Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

1 Segítettek a fiatalok Régen igen nehéz fizikai munka volt az aratás, a csép- lés. Ma már e munka jó ré­sze gépesített, és így köny- nyebb a termelőszövetkezeti tagok munkája. Könnyebb, de még mindig nagy munka- szervezést igényei, különösen ott, ahol a tagság nagyobbik fele elöregedett. Az idén az időjárás is megnehezítette az aratást. Termelőszövetkeze­tünknél 1172 hold kalászos learatását és betakarítását kellett elvégezni. Mivel a munkaerő kevésnek bizo­nyult, felvettük a kapcsola­tot a termelőszövetkezeti ta­gok középiskolás gyermekei­vel és kértük: segítsenek. A gyerekek megértették, hogy szükség van rájuk és segít­ségére siettek a termelőszö­vetkezetnek. Somodi Zoltán főiskolai hallgató segített a fiatalok bevonásában. Ott dolgozott Árva János, Tasi János, Cunícs János, Mihályi József, Tóbiás János, Péter József, Tasi Csaba, Molnár hajós, valamennyien az egri középiskolák, a főiskola, vagy az iparitanuló-intézet tanulói. A fiatalok 210 hóid szalma kazlazását végezték el. Az Egri Dohánygyár laka- tosműhelyi és üpületkarban- tartó szakmunkásainak egy része a „Petőfi” nevét viselő szocialista brigádba tömörült. A brigád tagjai több válla­lást tettek a fejlesztéssel kapcsolatos munkálatok el­végzésére. Az ÉDOSZ vezetősége az Országos Söripari Vállalat budapesti, Jászberényi úti üzemét jelölte ki munkaver- seny-tapasztalatok szervezé­sére, a szocialista brigádmoz­galom tanulmányozására. A brigád tagjai tapasztalatcse­rével összekötött kirándulást tettek Budapestre. Az üzem szakszervezeti vezetői, akik eddig is sokat segítettek gya­korlati és elméleti téren, sze­retettel fogadták a _ brigád tagjait, akik a délelőttöt az üzem megtekintésével tölt- tötték el. Az egri brigád — egybe­hangzó véleményük szerint sok hasznosat és szépet lá­Ez a segítség is bizonyítja, be lehet még a városon ta­nuló fiatalokat is vonni a ter­melőszövetkezet munkájába, ha a termelőszövetkezet ve­Az ecsédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közgyű­lést tartott, amelyen Torda Lajos tsz-elnök, aki már 13. éve áll a közös gazdaság élén, beszámolt az eddigi eredményekről. A termelő- szövetkezet tagjait nagy fel­adatok elé állította a rossz időjárás, amely hátráltatta már a növényápolási munká­kat is. A nehézségeket azon­ban leküzdötték és a növény- ápolásban a termelőszövet­kezet végig a járás legjobb­jai közé tartozott. Az aratás ismét komoly gondok elé állította a tsz ve­zetőségét, mert nagyobb szá­mú kézi kaszást is munkába kellett állítani. A termelőszö­vetkezet aratási munkájában segítettek a bányászférjek és tott. Különösen tetszett a sörüzem mintaszerű higiéniá­ja. A brigádot elkísérte Szká- rosi Gyula szb-elnök és Bár­dos Józsefné szb-titkár is. Az üzemlátogatás tapasztala­tait barátságos beszélgetésen értékelték, s a brigád haza­térve hasznosítja mindazt, amit átvehetőnek és megva­lósíthatónak tart. Délután Budapest neveze­tességeivel ismerkedtek. A brigádtagok, akik sza­badságuk egy napját hasz­nálták fel a látogatásra; elé­gedetten mondogatják: meg­érte a fáradságot, mert a kel­lemes kirándulás növelte az összetartozást és tanulságos is volt, Iványi Illés Eger zetői elbeszélgetnek velük annak fontosságáról és anya­gilag érdekeltté teszik őket. Német József tsz-elnök Erk a fogatosok is. A fiatalok is igyekeztek. Szeremi Áron, Prisztóka János fiatal kom- bájnosok nagy teljesítményt értek el, Kiss János és Bóta István traktorosok is a leg­jobbak közé tartoztak. De megérdemlik a köszönetét a gépszerelők is, akik fáradsá­got nem kímélve gondoskod­tak a folyamatos üzemeltetés­ről. így az aratást az elsők között végezte a szövetkezet. A kalászosok átlagtermése több volt a tervezettnél, őszi búzából 14,5, őszi árpából 18, rozsból 13 mázsa. Teljesítette a termelőszö­vetkezet az eddig esedékes állattenyésztési tervet is. Jól jövedelmezett a paradicsom. A termelőszövetkezetnek 4 és fél millió forint bevételt hozott. A tervek eddigi telje­sítése szerint számítani lehet arra, hogy az egy munkaegy­ségre tervezett összeget nem­csak elérik, hanem túl is ha­ladják. Természetesen ezért még sokat kell dolgozni, hi­szen hátra van még az ősziek betakarítása. A termelőszö­vetkezet elnöke külön meg­köszönte az asszonyok mun­káját: sokat köszönhetünk a szorgos, dolgos kezüknek — mondotta, bátran mondhat­juk, hogy nélkülük nem ér­tünk volna el ilyen jó ered­ményt. Ezzel egyetértett a termelőszövetkezet egész tagsága. A közgyűlés után még so­káig együtt maradtak a tsz- tagok, szórakozni. Nagy Piroska Ecséd Budapestre látogatott a dohánygyár Petőfi brigádja Sokat köszönhetünk az asszonyoknak • • • Miért zárták be a KlSZÖV-klubot? A szabó, cipész, fodrász és festő szövetkezetek közösen vásárolták meg a KISZÖV-sz ékházat, ahol helyet kapott az alapszabály alapján működő KISZÖV-klub is. A klubot több hónappal ezelőtt a tagok tudta és beleegyezése nélkül lezárták. A klub régi vezetősége akkoriban lemondott, de az illetékesek sem új vezetőség megválasztásáról, sem a ta­gok tájékoztatásáról nem gondoskodtak. önkényes és értelmetlen dolog a klub lezárása, hiszen a szövetkezeti dolgozóknak is joguk lenne a pihenéshez, szó­rakozáshoz. Vajon miért zárták be a klubot és mikor nyit­ják meg újra? — kérdi a klubot látogató 120 kisipari szö­vetkezeti dolgozó. i kikmtti Bajza-szobor Hatvanban 1948-ban a hatvani gimná­zium új nevet vett fel. A közeli Szűcsi község nagy szülöttjéről, Bajza Józsefről j nevezték el az iskolát a tan­testület kezdeményezésére. A hatvani Bajza Gimná­ziumban nem maradtak csu­pán a névadás puszta tényé­nél, bizonyos Bajza-kultusz fejlődött ki. Az intézet több­ször tartott Szűcsi községben emlékünnepélyeket, s Bajza József tételként szerepelt a magyar érettségi vizsgákon. A Bajza-kultusz egyenes kö­vetkezménye volt a gondolat, hogy az intézetben egy Baj- za-szobrot helyezzenek el. A feladat nem volt egyszerű, Bajzáról egyetlen rézkarc maradt meg, amely Barabás művészi portréja alapján, Bécsben készült. A szobrot végül Szabó Istvánná Nagy Mária szobrásznő, a Bajza Gimnázium volt diákja készí­tette el. Ez volt az első szobor, amely Bajzáról készült. Hiányt pótolt tehát a hatvani gimnázium az emlékmű léte­sítésével. Dr. Peér István Hatvan 2 *Jpojsíg 1365. szeptember 10., péntek Dr. Ferencfalvi Ferenc, Eger: Észrevételeivel egyetértünk és fel is hívjuk rá az illeté­kesek figyelmét. Kérjük, ke­resse fel máskor is szerkesz­tőségünket Bíró József, Tófalu: Panaszukat kivizsgáltattuk, a kivizsgálást végző szerv tá­jékoztatása szerint egy buda­pesti központi minősítő bizott­ság vizsgálta felül az átvett diórönkök minősítését, s a döntést közölték önökkel is. E bizottság jogosult a panaszok orvoslására, így annak dönté­sét megváltoztatni mi sem tud­juk. Soós Borbála, Ecséd, külszí­ni fejtés: Panaszát tolmácsoltuk az il­letékeseknek. Reméljük, hat­hatós intézkedéseket tesznek a hasonló esetek elkerülésére. Kérjük, keresse fel észrevéte­leivel máskor is a szerkesztő­séget. Kérjük, legközelebb kö­zölje pontos címét is, hogy le­vélben válaszolhassunk. „Egy végzett öreg diák” jel­igére: örömmel vettük volna, ha hozzászólását — amellyel bi­zonyos fokig egyet is értünk, névvel és címmel küldte vol­na be, hogy közölhessük la­punkban. Így sajnos nem áll módunkban közölni. Többeknek: Szerkesztőségünkbe több­ször érkezik jeligés, vagy név­telen levél közérdekű pana­szokkal, bejelentésekkel. Kér­jük, írják meg pontos című­ket, nevüket is, hogy a beje­lentésekkel kapcsolatos vizs­gálatokat könnyebben lefoly­tathassuk, s a vizsgálat ered­ményét is közölhessük a be­jelentőkkel. Az új háborús tűzfészek térképe Mint a sajtójelentésekből ismeretes, India és Pakisztán fegyveres konfliktusa Kas­mír térségéből a két ország több határkörzetére is átterjedt. Főtérképünkön a kasmíri és a lahorei frontok fontosabb városait ábrázoltuk. Melléktérképünkön a 100 millió lakosú Pakisztán és a 440 milliós lélekszámú India átnézeti vázlata található. — Terra — Dominikai jelentés SANTO DOMINGO (UPI): Az UPI jelentése arról tájé­koztat, hogy Dominikában a szélsőjobboldali imbertlsta csa­patok nem hajlandók feladni állásaikat, nem hajlandók ki­üríteni a főváros északi ré­szét. Makacs ellenállásuk igen megnehezíti a nemrég hivatal­ba lépett ideiglenes kormány helyzetét. Hector Garcia Godoy talál­kozott az elnöki palotában a jobboldali katonai vezetőkkel, de megbeszélésének eredmé­nyét nem hozták nyilvános­ságra. Csak annyi ismeretes, hogy a tanácskozáson ott volt Francisco Rivera Caminero, az imbertisták volt hadügymi­nisztere és ott voltak a had­sereg, a haditengerészet és a légierő vezérkari főnökei. Ingatag alapokon nyugszik a Wilson-kormány bérpolitikája LONDON (MTI): George Brown, gazdaságügyi miniszter reményét fejezte ki, hogy a szakszervezetek „hű­ségesen engedelmeskednek” majd a TUC-értekezlet ülésén hozott többségi határozatnak, amely a bérkövetelések, felül­bírálására és megszűrésére” hatalmazza fel a szakszervezeti főtanácsot. A miniszter ismét állami kényszerítő eszközök törvénybeiktatásával fenyege­tőzött. A szóbanforgó határozatot angol megfigyelők „sorsdöntő­nek” tekintik a munkáspárti kormány egész gazdaságpoliti­kája és politikai élete szem­pontjából. Az 5:3 szavazási arányt a kormánypárti Sun „ingatag győzelmének” nevezi. Mérték­adó megfigyelők rámutatnak: a több mint 3 milliós ellenzék, amelynek élén a legnagyobb angol szakszervezet, a másfél milliós taglétszámú szállító­munkás-szakszervezet áll, már önmagában is elég erős ahhoz, hogy kudarcra kárhoztassa a burkolt bérbefagyasztásra irá­nyuló tervet, s vele együtt a Wilson-kormány szanálási programját.' Fowler, amerikai pénzügy- miniszter, aki szerdán érke­zett Londonba háromnapos tanácskozásra, kijelentette, hogy „nagyon biztatónak” ta- •lálja a munkáspárti kormány új bér- és árpolitikáját. Csü­törtökön Wilson miniszterelnök és Callaghan pénzügyminisz­ter tanácskozott az amerikai pénzügyminiszterrel. 'S''.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXa A felesleges készletek feltárásának és hasznosításának megyei tapasztalatai és további feladataink A Minisztertanács 1965. au­gusztus 18-i ülésén megtárgyal­ta az 1965. évi népgazdasági terv első fél évi teljesítésének tapasztalatait és többek között megállapította, hogy „Az ipar­ban továb.bi erőfeszítéseket kell tenni arra, hogy azt gyártsunk, amire a népgazdaságnak szük­sége van. Az üzemek és válla­latok vezetői és társadalmi szervek csak akkor szorgalmaz­zák a terv túlteljesítését, ha az előállított termékek export-, vagy fontos belföldi igényeket elégítenek ki”. „Tovább kell folytatni az elfekvő készletek feltárását és értékesítését”. Látszólag a két megállapítás között — termelés és készlet­gazdálkodási feladat — nincs szoros összefüggés, valójában e két terület egymástól szinte elválaszthatatlan, szoros egy­ségben van. A termelési és a szükségletek összhanghiánya, a nem szükségletre történő ter­melés következménye, hogy az elmúlt években az iparban és kereskedelemben a készletek olyan mennyisége halmozódott fel, s olyan összetételben, amely több területeden akadá­lyozta fejlődésünket, fékezte előrehaladásunkat és szüksé­gessé tette a 114-es utasítás alapján elrendelt készletfeltá­rási és értékesítési akciót. Feltétlenül szükségesnek tart­juk gazdálkodó szerveink fi­gyelmét a Minisztertanács idé­zett megállapításaira és az eb­ből adódó feladatok fokozot­tabb, következetesebb végre­hajtására felhívni annál is in­kább, mert néhány jelenség megyénkben is arra mutat, hogy ezen a téren még közel sincs minden rendben. A termelés és a szükségletek még mindig nem kellő össz­hangjára mutat, hogy a tavalyi­nál valamelyest kisebb mérték­ben ugyan, de az 1965. I. felé­ben is tovább növekedtek a készletek, pedig az már a múlt év végén is magas volt. Nem sikerült teljesíteni azt a legfontosabb célkitűzést, hogy megállítsuk a készletnövekedést. De ered­ményként elmondhatjuk, hogy általánosságban javult a hely­zet, jobban megközelítette a készletnövekedés a termelés, az áruforgalom növekedési üte­mét, és egyes vállalatoknál, sőt szakmáknál kedvező a helyzet. Például a Mátraalji Szénbá­nyászati Trösztnél 1965. I. fél évében, az átlagkészlet 2,3 szá­zalékkal alacsonyabb az 1964.1. fél évi készletállománytól. Ha­sonlóan kedvező a helyzet a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat­nál, ahol 1964. I. fél évéhez vi­szonyítva 1965. I. fél évében 17 millió forinttal (8,2 százalékkal) magasabb áruforgalmat 4,2 millió forinttal (4,3 százalékkal) alacsonyabb átlag árukészlettel bonyolítottak le, ezzel a bázis- időszak 91,6 napos forgási se­bességét 81,2 napra javították. Sorolhatnánk még hasonló pél­dákat, melyek azt mutatják, hogy ott, ahol a pénzügyi, a műszaki és anyaggazdálkodó szervek együttműködése jó, ahol a 114/1965. Ot*-FM. utasí­tás végrehajtását —, mint a párt 1964. december 8—10-i ha­tározatának részét — szívügy­nek tekintették, ott az anyag- gazdálkodás jelenlegi körülmé­nyei között is eredményes mun­kát végeznek, csökkentik esz­közlekötésüket és ezáltal is ja­vítják jövedelmezőségüket. Sajnos, több vállalatnál és szövetkezetnél kedvezőtlen a helyzet. A MÁV Kitérőgyártó ÜV-nél a termelés 8,2 százalé­kos növekedése mellett a kész­letek az I. fél évben 17,3 száza­lékkal, ezen belül az anyag- készlet 40,4 százalékkal emelke-' dett. 181 ezer forintos büntetőkamat A vállalat ennek következté­ben csak kamat címén 239 328'

Next

/
Oldalképek
Tartalom