Heves Megyei Népújság, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

^ttrnfvr' MAMMA ROMA Ííj feladatok előtt a gyöngyösi Izzó fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa A KISZ-szervezet kezde­ményezésére 1961-ben a gyön­gyösi Félvezető és Gépgyár­ban is megalakult a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, amely összefogja és irányítja a fiatal mérnökök, technikusok, közgazdászok munkáját, megszervezte a ki­váló mérnök, technikus, köz­gazdász, és a szakma ifjú mestere mozgalmakat. Ezek a termelést segítő ifjúsági mozgalmak az első két év próbálkozásai után végre 1965-ben eredményre is ve­zettek. Két mérnök és három technikus nyerte el á kiváló címet, a vállalatvezetőség pénzjutalmával együtt Ebben az évben már 21 fiatal műszaki jelentkezett e mozgalmakba és az első fél év során öten nyertek he­lyezést. A szakma ifjú mes­tere mozgalomban pedig hat ifjúmunkás nyert arany-, ezüst-, illetve bronzjelvényt Az arany fokozatot elért fia­talt 50 filléres órabéremelés­sel jutalmazta a vállalat veze­tősége. t Az elmúlt napokban a vál­lalati KISZ-csúcsvezetőség tárgyalta a fiatal műszakiak munkáját és új fiatalokkal erősítette meg a fiatal műsza­kiak és közgazdászok taná­csát Az újjáalakult tanács ter­veiben szerepel az eddigi ter­melési mozgalmak hatéko­nyabbá tétele, a szakdolgo­zatok és a vizsgamunkák el­készítése, hogy konkrétan segítsék a termelési felada­tok megoldását Ez is érdekvédelem 6 hét negyven,: akkor tehát - akkor tehát nagyon belefér az évszám. Igen, ott láttad őt az állomáson; kezében lovaglóos­tor, ő vette át így a szállítmányt, az ember-árut, rásuhintva mindegyik rabszolgára, és minden ütés után kajánul rö­högve? Mégse ő lehet. Annak pe­dert, peckes bajusza volt, tiszt­barátai Francl-nak szólították; és karikalába volt, amire nyo­matékkai fel is hívta a figyel­met; mintha gyalogmenetben is lovon ülne. A szőke pincér most húzott el az asztalod előtt. Rémképeid vannak; bará­tom. Most megnézted a lábát, megnézted az arcát Hát ez bizony még csak nem is ha­sonlít. Lába szinte gyanúsan egyenes, nem is pincérláb. Ahá... hiszen ez az. Ha valaki negyven éves, és ha csak húsz évig szalad a tálcával, bizony azok a lábak— Lesüllyed a boka, megroggyan a térd. At- képzett pincér ez; barátom, azelőtt ez a kéz nem vendégek elé tette le az asztalra a feke­tét. Tegnap megnézted Jól a ke­zét is. Mondtad is neki, hosz- szú; finom ujjai vannak, mint egy zongoraművésznek. És mit mondott ő? ,JÍem vagyok mű­vész, de tudok zongorázni.” És most már azt is tudod, hogy nem is Bandinak hívják. Amióta kiszolgál téged ez a szőke pincér, te Bandinak hív­tad, vagy Andrásnak, most mondta meg, mert kérdezted, hogy Péter. Nem mindegy az, kérem, mondta ő, amikor te csodálkoztál. De mennyire nem mindegy, gondoltad te, de nem mondtad ki hangosan, mert erre elindultál egy újabb vo­nalon, mért nem szólt előbb, miért tagadta és ha Péter? És miért néz ő is téged, jni- - kor - a -bárpultnak várja^a laka­tét. Mintha 5 is a te arcodat keresné valahol a múltban, ö már sokkal többet figyel té­ged; mint te őt. Figyel lopva és zavartan. Figyel feltűnően és gyanakodva. Te untad el előbb. Kiruk­koltál: — Mondja; Péter, ha ugyan, így hívták magát azelőtt is™ miért néz állandóan engem? — Mindig is Péternek hív­tak. De abban nem vagyok szentül bizonyos, hogy a ven­dég úr mindig Kerekes volt-e.’ az emberpalántákat az óvóné­ni. Na de ha te már megint azt a szőke pincért figyeled. Légy szíves,- hagyd már abba ezt a játékot. Ha gyanús, ha arra gondolsz; hogy ő... hogy igen ő volt az... tessék, lépj ki az árnyékból, ne hunyoríts. Leg­közelebb, mikor leteszi elébed a feketét, szólj rá: „kérem, egy pillanat, mondja csak András, nem maga volt...?” Na látod, még azt se tudod pontosan, hogy ki. De gyanús, szerfelett az. Elsősorban, hogy olyan... hogy is mondjad csak, olyan nagyon, olyan ti­pikusan szőke™ igen, olyan, mint annak az embernek, aki ott téged... nem is téged, ezt elviselted volna, hanem az anyádat _ Az tán meg az is nagyon gyanús, hogy ő is néz téged. De hát valahonnan ő is ismer­het, talán egy másik eszpresz- szóból, talán egy régi kávé­házból. Talán kifizetetlen bon­jaidat őrizte meg, azon töri a fejét, előálljon-e most vele, hi­szen olyan régen volt. Nem, ez nem lehet, Krajnik bácsi, és Gyula úr, és Béla fő­úr, ezek a bohém-bónos mecé­nások már akkor is az öre­gebb korosztályhoz tartoztak, ez a szőke András pedig nem lehet több, mint ... Na látod. Hiszen CZ- itZ AnUOlS JLUJSt le­(Csont István illusztrációja) ratfpgiuc 1965. október 6» szerda Közismerta felfogás: a szak- szervezet a dolgozók érdekvé­delmi szerve. Sokan ezt a fel­adatot úgy szűkítik le, hogy a szakszervezet csupán a mun­kások jogainak szélesítéséért tevékenykedjék, mert szerin­tük az érdekvédelem ezt je­lenti. A másik oldalról, a kö­telességekről már jóval keve­sebben szólnak, ha a szakszer­vezet munkáját akarják meg­határozni. Nincs kétség: mindkét Oldal összefügg egymással. Ezt bi­zonyította a számvetés, ami az utóbbi két esztendő mun­kájáról készült a gyöngyösi és járási Szakmaközi Bizottság legutóbbi küldöttgyűlésén. Milyen kérdésekkel foglal­kozott a szakmaközi bizottság’ Vizsgálták például a beteglét­szám alakulását Tudott dolog, egymás között el szoktuk is­merni, hogy a magas táppénz­állomány nem mindig fedi a tényeket. Vannak dolgozók, akik néhány napi pihenéshez, különmunkához az SZTK se­gítségét veszik igénybe. Nem is eredménytelenül. Táppénz­be mennek, jogosultság nél­kül. Felnagyított kiszínezett panaszokkal élnek vissza a kezelőorvos jóhiszeműségével, jó szándékával. A szakmaközi bizottság vizsgálata a beteglétszám reá­lisabb megítélését eredmé­nyezte. A rászorulók azonban nem szenvedtek hiányt a to­vábbiakban sem orvosi keze­lésben, sem gyógyszerrel való ellátásban. A műemléki felügyelőség őszi építési programra Sétány épül a Földbástya és a Dobó-bástya között Körforgalom a palotamúzeumban Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség egri irodájának mű­ködési területe Heves, Borsod és Nógrád megyékre terjed. A három megye műemlékeinek védelme, állagának megóvása, a helyreállítások intézése az egri várban székelő irodából történik. Az őszi munkálatokról érv déklődtünk a műemléki fel­ügyelőség egri kirendeltségé­nek vezetőjétől, Fuksz Nándor építésztől, aki hosszú évek óta áll a műemlékvédelem egyik jó felkészültségiét igénylő poszt­ján. Ezek szerint; Az egri várban lévő Szt Já­nos székesegyház feltárási. munkálatai az őszi hónapokban;', is folytatódnak. Persze, nagy meglepetéseiket az itteni fel­tárási munkálatok nem hoztak*, hiszen ezen a területen egy év­század leforgása alatt kétszer? is végeztele ásatásokat Az, ami meglepetésnek számít az talárt, annyi, hogy a harminc eszten­dővel ezelőtt végzett ásatáspks alkalmával napfényre kerülüi gótikus faragványok jórészt el-* .pusztultak: a víz és a fagy széti rombolta, elmálasztotta az* egyes díszítményeket Az újabban kapott másfél! milliós hitelkeretből gépesítik? a földki termelést. A gótikus palota keleti szár­nyán — a Dobó István Vármú­zeum igazgatóságának kívánsá­ga szerint — lépcsőbejárat épül a körforgalom biztosítására. A vár északkeleti' részén a vár­fal mintegy hét méter vastag­ságú és ebbe a falba —, ahol nyilván valamikor is lépcső le­hetett — épül a lejárat A ter­vek már elkészültek és a na­pokban megkezdődnék a mun­kálatok. A további tervek: a Földbás­tya délkeleti részén, a Május 1 utca vonulatában egy vasbe­ton támfal építése. Itt nagyobb mérvű földmunkálatok végzése válik szükségessé. A távlati terv szerint ezen a részen a Földbástyától végig a Dobó­bástya alatt egészen a Var- koch-kapuig egy szép sétányt alakítanak ki. Egyébként a Vartkoch-kapimál ma is láthatp a törökök által épített kis ka­pu, amely lejáratul szolgált az úgynevezett Nagyliterig 1 A Dobó-bástya megerősítése és állagának megóvása tarto­zik még az idei várbeli imm- kálatok programjába. i A megyénk más részén fo­lyamatban lévő helyreállítási munkálatok közül legjelentő- ’sebb a kisnánai Móré vára. A , palotarész és a kaputorony imár teljesen elkészült. További ’föld- és állagmegóvási munká­latok vannak még folyamatban. ;A déli kapu és kapcsolt részei­nek teljes befejezése már csak |a jövő évben várható. i Bélapátfalván az apátsági templomnál folynak kisebb ta- tarozási és vízvédelmi munká­latok. \ O. at) Segített abban is a szak­maközi bizottság, hogy minél többen végezzék el az általá­nos iskolát, megfelelő közép­iskolai és egyetemi végzettség birtokába jussanak azok, akiknek erre szükségük van. De kiterjedt a figyelmük olyan területre is, mint a lakosság áruval való ellátásának hely­zete, a piaci árak alakulásá­nak okai, amelyben közreját­szik például az áruláncolás. Hatékony segítséget adtak a cigánykérdés megoldásának közelebb hozásához. Tárgyal­tak a Közúti Üzemi Vállalat­tal, a Vas- és Fémipari Válla­lattal, az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalattal, hogy minél több munkaalkal­mat biztosítsanak a cigány származású dolgozóknak. Ezen a területen a karácsondi szak­maközi bizottság tevékenysé­ge is dicséretet érdemel. Nem­csak a helybeli termelőszövet­kezetben nyújtottak lehetősé­get a munkához, hanem a kulturális tevékenységbe is bevonták a cigányokat. Így például a könyvtári tanácsnak is van tagja a cigányok kö­zül, de külön műsoros estet is rendezett a művelődési otthon, amelynek minden szereplője cigány volt A tsz-ben dolgozó karácsondi cigányok között van olyan is, aki egy évben közel négyszázötven munkaegységet gyűjtött össze szorgalmas mun­kájával. Karácsondon szinte már megszűnt a cigánykérdés. Lehet, hogy álszeméremböi vagy bizonyos politikai meg­gondolásból néhányan óvato­sak, tartózkodóak, ha a ci­gánykérdésről hallanák, de ez­zel a gondunkkal szembe kell néznünk, mert létezik, nem faji alapon, hanem a múlt ma­radványaként, de hogy minél előbb lekerülhessen a napi­rendről, beszélnünk kell róla,' foglalkoznunk kell vele. Ezt tette a szakmaközi bizottság is, méghozza a tények bizony­ságaként — eredményesen. Talán szokatlan, de a szak­maközi bizottság az V. számú iskola napközi otthonának mű­ködtetéséhez is segítséget adott. Társadalmi munkával alakítottak egy tsz-napközit is.' Részt vettek a lakások elosztá­sában, a gáztűzhelyek kiadá­sának engedélyezésében és a lakosságot érintő tanácsi hatá­rozatok kialakításában. Ez utóbbiak azokhoz a területek­hez tartozó tevékenységek vol­tak, amiket a klaszikus érte­lemben szoktunk érdekvéde­lemnek minősíteni. A rövid áttekintés is kellően érzékelteti bizonyára, hogy a Gyöngyösi és Járási Szakmakö­zi Bizottság az elipúlt két év­ben is hasznos munkát végzett, igyekezett a legfontosabb fel­adatokban segítséget adni; Nemcsak a jogok maradékta­lan biztosításával, hanem a kötelességek minél hiánytala­nabb teljesítésével is a dolgo­zók érdekvédelmét szolgálta. (gmf) lini azonban sokkal szenvedé­lyesebben szereti az élet el­esettjeit, semhogy másról be­szélne, mint az ő sajátos hő­seiről. Mamma Romában, Étte­rében, az utcalányokban, a zsaroló férfiben, a galeriben egy életérzést fogalmaz meg, amely a modem 'világváros diagnózisának is minősíthető. Lelkiismeret kérdése az egész. Anna Magnani fölényes biz­tonsággal játssza a félvilági, hangoskodó prostituáltat, de szánalomra és szeretetre mél­tóan bizonyítja előttünk a feltámadó anyai érzések, a szeretet kiteljesedését. Sylva- nia Corsini és Luisa Loiano jóval szerényebb eszközökkel alakítja az áruvá és tragédiává változó nő figuráját. Ettore Garafolo lélegzetelál­lítóan hiteles, üres arcú és lel­kű vagány, Pasolini karakter­teremtő kivácsiskodásának eredménye. Tonino Delli Colli képeinek bizarr monotóniája ideges hangulatot teremtenek. A Carlo Rustichelli által összeállított klasszikus zenei elemek csak pár pillanatra nyújtanak har­móniát, csakis azért, hogy a barokk zene elhallgatása nyo­mán még nagyobb feszültség támadjon bennünk. Rangos, nagy hatású alkotás Pasolini filmje. (farkas) szerűen tömör mondatokban vázolja fel Mamma Róma őseit, akik a testi és lelki nyo­morúságnak a legellentétesebb pontjain éltek, mert sohasem volt annyi pénzük, hogy a tár­sadalom széléről védettebb helyre húzódhattak volna. Mindig a szennyben, az ideig­lenesben, a bizonytalanságban, mindig a félvilágban, a készü­lődésben, a romok és a frissen induló világ peremén éltek. Emberi indulatok, gonosz szen­vedélyek zsarolásán kívül ki­fosztja ezeket az arcokat az a piszkos levegő, amit egymásra lehelnek itt az emberek. Pe­dig az új házak vakító fehéren tudnak csillogni, a templomok kupolája a városszéli szurtos szeméttelep fölé magasodik, és vannak pillanatok, amikor az emberség megszólal, talán csak valószínűtlen lélektani ellenpólusként az aszfaltsűrű önzés és bűn felett. De ki hisz ebben? Mindenesetre Pa­solini nem és ó minket, néző­ket sem biztat jó reménnyel. Sokan azt vethetik az író­rendező szemére, hogy Róma és egyáltalán egy kapitalista világváros nézhető az Angyal­vár tövéből, vagy a Szent Pé­ter Bazilika tetejéről és akkor elfogja az embert az önelégült­ség a kultúra és civilizáció megannyi diadala láttán. Paso­Pfer Paolo Pasolini — a film írója és rendezője — pontosan ismeri a pergő képek értékét. Nem véletlen a témaválasztás sem: az erkölcsi félvilág lelki feltérképezése, a népszerűén megöregedett prostituáltnak, Mamma Rómának anyai vívó­dása és aggódása fia torsáért — ürügy, alkalom és módszer egy-egyre szélesebbre terjedő erkölcsi válság, az olasz világ­város perifériájának bemuta­tására. Pasolini a bemutatást riasztó kérdésekkel fejezi be. Mamma Roma magához ve­szi a falusi életben tizenhat évessé serdült fiát, Ettorét. A lusta magány helyett jövőt akar neki biztosítani szerétéi­ből, gondoskodásból abban a Rómában, ahol az évezredes romok mellett és helyett új tö­meglakások épülnek. Ebben a környezetben a pi­szok mindenfajta változata az uralkodó élmény. Bruna csinos, huszonnégy éves fiatal lány, de a fél lakótelep hozzá jár — és nem érez szégyent. A su- hancok munka nélkül, a tanu­lástól undorodva, téblábolnak, kórházba és különböző helyek­re járnak lopni. Orgazdák zsi- bonganak az ócskapiacon s bár tudják, ki és miért viszi hozzá­juk portékájukat, megveszik — a haszonért. Ebben a kör­nyezetben rémisztőén szeny- nyesnek és üresnek látszik Ettore tizenhat éves arca is. Mozgásában a csont nélküliek tartástalansága az uralkodó vonás: ahogyan végtagjait do­bálja, nyakát vállai közé húzza, ajkát-arcát élettelenre bigy- gyeszti, ijesztő és majdnem ál­lati — a szó természetrajzi ér­telmében. Emihez képest a sok szenny a környezetben már fel sem tűnik. Mamma Róma tragédiája el­sősorban az, hogy nem veszi észre fáradozásának, szerete- tének teljes kilátástalanságát. Nem látja, a felébredő, ösz­tönökből táplálkozó anyai szeretettől nem veszi észre, hogy fia számára nem léteznek azok az érzések, ame­lyek miatt ő, az anya a tisztes­séges, a mindennapi életet vá­lasztja. Lehet-e ez az élet tisz­tességes az anya körül; az anyában és a fiúban? Pasolini, az író, nemmel válaszol és riasztó tagadást árasztanak a rendező által életre keltett ké­pek is. Szellemes és aforizma­szágúton _ — Magát? Mint micsodát? És mit keresett rpaga ott?™ — Hát mit? Amit a többi™ amíg ereje volt _és amíg ny akszirten nem lőtték őkei az ilyenek ™ Pikurikek. Emlékszel, mi történt erre? Te felugrottál; két válláná] fogva húztad magadhoz Pé­tert, lenyomtad a székre, elő­kaptad a festőigazolványodat: ő a személyazonosságit™ az­tán elkezdtetek nevetni™ és nevettetek; nevettetek, minden­(Ahá! Ahá!)™ és nem az a Pikurik nevű főtörzs, aki™ — Főtörzs? Én? Kerekes festőművész. — Igen. Most az. Hallottunk már ilyet Az a Pikurik, az a szorn.y»aki minket-a. bécsi ős­in odanézett; nem törődtek vele™ Most már legalább tudod te is; meg ő is, hogy milyen rossz napokat tud szerezni az alaptalan gyanú. Bár az is igaz, fizettetek ezért néhány alapos, napot; hetet; évet Nem, ezen már túl vagyunk. Más feladatokkal terhes, vagy szép a világ. Ne tágítsd nagyí­tóra a szemed, ha meglátsz egy arcot ne sikolts, még ma­gadban sem: „ez volt az a sebhelyes, aki terpeszben, lö­vésre kész fegyverrel állt a házmester mellett, amikor a népet leharangozták az udvar­ra”. Mondod, csak mondod, de nem lehet. Na persze, mert keresed a problémákat és mindig csak egyfajtát azt amely beléd rögződött, mint egy rögeszme. Megértelek. Nem hordóban élsz, mint Dio- genész, nem lakatlan szigeten, mint Robinson, hatalmas tö­meg vesz körül, sok ember. És azok is, akik tették veled; amit tettek, antroposzok vol­tak; s ilyen értelemben: embe­rek. Szemük volt, szájuk, ke­zük. Nem értetted meg akkor, hogy azokban a fejekben, ho­gyan születhettek meg azok a tébolyult gondolatok. Ne töprengj most már ezen. Nézd a színes képeslapot, örülj hogy milyen szép lett az Er- zsébet-híd, és nézd, milyen fél­tő gonddal vezeti át a zebrán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom