Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-27 / 253. szám
Tervek és távlatok „szélesebb nyomtávon” TeXsőtárkány: bükki falu a Várhegy aljában. Hajdani hit- bizomány. Lakói nagy részének a föld és az erdő ad megélhetést, mások az iparban járnak. Olyan foglalkozással, minit a szénégetés, amelyet már 0.15. században a püspöki szol. gál tatások között jegyeztek, gna nem találkozni. Helyette van mészégetés, s a mész a szövetkezet 'jelentős jövedel- (nét adja. Szabályos szalag-település. A fráTak- — némelyikük valóságos palota — a kisebb szláv törzsek valamikori szálláshelyén a patak medrét kísérik. Akár a hegyeken átnyújtózó, kanyargó országút is. Ahol húsz esztendeje még három ház is jutott egy telekre, s egy házban két család —«most a fiatalok is külön telken húznak falakat, új, takaros épületeket Áss egymást váltó esztendők piegrangosították a falut A nagy „fordítós” házak, a kétszintes villák a felsőtárká- nyiak jólétét mutatják. Az anyagi javak gyarapodásával pines Is semmi hiba. A falu kulturális élete azonban igen szegényes, a lehetőségektől és l^z adottságoktól, de az igényektől is messze elmarad. Van ugyan kultúrotthona, de (az „rokkant”, emiatt mozi pines. Könyvtárának több tízezer forintból most teremtenek modern, korszerű otthont. Van egy jó hírű zenekara iskolás fiatalokból és vannak tehetséges táncosaik. Aztán semmi több. Mi legyen Felsőtárkányhól ? A Heves vármegyei Ismertető és Adattár harminc esztendővel ezelőtt írta a faluról: „Kedvelt kirándulóhellyé fejlesztették ezt a vadregényes, erdővel borított, hegyektől övezett gyönyörű helyet. A forrás tövében, közvetlenül az eger— lillafüredi út mellett, a mai igényeknek megfelelő, modern vendéglőt építettek a kirándulók ellátására. Szállodát is terveznek, hogy nemcsak kiránduló-, hanem nyaralóhellyé is fejlesszék ...H Az „Adattár” nem is tévedett. Valóban van a falunak „ a mai igényeknek megfelelő modern vendéglője” — a Sziklaforrás Csárda. A forrás tövében, a lillafüredi út mellett közvetlenül. Csakhogy már nem a harmincas években nyüt, hanem az idén elkészült a Tárkány-tó partja, a tó melletti térségek remek lehetőséget kínálnak például arra, hogy a nyári rövidfilm-feszti- válokat is itt rendezzék. A nyitány lehetne a megyei amatőrfilmesek, filmklubok bemutatkozása. Tapolcán, Miskolc mellett, másabb, s mégis hasonló parki környezetben tervezik, hogy nyaranként a modem magyar szobrászművészet tárlatát rendezzék. Nagyszerű ötlet S vajon nem lenne erre alkalmas a Tárkány-tó környéke? A hatalmas tölgyek, platánok alatt, a természetes táj adta keretben az igazán sikerült alkotások teljes szépségükben hódíthatnának, és könnyebben előtűnnének a gyengébbek hibái. Bizonyos, hogy több látogatója akadna ennek a szabadtéri szobor-tárlatnak, mint bármely más kiállításnak. S kell-e különösebben fejtegetni ölnek esztétikai jelntőségét, ízlésfejlesztő hatását. Bizonnyal megnövekednék Felsőtárkány idegenforgalma, s ez a tárlat-létesítés költséget sem igényelne. Még előbb szórakozási és művelődési alkalmat kell teremteni az apró vikendházak lakóinak azzal, hogy bevezetik számukra — szezon idejére — a könyvkölcsönzést. A távolság zsugorodik Hogyan juthatunk Egerből a felsőtárkányi, bükki kirándulóhelyekre? Autóbusszal vagy vonattal. Am nagyobb tömeg- megmozdulás esetén a közlekedési lehetőségek igen korlátozottak. Az autóbusz menetrend szerinti járataival egyszerre csak 40—60 fó tud utazni. A vasúton való utazás is nehézkes, mert nagyvasútiéi csak Felnémetig utazhat az ember, ott át kell szállnia az erdei kisvasútra. A „nagyvonat” azonban csak kora reggel és kora délután jöhet számításba. Méltán merült fel a gondolat: az erdei vasútvonal Felnémet MÁV-állomástól ki- ágazóan Egerbe, a Malom utcáig nyerjen kiépítést! Az utóbbi tíz évben átlag 110—120 000 embert szállított a kisvasút. Az idei utasszám eddig 112 630 fő. Ha közvetlen Egerből indulna a kisvonat, számíthatóan, még többen élnének azzal a lehetőséggel, hogy könnyen, olcsón és korszerű utazással kijussanak a szabadba és pihenve élvezzék a Bükk csodálatos természeti varázsát, az erdő felfrissítő világát Az elképzelés valóra váltását a jelentős személyforgalom, az erdőt szerető, kiránduló utazóközönség igénye alátámasztja. Az a költség, amelyet a vasút meghosszabbítása jelentene, hamarosan visz- szatérülne, a vasútüzem önellátó lenne és nyereséges. Külön anyagot sem kellene felhasználni a vasút építésére, mert a sínek rendelkezésre állanak. És még egy nyomós érv a kisvasút meghosszabbítására: Felsőtárkányban állandó télinyári tábor létesítését tervezik! S ez még inkább emelni fogja az utasszámot A kisvasút keskenynyomtá- vú. Ha majd a városba ér, kezdődhet a tervek, gondolatok és elképzelések megvalósítása— „szélesebb nyomtávon”. S ez nem egyedül Felsőtárkány gondja, nem helyi ügy. Gondja és ügye a városnak, Egernek is. Pataky Dezső Rejtett kamerák Minden valamirevaló mozilátogató tudja, hogy minden valamirevaló film rejtett kamerával készül, amelynek keretében a kamera elbújik, a gyanútlan ember a hunyó, s a filmoperatőr és a rendező le- ipiapacsolja a váló élet gyanútlan darabját.. Ez az új — dehogyis új — filmművészeti forma kétségkívül forradalmat hozott a filmművészetben: nem kell rendezni, beállítani, nem kellenek statiszták,, nem kell sok színész, csak gyanútlan járókelők, ülők, szerelmesek, alkoholisták, ve- szekedők és időnkint gyanútlanul dolgozók, s máris kész a film, — vagy legalábbis egy része: az életből ellesve. Vagy ellopva? A rejtett kamera rejtekhelyén csücsül és én, te, ő, mi, ti, ők, mit sem sejtve arról, hogy most egy ízig vérig életből ellesett film készül, lótunk- futunk dolgaink után, megvakarjuk, mondjuk, a... fejünket, homlokon cuppantjuk nejünket, vagy szájon más nejét és kapunk akkora pofont saját nejünktől a mozi sötétjében, hogy a rejtett kamerát is nagybőgőnek nézzük. Félreértés ne essék, a világ minden kincséért sem vagyok ellene az újnak, a merésznek, különösen nem, ha az a filmművészetet szolgálja. Kétségtelen van abban' valami kuncogtató boldogság, hogy a Kossuth-díjas Perceg Elemér színművész és én, Kaje- vác Benő, egy vásznon vívjuk lelki harcunkat a burzsoá beütéssel, amelynek keretében neki a szövegkönyv szerint, nekem egyszerűen pillanatnyi csalárdságom szerint kell megcsalnom azt, akit ettől és a következőktől eltekintve a legjobban szeretek. A probléma csak itt van, hogy Perceg Elemér ezért esetleg újabb Kossuth-díjat, én meg újabb pofont, sőt gyermektartást kophatok, s hogy én sohasem fogok a szövegkönyv szerint csalid nyomorult gázsiért, s Ferceg Elemér sohasem fog ingyen, csak a rejtett kamera kedvéért örjöngeni a vágytól a széles vásznon. Nekem elvileg abszolúte semmi kifogásom nincs a rejtett kamera ellen, csupán az a követelésem, s remélem ebben a szak- szervezet is támogat, hogy teljes egyenlőséget követelek a törvény és vászon előtt. Vagy, ha ez már így , nem lehet, mert esetleg általam kellően nem ismeri filmforgalmazási törvények . tiltják a magános áldozatok gázsi-fizetését akkor legalább veszélyességi pótlékot követelek, mert különben ki sem teszem a lábam az utcára. Ülök otthon! Apropó: megnézem már, nincs-e az ágyam körül egy rejtett kamera? (egri) MtMAiy: <» IS. Valter és menyasszonya az indiánokat is megszégyenítő csatakiáltással rontottak: a mamára, — Még szép, hogy ebédre hazajöttök! — zsörtölődött Valtérné. — Ugyan mama, olyan sok jó lemeze van a Katinak! — próbálta engesztelni a fiú. •— Ismerem én azokat a lemezeket! Hanem — fordította komolyra a szót, — volt itt egy kis asszonyka. Téged keresett. Át akartalak hívni, de közben elszaladt... — Miféle nő? — pattant fel Kati, mint egy párduc. — Na," nem olyan, akitől neked félni kellene. Annak a Lábasnak a menyasszonya, vagy a felesége lehetett Erre meg Vince lett hirtelen nagyon ideges. — Honnan tudta, hogy itt lakom? Hogy nézett ki? Mit akart? Az asszony elmesélte a látogatás körülményeit. Valter akkorát csapott az asztalra, hogy a tányérok táncra perdültek. — De ki az isten hatalmazott 4 r^ömMGj 1065. október 27., szerda fel téged arra, hogy mindenféle dolgokat edkotyogj? — rontott gorombán az anyjának. Valtemé alig tudott megszólalni az ijedtségtől. — Hallottam... Kati szólalt meg: — Nem lenne szabad anyukáddal így... — de Vince erélyesen közbevágott. — Hallgass! A végén még tőled fogok engedélyt kérni, hogy megszólalhassak! Katit azonban nem abból a fából faragták, hogy csalj úgy le lehessen inteni. — Kiabálj azokra a bérgyilkos barátaidra — sziszegte ful- lánkosan — , de ne énrám, tudod? — aztán hirtelen elpitye- redett és ki akart szaladni a szobából. Valter utána ugrott, erőszakkal visszahúzta és leültette az anyja mellé. — Ide hallgassatok! — tombolt az idegességtől. — Tudjátok, mit jelent az, ha valamelyik szivar megtudja, hogy ti katonai titkokat kotyogtok el? Tizenöt évet! Értitek. Tizenötöt! — szavai úgy csattantak, mint az ostor. Valtemé válaszul jókora pofont húzott le neki. Akkor megragadta a kezét, de ő kirántotta karját a fiú marká- bóL — Ott is végzed, a börtönben, te huligán! Az anyádat mered ráncigálni? Erre tanítottunk? Erre tanított apád? — kiabált magából kikelve. Valter vörösen, az idegességtől remegve, sebtében kapkodta magára egyenruháját. Az utolsó szitkokat már nem is hallotta. Köszönés nélkül rontott ki a lakásból. Az utcán az éles szél csapta felszállni. Szaporán mozgatta lábujjait, hogy egy kis vért kergessen beléjük, mert már csaknem érzéketlenek voltak. Mellette csinos, fiatal nő reszketett a hidegtől, valósággal táncot járt, úgy topogott. Valter azon vette észre magát, hegy ő is helyben szökdécsel, mint a reggeli tornákon. Szemük összetalálkozott. Egymásra nevettek. — Hideg van, — mosolyodott él Valter. — Jaj, én mór majd megku- kulok, — felelte valami különös bájjal a lány. Mit csinál?! — kérdezte Valter. jcsske arcába a sűrű, apró hópelyhe- — Hát... megkukulok! — ne- ket. Elhatározta, hogy egyene- vetett a lány. sen az állomásra megy, és visz- — Ez jó, — szökött ki a kato- szautazik. na száján. — Mondja még egyA villamosmegállónál vára- szer! koznia kellett. Aztán végre — Azt nem! — mosolygott a jött egy kocsi, de annyira tö- lány. mött volt, hogy nem tudott — Miért nem? — Mert akkor már nem tetszene ennyire magának. Azon kapták magukat, hogy közben elszalasztottak egy villamost. — Tudja mit? — fordult a lányhoz Valter, — igyunk meg egy feketét. Az jót tesz a ku- kaság ellen. A lány tanakodott. — Hát... — mondta végül — nem bánom. De ki-ki alapon... Elindultak a Pálma eszpresz- szó felé. — És bizalmaskodás nincs! — egészítette ki a lány az előbbi gondolatát. Valóban bájos volt ebben a percben. — Nincs, nincs! — helyeselt szélesen Valter és megfogta a lány karját. Az láthatóan tettetett eréllyel tiltakozott. — Még nem szabad! — fenyegette meg a fiút. A vér Valter fejébe lódult. „Még!” A presszóban csaknem két órán át beszélgettek. Valter megtudta, hogy a lány színinövendék. — Most is színészkedik? — kérdezte váratlanul. — Nem, nem! — tiltakozott a lány — most az életet tanulmányozom. Egy színésznőnek sokat kell tapasztalnia. Filmszerződést kaptam egy „köny- nyű kis nő” szerepére. A fiú szíve ettől kezdve szinte hallhatóan kalapált. Amitől tartott, mégis bekövetkezett. — Mennem kell... Sajnálom pedig, de várnak... — nézett rá huncutul, ferdére hajtott fejjel a lány. — Találkozunk még? — kérdezte reménytelenül Valter. A lány maga elé meredt. — Aligha! — suttogta elérzé- kenyülten, majd határozottan felpattintotta táskáját, papírszeletet vett elő, kettőbe hajtotta, majd Valter felé nyújtotta. — Írja ide a címét! — mondta. — .Lehet, hogy ellopok magamból egy pirinyót a maga számára. Valter gondosan ügyelve az írás olvashatóságára, cdaka-* nyarán tóttá: „Valter Vince honvéd. N. postafiák __” No teszét a lány elé tolta. — Legyen szíves magacska is, kedves Fedők Sacika... A lány tiltakozott, miközben táskájába csúsztatta az imént készült „névjegyet”. — Szó sem lehet róla! Hogy képzeli? Engem nem szabad leleplezni! Fizettek és távoztak, Valter most egyáltalán nem érezte a hideget Sokáig bandukolták az utcákon, karon fogva, gondtalanul. A lány az Izabella utca egyik háza előtt állt meg. — Itthon vagyok! — nézett szomorkásán a fii: szemébe. Valter a kezét nyújtotta. A lány forrón, keményen, sokáig szorította a fiú kezét, érezte rajta a vér lüktetését. — Ne menj még! — mondta alig hallhatóan. Beléptek a kapu alá. A lány kigombolta a kabátját és annak két szárnyával ölelte magához a fiút Egészen ráfonódott. — Ki van otthon? — kérdezte szinte dadogva Valter. A lány nem felelt. Csókra nyújtotta a száját. — Nincs fönn senki? — kérdezte ismét a katona. A lány a kapu felé nézett, miközben tagadólag rázta a fejét Ügy rohantak fel a lépcsőn, mint a r/'vo-áij a sziklákon. (Folytatjuk) új vendéglő. Szállodát is terveztek. Most van szállodája is, sőt: szállodái — a Tárkány-tó melletti vikendházak 70 ember részére biztosítanak helyet. Hogy nemcsak kirándulóhely, de nyaralóhely is legyen, régen csak terv volt, tetszetős elképzelés — a megvalósítást nekünk hagyták. Felsőtárkány közel esik Egerhez, s a festői környezet régóta kedvelt kirándulóhelyük az egrieknek. Hét végi napokon, ünnepeken százak és százak utaznak ide autóbusz- szal, vonattal. Szívesen keresik fel a Sziklaforrást, a Tárkány- tavat, a Mészszurdokot, a barátréti 13. századbeli karthauzi kolostor romjait, s a hangulatos távolabbi helyeket is, a vöröskővölgyi Stimecz-házat, a lamboti Samassa-házat, a Pes- kőt, örköt, s a Tarkőt A víkendtelep színes házacskáiban idén már külföldi vendégek is nyaraltak. Felsőtárkány kiránduló- és nyaralóhely. S éppen ezek a sajátságok kínálnak lehetősér get — kulturális „rezerváció” teremtésére. Vízi zene, rövidfilmek fesztiválja, szobrok szabadtéri tárlata Nagy lehetősége Felsőtár- kánynak: a zenei élet kifejlesztése! A tavat környező természetes park alkalmas helyén, vagy a tó partján rendszeresen visszatérő időközökben kamarazenét játszhatnának. Annyi hely bőven kínálkozik, ameny- nyi egy kisebb zenekar leültetéséhez szükséges — több nem is kellenék. Fény is csak annyi, amennyi a kottaolvasáshoz elég. A táj adta gyönyörű keretben sokak számára megközelíthetővé válna a nemes zene. Feltétlenül vonzóan hatna az emberekre a szabadtéri hangversenyek regényes varázsa. Itt rendezhetnék nyári estéken a zenekarok egri járási, vagy megyei szemléjét. És tovább szőve a gondolatokat, az elképzelések láncolatát: Vadászidény előtt Kétútközön Beköszöntött az ősz, és a Füzesabonyi Állami Gazdaság kétútközi üzemegységének központjában is sűrűn hullatják leveleiket a kastély parkjának hatalmas fái és bokrai. A sík határban egyre messzebbről látszik már a gazdaság központjának emeletes épülete, amely egyben a gazdaság vadászainak a székhelye is. Ebben a szép kastélyban kaptak helyet a gazdaság vadászai, akik Szabó István fővadász vezetésével innen irányítják a több százezer holdas terület vadgazdálkodását — Az igazi vadászati idény csak decemberben kezdődik számukra — mondják, amikoris az előre megállapított terv szerint jelentős mennyiségű élővad, ezek között nyúl, fogoly, fácán és őz fefogási tervét kell teljesíteniük. Forintértékben közel félmilliót tesz ki ez a terv, amelynek zöme külföldi exportszállítások révén jelent sok bevételt a népgazdaságnak. Jelenleg is erre a nagy vadászidényre készülnek a gazdaság vadászai, akik a dúvad- irtáson és az apróvadakra való vadászaton kívül a szokásos évi vadszámlálást is elvégezték. Mit mutatnak a vadszámlálások tapasztalatai? — Sajnos az a helyzet* — mondják —, hogy a Tisza menti árterületeken az árvíz, máshol pedig a belvíz okozott kisebb károkat a nyár folyamán a vadállományban. Mindezeken az ártéri részeken vadbefogással próbáltak segíteni, a belvíz sújtotta részeken pedig tojásmentést végeztek. Az összegyűjtött fogoly- és fácántojásokat mesterséges keltetőben keltették ki itt, a gazdaság központjában, majd mesterséges nevelőben ápolták, gondozták a kis csibéket. A kiesés és a keletkezett károk ellenére is elegendő nyúl, fogoly, fácán és őz van a gazdaság vadász- területén. A vadállomány téli etetésére is jól felkészültek a gazdaság vadászai, hiszen a nyár folyamán mintegy 80 mázsa ocsút gyűjtöttek össze a cséplőgépek alól, ezenkívül megfelelő meny- nyiségű szálas takarmányt is tartalékolnak a vadak téli etetésére. Ezekben a napokban külföldi vendégeket várnak és kalauzolnak a kétútközi vadászok* akikkel együtt gerlére, vadkacsára és egyéb apróvadakra vadásznak. Nemsokára azonban elérkezik * számukra az igazi vadászidény, előkerülnek a hálók, megkezdődik az élővad-befogás, megkezdődnek a körvadászatok, és a tél folyamán sikerrel eleget tesznek annak a feladatnak, amelyre most olyan jól felkészültek. Cs. L
