Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

A tömegek akti vitásának szerepe a tanácsi feladatok végrehajtásában Irta: Bíró József, a Heves megyei Tanács vb elnöke A tanácsi tevékenység egyik sarkalatos kérdése: a tanács­ülések és az ott hozott határo­zatok színvonala. Lényeges do­log, hogy a tanácsüléseken tár­gyalt napirendeket a végrehaj­tó bizottságok jól válasszák meg és az előterjesztések a va­lóságos helyzetet a lakosságot érintő kérdéseket tükrözzék. Ez felkelti a tanácstagok ér­deklődését, új gondolatot, ja­vaslatokat ébreszt bennük. Sajnos, tanácsainknál sok még a felületes, túlságosan hosszú­ra nyújtott, magyarázkodó elő­terjesztés és egyes javaslatok is csak általánosságban szab­ják meg a feladatokat. Maga­sabb követelményt kell állíta­ni az előterjesztésekkel, a ha­tározati javaslatokkal szem­ben. Ez mindenképpen elősegí­ti a tanácsülések színvonalát, s látogatottságát. Az 1964. évet értékelve a me­gyei, járási, városi tanácsülé­sek látogatottsága eredményes volt. Nem ilyen egyöntetűen jó a helyzet a községi tanácsülé­seknél. Különösen elhanyagol­ták az utóbbi években a tanács­ülések megszervezését. Ezérl egyik legfontosabb feladat, hogy a tanácstagok tanácsülé­sen való részvételének biztosí­tása mellett, a tanácsülések népesek legyenek. Így ismerke­dik meg a lakosság a tanács munkájával, a közigazgatási műveletekkel. Ahhoz, hogy a tanácsok a va­ló élet alapos ismerőivé válja­nak, elsősorban az állandó bi­zottságok munkájára kell tá­Szorosabb a tömegsze A fejlődés mellett azonban a végrehajtó bizottságok egy része, nem fordít megfelelő gondot a testületi szervek hatá­rozatainak végrehajtására és ellenőrzésére. Bátor községben például a földművesszövetke­zet munkájára vonatkozó, egyébként jó tanácsi határoza­tok végrehajtását a végrehajtó bizottság nem szervezte meg kellően. Előfordul hasonló eset más községekben is. Inkább kevesebb, de jobb határozatok­ra van szükség, amelyek vég­rehajthatók és elősegítik a fej­lődés menetét. A tanácsok tömegkapcsolatá­nak alakulása nagymértékben azon múlik, hogyan intézik a dolgozó emberek által felve­tett közérdekű és magánjelle­gű problémákat. A tanácstagi fogadóórák és beszámolók rendszeres megtartásának tá­Községfejlesztésből: Törpe vízmű: Villanyhálózat-fejlesztés: Fürdő: Besenyőtelken, Kaiban, és Mezőt ár kány ban Mezősze ni erén, Füzesabonyban, Ijlőrim* (alván Sarudon maszkodniuk. Az állandó bi­zottságok rendszeres működése nélkülözhetetlen tényezője a ta­nácsi munkának, a tömegkap­csolat elmélyítésének. Az ö javaslataik nagyban elősegítik a tanácsok előtt álló feladatok megoldását. Bár az utóbbi években az állandó bizottságok munkája sokat fejlődött, ülé­seiket tervszerűen megtartják, mégis azt kell mondani, hogy egyes területek állandó bizott­ságai nem töltik be megfelelő­en szerepüket, elhanyagolják megbízatásukat. A tanácsok ve­zetőinek elő kell segíteniük az állandó bizottságok tevékeny­ségét és biztosítani, hogy még­felelő kapcsolatban legyenek a dolgozó tömegekkel. A tanácsok 15 éves működése folytán a tanácsok által válasz­tott végrehajtó bizottságok, mint az államigazgatás általá­nos irányítói és ellenőrző szer­vei, munkájukat eredményesen végzik. Az elmúlt évek során fejlő­dött a gazdaságszervező é9 kulturális nevelő munkájuk, eredményesen működnek közre a felsőbb államhatalmi és ál­lamigazgatási szerveik határo­zatainak és rendeletéinek vég­rehajtásában, a törvényesség megszilárdításában. Jelentős eredményeket értek el a lakos­ság helyi kezdeményezéseinek* igényeinek megszervezése és megvalósítása terén. Ennék folytán a lakosság egyre job­ban él állampolgári jogaival és tesz eleget kötelességeinek. kapcsolatot p vezetékkel nácstagjaink túlnyomó többsé­ge eleget tesz. 1964-ben me­gyénk tanácstagjai 7570 beszá­molót tartottak, 130 000 válasz­tó részvételével. Ez nagyszerű alkalom volt arra, hogy a fel­merült kérdések időben, meg­felelő helyre eljussanak és azokban intézkedések történje­nek. A tanácstagok joga és egy­ben kötelessége is, hogy a fel­merült jogos panaszok, prob­lémák intézéséről tájékozód dást nyerjenek és választ adja­nak azok megoldásának módjá­ról. Egyre több az olyan tanács­tagok száma, akik a fogadó­órákon túl, kapcsolatot tarta­nák választóikkal. Lakásukon, vagy munkahelyükön keresik fel őket és igyekeznek segítsé­get nyújtani problémáik meg­oldásában. A dolgozó tömegek ügyes­bajos problémáinak intézése azonban nem kizárólag tanács­tagi, vagy tanácsvezetői fel­adat, hanem a tanácsok szak- apparátusának elsőrendű köte­lessége. Számos olyan egyéni, vagy közérdekű sérelem merül fel, amelynek elintézése kizáró­lag szakapparátusi feladat. Ä tanácsok tömegkapcsolata szempontjából fontos követel­mény, hogy a szakapparátus gyorsan, a jogszabályoknak megfelelően reagáljon a felme­rült kérdésekre. Meggyőző ma­gyarázatot nyújtson abban az esetben, ha valami oknál fog­va a felmerült probléma nem valósítható meg. A tanácsok az előttük állá sokrétű és bonyolult feladato­kat csak úgy tudják eredmé­nyesen elvégezni, ha a mellé­jük rendéit társszerveikkel, tö- megszervezetekkel, különösen a népfront-bizottságokkal meg­felelően együttműködnek. A tömegszervezetek és mozgal­mak magukba foglalják egyes társadalmi osztályok és réte­gek túlnyomó többségét. Külön is képesek arra, hogy tagjaikat aktivizálják, hasznos javasla­tokkal segítsék a tanácsi mun­kát. Ezért a tanácsok a tömeg­szervezetekkel, mint önálló po­litikai tényezőikkel számolja­nak, tekintsék őket egyenran­gú partnereknek, amelyek eredményesen hozzájárulnak a tanácsok előtt álló gazdasági, kulturális feladatok, a község- mól i ti kai tervek végrehajtásá­hoz. xípOjMg o o 1965. október ZZ., péntek ÉVBŐL ÉVRE FEJLŐDNEK, új létesítményekkel, intézmé­nyekkel gazdagodnak a füzes­abonyi járás községei. Egyre több járda, út, park és egyéb létesítmény jelzi ezt a fejlő­dést. Állandóan bővül a vil­lanyhálózat, sorra létesülnek a jó vizű kutak, kulturális és egészségügyi intézmények. Épülő, szépülő községeink kialakításában évről évre nagy szerep jut a községfejlesztési terveknek, amelyeken belül maga a lakosság saját anyagi erőforrásaiból, az állam segít­ségével teremti meg a jobb kö­rülményeket. Elkészültek már a jövő évi községfejlesztési tervek, minden községi tanács meghatározta, eldöntötte, hogy 1966-ban mivel, milyen új lé­tesítménnyel gazdagodik majd a falu. A füzesabonyi járás jövő évi tervezett községfejlesztési be­vétele 5 millió 600 ezer forint, amelyhez a lakosság jelentős mérvű társadalmi munkával és építőanyaggal járul hozzá. Ez az összeg elegendő lesz a tervezett feladatok megoldásá­ra, a költségek fedezésére, sőt több mint egymillió még a tar­talékalapra is kerül. A járási tanács végrehajtó bizottsága abban jelölte meg a jövő évi községfejlesztés fő feladatait, hogy az a lakosság ivóvíz-ellátásának megoldását, a szociális és kommunális szükségletek kielégítését segít­se elő. Ennek megfelelően je­lentős összeget, — másfél mil­lió forintot — fordítanak víz­gazdálkodási célokra, amelyből Besenyőtelek, Kál és Mezőtár- kány községekben épül törpe vízmű. Szihadmon 200 ezer fo­rintot fordítanak hasonló cél­ra, ugyanakkor helyi víztársu­lat létrehozásával oldják meg a község vízvezeték-hálózatá­nak kiépítését. Üj mélyfúrású kút létesül Füzesabonyban. Mezőszemere és Egerfarmot községekben pedig — ahol 89- 90 méter mélységből má'r jé artézi vizet nyernek — saját erőből, 10-12 kútfúrás segítsé­gével oldják meg a lakosság jó ivóvíz-ellátását. TOVÁBB ÉPÜLNEK, kor­szerűsödnek a tanácsi utak és hidak, amelyekre közel 700 ezer forintot irányoztak elő. Ebből az öszegből többek között Sa­rudon 900 méter új makadám- utat építenek. 1300 méter ré­gebbi makadamutat újítanak fel. Tovább halad a járdaépí­tés és a jövő évben újabb 10 ezer 300 négyzetméter járdával bővül az eddigi hálózat a já­rás községeiben. Bővül a vil­lanyhálózat is, különösen Me­zőszemere, Füzesabony és Űj- lőrincfalva községekben, ahol összesen 2400 méter új veze­tékhálózat kiépítésére kerül sor. A járásban 620 ezer fo­rintot fordítanak villanyháló­zat bővítésére. Jelentős bőví­tésre kerül még sor Poroszlón, ahol közel félmillió forintot fordítanak erre a vélra. Oj parkok, közterületek lé­tesítésére, gondozására is sor kerül Kápolnán és Mezőszeme- rén, amelyre a községfejlesz­tési alapból 50 ezer forintot költenek. Sarudon új közfürdő építését tervezik, közel 300 ezer forintos ráfordítással. Sportcélok támogatására 44 ezer forint jut járási szinten községfejlesztésből, ezenkívül az egészségügyi és művelődés- ügyi ellátottság fokozatos javí­tására is jelentős összeg jut. Dormándon 27, Füzesabony­ban pedig 10 ezer forinttal já­rulnak hozzá községfejlesztés­ből az általános iskola, illetve a napközi otthon felújításához. Feldebrő 120 ezer forintot for­dít az új könyvtári épület be­fejezésére, Füzesabonyban pe­dig 150 ezer forintért orvosi lakást vásárolnak. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI tervek valóra váltásában je­lentős segítséget adnak min­denhol a Hazafias Népfront­bizottságok, amelyek szerve­zik és a társadalmi munkákra mozgósítják a lakosságot. Se­gítségükkel, a lakosság társa­dalmi összefogásával valósággá válnak majd a községfejlesztés jövő évi tervei. Császár István A Magyar Népköztársaság alkotmányában meghatározott elvek alapján a magyar dol­gozó nép 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály, s vele szövet­séges parasztság egységes ál­lamhatalmának helyi szerveit. Az azóta eltelt 15 év alatt a tanácsok eredményesen látják el államhatalmi és egyben tö­megszervezeti funkciójukat. A párt irányításának megfelelő­en törvényeink önállóan hatá­rozzák meg és szervezik a he­lyi gazdasági, társadalmi, kul­turális és egészségügyi felada­tok végrehajtását, de eredmé­nyesen működnek közre az emberek szocialista tudatának formálásában is. A tanácsok létrejöttével megteremtődött az a szocialis­ta államhatalmi szervezet, amely arra hivatott, hogy a dolgozók széles rétegeit bevon­ja az államhatalom gyakorlá­sába, a közügyeket a lakosság előtt, azok bevonásával intéz­ze. Mindez nagyban elősegíti a tanácsdemokrácia továbbfej­lesztését, a tanácsok és a dol­gozó emberek közötti kapcso­lat, a kölcsönös bizalom elmé­lyítését. Tanácsren mély demo Hogy milyen jelentős a kü­lönbség a két választási rend­szer között, azt leginkább ér­zékelteti a megye államhatal­mi vezetőszervének összetéte­lében végbement változás. 1935-ben Heves megyében a vármegyei közgyűlés tagjai nagyrészt földbirtokosokból, magas rangú papokból, ügy­védekből, virilistákból tevődtek össze. Ugyanakkor az 1950-es tanácsválasztásokon a Heves megyei tanács 113 tagot és póttagot számláló küldöttéből 50 munkás, 43 paraszt, 15 ér­telmiségi, 5 egyéb kategóriá­hoz tartozó volt. Hasonlóan alakult ez a járási, városi és községi tanácsszervekben is. A választási rendszerünkben bekövetkezett változás önma­gában is mutatja tanácsrend­szerünk mély demokratizmu­sát. Természetesen a választók jogköre nem korlátozódhat a választás idejére, a választók joga és egyben kötelessége is, hogy teljes aktivitással bekáp- csolódjanak a lakosságot érintő legfontosabb kérdések megvi­tatásába és a hozott határo­zatok végrehajtásába. Ezzel a tanácsok és a választópolgárok eleven, élő kapcsolata valósul meg. Lehetővé válik, hogy a tanácsok, mint önálló és szé­les jogkörrel rendelkező ál­lamhatalmi szervek, a kor­mány határozatai alapján — amelyek megfelelnek a lakos­ság érdekeinek — döntsenek sa­ját területük legfontosabb kér­désében. A tanácsok államhatalmi te­kintélyének, a tömegkapcsolat fejlesztésének alapvető feltéte­le, hogy a területükön műkö­dő és hatáskörükbe tartozó üzemek, vállalatok és intéz­mények a lehető legjobban old­ják meg a rájuk háruló felada­tokat, hogy a tanácsok költség- vetési és községfejlesztési gaz­dálkodása a jogszabályoknak és a lakosság érdekeinek meg­felelően történjen. Ez képezi alapját a lakosság közügyek­ben való aktív részvételének. Érthető ez, hiszen azokban a községekben, vagy városokban, ahol jól működő és jövedelme­ző üzemek, termelőszövetkeze­tek vannak, ahol fejlődik a ke­reskedelem, a mindenirányú szolgáltatási tevékenység, a kommunális ellátottság, ahol kielégítik a lakosság kulturá­lis igényeit, ott népesek a köz­gyűlések, a nyilvános tanács­ülések, a tanácstagi beszámo­lók. Magasabb a községfejlesz­tési hozzájárulás és az egy la­kosra eső társadalmi munka értéke, fejlettebb a tanácsde­mokrácia, a dolgozók aktív részvétele a közügyekben. Jól példázza ezt Tarnazsa- #ány község élete. Ebben a köz­jégben működő gyenge terme­lőszövetkezet három év alatt gazdaságilag megerősödött. A tanácsok munkájának ér­tékelésekor mindenek előtt ab­ból a vitathatatlan tényből kell kiindulni, hogy a taná­csok, mint a proletárdiktatúra helyi, államhatalmi szervei, tartalmukban és formájukban is alapvetően különböznek a kapitalista államhatalom ön- kormányzati szerveitől. A szembetűnő különbség abban jut kifejezésre, hogy a Horthy- rendszer idején az önkor mányzati szervek választásáról szóló 1929. évi 30. törvénycikk alapján rendkívül szűk kere­tek között tartott választási rendszert a Magyar Népköz- társaság alkotmánya új ala­pokra helyezte. E szerint sza­vazati joggal rendelkezik min­den 18. életévét betöltött ma­gyar állampolgár, aki szelle­mileg egészséges és bűntett el­követése következtében nem vonták meg tőle átmenetileg e jogot. Választási törvényeink ér­telmében a lakosság túlnyomó többségének választójoga, egy­ben választhatóságot is jelent. Ezzel lehetővé vált, hogy a nép saját soraiból választhatja küldötteit, a tanácstagokat, de alkalmatlanság esetén, vagy egyéb okok miatt vissza is hívhatja azokat. idszerünk kral izmusa Költségvetési és községfejlesz­tési alapból korszerűsítették a község főútvonalait, járdásítot- ták az utcákat. Ezért van az, hogy a különböző rendezvé­nyek népesebbek, közgyűléseik, tanácsüléseik minden esetben határozatképesek, a tanácsta­gok és a lakosság a legkülön­bözőbb javaslataikkal segíti a község fejlődését. Lehetne még sorolni a köz­ségek számát, ahol a pártszer­vezetek irányításával a taná­csok gazdasági, társadalmi és tömegszervezetekkel szo­rosan együttműködve idő­ben felismerik a község életé­nek legégetőbb problémáit és megfelelő határozatokkal, a po­litikai meggyőző munka eszkö­zeivel serkentik a dolgozó em­bereket a mindennapi felada­tok elvégzésére, a közügyek- bén való aktív részvételre. Vannak tanácsok, amelyek még nem fordítottak kellő fi­gyelmet’ a gazdasági és kultu­rális irányító, szervező munka és a lakosság közügyekben va­ló aktív résztvételének dialek­tikus összefüggéseire. A meg­lévő szervezeti keretnek csak a formai oldalát látják, ame­lyet jól is adminisztrálnak, kevésbé törekednek azok tarta­lommal való megtöltésére. Már­pedig a dolgok tartalmi oldala a meghatározó, a forma ennek csupán kiegészítője. A tartalom viszont nem más, mint az adott terület gazdasági, kulturális életének hozzáértő irányítása és szervezése, a lakosság nö­vekvő igényeinek minél jobb kielégítése. Ehhez feltétlen szükséges, hogy a tanácsok jól gazdálkodjanak a rendelkezé­sükre álló anyagi eszközökkel, használják fel az emberekben rejlő fizikai és szellemi képes­séget, pontosan ismerjék mind­azokat a helyi lehetőségeket, amelyek felhasználásával elő­Hatvan meg a kommunális Különben mivel lehetne ma­gyarázni, hogy például Hatvan városában az úrthálózat kor­szerűsítésében, a járdák építé­sében és egyéb kommunális ellátottságban jóval előbb tar­tanak, mint Eger városában. Csak azzal, hogy Hatvan város tanácsa viszonylag ésszerűb­ben és a célnak megfelelőbben használta fel a rendelkezésre álló eszközöket, céltudatosab­ban törekedett a lakosság tár- sadalmi munkába való bevo­nására. Az adott eszközök és a helyi lehetőségek jobb ki­használása egész népgazdasá­gunknak, s így a helyi tanács­szerveknek olyan alapvető for­rása, amelyek kiaknázásával döntően elősegítik gazdasági, kulturális életük fejlődését, a lakosság igényeinek fokozaíos kielégítését. Ahhoz, hogy tanácsaink gaz­dasági irányító és szervező te­vékenysége áHandóan fejlőd­jék, nélkülözhetetlen a dolgozó tömegek tudatos tevékenysége. Ez viszont összefügg az embe­rek világnézeti nevelésével, Hflagasabb k a határozati , szén Tanácsaink együttműködve a tömegszervezetekkel évről év­re kidolgozzák kulturális ter­vüket. Bár ezen a téren van­nak eredmények, mégis az egész tanácsi tevékenység egyik leggyengébb pontja a kulturális munka szervezése és a társadalmasítás. Különösen figyelemre méltó, hogy a lakosság egyrésze — re viszik területük általános fejlődését. Kétségtelen igaz, hogy álla­mi, gazdasági életünk jelenlegi mechanizmusa meglehetősen szűk keretek közé szorítja ta­nácsaink hatáskörét, amelyen kormányunk most törekszik változtatni. Azonban a jelenle­gi mechanizmus mellett is le­het és szükséges az eddigieknél célszerűbben felhasználnunk a rendelkezésre álló eszközöket és lehetőségeket. Ha ez nem így lenne, tagadnánk azokat a nagy eredményeket, amelyeket taná­csaink az utóbbi években — egyes tanácsainak kiemelke­dően — ilyen körülmények között is elértek. ;előzte Egert ellátottságban kulturális színvonaluk emelé­sével. Ha visszapillantunk ta­nácsaink tizenöt éves munká­jára, azt kell megállapítani, hogy eredményesen működtek közre a dolgozók tudatformá­lásában. A .ma élő ember poli­tikai felfogása, kulturális szín­vonala egészen más mint 15 évvel ezelőtt. Jobban megértik, magukévá teszik pártunk, kor­mányunk bel- és külpolitikai célkitűzéseit. Érzékenyebben reagálnak az eseményekre, ugyanakkor feszültebb nem­zetközi helyzetben sem inog- 'nak meg hitükben. Mindez di­cséretre méltó dolog, azonban senki sem állíthatja, hogy ezen a téren minden rendben van, nyugodtan pihenhetük babé- rainkon. Az ideológiai irányel­veknek az a megállapítása, hogy gazdasági életünk fejlő­désével nem tartott lépést az emberek szocialista tudatának fejlődése, szinte sürgetően fel­veti a kulturális, ideológiai muhka állandó tökéletesítésé­nek szükségességét. .öretelményf javaslatokkal nben szinte ugyanazon emberek — távoltartják magukat a falu kulturális életétől, s így álta­lában elmaradtak a lakosság kulturális színvonala mögött. Ezért tanácsaink a téli hónapo­kat jobban kihasználva a jö­vőben fordítsanak nagyobb gondot a kulturális rendezvé­nyek szervezésére, a lakosság bevonására a kulturális mun­kába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom