Heves Megyei Népújság, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^i/íirmekszakreM delfaett NÉPÚJSÁG u AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 274. szám ÁRA: 50 FILLÉR. 1965. november 20., szombat r HM jegjjJzeliinJk Lihegve érkezett a gyár :• lakszervezeti titkárához és határozottan, szinte fölé­nyes biztonsággal eresztet­te meg a hangját... — Itt a papír, leérettsé­giztem. Vagy emelik a fize­tésemet, vagy holnap már be sem jövök. Nem akarok vitatkozni, ezért kérem a titkár elvtársat, hogy a té­nyeket fogadja eL Elvégre leérettségiztem... Letette a papirt, s mintha már a zsebében érezte vol­na a pénzt, bezárta kívülről a titkár ajtaját.. E kis epizód megyénk egyik üzemében játszódott le még a pótérettségi idején, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az érettségi papír csak akkor lett érettségi... Persze, az egészben ez lenne a legkisebb hiba. El­végre nem született min­denki 'lángésznek, és ezen a szakszervezeti titkár sem lepődött meg. De azon mar alaposan, ahogyan a dolgo­zó felfogta az iskola befeje­zését, és természetesnek kö­veteléseit. Különösen ak­itor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az illető dol­gozót a gyár javasolta az iskolába, hogy tanulmányi szabadságot, plusz a máso­dik osztály elvégzése után már magasabb beosztást, természetesen nagyobb fi­zetést is. A követelőzés te­hát már eleve jogtalan volt, de ennél sokkal szomo­rúbb és súlyosabb az a szemlélet, amely az érett­ségi papírja alapján kiala­kult benne. Mert jó ugyan elmondani, hogy államunk milliókat költ felnőttoktatásra, hogy az élet, a mindennapi mun­ka követeli a tanulást, a tudást, de valahogy most mégis furcsán hangzanak ezek az érvek. Furcsán, mert az illető szemlélete nem általános. S hogy most mégis szó­ba került, azt csak annak köszönheti, hogy érettségi­zett magatartásával azt_ is elérte, hogy társai, barátai kizárták maguk közül, ab­ból a brigádból, ahonnan az első osztályba elindult... Tévedés ne essék, szük­ség van a tudásra, az okle­velekre, de szükség van az Emberre is, aki tudásával, becsületével, őszinteségével alkot, dolgozik, s rangját nem az oklevél adja, ha­nem a gépek mellett, a föl­deken, a katedrán végzett munkája. Mert az ember értékét nem az iskola adja, hanem a munka és a tudás. Ezen nem lehet vitat­kozni. (koós) V. ________________________J A szovjet nukleáris rakétafegyverek ereje szinte határtalan Maiinovszkij napiparancsa a szovjet rakéta-csapatok napja alkalmából MOSZKVA (TASZSZ): Mint már jelentettük, a szovjet rakétacsapatok és tüzérség napja alkalmából Maiinovszkij marsall hon­védelmi miniszter napipa­rancsot adott ki. Megállapít­ja: a szovjet fegyveres erők a legkorszerűbb védelmi esz­közökkel rendelkeznek és a szocialista testvérországok hadseregeivel együtt éberen őrködnek a szovjet haza és a szocialista közöséghez tarto­zó többi ország biztonsága fölött A rakétacsapatok és a tü­zérség személyi állománya készen áll, hogy bármely pil­lanatban megsemmisítő csa­pást mérjen az agresszorra, ha támadásra merészkedik szovjet hazánk ellen — hang­zik a napiparancs. Az ünnep tiszteletére pén­teken díszsortüzek dördültek el Moszkvában, a szovjet köztársaságok fővárosaiban és a hős városokban. A Pravda pénteki számá­ban Krilov marsall, a Szov­jetunió kétszeres hőse, a ra­kéta-csapatok főparancsnoka megállapítja: a szovjet nuk­leáris rakétafegyverek ereje szinte határtalan. Egy raké­taberendezésről a föld bár­melyik pontjára Olyan nukle­áris töltettel felszerelt raké­tát lehet kilőni, amelynek robbanóereje felér az összes eddigi háborúkban felhasz­nált robbanóanyagcár hatá­sával. Azokkal a híresztelésekkel - kapcsolatban, hogy az Egye- ' sült Államok a stratégiai' fegyverek terén „fölényben • van” a Sizovjetunióval szem­ben, Krilov kijelenti, hogy ez < a propaganda voltaképpen a < nukleáris zsarolás régóta sze- • métdombra került politikájá­nak felújítására irányuló ki- • seriek — Mi senkit sem akarunk J fenyegetni, mégis újra meg: újra teljes határozottsággal I ki kell jelentenünk, hogy! mindennemű agressziós kísér-' let a Szovjetunió ellen — bár­milyen „számításra” épüljön I is — végzetes lenne azokra • nézve, akik ilyen kísérlettel j próbálkoznak — hangsúlyozza i befejezésül Krilov marsall. Az USA feltételeket szab... Jelentés as ENSZ-ből . . ■ . ­__ Az ETTSZ-közgyűlés 1-es számú politikai bizottságá­nak csütörtöki ülésén felszó­lalt William Foster, az Egyesült Államok képviselője. Az amerikai megbízott ki­fejtette kormányának állás­pontját a leszerelési világér- tekezlet összehívását indítvá­nyozó, negyven ország által aláírt határozati javaslattal kapcsolatban. Foster kijelentete, hogy kormánya fenntartásokkal fogadja az értekezlet gondo­latát és nem garantálja a részvételét. Foster azt fejtegette, hogy kormánya — úgymond — örömmel fogadná ha Kína kész lenne az együttműkö­désre a leszerelés kérdésé­ben, vagy más problémák­ban, .* továbbiakban azonban azt állította, hogy Kína nem mutatott komoly érdeklődést e kérdések iránt a Varsóban lezajlott nagyköveti találko­zókon. Foster ezután azt ja­vasolta, hogy a leszerelési megbeszéléseket a genfi 18- hatalmi bizottság keretében folytassák. Lewandowski lengyel kül­dött cáfolta a világértekez­let összehívásával szemben felhozott érveket, rámuta- ; tott, hogy ha Kína törvényes ; jogait helyreállították volna ; az ENSZ-ben, nem lenne; szükség a leszerelési világ-: értekezlet összehívására az I ENSZ-en kívül. Megnyílt az Afrikai Egységszervezet Védelmi Bizottságának ülésszaka DAR ES SALAAM; Tanzania fővárosában pénteken megkezdődött az Afrikai Egységszervezet Védelmi Bizottságának rendkívüli ülésszaka. Ezt a bizottságot az afrikai államfők nemrég megtartott acc- rai értekezletén alakították meg. A mostani ülésen Tanzania, Kenya, az EAK, Zambia és Nigéria képviselői vesznek részt. Ugyancsak, jelen van Diallo Telli, az Afrikai Egységszervezet főtitkára. A bizottság azokat a politikai ős katonai rendsza­bályokat vitatja meg, amelyekkel az afrikai csúcssaerveaet a rhodesiai fajüldöző rendszer ellen fellép. A játékos, vidám gyerekek az orvosi várószoba előcsar­nokában megszeppenve várják, hogy sorra kerüljenek. Ritka az <a gyermek, aki nem fél a doktor nénitől, vagy doktor bá­csitól. Egy ilyen szakrendelésre látogattunk el fényképező­gépünkkel, hogy néhány pillanatot megörökítsünk. Seffer Marianna már „nagy kislány” és nem fél a doktor nénitől. Dr. Tovissy Anikó vizsgálja a kis beteget. (Képes riport a 3. oldalon) Nkrumah afrikai kezdeményezést sürget a rhotíesiai ügyben Nagy-Britannia kormánya pénteken újabb, lényegében formális lépéssel igyekezett alátámasztani alkotmányos jogait Rhodesiában. Az an­gol külügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy kizáró­lag a londoni útlevélhivatal adhat ki viziumot a Rhodesi­ába utazóknak. A Smith-kormány „gesztus­ra gesztussal válaszolt”, és fegyveres őrséget rendelt Gibbs főkormányzó háza elé, mert — mint Smith közölte — a főkormányzó fenyegető Körözik a gengsztereket A Ben Barka-ügy újabb fejleményei A francia rendőrség három héttel Ben Barka eltűnése után elfogatási parancsot adott ki Palisse, Dubail, Lény Verekedés a Japán felsfiházban TOKIO (TASZSZ) A parlamenti többséggel rendelkező kormánypárt kö­vetelésére pénteken összeült a Japán felsőház, hogy meg­vitassa a Dél-Koreával kö­tött szerződés ratifikációjára vonatkozó törvényjavaslatot. A felsőház pénteki ülésén mindjárt a megnyitás után tumultuózus jelenetekre ke­rült sor. Az ellenzékben levő szocialista képviselők köve­telték, hogy távolítsák el az ülésteremből Isii igazságügy­minisztert, aki ellen az alsó­házi vita során bizalmatlan- sági indítványt terjesztettek be. A parlamenti őrség tag­lal és a liberális-demokrata párt képviselői összevereked­tek az elnöki asztal köré tö­mörülő ellenzéki képviselők­kel, akik tiltakoztak Isii je­lenléte ellen. Végül az őrség és a kormánypárti képviselők együttes erővel eltávolították a szocialista képviselőket az elnöki asztaltól, s az ülés folytatódott. A kormánypárti többség le­szavazta a szocialisták köve­telését, majd megkezdődött a „vita”, amelynek során a kor­mány tagjai újból védelmük­be vették a nép érdekeivel ellentétes, és a távol-keleti helyzetre veszélyes szerző­dési. és Figon gengszterek ellen, akik részt vettek a marokkói ellenzéki vezető elrablásában. Georges Figon, akit rabló- gyilkosság miatt 25 évi bör­tönre ítéltek, de tíz év múlva kiszabadult, az utóbbi időben i,,filmváHalkotzóeak” adta ki magát. így került összekötte­tésbe Ben Barkával, aki fil­mé)/akart készíteni az afrikai és/azsiai országok imperialis- táellenes mozgalmáról. Ben / Barkának Figonnal kellett volna találkoznia abban a pá­rizsi vendéglőben, amely előtt Lopez és a francia rendőr­tiszteik autójukba tuszkolták, és a Bouchesedche villájában várakozó marokkói titkos­rendőrökhöz szállítottak. A vizsgálóbíró a Ben Bar­ka-üggyel kapcsolatban ki­hallgatta Lemarchand ügyvé­det, az UNR parlamenti kép­viselőjét. Antoine Lopezugyan- is vallomásában azt állítot­ta, hogy Lemarchand bele volt keverve a marokkói po­litikus elrablásába, sőt két hónappal ezelőtt Figounal együtt Genfbe utazott, hogy találkozzék Ben Barkával, és a marokkói rendőrség kezére juttassa. A kormánypárti kép­viselő a vizsgálóbíró előtt ta­gadta, hogy köze lenne a Ben Barka-ügyhöz. Figonnal, aki­nek valamikor védőügyvédje volt, valóban egyazon gépen utazott Genfbe, de csak vé­letlenül találkozott vele íjz Orly-i repülőtéren, és ez al­kalommal Figon bemutatta neki Lopezt, akit azonban az­óta sem látott. A kormány- párti képviselő kijelentette, hogy csak azért akarják be­lekeverni a Ben Barka-ügybe, mert közismert róla, hogy Frey belügyminiszter barátja. Boucheseiche, aki Ben Bar­ka eltűnése után Marokkóba szökött, levelet írt a le Monde szerkesztőségének. A levelet Bonnban adták postára. A volt gengszter is azt állítja levelé­ben, hogy semmiféle szerepe sem volt az emberrablásban, de nem kíván a vizsgálóbíró­nál jelentkezni, mert az ügy túl nagy port vert fel. hangú levelet kapott. A rho- desiai miniszterelnök kijelen­tette, hogy „mélységesen elíté­li” a fenyegetőzést. A Smith-kormány azonban a valóságban egyáltalán nem riad vlesza az erőszaktól. Az elmúlt napok tüntetései so­rán négy afrikait agyonlőt­tek, többet pedig megsebesí­tettek. A rhodesiai kérdés határo­zott megoldásának sürgős szükségességét hangsúlyozta Nkrumah, ghanai elnök, saj­tóértekezletén. A hírügynök­ségek rámutatnak, hogy az el­nök igen ritkán nyilatkozik a sajtó előtt, beszédének tehát különleges jelentősége van. Nkrumah hangoztatta, Nagy- Britannia mindeddig semmit sem tett annak érdekében, hogy katonai eszközökkéTfojt- sa ei a rhodesiai lázadást ^.Meggyőződésem szerint —je­lentette ki — az afrikai álla­mok számára rendkívül ve­szélyes lenne, ha továbbra is arra várnának, hogy az Egye­sült Királyság megtegye köte­lességét. itt az ideje, hogy aa afrikai államok kezdeményez­zenek a maguk és a rhodesiai nép védelmében”. Közölte* felkérte az afrikai egység- szerevezet elnökét, hegy hív­ják össze a szervezethez tar­tozó tagállamok hadügyiről nisztereit és katonai vezetőit, „Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának úgy kell tekintenie a rhodesiai zendülést, mint amely súlyosan veszélyezteti a világ békéjét" — mondotta végül Nkrumah elnök. A Pravda Indonéziáról A Pravda pénteki számá­ban I. Alekszandrov rámu­tat arra, hogy az amerikai reakciós sajtó kárörömmel ír az Indonéziában folyó kom­munistaellenes kampányról és ezzel voltaképpen nyílt tá­mogatásban részesíti, sőt egyenesen uszítja az ottani jobboldali elemeket. Az Egye­sült Államok húsz év óta töpreng azon, hogyan „ment­hetné meg” Indonéziát „a kommunista veszélytói”. A cél érdekében sokmillió dol­láros áldozattól sem riadt vissza. Ezekből az öszegék- bői lázadókat, propaganda központokat pénzeltek, a diplomaták pedig gazdasági segélyt, a Pentagon fegyve­reket ígért. Ezek a próbálko­zások azonban éveken át ku­darcot vallottak. A kudarc oka Sukarno elnök Nasakom­politikájának sikere« alkal­mazása volt — Nyugaton nemcsak kár­örömet éreznek amiatt, hogy Indonéziában kegyetlenül ül­dözik a kommunistákat, ha­nem e fejleményeken ■ felbá­torodva most már arra számí­tanak, hogy más ázsiai és af­rikai országokban is kommst*, nistaellenes hisztériát kelt­hetnek, s a kommunisták és más baloldali elemek üldözé­sét saját imperialista céljaikra igyekszenek kihasználni. A cikkíró utal Sukamo ei* nők november 11-i beszédére is, amelyben az elnök hang­súlyozta: „boszorkányüldözés folyik, ami nencsak az Indo­néz Kommunista Párt éllen, hanem minden baloldali elem ellen irányul. Ha nem jön lét­re igazságos rendezés, ezt as egész indonéz nép fogja sinyleni^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom