Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

Szombat este— vasárnap este

A szombat estét szokványosnak ígérkező könnyűzenei műsor vezette be. Szokványosnak ígérkezett még akkor is, ha Vico Toriani budapesti felléptének képfelvételét tűzte műsorára a televízió, mert ugyan Toriam énekultúráját e műfajon belül elvitatni aligha lehet, de végtére is maradandó élményt nem nagyon várhat az ember egy könnyűzenei esttől. Nem így történt. Bicska Maxi immáron világhírű songja Vico Toriani előadásában drámai alakításá emelkedett. A világhírű énekes bebizonyította, hogy nemcsak hangja, de színészi képességei is a legjobbak közé emelik. Bicska Maxi dalában, Vico Toriani tolmácsolásán keresztül-, szinte drámai sűrítményét kaptuk a Koldusoperának és a pompás jellem- és lélekrajz, amelyet a kitűnő énekes festett dalának hőséről, valóban „nehéz”-zenei estté varázsolta a budapesti fellépést.

Kellér Dezső fanyar, sajátos ízű humorával kereste az ürügyet, hogy a szombat esti ,,Hogy volt” kabaréműsorát, e műsor már rádióban elhangzott jeleneteinek televízióban történő bemutatását igazolja. Amilyen kedélyesen kellemes és szellemes volt az igazoláskeresés, olyannak bizonyult a gazdag, sokrétű, a rekeszizmokat, de a gondolatokat is alaposan megmozgató kétórás program. Az El Álaméin finom pikantériája, a párizsi élmények telibe találó interpretálása, Alfonzó, Bánhídi László kitűnő magánszáma, — hogy csak néhányat említsünk meg a műsor gazdag anyagából —, valóban kellemes és emlékezetes estét szerzett a televízió milliónyi nézőinek. Az egységes, könnyeden szellemes ka- baré-esztrádból talán csak Kabos László helyenkint erőlte- tettnek tűnő konferálása rítt ki.

Vasárnap délután Curd Jürgens jó szándékú, de társadalmi vetületében meglehetősen naív „tanmesé’-sorozatában a „Gázol és elhajt” próbálta arra nevelni a gépkocsivezetőket: vállalják a felelősséget és az emberséget. A „Nagy felfedezések” sorozat aktualitását az indonéziai események csak aláhúzzák. Érdekes, tanulságos volt a Kalimantanról szóló műsor, érdekes volt a borneói dzsungel élete, a vadfogás technikája. Kár, hogy kevés filmanyag állt rendelkezésre a mai Borneó életéről és ha úgy tetszik, még a korszerű vadfogás technikájáról is.

Valóban nagy siker volt, s úgy gondolom, hogy a siker

most sem maradt el: „Az óra körbejár” című amerikai film egy bűnügyi regény izgalmas- ságával küzd a még bújkáló náci fenevadak és a nácizmus eszméje ellen. Igaz, régi filmről van szó, amely olyan kort tükröz, amikor a neonácízmus egy véres háborúval az amerikai nép közvetlen élmény-emlékezetében, napirenden és a politika felszínén tartotta az antifasizmust. Azóta sok minden és sok mindenben változott a hivatalos Amerika politikája, — nem változott azonban a film alapeszméje és ma is helyenkint félelmetes volt Orson Welles játéka.

Gyurkó Géza

Filmesztétikái, filmpedagógiai tanfolyam Egerben

A vizuális tömegkultúra gondolatát Balázs Béla úgy fogalmazta meg az 1920-as években, felismerve a film rendkívüli nagy tömeghatását, befolyásoló szerepét: meg kell tanítani az embereket, hogy ne csak érezzék, de lássák is a filmet!

A film szerepe napjainkban egyre növekszik a televízió térhódításával, hiszen annak műsorát is egyrészt filmvetítés képezi. (Nem véletlenül nevezik a tv-t házi mozinak is!)

Ennek felismerése vezette oktatásügyünk irányítóit arra, hogy a filmet a magyar irodalom tanárai az 1965/66-os tanévtől kötelezően tanítják (egyelőre a kijelölt középiskolákban). Ennek tulajdonítható a megyei művelődési háznak és a TIT megyei. szervezetének az a törekvése is, hogy minden továbbképzési alkalommal népművelőink programjában szerepet kap a film sajátos forma- nyelvének megismertetése, a filmek elemzése is.

. Ez a képzési forma azonban nem bizonyult elég hatékonynak, főleg a fluktuáció és a differenciáltság miatt, Űj formákat, lehetőségeket keresve jutott el a művelődési ház és a TIT arra a meggondolásra, hogy 1965 októberében tanfolyamot indít a film kérdései iránt érdeklődő népművelők és pedagógusok számára,

A tanfolyamat Nagy Andor főiskolai adjunktus, az audiovizuális szakbizottság vezetője irányítja. A tematikában helyet kapnak a filmesztétika, a filmpedagógia alapvető kérdései, amelyekre a népművelőknek és a filmokitatással is foglalkozó pedagógusoknak nap mint nap szükségük van.

A tanfolyamra október 20-ig lehet jelentkezni. A kurzus 1966 májusában beszámolóval ér véget, amelyet a Népművelési Intézet és az OPI képviselőivel együtt rendez meg a tanfolyam vezetősége. A tanfolyam elvégzéséről az illetékes szervek igazolást adnak ki, amelyek filmes rendezvények levezetésére, illetve filmmel kapcsolatos előadások tartására jogosítják az igazolás tulajdonosait.

Németh László nem egy darabjában — Galilei, Széchenyi, Apáczai, Az áruló Görgey Ar- thúrja — nyomon követi azt a nagy egyéniséget, akit a történelem, a kor eseményei zártak szoros helyzetbe, hogy a meg- vallatás és a megkínzatás testi és lelki nyavalyáiban őszintén önmagát adhassa, tanulságul és mintegy igazolva a magára maradt nagyszándékú harcos tragédiáját. Mert a többség és a kor kullogó eszmevilága olykor megölni igyekszik — hiúságból és az általa tisztelt — fenntartott rend védelme miatt — azt, aki a jövőbe mer nézni türelmetlenül. Hátha még a jövőbe is lát

Németh László ezt a történeti drámáját Misztótfalusi Kis Miklósról 1946-ból keltezi, akkor írta. A lelkiismeret feszültségeit kutató Németh László érdeklődése valahol mindig a lelki körülzártság, megbéklyóztatás körül mozog.

Kis Miklós gazdagságot szerez Hollandiában, hazajön, mert meg akarja mutatni a nyakas és hitben-szellemiek- ben hátul ballagó Erdélynek, hazájának, mit kell látnia, tennie, mi az igazság és hová kell igazodnia. De ez a nagyot akaró Kis Miklós elbukik a társadalmi gáncsvetéstől, meg attól is, hogy emberi diplomáciája nem mérhető szellemi céljainak nagyvonalúságához. Ember ő is nagy természettel* nyakassággal, nehezen hajt fejet, kiüt a sorból. Ez a sorból kiütés a konfliktus magja Németh László szerint is, ez az oka megtöretésének.

Végighallgatjuk Németh László drámájának nemes veretű szövegét, nyomon követjük gondolatait, a vitát az asszonnyal, a papokkal, az okos szóváltást Pápai Páriz Ferenccel, a haladó gondolkodású Bethlen Miklóssal, s mégsem ejt meg bennünket a dráma varázsa Kis Miklós emberi elhullásával, a szándékaihoz mért erkölcsi megsemmima egyéb kiválóságainak elismerése mellett is — le kell jegyeznünk.

Németh László drámáiról szólva közhely már méltatni azt az archaizálóan nemes veretű nyelvet, amelyen hőseit megszólaltatja. Mint a nemes bor az idei cefrétől, úgy válik el színével, erejével, zamatá- val Németh László magyar nyelve a szokásos irodalmi- zsargontól. S bár a terjedelmében „rádiósított” dráma nem csigázott meg bennünket a felszabadított nagy szenvedélyek erejével, a körváltók hőseire emlékeztetve figyeltünk Németh László írói lelkiismeretére, gondolataira és félreérthetetlen szavaira.

A rendező Varga Gézát rabul ejtette az író ritmusos prózája és annak hatását finom pátosszal emelni is igyekezett.

Sinkovits Imre Kis Miklós lelkivilágát kitűnően érti és szinte vártuk, hogy füstölgései után nekiszabadulva vulkánként kitörhessen. Vass Éva méltó partnere Sinkovitsnak. Ajtay Andor, Páger Antal, Balázs Samu, Kovács Károly és a hangjával mindig a lényeget kifejező Bihary Józsefet kell említenünk a rádiójáték kapi csán.

Ha egy vita-dráma nem tó jut el a színházi deszkákig,! nem elveszett fáradozás megszólaltatni azt a mikrofonok útján a lelkiismereti válságokat ismerő emberek előtt.

l ui. i (farkas)

JXovember 15-ig köthetnek fagybiztosítást a termelőszövetkezetek

0

&

’V^V<rV<rVv'V'rV<rv<ní*rV<rVirvv

— javasolta valaki'

— Azt talán mégsem —'

hurrogták le többen. ]

— Stréberek — üvöltött a'

kis vörös. <

— Valaki álljon az ajtóba és <;

figyelje, hogy jön-e? ]

— Majd én — vállalta az új <

fiú és kiment a folyosóra, ] Hamarosan megjelent az ajtó- < ban: ( !

— Pszt, az igazgató.' <

Egy pillanat alatt rend lett.]

Az osztály csendben várt. Az< új fiú szélesre tárta az ajtót.] Felálltak. Az igazgató felment, a katedrára.1 <

— Új tanárt mutatok bema-í guknak— kezdte, és mindenki« az ajtó felé nézett* várva az] új tanár belépését. Így senki-« nek nem tűnt fel, hogy az új] fiú közben felment a katedrá-« ra az igazgató mellé.

— Bakonyi tanár úr, fiatal1

tanár, most végezte az egyete-1 met. Bízom benne* hogy meg-« értik egymást — mondta az] igazgató és már is magára« hagyta az új tanárt osztályú-] vai. <

— Üljenek le — mondta az ]

új fiú, illetve az új tanár. A< tanár komolyan fürkészte a] diákok arcát. Mindenki der-, medten és ijedten nézett rá. A« legtöbben lesütötték a szemű-J két, amikor rájuk nézett. Már-« ta fülig pirosán ült az első] padban, de amikor Bakonyid ránézett, nem sütötte le a sze-J mét Már majdnem kialakult, az a farkasszem-játék, ami az] előbb, de a tanár tovább néz-« te az osztályt Néma csend volt ’ ]

Aztán a tanár űr elnevette* magát. Hangosan, jóízűen ne-] vetett és felszabadultan vele kacagott vihogott, röhögött az egész osztály. Talán egy teljes percig is eltartott a fuldokló, könnyes kacagás, amikor az új tanár arca elkomolyodott és felállt. Ebben a pillanatban megszűnt a nevetés.

— Vegyék elő a tankönyveiket lássunk munkához — mondta és magyarázni kezdett.

ii • t i * Ősz Ferenc

sülősével nem döbbent meg bennünket, mert az összecsapás nagy szándékát és pillanatát maga a szerző kerüli ki vitával, rész-alkuval és fejet hajtással. Még akkor sem érezzük a teljes tragédiát, ha Kis Miklós az eklézsia megkövetése után gutaütötten, de okos zsör- tölődéssel dohog saját sorsa felett Miért hagyja ki Németh László a darab gyújtópontjául szolgáló megkövetési jelenetet, amikor nemcsak Kis Miklósnak, de az egész haladó magyarságnak akkoriban — Bethlen Miklóssal az élen — el kellett viselnie ezt a keserű megaláztatást? A főhős itt magasodhatott volna önmaga fölé, erkölcsileg is, szellemileg is itt nőhetett volna — hacsak egy vallomásnyi időre! — kora, küzdőtársai* okos tanácsadói fölé is. Mert a megkövetésnek lehetett volna adni olyan nagyszerű és félig rejtett indoklását, amellyel a szellemiekben és előrelátásban Kis Miklós felett trónoló Bethlen Miklós és Páriz Ferenc fölébe magasodhatott volna ez a nagyálmú és „konok tipográf”. Így, az érvek és ellenérvek zuhatagá- ban Kis Miklós nem a legmagasabb csúcs ebben a drámában, bár kétségtelenül belőle kapunk legtöbbet, az ő jellemrajza a legszélesebb. A magas hegyvonulat —■ kiemelkedő csúcs nélkül — adhat szép tájat, de emlékezetbe vésendő pontot nem kölcsönöz. Ezt a kielégületlenségünket — a dráEklézsia-megkövetés

Németh László drámája

Hazánk kontinentális jellegű éghajlata eléggé szélsőséges és viszonylag csekély területi kiterjedése ellenére 3 klírnavi4

dék: az óceáni* a kontinentálisa és a mediterrán meteorológiai* hatás ütközőpontjába esik. Ezért igen változatos időjárási* ] viszonyok keletkeznék a hő-* ; mérséklet, a csapadék és a nap-* 'sugárzás tekintetében. Ilye ni

> változékony klimatológiai (adottságok mellett visszatérőersk í jelentkeznek a jég-* a vihar-» s és fagykárok.

i A tapasztalat azt bizonyítja*

(hogy a közös gazdaságok nagy ? része nem kerülheti él az átte-* 5 lelő szántóföldi növények fagy* ) károsodását. Különösen vészé-* (lyesék a kora tavaszi éjszakák! ?és a nappalok közötti nagy bő-* ? mérséklet-in gadozások követ-* (keztében előadódó fagykárok* s amelyek az ország egész terű-* Cletén előfordulnak. A biztonsá* egosabb növénytermesztéshez

> fontos hozzájárulás a fagybiz* (tosítás, amelyet mind több kő* (zös gazdaság vesz igénybe. Eí* (gyelemmel a termelőszövetke* (zetek kívánságára, az Állami (Biztosító a szántóföldi nővé* (nyék fagybiztosítását további (bővítette és kiterjesztette az ez cév tavaszán tisztán és tavaszi1 ^kalászos növényekkel, vagy

> borsó védő növényekkel telepi* >tett pillangós növények téli és (jövő évi tavaszi fagykáraira is. ( Fagykárnak minősül a fagy (bármely megjelenési formája ? (felfagyás,- kifagyás, kipálás, (stb.)* ha annak következtében b a növényállományban 60 századi lékot meghaladó ritkulás követ- 'kezik be, vagy ha a növény ki> szántása válik szükségessé.

S A fagybiztosítás díja katasz- (trális holdanként 40 forint* (amit a termelőszövetkezet ösz- tszes megművelt szántóterüle- Stének 60 százaléka után kell fi- rzetni. A kártérítés összege ka* Jtasztrális holdanként 250 fo* £rinttól 1150 forintig terjed. A jjfagybdztos'ítást a közös gazda* ? ságok a termelőszövetkezeti (vagyonbiztosítás keretében, n#* 'vcmbcr 15-ig köthetik meg.

képp olyan tekintélyt szerzett* hogy máris az osztály legjelentősebb emberének számított. Mayer megszégyenülten kullogott a helyére.

— Fűik, az új tanárt iöően kellene fogadni— állt fel a pad tetejére egy csúnya, vörös kis fickó, aki fizikai erejét úgy igyekezett pótolni* hogy a különböző csínyekben mindig az élen járt. Az osztály viharos konzultációba kezdett, végül is azt a javaslatot fogadták el, hogy a beírt ülésrendtől eltérően mindenki a másik helyére ült, mert az nagyon jópofa lesz* hogy az új tanár senkit sem ott talál* ahol keresi. | . (

idillnek Mayer vetett véget:

— Ide figyelj, te... hagyd békén azt a lányt, mert ...

— Mert? ^

— Mert megismerkedhetsz a Mayer-féle szabadalmaztatott minőségi pofonnal — mondta Mayer és az osztályban várakozásteljes lett a csend. Az új fiú derűsen nézte Mayert. Még mosolygott is.

— Ne röhögj, mert adok egy mintapéldányt — ordította ne- kitüzesedetten Mayer. Az új fiú meg se moccant. Mayer Mártára nézett és kiolvasta a szeméből, hogy a lány az új fiúval szolidáris. Ez végképp kihozta a sodrából és ülésre emelte a kezét. De csak emelaz új mazsola milyen fesztelenül cseveg Mártával. Már az egész IV/B röhögött ennek a nagy mélák Mayernek reménytelen szerelmén.

Közben Mártáéknál a beszélgetés az új tanárra terelődött.

— Hallom, valami fiatal ürge — csicseregte Márta —* majd szépen rámosolygok, tüzesen a szemébe nézek és rögtön ázt hiszi, hogy szerelmes vagyok bele. Ezek a fiatal tanárok a sok rossz novella alapján azt hiszik, hogy az osztály minden leánytagja beléjük szerelmes.

•— Mutasd, hogy nézel rá tüzesen — kérte az új fiú Mártát, aki természetesen belement a játékba. Közelebb hajolt hozzá és hosszan a szemébe nézett. A fiú állta a pillantást, igy a két szempár olyan erősen kötődött, össze, hogy Mayer enyhe lefolyású ideggörcsöt kapott az utolsó padban. Márta egyre pirosabb lett, de olyan még nem történt, hogy ő kapja el a tekintetét valakiről. Különleges képessége volt ahhoz* hogy ártatlan melegbama szemeivel a legdörzsöltebb szoknyapecére- ket is zavarba hozza.

Az új fiú elmosolyodott:-i- Ezt tényleg olyan megej- tően csinálod* elmehetnél, .színésznőnek.

— Te sem vagy kezdő — véleményezte a lány —, de téged nem azért nézlek.

— Hanem?

— Hanem* mert jólesik —

csúszott ki Márta száján a vallomásnak is beillő mondat. Az

A tanftás első napjának délelőttjén két esemény is lázba hozta az osztályt. Üj fiú jött a IV B-be és annak is híre ment, hogy ez évben egy új tanárt is kapnak.

Az osztály természetesen először az új fiút kezdte káderezni* aki jóval a tanítás megkezdése előtt már ott csellengett a padek között. Hamarosan kiderült, hogy az új fickó belevaló gyerek, aki időset* is náluk* mert mint mondta — többször prolongálták. Osztatlan szimpátiát szerzett azzal1 is, hogy kedvencei a Be- atlesek* a Fradinak szurkol és utálja a strébereket. Tekintélyét csak növelte, hogy a válogatós Márta, aki az osztályban, sőt, az egész iskolában a legcsinosabb volt, azonnal mellé ült és szívélyes eszmecserébe bocsátkozott vele. A beszélgetés csapongó volt. Márta beszámolt eddigi sikereiről, amelyek ugyan nem nagyon érdekelték* mert ezek a tacskók — itt a IV/B-ről volt szó —« teljesen esélytelenek nála, mér csak a koruk miatt is.

*—• Azért is örülök neked, mert te legalább nem vagy ilyen tejfelesszájú — mondta és ránevetett az új fiúra.

De az osztály egyik távoli sarkában már érett a drámai konfliktus. Mayer, aki az osztály legerősebb fiúja volt, vérbe borult szemmel nézte, hogy

te, mert a következő pillanatban olyan pofont kapott, amilyet még soha. Dühödten akart az új fiúnak rontani, de az vasmarokkal fogta le a kezét.

A pofon az új fiúnak vég—■ En az első padba ülök —

mondta Márta és cinkosan az új fiúra nevetett —* majd figyeld meg* milyen zavarba hozom.

— Tegyük oda neki azt a széket, amelynek kijár a lába