Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * * ír MPUJSÄ0 Bányászainkat ünnepeltük AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 310. szám ARA: 50 FILLÉR 1965. szeptember 7„ kedd HADÜZENET NÉLIÍ'ÜL : — India mozgósít — A SELüT© nem avutlmzík be Ellentmondó jelentések az indiai—pakisztáni ellenségeskedésekről XÍJ-DELHI—KARACHI: A nyugati távirati irodák gyorshírekben idézik a pakisz­táni kormány hétfő reggeli be­jelentését arról, hogy ország­szerte kihirdették a rendkívüli állapotot, s hogy Pakisztán mától kezdve „berendezkedik a hadviselésre”. Az indiai rá­dió ugyanakkor Ajub Khán pakisztáni elnök szavait idézi, így: „háborúban vagyunk”. A pakisztáni államfő rádióbe­szédét Indiában hallgatták le. Az indiai rádió szerint Ajub Khán azt is kijelentette, hogy pakisztáni csapatok felvonul­nak az indiai határhoz, s In­diát agresszióval vádolta meg. A1 Pakisztáni Tengerhajózási igazgatóság felszólított minden, az Arab-tenger térségében tartózkodó pakisztáni ke­reskedelmi hajót, fusson a legközelebbi semleges ki­kötőbe, ne közeledjék in­diai kikötőkhöz. Új-Delhiben az amerikai nagy- követség felszólította az Egye­sült Államok Indiában élő ál­lampolgárait, haladéktalanul utazzanak a fővárosba. A legfrissebb jelentések sze­rint az indiai hadseregben is megszüntették a szabadságo­lást. A kimenős katonákat pa­rancsban szólítják fel, jelent­kezzenek a legközelebbi kato­nai egységnél. Mint már jelentettük, indiai csapatok — nem tudni, mi­lyen egységek részvételével, s hogy pontosan mikor — átlép­ték az államhatárt és benyo­multak Nyugat-Pakisztán te­rületére. A hírügynökségek most újabb részleteket közöl­nek Csáván indiai hadügymi­niszter ezzel kapcsolatos, hétfő reggeli parlamenti beje­lentéséről. Csáván a Kasmír pakisztáni szektorában műkö­dő partizánok tevékenységét „föld alatti agreszióiiak” ne­vezte, ezért Pakisztánt tette fe­lelőssé, majd kijelentette, hogy Pakisztán reguláris erő­ket vetett be a konfliktusba. Ezt követően fejtette ki azt a nézetét, hogy amennyiben in­diai csapatok a nyugat-pakisz­táni határát át nem lépik, Pa­kisztán átlépte volna Bunjab határait, s hogy erre egy ideje már felkészült. Csáván az or­szág védelmének általános ér­dekeire hivatkozott. Azt ille­tően, hogy indiai gépek Laho­re térségét támadták, Csáván kijelentette, hogy a támadás katonai létesítményekre szorít­kozott. „Azért folyamodtunk ehhez a döntéshez (a nyugati pakisztáni határ átlépéséhez, a szerk.) hogy hatékonyan visszaverjük a pakisztáni agressziót, ab­ban a meggyőződésben, hogy az egész nemzet egy a kormánnyal ebben az ügyben, tekintet nélkül po­litikai hitvallására”. i Csáván különben, beszédé­ben arra utalt, hogy az indiai (támadásra az szolgáltatta a (döntő okot, hogy vasárnap Jután egy pakisztáni gép az diai Amritsar térségében kétával támadott földi ob- ktumot. Ezt a vádat akkor ikisztrp ' ategorikusan cáfol­Egy tokiói rádió hétfő reg­gel közölte, hogy indiai gépek Lahore város lakott területeit bombázták. A hírt nem erősí­tették meg. ★ Az indiai kormány hétfőn általános mozgósítást rendelt el. A hírt az indiai rádió jelen­tette be. Ajub Khan, pakisztáni elnök, hétfői, drámai hangú rádióbe­széde arra utal, hogy az indiai csapatok északnyugati irány­ban, Sialkot felé nyomulnak előre. Mint már jelentettük, a pakisztáni államfő rádióbeszé­det mondott, amelyben nyuga­lomra, elszántságra intette a lakosságot, s azt mondta, hogy országát agresszió érte. Eles hangú beszédében az államfő „képmutatással”, „gyávaság­gal” vádolta meg az indiai ve- zetőlfet, mert hadüzenet nélkül átlépték a határt. „Eljött az ideje, hogy meg­semmisítő csapással felel­jünk” — mondta. „A száz­milliós pakisztáni nép nem nyugszik, míg az indiai fegyverek végleg el nem hallgatnak” — jelentette ki. Hangoztatta, hogy kormá­nya felkészült az események irányítására, helyzetét az ENSZ cikkelyeire hivatkozással támaszthatja alá; Nyugati hírügynökségek idé­zik a Pakisztáni Távirati Iroda közleményét egy kormányszó­vivő nyilatkozatáról. A szóvi­vő szerint a nyugat-pakisztáni főváros, Lahore ellen intézett indiai támadást a pakisztáni erők „felfogták”, a támadást nehéztüzérségi előkészítés ve­zette be. A szóvivő szerint a pakisztáni légierő egysé­gei feltartóztatták az or­szág légiterébe behatoló in­diai gépeket, amelyek meg­támadtak egy személyvona- ti szerelvényt. A hadműveletekről szóló pa­kisztáni hivatalos közlemény az indiai csapatok támadását három irányúnak jelöli1 meg. Eszerint az indiai egységek Si- kalot, Wagh, továbbá Betian irányában vonultak előre. Üj-Delhiben a pakisztáni fő­megbízott (nagykövet) Ajub Khan hétfői megnyilatkozását nem minősítette hivatalos had­üzenetnek, a diplomáciai sze­mélyzet tagjai nem kértek rendőri védelmet, nem készül­nek távozni IndiábóL Hétfőn este ellentmondó je­lentések érkeznek a Nyugat- Pakisztán és India határán támadt ellenségeskedésekről. Nem lehet tudni, vajon való­ban elfoglalták-e az indiai csapatok Lahore repülőterét, mert a Delhiben erről elter­jedt híreszteléseken kívül sem­milyen jelentés nem erősítette meg ezt a hírt. A tűzharc délután és este folytatódott. Mohammed Musza tábor­nok, a pakisztáni hadsereg fő- parancsnoka parancsot adott ki, amelyben behívja a had­sereg valamennyi tartalékos ál­lományú tagját, továbbá sok kiszolgált katonát. Ugyancsak hivatalos pakisztáni bejelentés szerint 100 indiai katonát fog­lyul ejtettek. Ajub Khan elnök fogadta az Egyesült Államok nagykövetét és tárgyalt vele a kialakult helyzetről. A talál­kozóról nem adtak ki nyilat­kozatot. DELHI: Sasztri miniszterelnök hét­főn este az országos fejleszté­si tanács tagjai előtt bejelen­tette, hogy az indiai csapatok elfoglalták Lahore repülőte­rét. AP-jelentés szerint az indi­ai kormányszóvivő cáfolta azt a hirt, amely szerint indiai repülőgépek pakisztáni váro­sokat bombáztak. LONDON: Harold Wilson angol mi­niszterelnök nyilatkozatban kérte fel Pakisztán elnökét és India miniszterelnökét, hogy azonnal vessenek véget az el­lenségeskedéseknek. WASHINGTON: Amerikai hivatalos körök­ben „igen súlyosnak” tekintik az indiai-pakisztáni ellenséges­kedések kiújulását, s felül akarják vizsgálni a két or­szágra vonatkozó segélyprog­ramot. Ismeretes, hogy India és Pakisztán az a két ország, amely a legnagyobb összegű amerikai segélyben részesül. BANGKOK: Vargas, a SEATO (délkelet­ázsiai agresszív katonai tömb) főtitkára a thaiföldi rádiónak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a SEATO nem avatkozik bele a Kasmír kér­désében kialakult indiai-pa­kisztáni konfliktusba, mivel noha Pakisztán tagja a SEA- TO-nak — Kasmírra vonatko­zóan a SEATO semmilyen kö­telezettséget sem vállalt. GENF: A Nemzetközi Vöröskereszt hétfőn felajánlotta segítségét az indiai és a pakisztáni Vö­röskeresztnek. Molnár Erik, megyénk országgyűlési képviselője vezeti a magyar csoportot az Interparlamentáris Unió ottawai konferenciáján Az Interparlamentáris Unió ez évi, 54. konferenciájára, amelyet Ottawában tartanak, az unió magyar csoportjának képviseletében háromtagú küldöttség utazott. A küldöttség tagjai: dr. Molnár Erik, a magyar csoport elnöke, valamint Barcs Sándor és Nagy Miklós országgyűlési képviselő. Illyés Gyula nemzetközi nagydíjat nyert A Knokke belga fürdőhely kaszinójában hétfőn ítélték oda a költészeti Biennale dí­jait. A nemzetközi nagydíjat Illyés Gyula költő, próza­iró és színműíró kapta, irodalmi munkássága egé­széért. A nagydíjat — százezer bel­ga frankot —a jövő évben adják át ünnepélyesen a dij- nyeöesnekrifflfons-ban> <MTI> A Mátraaljai Szénbányászati Tröszthöz tartozó Xll-es akna, a visontai Thorez külfejtés és a gépkarbantartó üzem dolgo­zói vasárnap Gyöngyösön, a szabadtéri színpadon ünnepelték a bányásznapot. Az ünnepi gyűlés szónoka Oláh György elv­társ, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára Haracska Imre miniszterhelyettes elvtárs Petőfibányáról Rázsaszentmártonba érkezett-. Az .ünnepség után kitüntetett rózsái bányászokkal beszélget a miniszterhelyettes. (Kiss Béla felvételei) Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a gyöngyösi bányászokat A Mátraaljai Szénbányászati Tröszthöz tartozó XII-es akna, a visontai Thorez külszíni fej­tés és a nemrég létrehozott gépkarbantartó üzem bányá­szai vasárnap első ízben ünne­pelték együtt Gyöngyösön a bányásznapot. Az elnökségben helyet foglalt a városi pártbi­zottság titkára, Vadász József és a városi tanács vb-elnökhe- lyettese, dr. Holló Béla, vala­mint a különböző megyei és városi szervek vezetői és kül­döttei. Délelőtt fél tizenegykor a szabadtéri színpadon Kertai József, a XII-es akna vezetője nyitotta meg az ünnepséget, kö­szöntötte a megjelenteket, majd Oláh György elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának első titkára emelke­dett szólásra. Bevezetőjében a bányásznap jelentőségét hangsúlyozta, ösz- szekapcsolta ezt a napot az alkotmány ünnepével, kiemel­ve, hogy a két egymáshoz idő­ben is közel eső ünnep az al­kotó-teremtő munka ünnepe. A bányászok mindig ott voltak, ahol tenni kellett a haladásért, a népért, forradalmi megmozdulásaik figyelmeztették a tőkés világ urait a munkásosztály hatal­mára. A csendőrsortüzek sem tudták elrettenteni a Horthy- fasizmus idején a bányászo­kat a forradalmi harctól, a helytállástól és a felszabadulás után is töretlen hittel, kitartó munkával küzdöttek a kommu­nista párt célkitűzéseiért, a munkásosztály hatalmáért. A felszabadulás óta eltelt két év­tizedben mindig a proletáriá tus legjobbjai közé tartozott a bá­nyász-kollektíva, minden erőfeszítésünk oda irányult, hogy az ipari óriások, az erő­művek és a családi otthonok az általuk termelt szén segítsé­gével fényt és meleget kapja­nak. Fényt valóságosan is és átvitt értelemben is. Ezt követően a gyöngyösi bányászat múltjával foglalko­zott Oláh György elvtárs, majd a XII-es akna történetével és azzal a jövővel, amit a vison­tai Thorez .külszíni fejtés ad Gyöngyösnek, a környék la­kosságának. Az új, hatalmas méretű külszíni bánya nem­csak gazdaságilag, hanem kul­turális és politikai vonatko­zásban is nagy jelentőségű, az új erőművel együtt az ország egyik legnagyobb ipari objek­tuma lesz. A bányászok ennek a jövő­nek a tudatában végzik most is munkájukat, aminek során szép eredményekkel dicseked­hetnek, ezeknek az eredmé­nyeknek az elismerése és mél­tatása azonban nem zárja ki, hogy a további feladatokra is rá ne mutassunk, mint amilyen a takarékosság helyes értelme­zése, az ésszerű anyaggazdál­kodás és a termelékenység fo­kozása. Beszéde befejező részében Oláh György elvtárs a bá­nyászok mai életkörülményei­ről beszélt, rámutatva, hogy az anyagi jólét további fokozásának alapja az ered­ményes munka. A kedvező anyagi körülmé­nyek is bizonyítják, természe­(Folytatáz a 3. oldalon) Iáé !5®i egységek átlépjék az államhatárt

Next

/
Oldalképek
Tartalom