Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

Egyezmény a Bél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front budapesti irodájának felállításáról Szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhá­zéban Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Dang Kuang Minh, a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front Központi Bi­zottságának tagja, a front ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­gének vezetője, jegyzőkönyvet írt alá a Dél-vietnami Nemze­ti Felszabadítási Front buda­pesti irodájának felállításáról. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- •zabadítási Front irodáját a kö­zeljövőben nyitják meg a fővá­rosban. ★ A Medicor Művek Illatos úti részlegében szerdán a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítá­si Front hazánkban tartózkodó küldöttségének ünnepélyesen át­adták a Magyar Szolidaritási Bizottság ajándékát. Rostás István, a szolidaritási bizottság elnöke, beszédében hangsú­lyozta, hogy a mintegy félmil­lió forint értékű orvosi mű­szert és felszerelést népünk adományaiból vásárolták a szabadságukért és a független­ségükért harcoló vietnami ha­zafiak támogatására Az aján­dékért Dang Kuang Minh, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front Központi Bizott­ságának tagja, a front hazánk­ban tartózkodó küldöttségének vezetője mondott köszönetét. A .budapesti pártküldöttség Moszkvában MOSZKVA (MTI): Az MSZMP Budapesti Bi­zottságának Moszkvában tartózkodó öttagú küldöttsé­gét Németh Károly vezetésé­vel szerdán délelőtt fogadta J. V. Andropov, az SZKP KB titkára. A megbeszélésen je­len volt N. G. Jegoricsev, a Moszkvai Városi Pártbizott­ság első titkára. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete szer­dán vacsorát adott a küldött­ség tiszteletére. A vacsorán megjelentek a küldöttség tagjai, élükön Németh Károllyal, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­rával. Szovjet részről ott vol­tak: N. G. Jegoricsev, az SZKP Moszkvai Városi Bi­zottságának első titkára, va­lamint a moszkvai pártbizott­ság más vezetői, V. F. Pro- miszlov, a Moszkvai Városi Tanács VB elnöke, P. N. Fedoszejev, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőségének elnö­ke és mások. fémet in. Vizet „fakasztó” magyarok A magyar nép iránti szim­pátiát nem kis mértékben gyarapította kútfúróink évek óta végzett sikeres munkája. Bizony, a víz hiánycikk a ha­talmas területű Mongóliában. Az állatok itatása, a szétszórt és állandóan helyet változtató települések vízellátása komoly probléma. Tekintélyes ember­ré válnak azok, akik segítenek felszámolni ezt a gondot. Ezért érdekelt a magyar kút­fúrók munkája. Szerencsére sikerült megis­merkednem a Mongóliában dol­gozó 30 fős expedíció vezető­jével, Surányi Ernővel. Elvitt magával a mindössze 150 kilo­méterre levő fúróbrigád mun­kahelyére. Nalajhig, amelyet bányaipara tett híressé, széles, korszerű bitumenes út vezet Innen azonban már csak föld­ben hatalmas jak-, birka-, ló-, kecske- és tevecsordákkal ta­lálkoztunk, amelyek az idén gazdag legelőkön táplálkozhat­nak. Szétszórtan fehér jurtá­kat láttunk, a pásztorkodó mongol ember szerény, de kedves lakhelyeit Odamentünkben azt hittem, valami baj esett a kocsival, mert mongol gépkocsivezetőnk váratlanul benyomta a féket és a motort leállította. De helyé­ről meg sem mozdult, mere­ven egy irányba figyelt Kér­désünkre elmondta, hogy egy magános farkast vett észre, amely valóban nem messze tő­lünk, vágtázott egy legelésző lócsorda irányába. Az állat­nak nagy becse van a mongol ember szemében, ezért kísérte feszült figyelemmel a ragado­zó farkas robogásának irá­nyát. De azért is, mert az ál­lam jutalmazza azokat, akik farkast ejtenek el. Hetven tug­rik — több mint 200 forint — farkasonként a jutalom. •— Magyar kútfúrók és tanítványuk. úton haladunk tovább, letapo­sott márgás, agyagos talajon. Néhol egészen elfogadható ez az „út”, s talán még a bitu­mennél is simább. De ahol ká­tyú keletkezett, azt bizony senki be nem tömi. Ezért az­tán más-más rajzú kacskarin­gókkal, egymás mellett, olykor megszámlálhatatlanul sok út vezet. Útjelzőnek se híre, se hamva, és vezető legyen a tal­pán az, aki kerülők nélkül ki­jelölt céljához ér. Az út, amelynek végállomá­sa Bajindelger néven egy me­zőgazdasági szövetkezet köz­pontja, hatalmas hegyek övez­te völgyben kígyózott. Amíg célunkhoz értünk, több hágón fellett -átvergődnünk, .Útköz-. Bajindelgerben Városi János kútfúrómester nagy örömmel fogadott bennünket. Az expe­díció főnöke nemcsak ellen­őrzés céljából látogatja a mun­kahelyeket. Egyúttal élelmet, s levelet visz a brigád tagjai­nak és a legújabb híreket is elmondja. Városi János és Fe­jes István gépkezelő Kapos­várról áprilisban érkeztek a munkahelyre. A negyedik ku­tat fúrják már. Az első nem sikerült, a második 55 litert, a harmadik pedig 40 litert ad percenként, ami ezen a vidé­ken eredményesnek mondható. Az ennél bővebb vizű kút nagy szerencsének számít. A környéken ezer lakos jut majd ivóvízhez. Előbb azonban nehézségek támadtak: 38 mé­ter mélységben kemény sziklá­hoz értek és csak milliméteren­ként jutottak lefelé. Már-már gyanakodtak: meddő lesz a fúrás. A környékbeli mongol emberek aegódva érdeklődtek: igaz-e a baj híre? Szerencsére a görgős fúró győzött, egyre gyorsabban haladt a mélybe. A veszély elhárult és a Bajin- delgar környékieknek lett ivó­vizük. Kútmunkán nemcsak magyar szakemberek dolgoznak. A Vá­rosi-brigádban két mongol is segédkezik. Közülük az egyik Batajev fórómester. Mosolygós arcú, húsz év körüli fiatalem­ber. ö magyar tanítóitól nem­csak a kútfúrás mesterségét, de némiképp nyelvünket is elsa­játította. A kútfúrók áldozatos mun­kát végeznek. Ritkább eset az, amikor település közelében dolgoznak: Ilyenkor moziba járhatnak, újsághoz jutnak, emberekkel találkoznak Gya­koribb, azonban, hogy minden­től távol rendezik be jurtáju­kat. Ebben, a két fekvőhelyen, kis szekrényen, ivóviztárolón kívül éléskamra iá található sok konzerwel és mindazzal amit a környéken megvásárol­hatnak. Ezek a brigádszállások jelentik az odajáró magyar em­ber számára azt a helyet, ahol a jó krumpliipaprikást, vagy éppen a magyar gusztusának megfelelő bablevest főzik. Ámde kevés a szabadidő. A fúrás éjjel-nappal, vasárnap is, megállás nélkül folyik; A cél: kihasználni a jó időt, az elő­irányzatnak megfelelően 29 kutat létesíteni — az évek alatt használatba adott 150 mellé. Ebédünket a szövetkezet ke­zelésében lévő vendéglőben fogyasztottuk el. Főként a kíváncsiság vitt oda. Nagyobb szoba volt ez, fehérre meszel­ve, hosszú asíztalokkal. Fiatal, mosolygó szemű felszolgáló­lány közli, mi fogyasztható. Surányi Ernő tud mongolul, érti az étlapot, és rögtön ren­del három porció gojmentej- surt. Az étel egyszerűbb a ne­vénél. Tulajdonképpen nem más, mint az általunk is jól is­mert tésztaleves — sok marha­hússal. Én inikább husurt kér­tem. Ez vékonyra klopfolt bir­kahússzelet, tojásos-lisztes bo­rítóanyagba mártva, és vajban megsütve. Úgy láttam, ezt mindenki sze­rette: a legtöbb mongol ember négyet-ötöt rendelt belőle. Ami engem illet, óvatos1 voltam. Mi­vel a bunda sok vajat szívott magába, a hússzeletet a borí­tójától megbántottam és a zseb- benben magammal vitt sóval, borssal, paprikával meghintet­tem: kiváló ebédet fogyasz­tottam. Szomjamat két bögre kumisszal csillapítottam. A körülöttem ülő mongol embe­rek elégedetten nézték éteke- zésiünket. Számukra — mon­dották —• megtiszteltetés, ha a náluk vendégeskedő idegen jóízűen fogyasztja nemzeti ele­delüket. Weither Dániel Következik: A mongol bőr — világmárka. A gazdasági feladatok ismertetése mellett szükség van a fiatalok körében folyó ideológiai, felvilágosító munka fokozására Ideológiai kérdésekről tanácskozott a KISZ Heves megyei Bizottságának kibővített ülése Tegnap délelőtt fél tíz órai kezdettel Egerben, a marxista egyetem nagy előadói termé­ben, kibővített megyebizottsá­gi ülésre gyülekeztek a megyei KlSZ-ibázottság tagjai, állami és tömegsizervezetek megyei vezetői és a meghívott vendé­gek. A nagy jelentőségű tanácsko­zást Sebestyén János, a megyei KISZ-bizottság első titkára nyi­totta meg és köszöntötte a megjelenteket, többek között Hazai Bélát, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát és Kárpáti Sándort, a KISZ központi bizottsága titkárát és a bizottság tagjait. Az üdvözlő és megnyitó sza­vak után Németh Tibor, a me­gyei KISZ-bizottság nevelési osztályvezetője tartotta meg a végrehajtó bizottság beszámo­lóját: — Ifjúságunk a társada­lom elválaszthatatlan része, hibái és erényei sohasem önmagukban, hanem min­dig a társadalom életében gyökereznek. A felnövekvő nemzedék neve­lése nem zárt lombikban megy végbe, ahol csak gondosan megszűrt hatások érik, hanem a társadalmi élet mindennapi valóságában — kezdte beszá­molóját az előadói, majd a töb­bi között igy folytatta: — Megyénkben az elmúlt időszakban erőfeszítéseket tet­tünk a fiatalok munkatevé­kenységének tudatosabbá téte­lére. Eszközként szolgáltak er­re a különböző ifjúsági terme­lési versenyek, a kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú technikus, a kiváló ifjú közgazdász, a szakma ifjú mestere, az ifjú­sági brigádok, munkacsapatok és nem utolsósorban Az ifjúság a szocializmusért mozgalom, de a KISZ egyéb mozgalmai is. Eredményeink nem rosszak. Az ISZM-ben 25 000 fiatal vesz részt, az ipari termelési ver­senyben 10 000 fő, ezen belül 310 ifjúsági brigád működik, amelyből 100 már elnyerte a megtisztelő szocialista címet. A megye mezőgazdaságában 135 ifjúsági munkacsapat végzi munkáját és közülük 36-an a szocialista cím várományosai. Az eredményeik mellett fog­lalkozott azokkal a hibákkal is, amelyek még megtalálhatók falusi és üzemi KISZ -szerveze­teinknél, az ifjúsági munkacsa­patoknál, brigádjainknál és az értelmiségi fiataljaink) köré­ben. Megemlítette, hogy as ifjúsági vezetők nem mindenütt bátran és kö­vetkezetesen foglalkoznak az ifjúság nevelésével, a fiatalok problémáival, sok esetben nem ismerik azokat A fiatal műszakiak, végzett ta­nárok, tanítók egy része az is­kola elvégzése után úgy nyilat­kozik, hogy ő befejezte a KISZ- és mozgalmi munkáját örülje­nek, ha a tagdíjat megfizeti. Ezek az esetek nem általáno­sak, egyedi jelenségek, de szótlanul nem lehet elmenni mellette, mert nagy hatással vannak az ifjúmunkásokra. A falusi fiatalok munkájáról szólva a beszámoló hangoztat­ta, hogy még mindig tapasztal­ható a faluról történő elván­dorlás még olyan esetekben is, ahol biztosítottak az anyagi, kulturális lehetőségek. Nem értik még mindig, hogy a gazdasági építőmunká­ban, a termelésben való mindennapi helytállás, a munka termelékenységének emelése elsősorban az ifjú­ság kötelessége, saját jövőjének, a szocializ­mus, a kommunizmus felépíté­sének fontos feltétele. Sokkal következetesebben, hozzáértőbben kell foglalkozni falusi fiataljainkkal, meg kell ismerni problémáikat és orvo­solni kell azokat. Ez jellemző az oktatási in­tézmények ifjúsági munkájára is, ahol nagyobb adottságok van­nak a hatékonyabb nevelésre, mégis találkozunk különféle nacionalista, idealista nézetek­kel is! Sok esetben hiányzik az ér­zelemre, tudatra történő pozi­tív ráhatás, nem domborodik ki a munka létszükséglet jel­lege. Nem sikerült megmutatni a munka szépségét, gazdag­ságát, romantikáját. Ez a jelenség az ipari tanu­lóknál is tapasztalható, pedig ők munkaidejük zömét a mun­kások között, a felnőtt fiatalok, idős szakmunkások között töl­tik. Az ő osztályöntudatra va­ló nevelésük is a spontaneitás­ra van bízva több helyen. A beszámoló befejező részé­ben foglalkozott az ateista ne­velés, /» vezetők példamutatá­sának szükségszerűségeivel, a KISZ-oktatás fontosságával A beszámoló utáni vitában felszólalt Mocsári László, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó ÜV. közgazdásza, a KISZ me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, Kiss József, a hatvani MÁV csomóponti pártbizott­ság titkára, Szaniszló Károlyt a BM megyei kapitányságának munkatársa, Bata József, a Gyöngyös városi KISZ-bi- zottság titkára, Kárpáti Sán­dor, a KISZ kb titkára; aki hozzászólásában többek között a következőket mondotta: — A fiataljainkról sok rosz- szat mondanak a hozzá nem értők, de az árvízkor ugyancsak tisztelték azokat a fiatalo­kat, akik éjjeleket töltöt­tek a gátakon álmatlanul, sokszor esőben, éhesen. Ezek Is a mi fiataljainlc vol­tak, és azok is, tóik a Hansá­got lecsapolják, vagy felépítet­ték a DCM-t A mozgalmi élet problémái­ról szólva elmondotta, hogy a fiatalok nevelését sok esetben csak a KISZ-oktatással „tud­juk le”, mert ez a legegysze­rűbb. De nem minden! Követ­kezetes nevelési ráhatás kell; hogy érje a fiatalokat. Ügy tű­nik, mintha kicsit bátortala­nok lennének a mi ifjúsági vezetőink, húzódoznak, ha egy csoport előtt a párt védelmé­re kell szállni. Azt tartják; hogy ez nem sikk, nem mo­dern dolog, marádi, beskatu­lyázott ember az ilyen. Őszintén látnunk kell azt, hogy a felnövekvő generáció­kat kevés érzelmi ráhatás éri. Az ifjúkommunista mártíro­kat, mozgalmi indulókat csak hírből ismerik, nem rendelkez­nek mozgalmi, politikai élmé­nyekkel. Meg kell tanítanunk őket a történelemre, meg kell velük ismertetni a mozgalmi politikai életet. Ne csak a tonnákat, az érdem­jegyeket lássuk, hanem mö­götte az embereket is. A szünet utáni vitában fel­szólalt még Dienes Tibor, és Hazai Béla, a megyei pártbi­zottság titkára, akik az ideoló­giai harc fokozásának jelentő­ségéről és a KISZ feladatairól beszéltek. A megye fiataljainak nagy jelentőségű tanácskozása a délutáni órákban ért véget (-ács!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom