igen. Szerintünk: mit lehet tudni. Hátha nem? Vagy titokban éppen ebben bíznak a film felújítói is?! (—ó) de újat. Két hete, alighogy be-; illetőleg átköltöztek a régi kastélyból, amelynek osztályai, s maga a kastély is alig különbözött ama falusi iskolától* amelynek képét elöljáróban, örömök mellé a mindennapi kicsi se maradjon el. S akinek mindez még nem elég, vagy úgy gondolja, hogy ennyi szerencse nincs is a világon, annak még ideírhatom: most kapott lakást, nevelői lakást az új iskolaépületben, s munkájával igencsak megelégedett a falu vezetősége. A 28 tagú pedagógus tantestület — lényegében számukra sincs már lakáskérdés, s ez nagy szó, mindenki tudja — még kóstolgatja az új iskolát, a tanítás új lehetőségeit, s mivel evés közben jön meg az étvágy: azt várják, mikor hozzák rendbe a régi iskolát, ahová néhány osztályt majd át lebet helyezni... így aztán csak ^egyműszakos” lesz a tanítás, lehet emelni a nevelés, az oktatás, s ennek nyomán a számonkérés mércéjét is. A falusi iskola megtört öreg. Roskadt, éa bágyadt ablakszerűéivel hunyorogva néz a világba, — valahogy így kezdtem ezt a kis beszámolót. Befejezni, hogyan is lehetne legjobban, mint így: falusi iskola, modem és szép. Hatalmas ablakszemeivel, derűsen, vidáman, osalogatóaa kacsintgat bele a világba. Jólesik visszanevetni rál (gyurkó) 1 kontraszként, felvillantani próbáltam. — Öröm tanítani itt. öröm; és lehet — ezt az igazgató mondja, Bőd Ádám, aló alaposan belekerült az isten markába. Most ötven éves, most tanít 25 esztendeje, most kapott keze alá egy minden va.:: A láhyok politechnikai termében villanytűzhely, mosogató, a fiúkéban hatalmas munkaasztalok és szerszám... Szerszám... de annyi, hogy minden barkácsoló szíve fel- csüklik az irigységtől. Verpeléten épült az új isko- Ja. Modem, ízléses, és rendkíf Színhely: (Egy közönséges iroda, ahol ügyeket intéznek el, )ha elintéznek. Az íróasztalon •'akiacsomag, pecsétek, tollak, ;.az íróasztal mögött a hivatal- \nok. Az ügyfél jön.) í, Ügyfél: Jó napot kívánok... I Hivatalnok: Jó napot... Tessék később jönni... Különben %is második emelet kettőbe men- ijen, ez az első emelet négy... * Ügyfél: Sajnos, onnan küldetek ide és sajnos, sok a mun- > kám... Pedig nagyon, de na- \gyón fontos lenne... Tetszik - tudni, a sógorom, aki... 5 Hivatalnok; Mi az, hogy a isógora... Ismerjük már ezt... C Azt hiszi, kérem, hogy mert £ maga valamiféle sógorra hivat- ikozik itt, rögtön kaptákba vágójuk magunkat? Az a világ eleműit, kérem... El. Érti? ' ügyfél: Én nem a sógoromra %hivatkozom, csak ő mondta, {hogy ebben a szobában intézik az ügyemet... Tetszik tudni... Pardon... Kovács vagyok.., Kovács... Hivatalnok: (Figyelni kezd) Milyen nevet mondat a kedves ügyfél? Ügyfél: Kovácsot, kérem . ~., Kovács. És azt szeretném kérni, hogyha lehetne... Hivatalnok: Kovács: Mi az, hogy lehetne ... Miért tetszik így feltenni a kérdést, Kovács elvtárs?... Mi az ügyfelekért vagyunk... s nem ők vannak miértünk... Tessék csak parancsolni ... Miben segíthetek ...? Ügyfél: Igazán kedves tetszett lenni... Már azt hittem, hogy... szóval érti... Annyi minden rosszat hall az embei a bürokráciáról, s nekem nagyon sürgős lenne a dolgom... Hivatalnok: Tessék parancsolni helyet foglalni... (Széket hoz, leporolja, lefújja, lenyomja az ügyfelet) ... Hát miről is van szó, kedves Kovács elvtárs?... Mert, mint mondottam, nálunk az ügyfél a fontos... Mi nem az aktát nézzük, kérem, hanem az akta mögött az embert... Nem, itt nálunk ismeretlen fogalom a bürokrácia... Szóval? Ügyfél: Lenne itt nálam vagy nyolc akta is... Nem tudom, hogyan lehetne elintézni... Ha nem kellene futkosnom szobáról szobára... meg jöjjön visz- sza holnap... vagy a jövő héten... Sürgős lenne, kérem szépen... Hivatalnok: Lárifári... Mindent ide... Nem futkostassuk feleslegesen sem az aktát, sem az ügyfelet... Jelszavunk: gyors pecsételéssel előre a szocializmus építéséért... Tessék ideadni... így ni... Kovács: (Átadta az iratokat.) Igazán boldog vagyok, hogy végre ilyen kellemesen csalódtam a hivatalban... Igazán kedves embernek tetszik lenni. Nem is akarom elhinni, hogy csak így és itt és azonnal. .. Hivatalnok: Hinni a templomban kell, kedves Kovács elvtárs... he ... he ... he ... (Nevet.) Nálunk néhány percig várni... Elnézést, hogy nem tudom megkínálni, de éppen most fogyott el a kávém... Cigarettát talán? (Nyújtja.) Ügyfél: Köszönöm... nagyon kedves... de nem dohányzóm ... Hivatalnok: (Aláír, pecsétel, aláír, pecsétel, fogynak az akták.) Egyetlen pecsét, egyetlen tűnő pillanat és perceket, sorsokat mentünk meg.-. Nem igaz?. i. Aki ezt nem érti, az nem érdemli meg, hogy pecsétet kapjon a kezébe... Nem igaz? Így ni, tessék, készen ts van... Kovács: (Hálálkodva feláll.) Nagyon szépen köszönöm Nem is tudja, milyen boldoggá tett ezzel a gyors ügyintézéssel ... Hivatalnok: Ugyan, kérem, szóra sem érdemes ... Legyen szerencsénk máskor is, kedves Kovács elvtárs! (Feláll és kikíséri az ajtóhoz.) Kezet ráznak. Ügyfél; Még egyszer köszönöm ... Hivatalnok: Semmiség... Kár a köszönetért... Jaj, mutassa csak ezt a papírt, mintha mellé ütöttem volna a pecsétet ... Kovács: (Ijedten nyújtjaJ Tessék... Hivatalnok: Nem ...Jó helyen van. (Hirtelen összevonja a szemét, böngészni kezdi az aktát.) Hogy hívják vnagátf kérem? Ügyfél: Mondtam, kérem ■ 11 Kovácsnak... Hivatalnok: Lajos? Ügyfél: Nem... Gáspár, kérem tisztelettel. Hivatalnok: (Szó nélkül kitépi az ügyfél kezei közül az aktákat.) Ide figyeljen, maga tolakodó fráter!... Jöjjön visz- sza két hét múlva .., Ügyfél: De hát miért?... Mikor ilyen gyorsan elintézte ... Hivatalnok: Miért... miért? Azt hittem, hogy maga a Kovács Lajos elvtárs, a népi ellenőrzéstől ... (egri) Annak rendje-módja szerint folyt a szervezkedés. Nem szenvedtek csorbát a konspiráció szabályai sem, a titkos kapcsolatok kiállták a próbát, az eszmét pedig röplapok terjesztették. A cél: a hatalom átvétele. Az időpontot is kitűnően rögzítették^ hiszen a vezetőségválasztó közgyűlés következett. Csupán az eredmény nem lett az, amire néhá- □yan számítottak. A gyöngyösi Mátra Fehérneműkészítő Ktsz tagságának nagy többsége bizalmat szavazott Bánhidi László elnöknek. Az események azonban nagy port kavartak fel, tanulságot is adhatnak, érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni velük. A titokzatos levél A választás előtt a posta a ktsz több tagjának kézbesített levelet. Minden levélnek azonos tartalma volt, az aláírás is egyezett: önálló, független választási bizottság. Most tekintsünk el a magát bizottságnak nevező, valami érthetetlen dologtól önállónak és függetlennek kikiáltott személy, vagy személyek kilététől, maradjunk a levél szövegénél. Természetesen a levélnek egyetlen célja volt: hangulatot kelteni a ktsz vezetősége és elnöke ellen. Nyilván vádolnia, bocsánat: bírálnia kellett, rámutatni a hibákra, amikből kiderülhet, milyen vezetősége van a „félrevezetett” tagságnak, mert a levél nélkül valószínűleg senki sem tudhat a vezetőség „viselt dolgairól”. Mik is ezek? Idézzünk! „És ne dűljetek be a jelenlegi, pillanatnyi kedveskedéseknek, engedéseknek, kétszínűségnek. Emlékezzetek! Vasárnapi túlórák, normaigazítá- sok, az esetleges késések, egyéb szükséges ügyeik intézése miatti megtorlások.” Tulajdonképpen ez a lényeg. Azaz: a ktsz vezetőségének legfőbb hibája a röpirat szerint, hogy kedvesek, engedékenyek, de ez csak a látszat, hiszen a kétszínűség különben nem illene bele a szövegbe. További hibájuk, hogy kiigazították a normákat, szóvá tették a késéseket, aminek a röplap szerint csak a „szükséges ügyek intézése” az oka. A vádak tulajdonképpen dicséretnek mondhatók. Csupán a zavaros fogalmazás miatt nehéz eligazodni a szavak között. Valami tehát nem stimmel ebben az ügyben. Lássuk, mit mondanak a ktsz tagjai! Mi az, ami fáj? Egy ízben büntetést kapott Farkas Istvánná, mert nem ment be vasárnap délelőtt a műszakba. Otthon családi ünnepséget rendeztek a kisgyerekeknek, ezt nem hagyhatta ott. — Különben nagyon rendes ember az elnök — zárja le a sort. A szabadságának időpontja miatt volt egyszer nézeteltérése az elnökkel Nagy lstvánné- nak. — De semmi kifogásom nincs a vezetők ellen — mondja ő is. Bállá Sándorné sem mondhat rosszat az elnökre, így fejezi ki magát. Említ ugyan egy esetet, amikor valaki egyszer a szalagon hamarabb abbahagyta a munkát, emiatt vitatkozott az elnökkel. Mást nem tud mondani az elnökre. — Gondoljuk, hogy ki írta a levelet, beszéltünk róla a műhelyben. Egyöntetűen elítéljük a levél tartalmát. Király József né így beszélt: — Egyszer elkéstem, akkor megszidott az elnök. De soha nem éreztem, hogy hátrányos helyzetbe kerültem volna a vita miatt Az a levél, az nevetséges volt Mindegy, hogy ki írta. Csalódtam benne. Olyannak ismertem, aki meg meri mondani nyíltan a véleményét Most pedig.. J Amíg a női dolgozók szerint csak férfi lehetett a levél Írója, Ver eb László úgy véli, hogy csak nő lehetett a szerzője, mert a női dolgozókkal foglalkozott Gyenge jellemnek minősíti az íróját. Megmondja azt is, volt ugyan személyi vitája az elnökkel, de ebből kára soha nem származott Amióta a választás megtörtént egészen más a hangulat — Az a baj, hogy sok a nem termelő munkaerő a ktsz-nél, ezen kellene változtatni — állapítja meg Marcsik István, bírálatként. — A másik: a feleségemmel együtt kértem ki a szabadságom, de a tizenhat napból csak tizenkettőt kaptam meg. Abban a levélben pedig volt igazság. Még egy véleményt végül Meccenzoff Ferencet: — Engem úgy ismernek, mint áld mindig megmondja az igazat. Legutóbb ki is használták ezt a tulajdonságomat aztán nem állt mellém senki. Azt mondtam, inkább magamra vállalom a levelet de ne zaklassák a többi dolgozót. Van itt baj. Az idősebb dolgozókat odateszik a szalagra, a fiatalok pedig az irodában lógnak. És a feleségemet sem veszik fel dolgozni, hiába kérem évek óta. Nekem régóta ellentétem van az elnökkel. Megmondtam ezt neki is, nem titok. Árnyékháború A választások előtt tizennégy tagú aktíva kérte ki a ktsz tagjainak a véleményt a vezetőség összetételére vonatkozóan. Az így kapott javaslat és a megválasztott vezetőség csak egyetlen személyben nem egyezik meg, de ez a kivétel nem az elnök. Igaz, a férfiszalag teljes egészében a levélben javasolt listát fogadta el. Itt a közvélemény megismerését Meccenzoff Ferenc látta el. A választáskor a hetvennégy szavazatból tizennyolc volt a nem. Ezeket a tényeket ne elemezzük, mert fölösleges. Nem nehéz a következtetéseket levonni. Nyilvánvaló, hogy néhány személy viselt árnyékháborút a ktsz tagságával. Néhány személy igyekezett hangulatot teremteni, de. csak az egyéni sérelmeket vehették elő, hogy az elnök a munkafegyelem megszilárdításáért küzd, ezt nem lehet hibájául felróni, hiába próbálták meg* és próbálta meg , a levélíró. A meghallgatott személyek mindegyike olyan volt, akiket a levél is említett, mint akikkel csúnyán elbánt az elnök. Az ő véleményük ismert Mi történt tehát? Joga volt-e véleményt mondani a levél írójának? A szocialista demokráciát megsértették-e a szervezkedőle? Formailag nem. Egyenességből, őszinteségből* nyílt kiállásból azonban rosz- szul vizsgázlak. A másik: tulajdonképpen a ktsz jövőjét tették kockára, a nyugodt munkát zavarták meg, a termelést veszélyeztették, tehát saját keresetüket is. Ez pedig nem dicsérhető. A ktsz-ben elégedettek az emberek a jövedelemmel, senki nem szólt a normakarbantartás ellen sem. Jó a hangulat, a munka megy, kár ezt a kiegyensúlyozott állapotot vádaskodással, ellentétek szításával veszélyeztetni. Hiszen kiderült, hogy a magát „önálló* független választási bizottságnak” nevező személy, vagy személyek, senkit sem képviseltek, nem a közösség nyűt szavú harcosai, hanem személyes indulatok sarkallták csak* demagógiái, felelőtlen vagdal- kozás a módszerük. Ha a szocialista demokráciát védjük, az ilyen áldemokratikus módszert is szóvá kell tennünk, ez ellen is fel kell lépnünk. Mert az igazságtól senkinek sem kell félnie, de az igazságot nem lehet elferdíteni sem. G. Molnár Ferenc Palotaforradalom a ktsz-ben
