Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

Testvéri szövetség A Pravda a szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatok 20. évfordulójáról MOSZKVA (TASZSZ): A szombati Pravdában V. Geraszimov „Testvéri szö­vetség” című cikkében foglalkozik a szovjet—magyar dip­lomáciai kapcsolatokkal. A szabad Magyarország 20 évvel ezelőtt vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval és ez a tör­ténelmi esemény új szakasz kezdetét jelentette a két or­szág kapcsolatainak fejlődésében. A két ország testvéri szövetsége és szaros együttmű­ködése megfelel a közös érdekeknek, lehetővé teszi a gyorsabb előrehaladást az új társadalom felépítésében. A kiét ország népei a szovjet—magyar barátságot és együtt­működést közös vívmánynak tekintik és készek, hogy a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján tovább szilárdítsák és fejlesszék szövetsé­güket. 1945 augusztusában Magyarország megkötötte az első kereskedelmi megállapodást a Szovjetunióval. A szovjet- magyar áruforgalom azóta több mint 30-szorosára növe­kedett. Az 1965-ös évi kölcsönös áruforgalom értéke: 900 millió rubel. Az elmúlt 20 év alatt rendkívül megnövekedett a Ma­gyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye. A burzsoá Magyarország 1938-ban 38 állammal tartott fenn diplomá­ciai kapcsolatokat. A mai szocialista Magyarországnak 67 országgal van diplomáciai kapcsolata. A testvéri Magyarország a békés együttélés lenini el­vednek megfelelő külpolitikát folytat. U Than! jelentése U Thant, ENSZ-főtitkár el­készítette évi jelentését a ga­zai övezetbe kiküldött ENSZ ellenőrző erők működéséről. A főtitkár megállapítása sze­rint az ENSZ-erők „haté­kony szolgálatot tesznek a gazai övezetben a stabilitás és a béke fenntartására”. A jelentés közli, hogy az ENSZ- erők létszámát az elmúlt évben — 1964. augusztus 1- től 1965. július 31-ig — 351- gyel csökkentették 4582 főre, továbbá, hogy a fegyverszü­neti demarkációs vonal men­tén a határsértések száma né­mileg emelkedett az előző évihez képest. ESEMÉNYEK — sorokban L\\\\\\\\\\\V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\V LYON: Lyonban befejezte munkáját 8 rákos megbetegedések kuta­tásával foglalkozó nemzetközi központ létrehozására alakult Vezető bizottság. A bizottság tagjai tudóstanácsot választot­tak, amelynek tagjai közé ti­zenkét ország — Izrael, Szovjet­unió, Olaszország, Nyugat-Né- tnetország, Anglia, Egyesült Ál­lamok, Magyarország (dr. Kell­ner Béla professzor), a Magyar Tudományos Akadémia levele­ző tagja), Svédország, Francia- ország, Ausztrália, Hollandia, índia — képviselői kerültek. A tanács egyharmadát évenként megújítják. NEW YORK: Oscar Quiroga Terán, Bolí­via belügyminisztere, bejelen­tette, hogy az ónbányászok kö­zelmúltban lezajlott tüntetései­nek negyven vezetőjét száműz­ték Kelet-Bolívia mocsaras vi­dékeire. A száműzöttek között Van az ellenzéki pártok tizenöt politikusa és a betiltott bá­nyászszövetség huszonöt ismert Vezetője. MEXICO CITY: A mexikói hadügyminiszté­rium jelentése beszámol arról, hogy az észak-mexikói Made­irában a kormány agrárpoliti­kája ellen tüntető parasztok megtámadták a város helyőr­ségét. Az összetűzés során öt katona és nyolc paraszt életét vesztette. A földesúri önkény felien lázadó parasztok egy ré­sze az összecsapás után a he­gyekbe menekült. A hadügymi­nisztérium közleménye bejelen­ti, hogy „üldözésükre” csapat­egységeket és légierőt vetnek he. WASHINGTON: Az Egyesült Államok Űrha­józási Hivatala hivatalosan be­jelentette, hogy október 25-re tervezik a következő Gemini- kísérletet. Ezen a napon szán­dékoznak pályára bocsátani a Gemini 6. űrhajót, fedélzetén Walter Schirra és Thomas Staf­ford űrhajósokkal, akik ezúttal ismét megkísérlik a „légyottot” a néhány perccel korábban ki­lőtt ,,Agena”-rakétávaL BUKAREST: Nicolae Ceausescu, Chivu Stoica és Ion Ghearghe Mau­rer látogatást tett Marosvásár­helyen, a Maros-Magyar Auto­nóm Tartomány székhelyén. A megbeszélés után a román párt és kormány vezetői láto­gatásra indultak a városba. M a rosv ásár helyi látogatásuk befejezéséként a párt és kor­mány vezetői megtekintették a kultúrpalotát, valamint azt a helyet, ahol jövő tavasszal megkezdik a város új, nagy színházának építését. RANGOON: Ne Win, burmai miniszterel­nök, a Szovjetunióban tett hi­vatalos látogatását követően szombaton hazaérkezett Ran- goonba SZÓFIA: Szófiában ünnepi hangverse­nyen emlékeztek meg Bartók Béla, világhírű magyar zene­szerzőről, halálának 20. évfor­dulóján — jelenti a BTA. SANTIAGO: A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet végrehajtó bizottságának Santiago-i (Chile) tanácskozá­sán az általános vitában az új­ságíró szervezetek együttmű­ködésének kérdéseivel össze­függésben felszólalt Pethő Ti­bor, a Magyar Újságíró Szövet­ség alelnöke. Gromiko megbeszélései New Yorkban New Yorkban Gromiko, szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 20. üléssza­kára delegált szovjet küldött­ség vezetője, találkozott U Thant ENSZ-főtitkárral. Gromiko megbeszélést foly­tatott _Fanfanival, az ENSZ- közgyűlés 20. ülésszakának elnökével is. Ugyancsak pénteken Gro­miko megbeszélést folytatott Nikezics, jugoszláv külügy­miniszterrel, továbbá Par- thaszarathival, India állandó ENSZ-képviselőjével, Kasz- szimmal, Jammu és Kasmír tárca nélküli miniszterével, valamint Misztra-val, az in­diai állandó ENSZ-képviselő helyettesével. Közlemény a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front küldöttségének magyarországi látogatásáról — A magyar nép egységesen támogatja a dél-Vietnam5 nép Igazságos harcát Max Reimann felhívása a nyugatnémet hazafiakhoz Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Deutschlandersender hullám­hosszán felhívást intézett a nyugatnémet hazafiakhoz: kényszerítsék közös akciókkal a leendő bonni kormányt ar­ra, hogy figyelembe vegye a nép akaratát ,,A választási kampány során és magának a választásnak a napján — mondotta — megmutatkoztak azok az erők, amelyek aktív fellépésükkel képesek gátat vetni a CDU-CSU végzetes politikája folytatásának és érvényesíteni tudják akaratu­kat az új parlamenttel és az új kormánnyal szemben”. Ki­fejtette, hogy elsősorban a, szakszervezetek, a 12 millió szociáldemokrata választó erejére és a sok értelmiségi dolgozó megnyilatkozásaira gondol, akik síkra szálltak az építőjellegű békepolitikáért. A Magyar Szolidaritási Bizottság meghí­vására 1965. szeptember 14—25 között Dang Kuang Minh-nek, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága tág­jának vezetésével baráti látogatást tett Ma­gyarországon a Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front küldöttsége. A küldöttséggel szívélyes hangú, baráti eszmecserét folytatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke és Mód Péter, a külügymi­niszter első helyettese. A küldöttség találkozott és megbeszélése­ket folytatott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a szolidaritási bizottság és más ma­gyar szervezetek vezetőivel, üzemekben és vidéki városokban tett látogatásai alkalmá­val szolidaritási gyűléseken találkozott a magyar dolgozókkal. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttsége között megállapodás jött létre a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti irodája felállításáról. A Magyar Szolidaritási Bizottság a dél­vietnami hazafiak részére gyógyászati beren­dezésekből álló segélyt adott át a küldöttség­nek . A harcoló, hős dél-vietnami nép küldöt­teinek a magyar vezetőknél tett látogatásai, a magyar dolgozók széles rétegeivel történt találkozásai alkalmat adtak népünk inter­nacionalista szolidaritásának kifejezésére, az amerikai imperializmus bűnös agresszió­jával szemben igazságos honvédő háborút folytatott dél-vietnami testvéreink iránt. E találkozások ismételten megerősítették, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya 1965. augusz­tus 10-i állásfoglalását, amelyben kinyilvání­totta: ,,A vietnami nép ellen elkövetett szégyen­letes akciók az egész világ színe előtt ismé­telten leleplezik az Egyesült Államok veze­tőinek „a béke, a szabadság és az igazság vé­delméről” hangoztatott képmutató állításait. Az amerikai imperialistáknak be kell látniuk — hiszen a mindennapok tényei kényszerítik őket erre — hogy hiábavaló minden kísérle­tük a vietnami nép igazságos harcának meg­törésére... A Magyar Népköztársaság kormánya és aa egész magyar nép támogatja a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front­nak, mint a harcoló vietnami nép tényleges képviselőinek javaslatait a vietnami kérdés rendezésére. Az Egyesült Államok haladékta­lanul szüntesse be agresszióját a vietnami nép ellen, vessen véget a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni terrorbombázásai­nak, vonja ki csapatait és fegyverzetét Dél- Vietnamból. Az 1954. évi genfi egyezmények szigorú betartása megfelelő alapot teremt ar­ra, hogy a vietnami nép — a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ismert prog­ramjának megvalósításával — maga dönt-: sön sorsáról. A Magyar Népköztársaság kormánya né­pünk internacionalista kötelességét teljesít­ve, továbbra is minden erkölcsi, anyagi és egyéb segítséget megad a vietnami népnek.; Az amerikai agresszió kiszélesedése arra kö­telez bennünket, hogy még határozottabban# még aktívabban támogassuk Vietnam igaz­ságos harcát az amerikai imperializmus el­len.” A küldöttség a Dél-vietnami Felszabadí­tási Front és a dél-vietnami nép nevében köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és népnek azért az erkölcsi és anyagi támoga­tásért, amelyet a dél-vietnami népnek nyújt és1 a jövőben nyújtani fog az amerikai agresszió' elleni hősi harcához. A küldöttség e támo­gatást a magyar nép internacionalista érzései nagyszerű megnyilvánulásaként értékeli, amely hozzá járul a harcoló dél-vietnami nép étéi­nek és lelkesedésének növeléséhez. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front küldöttségének magyarországi látoga­tása erősítette népeink közös antiimperialis- ta harcának lendületét, jelentősen hozzájá­rult a magyar és dél-vietnami nép barátsá­gához és a szolidaritás szálainak erősítésé­hez. Dél-vietnami barátaink személyében köz­véleményünk annak a hősi népnek a képvise­lőit: ismerte meg, amelynek szabadságáért# függetlenségéért vívott küzdelme csak győze­lemmel, csak az amerikai imperializmus ve­reségével végződhet. (MTI) Részletek az ENSZ közgyűlése elé terjesztett szovjet határozati javaslatból NEW YORK (TASZSZ): Mint már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés plenáris ülé­sén Gromiko szovjet külügy­miniszter nyilatkozat-terveze­tet nyújtott be az államok bel- ügyeibe való beavatkozás meg­akadályozásáról, az államok függetlenségének és szuvereni­tásának megvédéséről. A nyilatkozat-tervezet java­solja: a közgyűlés szögezze lej hogy minden szuverén állam­nak, minden népnek elidege­níthetetlen joga van a sza­badságra és függetlenségre, szuverenitásának megvédésé­re, és e jogot teljes mértékben biztosítani kell. A közgyűlés nyomatékosan felszólít min­den ENSZ-tagállamot# hogy maradéktalanul teljesítse az Vontatóvezetői jogosítvánnyal rendelkező személyt azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezés: az fmsz köz­ponti irodájában, Eger, Rottenstein köz. 3. 2 MPiHS&G 1965. szeptember 26., vasárnap Az ENSZ XX. jubilális köz­gyűlése a fokozódó nemzetközi feszültség légkörében ült össze. Súlyos nemzetközi problémák és a világ különböző részein dörgő fegyverek árnyékában kezdődött a világszervezet ta­nácskozása. Éppen egy eszten­dővel ezelőtt a közgyűlés 1965-öt, a nemzetközi együtt­működés esztendejének dekla­rálta. Ez a határozat azonban papíron maradt, a reményeket pedig elsősorban az Egyesült Államok veszélyes kalandor­politikája rombolta szét. Erről a vonalvezetésről még a nemrég elhunyt, washingto­ni vonatkozásban viszonylag józanabbul gondolkodó Ste­venson, volt amerikai ENSZ fődelegátus is így nyilatkozott: „Ha úgy cselekszünk, mintha miénk volna az erő és igazság monopóliuma, akkor egy-ket­tőre rá fogunk döbbenni, hogy egyetlen monopóliumunk ma­radt, a reménytelen elszigete­lődés.” Stevenson jóslata be­vált. A reménytelen amerikai elszigetelődés első számú oko­zója a délkelet-ázsiai népirtó kalózpolitikai, amiről az is­mert publicista, Walter Lipp- mann leszögezte: „Az Egyesült Államok számára képtelen fel­adat átnyúlni a Csendes-óce­ánon és megszabni, hogy egy ázsiai országnak milyen alkot­mányos alapokat adjanak.” Bizonyos, hogy a Vietnam elleni amerikai agresszió sötét árnyékokat vet a közgyűlés munkájára. Már az előző években bebizonyosodott: igen nagy nehézségeket okoz a tár­gyalóasztalnál Amerika impe­rialista politikája, amelynek Hz E1SZ IX. közgyűlése jelenleg a vietnami agresszió a legfőbb mutatója. A nemzet­közi együttműködés, a kibon­takozás útját nehezíti Wa­shington dominikai erőszak­politikája is és kétségtelen, hogy a XX. közgyűlés nehéz örökséget kapott a XlX-től, ahol — ismét az amerikai ma­gatartás következményeként — nem tudtak jelentősebb elő­rehaladást elérni, az egyik leg­döntőbb kérdésnél, a leszere­lésnél. Megtárgyalta ugyan a XIX. közgyűlés a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság jelentését, amely a szovjet és amerikai javaslatokat tartalmazza a legaktuálisabb tennivalókról. A jelentésben szó esett olyan egyezményről is, amely meg­akadályozná az atomfegyverek további elterjedését, de nem tudtak közös nevezőre jutni a delegátusok, mert miközben az amerikai kormány szóban állást foglalt az elterjedés kor­látozása mellett, ha valóság­ban mindent elkövet, hogy a sokoldalú atomütőerö terv ré­vén tömegpusztító fegyverek­hez juttassa a nyugatnémet militaristákat. Amig e tervről nem mondanak le, addig az atomfegyverek elterjedése el­leni nyilatkozataikat csakis taktikai fogásnak lehet tekin­teni. Az amerikai politika elszige­telődése a világszervezetben is érezhető. Az, hogy az 1945. évi 51 alapító taggal szemben az ENSZ-nek ma már 117 tag­ja van, nem csupán statiszti­kai adat. A szocialista orszá­gok jelentékeny erősödése mellett megnőtt a „harmadik világ” létszáma és befolyása is. , Az ENSZ-ben tehát a koráb­bi nyugati monopólhelyzet megszűnt, a csakis számukra kedvező határozatok elfogad­tatása lehetetlenné vált. En­nek igen nagy a jelentősége, hiszen a XX. közgyűlésnek előbbre kell jutnia a gyarma­ti rendszer maradványainak felszámolásában, öt esztendő telt el azóta, hogy az ENSZ közgyűlése ünnepélyes dekla­rációban síkraszállt a gyarma­tosítás megszüntetéséért. Az­óta valóban sok afrikai és ázsiai ország nyerte el függet­lenségét, de — nem is szólva arról, hogy például a portugál gyarmatok súlyos helyzete semmit sem változott — több, jogilag függetlenné vált állam önrendelkezési joga csak for­mális, mert az új-gyarmatosí­tók gazdasági vagy más uta­kon most is kézben tartják a kulcspozíciókat. A szocialista országok, köz­tük hazánk képviselői is, arra törekednek, hogy a legna­gyobb felelősségérzettel, jó­akarattal tárgyalják meg a vi­tás kérdéseket és konstruktív szellemben vigyék előbbre az emberiség égető problémáinak megoldását. Magyarország nemzetközi tekintélyének ko­moly elismerését jelenti, hogy a nagy fontosságú L számú politikai bizottság elnökének állandó ENSZ-megbízottunkat, Csatorday Károlyt, választot­ták meg. A világszervezet XX, köz­gyűlésének kezdete jól volt. Felmerült a lehetőség, hogy a súlyos veszélyeket jelentő konfliktus India és Pakisztán között békés úton ér véget. A szemben álló felek ugyanis el­fogadták a Biztonsági Tanács tűzszünetre vonatkozó javas­latát. Ez is arra mutat: nem szabad lebecsülni az előttünk álló akadályokat, de most is fennáll annak lehetősége, hogy a világszervezet építő munkát végezzen. Ezért, mint ahogy azt Gromiko szovjet külügy­miniszter mondotta, most ta­lán jobban, mint valaha, min­den államnak felelősségérzet­ről és a lehető legnagyobb jó­akaratról kell tanúságot tennie és arra kell törekednie, hogy békés eszközökkel oldják meg a vitás kérdéseket. Bizonyos, hogy a XX. köz­gyűlés is hosszadalmas küzdel­mek színhelye lesz, de a világ erőviszonyainak: megváltozása a New York-i üvegpalotában is érezteti hatását. A komoly akadályok leküzdése után te­hát esetenként megnyílhat az út az alapokmány elveinek és a béke érdekeinek megfelelő határozatok meghozatalára. Amint említettük, a jubiláris tanácskozás nehéz körülmé­nyek közepette kezdődött, de az indulás jó volt. A megfele­lő folytatás a világ minden népének érdeke. Sümegi Endre alapokmányban vállalt kőte* lezettségeket. Határozottan kői vetelni kell, hogy haladékta-» lanul szűnjenek meg, a jövő­ben pedig ne történjenek olyari lépések, amelyek fegyveres vagy bármely egyéb beavatkoj zást jelentenek az államok bel- ügyeibe, vagy, amelyek a né-i peknek nemzeti függetlenségük kért és szabadságukért vívott igazságos harca ellen irányuld nak. A nyilatkozat-tervezet értéig mében az ENSZ-közgyűlés feli szólít minden államot, hogy nemzetközi kapcsolataiban á kölcsönös megbecsülés elvét kövesse és ne avatkozzék be más államok gazdasági bel- ügyeibe, semmiféle gazdaságii politikai, vagy ideológiai ok­ból. Javasolja a nyilatkozat-ter­vezet, hogy a közgyűlés emelje fel intő szavát: azok az álla­mok, amelyek az ENSZ alap­okmánya ellenére beavatkoz­nak más államok belső ügyei­be, minden nép előtt súlyos nemzetközi felelősséget vállal­nak magukra. Az ülésen Gromiko a köz­gyűlés elé terjesztette a nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szer­ződés szovjet részről ajánlott tervezetét is. A tervezet javasolja, hogy a nukleáris fegyverekkel rendel­kező államok kötelezzék ma­gukat: nem adják át e fegy­vereket semmilyen formában — közvetlenül, vagy közvetve olyan államoknak vagy állam­csoportoknak, amelyeknek nin­csenek nukleáris fegyvereik; nem jogosítják fel ezeket az államokat arra, hogy részt ve­gyenek a nukleáris fegyverek birtoklásában, felhasználásá­ban az e fegyverek fölötti rendelkezésben. A tervezet kimondja, hogy a szerződést minden állam alá­írhatja. A szerződés hatályba lép, ha minden olyan aláírója# mely nukleáris fegyverekkel rendelkezik, ratifikálja és a ratifikációs okmányokat letét­be helyezte. (MTI) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom