Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-09 / 264. szám

Ez évben idejekorán kerül­het le a földről a termés. Nem akadályozza a betakarítást a tengelyig érő sár, a mostoha időjárás. A mezőgazdasági üze­mek túlnyomó többsége az el­múlt hetekben ki is használta a jó időt, és úgy szervezte a munkát, hogy a nagy őszi be­takarítás idejében befejeződ­hessen. Az idén sikerült úgy végez­ni a vetést is, hogy november elsejére a földbe kerüljön a búza. Jelenleg a kukoricatörés, a szüret, a mélyszántás elvég­zése ad még munkát a szövet­kezeti gazdáknak. Máskor to­vább húzódott a cukorrépa be­takarítása is, de az idén a kedvező szállítási viszonyok és a helye? munkaszervezés kö­vetkeztében a legtöbb helyen már a szállítással is végeztek. Érdemes azonban szólni né­hány olyan kérdésről, amelyek a betakarítás helytelen értel­mezéséből adódnak. Egyes gaz­daságok, szövetkezeti vezetők ugyanis úgy értelmezik a be­takarítást, annak befejezését, hogy az véget ér a termények hazaszállításával. Azzal már keveset törődnek, hogy a ku­koricaszár százhold szómra lá­bon áll, vagy ha ki is vágták, ott van még mindig a határ­ban. Sok helyen található még a határban répalevél-kupac, más egyébb hulladék, amelyek a betakarított terményekhez tartoznak. — Erre most nincs idő — válaszolta a füzesabonyi járás­ban az egyik szövetkezeti el­nök, amikor a napokban szóvá tettük előtte a dolgot. A probléma altkor jelentke­zik csak, amikor a kukorica, vagy a cukorrépa helyét szán­tani akarják, de nem lehet a rajta levő szár, vagy levélku­pacok miatt­Számos szövetkezetben, így Hevesen, Füzesabonyban, Szaj- lán, Dorm '.ndon, Tenken, az úgynevezett „komplex” beta­karítás módszerét választották, amelynek lényege, hogy a táb­láról leszállították a terményt, a melléktermékeket, méghozzá egy időben, és ezt követően hozzáláttak a szántáshoz is. Őszi betakarítás Azoknak a szövetkezeteknek van igazuk, amelyek úgy tart­ják, hogy a betakarítás a tábla teljes szabaddá tételével, illet­ve annak fölszántásával ér vé­get. Az őszi betakarítási ver­senyben csak azok á szövetke­zetek jelenthetik, hogy végez­tek a betakarítással, amelyek nemcsak a betakarítás egy ré­szét végezték el, hanem azzal egyidőben a járulékos munká­kat is. Azok a gazdaságok, amelyek úgy szervezték a munkát, hogy a kukorica törésével egy idő­ben a szár is lekerüljön a föl­dekről, kétszeresen jól jártak. Először azért, mert szabaddá tették földjeiket a további mun­kák előtt, másrészt, mert az idejekorán letakarított szár kitűnően alkalmas silózásra és így nagy mennyiségű, jó minő­ségű téli takarmányhoz jutot­tak. A félig végzett betakarítás ugyanolyan félmunka, mint a felszántott, de le nem zárt ta­laj. Ha a naptárra nézünk, nincs okunk aggodalomra. Ahol le­hordták a terményt a földek­ről, de még hátra van a teljes betakarítás, még pótolhatják a mulasztást. Az elkövetkezendő néhány hét, reméljük, alkal­mas lesz a még elmaradt mun­kák pótlására. Nem lehet az őszi munkák­ról. tennivalókról anélkül be­szélni, hogy ne hangsúlyoz­nánk a mélyszántás fontossá­gát. E szavakat nem sürgetés­nek, noszogatásnak szánjuk, hiszen a mezőgazdasági üzemek irányítói lassan munkájuk mestereivé válnak, megtanul­ják a modem szövetkezeti irá- rányítás csinját-binját, nanem inkább emlékeztetőül azok szá­mára, akik most más tenniva­lókkal foglalatoskodnak. Alvad­nak ugyan olyan nézetek, hogy az utóbbi hetek csapadék­szegénysége miatt az erősen kiszáradt, talajt most nem is érdemes felszántani, várni kell az esőt, a könnyebb munkát. Ebben a számításban ott a hi­ba, hogy a szántanivaló még sok, és ha a szántással heteket várnak a gazdaságok, akkor később a kemény tél, a hó mi­att nem dolgozhatnak majd a gépek­Felesleges' arról szólni, hogy a mélyszántásnak milyen elő­nyei vannak, hogy milyen előnyben vannak azok a szö­vetkezetek, amelyek minden talpalatnyi földet még ősszel felszántanak és így várják a fl gabonavetés A mezőgazdasági termelő­üzemek legfontosabb teendői közé tartozik most az őszi ka­lászosok védelme: azokon a te­rületeken, ahol vetés előtt nem fertőtlenítették a talajt, na­gyobb arányú csócsárló- és mocskospajor-fertőzésre kell számítani. , Ahol a csócsárló és a külön­böző fejletiségű mocskospajor együttesen található, a. hol- dankint számított 2,5—3 kilo­gramm Hungária DL 40-es per­metezőszer, vagy 1,5—2 kilo­gramm Lard-tox DL permete­zőszer bizonyul a leghatáso­sabbnak. Rendkívül fontos, hogy a figyelőszolgálatot min­denütt szervezzék meg, s a.fer- tőzés észlelése esetén azonnal kezdjék meg a védekezést. Kertészek (L. Elekes Éva tudósítótól): A Városi Művelődési Házban megalakult a kertészeti szak­kör. A városnak nagy múltra visszatekintő kiválóan dolgozó kertészeti vállalata van. A ter­melőszövetkezeteknek is van­nak virágkertész üzemegységei és sok a magánkertész. De na­gyon sokan vannak olyanok is, akiknek szórakozást jelent a foglalkozás. Sőt egyesek hobby­ja a kaktusz-gyűjtés. Hogy mi­lyen mértékben, az a szakkör tavaszt. Mégis fel kell hívnunk a figyelmet a szántásra, hiszen a járásoktól kapott jelentések arról adnak számot, hogy ez az emlékeztető egyáltalán nem indokolatlan­Az őszi betakarítás hatalmas erőfeszítés elé állítja a gazda­ságokat, azok vezetőit, de ma­gukat a dolgozó tagokat is. Az eddigi eredmények biztatóak, és remény van arra, hogy pa­rasztságunk az év végére je­lesre vizsgázik szorgalomból, iparkodásból. (Sz. I.) eh védelmében A figyelőszolgálatot ellá­tó személyek egyúttal ered­ményesen védekezhetnek a mezei pocok ellen is, ameny- nyiben az ellenőrző munkájuk során pocokirtó szert visznek magukkal, s az utak, árokpar­tok, valamint a gabonatáblák szélein található lakott po'cok- lyukakba 3—5 szem Arvalint tesznek. Különösen a Dunántú­lon fenyeget újabb' pocokinvá­zió. Legfontosabb teendő a fertőzési gócok felderítése és szükség esetén a védekezés azonnali megkezdése. A jövő évi kukoricavetéste­rületek vegyszeres gyomirtását — különösen a szárazabb tala­jú vidékeken — ajánlatos már most az ősz folyamán elvégez­ni. (MTI) szakköre megalakulásakor derült ki, amikor egymás után jelentkez­tek a többszáz kaktuszfajtával rendelkező „kaktuszültetvénye­sek”.' A szakköri tagok gyakorlati tudásukat akarják növelni, segítséget várnak a szakembe­rektől és szeretnék kicsélni ta­pasztalataikat. / A szakkör szervezője és ve­zetője Kocsis Lajos mezgőgaz- dász. Tizenöten vannak, s két­hetenként jönnek össze. A szakkörnek komoly munka­terve van. E terv alapján ker­tész-technikusok tartanak egy- egy előadást, filmvetítés van, szaklapokat tanulmányoznak. Programúk ötletes, változatos. Legutóbb Garai Ferencné Pe­tőfi utcai lakásán voltak a szakköri tagok, ott gyakorlati oktatás során ismerkedhettek meg társuk több mint három­száz féle fajtát számláló gyűj­teményével. A kaktuszok tele­pítéséről szaporításáról és egyéb „szakmába vágó” prob­lémáról beszéltek. Következő összejövetelükön a városi kertészetben nézik meg dísznövényeket, s távo­labbi tervükben szerepel euró­pai hírű botanikus kertek lá­togatása Szarvason, Kolozsvá­rott. • GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK 1D0SZ E i V IK El Rí m IES 6. Hatáskör és felelősség a gazdasági életben A felelősség fogalmát így körvonalazza az Üj Magyar Lexikon: „kötelezettség, amelynek alapján valaki vagy va­lamely testület valamiről számot adni tartozik”. A stílusá­ban száraz, de jogászi pontosságú megfogalmazás a felelős­ségnek éppen azt az elméletét hangsúlyozza, amelyet a köz­vélemény is a legfontosabbnak ítél: felelősséggel tartozni, tehát számot adni. Innen már csak egy lépés a felelősségre vonásig, amely a számadás során feltárt hibákért, a felelős­séghez kapcsolódó kötelezettségek megszegéséért jár. Jogi és köznapi nézőpontból vizsgálva a felelősség fo­galmát, itt már lezárulhat a kör; aki felelős — az kötelezett valamire, ha nem teljesíti, mulasztása arányában felelősség- ' re vonják, elmarasztalják. A gazdasági ■ felelősség értelme­zése ennél azonban sokkal tágabb, jóllehet, magában foglal­ja az iménti jogi körvonalazást is. A gazdasági élet a köznapinál sokkal szélesebbre tágítja a felelősség határvonalát, mert itt a teljesítés objektív fel­tételeit is gondosan figyelembe kell venni. E feltételek vál­lalatonként, munkahelyenként különbözőek, de lényegük egyetlen szóval kifejezve: hatáskör. Miért említettük a feltételekről szólva az „objektív” szót? Sokan a gazdasági életben tanúsítandó felelősséget teljes egészében tudati tényezőkre, a gazdasági szakembe­rek ilyen vagy olyan tulajdonságaira szűkítik le. s az ered­ményeket, hibákat kizárólag a felelősségérzetre, illetve a fe­lelőtlenségre vezetik vissza. Természetes, hogy ezeknek is rendkívül nagy szerepük van, hiszen gyakran szinte haj­szálra azonos körülmények közepette, az egyik vállalat vagy műhely jól, a másik rosszul dolgozik. A célravezető, tudo­mányos elemzésnek azonban magába kell foglalnia a fele­lősség személyektől független gazdálkodási feltételeit, ma- • gyárán: a hatáskörök tartalmi, lényegi törvényszerűségeit is. Mit jelent nálunk, a szocialista népgazdaságban a gaz­dálkodási felelősség, mire irányul, mi a célja? Tömören ez: hatékony, eredményes gazdálkodás a társadalmi tulajdon­nal — a közösség, a társadalom javára! Ez a cél és ez a tár­sadalmi érdek áru és pénzviszonyokon keresztül, a gazdál­kodók és a gazdálkodó egységek közvetlen, személyes érde­keltségének „áramkörein” át érvényesül, tehát a társadalmi érdek nem valósul meg automatikusan. Éppen ezért nem ele­gendő a „felelősség-mulasztás-büntetés ’’jogi vonalvezetését al­kalmazni, hiszen így csak „jó” rendeletekre — és „jó” bünte­tési formákra — lenne szükség a cél eléréséhez. Valójában a gazdálkodás nem képzelhető el bizonyos manőverezés, kockázatvállalás, a különböző változatok közötti választás, tehát olyan hatáskörök nélkül, amelyek erre tág teret en­gednek. Ezt pedig nem lehet mindenütt érvényes sablon­szabályokkal megteremteni. Az önálló, valóban felelős hatáskörök kialakítása — amihez szorosan kapcsolódik a csupán legfontosabbakra kor- látozottK ezért hatékonyabb felső irányítás —, mint ismere­tes, már megkezdődött. Ide sorolható az ipar átszervezése, a nagyvállalatok kialakítása, amely nemcsak a termelőeszkö­zök koncentrálását célozta, hanem a jogok, hatáskörök, de­centralizálását is azokhoz, akik a feladatokat végrehajtják* s akik felelősek is ezért. Az átszervezést megalapozó kor­mányrendelet három típusú vállalati szervezetet alakított ki: a miniszter vagy a tanács irányításával működő nagy­vállalat és a tröszt irányításával működő nagyvállalat. A hatáskörök ily módon közelebb kerültek az érdemi gazdái* kodáshoz és ez jelentős előrelépés. Az első lépéseket továbbiak is követik. A gazdaságirá­nyítási rendszer átalakítását célzó munka keretében külön bizottság tanulmányozza azt a problémát: miként illeszthe­tők jobban a vállalatok a népgazdaság egészébe, milyen le­gyen kapcsolatuk az állami szervekkel és egymással — s ez a program lényegében a felelősség, illetve a hatáskörök tu­dományos elemzését foglalja magában. Természetesen nem várható minden „felülről”. A valóban felelős — mert gazdálkodási lehetőségeket nyújtó — hatáskörök kialakítására a vállalatok kapuin belül is sok még a kihasználatlan lehetőség. Tábori András A lakásbérlet felmondás sa a szocialista együttélési szabályok megsértése miatt» A bérlőm tűrhetetlen maga­tartása miatt lehetetlenné vált az együttlakás. Féleségemet legutóbb is tettlegesen bántal­mazta. Felmondhatom-e a bér­leti jogviszonyt emiatt? — kér­dezi A. B. olvasónk. , Az érvényes rendelkezés sze­rint a bérlő tűrhetetlen maga­tartása, a szocialista együttélé­si szabályok megsértése miatt a lakásbérlet felmondható. Tettlegesség esetén még arra sincs szükség, hogy előzetesen felhívja a bérlőt magatartásá­nak abbahagyására, hanem nyomban jogosult a felmondás közlésére. A jogszabály ki­mondja, hogy a felmondást az ilyen magatartástól számított 8 napon belül kell írásban közöl­ni a bérlővel. Ez azt jelenti, hogy az elkövetett tettlegesség- től számított 8 napon belül a bérlőnek már kézhez is kell kapnia a felmondó levelet. En­nek hiányában a felmondás alaki okból érvénytelen. Lakbérpótlék-fizetési kö­telezettség csak akkor ter­heli a bérlőt, ha legalább két személlyel kevesebben laknak a lakásban, mint azt a jogszabály megkíván­ja. Cs. Á. egri olvasónk írja, hogy egyik családtagjuk elha­lálozása miatt, a jogos lakás­igény mértékét meghaladja a bérelt lakás. A megüresedett szoba 12 négyzetméter és az összes bentlakók száma a há­romszobás lakásban négy. Olvasónk nem akar szabály­talan dolgot elkövetni, ezért kérdezi: — mentesek-e a lak­bérpótlék fizetése alól? A bérlőt lakbérpótlék-fizeté­si kötelezettség csak akkor ter­heli, ha két személynél keve­sebb a lakók száma, a lakásban elhelyezhető személyek szá­mához képest. Igaza van olva­sónknak abban, hogy a lakás- rendelet szerint hat négyzetmé­tert meghaladó alapterületű szobára egy személyt, a kilenc és tizenkét négyzetméter közöt­ti alapterületű szobára pedig két személyt kell számítani. A lakbérpótlékról rendelkező jog­szabály ettől annyiban tér el, hogy a hat négyzetméternél na­gyobb, de a tizenkét négyzet- métert meg nem haladó lakó­szoba egy személy, ezt megha­ladó nagyságú helyiség pedig két személy elhelyezésére al­kalmas lakószobának minősül. Mivel olvasónk esetében a megüresedett lakószoba a ti­zenkét négyzetmétert nem ha­ladja meg, így egy személyt kell figyelembe venni és laki bérpótlék-fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Szabadrendelkezésű-e az a lakás, ahol különálló épü­letekben vannak a szobák? P. V. gyöngyösi olvasónk ír­ja, hogy háromszobás, családi háza van, és ugyanazon a tel­ken, két különálló épületben, JOGI TANÁCSADÓ szintén van egy-egy lakószoba. — Kérdezi: szabadon rendelkez­het-e a bérbeadással, vagy ta­nácsi rendelkezésű-e a lakás? A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint a lakásbérlet szempontjából a különálló épü­letekben lévő helyiségeket ösz- sze kell adni. Eszerint olvasónk lakása tanácsi rendelkezés alá esik, és a bérlőt kijelölni is a tanács jogosult. Kétszer változtatott mun­kahelyet, legutóbb a mun­kaviszony folyamatossága nem szakadt meg, mégis korlátozás alá esik, mert előző munkaviszony-meg­szakadása jogszabályellene­sen történt. Év elején munkahelyemről felmondás nélkül kiléptem. En­nek következtében új munka­helyemen több kedvezménytől elestem. Mivel ez a munkahely sem felelt meg, főleg a korábbi jogellenes munkaviszony-meg­szakadásból történt bérkorláto­zás miatt, innen is kiléptem, de most már úgy, hogy a folyama­tosság nem szakadt meg, Az ismételten történt elhe­lyezkedésemkor közölték ve­lem, hogy hiába léptem ki leg­utolsó munkahelyemről szabá­lyosan, mégis korlátozás alá esik a bérem, üdülésben, juta­lomban nem részesülhetek, és továbbra is sújtanak mindazok a hátrányok, amelyek a „kilé­pett” bejegyzéshez fűződnek. M. K. hevesi olvasónk sérelme­zi a jelenlegi munkahelyén al­kalmazott hátrányokat, és kér­dezi — jogosultak-e tőle a ked­vezményeket megvonni? Olvasónk panasza nem ala­pos, mert a folyamatosságot megszakító munkahely-változ­tatáshoz fűződő következmé­nyeket az előírt idő leteltéig annak ellenére alkalmazni kell, hogy a dolgozó időköz­ben a folyamatosságot fenntar­tó módon újabb vállalathoz ke­rült át. Az igazgató akkor is meg­változtathatja a fegyelmi határozatot a dolgozó ja­vára, ha saját maga hozta a döntést. Egy korábbi számunkban ar­ról írtunk, hogy az igazgató a más, pl. a főkönyvelő, terme­lési főosztályvezető stb. által ítruházott jogkörben hozott fe­gyelmi határozatát megváltoz­tathatja, ha azt túl súlyosnak ítéli meg. Most többen azt a kérdést intézték hozzánk, megilleti-e ugyanez a jog az igazgatót ak­kor is, ha saját maga folytatta le a fegyelmi eljárást és hozta meg a döntését? Olvasóink kérésére közöljük, hogy az igazgató akkor is fe- ülvizsgálhatja és megváltoz­athatja a dolgozó javára hatá­rozatát, ha azt saját maga hoz­ta. Természetesen, erre akkor terülhet sor, ha a határozat meghozatala után olyan újabb tények és bizonyítékok állnak rendelkezésére, amelyek alap­ján megállapítható, hogy ko­rábban túl szigorúan bíráltáéi az ügyet- Ezen igazgatói jog­kör azonban nem helyettesíti a dolgozó részére biztosított jogorvoslati lehetőségeket. „Kilépett” bejegyzés ese­tén az új munkahelyen csak 1 év után adható ki a dolgozó szabadsága. F. Z. füzesabonyi olvasónk írja, hogy felmondás nélkül lépett ki budapesti munkahe­téről. Sérelmezi, hogy új mun­kahelyén azt közölték vele, hogy csak egy év után kaphat szabadságot. Olvasónk kérdezi — jogos- e a vállalat intézkedése? A vállalat nem követett el törvénysértést. A Munka Tör­vénykönyve rendelkezése sze­rint, ha „kilépett” bejegyzés kerül a munkakönyvbe, akkor is megilleti a dolgozót az évi alapszabadság, de csak egyéves folyamatos munkaviszony be­töltése után. Felhívjuk azonban a figyel­mét olvasónknak arra, hogy egy év után is csak tizenkét nap alapszabadságra van joga mindaddig, amíg nem nyílik meg a lehetőség arra, hogy a korábban munkaviszonyban el-' töltött időket összeszámítsák. (dr. M. J.) ______________ d ir ászüzemben Hübner Márta, nyugdíjba ké­szül. A brigádnapló gondozottsága és pontos vezetése már nem is okozott meglepetést. Ilyesmit vártam. Néhány bejegyzést megemlítek: „Négyféle új süte­ményt hoztunk forgalomba ... ! Sasvári Tivadarné és Szalai Zsolt meglátogatták a kórház­ban fekvő Sohajda Jánost... EGY KÉRDÉS önkéntelenül felvetődik bennem: akik ilyen hiányosságokkal készítették el ezt az üzemet, mit szólnának ahhoz, ha romlott süteményt találnának eléjük? Valószínű­leg a panaszkönyvet kérnék ... Laczik János gyöngyösi cul liós értéket gyárt, mégpedig élelmiszerből. És amit itt ki­csiben elvétettek a tervezők és a kivitelező, előfordulhat —, vagy talán mór elő is fordult — nagyban is. Néhány szót még arról, ami jó, ami kiváló az üzemben — a készítményeken kívül. Az emberek — nem nagy létszámú, de összetartó kollektíva — szo­cialista brigádokba tömörültek, hogy jobban segíthessék egy­más fejlődését és a termelést is. A faliújság-tablóin olvastam, hogy Molnár Erzsébet jó mun­kájáért dicséretben részesült. Szinte valamennyien fiatalok. Az egyetlen öreg, a 64 éves Panaszok a A MÄTRAVIDÉKI Vendég­látóipari Vállalat cukrászüze- inét a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építette. Már az átadáskor probléma mutatkozott, mert a pincében nagy mennyiségű talajvíz szi­várgott fel. — A víz már eltűnt — mutat körül a nedvességfoltokkal tar­kított pincében Kovács László üzemvezető. — Szigetelt beton­koszorúkat húztak körbe. De ha már itt járunk, a kazánok­ra hívnám fel a figyelmét... Két kazán húzódik meg egy­más mellett. Az egyikben tűz durúzsol, ez adja a fürdéshez és a mosogatáshoz szükséges meleg vizet. Ám a másik hide­gen, kihasználatlanul áll. Itt a fűtési idény, kályhákat kell beállítanunk, mert nincs központi fűtés. Néhány radiá­torral meg lehetett volna olda­ni ... Azután megnézzük a raktárt, a hűtőkamrát, kinyitjuk a hűtőszekrények ajtajait, ame­lyekben tömött sorban várnai» elszállításra a különféle süte­mények. Innen az előkészítő üzembe jutunk, ahol a modern gyúró és dagasztó gépek szin­te a minimumra csökkentik az emberi erőkifejtést. A friss tészta jellegzetes, kel­lemes illatába azonban füst- és valamiféle kellemetlen, fanyar szag vegyül. — Ez a gáztűzhelyektől van. Nincs elszívó berendezés. Néz­ze a falakat! A nyáron meszel­tük fehérre és már szürkék, kormosak AZ ELŐKÉSZÍTŐKBŐL a sütőkemencékhez jutottunk. Egy gáz-, egy elektromos és 3 darab fával, illetve szénnel fűthető kemence áll egymás mellett. Amikor megnyílnak a kemenceajtók, szinte könnyet facsaró füst vágódik a nem túl­ságosan tágas helyiségbe. — Bizony, ez kellemetlen, nyáron pedig elviselhetetlen a hőség — bólogat az üzemvezető. — De itt sincs elszívó berende­zés. No, és ezek a fa- és szén­tüzelésű kemencék egyáltalán nem korszerűek már. Nem be­szélve arról, hogy a tüzelőrak­tárt a tervezők éppen az épület másik végére tették. A hamut, kormot és a tüzelőt végig kell hurcolni a műhelyeken. • Talán azt mondhatnánk, hogy nem nagy ügy, hiszen egy kis üzemről van szó. Igen ám!, de a kis üzem évente több "mil-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom