Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
A szocialista gazdasági vezetés néhány kérdése r , Irta: HAZAI BÉLA, a megyei pártbizottság titkára A gazdasági munka általános fejlődésünk kulcskérdése, ezért sok szó esik a vezetés színvonaláról. A vezetés színvonalát, annak emelését az élet tűzte napirendre, amit a párt helyesen felismert és mint feladatot meg is fogalmazott. A termelésben mind hatékonyabb eszközöket és berendezéseket alkalmazunk. A termelés koncentrációját nagymértékben elmélyítette a vállalatok összevonása, a nagyvállalatok létrejötte, amely a vezetéssel szemben minőségi változást jelent. Másrészt, dolgozóink politikai és szakmai műveltsége gyors ütemben nő. A gépesítés, automatizálás, az elektrifikálás és kemizálás maga után vonja .üzemeinkben a szakmunkások, a betanított munkások arányának növekedését, és a szakképzetlen munkaerő arányának csökkenését. Ebből következik, hogy a dolgozók munkahelyi és emberi magatartása is megváltozik, megváltozik a munkához való viszonya, tudata és mindinkább szocialistává válik. Ez is szükségessé teszi a vezetés színvonalának vizsgálatát. Látható, hogy a technikai haladás, a dolgozók műveltségének, tudatának fokozatos emelkedése megváltoztatja a vezetővel szemben támasztott tárgyi és személyi követelményeket. A szocialista termelési viszonyok tökéletesítése, az annak érdekében tett intézkedések (pl.: a gazdasági irányítás átszervezése, a nagy vállalatok létrehozása, jelenleg a gazdasági mechanizmus vizsgálata és javítására teendő intézkedések, stb.) tovább erősítik a vezetés színvonala emelésének objektív feltételét. Elméletileg a termelőerők és a termelési viszonyok összhangja, a párt gazdaságpolitikájának tudományossága megteremti a gazdasági fejlődés korábban ismeretlen lehetőségeit, egyúttal a gazdasági vezetés színvonala emelésének tárgyi feltételét. A fejlődés lehetőségének kihasználása jelentős mértékben függ a vezetés színvonalának szubjektív feltételétől. Alapvető szubjektív feltétel a vezetők politikai-ideológiai és szakmai felkészültsége és rátermettsége. A szocialista gazdasági vezetőnek, hogy Világosan lássa a távlatokat és megértse a jelenlegi időszak tennivalóit, vörösnek és specialistának kell lennie. Vörösnek olyan értelemben, hogy azonosulnia kell a munkásosztály, a dolgozó nép célkitűzéseivel. Itt nem egyszerűen politikai, megbízhatóságról van szó, hanem annál lényegesen többről. Hisz aki politikailag megbízható, az még nem biztos, hogy alkalmas gazdasági vezetőnek. Mivel a szocialista vállalat, a gyár, a szocialista társadalom része, ezért a szocialista gazdasági vezetőnek elsősorban a társadalmi érdek képviseletére kell alkalmasnak lennie, a társadalmi érdeket vezetői szinten kell képviselnie. Specialistának kell lennie olyan értelemben, hogy feladata ellátásához megfelelő tárgyi tudással és tapasztalattal rendelkezzék, állandóan bővítse és tökéletesítse azt. Természetesen a tárgyi ismereteket nem lehet elvonatkoztatni a beosztástól. Más ismeretekkel kell rendelkeznie a termelést közvetlenül irányító vezetőnek (mester, művezető, üzemvezető, stb.), mint a termelést közvetve irányító vezetőnek. A politikai, szakmai és emberi követelmények a vezetés különböző szintjein nem azonos súllyal jelentkeznek. „Lentről felfelé” a súlypont egyre inkább a társadalmi érdek kénviseletére való alkalmasság és az emberi követelmények helyes számbavételére való felkészültség irányában tolódik el. „Fent- ről lefelé” pedig a szakmai ismeretek irányába helyeződik át a súlypont. A vezetés színvonaláról A vezetés színvonaláról napjainkban sok szó esik anélkül, hogy a vezetés tartalmában és módszereiben végbement és végbemenő változások okait gondosan számba vennénk. Továbbra sem szabad lebecsülni a gazdasági vezetők emberi tulajdonságainak szerepét és jelentőségét. Az a vezető elismert, aki egyszerű és szerény, igazságos és becsületes, tevékenységében az emberek iránti figyelmesség, a hibák elleni kérlelhetetlenség jellemzi. A vezető tisztelie az em^'-ri méltóságot, segítse elmélyíteni az emberek közötti tiszteletet és barátságot. Fegyelmezettségével,- tórsadalmi érdek érvényesítésével, a szocializmus iránti odaadásával is segítse haladásunkat. Ezek és más tulajdonságok megte- --m+ik. adiák az e— amelv nélkül nem lehet szocialista gazdasági vezető. A vezetői tekintély és felelősségtudat nem egyszerűen a vezető személyi tulajdonságának egyike, nem is vezetéselméleti kérdés, hanem annál lényegesen több. Vezetői tekintély és felelősségtudat nélkül nincs vezetés. Mi az alapja a vezetői tekintélynek? Egyrészt: a vezetői beosztásból adódó, azzal együtt járó hatalom, másrészt: az emberi magatartásból és tulajdonságokból, a tárgyi ismeretekből adódó elismerés. Gazdasági vezetőink kis része ezt nem veszi figyelembe, és csak az egyikre, a beosztással együtt járó hatalomra alapoznak. Ez helytelen. A pártunk helyes politikája alapján kialakult lenini munkastílus, a szocialista vezetőt jellemző erkölcsi tulajdonságok általánossá válása nagymértékben kiszélesítette _a tekintély alapjait, amelyben egyre inkább nő az elismerés súlya. A hivatali tekintély érvényesítésének formája az utasítás, a személyi tekintély gyakorlásának módja a meggyőzés, vagy megbízatás. Látható, hogy a hivatali tekintély engedelmességet, a személyi tekintély elvtársi együttműködést eredményez. Gazdasági vezetőink felismerték és látják, hogy dolgozóink növekvő szocialista öntudata nemcsak lehetővé teszi, de meg is követeli a ve- . zetői tekintély alapjának helyes értelmezését. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy egyre nő a személyi tulajdonságok mellett a tárgyi ismeretek jelentősége. A szocialista társadalom építésében egyre nő a tudatosság és a terv- szerűség szerepe, amely megköveteli a vezetés tudományossá tételét. A vezetés nem alapulhat néhány gyakorlati tapasztalaton, a szervezés néhány módszerének ismeretén, hanem megkívánja a műszaki-technikai ismeretek gyarapítását a vezetés elméletének, technikájának. módszereinek elsajátítását. A vezetés színvonalának emelése szempontjából a következő tényezők bírnak nagyobb jelentőséggel: a) mindenekelőtt javítani kell a tervezési módszereket. Ezen döntően a tervezés tudományos megalapozottságát kell érteni. A tervezésnél több helyen jelenleg is érvényesül a „bázisszemlélet”, amely alapján az objektív összefüggések kvalitatív és kvantitatív felismerése és figyelembevétele egyidejűleg nincs biztosítva. A tervezési módszerek tökéletesítése megköveteli, hogy a tervek összefüggéseit horizontálisan is ,— a különböző tervfejezetek és mutatók között — valamint vertikálisan is —, a tervezés különböző szintjei között — biztosítsa; b) jobban kell érvényesíteni a demokratikus centralizmus elvét. A szocialista gazdaság irányításának, így az ipar- és gyárirányításnak is, ez az egyik alaoelve. Ennek az elvnek a helyes és következetes érvényesítése szorosan összefügg a vezetés színvonalával. A demokratizmus és centralizmus két ellentétes fogalom dialektikus összefüggését fejezi ki. Egyrészt feltételezi, sőt megköveteli a dolgozók tapasztalatainak felhasználását a tervezésben és végrehajtásban egyaránt. A demokratizmus érvényesítése és fejlesztése a legjobb eszköz a dolgozók irányításba való bevonásának. Másrészt feltételezi, sőt megköveteli a ma* gas fokú terv- és állami fegyelmet, a központi akarat érvényesülését, tehát a társadalmi érdek teljes figyelembevételét. Mivel a modern technikán alapuló ipar sok ember munkáját egyesíti, működése tsak a dolgozók tevékenységének megfelelő összhangja esetén biztosított. Ezt a harmonikus együttműködést csak úgy lehet biztosítani, ha a termelésben részt vevők akaratát egyetlen ember, a vezető akaratának rendelik alá. Ez az egyszemélyi felelős vezetés lényege. Jelenleg e téren több problémánk van. Egyesek nem értik a demijkratikus centralizmus dialektikáját, a demokratizmust szembeállítják a centralizmussal, az egyszemélyi felelős vezetést a tömegek akaratával. A jelenlegi időszakban mindkét oldal erősítése feladatunk, mégis nagyobb figyelmet az állami és tervfegyelem erősítésére, a felelősség érvényesítésére kell fordítani; c) küzdeni kell a gazdaságossági szemlélet általánossá válásáért. A gazdaságosság elvének érvényesülését megköveteli a dolgozók szükségleteinek mind teljesebb kielégítése, egész gazdaságunk gyors ütemű fejlődése. Elég gyakori megyénkben, hogy a gazdag gosságot szembeállítják a mennyiségi szemlélettel, ami így nem pontos. A gazdaságossági szemlélet nincs ellentétben a termelés meny- nyiségének növekedésével. Szemben áll azonban azzal a szemlélettel, amely csak a termelés mennyiségének egyoldalú növelését veszi figyelembe és nem fordít gondot a termelési költségek és a termelékenység javítására. A gazdaságossági szemlélet megköveteli azt, hogy a gazdasági döntéseknél ne csak egy tényezőt — a mennyiséget — vegyék figyelembe, hanem valamennyi tényezőt. A gazdaságosságra mind a tervezésben, mind a termelésben egyaránt jelentőségének megfe lelő figyelmet kell fordítani. A gazdaságos- sági szemlélet érvényesítése szinte kulcskérdésévé vált a vezetés színvonala emelésének; d) a korszerű technikát párosítani kell a termelésszervezés tudományos módszereivel. A műszaki fejlesztés új gyártmányok és a korszerű technológia bevezetését egyaránt szolgálhatja. Gazdasági vezetőink egy része azonban nem látja a műszaki fejlesztés és a szervezés összefüggését és gyakorlati intézkedések híján a lehetőségeket nem használják ki. A vezetés színvonalának emelése szempontjából nagy jelentőséggel bír a műszaki tudás és szervezési ismeretek gyarapítása vezetőinknél; e) és végül biztosítani kell a vezetés stílusának, módszereinek és szervezésének javítását. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a gazdasági problémákban való döntések komplex megközelítését elsajátítják, ha az információk és ellenőrzés forrásait feltárják és felhasználják, ha tovább javítják az egyén és kollektívával való foglalkozás módszereit. Mindenekelőtt nagy jelentősége van a gazdasági folyamatok elemzésében alkalmazott módszereknek. Ezen módszerektől függ a vezetés következtetéseinek és intézkedéseinek a helyessége, vagy helytelensége. Ezek a módszerek a vezetés különböző szintjén szükségszerűen eltérnek egymástól. Más elemzési módszerekre van szüksége a vállalat felső szintű vezetőinek, mint a mestereknek, művezetőknek. A feladatok jellegének változása is szükségessé teszi az elemzési módszerek változatosságát. A gazdasági emelők felhasználásában sem merítettük ki az összes lehetőséget. Ha csak az anyagi ösztönzés egy-egy területét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseinek és az emelők összhangja maradéktalanul nem valósul meg. A célszerűség és a gazdaságosság követelményét ma még a bérezés. a premizálás nem segíti eléggé. A vállalatok gazdasági vezetői gyakran panaszkodnak az előírásokra, a kötöttségekre, mégsem használják ki a lehetőségeket. Például: ma még a tartós létszámmegtakarítást csak néhány helyen használják fel az átlagbérek emelésére. Az építőipari tervezők érdekeltsége gyenge a gazdaságosan és gyorsan kivitelezhető létesítmények tervezésében. Nagy jelentősége van a gazdasági vezető munkastílusának, amely környezetére döntő befolyást gyakorol. A szocialista termelés az ember javára történik. Ez a cél elősegíti a dolgozók öntudatának növekedését, a termelésben való aktív közreműködését. Ez megteremti a feltételét annak, sőt meg is követelik, hogy a cél és elérésének eszközei, így a vezető munkastílusa között összhang legyen. Az összhang követelményét leginkább a demokratikus vezetés stílusa elégíti ki. Ennél a stílusnál az alá- és fölérendeltség, a hivatali hatalom nem játszik döntő szerepet, csak kiegészíti az elismerésből származó tekintélyt Helytelen az, hogy a demokratikus vezetéssel ellentétesnek tartják a határozottságot. Ha a munkában zavarok keletkeznek, az öntudat és fegyelem elégtelen, akkor határozottan el kell hárítani a zavarokat. Vannak olyan vezetők, akik nem veszik azt a fáradságot, hogy egy-egy feladat jelentőségét a gyári — sőt népgazdasági feladatokkal való összefüggését megmagyaráznák. Ezzel lemondanak a tudatos cselekvés lendítő erejéről. Míg mások felelőtlenek, akkor sem lépnek fel határozottan, amikor a fegyelem fellazulása, a selejt növekedése, a tervfegyelem megsértése, stb. érinti a népgazdaságot is. A vezetés színvonala emelésében a vezetés módszereinek, a szervezésnek nő a jelentősége. Éppen ezért annak javítása, a stílus és szervezési tevékenység közvetlenül hatással van a vezetés színvonalára. Az emberekkel való foglalkozás A gazdasági vezető a munkatárgyak és eszközök mellett a munkaerővel, az élő, eleven és érző emberrel kerül kapcsolatba a termelési folyamat során. A technikai fejlődés miatt a gazdasági vezetők egy része túlbecsüli a technika szerepét és jelentőségének nem megfelelő figyelmet fordít az embernek. Pedig a technikát emberek hozzák mozgásba, annak hatékony felhasználása döntően az emberen múlik. Az emberen, annak képzettségén, tapasztalatán, hangulatán múlik. Az emberekkel való foglalkozás gyenge pontja a vezetők tevékenységének. Az ún. „személyi ügyekben” a gazdasági vezetők egy része nemcsak figyelmetlen, hanem megfutamodik. A gazdasági folyamatok törvényeit, összefüggéseit gazdasági vezetőink egyre inkább ismerik, azonban az embert kiszámíthatatlannak és megismer- hetetlennek minősítik. Céltudatos és tervszerű foglalkozás nem folyik a dolgozókkal, különösen a középkáderek részéről. Ennek legfőbb oka az, hegy a vezetők nem ismerik — és eddig mi sem ismertettük meg — az emberek érzésvilágát, gondolkodását, törekvését, stb. Egyszóval a pszichológiai fogalmakat, annak törvényszerűségeit. Pedig a jó „üzemi légkör” kialakítása éppen olyan jelentős, mint a korszerű technika és szervezés alkalmazása. A gazdasági ösztönzők mellett a szocializmusban megnő az erkölcsi és érzelmi tényezők szerepe. Ha a dolgozó ismeri munkájának értelmét és célját, tisztában van saját munkájának fontosságával a feladat szempontjából, a feladata pedig egybeesik egyéni ambícióival, akkor: a munka számára élménnyé, válik, a műhely, a munkahely az emberi alkotókészség kibontakozásának a szintere lesz, amelyet, mint Marx írta: „készséges kézzel, tiszta fejjel, vidám szívvel” fognak végezni. Éppen ezért az olyan erkölcsi és érzelmi tényezőkre, mint a feladattal való azonosulás, a jól végzett munka elismerése, az egyéni adottságok érvényesítésének lehetősége, a magasabb beosztásba való továbbjutás, stb. nagyobb figyelmet kell fordítani. A dolgozók egymáshoz és a vezetőkhöz való viszonyának harmonikussá tételére éppen olyan figyelmet kell fordítani, mint a gépeik és berendezések karbantartására, a gazdasági * folyamatok célszerű irányítására. Tehát a dolgozókban észre kell venni az embert (nem egyszerűen „létszámnak” kell tekinteni) és emberhez méltóan kell velük bánni. A vállalatok, gyáregységek nagy részében jó a légkör, de előfordul, hogy egy-egy vezető felkészületlensége lehetetlenné teszi, hogy teljes mértékben összhangot teremtsünk a dolgozók szubjektív emberi törekvései, vágyai, érzései és érzelmei, másrészt az objektív cél, a munkafeladat között. Ennek az összhangnak a megteremtése pedig olyan energ&i ákat szabadíthat fel amely meggyorsíthatja egész haladásunkat. Ennek érdekében le kell küzdenünk-azt-iaÄ elmaradottságot, amely nálunk az utóbbi! időkig is e téren tapasztalható volt. Szerte-al világon egyre növekvő figyelmet fordítanak a vezetőképzés megszervezésére. A vezetőképzés jelentőségét a nyugati kapitalista országok is felismerték. A Harward Egyetem vezetőképző intézetének prospektusán a következő mondat olvasható: „A vezetés a legrégibb művészet és a legújabb tudomány.” Ez a fogalmazás is a szocializmus irányába mutat, mert kiemeli az ösztönösség, az érzék csökkenő szerepét, és a tudományosság jelentőségének növekedésére utal. A vezetés tudományos alapokon nyugvó ellátásáriak szükségességét Lenin állapította meg. Szerinte a vezető dolgozóknak el kell sajátítaniuk mindazokat az ismereteket, amelyeket a tudomány — beleértve a polgári tudományt is — alkotott a munkaszervezés terén. A vezetés tudományosságának felismerése — ennék alapján fokozott figyelembevétele — a párt- és a gazdasági vezetés munkájában egyaránt nagy jelentőséggel bír. Ezen írás keretében a vezetésnek csak néhány kérdését vázlatosan érintettem. Néhány olyan kérdést, ami elvi, gyakorlati szempontból jelentőséggel bír. A vezetés elméleti kérdéseinek, a vezetői tevékenység technikájának és szervezésének már kötetekre menő irodalma van. ' ' | ^ jtt| vy * : ... ..VJ . . v«í: > ' ■ ;- -'4 íMfi ■ Modern tejüzem működik Gyöngyösön a város szélén. A korszerű üzemben a napi tej szükséglet biztosítása mellett nagyobb mennyiségű, többféle tejterméket is készítetnek^ Fontos feladatunk, hogy megismerkedjür az ismeretek gazdag anyagával és gyümö csözbessük népünk javára.
