Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

A könyv falusi ünnepe tésben dolgozik. A megválto­zott körülmény új termelés módszerek elsajátítását tesz: szükségessé. Ezért ezrek és ez­rek tanulnak a különböze szakmunkásképző tanfolyamo­kon és a dolgozók iskoláiban A szakkönyv megkönnyíti is­mereteik gyarapítását — sokar ezért vásárolták már eddig is Most itt az alkalom, hogy újabb ezrekkel és tízezrekkel ismertessük meg a munkát se­gítő és könnyítő mezőgazdasá­gi szakkönyveket. Az őszi megyei könyvhetek nem egyszerűen könyvárusítá­si akciót jelentenek, hanem egy általános kulturális meg­mozdulást a falusi népművelé­si idény kezdetén. Mindannyi­unk számára ismeretes: a könyv nagyobb térhódítása je­lentős kulturális előrelépést jelent a falu életében. Éppen ezért a könyvterjesztés nem lehet csupán a földművesszö­vetkezetek feladata. A tavalyi könyvhetek megrendezése ott volt a legeredményesebb, ahol a földművesszövetkezetek mun­káját széles körű társadalmi összefogás segítette. A művelő­dési házak és a könyvtárak, a könyvbarát-bizottságok és az iskolák, valamint a társadalmi szervezetek egyaránt részt kell, hogy kérjenek ebből a munkából. Természetesen mindenki a maga módján. A művelődési házak a gazdag és színvonalas műsorok biztosítá­sával, a pedagógusok irodalmi ismeretterjesztő előadásokkal, a könyvtárak kiállítások meg­rendezésével működhetnek közre -az őszi megyei könyvhe­tek program-sorozatában. Nagy feladat vár ebben az időszakban a tanyavilágot és a kisebb településeket járó művelődé'si autókra. A film­vetítések és a könyvkölcsön­zések mellett könyvpropagan­dával és árusítással járulhat­nak hozzá a könyvhetek sike­réhez. Tevékenységük azért is fontos, mert éppen a kevésbé látogatott helyeken lehetnek terjesztői, szószólói a szépiro­dalmi és mezőgazdasági köny­veknek. A könyvhetek sokrétű fel­adatot állítanak a népművelők elé. A megyei ünnepélyes megnyitókon túl minden köz­ségben egy vasárnapot az őszi megyei könyvhetek ünnepévé kell emelni. Az egész napos rendezvény-sorozat lényege: délelőtt gyermek- vagy ifjúsá­gi könyvankét író részvételé­vel; házról házra árusítás: délután szellemi vetélkedő; este irodalmi est, utána V\XVV'\AXVVV^VA^\/>XV/\X\/V^UV<V\, arany kö-zéputat. Tanítanák meg a sakkjátékra a fiút... Hogy ez az.út talán érvényesü­léshez vezet... Nagyobb verse­nyek, egyesületi felkarolás... így mondta valahogyan a szol- gabírói... Csaknem suttogva beszélt már. A mohácsi tartósító üzemben az asszonyok válogatják a most érkezett hevesi szállítmányt, majd a háttérben lévő alumínium tankokba töltik. (Foto: Erb János) Mammut-üzem a hadiút mentén A gépüzemben egy fiatal villanyszerelő szájába fara­gott szipkát dugnak: — Emlék ... Amit Hatvaniék"kaptak, azt meg talán az imént hozhatta a postás — mert ott fekszik még az asztalon, kalapács, re­szelő, csavarhúzó mellett — a: , színes képeslapon Lipcse vá­> rosa. ; — Nyolcnapos külföldi ta­pasztalatcserén volt a Mátra- ' alji Szénbányászati Tröszt > harminc dolgozója. Visontai- ; ak, gyöngyösiek, rózsaiak, , ecsédiek, petőfibányaiak .. . ’ — Mikor érkeztek vissza? 1 — Vasárnap este. ★ | Friss élményekről beszélge­ttünk az egyik részvevővel, \Tomesz Dezső osztályvezető fő- , mérnökkel: ’ — Utunk során a német ikülfejtésű bányaüzemeket ta- í nulmányoztuk. Mondhatom, -volt elég látnivalónk...! " — Mi ragadta meg legin­kább az érdeklődését? ; — Azok a bányák, amelyek­nek termelése annyi, mint ha- 1 zai bányáinké együttesen ... ;A hajdani porosz hadiút men­tén, Drezdától északkeletre ’fekszik egy mammut üzem, a í„Feketekút”.. Tizenötezer em- ,ber munkahelye. A kombinát­ban, amely a hatalmas kül­színi bánya mellé települt, i évenként mintegy 34 millió tonna szenet dolgoznak fel koksznak, brikettnek, gáz­nak . .. , — Sok újdonsággal találkoz­tak? 1 — Lépten-nyom on olyan gépóriásokkal, amilyeneket idehaza bizony aligha látni. Volt például olyan meríték- vételes kotró is, amelyik egy­szerre 3,6 köbmétert „hara­pott” ... — Mi okozott még különö­sebb meglepetést? — Egyebek között a három kilométer homlokszélességű fejtés. Csak összevetésképpen említem, hogy a mi ecsédi fej­tésünk szélessége 900 méter körül van ... — Mit „hozott” még magá­val? — Érdekességként azt is, hogy az NDK-ban napi két­— Befogták hát a fiút sakk- játékra... Ó, de nem kellett azt. nagyon befogni... Csakha­mar vidáman, játszi könnyed­séggel végigverte az oktatóit... A tanító büszke volt, a pap meghatott, a szoigabíró de­rűs ... A jegyző pedig epés. Máskülönben is epés ember volt a jegyző, hiú, öntelt, indu­latos. Magasabb minisztériumi beosztásból került le valami Egy nyár végi délutánon a hi­vatali szobájában játszott négy- szemközt a gyerekkel, ö sakk­könyvből, a bajszát morzsolgat- va, a gyerek mámorosán, a lá­bát lógázva ... S a fiú egymás után adta neki a mattokat. A jegyző egyre nagyobb zajjal rakta vissza a táblára a figurá­kat; izzadt, fújt, a nyakkendő­jét lazítgatta, a játék alatt ha- rákolt, a lépések után kapke­MmmMG} 3 1965. október 2., szombat Kulturális életünknek esz­tendőről esztendőre növekvő jelentőségű eseménye a könyv falusi ünnepe. Nem véletlenül. A könyvvel találkozni annyit jelent, mint kedves ismerőssel beszélgetni. A könyv jó barát, amely mellénk szegődik tétlen óráinkban éppen úgy, mint amikor a meglevő ismeretein­ket kívánjuk bővíteni. Nem­csak más emberek világába kalauzol bennünket, de segít megismerni önmagunkat, hoz­zájárul látókörünk szélesítésé­hez, tudásunk gyarapításához, elgondolkoztat, tanít, szóra­koztat. Immár ötödször kerül sor hazánkban az őszi megyei könyvhetek megrendezésére. Az október elsejei megnyitótól december közepéig két és fél hónapon át egymást követik majd a falvakban az író-olva­só találkozók, könyvbarátna- pok, irodalmi estek, szellemi vetélkedők, könyvkiállítások. A cél: a könyv és az olvasóK találkozásának elősegítése, a könyv iránti igény felkeltése, ébren tartása és a falusi olva­sótábor növelése. Különösen a mai magyar irodalom, elsősor­ban a szocialista mondaniva­lóid művek és a mezőgazdasá­gi szakirodalom népszerűsítése áll a könyvhetek központjá­ban. Az elmúlt négy esztendő ta­pasztalatainak tanúsága sze­rint egyre népszerűbbek a könyv hetei a falusi lakosság körében. Elegendő bizonyíték erre a tavalyi két hónap könyvforgalma, amely megha­ladta a tizenhatmillió forintot! Csupán a házról házra árusí­tás keretében két és fél millió könyv talált gazdára. Hogy mit jelent két hónap alatt ti­zenhatmilliós könyvvásár, azt csak az érti meg igazán, aki ismerte a huszonöt-harminc év előtti magyar falut, amelyben a könyv olyan ritka vendég volt a parasztházakban, akár a fehér holló. Jelentős pozitívuma ennek az évről évre ismétlődő esemény­nek, hogy nem csupán mind több jó szépirodalmi könyv talál gazdára a falusi embe­rek körében, hanem egyre erősebb a mezőgazdasági szak- irodalom térhódítása is. Kö­vetkezik ez abból, hogy a nagy­üzem több tudást és feltétlen szakosítást kíván. Az a pa- ■ rasztember, aki korábban uni­verzális szakember volt a kis­gazdaság követelményének szintjén, most vagy a kerté­szetben, az állattenyésztésben vagy éppen a növénytermesz­megtanult mindent. I. Egyszó­val amolyan okos kisfiú volt, aki könyv nélkül is elfújja a magáét, manapság is akad bő­ven ilyen, bár lényegesen elté­rő körülmények között... Volt azonban valami ebben a kis­fiúban, amely élesen elhatá­rolta a vele egykorú és a hozzá hasonló, eszes fiúcskáktól. A tanító egyszer valami rejtett gyanútól hajtva, bevitte a la­kásába s egy gimnáziumi szám­tan példát adott fel neki. A kisfiú hibátlanul megoldotta. Űjabb és újabb példákat ka­pott s azokat is megoldotta. Felfedezését elmondta a plébá­nosnak. A pap kipróbálta a kisfiút s az eredmények láttán keresztet vetett. Hamarosan hí­rét is költötték, hogy a cseléd­házban egy üstökös bontogatja a csóváját. A hír eljutott a szolga bíróig, ő és a jegyző is megnézték maguknak a gyere­ket. Ügy találták, hogy egy toprongyos kis csodagyerek áll előttük. Tanakodni kezdtek a fiúcska további sorsáról. A ta­nító kiveresedett füllel a gim­názium mellett kardoskodott. Ha a gyerek a négy elemit el­végzi, ajánlásokkal és ösztön­díjjal menjen gimnáziumba. A plébános erőteljesen bólogatott. A szolgabíró savanykásan hüm- mögött. A jegyző pedig, mint aki fogas kérdésit kapott, öt uj- jával kényesen megérintette a nyakkendőjét, még a széken is megemelkedett. Hogyhát 5 nem tartja a legszerencsésebbnek ezt a megoldást. Ez az urada­lom közismerten métely«» terü­let, kupaktanácsok ról jönnek hírek, mozgolódásokról, nehéz itt a cselédnépet féken tartani, ide vaskéz kell, ezt a megkü­lönböztetést engedékenységnek, gyengeségnek vennék, bizony nem szülne jó vért... mutasd nekik a kis ujjadat, már az egész kezedet akarják... A »zolgabíró találta meg az- könyvbál. Az író—olvasó ta- i lálkozó, irodalmi est színe- i sebbé, vonzóbbá tételében so­- kát segíthetnek az irodalmi > színpadok erre az alkalomra ■ összeállított műsorukkal. Tavaly kétszázötven sikeres • író—olvasó találkozó gazdagí- 1 tóttá a programot. Az idén leg- , alább ennyit rendeznek ismét • az őszi megyei könyvhetek keretében. Ezúttal azonban . elsősorban olyan községek- . ben, tanyaközpontokban, ter­melőszövetkezetekben és álla­mi gazdaságokban kívánatos ' sort keríteni író és közönség találkozására, ahol ilyet még soha nem rendeztek. így szé­lesíthetjük tovább a falusi ol­vasók táborát, s ébreszthetjük fel a könyv szeretetét még szélesebb tömegekben. Könyvet minden falusi ház­ba! Ez a soron következő két és fél hónapos időszak ne­mes jelszava. A kultúra mun­kásain és terjesztőin a sor, hogy ez valósággá váljék. (P. r.) Hevesi paradif A MÉK mohácsi tartósító üzemébe ezekben a napokban tíz vagon hevesi — elsősor­ban gyöngyösi-, káli-, paradi­csom érkezik. A szállítmányt azonnal válogatják, nagyság, érettség, minőség szerint. A Mint arról mór beszámol­tunk: a hatvani járás vala­mennyi termelőszövetkezete csatlakozott a tarnazsadányi Egyetértés Tsz, valamint a Szolnok megyei termelőszövet­kezetek őszi mezőgazdasági versenyéhez. A közös gazdasá­gok különböző vállalásokat tettek, hogy minden erő össze­fogásával, a munkák meggyor­sításával mielőbb végezni tud­janak a hátralévő feladatokkal. A minap Vajda Józseffel, a Hatvani Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezető­jével és Ludvik Sándor igaz­gatási csoportvezetővel beszél­gettünk arról: hogyan állnak a járás tsz-ei az őszi munkákkal, hogyan sikerül a terveket va­lóra váltaniuk, s milyen új módszereket valósítottak már meg a munkák meggyorsításá­nak érdekében? — A tarnazsadányiak fel­som Mohácson és így kerül forgalomba a baranyai boltokban, vendéglá­tó egységekben. Mivel hosszú az út Heves­ből Mohácsra, igen magas az utóérés százaléka. Egy-egy Jól haladnak az őszi munkák a hatvani járásban Fő a minőség — Prémium a jó vetések után hívásához viszonylag gyor­san csatlakoztak járásunk termelőszövetkezetei — mon­dották —, hiszen a hortiak fel­hívása járásunk szövetkezetei­hez már előbb eljutott, s en­nek szellemében sikerült a megyét átfogó felhívást is meg­tárgyalni a járás 13 közös gaz­daságának dolgozóival. Tsz- eink három csoportban verse­nyeznek. A verseny a Népújságban meghirdetett szempontok fi­gyelembevételével folyik, bár egyes gazdaságok néhány ha­táridőt módosítottak, közel'bb hoztak. — Hallhatnánk egy-két ilyen módosítást? — A hatvani Lenin Tsz-ben a vetés határidejét október 25-re állapították meg. Az ere­deti felhívásban ez a határidő október 30-a. A kerekharasz­tiak nitrogén műtrágyából most 50 kg-ot szórnak ki, később 76—80 kg-ot a készletnek meg­felelően, s emellett tavasszal elvégzik még a szokásos fej­trágyázást is. Mindezt a kellő talajerő utánpótlás biztosításá­ért teszik. Kerekharaszton már most 10 százalékos mennyiség­gel emelték fajtánként az el­vetésre kerülő kalászosokat, hogy a kellő vetőmagcsíraké- pességet minden körülmények között biztosíthassák. Az ere­deti kiírás szerint ezt csak ok­tóber 20-a után kell végezni. — Milyen tapasztalatokra tettek eddig szert, végeztek-e már értékelést? — Az első tapasztalatok ör­vendetesek. Valamennyi ter­melőszövetkezetünkben nagy gondot fordítanak az őszi rhun- kák elvégzésére. Az első ér­tékelés szerint kielégítő ütem­ben halad a munkavégzés. A silóterv 33 százalékban kész, — 10 ezer köbmétert készítettek már el, — de 68 százalékban a vetőszántás és 33 százalékban az őszi vetés is kész. A burgo­nya 70 százalékát szedték már ki. Törik a kukoricát Csány- ban, Kerekharaszton és a hat­■ vani Lenin Termelőszövetke­zetben. A földeken 234 traktor ■ dolgozik, egy részük kettős műszakban, más részük éjjeli műszakban is szánt, de vala­mennyi nyújtott műszakot, tart ezekben a hetekben. A gépki­használás is jónak mondható. Traktoroshiány nincs, helyesen alkalmazzák az anyagi ösztön­zőket, a vetésben részt vevő­ket premizálják. Holdanként 1,50 forintot kapnak a dolgo­zók, bár a hatvani Lenin Tsz- ben a vetés fontosságára való tekintettel ezt az összeget hol­danként 5 forintra emelték. — Itt kell elmondanunk azt is, hogy minden tsz-ben kivé­tel nélkül tisztított, csávázott magot használnak vetésre. A vetőmélységet betartják, fajtá­nak megfelelően időben juttat­ják a földbe. Emellett a vetés alá kerülő területekről jó ütem­ben takarítják be a növényeket, s a betakarítás után nyolc napra a szántást is megkezdik. A já­rásban november 30-ig a szán­tást befejezik a közös gazda­ságok. Gyorsítja a munkát a traktorosok között meghirde­tett verseny is. A .versenyt no­vember 7. tiszteletére indítot­ták. Lényege a műszaknormák! pontos betartása, maximális teljesítése, anyagtakarékosság és tervteljesítés. A versenyben legjobb eredményt elért három traktorost minden tsz-ben 500 —400—300 forint pénzjutalom­ban részesítik, de különösen megjutalmazzák a járási ver­senyben három legjobb ered­ményt elért traktorost is. A végső értékelést a kihívó tsz vezetőinek jelenlétében végzi majd el a járási versenybizott­ság — mondották befejezésül a járási mezőgazdasagi osztály vezetői. — f. i. — ezer vagon termelésű bányá* ban mindössze ezer embert foglalkoztatnak, s ennek csak harmadrésze dolgozik a víz­telenítésen ... ötszáz vagonos ecsédi bányánkban még min­dig 1300 munkás számára akad feladat... Van hát még elég tennivalónk idehaza! A németek egyszerűbben, job­ban oldják meg az irányítást, munkaszervezést is mint ná­lunk. Odakinn a bánya vezetői előtt nincsenek például távol­ságok, nem mászkálással töl­tik a műszakot: hanem moto­ron szaladják be körzetüket még az aknászok is. S utasí­tásaikat kis rádió-telefonon továbbítják az üzemi hangos­híradóhoz, ahonnét ki-ki érte­sül teendőjéről... Az irányító toronyból, messzelátóval pász­tázzák a fejtést: a vezetők mindig mindenről tudnak. Nem, lehet fennakadás ... — Tetszettek a „vándor- utak” is ... Ezek egymáshoz erősíthető betonelemekből ké­szülnek. A. helyszínen szerel­hetők. kívánság szerint moz­gathatók, áthelyezhetők. Min­dig ott használják, ahol a leg­nagyobb szükség van rájuk. Szilárd, biztos utak, elbír­ják a legnehezebb járműve­ket is. Fölöttébb praktikusnak találtam őket. Idehaza is szí­vesen találkoznék velük, mély talajú, sáros bányáink kör­nyékén ... De gondolom, hogy másutt is hasznukat látnák... ★ A Mátraalji Szénbányászati Tröszt harminc dolgozója — bányászok, lakatosok, villany­szerelők — külföldön járt a napokban. Ki-ki sok érdekeset látott, hallott, sok újat tapasz­talt. Vajon több lesz-e ez az él­ménynél, jut-e belőle valami a Mátra aljára, gazdagítja-e közüle valami hazai bányáin­kat? Reméljük.. 1 (gyóni) válogatott zöldparadicsom egyvagonos alumínium tan­kokba kerül, ahol két hó­napig'érik a felöntőlében. Egy tartályban 800 liter ecet, há­rom mázsa só és megfelelő tartósítószer kerül. Ezután a paradicsomot üvegekbe töltik, ■VV^V/\XV\^VWVA^VVXVAXV>x\/V^V/yn/V^ miatt az istenverte vidékre, a balsors sorvasztotta és feltüs- kézte... És úgy látszik ezt a balsorsot látta fintorogni akkor is, amikor a sakkban egy kis cselédkölyök minduntalan a földhöz vágta.'Nem is tűrte to­vább a sorstól ezt a pimasz­ságot és alaposan visszavágott. l szállítmány négy napig utazik - és ez alatt a paradicsomnak ■ mintegy húsz százaléka be­érik. Ezt már — természete­■ sen — nem lehet savanyítani. l Csakis étkezési paradicsom- , ként kerülhet forgalomba. Vk-vvn/t'vv'vv'v/wvfwvuwww íj dott, bizonytalankodott.. : A ? kis partner annál határozottab- ? ban nyomult a cél felé előre, < kitartóan szorítva gyengébb el- J lenfelét... Persze győzni akart c a kisfiú. Mondhatom, mérnök i elvtárs, komolyan akart s azt 5 hiszem, mindkét félben sister- i gő lánggal égett az akarat. A 5 jegyzőben azért, mert isten < tudja mit tétt rá a lelkében a S játszmára, talán sorsa jobbra- < fordulását, a fiú meg azért. S mert hát miért ne győzne, ha £ lehet... Egyszerre csak rámor- 5 dúl a jegyző: „Ne harangozz? itt nekem a csülkeiddel, za-í vársz vele ...” A gyerek elme- 5 rült a játékban, tovább is ha-C rangozott. Erre a jegyző meg-1 mattolta, de-— játékon kívül:<5 leseperte -a tábláról a figurá-S kát, és éktelen káromkodással? visszaké-zből pofon vágta a 5 fiút... Azután ... azután márS nem játszott olyan mesterien a? fiú ... Félt a sakk játéktól. S? mert jófejű gyerek volt, a jegy-á ző leckéjét is megtanulta ... í Megtanult nem akarni... ? A kohász felállt, karórájára S nézett. 5 A mérnök is felállt és pilla-S natókig sápadtan nézte a ko-c hászt. 5 — Igen, persze .. 1 mondta 5 zavartan. Aztán nekividámül-d tan: J — De hiszen még a sakktáblai is kikerült a varjú csőréből!.. .f — Igen — bólintott a kohász, í — jobb később, mint soha. —^ Öhajt talán még egy-két partit t lefekvés előtt? ... ? — Boldogan! — kiáltott fel a? mérnök. — Hanem tudja, mi le-5 gyen azzal a varjúval? ... Van \ nálam légipuska, szedjük le, az-? után főzzünk belőle jó varjú-? levest... Minek rontsa itt a le-? veg.pt? <•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom