Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

tik Befejeződött az országgyűlés t náziumban is olyan szerepet - kell biztosítani a munkára ne- c velősnek, hogy az itt végzett, de az egyetemre a képeségek, 1 vagy lehetőségek hiányában be nem került fiatal is szak­mát tanulhasson, s beillesz­kedjék az életbe. Az iskolatörvény kifejezet­ten hangsúlyozta a középfokú szakképzés fontosságát Meg kell állapítanunk, hogy nem tudtunk megfelelő gyorsaság- 1 gal elegendő, a népgazdaság ■ számára szükséges szakmai is- , mereteket nyújtó középiskolát , kialakítani. Az újonnan léte- > sült középiskolák zöme is — i amint a többi képviselőtársam . is hangsúlyozta felszólalásá­r ban — főként a középfokú. szakképzés elveinek, hovatar- 1 tozásának tisztázatlansága, va- . lamint anyagi nehézségek mi- . att — általános gimnázium ■ lett is ülésezhetnék akrabban is Elhatározott szándékunk, hogy 1986-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. Kállai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend tapasztalatairól ez* mondotta: A származás szerinti kategori­zálás megszüntetése egészében helyesnek bizonyult De végre­hajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltor­zult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíte­ni, hogy több munkád- és pa­rasztfiatal kerüljön az egyete­mekre. A felvételnél a felké­szültség mellett alaposabban t jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erkölcsi-politikai magatartását, rátermettségét Az egyetemek és főiskolák ok­tatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az egye­temi hallgatók jól elsajátítsák a szakmájukat és a tudomá­nyok alapjait erkölcsi-politikai magatartásuk legyen kifogásta­lan, röviden szólva: egyeteme« ink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket! A munkára nevelés, a kor­szerű ismeretek oktatása, mar­xista—leninista világnézet és a kommunista erkölcs elsajátítá­sa — ezek azok az egymással szoros egységben lévő felada­tok, amelyek hosszú időre meg­szabják nemcsak az iskolai munkát, hanem általában az if­júság nevelését Kállai Gyula foglalkozott a* országgyűlés tevékenységével egyetértett azzal, hogy az országgyűlés ülésezhet­nék többet, gyakrabban is, s sok kérdést amit a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa elé terjesztettek, az or­szággyűlés tárgyalhatott volna meg. Ezáltal a parlament politikai fórumát még jobban hasznosít­hatnák az ország ügyeinek megoldására, politikánk, elkép­zeléseink ismertetésére népsze­rűsítésére. < őmunkánkban, még bírálni való Tudjuk, hogy a szocialista de­mokrácia növekedése a kriti­kai hang erősödésével is együtt jár — folytatta Kállai Gyula. — Ezt rendjén- és helyénvalónak tartjuk. Mi magunk is azt valljuk, hogy van bírálni való a gazdasági építőmunkában, a közéletben, az államappa­rátusban, a kultúra és a sport területén egyaránt. Bátorítjuk dolgozóink egészsé­ges bírálatát, amely szocialista társadalmi rendünk erősítését, munkánk megjavítását szolgál­ja. De vannak még olyan ele­mek társadalmunkban, akik úgy vélik: ha valami személyi változás van más országokban, vagy a nemzetközi helyzetben történik valami, vagy belső életünkben határozunk el re­formokat, ez mind alkalmas arra, hogy fellépjenek, s azt gondolják: ostoba rémhírek terjesztésével gyengítheti szo­cialista rendünket. Növeljük (Folytatás a 3. oldalon) t, ragyogó jövője Is van. Csali :- magukra vethetnek majd, ami- g kor rájönnek, hogy becsaptál! t- őket ^ Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás problémáiról szólt ’’ Hangsúlyozta, hogy a csaknem négy év ta­pasztalatai alapján most tovább kell tökéletesíteni j az oktató—nevelő munkát Végleg le kell küzdenünk a / szakmunkásképzéstől helyen- ként mutatkozó idegenkedést, 1 meg kell szüntetni az íróasztal, meg az egynéhány divatos 7 foglalkozás iránt mutatkozó 1 tülekedést — mondotta. A középiskolák szerepéről így beszélt: A középiskolai oktatás olyan [ befejezett képzést adjon, ami biztosítja a különböző munka­körökben való elhelyezkedé- | süket Még az általános gim­Az orszá^gyűfé többet, gyj ; Miután a szakmai jellegű- középiskolával kapcsolatos vi­tás kérdéseket tisztáztuk, a középiskolákra fordítha­tó anyagi erőforrásainkat | a jövőben elsősorban a , szakiskolák számának gya­[ rapítására kell felhasznál­nunk. 1 Sajnos, az iparitanuló-isko- lák iránt még mindig nem ’ elég nagy az érdeklődés, hol- ' ott a szakmunkásképzésnek a : jövőben is változatlanul ez a fő útja és formája. Az iskola- reform meg akarta könnyíteni a fiatal szakmunkások számá­ra a középfokú általános mű­veltség megszerzését, ezért előírta: lehetővé kell tenni, hogy rövid idő, lehetőleg 2 év alatt, középiskolai végzettsé­get is szerezhessenek, akik iparitanuló-iskolába jártak. Csak elmarasztalni lehet a Munkaügyi- és a Művelődés- ügyi Minisztériumot amiatt, hogy a törvénynek ezt a ren­delkezését nagyon késedelme­sen valósították meg. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az utolsó években néhány szak­mában, az iparitanuló-iskolák- ba nem jelentkeztek annyian, mint amennyien felvehetők lettek volna. Most azonban ez az akadály is elhárult: a kö­zépiskolai oktatásról a Minisz­tertanács ülésén megvitatott és az Elnöki Tanácsnak elfo­gadásra ajánlott törvényerejű rendelettervezet biztosítja a végzett ipari tanulók középis­kolai továbbtanulásának lehe­tőségét. Az a szülő, aki gyer­mekének szakmát is, meg kö­zépiskolai végzettséget is óhajt adni, elérheti, ha iparitanuló­iskolába járatja. Reméljük, ez is előmozdítja, hogy az általá­nos iskolát végzettek többsége szakmát tanuljon. A szónok ezután a tanköny­vek tartalmát bírálta, majd el­ismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ez­után a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette: Gazdasági építi a közéletben van Hangsúlyozta, hogy vélemé­nye szerint az országgyűlés bi­zottságai is — élve az alkot­mányban és a házszabályzat­ban rögzített jogaikkal — aktí­vabb és kezdeményezőbb sze­repet vállalhatnának magukra, s mind az országgyűlés, mind a kormány számára fontos po­litikai, gazdasági és kulturális kérdésekben javaslatokat dol­gozhatnának ki. Ugyanakkor az országgyűlés munkájában a de­mokratizmus új vonásaként je- lentkezik körülbelül két éve, hogy az ülésen elhangzó min­deneién véleményt, javaslatot, elgondolást alaposan megvizs­gálnak, s a kormány elé ter­jesztik. i A kormány a képviselők ja- 1 vaslatai alapján sok fontos ■ kérdést megvizsgált és rende­zett — mondotta, majd kijelen- ' tette, hogy a kormány több i más, az országgyűlésen felve- 1 tett javaslatot is helyesnek is- i mert el. Ezek megvalósításáról i a következő tervidőszakban 1 gondoskodnak, mivel végrehaj- i tásuk hosszabb időt és nagyobb anyagi befektetést igényei. Több jelenség arra mutat, hogy társadalmunk egyes réte­geiben erősödik az anyagiasság szelleme. Vannak, akik a kö­zösség javára végzett becsüle­tes munka helyett, életük ér­telmét és célját a szerzésben, sőt a harácsolásban látják. Elítéljük azokat, akik tisz­tességtelenül jutnak nagy jövedelemhez. — Legyen szó az orvosetikai rendelkezéseket megsértő egyik-másik orvosról, vagy spekuláló magánkisiparosróí, magánkereskedőről, külföldön túrázó és csempésző sportoló­ról. Ezek a kevesek a becsüle­tesen dolgozó és élő szakmabeli társaikat is rossz színben tün­tetik fel. Erősebb ellenőrzéssel biztosí­tani kell, hogy az ilyen esetek szűnjenek meg, ne válthassa­nak ki a dolgozók széles réte­geiben megütközést, ne okoz­zanak erkölcsi kárt Ha pedig törvénybe ütköző cselekmény­ről van szó, bíróságaink tör­vényeink értelmében 'szabják ki azt az ítéletet, amely meg­felel a tisztességes dolgozó em­berek igazságérzetének és amely visszatérítteti a közös­ségnek mindazt, amit jogtala­nul elvettek tőle. A legfontosabbnak azt tart­juk, hogy mindenütt biztosít­sák a jogok és a kötelezettségek egységét, s hogy a szocialista elosztás elvének megfelelően az részesüljön nagyobb arányban a javakból, aki létrehozásukért a legtöbbet tette, aki többet és jobban dolgozott Társadalmunkat erősen fog­lalkoztatja a laká^-kérdés. Ál­lamunk nagy erőfeszítéseket tesz a lakások számának növe­lésére. A második ötéves terv időszakában várhatóan 280 000 lakás épül. Ennek ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles tömegek lakásviszonyai csak lassan javulnak. Ez a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segít­sünk, amíg pártunk és kormá­nyunk 15 éves lakásépítési programjának megvalósításával a kérdést véglegesen megold­juk Ezt segíti az építőipar to­vábbi gépesítése és a lakásépí­tés korszerűsítése. Ennek kere­tében Budapesten megkezdte ter­melését az első, a Szovjet­unióból vásárolt házgyár. A következő öt évben az or­szág különböző körzeteiben további házgyárakat épí­tünk. elismeri: nálunk politikai légkör Helyeseljük bíróságainknak és belügyi szerveinknek azt a : gyakorlatát, hogy az ilyen üz- : letelőktől és csempészektől, az ; egyéb büntetés mellett mégha- : tározott időre megvonják a : külföldre utazás jogát. i A megélénkült turistaforga- : lom nagyobb lehetőséget ad a tőkés országok bizonyos körei­nek arra, hogy állampolgára­inkat disszidálásra csábítsák. Ma már ők Is kénytelenek el­ismerni, hogy nálunk nyílt, szabad és egészséges a politi­kai légkör, ezért most már nem politikai érvekkel, ha­nem gazdasági előnyök ígérge­tésével próbálnak kintmara- dásra bírni főként szakembe­reket, tudományos dolgozókat. Sajnos, akadnak könnyen csá- : bítható, kevésbé állhatatos és . kevésbé hazaszerető elemek, j akik kapnak az alkalmon. ] mert úgy vélik, hogy ahol szó- , lesebb és hosszabb az autó, ott j az ő hazájuk. . A disszidáltak száma a láb- . ra kapott híresztelésekkel ] szemben lényegesen keve- ] sebb, nyugatra utazott állam- { polgárainknak kevesebb mint ( Eél százaléka. A kiutazók túl- } nyomó nagy többsége élmé- ] nyékben és tapasztalatokban ] gazdagodva visszatér, mert < tudja, hogy ez az ország a ha- < zája: mert szívében és leiké- f ben magyar, a szocializmus hí- j ve és az is akar maradni, mert meggyőződött arról, hogy , ez a rendszer az övé! Akik j meg disszidáltak? ök majd ; ezután döbbenek rá arra, hogy \ annak a társadalmi rendnek, x amelybe úgy kívánkoztak, jól- \ lehet volt fényes múltja és van t még valamelyes jelene, de ; nincs jövője! A mi szocialista | rendünknek pedig nemcsak t hősi múltja és szép jelene, de j- Ezek az Intézkedések csak ke­- vés eredménnyel jártak. Az ipari készletek értckcsí- * tése vontatottan halad, mi­! vei jelentős részük nem­csak a készlettel rendelke­ző vállalatnál, hanem má- 7 sutt is felesleges, j Emellett az idei év ipari ter­meléséből is bizonyos rész a \ készleteket gyarapította. A felesleges készletek kelet­kezésének megakadályozására ’ minden üzemnél és vállalatnál " teljes következetességgel kell érvényt szerezni annak a ha­tározatnak, hogy csak olyan > termékeket állítsanak elő, ami- ■ re bel- és külföldi fogyasztás- ; ban igény és — főként — meg- ‘ rendelés van. Ezért tovább kell haladni a gyártmányfejlesztés­ben, a termékek műszaki és minőségi mutatóinak javításá­ban is — mondotta a szónok. A párt vezetése és a kor­mány most gazdaságirányítási rendszerünk kritikai felülvizs­gálatával és megrefomálásával foglalkozik. Ennek az az alap­vető oka, hogy a szocializmus termelőerői túlnőtték a régeb­ben kialakult vezetési, irányí­tási elveket és módszereket. Nálunk lényegében még 1948—49-ben alakultak ki a gazdaságirányítási módszerek és a tervezési rend alapjai. A készülő reform egyik fő vonása: a szocialista gazdaság­ban is ható értéktörvény tuda­tosabb alkalmazása az iránfí- tásban. Ezzel együtt szigorúb­ban a tudomány alapjára kell helyezni a népgazdasági terve­zést, növelni kell a vállalatok önállóságát, beleértve ebbe az üzemi demokrácia további fej­lesztését; tovább kell fokozni a dolgozók anyagi érdekeltsé­gét a termelésben. őfensége miatt : kárba Társadalmunkban még vannak maradványai saját kapitalista múltunknak is. Mindezek mel­lett a szocialista építőmunka során jelentkező és időben le nem küzdött nehézségek is ki­termelnek antiszocialista társa­dalmi jelenségeket. Ezért állandóan tanulmá­nyoznunk kell társadalmunk ál­lapotát. Nyíltan szóvá kell ten­ni és a nép szocialista többsé­gére támaszkodva meg kell szüntetni a nem kívánatos je­lenségeket. Már a külföld is i nyílt, szabad a | Addig is azonban, amíg az állami, szövetkezeti és magán­erőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen kell alkalmazni az érvényben levő lakáskiuta­lási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen megsértik. Teljesen jo­gosan hangzik el a bírálat, hogy míg nagyon sokan évekig kénytelenek várni jogos igé­nyük kielégítésére, addig elő­fordul, hogy olyanok jutnak ingyen állami lakáshoz, akik autó helyett lakást vehettek volna inkább, s általában meg­felelő anyagi erővel rendel­keznek ahhoz, hogy saját költ­ségükön teremtsék meg ma­guknak az otthont. A kérelme­zők szociális körülményeit — mindenekelőtt a többgyerme­kes családok igényeit — a la­káselosztás jelenlegi rendsze­rében is sokkal jobban figye­lembe kell venni. Kállai Gyula ezután a turista- forgalom növekedéséről szólt, s azt jó dolognak nevezte, majd megemlítette, hogy egyes nyugati országokból turistának álcázott kémek, ügynökök és embercsempészek is érkeznek hozzánk. Ezek visszaélnek ven­dégszeretetünkkel. Megmond­hatjuk: aki népköztársaságunk államrendjét megsérti, nem kerülheti el méltó büntetését. Akadnak olyan utazók, akik nem földrajzi és kulturális is­mereteiket gyarapítják, hanem üzletelnek, üzérkednek, csem­pésznek és ezzel rontják a né­pek közeledését és barátságát szolgáló turizmus jó hírnevét. 1965-ben — megfelelő álla­mi szerveink — közel há­romezer személy ellen vol­tak kénytelenek eljárást indítani vám- és deviza- bűntett miatt. cialista építésünk és gazdálkc dásunk állandó jellegű köve telménye. Bár a létszámgazdálkodá javult, hibának tartjuk, hog nem ősökként megfelelő méi tékben az adminisztratív al kalmazottak aránya. Határc zott álláspontunk: a termel tevékenység szervezésében, gazdasági vezetésben nélkü lözhetetlen ügyviteli, admi nisztrációs munkát jobba: képzett, egyszerűbben és job ban dolgozó, létszámában ki sebb apparátussal kell elvé gezni. Üzemeinkben még mindli nem eléggé egyenletes a tér melés, olykor akadozik a: üzemen belüli szállítás, a koo peráció, az anyagellátás. erői túlnőttek i módszereken kenység bizonyos gyengeségei­re is rámutattak: nincs méj meg a kellő összhang a fo­gyasztói szükségletek és a ter­melés között. Ezért a jövőber a fogyasztási cikkeket gyárid vállalatoknál — különösen t ruházati iparban — az igénye­ket és változásokat jobban fi­gyelembe kell venni: korszeré alapanyagokból és gyártási el­járással több divatos termékei kell előállítani, hogy az üzle­tekben a fogyasztók azt talál­ják, amit keresnek, amit szíve­sen, hamar megvásárolnak. A Központi Bizottság de­cemberi határozata alapjár intézkedések történtek az el­fekvő ipari készletek haszno­sítására és az Indokolatlan készletnövekedés megállítására. felháborító feleli anyagok vésznél szereink kritikai felülvizsgála­tát. Most folyik a munka ne­hezebb része: a megfelelő mó­dosító javaslatok kidolgozása. A javaslatokat hamarosan megtárgyalja pártunk Közpon­ti Bizottsága, s az ott folyta­tott vita alapján kialakuló konkrét javaslatokat döntés előtt széles körben vitára bo­csátjuk, s az országgyűlés elé terjesztjük. Kállai Gyula a továbbiak­ban arról szólt, hogy a készülő reformot sokan valamiféle cso­daszernek tekintik, amíg a változások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka meg­javítására. j Különösen felháborító, ami­kor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, fele­lőtlensége miatt kárbavesz- nck értékes anyagok, vagy gondatlanság, lustaság, nemtörődömség következté­ben bekövetkezett minősé­gi hibák miatt nem lehet eladni, illetve olcsóbban kell eladni olyan termékeket, amelyeknek egyébként gondos kivitelezés esetén mind bel-, mind pedig külföldön jó piacuk van. Szinte általános jelenség, hogy a nagy építkezéseken po­csékolják a drága anyagokat, s alig van olyan építkezés, ahol ne kellene utólag renge­teg hibát javítgatni — mon­dotta a szónok és megemlített néhány vállalatot, amelyek hanyagul dolgoznak, majd így folytatta: zeti egysége yre építeni lehet Kállai Gyula a közvéleményt foglalkoztató néhány társadal­mi kérdésről is beszélt, s ki­emelte, hogy népünk szocialista nemzeti egysege már olyan erős bá­zis, amelyre egész további tevékenységünket építeni lehet és kell is. Felhívta a figyelmet, hogy el­lenségeink a fellazítási taktika keretében nagy aktivitást fejte­nek ki. Kifinomult, ravasz esz­közökkel törekszenek a polgári életfelfogás, a kapitalista rend, a közösségellenes szemlélet és magatartás népszerű* í tésére, szovjetellenes, kommunistaelle- nes rágalmak terjesztéséi«. (Folytatás az 1. oldalról.) Mindenekelőtt azt a szemléletet kell vég­leg leküzdeni, amely az 1965-ös esztendőt valamifé­le kényszerszülte „takaré­kossági évnek” tekinti. Ez nem így van! A Központi Bizottság decemberi hatá­rosai»* nem egy évre szól­nak. A. takarékosság, a korszerűbb 4s jobb minőség, a megrende- ések alapján felmért szükség­étre való termelés, a szilárd munkafegyelem, a műszakilag megalapozott normák rendben tartása, a termelékenység fo­kozása, a hatékony gazdasági munka nem csupán egy évre »óló feladat, hanem egész szo­A szocializmus a régi vezetési A munka- és az üzemszer­vezésben még nem haladtunk kellőképpen előre, pedig a termelékenység emelésének itt vannak a további, igazi nagy eredményeket Ígérő lehetősé­gei. Az idén a belkereskedelem 13 árengedményes ruházati és vegyesiparcikk kiárusítást ren­dezett. Az eredeti áraiéhoz ké­pest egymilliárd forinttal ol­csóbban vásárolt a lakosság. Dolgozóink politikai érettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sokan megkérdezték, a népgazdaságnak nem szárma­zik-e kára a kiárusításokból? A kiárusítások haszna, hogy csökkentették a készleteket és raktárterületet is felszabadítot­tak, de kétségtelen, hogy ebben a termelő és értékelő tévé- 1 Egyes emberek értékes A tervezett reformok nem elsősorban gazdaságpolitikánk céljaiban, hanem annak mód­szereiben jelentenek változást. E reform segítségével jobb, eredményesebb uta­kat keresünk gazdaságpoli­tikai céljaink eléréséhez, s ezzel a szocialista társadalmi rend további erősítését, teljes felépítését szolgáljuk. A szocializmus nyugati bírá­lói árgus szemekkel figyelik a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését Igyekeznek a maguk szája íze szerint magya­rázni, s a kapitalizmus védel­mében ebből is politikai tőkét : szeretnének kovácsolni. A New York Times október 5,-i , száma egyenesen arról ír, hogy a Szovjetunióban és a kelet­európai szocialista tömb orszá­gaiban a „kapitalisták néküli kapitalizmust” vezetik be — bizonyos mértékkel. Mit mondhatunk erre? Ná- hik van kapitalizmus, náluk vannak kapitalisták, valósítsák meg ők a saját ötletüket. A szocialista országokban a j kapitalizmus visszaállítása- ( ra se kapitalistákkal, se ka- ( pitalisták nélkül nincs töb- ( bé lehetőség, s ahogyan a dolgozó tömegek véleményét ismerjük, erre 1 nincs is igényük. < A reformok kidolgozásának i első, jelentős szakasza befe- i jeződött Több mint száz tu- 1 dós, állami- és pártiunkéioná- < rius, vállalati és üzemi igazga- i tó segítségével elvégezték je- 1 lenlegi gazdaságvezetési mód- 1 Népünk nem; erős bázis, amel] A kormány határozottan el­ítéli a felelőtlenséget, a ha- i Öyagságot és felszólítja az ősz- : toes gazdasági vezetőket: intéz- < fedjenek a hanyagság, a laza- bég felszámolására, és a vétke­seket vonják felelősségre. Meg- fcyőződésem, hogy ha szigo­nyán járunk el a rendbontók­kal, a károkozókkal szemben, fez a dolgozó tömegek elismeré- 1 bével és helyeslésével találko- j Ük.-----------—— !

Next

/
Oldalképek
Tartalom