Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

KOZMETIKA A helyes körömápolás A különórákról ezért igyekszünk nekik minél szélesebb kön! ismeretséget nyújtani, művészi hajlamaikat kibontakoztatni. Mindezzel nemcsak) a gyer­mek műveltségét növeljük, hanem egészséges, tetterős egyéniségek kialakítását is se­gítjük. Minden gyermekben él a cselekvésvágy, létre akar hozni valami értékeset, és ha nem adunk alkalmat, hogy tu­dásával és alkotásával érvé­nyesüljön, akkor fokozatosan alacsonyabbra fogja magát ér­tékelni társainál, kisebbrendű­ségi érzés keletkezik benne. Ennek nemcsak ő látja kárát, hanem a közösség is, amely igényt tart az emberek aktivi­tására. Elvileg tehát helyesen cse­lekszik, ha kislánya képessé­geit fejleszti, s úgy védjük, hogy egy négyes rendű, tízéves kislány, különösen ha gyors felfogású, tanulhat még zenét, vagy idegen nyelvet, vagy tán­cot, de valamennyit egyszerre nem! A túlzás semmilyen te­rületen sem hasznos, de a gyermeknevelésben a legártal­masabb. Hatása nem mutatko­zik meg azonnal, s mire észre­Ez az elv természetesen nem vonatkozik azokra a gyerme­kekre, akik valamilyen kivéte­les képesség, vagy művészi adottság jeleit mutatják, őket nem szabad, de rendszerint nem is lehet törekvésükben visszaszorítani. Még nem érintettük a túl­zott sarkallásnak másik előre­látható következményét; a gyermek erkölcsi fejlődését helytelen irányba tereljük. Rosszfajta becsvágy növekszik benne, úgy érzi, hogy neki mindenütt, mindig szerepelnie kell, ki kell válnia a többiek közül, mert szülei ezt várják tőle. Állandó versenylázban, nyugtalanságban él, feszült, mintha mindig vizsgázna, mintha mindig bizonyítania kellene: többet ér mint mások. Olyan jellemvonások fejlőd­hetnek tki benne, amelyek el­távolítják pajtásaitól: félté­kenység, mások lekicsinylése, felülkerekedni akarás. Így felnőve később is magányos lesz. Ha pedig majd visszagon­dol gyermekkarára , valószínű­leg megtalálja elszigeteltségé­nek kiindulópontját, a szülői hiúságból táplálkozó eltúlzott ambíciót. S ezért később kese­rűbb szemrehányást tehet majd a szülőknek, mint azért, mert „elmulasztották a lehető­ségeket”. „Körömméreg” gyűjtőnéven ismert az a fájdalmat okozó gyulladásos folyamat, amely a körömágyban és környékén sok bosszúságot, gyakran munkaképtelenséget is okoz. Méregről, mérgezésről valójá­ban nem beszélhetünk, mert a panaszok forrása baktérium, vagy gomba, sokszor mindket­tő által okozott fertőzés. A fertőzés, a gyulladás oka pe­dig leginkább a piszkos kö­röm. Kerülni kell tehát a köröm körüli bőr megsértését. Az ápolás eszközei ne legyenek túl élesek, és lehetőleg puha­szálú kefét használjunk. A kö­römházra boruló bőrt csak fel­puhított, s megtisztított álla­potban szabad hátratolni és óvatosan eltávolítani. Az élénkpiros, duzzadt, el­változott, fájdalmasan lükte­tő ujjal minél hamarább for­duljunk orvoshoz. A „szálkás” körmöket belső betegségek is előidézhetik. (Infleunza, skarlát, tífusz, tü­dőgyulladás, idegbetegségek.) Az elváltozások sokszor csak hetek, illetve hónapok múlva válnak feltűnővé. Gyakoribb ' panasz, hogy a köröm száraz és töredezett. El­terjedt az a felfogás, hogy en­nek „vitaminhiány” az oka. Okozhatja ez is, de az esetek túlnyomó többségében a szin­tetikus mosó- és mosogatósze­rek zsírtalanító hatásának kö­vetkezménye. Foró oldatokban a hatás hatványozottan érvé­nyesül. Biztos védelmet csak a gumikesztyű nyújt. Erősen zsírtalanítanak a körömlakk- lemosók is, éppen ezért túl gya­kori használatukat kerülnünk kell. A töredező, „szálkás” kör­möket ajánlatos minden este reszelővei lesimítanunk, vala­mint bőrtápláló, zsíros krém­mel jól átmasszíroznunk. Dr. Réti Dénes Hímzett szettek b) a huroköltéshez a fona­lat a tű hegye alá vezetjük; majd a képződő hurkot kis öl­téssel átszúrjuk. A tűt a kel­me visszáján visszaöltjük kö­zépre és így kezdjük a követ-" * 3 * 5 Annak a munkának, amely­ért fizetés jár, van kezdete és van vége. Amit viszont otthon kell elvégezni — ha csak az­ért is, hogy a háztartás rend­ben legyen, annak se eleje, se vége. Hány órai tennivaló vár­ja a házban és a ház körül a háziasszonyokat? Statisztikusok megkísérlik a felmérést* azon­ban csak becslésre támaszkod­hatnak. Mert ki nézi a stop­perórát, amíg mos, vasal, meg­terít, vagy leszedi az asztalt, kikérdezi a gyermeket? Eltelik a nap és kész. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a háztartásban a „nem dolgozók” lényegesen több időt fordítanak azonos tennivalók elvégzésére, mint szőttes, vagy hímzett párna kényelmes, puha háttámlát biztosit. Az asztalon levő szőttes, vagy hímzett terítő pedig kel­lemessé teszi az asztal sima felületét. Könyveink kímélésé­Az egész asztalt befedő térí­tők helyett divatosak a kis té­rítők, szettek. Minden darab más színből készülhet, így még modernebb és ráadásul felhasználhatjuk hozzá a ma­radék anyagokat, fonalakat is. 1. Népi motí- vumú kereszt­kötéssel díszít­jük a szett két végét. Két szín­nel hímezve a legszebb. 2. A kereszt- öltéses mintát csíkokban, egy­más mellé hí­mezzük, a má­sodik szetten. Itt iS két szín­nel dolgozunk, az egyik csík rövidebb, a má­sik hosszabb. E két csík vál­takozik a terí­tő végén. 3. Kockás ál­periből, vagy zef írből igen érdekes szett készülhet. Egy­szerű huroköl­téssel virágokat hímezünk há­rom kockaso­ron át a térítő­re. Fekete-fe­hér, sárga-fe­hér, szürke-fe­hér, barna-fe­hér kockás maradékot használhatunk fel. Valameny- nyit narancsvö­rös hímzett vi­rággal díszít- hetjük. _ __ 4. A kis rajzokon a hímzé­sek munkamenete látható. a) így végezzük a keresztöl­tést... Hogyan tannlt meg úszni a kishajó Volt egyszer egy kishajó. Ügy mint a többit, őt is egy hatalmas gyárban készítették. Eljött végre a nagy nap, ami­kor a kishajót vízre bocsátották. Mindenki irigyelte tetszetős külsejéért. Még a nagy, büszke tengerjáró hajók szeme is megakadt rajta, örült is nagyon, de amikor a hatalmas daru megragadta, hogy vízre tegye,a kishajó annyira megijedt, hogy még a lélegzete is elállt. Végem van! Végem van! Jaj, mi lesz vélem — gondol­ta, — hiszen én még nem tudok úszni. A daru pedig lassan a vízre tette a kishajót. Félelmében erősen a láncba kapaszkodott, ami összekötötte a horgony­nyal. ‘ — Ott áUt mozdulatlanul. Egyszer csak egy nagy csapat kis hal bukkant fel körülötte. — Gyere, fogócskázzunk, kiáütották a kishajónak. — Nem, nem megyek — felelte a remegő kishajó, mert... mert én még nem is tudok úszni. — Nem tudsz úszni!—kiáltozták gúnyosan, a kis halacs­kák. , A kis hajó mérges lett, s egyszerre csak minden áron meg akarta mutatni a halacskáknak, hogy mit tud. A lánc, mintha csak megsejtette volna mit gondol magában a kis­hajó, felszedte a horgonyt. Először csak inogni kezdett a kis­hajó, de aztán egy hullám a hátára vette, és vígan szelni kezdte a tenger kék vizét. Eegyőzketettennek érezte magát. Nemsokára le is hagyta a csúfolódó kis halacskákat. Egyre gyorsabban és gyorsab­ban haladt, s már a nagyobb hullámoktól sem félt. Nemso­kára befutott a kikötőbe, ahol az öreg hajók álltak. Először észre sem vették, de a kishajó boldogan dicsekedni kezdett: tudok úszni... tudok úszni... — Remek kishajó, — mondták neki az öregek és elisme­rően bólintottak. A kishajó pedig azóta is vígan szelt a vizet, s ha valahol találkoztok vele, köszöntsétek, nagyon fog neki örülni. (Németből fordította: GYARMATI ERZSÉBET, ARANYGALUSKA 31 - deka élesztőből, 1 kocka­cukorból, kevés langyos tejjel kovászt készítünk. 30 deka lisztet edénybe öntünk, és a megkelt kovászt a körepébe rakjuk. Közben 3 tojás sárgá­ját három csapott kanál cukor­ral és egy evőkanál rummal habosra keverjük, majd ezt a masszát is a tésztához adjuk, és kevés langyos tejjel, 5 deka vajjal hólyagosra dolgozzuk, vagyis egész addig, amig a kanálról (amivel felverjük) a tészta leválik. Ezután egy ideig még melegen kelesztjük, majd deszkára borítjuk, ujjnyi vas­tagságúra nyújtjuk, és kisebb pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. A kelt pogácsákat vajjal ki­kent, morzsával meghintett lábosba sűrűn egymás mellé rakjuk, minden sor után ol­vasztott vajjal öntjük le, és cu­korral elkevert dióval szórjuk be. Az egész tésztához mintegy 5 deka diót és 5 deka vajat használunk fel. A tetejét tojás­sal kenjük meg. Kicsit még kelni hagyjuk, és mérsékelt tűznél megsütjük. Vanilia- vagy borsodéval tálaljuk. TEJSZÍNES CSOKIKRÉM 3 deci tejszínt két deka ka­kaóval simára keverünk, majd egy forrásnyira a tűzre rakjuk. Utána 24 órán át hidegen állni hagyjuk. Másnap a kakaóval együtt kemény habot verünk és ízlés szerint édesítjük. Po- hárkákban tálaljuk, a tetejére egy-egy kupac kakaó nélküli tejszínhabot rakva. DARAGOMBÓC 40 deka búzadarát 1 liter tej­ben felfőzünk. Amikor kihűlt; 5 deka vajjal, 5 egész tojással, körülbelül 10 deka zsemlemor­zsával összekeverjük. Annyi morzsát teszünk hozzá, hogy a tészta közepes keménységű le­gyen. Hozzáadunk még 5 deka porcukrot és kevés sót is. Gom­bócokat formálunk belőle, és lobogó forróvízben kifőzzük. Vajban pirított morzsával ési pikáns ízű gyümölcslekvárra' tálaljuk. Megkezdődött az iskolai év (és vele a töprengés, mit tanul­jon még a gyermek. Mikor kezdje el az idegen nyelvek elsajátítását, mikor kezdjen zenét tanulni, vagy balettet. A tapasztalatok szerint a szülők azon a címen, hogy ,Jegyen a gyerekből több, mint ami én lettem”, beíratják különböző különórákra. E szülők számá­ra közlünk a Szülők könyv­tárának „50 kérdés és válasz a gyermekről” című kötetéből egy részletet: „A KÉRDÉS: Tízesztendős Jáslányom rendkívül sokolda­lú. Minden érdekli, ügyesen tornázik, és jól táncol, jó a hallása, szépen rajzol. Érthető, ha mindent elkövetünk, hogy ezeket a képességeit minél jobban fejlesszük. Minthogy a nagymama otthon van, és a gyermek nem jár napközibe, különórákra járatom. Az isko­lában. helytelenítik a sokoldalú ^foglaltságot, én azonban nem értem, miért ne tanulhatna a gyetek idegen nyelvet, táncot, zenét, ha iskolai tanulmányai ezt nem sinylik meg? Azt hi- pzem, az iskola álláspontja nagyon egyoldalú. Szeretnék, ha a gyermek csak az iskolai tanulmányokkal törődne. Az ő szempontjukból talán igazuk van, de a gyermek érdeke esetleg eltér ettől a felfogás­tól. Lehetséges, hogy a kis­lány, aki négyes rendű tanuló, egy-két tantárgyból ötösre ja­vítana, ha több lenne az ideje, de véleményem szerint ez nem olyan fontos, mint az, hogy sokoldalú legyen. Mikor tanul­jon nyelvet, zenét, szép moz­gást, ha nem kicsi korában, amikor még minden iránt fo­gékonyabb? Ki tudja milyen sokra vi­hettem volna én is, ha gyer­mekkoromban a szüleim tanít­tatni tudtak volna, mint most én a kislányomat? Azt aka­rom, hogy kislányom soha ne tehessen szemrehányást azért, mert nem adtunk meg neki minden alkalmat... A VÁLASZ: Szocialista tár- tadalmunk egyik legjelentő­sebb nevelési célja, hogy a gyermeket mind sokoldalúbbá fejlessze. El szeretnénk érni, hogy érdeklődő, az emberi kultúra minden kincse iránt fogékony ifjúság nőjön fel, és Ki a jó háziasszony ? azok a társaik, akikre munka után várnak azok a feladatok. Ha pedig olyan asszonnyal be­szélgetünk, aki kimaradt mun­kából, vagy nyugdíjasként fordítja minden idejét a házi- tartásra, azt állítja, sok a sza­bad ideje. Ebből könnyű le­vonni a következtetést, a há­zi munka olyan mint a rétes­tészta. De amíg a réteskészítés­nél azt tartjuk ügyesnek, aki a legkevesebb tésztából a leg­nagyobb réteslapot nyújtja, az otthoni munkabeosztásban az a példaképünk, aki a leggyor­sabban, legügyesebben ér vé­gére a tennivalóknak, vagyis mindent a legrövidebb idő alatt végez el. A mai háziasszony-ideál nem a reggeltől estig sürgő­forgó szuperháziasszony, aki arra a legbüszkébb, hogy min­dent maga készít. A ma ideál­ja sokrétűbb. Egy személyben jó háziasszony, otthonának is­merője, takarékos gazdája, férjének okos élettársa, aki­vel meg lehet beszélni a napi munkagondokat, éppen úgy mint a legutóbb olvasott köny­vet, anya, akinek nem csupán az a gondja, hogy gyermekei tisztán és rendesen járjanak, hanem az is, hogy megőrizzék a tisztaságot és a rendet ma­guk körök Nemcsak a leckét ellenőrzi, de játszani, beszél­getni is tud gyermekeivel. A mai jó háziasszony nem szol­gálja ki a családját, hanem megtervezi és megszervezi a tenivalókat, s azok elkészíté­sébe bevonja a család apraját- nagyját. Nem teszi pokollá az otthont „rendmániájával”, de nem is tűri, hogy minden „sza­ladjon” körülötte. Teendőivel általában naprakész, de nem csinál ügyet abból, ha a moso­gatás reggelről estére marad. Nem küldi vasárnap szórakoz­ni a férjét és a gyermekeit, hogy nyugodtan hódolhasson nagytakarítási szenvedélyének, nem gyűjti össze a mosni, va­salni valót szombatra, hét vé­gére. Amit lehet, a hét többi napjaira osztja el, amit más is el tud végezni, ahhoz nem ragaszkodik. Az átgondolt előkészítés mel­lett nem számít meglepetés­nek, ha kéthetenként ágyat kell húzni, vagy mosni, vasal­ni, varrni, hogy naponta gon­doskodni kell bizonyos meny- nyiségű ennivalóról. Érdemes tehát valami vázlatos heti munkatervet készíteni, ami alkalmazkodhat a család há­zon kívüli elfoglaltságához, de alkalmazkodhat a rádió, a te­levízió műsorához is. Pataki Mária ■ kező hurok készítését c) és kész a színes virág. Maglődy Magda vesszük, már helyrehozhatat­lan károsodást idéz elő. Lehetségies, hogy kislánya jól fejlett, egészséges, és ezért, azt gondolja, hogy nem terheli meg túlságosan a sokféle el­foglaltság. Viszont nemcsak a testi, hanem a lelki egészségé­re is tekintettel kell lenni. S bizonyos, hogy kislánya nem fejlődhet lelkileg egészségesen, ha minden perce be van oszt­va, soha sincs elég ideje, hogy magafeledten játszhasson, sé­táljon, olvasson. Kevés ártal­masabb dolgot ismerünk, mint a gyermek hajszolását A fel­nőttek is nehezen bírják el, ha túlságosan sokféle kötelezett­ség terheli őket, még akkor is, ha nem mindegyik megerőlte­tő. Az igazi szabad idő, ami­kor azt csinálhatja, ami a leg­jobban esik, nélkülözhetetlen felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt Ha ettől megfoszt­juk a gyermeket lelki egyen­súlyát veszélyeztetjük, előbb vagy utóbb idegessé válik. Eb­ből talán érthető, hogy nagyon körültekintően, fokozatosan kell a gyermeket, illetve ké­sőbb az ifjút bekapcsolni a tan terveken kívüli oktatásba. Lakberendezés Népművészet és lakáskultúra Manapság, amikor a nép­művészeti alkotások igen kor­szerűekké váltak, nem helyt­álló az az aggodalom, hogy a hépművészeti szőttes, hímzés, faragás, vagy kerámia „öregí- ifódivatúvá teszi a lakást. Természete­sen mértéktar­tóan kell alkal­maznunk a népművészeti alkotásokat, választhatunk például laká­sunkban egy- egy felületet, vagy bútorda­rabot, amelyet az erőltetettség hibája nélkül díszíthetünk. A lakás „pú­éért ablaka egyhangú, si­vár. A függöny jellegzetessé teheti a lakás belsejét. A nép- művészeti függönyanyagból, szádéból, változatos, olcsó és Szép függönyt kapunk. Az ablak melletti kényelmes tóvasófotel ma már sok la­kásban megtalálható. Dolgo­re, díszítésére ugyancsak hasz­nálhatunk szőttes, hímzéses, vagy szűrrátétes könyvborító­kat, hímzett, vagy szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpapírba cso­magolva hasz­náljuk és alap felső sarkának behajtásával jelezzük, hol tartunk az ol­vasásban. Egy-egy fa­ragott, vagy cserép hamu­tartó, virág­váza jól dí­szítheti laká­sunk berendezé­sét. Így a lakás nem lesz sab­lonos, hanem kellemes és egyé­rt ; Dr.' Pintér Imre zőasztal székkel, vagy karos- sv kel, szintén olyan bútor­om őrt, amit érdemes díszíte- hi. A karosszékben elhelyezett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom