Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-17 / 245. szám

A szocialista demokrácia helyzete

Heves megyéken

A Heves megyei Pártbizottság ülése

Mint már arról hírt adtunk, pénteken egész napos ülést tartott a Heves megyei Pártbizottság. A pártbizottsági ülés napirendjén az alábbi anyag szerepelt: „Jelentés a szocialista demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól és a fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, különös tekintettel a termelő üzemekre”. A napirend előadója Tamás László, a megyei pártbizottság titkára volt. Tamás elvtárs előadásában többek között a következőkről beszélt:

— Kifejtette a szocialista demokrácia lényegét, az ezzel kapcsolatos téves és ellenséges nézetek cáfolatát, majd az üzemi és termelőszövetkezeti demokrácia lényegéről szó’- va elemezte, milyen tényezők segítik, illetve akadályozzák az üzemi és a tsz-demokrácia érvényesülését, fejlődését megyénkben. Az előadás további részében a szocialista demokrácia fejlesztésének feladataival foglalkozott.

Az előadó kiemelte, hogy a vb által megtárgyalt és most a megyei pártbizottság elé terjesztett jelentésben összegezett tapasztalatokat hat brigád húsz fővel, húsz ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési egységnél vizsgálta.

\ t

A szocialista demokráciáról

Ä proíetárforradalmak az elsők a világon, amelyek az egész dolgozó nép legteljesebb demokráciájáért harcolnak. Hazánkban az ország felszabadulása után, népi demokratikus rendszerünk megteremtésével és annak keretében megy végbe a szocialista átalakulás. Megszűnt a polgári demokrácia társadalmi alapja: a termelőeszközök tőkés tulajdona. Megyénk gazdasági és társadalmi átalakulására jellemző, hogy iparunk az elmúlt 15 év alatt megkétszereződött, ugyanez idő alatt a termelés évenként átlagosan 13,6 %-kal emelkedett. Lényegesen növekedett a keresők aránya: az 1949. évi 48 ezerről 101 ezerre nőtt az összes alkalmazásban levők száma, ezen belül a fizikai munkások száma 41 ezerről 79 ezerre, a kereső nők száma 41 ezerről 73 ezerre növekedett. Óriási változások mentek végbe a mezőgazdaság területén is. 1940-ben 1126 közép- és nagybirtokos a földterület 57,3 százalékát tartotta kézben. 59 ezer kisember a birtokterület 13 százalékán küszködött. 7—8 ezer gazdasági cseléd idehaza, 8—9 ezer pedig summásként kereste kenyerét.

Ma 138 termelőszövetkezetben, mintegy 58 ezer tsz-tagé a földbirtokterület túlnyomó része. Állami gazdaságainkban mintegy 4200 mezőgazdasági munkás, alkalmazott szabad és megbecsült emberként dolgozik. A termelő- szövetkezetek tiszta vagyona 1961-ben 550 millió forint volt, 1964-re ez az összeg megkétszereződött. Ugyanez idő alatt a bruttó termelés több mint 20 százalékkal, az egy dolgozóra jutó részesedés több mint 40 százalékkal növekedett.

Az előadás további részében az előadó a szocialista demokrácia fejlődését elemezve a következőket mondotta:

— Az ország szocialista útra lépésével a demokrácia fejlődése is új történelmi szakaszba lép. A polgári demokráciát felváltja a szocialista demokrácia, amely elengedhetetlen követelménye a szocialista rendszer fejlődésének. A demokrácia az állami berendezkedés politikai formája. A szocialista demokrácia a marxista—leninista párt vezette proletárdiktatúra, a munkásosztály politikai hatalma, amely a dolgozókat képviseli a csökkenő számban még meglevő ellenséges elemekkel szemben. Olyan demokrácia, amely csak a szocialista rendszerben, a szocialista államban létezhet. A szocialista demokrácia a jogok és kötelességek egysége, fejlesztése társadalmi ügy. Szélesítésének legfontosabb oldala a tömegek fokozottabb bevonása a vezetésbe, a közügyek intézésébe. Elhanyagolása a szocializmus egyik legnagyobb előnyétől fosztana meg bennünket.

A szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésünk fő vonása a szocialista demokrácia kibontakozása, hogy a többség demokráciája az egész nép demokráciájává váljék.

Egészséges fejlődésünkben a demokratizmus kibontakozása együtt jár a központi irányítás, a centralizmus erősödésével. A demokrácia és a centralizmus dialektikus egységet alkot. Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a demokratikus centralizmus megsértése •— akár szektáns, akár jobboldali revizionista platt- formról — súlyos veszélybe sodorja a szocializmus ügyét. A szocializmusban a demokratikus centralizmus elve biztosítja, hogy az alapvető közös érdekek elsőbbségének érvényesítésével hangolják össze az általános és helyi érdekeket, az egyes dolgozó osztályok és rétegek külön érdekeit. A szocialista demokrácia csak az érdekek ilyen összehango'á- sával fejlődhet.

A szocialista társadalom magasabbrendűsé- ge nem csupán a legszélesebb beleszólási jogok biztosításában rejlik, hanem abban is, hogy az önkéntes, tömegméretű fegyelem biztosítja a közösen hozott határozatok hiánytalan végrehajtását. Ez végső sorban nem egyéb, fnint az elmélet és a gyakorlat, a szó és a tett •egysége.

— Rendszerünk demokratizmusának fejlődéséről a nyugati propagandisták azt hirdetik, hogy „liberalizálódunk”. Azt remélik, hogy ez utat nyit az ő „fellazítási” törekvéseiknek — hangsúlyozta az előadó.

— A szocialista demokrácia azonban nem biztosít semmiféle ideológiai békés egymás mellett élést, hanem feltételezi és megköveteli a szívós küzdelmet, mind az ellenséges ideológiai behatolás, mind a kispolgári szemlélet ellen. A szocialista demokrácia arra hivatott, hogy a lakosság nagy többségét alkotó becsületes dolgozók igényeit fejezze ki, a liberalizmus viszont a törpe kisebbségnek tesz engedményt. A liberalizmus nem túlhajtása a demokráciának, hanem ellentéte. A szocialista demokrácia kibontakoztatása egyszersmind harc a liberalizmus ellen. A teljesebb demokrácia igényét csakis a nagyobb, szigorúbb szervezettség, a hatékony centralizmus igényével párosítva tekintjük jogosnak.

A szocialista demokratizmus megítélésével kapcsolatosan közöttünk is felbukkant két helytelen, szélsőséges nézet. Az egyik csak az eredményeket látja, nem veszi észre a hiányosságokat és lebecsüli a dolgozók között végzendő nevelőmunkát. A másik káros nézet, életünknek csak a negatív, torz tüneteit látja, azt felnagyítja és pesszimizmust áraszt maga körül. Mindkét nézet ellen harcolni kell.

A továbbiakban az előadó a szocialista demokrácia érvényesüléséről, megyei vonatkozású fejlődéséről beszélt. Megállapította, hogy a mi demokráciánk még a meglévő hiányosságaival is értékesebb, mint bármelyik tőkés ország úgynevezett „demokráciája”. A demokratizmus fejlődéséről szólva kiemelte, hogy a legutóbbi tanácsválasztáskor megyénkben 4371 tanácstagot választottak. Több mint 600 állandó bizottság működik, közel 3 ezer taggal. Említést tett a népi ellenőrök, a népi ülnökök, munkásőrök, önkéntes rendőrök áldozatos tevékenységéről.

Az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlődésével kapcsolatban a következőket mondotta: Az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia része. Nálunk a szocialista termelési viszonyok, a termelőeszközök, a gyárak, a vállalatok, a gazdaságok társadalmi közösségű tulajdona alapján mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemekben megvalósul a demokrácia. Itt a demokrácia fontos célja, hogy erősítse és fokozza a munka társadalmi összefüggéseinek felismerését és ezáltal kibontakoztassa a dolgozók alkotó tevékenységét. Alapvető problémája, hogy a munkások és a szövetkezeti gazdák magukénak érezzék, védjék és gyarapítsák a közös tulajdont.

Milyen tényezők segítik és akadályozzák az üzemi és tsz-demokrácia fejlődését megyénkben ?

E problémával kapcsolatban az előadó négy pontban foglalta össze a kérdésre adandó választ. __

El

sőként említette a párt helyes politikáját, a tanácsok, tömegszervezetek irányító tevékenységét. Ezt követően a dolgozók érdekeinek érvényesülésével, a munkások és tsz-ta- gok aktivitásával, a demokratikus jogok gyakorlásával kapcsolatos nézeteket fejtette ki.

— A demokrácia érvényesülésének fő biztosítéka a párt vezető szerepe, helyes politikája, a helyes vezetési stílus kialakítása. Megyénk üzemeiben és szövetkezeteiben 343 alapszervezetben 12 660 kommunista eredményesen tevékenykedik az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlesztésén. Mind a megyei, a járási, a városi pártbizottságok tevékenységében fontos helyet kap a szocialista demokratizmus. Szocialista államunk helyi szervei, a tanácsok — amelyekben szerencsésen együtt érvényesül az állami és a tömegszervezeti jelleg — szintén sokoldalú, hasznos tevékenységet fejtenek ki a demokratizmus érvényesítéséért. 1964-ben 116 községi tanács 431 esetben foglalkozott a mezőgazdaság és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének kérdésével. A szakszervezetek megyei tanácsa, valamint a többi tömegszervezetek ugyancsak a demokratikus jogok gyakorlására, a demokratizmusból származó kötelességek teljesítésére nevelik a dolgozókat. Helyenként akadályozza a demokrácia érvényesülését, hogy pártszervezeteink, tömegszervezeteink nem tudták elérni a demokratizmus kifejlesztése érdekében végzett munkájuk összehangolását. A pártszervezetek, a tanácsok, és szakszervezetek nem mindig számoltatják be rendszeresen a gazdasági vezetőket a demokratizmus követelményeinek betartásáról. Nem sikerült még a nőket és a fiatalokat kívánt mértékben bevonni a demokratikus jogok és kötelességek gyakorlásába. Előfordul, hogy a tanácsok egy-egy intézkedése is sérti a demokratizmust. De előfordul, hogy a gazdasági vezetők intézkedéseikkel a párt vezető szerepét, egyben a demokratizmust is sértik.

A dolgozók érdekeinek érvényesüléséről szólva az előadó elmondotta, hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válásával véglegesen egybeesnek megyénk dolgozó népének alapvető érdekei. Mind több munkás, paraszt, értelmiségi ismeri fel, hogy az üzem, a szövetkezet fejlődésétől,, munkájától egyéni érdeke, jóléte is függ. Megyénkben évről évre növekszik, — gondjaink ellenére is — a dolgozók jóléte. Jelenleg He^es megyében a kiskereskedelmi forgalom kétszerese az 1954. évinek. Ez tükröződik többek között a reáljövedelem növekedésében, az egészségügyi, szociális ellátás javulásában is.

A termelőszövjetkezeti tagok érdekeltségét, aktivitását növelte a szocialista munka szerinti elosztás fejlesztése, amelyet nagymértékben segített elő a megyei pártbizottságnak az ide vonatkozó határozata. Látni kell azonban, hogy ebben a vonatkozásban is mutatkoznak gátló tényezők. Néhol, az anyagi ösztönzők, a munka szerinti elosztás elvének eltorzítása a nép- gazdasági érdek ellen hat, vagy a dolgozók érdekeit sérti. A dolgozók és vezetők egy része megengedhetőnek tartja, hogy a saját, vagy vállalati érdekeit az általános érdekekkel szemben érvényesítse. Falun és a kisipari szövetkezetekben megtalálhatók még az önös érdekek érvényesítésére való törekvések. Nemegyszer lényeges különbséget tesznek az „enyém”, illetve a „miénk” között és így fordul elő, hogy a háztáji kukoricát négyszer is megkapálják, de a közöst csak egyszer, vagy kétszer.

A továbbiakban az előadó több gyakorlati példával támasztatta alá megállapításait

A munkások és a tsz-tagok aktivitásával, a munkában, vezetésben való részvételével kapcsolatban megállapította: A szocializmus építésével együtt fejlődik a munkások és a tsz-tagok szocialista tudata, politikai, szakmai műveltsége. Mindez fontos feltétele a demokratizmusnak. A közügyékben való fokozottabb részvétel tovább bővítette a demokratizmust. Ha valaki feladatot vállal, maga is aktív szervezőjévé válik az üzemi élet demokratizmusának. A vezetésbe bevont dolgozók megismerik a vezetés problémáit, gondjait és felelősséggel tudnak hozzászólni az ügyek intézéséhez. A közösségi feladatokat vállaló emberekben kifejlődik a kollektív érzés, amely nélkül a szocializmus építésében senki sem vehet részt.

Az elmúlt években sokat fejlődött a parasztságunk tudata is.

Parasztemberek százai, akik azelőtt csak a maguk bajával törődtek, ma a szocialista építés, a közélet legodaadóbb harcosai. Megyénkben az iparban, közlekedésben, kereskedelemben 1222 brigádban 13 200-an, a mezőgazdaságban 143 brigádban mintegy 1500 fő vesz részt a szocialista brigádmozgaiomban. A ktsz-ek- ben, az fmsz-ekben is növekszik a szocialista brigádok száma. Látni kell, hogy a szocialista brigádmozgalom a munkásosztály erősödő vezető szerepének egyik kifejezője is. A mind növekvő aktivitás mellett az élőadó az akadályozó tényezőkről is beszélt

Elmondotta, hogy - sok helyen gátja a demokratikus kibontakozásnak a kulturálatlan- ság, a kispolgári szemlélet, az önteltség, a közügyék iránti közömbösség. Előfordul még a „ne szólj szám, nem fáj fejem” élv, amely mögött rendszerint közöny, félelem, vagy tudatlanság húzódik meg.

Kitért az előadó arra, hogy a dolgozók jogosan bírálják egyes vezető szervek, - főleg középirányító szervek — éljárását, hogy fontos helyi kérdésekben nem konzultálnak velük. Erőteljesen jelentkezik az igény, hogy nagyobb döntések előtt, mint például a III. ötéves terv, a párt és a kormány szélesebb körben tanácskozzék a dolgozókkal. Ugyanez vonatkozik a megye, a járás, a község vezető testületéire is.

A szocializmus építésének során kialakultak a demokratizmus gyakorlásának fórumai. A termelési tanácskozások, az üzemi tanácsok, a munkaügyi döntőbizottságok, társadalmi bíróságok szervezeteiben megyénkben több mint kétezer aktíva tevékenykedik. A szakszervezetekben, — az szb-kel együtt 1500 bizottságban mintegy 7 ezer aktíva és 4 ezer bizalmi dolgozik.

A szövetkezetek legfontosabb demokratikus szervei a közgyűlés, a vezetőség, az ellenőrző bizottság. A tagság közügyékben való közvetett részvételét segítik élő a fegyelmi, szociális, háztáji és versenybizottságok Megyénk 136 tsz-ében az említett bizottságokban több mint három és fél ezren tevékenykednék. A szocialista demokratizmus fórumai még a fiatalok műszaki tanácsa, az újítók tanácsai, a törzs- gárda-megbeszélésék, á különböző munkásgyűlések.

Az üzemi tanácsok a nyereségrészesedés, a munka- és védőruha-juttatás feltételeinek

megállapításánál végeznek hasznos munkát. A társadalmi bíróságok hatékony eszközei a dolgozók nevelésének. A munkaügyi dön- ‘ bizottságoknak a közelmúltba» a Munka

Törvénykönyvének módosítása és az egyes üzemeknél foganatosított létszámcsökkentés közben elkövetett hibák okoztak sok munkát. A termelőszövetkezetekben sokat javult a vezetőségek, az ellenőrző bizottságok munkája és helyesnek bizonyult a tsz-nőbizottsá- gok létrehozására irányuló kezdeményezés is.

A pozitívumok mellett látni kell a hibákat is. Előfordul, hogy ugyanazt a kérdést azonos módon tárgyalják a különböző fórumokon. így a téma unottá válik. Gyakori, hogy előkészítési hibák miatt a tanácskozáson a dolgozók részvétele csak 50—60 százalékos, találkozunk olyan jelenséggel is, amikor a vezetők nem készülnek fel a tanácskozásokra és általános frázisokat hangoztatnak. Tapasztalható, hogy jó szándékú, de nem egészen helyénvaló javaslatokat egyes vezetők sértő módon visszautasítanak, csak azért, mert a felszólaló nem tudja jól, elég választékosán kifejezni magát. Itt-ott elmaradnak a közgyűlések is. Gyakori, hogy a közgyűlések helyett a termelőszövetkezetekben indokolatlanul csak küldöttgyűléseket tartanak és ez a gyakorlat kedvezőtlenül hat a demokrácia érvényesülésére.

Mind ipari, mind mezőgazdasági üzemekben előfordul, hogy a bizottságok egy részének működése nem elég hatékony. Nem töltik be megszabott feladatukat, vagy nincs kellő tekintélyük. Előfordul, hogy munkaterv nélkül dolgoznak, vezetőiknek nincs elgondolásuk, friss tervük, amelyek megvalósításáért fáradozni érdemes lenne.

Sok üzemben nem ismerték fel azt a tudatformáló, fegyelmező, nevelő erőt, ami a társadalmi bíróságok munkájában rejlik. A fegyelmi ügyeknek csak igen kis részét viszik a társadalmi bíróságok elé és amelyek oda kerülnek, azok is inkább fizikai dolgozók ügyei. A munkaügyi döntőbizottságok működéséről csak keveset tudnak a dolgozók. Előfordul, hogy egyesek „pénzbe nem kerül” meggondolás alapján indokolatlanul fellebbeznek.

A kisipari termelőszövetkezetekben, valamint a földművesszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia érvényesülésére vonatkozóan az előbbiekhez közelállóak a tapasztalatok, a feladatok is hasonlók.

A munkásosztály és a párt ▼ezető szerepének növelése az üzemi és a tsz-demokrácia legfőbb követelménye

Fejlődésünk a szocializmus alapjainak lerakásával új szakaszhoz érkezett. Ebben a helyzetben új módon vetődik fel a demokrácia kérdése. Ezeket az új követelményeket kell megérteni és a gyakorlatba átvinni. A munkásosztály és a párt vezető szerepének növelése az üzemi és a tsz-demokrácia legfőbb követelménye. Fejlesztése összefügg a szak- szervezetek, a KISZ, a Népfront, a Nőtanács, a tsz-tanács szerepének növelésével. Helyes, ha a párt- és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták a pártonkívüli aktívákkal közösen szereznek érvényt az üzemi és a termelőszövetkezeti demokráciának, ezzel összefüggésben a párt és a kormány határozatainak. A kommunistáknak fontos pártmunkakéní megbízatásul kell adni, hogy az üzemi és tsz- demokrácia fejlesztésében a különböző bizottságokban tevékenykedjenek. A szakszervezetek, „a kommunizmus iskolái”, a munkás- osztály nagy tömegeit vonják be a gazdálkodás, az igazgatás tudományának elsajátításába. A Hazafias Népfront terjessze a Szovjetunió a testvéri szocialista országokban bevált demokratikus módszereket, formákat, kezdeményezéseket, valamint a hazai helyes kezdeményezéseket is. A fiatalok és a nők bevonása a közös munkába, a vezetésbe a KISZ és a Nőtanács felelősségteljes feladata, de a többi tömegszervezet is megtalálja a saját tennivalóját.

A párt politikáját, eszméinket hirdető, a szocializmus építéséhez szorosan kapcsolódó agitációs és propaganda-munkára van szükség. Törekedni kell arra, hogy mindenki megértse: saját boldogulását csak a társadalom boldogulásával égyütt keresheti. Fontos feladat mind az ipari munkások, mind a szövetkezeti tagok kulturáltságának, szakmai és általános műveltségének emelése. A szocialista demokratizmus kibontakoztatása harcot jelent a kispolgári nézetek, különböző téves, ellenséges nézetek ellen, a demokrácia és a fegyelem szembeállítása ellen a liberalizmus, az anarchia, a demagógia, a bürokrácia ellen. A törvények betartatása, a vétkesek megbüntetése egyáltalán nem összeegyeztethetetlenek a szocialista demokráciával. Az üzemi, a termelőszövetkezeti demokrácia fejlődésének szervezeti keretei adottak. A párt politikájában megvan a dolgozók demokratikus jogainak továbbfejlesztésére irányuló szándék. A meglevő formákat azonban jobban kell felhasználni és tartalommal megtölteni, mert csak így léphetünk előrébb a szocialista demokrácia további megvalósulásának útján — fejezte be szavait Tamás László, a megyei pártbizottság titkára.