Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-12 / 240. szám

Noszvaj felé tartunk. Az Sz—100 hangját itt is messzire viszi a szél. A noszvaji Egyet­értés Tsz földjét szántja Jánosi Márton. Túl vagyunk az éjfé­len. Kossuth csomagjának a fe­lénél tart, egy éjszakai műszak­ban egy teljes dobozzal szív el. Nemrég tartotta „ebédszüne­tét”. A teliholdban látni a ha­talmas táblán a friss szántást Kitűnő a szántás minősége. Friss, jól bírja az éjszakázást, Nagy Sándorral, a váltójával lelkiismeretesen lekezelik a gé­pet, így emiatt sincs fennaka­dás. Andornaktályán Ipacs Ká­roly, Makláron Pocok Sándor szánt. Kétszáz kilométert mentünk, legtöbbet földúton. A város tudomást sem vesz arról, hogy hazaérkeztünk. Tompított fénnyel égnek a lámpák, mély álmukat alusszák az emberek. A csöndben, tompán hallat­szik, hogy valahol egy traktor szánt... Pilisy Elemér Hatvanban hallottuk j ft, TIZENKÉT KISMESTER... Utasítás a munkaruha­viselésről A belkereskedelmi miniszter újabb utasításban szabályozta a kereskedelmi és vendéglátó­ipari dolgozók munka- és vé­dőruha-ellátását. Meghatároz­ta, kinek jár ilyen öltözék és azt mennyi ideig kell viselni. .Azoktól a dolgozóktól, akik az előírt munkaruhát ismételt fi­gyelmeztetés ellenére sem vi­selik, január 1-től a juttatást meg kell vonni. A jó vetés után jár a prémium Tíz vagon árut mozgatnak naponta A KGM rendelete már is' meretes. Nemcsak a különbö ző háztartási készülékek sza vatossági idejét hosszabítot- ták meg, hanem a garancián: javítás elvégzésére is külön böző megszorításokat írtat elő. Mindez a vásárló érdekei­nek védelmében történt. Kér- dés: hogyan állunk a rendele végrehajtásával, történt-e in­tézkedés, 1 elkészültek-e mái az újabb feladatra. Nyíri Szabolcstól, a GELKő gyöngyösi kirendeltségének vezetőjétől érdeklődtünk. — Még a rendelet végrehaj­tásának utasítását nem kap­tuk meg, ebben az ügyben központunk még sem írásban, sem közvetlen konzultáció formájában nem létesített kapcsolatot velünk. — Milyen újabb feladato­kat ró az új rendelet a GELKÁ-ra? A „puttonyosokhoz” — messzi csengő kalapácsütések, hegesztő-elektródákról patto­gó szikrák vezetnek. — Visontán „lerobbantak” a VM 2-es kotrók merítőkanalai. Megint egy tucatra valót hoz­tak belőle! S ráadásul: sürgős javításra ... Két emberem dél-, utános, kettő Ecséden van, a másik kettő meg „kölcsönben”. Ismét „fél vitorlával” kell ne­kivágnunk! — fogad a fiatal brigádvezető, Papp János. Ötlet mesterek Körmöczi László szb-t'tkár, — akivel brigádnézőbe indul­tunk a petőfibányai gépüzem­ben — megnyugtat: — Nem kell félteni őket, volt már hasonló feladatuk jó néhány esetben! A múltkori­ban, szombaton hoztak egy ilyesmi szállítmányt, s hétfő reggelre kérték elkészítését. Nem mondom, kicsit vakargat- ták a fejüket, de a kívánt idő­pontra végeztek valamennyi­vel. Bejöttek vasárnap is ... Lelkiismeretes, jó munkáján kívül — újításairól is ismert a Ságvári Endréről elnevezett ötszörös szocialista brigád, öt­letmestereik — Papp János és Szűcs István — révén, ebben az évben már 7 elfogadott újí­tásuk van. — Most készül a nyolcadik. De ezt már hárman csináljuk. Hidraulikus késhajlító ... Az­Zászlók a satupadon kumot, ketten a gimnáziumot, ötüknek meg friss papírja van a hegesztő-tanfolyamról. — A jövő év elején pedig va­lamennyien beiratkoznak a Diesel-szerelői tanfolyamra. Ugyan én is érték a motorok­hoz, más is ismeri őket, de csak hadd legyen meg végre az a pecsétes írás is! Nem igaz? Burjánékkal elégedett az üzem. Megteszik, elvégzik nap nap után a magukét. S elvégez­nék még jobban, gyorsabban is ... — ".ha egy kicsit javulna az anyagellátás, lenne elegen­dő még az M 12-es csavarból, anyából is, s vásárolna az üzem egy néhány kézigépet, aminek nagy hiányát érezzük mindun­talan. Közös takarékbetétkönyve is van a brigádnak: a jutalom- pénz számára. Ebből fedezik kirándulásaik, kis összejövete­leik kiadását. Mert a munka után sem fe­lejtik egymást. A brigádtagok — az üzemen kívül is találkoz­nak ... Levél az asztalon — Ez meg a sportolók bri­gádja ...? — Nem. Csak a villanyszere­lőké .''.'. De mindegyikünk szur­kol valamelyik futballcsapat­nak, s a klub zászlaját ki-ki maga elé teszi — magyarázza Garamvölgyi Tibor brigádveze­tőhelyettes. A kis együttes — szintén az „első fecskék” közül való. Ügyes kezű, gyors emberekből áll. Mint amilyenekre szükség is van! — A tröszt egész területén dolgozunk: Visontától Ecsédig minden szakmába vágó munka a miénk... Csupa sürgős fel­adat! Ha „bejön” egy-egy üzemzavar, adódik egy-egy rendkívüli szerelés, azonnal mennünk kellS ilyenkor nincs nappal és éjszaka, nincs különbség ünnep és hétköznap között... Az egyik satu mellet nem­régen kapott levél. Egy társuk — egy brigádtag — küldte a honvédségtől. Ügy látszik, most éppen Virág Nándor volt a „soros”. Máskor meg a többi katona üzen: Papp László, vagy éppen Karcagi István. Összetartó társaság Kulcsár Sándor brigádja. A munka, a közös feladatok és célkitűzések tartják össze — rrleg az a sokféle zászló a satu­padon, falon ... Gyóni Gyula — Két területen kell na­gyobb felkészüléssel rendel­keznünk. Az egyik: megfelelő mennyiségű cserekészüléket kell kapnunk. A másik: az anyagkészletünknek is emel­kednie kell az eddigiekhez ké­pest. — Milyen alkatrész okoz­za a legtöbb gondot? — A kisképernyős készülé­kekhez szükséges PY—82-es egyenirányító csőből nincs ele­gendő. Ebből az ellátás nem rendszeres, nem is fedezi a szükségletet, ha van bent ké­szülék, amit nem tudunk megjavítani, ez a cső az oka. — Az új rendeletben megszabott tizenöt napos határidő betartása, amin túl már cserekészüléket kell ad­ni, nem készteti majd „nagy­vonalú” javításra a szervizt? Mit tud erre a kérdésre vá­laszolni a szerviz vezetője! — Hadd oszlassak el egy téves nézetet ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Olyan nem for­dulhat elő, hogy csak „félig” megjavított készüléket adjunk! ki. Minden tv-készüléket át­vizsgálunk a javítás során! nemcsak a jelzett hibát szün­tetjük meg. Ha egy cső már nem tökéletes a tv-készülék- ben, akkor a készülék nem működik. Elfáradt csővel tehát nem tudunk visszaadni javí­tásra behozott készüléket. Vi­szont arra nincs biztosítéki hogy a sok alkatrész közül a javítás után egy elromlik, akár ötperces használat után is. Ez nem a szerviz felületes munká­jának a következménye, mint ahogy esetleg néhányan gon­dolják. Ilyen lehetőséggel min­dig számolni kell. Ez volt tehát a helyzet a múlt hét végén, szombaton a GELKA gyöngyösi egységénél. Az említett KGM-rendelet végrehajtási utasítása még nem volt kézben, de még nem is volt szükség a végrehajtásárai hiszen az október 4-e után vá­sárolt készülékek tulajdonosai közül senki sem jelentkezett olyan igénnyel, amihez már az új rendelet értelmében joga lett volna. (gmf) MiPUmG 3 WS5. október 12., ked4 Hogyan késsült fel a GELKA ? Nincs cserekészülék, de van alkatrészprobléma vegyét. Amiben tudunk, segí­tünk neki a ház körül. Leg­utóbb fát vágtunk, s behord- tuk a 48 mázsa szenet. A téli tüzelés gondján könnyítettünk egy keveset... „Univerzális” szerelők — Univerzális? Ä, túlzás ez, csak úgy ránk fogták talán! ■— tiltakozik Burján János bri­gádvezető. —• Az igaz, hogy ehhez is, ahhoz is hozzáfog­tunk, nem adtunk még vissza egy munkát sem... De hát mi­ért kell erről beszélni? A tavasszal — mondják az üzemben — nagy megbízatást kaptak Burjánék. A visontai fejtésen kellett szerelniük egy 766 méteres „ezerkétszázas” szállítóberendezést. Április huszonhatodikén kezdték, s augusztus húszadikára kérték a befejezést. Ügy beszélik, hogy — még kubikoltak is! — Tizenkilenc méteres szint- különbség volt a meghajtó és a feszítő rész között. Meg kellett hát fognunk a csákányt, a la­pátot is! — Elkészítették-e határidőre? — Nem. Két napot késtünk. Az anyagellátás miatt... . A brigádban nagy a tanulási kedv. Hatan vőo-m.- - t—imi­slőtt „kézből” hajtottuk a hu­szonöt milliméteres páncél- emezt. Nyolc ember, egymást váltogatva. Ezután könnyebb esz ez a munka is .„ Rrigád — házimunkán Az üzemben a brigádmozga- om bölcsőjeként emlegetik a iziváttyúszerelők műhelyét: Jatvaniék az elsők között kapcsolódtak a versenybe. A satupad felett, a falon ott l tabló. Üveg alatt a tizenkét llapító fényképe. — Már csak nyolcán va- íyunk a régiek közül — mond- a egy kurtabajszú, markáns ircú ember, a brigádvezető íelyettese, Kurják István. — íégyen elmentek, de három- mnyian jöttek helyettük! Fia- alok, akik többnyire itt ne­velkedtek, itt szabadultak a kezünk alatt. Jólesik tapasz- alnunk igyekezetüket, azt, íogy minden érdekli őket. S logy mint válnak ők is nap- lap után egyre képzettebb zakemberré... A brigádot Légrádi István­éi nevezték el. Egykori társukról, aki 1962- >en tragikus szerencsétlenség ildozata lett... — Azóta patronáljuk az öz­Hallgatózunk. Szemünk birkózik a sötéttel. Fokozatosan kirajzolódnak a dombok, tárgyak körvonalai. Fülünkkel érzékeljük először azt, amire várunk. Először alig hallhatóan, majd utána teljes hangerővel áraszt «1 bennünket egy traktor zúgása. Ahogy a domb mögül előbukkan, látjuk a fénycsóvát, amit a gép vetít maga elé és a háta mögé, ahol — ilyen messziről is — látszik a többsoros eke. Szánt. — Még várjunk, ötnek kell lenni... — és mintha igazolná, egymás után tűnnek fel az egri határ különböző részeiről a fény csóvák. Most még Egerben vagyunk, az Egri Gépjavító Állomás ve­zetőivel éjszakai ellenőrzésre indulunk, meggyőződni arról, hogyan dolgoznak a kétműsza- kos traktorok. A gépkocsiban Hegedűs Sán­dor főmérnök és Rakusz Bernát főmezőgazdász foglal helyet. Fázósan húzzuk össze kabátun­kat, a gépkocsivezető bekap­csolja a fűtést. A város utcáit lámpák vilá­gítják meg. Alig van forgalom a moziból nagy embercsoport özönlik a kihalt főutcára. Szé­les jókedvvel, nagy gesztusok­kal magyaráznak. Biztosan jó volt a film. Ennyit látunk a Városból és máris robogunk Bélapátfalva felé. A felnémeti mészüzem fényei tűnnek fel jobbról, Szarvaskőn boksában izzik a mészkő, félelmetes ár­nyékokat rajzol a mészégetők­nek a piros fény. Bélapátfalván Farkas Sándor brigádvezető csatlakozik hozzánk. Bükkszentmártonban Poós Gábort keressük. Az út mel­lett szánt. Lefelé jövet a domb­ról a DT 54-es traktor könnye­dén vontatja az ekét. A Rá­kóczi Termelőszövetkezetnek szánt. Egyedül van a gépen. Reggel korán kezd, nappal vet, amikor besötétedik, lekapcsol­ja a vetőgépet és rááll az ekére. Ha jó az idő, éjfélig is szánt. Tíz nap alatt 23 normálholdat teljesített. Annyit, mintha két műszakban ment volna a gépe. — Nem adom másnak a gépet — mondja magyarázatként — nehéz a terep és könnyen meg­eshet a baj. Jól is keresek így..: . . t Bekölcén Tóth József DT 54-es traktorának hangját hoz­za a szél. ö még kezdő trakto­ros, munkájára még sincs kifo­gás. A vezetőfülkére ablak kell. Még a héten kiküldik a szere­lőket. A Cserjésen szánt Ko­vács György. Régi szakember, nyáron kombájnra ültetik, azután a legjobb traktorosok között emlegetik a nevét. Há­rom éve kapta az új Sz—100-as traktorát: — 7167 üzemóra van benne, de a gépet még nem látta sze­relő ... — Kovács György 46 éves, 14 éve dolgozik a gép­állomáson, nagy jelentősége van a szavainak. — Addig ma­radok, míg el nem nyűvöm. Ö éjszakára marad, váltótár­sa, Tóth István, nappal dolgo­zik. A termfel őszövetkezet adta, hogy éjjel-nappal megállás nél­kül szántson a gép. Bélapátfalván két gép dolgo­zik, Mikófálván ugyancsak ket­tő. Szúcson DT szánt. Egerese­mben az SZ—100-as hajnali négykor kezdett, most tankol. Éjszakázó traktorok — Hé, Benemuki, hol a vö­dör? — Mi az, Bocs, nem látsz a szemedtől... Vidám élcelődés az egri bí­rósági épület állványokkal kö­rülvett ablakaiban. Papírcsá- kólk, tarka, sokszínű festékkel átitatott kék overállok. Két he­te szállták) meg az épületet: a fakult, megkopott falakat, ab­lakokat fiatalítják, élesztgetik. Tizienketten vannak. Festőta­nulók, jó barátok... A tizenkét kismester három éve tanul, dolgozik együtt. Ök festették a Csákány úti laká­sokat, az ápolónőképző intéze­tet, a pártházat. Egyedül. Az igazi mester csak) irányította a munkát és tanácsot adott. A festés már a 12 fiúé volt... — ök már mindent megcsi­nálnak. Nem is rosszul. Ügyes gyerekek... Csutor Kálmán, az egri 212. számú Bornemissza Gergely Ipairitanuló Intézet szakelőadó­ja, a 12 kismester nagy meste­re dicséri a fiait. Három év óta oktatja, tanítja őket. Ez lesiz a harmadik csoport, amely a ke­ze alól kerül ki... — A festőszakmához, mint a többihez is, nagy-nagy akarat kell. Meg szem, hiszen színek­kel dolgozunk. Keresett, jó szakma. Ezek a fiúk az iskolá­ban, az állványokon is megáll­ják a helyüket. Két hete jöt­tünk ide, s máris átvarázsolták az épületet. Szépen dolgoznak, elégedett vagyok velük ... Vrbán József nagy terveket szőtt az állványokon. Hajókat szeretne majd festeni, Pestre húz a szíve, a hajóépítőkhöz. Különben egri, 17 éve®, ő az alapszervezet KISZ-titkára ... — Szeretek festeni, rajzolni. Valóban hajófestő szeretnék majd lenni. Szép színeket ke­verni és még szebben megfes­teni. Ez a szép a mi szakmánk­ban, a szín, a festés ... — Ezen a véleményen van Csanádi Miklós, a kismesterek Benemukija is. — Benemuki? — Péntektől kaptam a Ro- binzonból. Beceneve van itt mindenkinek, nemcsak nekem. A „vademberek” éppen most bántak el a kalapjával. Szép, széles karimájú volt, de vala­melyik segéd nekiengedte az ol­lót... — Szép dolgokat lehet itt csi­nálni. A régiből újat, a csúnyá­ból szépet. A szobafestő nem művész, de azért érteni kell a színhez. Nem is érteni, inkább szem kell hozzá. No, meg szor­galom. Még egy év és keresni fogok. Kell a pénz otthon is, meg nekem ruhára, cipőre... Fekete István Tiszafüredről jött Egerbe szakmát tanulni. Munkásszálláson lakik, szom­batonként szokott hazajárni. — A sógoromnak köszönhet tem, hogy festőszakmát tanul­tam. ö is festő. Eleinte szokat­lan volt az állványokon dol­gozni, de már észre sem ve­szem. Igyekszünk szépen és jól dolgozni. Az eddigi munkánk­ra nem hiszem, hogy különö­sebb panasz lenne... — Az igazsághoz az is hozzá­tartozik — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bocs, vagy igazi ne­vén Barta Albin, hogy dolgoz­ni sokkal jobban szeretünk, mint tanulni. Nem vagyunk ép­pen rossz tanulók, de hát a munka érdekesebb. Az állvá­nyokról mindig lát valami iz­galmasat áz ember, még a nap is hamarabb eltelik innét... Egerbocsi, így ragadt rá a Bocs elnevezés. A nap még jócskán fenn van, így a kismesterek visszatérnek az állványokra. Igazi jó bará­tok, segítőtársak. Együtt dol­goznak az állványokon, az is­kolában, a KISZ-ben. Fiatalok, vagy ahogyan az igazi mester mondta, még gyerekek... Még csak most indulnak) el az úton... Az állványokon ismét meg­kezdődött a munka, s vissza­tért a vidámság az ablakok­ba..: K. J. Üjsághir: Premizálják azo­kat a tagokat a hatvani Le­nin Termelőszövetkezetben, akik a vetésben részt vesz­nek. Holdanként öt íorint prémiumot fizetnek ki a dolgozóknak. A hír alapján látogattunk el a napokban a hatvani Lenin Termelőszövetkezetbe. Az elnök vb-ülésen van, a főmezőgazdász hajnal óta a határt járja, a főkönyvelő a bankban — tájékoztat Stanko- vics István, a tsz mindenese, aki nyugdíjas létére felelőssé­get érez a nagy közösség iránt. Papírokat, napi jelentéseket vesz elő, — s hogy közben megérkezik Kollár Ferenc el* nökhelyettes is — elmondják: a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet az elsők között csat­lakozott a meghirdetett orszá­gos őszi munkaversenyhez. A tagság egyhangúlag döntött úgy, hogy csatlakoznak és így bátrabb terveket tűztek ma­guk elé. A tagság határozta el, hogy a vetésben részt ve­vőknek nem 1,50, hanem 5 fo­rintot fizetnek prémiumként, holdanként és hogy a vetést október 25-ig befejezik. — fgy a prémium összértéke 10 ezer forint lesz, de meg­éri, mert időben, jó talajba ke­rül a jövő évi kenyérnekvaló. Hogyan állnak a munkák­kal? — 1943 hold az őszi vetési tervünk. Ebből 1100 holdat már elvetettünk. Földben van 500 hold őszi árpa, 50 hold rozs, 100 hold őszi keverék. Emellett 2117 holdon kell tar­ló- és vetőszántást, 2433 hol­don pedig mélyszántást végez­nünk. Ez a munka is jól ha­lad. Kiváló munkát végeznek traktorosaink. Itt kell megem­líteni, hogy az őszi betakarí­tási munka mellett négyezer köbméter silótakarmány elké­szítése és még 1400 vagon áru elszállítása is az idei feladata­ink közé tartozik. Oly hatal­mas mennyiség ez, hogy de­cember 31-ig, minden napra 10 vagon áru mozgatása, illetve szállítása esik. Ezért is vált szükségessé a jelentős összegű prémium ki­tűzése a többi, egész évre szó­ló célprémium mellett. A gaz­daságban az éves jellegű pré­miumok mellett úgynevezett időszaki, a (jjúcsmunkák el­végzésére szóló anyagi jutta­tásokat is terveztek. Ezek kö­zött szerepel az ötforintos ve­tési prémium. Hatása — mint mondják — kedvező. Az em­berek hétköznap, vasárnap ki­tartóan, fáradságot nem ismer­ve végzik a munkát és sikerül az elképzeléseket valóra válta­ni. Megkezdték a kukorica tö­rését, 130 hold cukorrépából 110 holdat kiástak, 85 holdról pedig el is szállították a ter­mést. Négy-négy gép szánt és vet, 10 erőgép vetőágyat ké­szít, a többi pedig a silókészí­tésnél és a szállításoknál van lefoglalva. Igyekeznek a vetés­sel, szántással, hogy az így fel­szabaduló gépeket is a szállí­tásokra tudják mozgósítani. — Ha ezt az ütemet tartami tudjuk, nem lesz baj az őszi feladatok teljesítésével — mondják búcsúzóul. — Az is igaz viszont, hogy több gépre lenne szükségünk, mert akkor még ütemesebben haladna a munka. A hatvaniak az országos versenyben sem szeretnének le­maradni, sőt tovább akarják öregbíteni a már országos hír­névre szert tett szövetkezet ne­vét. Ezért csatlakoztak a ver­senyhez, -ezért folyik külön ve­télkedés a brigádok és az üzemegységek között: jó ered­ménnyel! (F. I.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom