Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
A% ötezer éves ízület vércsoport-vizsgálata A zsugorított testűek veresége — Kőkori telephely a leendő második tiszai vízlépeső helyén Dr. Korek József, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, a Kiskörénél feltárt kőkorszaki temetőben az egyik csontváz helyzetét rögzíti papírra. — akár állatok számára is kéA végtelen kötél véget ért I0S éves dinasztia — kötélverésben Csontváz fekszik a gödörben. Nyakán gyöngy kagylóból, amelyet farkasfogak tartanak ösz- eze, egyik karján spondylus kagylóból karperec, a másikon gyöngy karcsat, derekán is gyöngysor, öv helyett. Tizennyolc csontváz egy 80x50 (méteres területen az előzőhöz hasonló „feldíszítéssel”. Nem tegnap kerültek a temetőbe, hanem a kőkorszakban — öt és. fél ezer évesek. Csontvázba akadt a fúró A kőkorszak embere még a lakógödömek is örült, a mai ember felhőkarcolókban lakik és hatalmas vízi erőműveket is épít — mint ahogy itt, a Tisza menti Kiskörénél is tervezik. A második tiszai vízlépcső — Tiszalök az első — előmunkálatai folynak a kiskörei Tisza- híd környékén, itt, Heves megyében. Fúrótornyok meredez- nek a magasba, talajmintákat vesznék. Egy ilyen talajminő- ség-viasgálat alkalmával a fúrógép csontvázakba akadt. Sípos Sándor kiskörei tanár felvitte a két előkerült emberi maradványt a Nemzeti Múzeumba. A régészek megvizsgálták és nyomban megkezdték a kutató ásatást Amit akkor elkezdtek, azt ezen a nyáron folytatták hat héten keresztül: a Nemzeti Múzeum az egri, a debreceni, a miskolci és a szolnoki múzeumok kutatóinak közreműködésével. Mit jelent az okkersárga ? — Mára neoöt kori embernél is voltak rituális szokások. Temetkezések alkalmával általában okkersárga színű földpát- tal színezték be a fej egyes részeit, vagy a kart, esetleg az egész testet is. Talán az életet jelképezhette ez, azt, hogy halála után is érje az embert egy kis éltető sárgaszínű napsugár, vagy hogy jól érezze magát a halott az „okkersárga napon” a sírjában is — mondta dr. Korek József, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, az ásatás vezetője. Mutat egy gyermekcsontvá- zat, amelynek t az egyik lába sei sem— az első ez a kiskörei, ahol szabályos rendszerben követik egymást a különböző lakóhelyformák és a temető. Az agyag konzervál A lakógödröket egymás-titán tárja fel a 18 munkás — tiszafürediek, kisköreiek — a talaj elszíneződése alapján; Egész sor cölöpöt találtak az agyagos talajban, amely jól konzerválja nemcsak a fák de a csontot is. Az agyagnak köszönheti a régészet, hogy ismeretei gyarapodhatnak a kőkorszakról. szült. — A csontokból megállapítottuk, hogy már a neolit végén legalább 50 százalékban a háziállatok révén tartotta fenn magát az ember. A kutatók mérnek és fényképeznek — gondosan kell rendszerezni mindent és óvatosan kiemelni, csomagolni, elszállítani a csontvázakat Különösen a csontvégi ízületekre kell vigyázni, mert ezekből vérvizsgálattal nemcsak a vércsoportra, de a táplálkozásra is lehet következtetni. Kagylóréteg — hamuréteg A lakógödrökben tűz lobogott a tűzhelyen és körülötte a csontmaradványok mellett rengeteg kagylóhéj maradt meg, amely réteget alkot a talajban a hamuval együtt. A kagyló- és a hamuréteg jelzi a lakógödrök hollétét. ötezer éve sem kímélték egymást az emberek. Dr. Korek József és munkatársai megállapítása szerint a zsugorított testtel eltemetett halottak csontvázai régebbiek — ezeket a később jövők, a sírokban egyenes tartással elhelyezett neolit kori emberek győzték le. A kutatást a hét végén befejezik. Jövőre újból folytatják. Aztán teljes erővel megkezdődhet az építkezés az ötezer éves lakóhely felett — egy modem, gigantikus vízi erőműn. Berkovits György A kötél verés — népi kifejezés. Nem veri senki a kötelet, még a kötélverő sem, hanem gyártja, akár a kereket, a kerékgyártó. „Hasszán, a kötélverő” merül fel .bennem mindig egy gyermekkori olvasmányom, ha meghallom, vagy meglátom kiírva: kötél verő. Dinasztiák egész sora — apáról fiúra szállt ez a mesterség — nemzedékről nemzedékre adta át egymásnak a kötélverés tudományát, mint Egerben a Válent család is. A 67 éves Válent Gyula ott ül házának kis udvarán egy széken és kötelet bogozgat. — Nem csinálok én már semmit. Nyugdíjat kapok. Néha bontogatok régi köteleket, amiből vízcsaphoz tömítés készül. Beteg vagyok már ... A kötélverés betegsége a por, ami tüdőtágulást okoz. A kendert — éppen most takarítják be a földekről — a kendergyáraktól vette a kötélverő. Ebből fonta a kötelet. Az udvaron egy nylonnal letakart, egyszerű kézigép — a szálazó. Gerebenezték, fésülték a kendert. Aztán fonták, ez volt a legfontosabb. 105 éves volt a Válentok kötélverő műhélye. Nagyapa, apa, fiú és unoka szakmája mind-mind a kötélgyártás. A „fiúk” a 67 és a 69 éves két Válent. akiket mindenki ismer Egerben, az „unokát”, a régebben híres úszó és a mai neves úszóedző, már talán többen is ismerik és szerte az országban, — de kevesen tudják róla, hogy ő is ért a kötélveréshez. — Milyen különleges kötelet gyártottunk? Végtelen kötelet. Ez csavarodott a régi egri gőzmalom gépkerekeire. Nem tudott végtelen kötelet gyártani Magyarországon csupán három család. Ma már lánc helyettesíti a kötelet — és a modem, gépesített kötélgyárak a kötéíverőt, meg a gépek a lovat, ökröt* amelyek befogásához kellett hajdan a kötél. Régen nem múlhatott el vásár kötélverő nélkül, ma, akinek még szüksége van rá* megveszi az üzletben a gyári kötelet. — Van azért utánpótlás. Két olyan tanítványom van, aki Pesten folytatja a mesterséget. A megyében is vannak még fiatalabb kötélverők — mondja idősebb Válent Gyula. S a 105 év megszokott reflexeivel bontja a kötelet ott, az udvaron. f—vtts.) Tűzvédelem az iskolában Az utóbbi időben emelkedett a gyermekek okozta tűz> esetek száma. A Művelődés- ügyi Minisztérium ezért — a Magyar Nők Országos Tanácsával egyetértésben, — azzal a felhívással fordult az általános iskolák igazgatóihoz és szülői munkaközösségeihez* hogy a most kezdődött tanévben egy alsó tagozatos szülői értekezleten ismertessék a szülőkkel a legfontosabb megelőző tűzrendészeti szabályokat. A szobában senki sincs. Abszolúte senki. Üres. Néma és riasztó. Hörgő sikoly! Ki sikoltott? Nem tudom. Pedig itt si- koltottak a szobában, ahol senki sincsen, csak én. Én sikoltottam volna? De miért? Hátha egyszer nincs senki a szobában, akkor nincs kitől félnem, s ha nincs kitől félnem, nincs miért sikoltoznom? És mégis sikoltott valaki. S miután senki sincs a szobában rajtam kívül, csak én si- kolthattam, mert nyilván úgy érezhettem, hogy mégiscsak van valaki a szobában. Stimmt: én! Akkor tehát magamtól félek, magamtól sikoltottam magam miatt. Bele kell őrülni. Miért félek én magamtól egy teljesen üres szobában? Magamtól én még sohasem féltem, magamat én még sohasem bántottam, megölni nem akartam, kirabolni még kevésbé. Kimondottan szerettem és szeretem ma is magamat. Tehát: nem magam miatt sikoltottam! Akkor csakis azért sikolthattam — ha egyáltalán én sikoltottam — mert félek az üres szobában. De mitől félhet egy férfi egymaga egy üres szobában, ahol ő sikoltott, mertha más sikoltott volna, akkor az a másik félne, hisz azért sikoltott. Világos? Állok a küszöbön és tanakodom. Az ügy egyre bonyolultabb és iz- gatóbb. Üres-e a szoba, vagy sem? És sikoltottam-e, vagy sem? Ha én, mitől féltem, ha nem én, akkor meg éppen miért én félek? Féljen az, aki sikoltozik. Bár egy teljesen üres szobában, egyedül lenni. „ Aztán lassan megnyugszom. Esküszöm, hogy nem nézek több bűnügyi filmet a tévében! — állapítom meg megelégedetten és ruganyos léptekkel távozom. Mert azért mit lehet tudni... Üres szoba, egyedül, sikoly. „ Sétáljunk csak addig, amíg a gyerek haza nem jön az óvodából. Ö még nem nézhet meg minden filmet! (egri) BALCZER ELEMEK: Nem akartam hinni a . . . szénának a kriptában 5. Svédország éléskamrája Skone tartomány. Ezen a gazdag síkságon fokozatosan mindig nagyobb és nagyobb területeket ültettek be cukorrépával. (A svédek egyébként nagyon szeretik a cukrot, még a kenyér is kissé édeskés ízű.) A legérdekesebb az, hogy az északi éghajlat ellenére az ottani répa cukortartalma talán egész Európában a legmagasabb. E jelenség magyarázata Skolövben található. Itt működik a világhírű Mezőgazda- sági Kutató Intézet. A svéd kutatók szívós, alapos munkával kitermesztették a legjobb magvakat, miközben más nö- vényeken is végeztek kísérleteket. Ily módon mintegy 40 százalékkal javították meg a svéd mezőgazdaság terméshozamát. Már az első pillanatban, amint Svédország földjére lép az ember, olyan érzése támad, mintha egyetlen nagy, kitűnően gondozott parkban járna. Szinte minden tenyérnyi termőterületet . kihasználnak. Nem veri fel a gaz a termő4 nttPwsMG / 1965. szeptember 10., péntek földeket, mint más országokban láttam. Az állatok fő takarmánya a széna. Végignéztem néhány szénagyűjtést. A svéd paraszt mindent géppel végez. Traktor vontatja a szénakaszáló gépet, s ugyancsak géppel gyűjtik boglyába. A svédek nem olyan boglyába rakják a szénát, mint nálunk, öt-hat méter hosszú, kb. másfél méter magas, s mindössze fél méta: szélesek ezek a boglyák. Azt mondják a svédek, hogy igya széna hamarabb szárad, gyorsabban begyűjthetík a pajtába, s kevesebbet veszít a tápértékéből. A nagyobb gazdaságokban pedig a szénaszárítást hatalmas csűrökben, mesterséges úton, elektromos árammal végzik. S bebizonyosodott, hogy a mesterségesen szárított széna olcsóbb. Az első pillanatban hitetlenül és kételkedve fogadtam ezt a kijelentést. A svédek azonban nemcsak nagyvonalúak, hanem alaposak is. Mindent ellenőriznek. Kísérleteket végeztek a tehenekkel. Az állatállomány egyik részét a hagyományos módon, a napon szárított szénával etették, a tehenek másik részét viszont a mesterséges úton szárított szénával. S kitűnt, hogy a mesterséges úton szárított széna illatosabb, fehérjedúsabb, táplálóbb, s az Gondolatok így táplált állatok gyorsabban fejlődtek, s több tejet adtak _ Há t... egyszerű, magyar paraszti ésszel hitte volna valaki, hogy az a drága, amit — ingyen, kap az ember?! Nemcsak a jelen termékeny tárháza Skone, hanem a múlt kincseinek is büszke őrzője. Kivik, a kis svéd halászfalu királysírja ugyanis egyidős Tut-Anch-Amon fáraó piramisával. Ezen a vidéken már háromezer évvel ezelőtt is nagy számú földművelő törzs tanyázott. Pogány regék emlékét őrzi két skonei kastély. Trolleholm és Trolle Ljunby is. A nevükben rejtőző „troli” szócska ugyanis a svéd mitológia titokzatos, emberfölötti boszorkányos lényét, erdők rejtelmes lakóját, amolyan faunfélét jelöl. A néphit szerint egy faun, illetve troli elveszítette sípját és varázsszeres szaruját. Azóta a kastélyban őrzik minden idők jámbor halandóinak csodálatára ... A mondák sejtelmes fátyla vonul Glimminghaus felé is. Egyszerű, szerény udvarház ez, mégis világhírű lett. Azzá tette Selma Lagerlöf, a világhírű Nobel-díjas írónő. A svédek felülmúlhatatlanul finom tollú mesemondója innét indítja útjára a darvakkal legnépszerűbb regényhősét: Nils Holgersont. A legragyogóbb színfolt Skone palettáján egész Skandinávia egykori prímásának, majd XII. Károly királyi székhelye: az ősi Lund. Hírét elsősorban székesegyházának köszönheti. Észak legnagyobb román stílusú katedrálisa: ma is a XIV. századbeli alakjában áll fenn. Méltóságteljesen egyszerű. Nyugodt, művészien arányos vonalainak ma is sok csodáló- ja akadt. Föld alatti kriptájának boltozatát érdekes oszlop tartja. A zömök oszloppal esetlen, kezdetleges szobor forr össze. ypP* SÉIH ' : : : - V■ Göteborg. Este a kikötőben... Valószínűleg Sámsont ábrázolja. A svéd nép képzeletében azonban pogány emlékek ébredtek. S azt tartja a néphit, hogy az nem más, mint Finn, a kővé yált óriás. Finn a szász- országi Szt. Lőrincnek — aki hittérítő útján arra járt — kijelentette: — Én is imádom a te istenedet, sőt templomot is emelek neki. Hozza le nekem az égről, s adja nekem a két fáklyát. A Napot és a Holdat! — Azt nem lehet, inkább kérj valami mást — mondta ijedten a jámbor férfiú. — Na jól van — dörmögött fenyegetően az óriás. Fordulj istenedhez, közölje velem a nevem. Ha nem találod ki a nevem, akkor a te fáklyádat elveszem, s odaadom gyermekeimnek, hogy golyózzanak vele -Megrémült erre a pap. Tudta, hogy ez a vég. Az óriás közben ráparancsolt a közeli sziklákra. S a kövek megindultak. Egymás hegyére hátára hágtak. Mire beesteledett, majdnem készen állt a templom. Szt. Lőrinc már készült a halálra, amikor megjelent az óriás felesége. S odaszólt a gyermekeinek: — Apátok, Finn, nemsokára jön vacsorázni. S hoz majd nektek két golyót játszani. A pap örömében térdre borult. Isteni sugallatnak hitte, hogy megtudta az óriás nevét. Az óriás viszont szörnyű haragra gerjedt. Odaugrott az egyik oszlophoz, hogy roppant erejével halomra döntse a templomot. Ekkor azonban megdördült az ég. S az óriás hozzáragadt az oszlophoz, alaktalan kőhalmzzá vált „ Hm ... Nálunk is akad néhány alaktalan kőhalmaz. Csakhogy azokat a magyar néphit szerint nem Finn, az óriás, hanem az É. M., az óriás építtette. (Folytatjuk) RÉMDRÁMA sárga. Ilyennel még nem találkozott a régészeti irodalomban sem. Kejtély. De nem volt még dolga a neves kő- és rézkor- szak-kutatónak egy ilyen szép, típusos kőkorszakbeli településDr. Korek József munkatársaival minden csontvázat, sírhelyet, lakógödröt lerajzol — akár emberi lakhelynek, vagy — ahogy ő nevezte: istállónak
