Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-22 / 249. szám
A tömegek akti vitásának szerepe a tanácsi feladatok végrehajtásában Irta: Bíró József, a Heves megyei Tanács vb elnöke A tanácsi tevékenység egyik sarkalatos kérdése: a tanácsülések és az ott hozott határozatok színvonala. Lényeges dolog, hogy a tanácsüléseken tárgyalt napirendeket a végrehajtó bizottságok jól válasszák meg és az előterjesztések a valóságos helyzetet a lakosságot érintő kérdéseket tükrözzék. Ez felkelti a tanácstagok érdeklődését, új gondolatot, javaslatokat ébreszt bennük. Sajnos, tanácsainknál sok még a felületes, túlságosan hosszúra nyújtott, magyarázkodó előterjesztés és egyes javaslatok is csak általánosságban szabják meg a feladatokat. Magasabb követelményt kell állítani az előterjesztésekkel, a határozati javaslatokkal szemben. Ez mindenképpen elősegíti a tanácsülések színvonalát, s látogatottságát. Az 1964. évet értékelve a megyei, járási, városi tanácsülések látogatottsága eredményes volt. Nem ilyen egyöntetűen jó a helyzet a községi tanácsüléseknél. Különösen elhanyagolták az utóbbi években a tanácsülések megszervezését. Ezérl egyik legfontosabb feladat, hogy a tanácstagok tanácsülésen való részvételének biztosítása mellett, a tanácsülések népesek legyenek. Így ismerkedik meg a lakosság a tanács munkájával, a közigazgatási műveletekkel. Ahhoz, hogy a tanácsok a való élet alapos ismerőivé váljanak, elsősorban az állandó bizottságok munkájára kell táSzorosabb a tömegsze A fejlődés mellett azonban a végrehajtó bizottságok egy része, nem fordít megfelelő gondot a testületi szervek határozatainak végrehajtására és ellenőrzésére. Bátor községben például a földművesszövetkezet munkájára vonatkozó, egyébként jó tanácsi határozatok végrehajtását a végrehajtó bizottság nem szervezte meg kellően. Előfordul hasonló eset más községekben is. Inkább kevesebb, de jobb határozatokra van szükség, amelyek végrehajthatók és elősegítik a fejlődés menetét. A tanácsok tömegkapcsolatának alakulása nagymértékben azon múlik, hogyan intézik a dolgozó emberek által felvetett közérdekű és magánjellegű problémákat. A tanácstagi fogadóórák és beszámolók rendszeres megtartásának táKözségfejlesztésből: Törpe vízmű: Villanyhálózat-fejlesztés: Fürdő: Besenyőtelken, Kaiban, és Mezőt ár kány ban Mezősze ni erén, Füzesabonyban, Ijlőrim* (alván Sarudon maszkodniuk. Az állandó bizottságok rendszeres működése nélkülözhetetlen tényezője a tanácsi munkának, a tömegkapcsolat elmélyítésének. Az ö javaslataik nagyban elősegítik a tanácsok előtt álló feladatok megoldását. Bár az utóbbi években az állandó bizottságok munkája sokat fejlődött, üléseiket tervszerűen megtartják, mégis azt kell mondani, hogy egyes területek állandó bizottságai nem töltik be megfelelően szerepüket, elhanyagolják megbízatásukat. A tanácsok vezetőinek elő kell segíteniük az állandó bizottságok tevékenységét és biztosítani, hogy mégfelelő kapcsolatban legyenek a dolgozó tömegekkel. A tanácsok 15 éves működése folytán a tanácsok által választott végrehajtó bizottságok, mint az államigazgatás általános irányítói és ellenőrző szervei, munkájukat eredményesen végzik. Az elmúlt évek során fejlődött a gazdaságszervező é9 kulturális nevelő munkájuk, eredményesen működnek közre a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szerveik határozatainak és rendeletéinek végrehajtásában, a törvényesség megszilárdításában. Jelentős eredményeket értek el a lakosság helyi kezdeményezéseinek* igényeinek megszervezése és megvalósítása terén. Ennék folytán a lakosság egyre jobban él állampolgári jogaival és tesz eleget kötelességeinek. kapcsolatot p vezetékkel nácstagjaink túlnyomó többsége eleget tesz. 1964-ben megyénk tanácstagjai 7570 beszámolót tartottak, 130 000 választó részvételével. Ez nagyszerű alkalom volt arra, hogy a felmerült kérdések időben, megfelelő helyre eljussanak és azokban intézkedések történjenek. A tanácstagok joga és egyben kötelessége is, hogy a felmerült jogos panaszok, problémák intézéséről tájékozód dást nyerjenek és választ adjanak azok megoldásának módjáról. Egyre több az olyan tanácstagok száma, akik a fogadóórákon túl, kapcsolatot tartanák választóikkal. Lakásukon, vagy munkahelyükön keresik fel őket és igyekeznek segítséget nyújtani problémáik megoldásában. A dolgozó tömegek ügyesbajos problémáinak intézése azonban nem kizárólag tanácstagi, vagy tanácsvezetői feladat, hanem a tanácsok szak- apparátusának elsőrendű kötelessége. Számos olyan egyéni, vagy közérdekű sérelem merül fel, amelynek elintézése kizárólag szakapparátusi feladat. Ä tanácsok tömegkapcsolata szempontjából fontos követelmény, hogy a szakapparátus gyorsan, a jogszabályoknak megfelelően reagáljon a felmerült kérdésekre. Meggyőző magyarázatot nyújtson abban az esetben, ha valami oknál fogva a felmerült probléma nem valósítható meg. A tanácsok az előttük állá sokrétű és bonyolult feladatokat csak úgy tudják eredményesen elvégezni, ha a melléjük rendéit társszerveikkel, tö- megszervezetekkel, különösen a népfront-bizottságokkal megfelelően együttműködnek. A tömegszervezetek és mozgalmak magukba foglalják egyes társadalmi osztályok és rétegek túlnyomó többségét. Külön is képesek arra, hogy tagjaikat aktivizálják, hasznos javaslatokkal segítsék a tanácsi munkát. Ezért a tanácsok a tömegszervezetekkel, mint önálló politikai tényezőikkel számoljanak, tekintsék őket egyenrangú partnereknek, amelyek eredményesen hozzájárulnak a tanácsok előtt álló gazdasági, kulturális feladatok, a község- mól i ti kai tervek végrehajtásához. xípOjMg o o 1965. október ZZ., péntek ÉVBŐL ÉVRE FEJLŐDNEK, új létesítményekkel, intézményekkel gazdagodnak a füzesabonyi járás községei. Egyre több járda, út, park és egyéb létesítmény jelzi ezt a fejlődést. Állandóan bővül a villanyhálózat, sorra létesülnek a jó vizű kutak, kulturális és egészségügyi intézmények. Épülő, szépülő községeink kialakításában évről évre nagy szerep jut a községfejlesztési terveknek, amelyeken belül maga a lakosság saját anyagi erőforrásaiból, az állam segítségével teremti meg a jobb körülményeket. Elkészültek már a jövő évi községfejlesztési tervek, minden községi tanács meghatározta, eldöntötte, hogy 1966-ban mivel, milyen új létesítménnyel gazdagodik majd a falu. A füzesabonyi járás jövő évi tervezett községfejlesztési bevétele 5 millió 600 ezer forint, amelyhez a lakosság jelentős mérvű társadalmi munkával és építőanyaggal járul hozzá. Ez az összeg elegendő lesz a tervezett feladatok megoldására, a költségek fedezésére, sőt több mint egymillió még a tartalékalapra is kerül. A járási tanács végrehajtó bizottsága abban jelölte meg a jövő évi községfejlesztés fő feladatait, hogy az a lakosság ivóvíz-ellátásának megoldását, a szociális és kommunális szükségletek kielégítését segítse elő. Ennek megfelelően jelentős összeget, — másfél millió forintot — fordítanak vízgazdálkodási célokra, amelyből Besenyőtelek, Kál és Mezőtár- kány községekben épül törpe vízmű. Szihadmon 200 ezer forintot fordítanak hasonló célra, ugyanakkor helyi víztársulat létrehozásával oldják meg a község vízvezeték-hálózatának kiépítését. Üj mélyfúrású kút létesül Füzesabonyban. Mezőszemere és Egerfarmot községekben pedig — ahol 89- 90 méter mélységből má'r jé artézi vizet nyernek — saját erőből, 10-12 kútfúrás segítségével oldják meg a lakosság jó ivóvíz-ellátását. TOVÁBB ÉPÜLNEK, korszerűsödnek a tanácsi utak és hidak, amelyekre közel 700 ezer forintot irányoztak elő. Ebből az öszegből többek között Sarudon 900 méter új makadám- utat építenek. 1300 méter régebbi makadamutat újítanak fel. Tovább halad a járdaépítés és a jövő évben újabb 10 ezer 300 négyzetméter járdával bővül az eddigi hálózat a járás községeiben. Bővül a villanyhálózat is, különösen Mezőszemere, Füzesabony és Űj- lőrincfalva községekben, ahol összesen 2400 méter új vezetékhálózat kiépítésére kerül sor. A járásban 620 ezer forintot fordítanak villanyhálózat bővítésére. Jelentős bővítésre kerül még sor Poroszlón, ahol közel félmillió forintot fordítanak erre a vélra. Oj parkok, közterületek létesítésére, gondozására is sor kerül Kápolnán és Mezőszeme- rén, amelyre a községfejlesztési alapból 50 ezer forintot költenek. Sarudon új közfürdő építését tervezik, közel 300 ezer forintos ráfordítással. Sportcélok támogatására 44 ezer forint jut járási szinten községfejlesztésből, ezenkívül az egészségügyi és művelődés- ügyi ellátottság fokozatos javítására is jelentős összeg jut. Dormándon 27, Füzesabonyban pedig 10 ezer forinttal járulnak hozzá községfejlesztésből az általános iskola, illetve a napközi otthon felújításához. Feldebrő 120 ezer forintot fordít az új könyvtári épület befejezésére, Füzesabonyban pedig 150 ezer forintért orvosi lakást vásárolnak. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI tervek valóra váltásában jelentős segítséget adnak mindenhol a Hazafias Népfrontbizottságok, amelyek szervezik és a társadalmi munkákra mozgósítják a lakosságot. Segítségükkel, a lakosság társadalmi összefogásával valósággá válnak majd a községfejlesztés jövő évi tervei. Császár István A Magyar Népköztársaság alkotmányában meghatározott elvek alapján a magyar dolgozó nép 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály, s vele szövetséges parasztság egységes államhatalmának helyi szerveit. Az azóta eltelt 15 év alatt a tanácsok eredményesen látják el államhatalmi és egyben tömegszervezeti funkciójukat. A párt irányításának megfelelően törvényeink önállóan határozzák meg és szervezik a helyi gazdasági, társadalmi, kulturális és egészségügyi feladatok végrehajtását, de eredményesen működnek közre az emberek szocialista tudatának formálásában is. A tanácsok létrejöttével megteremtődött az a szocialista államhatalmi szervezet, amely arra hivatott, hogy a dolgozók széles rétegeit bevonja az államhatalom gyakorlásába, a közügyeket a lakosság előtt, azok bevonásával intézze. Mindez nagyban elősegíti a tanácsdemokrácia továbbfejlesztését, a tanácsok és a dolgozó emberek közötti kapcsolat, a kölcsönös bizalom elmélyítését. Tanácsren mély demo Hogy milyen jelentős a különbség a két választási rendszer között, azt leginkább érzékelteti a megye államhatalmi vezetőszervének összetételében végbement változás. 1935-ben Heves megyében a vármegyei közgyűlés tagjai nagyrészt földbirtokosokból, magas rangú papokból, ügyvédekből, virilistákból tevődtek össze. Ugyanakkor az 1950-es tanácsválasztásokon a Heves megyei tanács 113 tagot és póttagot számláló küldöttéből 50 munkás, 43 paraszt, 15 értelmiségi, 5 egyéb kategóriához tartozó volt. Hasonlóan alakult ez a járási, városi és községi tanácsszervekben is. A választási rendszerünkben bekövetkezett változás önmagában is mutatja tanácsrendszerünk mély demokratizmusát. Természetesen a választók jogköre nem korlátozódhat a választás idejére, a választók joga és egyben kötelessége is, hogy teljes aktivitással bekáp- csolódjanak a lakosságot érintő legfontosabb kérdések megvitatásába és a hozott határozatok végrehajtásába. Ezzel a tanácsok és a választópolgárok eleven, élő kapcsolata valósul meg. Lehetővé válik, hogy a tanácsok, mint önálló és széles jogkörrel rendelkező államhatalmi szervek, a kormány határozatai alapján — amelyek megfelelnek a lakosság érdekeinek — döntsenek saját területük legfontosabb kérdésében. A tanácsok államhatalmi tekintélyének, a tömegkapcsolat fejlesztésének alapvető feltétele, hogy a területükön működő és hatáskörükbe tartozó üzemek, vállalatok és intézmények a lehető legjobban oldják meg a rájuk háruló feladatokat, hogy a tanácsok költség- vetési és községfejlesztési gazdálkodása a jogszabályoknak és a lakosság érdekeinek megfelelően történjen. Ez képezi alapját a lakosság közügyekben való aktív részvételének. Érthető ez, hiszen azokban a községekben, vagy városokban, ahol jól működő és jövedelmező üzemek, termelőszövetkezetek vannak, ahol fejlődik a kereskedelem, a mindenirányú szolgáltatási tevékenység, a kommunális ellátottság, ahol kielégítik a lakosság kulturális igényeit, ott népesek a közgyűlések, a nyilvános tanácsülések, a tanácstagi beszámolók. Magasabb a községfejlesztési hozzájárulás és az egy lakosra eső társadalmi munka értéke, fejlettebb a tanácsdemokrácia, a dolgozók aktív részvétele a közügyekben. Jól példázza ezt Tarnazsa- #ány község élete. Ebben a közjégben működő gyenge termelőszövetkezet három év alatt gazdaságilag megerősödött. A tanácsok munkájának értékelésekor mindenek előtt abból a vitathatatlan tényből kell kiindulni, hogy a tanácsok, mint a proletárdiktatúra helyi, államhatalmi szervei, tartalmukban és formájukban is alapvetően különböznek a kapitalista államhatalom ön- kormányzati szerveitől. A szembetűnő különbség abban jut kifejezésre, hogy a Horthy- rendszer idején az önkor mányzati szervek választásáról szóló 1929. évi 30. törvénycikk alapján rendkívül szűk keretek között tartott választási rendszert a Magyar Népköz- társaság alkotmánya új alapokra helyezte. E szerint szavazati joggal rendelkezik minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki szellemileg egészséges és bűntett elkövetése következtében nem vonták meg tőle átmenetileg e jogot. Választási törvényeink értelmében a lakosság túlnyomó többségének választójoga, egyben választhatóságot is jelent. Ezzel lehetővé vált, hogy a nép saját soraiból választhatja küldötteit, a tanácstagokat, de alkalmatlanság esetén, vagy egyéb okok miatt vissza is hívhatja azokat. idszerünk kral izmusa Költségvetési és községfejlesztési alapból korszerűsítették a község főútvonalait, járdásítot- ták az utcákat. Ezért van az, hogy a különböző rendezvények népesebbek, közgyűléseik, tanácsüléseik minden esetben határozatképesek, a tanácstagok és a lakosság a legkülönbözőbb javaslataikkal segíti a község fejlődését. Lehetne még sorolni a községek számát, ahol a pártszervezetek irányításával a tanácsok gazdasági, társadalmi és tömegszervezetekkel szorosan együttműködve időben felismerik a község életének legégetőbb problémáit és megfelelő határozatokkal, a politikai meggyőző munka eszközeivel serkentik a dolgozó embereket a mindennapi feladatok elvégzésére, a közügyek- bén való aktív részvételre. Vannak tanácsok, amelyek még nem fordítottak kellő figyelmet’ a gazdasági és kulturális irányító, szervező munka és a lakosság közügyekben való aktív résztvételének dialektikus összefüggéseire. A meglévő szervezeti keretnek csak a formai oldalát látják, amelyet jól is adminisztrálnak, kevésbé törekednek azok tartalommal való megtöltésére. Márpedig a dolgok tartalmi oldala a meghatározó, a forma ennek csupán kiegészítője. A tartalom viszont nem más, mint az adott terület gazdasági, kulturális életének hozzáértő irányítása és szervezése, a lakosság növekvő igényeinek minél jobb kielégítése. Ehhez feltétlen szükséges, hogy a tanácsok jól gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel, használják fel az emberekben rejlő fizikai és szellemi képességet, pontosan ismerjék mindazokat a helyi lehetőségeket, amelyek felhasználásával előHatvan meg a kommunális Különben mivel lehetne magyarázni, hogy például Hatvan városában az úrthálózat korszerűsítésében, a járdák építésében és egyéb kommunális ellátottságban jóval előbb tartanak, mint Eger városában. Csak azzal, hogy Hatvan város tanácsa viszonylag ésszerűbben és a célnak megfelelőbben használta fel a rendelkezésre álló eszközöket, céltudatosabban törekedett a lakosság tár- sadalmi munkába való bevonására. Az adott eszközök és a helyi lehetőségek jobb kihasználása egész népgazdaságunknak, s így a helyi tanácsszerveknek olyan alapvető forrása, amelyek kiaknázásával döntően elősegítik gazdasági, kulturális életük fejlődését, a lakosság igényeinek fokozaíos kielégítését. Ahhoz, hogy tanácsaink gazdasági irányító és szervező tevékenysége áHandóan fejlődjék, nélkülözhetetlen a dolgozó tömegek tudatos tevékenysége. Ez viszont összefügg az emberek világnézeti nevelésével, Hflagasabb k a határozati , szén Tanácsaink együttműködve a tömegszervezetekkel évről évre kidolgozzák kulturális tervüket. Bár ezen a téren vannak eredmények, mégis az egész tanácsi tevékenység egyik leggyengébb pontja a kulturális munka szervezése és a társadalmasítás. Különösen figyelemre méltó, hogy a lakosság egyrésze — re viszik területük általános fejlődését. Kétségtelen igaz, hogy állami, gazdasági életünk jelenlegi mechanizmusa meglehetősen szűk keretek közé szorítja tanácsaink hatáskörét, amelyen kormányunk most törekszik változtatni. Azonban a jelenlegi mechanizmus mellett is lehet és szükséges az eddigieknél célszerűbben felhasználnunk a rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket. Ha ez nem így lenne, tagadnánk azokat a nagy eredményeket, amelyeket tanácsaink az utóbbi években — egyes tanácsainak kiemelkedően — ilyen körülmények között is elértek. ;előzte Egert ellátottságban kulturális színvonaluk emelésével. Ha visszapillantunk tanácsaink tizenöt éves munkájára, azt kell megállapítani, hogy eredményesen működtek közre a dolgozók tudatformálásában. A .ma élő ember politikai felfogása, kulturális színvonala egészen más mint 15 évvel ezelőtt. Jobban megértik, magukévá teszik pártunk, kormányunk bel- és külpolitikai célkitűzéseit. Érzékenyebben reagálnak az eseményekre, ugyanakkor feszültebb nemzetközi helyzetben sem inog- 'nak meg hitükben. Mindez dicséretre méltó dolog, azonban senki sem állíthatja, hogy ezen a téren minden rendben van, nyugodtan pihenhetük babé- rainkon. Az ideológiai irányelveknek az a megállapítása, hogy gazdasági életünk fejlődésével nem tartott lépést az emberek szocialista tudatának fejlődése, szinte sürgetően felveti a kulturális, ideológiai muhka állandó tökéletesítésének szükségességét. .öretelményf javaslatokkal nben szinte ugyanazon emberek — távoltartják magukat a falu kulturális életétől, s így általában elmaradtak a lakosság kulturális színvonala mögött. Ezért tanácsaink a téli hónapokat jobban kihasználva a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a kulturális rendezvények szervezésére, a lakosság bevonására a kulturális munkába.
