Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

A PÁRTOKTATÁS AlSYAGÁnOZ A szocialista szemléletmód fejlesztésének néhány kérdése írta: dr. Földi Pál A Központi Bizottság, mint ismeretes, 1965. márciusi ülé­sén elfogadta az időszerű ide­ológiai feladatokról szóló irányelveket. Ez a dokumen­tum hosszú időre szabja meg az ideológiai munka alapvető elveit és fő módszereit. A megyei pártbizottság ha­tározata alapján a járási és városi pártbizottságok, vala­mint a pártszervezetek már többféle összefüggésben fog­lalkoztak az ideológiai irány­elvekkel. Ezek a tanácskozá­sok jelentős mértékben hozzá­járultak az ideológiai munka színvonalának emelkedéséhez. Változatlanul fontos feladat — a Központi Bizottság 1964. de­cemberi határozatával együtt — az ideológiai irányelvek sokoldalú feldolgozása és kö­vetkezetes érvényesítése a szo­cializmus építésének minden területén. A jelen pártoktatási év elő­készítése és beindítása az ide­ológiai irányelvek jegyében történt. A fő figyelmet az ideológiai irányelvek tanulmá­nyozására és hasznosítására fordítjuk. Az időszerű ideoló­giai feladatokról szóló doku­mentum képezi a legfontosabb tananyagot a pártoktatás ke­retében. A pártoktatás egyik alapve­tő rendeltetése: a párt eszmei­politikai irányvonalának meg­felelően a szocialista szemlé­letmód kiszélesítése és elmé­lyítése mind a párttagok, mind pedig a pártonkívüli dolgozó tömegek körében. Mindez lé­nyegében azt jelenti, hogy ta­nítsuk meg az embereket szo­cialista módon élni, dolgozni és gondolkodni I. A szemléletmód alakulására ható tényezők sa szempontjából igen lényeges a konkrét helyzet reális érté­kelése és a dolgozók személyes érdekeltségének biztosítása a társadalom javára végzett munka arányában. Az anyagi jólét rendszeres növekedése kedvező feltétele­ket teremt ahhoz, hogy foko­zódjék a szocialista nevelés hatékonysága. Ez tény. De az ideológiai munka semmivel nem helyetesíthetö. Ezért a társadalmi gazdagság és az em­beri jólét színvonalának eme­lésével párhuzamosan fokozott mértékben gondoskodni kell az ideológiai munka növelésé­ről. A szocializmus építését a kulturális-ideológiai munka te­rületén is meg kell gyorsítani. A szocializmus alapjainak lerakásával a kizsákmányoló osztályokat és a kizsákmányo­lásból fakadó ellentmondáso­kat felszámoltuk. De elszige­telten még léteznek és tevé­kenykednek nálunk ellenséges erők, amelyek főként a gazda­sági és ideológiai élet terüle­tére összpontosítják az erőfeszí­tésüket. Mindezt az imperializ­mus hathatósan segíti. Kifeje­zésre jut ez az úgynevezett fel- lazítási taktikában, pontosab­ban a szocializmus ellen irá­nyuló imperialista aknamun­kában. Erről az osztályharc­ban nem szabad megfeledkez­ni. Nem szorul további magya­rázatra, hogy a szemléletmód alakulását nagyon sok ténye­ző befolyásolja. A legjelentő­sebbek azok az tényezők, ame­lyek pozitív hatást gyakorol­nak az emberek tudatának fejlődésére. A szocialista szem­léletmód fejlesztése érdeké­ben igen fontos a progresszív hatóerők erősítése és a kedve­zőtlenül ható tényezők leküz­dése. Az emberek túlnyomó több­ségének tevékenysége és gon­dolkodásmódja alapjában véve egészségesen fejlődik. Egyre több ember él, dolgozik és gon­dolkodik szocialista módon. A szocialista szemléletmód állan­dóan szélesedik, és szüntelenül mélyül. Ezt a progresszív fej­lődést számos hazai és nemzet­közi tényező befolyásolja. Ezek között többségében olyan tényezők vannak, ame­lyek pozitív módon hatnak a szemléletmód fejlődésére. De hatnak olyan tényezők is, ame­lyek kedvezőtlenül befolyá­solják a szemléletmód alakulá­sát. Mindez igen mély meg­világítást nyer az ideológiai irányelvekben. A szocialista szemléletmód fejlődésének szempontjából a legfontosabb az a körülmény, hogy a párt eszmei-politikai irányvonalának alapján törté­nelmi jelentőségű eredménye­ket értünk el a szocializmus építésében. A VIII. pártkon­gresszus megállapította: befe­jeztük a szocializmus alapjai­nak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptünk. Ez a kö­vetkeztetés lényegében azt Jelenti, hogy hazánkban a po­litikai, a gazdasági és a kultu­rális élet területén a szocializ­mus uralkodik. Eredményesen teljesítjük a szocialista építőmunka fő fel­adatait. A termelési tervek Végrehajtásával párhuzamosan rendszeresen javul a néptöme­gek anyagi és kulturális hely­zete. Az elmúlt évek során je­lentősen növekedett a dolgozó emberek szocialista tudatossá­ga és fokozódott az ideológiai munka iránti érdeklődés. Min­den túlzás nélkül elmondhat­juk: a párt eszmei-politikai irányvonala megértésre és te­vékeny támogatásra talál a dolgozó tömegek körében. Ezt bizonyítják a tények. A szemléletmód alakulását kedvezően befolyásolják a szo­cializmus építésében elért ered­ményeinken túl azok a jelen­tős sikerek, amelyeket a szo­cialista világrendszer országai és a nemzetközi haladás erői az elmúlt időszakban elértek. Az emberek többségének cse­lekedetét és gondolatvilágát áthatja az a történelmi tény, hogy a szocializmus a társada­lom fejlődésének döntő és meghatározó tényezője. Ebből fakad a szocialista biztonság- tudat és a szocializmus legyőz­hetetlenségébe vetett bizalom. A fejlődés egészséges mene­tének és haladó irányának hangsúlyozása mellett nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy az ideológiai munka bizonyos mértékig elmaradt a szocialista társadalom teljes felépítésének követelményeitől, az egyre nö­vekvő igényektől és szükség­letektől. Erre a Központi Bi- •xottság ideológiai irányelvei nagyon határozottan felhív­ják a figyelmet A szocialista szemléletmód fejlődésére kedvezőtlenül ha­tott az ideológiai munka vi­szonylagos lemaradása. Sok helyen a pártszervezetek tevé­kenységében meglehetősen hát­térbe szorult a politikai-ide­ológiai munka. Ezzel kapcso­latban szükséges megjegyezni: feltétlenül helyes, hogy a fő figyelmet a gazdasági építő- munka feladatainak sikeres megoldására fordítjuk. A ha­zánkban folyó osztályharc fő területe változatlanul a szo­cialista gazdaság ütemes és harmonikus fejlesztése. De a szocialista társadalom teljes felépítésének korszaká­ban folyó osztályharc másik fontos területe a kulturális­ideológiai munka. Éppen ezért nem érthetünk egyet azzal a hibás szemlélettel és helytelen gyakorlattal, amely az ideoló­giai munka lebecsülésében, il­letve elhanyagolásában nyil­vánul meg. Az elmúlt évek ta­pasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy helytelenül jártak el azok, akik egyolda­lúan csakis a gazdasági ügyek­kel foglalkoztak, és nem fordí­tottak megfelelő energiát az ideológiai munkára. Ez külö­nösen azokra vonatkozik, akik valamilyen vezető tisztséget töltenek be a gazdasági—társa­dalmi életben. A Központi Bizottság ideoló­giai irányelvei hangsúlyozzák: helytelen vulgáris módon ér­telmezni a gazdasági lét és a társadalmi tudat összefüggé­sét. Nem érthetünk egyet azzal a felfogással, amely sze­rint a lét automatikusan meg­határozza a tudatot Az anyagi lét és a társadal­mi tudat dialektikus kölcsön­hatásban áll egymással. Ez azt jelenti, hogy a kettő kölcsönö­sen feltételezi és áthatja egy­mást. Ebben a dialektikus kölcsönhatásban a meghatá­rozó tényező a gazdasági lét, de ez nem jelenti azt, hogy az anyagi jólét növekedése feltét­lenül és direkt módon maga­sabb szocialista öntudatot ered­ményez. Ha ez így lenne, ak­kor az ideológiai munka telje­sen feleslegessé válna. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy esetenként a rend­szeresen javuló jólét elítélen­dő jellemvonásokat is erősít­het. Egyesek a közvetlen anya­gi előnyök elvéből kiindulva mindenáron magasabb jöve­delemre törekszenek, a hará- csolásban és a pénzszerzésben látják az élet értelmét. Még olyanok is akadnak, akik tisz­tességtelen úton, becsületes emberek rovására jutnak anya­gi előnyökhöz. A kispolgári anyagiasság el­vével szorosan összefügg az anyagi ösztönzés egyoldalú és torz alkalmazása. Az anyagi ösztönzés helyes aikalmazá­II. A szoc*alí§1a szemléletmód lényege és jelüemző vonásai A szocialista szemléletmód fejlődése rendkívül bonyolult folyamat és nem mentes az ellentmondásoktól. Ezek az ellentmondások szorosan ösz- szefüggnek a régi rend ideoló­giai maradványaival és az új viszonyok növekvő követelmé­nyeivel. A régi társadalom káros esz­mei öröksége főként a kispol­gári ideológia formájában él tovább, de kifejezetten bur- zsoá ideológiai áramlatok is lé­teznek. Jellemző példá erre a burzsoá nacionalizmus, amely leginkább nemzeti gőgben és más népek iránti gyűlöletben nyilvánul meg. A nacionaliz­mus teljesen idegen az igaz ha­zaszeretet és a szocialista in­ternacionalizmus magasztos eszméjétől. A szocialista társadalom tel­jes felépítése megköveteli a dolgozó tömegek gondolkodás- módjának sokoldalú fejleszté­sét. Ezzel kapcsolatban szüksé­ges kiemelni: a szocializmus a társadalmi gazdagság és az em­beri jólét társadalma, vala­mint a szocialista öntudattal rendelkező emberek új típusú közössége. A szocialista szemléletmód egyik legfontosabb követel­ménye: a 'szocializmus iránti feltétlen politikai hűség és eszmei következetesség. Ez egyet jelent a párt eszmei-po­litikai irányvonalának elfoga­dásával és végrehajtásával a szocializmus építésének kü­lönböző területén. A vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények kö­zött különösen jelentős a po­litikai hűség és az eszmei kö­vetkezetesség, mert ezek nélkül nem tekinthető senki a szo­cializmus tudatos hívének és a szocialista- építőmunka aktív részesének. A tisztségviselők­nek a szocialista társadalom teljes felépítésére kell mozgó­sítaniuk a dolgozó tömegeket. Olyan helyzetet kell teremte­niük, amelyben a közös célra irányul az emberek alkotó energiája. Enélkül teljesen el­képzelhetetlen a korszerű ve­zetés. Azt lehet tehát mondani, hogy a vezetők — legyenek azok párttagok vagy párton- kívüliek — nem képesek ma­radéktalanul elvégezni a rájuk bízott feladatokat, ha nem ren­delkeznek megfelelő szocialista szemléletmóddal. A vezető tisztségek betölté­sénél a szocialista szemlélet- mód követelményén túl igen jelentős a szakmai hozzáértés és a rátermettség. Megfelelő szakmai tudás és hozzáértés nélkül nem lehetséges eredmé­nyes vezetői munkát végezni. De változatlanul a döntő szem­pont mind a párttag, mind pe­dig a pártonkívüli vezetők te­kintetében a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás. Esetenként tapasztalható, hogy egyesek valamiféle ellen­zéki pozícióból bírálgatnak és mértéktelenül felnagyítják á munka során előforduló hibá­kat. Ezzel kárt okoznak a párt és a szocializmus ügyének. Kétségtelenül könnyebb dolog sértődöttet játszani és a kákán is csomót keresve kívülről bí- rálgatni, mint bonyolult hely­zetekben pontosan eligazodni, a párt politikai irányvonalát al­kotó módon értelmezni és kö­vetkezetesen végrehajtani az élet adott területén. Az alko­tó munka és az aktív tevékeny­ség magában rejti a hiba lehe­tőségét. Nyugodtan kimondhatjuk: teljesen hiba nélkül nemigen lehet dolgozni. Erre vonatkozó­lag Lenin megjegyezte: „Nem az az okos, aki nem követ el Hibát. Ilyen ember nincs és nem is lehet. Az az okos, aki nem követ el nagyon lényeges hibákat, és aki könnyen és gyorsan ki tudja javítani azo­kat.” Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kis tévedés mindig szörnyű nagy hibává válhat, ha valaki ragaszkodik hozzá és nagy fe­neket kerekít neki. Nem az a következetes, aki kitart a té­vedések mellett, hanem az, aki idejében felismeri és gyorsan felszámolja a munkában elkö­vetett hibákat. Napjainkban is nagyon idő­szerűek Lenin szavai: „A hi­bát nyíltan beismerni, okait feltárni, elemezni azt a hely­zetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, milyen eszközökkel lehet a hibát kija­vítani — ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt kö­telességét, így neveli és tanít­ja az osztályt, azután pedig a tömegeket is.” Ezek a lenini el­vek vezérlik a Központi Bi­zottság és a párt egész tevé­kenységét. Főleg ezért sikerült elérni hatalmas eredményeket a szocializmus építésében. A szocialista szemléletmód jellemző vonásai közül ki kell még emelni a korszerűség, a sokoldalúság és az aktivitás kö­vetelményét. Ezek a követel­mények szorosan kapcsolódnak a szocialista társadalom teljes felépítésének feladataihoz. A korszerűség az élet igé­nyeinek és szükségleteinek messzemenő figyelembevéte­lét jelenti. A termelő tevé­kenység és az ideológiai mun­ka korszerűsítése megköveteli a feladatok pontos meghatáro­zását, valamint a kitűzött fel­adatok elérését biztosító mód­szerek gondos kiválasztását. Nyilvánvaló például, hogy az ipari és mezőgazdasági üzemek korszerű irányítása elképzel­hetetlen szocialista közgazda- sági szemlélet nélkül. A szo­cializmus építésének mai sza­kaszában a közgazdasági szem­lélet főleg abban realizálódik, hogy a termelési terveket el­sősorban a "termelékenység emelése és az önköltség csök­kentése útján kell teljesíteni. Tapasztalható a termelékeny­ség és az önköltség összefüggé­seinek egyoldalú, vulgáris ér­telmezése. Egyesek eltúlozzák az anyagi-technikai tényezők szerepét és irreális kívánsá­gokkal állnak elő. Mások vi­szont azt gondolják, hogy a ter­melékenység és az önköltség minden problémáját meg lehet oldani tisztán eszmei ténye­zőkkel, kulturális és ideoló­giai eszközökkel. Természete­sen mind a két véglet helyte­len. A sokoldalúság megköveteli a bonyolult folyamatok és ösz- szefüggések reális felismerését. Ehhez magas fokú marxista— leninista műveltségre és széles körű szakmai tudásra van szükség. Ennek a követelmény­nek még nagyon sokan nem fe­lelnek meg. Az ideológiai munkában pontos különbséget kell tenni a valóságos helyzet és a bonyo­lult valóságot visszatükröző átlagember tudata között. Ez azért U indokolt, mert az emberek jelentős része nem érti eléggé a bonyo­lult összefüggéseket, egyesek a felszínen jelentkező problé­mákat eltúlozzák, ezekből messzemenő következtetéseket vonnak le. Másképpen megfo­galmazva arról van szó, hogy a politikailag tapasztalatlan és ideológiailag képzetlen em­berek tudatában a valóságos helyzet nem mindig tükröző­dik helyesen, az ilyen emberek tudata rendszerint leegyszerű­síti a valóság lényegét, egyol­dalúan eltorzítja a bonyolult folyamatokat. Ebből az követ­kezik, hogy fokozott mérték­ben gondoskodni kell az embe­rek sokoldalú képzéséről és a marxista—leninista műveltség színvonalának emeléséről. Az aktivitás kifejezésre jut a szocialista eszme nyílt hir­detésében és a szocializmus teljes felépítéséért folyó kö­vetkezetes küzdelemben. A szocialista társadalom megte­remtése elképzelhetetlen a dolgozó tömegek tudatos és ak­tív tevékenysége nélkül. Ezért az egyik legfontosabb felada­tunk: a párt vezetésével a nép­tömegek szocialista tudatossá­gának és alkotó tevékenységé­nek szüntelen növelése. III. A szocialista szemléletmód fejlesztésének alaprető elvei és fő módszerei A szocialista szemléletmód fejlesztése szervesen kapcsoló­dik a szocializmus építésében előttünk álló feladatok megol­dásához. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei rámu­tatnak: az ideológiai munka nem öncélú tevékenység, csak az élettel, a társadalmi gyakor­lattal szoros összefüggésben fejlődhet. Ennek megfelelően nagy figyelmet kell fordítani a marxista—leninista elmélet és a szocialista gyakorlat egy­ségének biztosítására. Ezen a területen számos feladat meg­oldása szükséges. Nagyon fon­tos, hogy az elmélet és a gya­korlat egységének szempontjá­ból az illetékes pártszervek rendszeresen dolgozzák fél a helyi tapasztalatokat. A szocialista szemléletmód fejlesztése lényegében egyet jelent a szocializmus politikai, gazdasági és ideológiai rendjé­nek erősítésével. Ennek a módszertani elvnek megfele­lően a szocialista szemléletmód fejlesztése megköveteli, hogy a következő fő területre összpon­tosítsuk az erőfeszítéseket. 1. Erősítsük a szocializmus politikai rendjét. Ezzel kap­csolatban különösen fontos a párt irányításának feltétlen biztosítása és a munkásosztály vezető szerepének növelése. Ezen a területen számos fel­adat megoldása szükséges. Igen lényeges a szociálista alkotmányos rend erősítése, a törvények szigorú betartása. Meg kell szüntetni azt a he­lyenként kialakult gyakorla­tot, amely szerint a törvények azért vannak, hogy legyen mit kijátszani. A törvények és a rendeletek végrehajtásában megfelelő következetességet kell biztosítani. A szocialista demokrácia fej­lesztésének érdekében fontos a demokratikus centralizmus elvének következetes érvénye­sítése, a bürokratikus centra­lizmus megnyilvánulásainak leküzdése, a vezetés színvona­lának emelése és a gazdasági mechanizmus, a gazdasági irá­nyítás rendszerének korszerű­sítése. 2. Erősítsük a szocializmus gazdasági rendjét. Ennek ér­dekében igen lényeges a ter­melési tervek ütemes és har­monikus teljesítése, a termelé­si feladatok sikeres megoldá­sával párhuzamosan a népjó­lét állandó emelése. A társadalmi tulajdon szo­cialista formáit sokoldalúan fejleszteni és tökéletesíteni kell mind az ipar, mind pe­dig a mezőgazdaság vonatkozá­sában. Ezzel együtt igen fon­tos feladat a szocialista mun­kamegosztás fejlesztése, a kooperáció és a specializáció tökéletesítése az ipari és me­zőgazdasági üzemekben egy­aránt A szocialista szemléletmód fejlesztése szempontjából igen lényeges a munka szerinti el­osztás lenini elvének követke­zetes érvényesítése, az anyagi és erkölcsi ösztönzés helyes al­kalmazása, valamint az egyé­ni és társadalmi érdek harmo­nikus egyeztetése. 3. Erősítsük a szocializmus ideológiai rendjét. A Központi Bizóttság ideológiai irányelvei­nek érvényesítése sorén el kell mélyíteni és ki kell széle­síteni a szocialista szemlélet- módot. El kell érni, hogy az emberek egyre mélyebben is­merjék fel a szocializmus adta lehetőségeket, éljenek a de­mokratikus jogaikkal és. telje­sítsék a szocialista kötelessé1 geiket. Követkzetesen meg kell győzni az embereket arróli hogy olyannak vegyék a vilá­got, mint amilyen a valóság­ban. A tudományos tények azt bizonyítják, hogy a valóságban, egységes és végtelen anyagi vi­lág létezik. A túlvilágba veteti hit semmiféle tudományos alappal nem rendelkezik, ellen-1 tétben áll a szocialista szemle1 létmóddal. A szocializmus ideológiai rendjének erősítése megköve1 teli a régi társadalom eszmei örökségének megszüntetését és a kapitalista világ káros ide­ológiai hatásának leküzdését. Különösen veszélyes az úgyne­vezett nyugatimádat, amely főleg az értelmiség és az ifjú­ság egyes rétegeiben tapasztal­ható. Az ideológiai munka so­rán arra kell nevelni az em­bereket, hogy szeressék a szo­cialista hazát és a testvéri or­szágok népeit, legyenek hűek a szocialista internacionaliz­mus magasztos elveihez. Amilyen mértékben megold­juk a szocializmus teljes fel­építésében előttünk álló poli­tikai, gazdasági és ideológiai feladatokat, olyan mértékben segítjük elő a szocialista szem­léletmód fejlődését az élet minden területén. Ebben jelöl­hető meg a szocialista szemlé­letmód fejlesztésével kapcsola­tos teendők és feladatok lé­nyege.

Next

/
Oldalképek
Tartalom