Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

Kérjük a lakosság segítségét — várjuk javaslataikat

Az előadásos propaganda hatása Vcrpeléten

Beszélgetés az

Egri Városi Tanács vb-elnökével

/I napokban tárgyalta az ,Egri Városi Tanács végrehajtó bizottsága a következő évre szóló tanácsi költségvetést és a községfejlesztési tervet. A végrehajtó bizottság október 4-én terjeszti a városi tanácsülés elé a két tervezetet. Ebtől az alkalomból kerestük fel dr. Lendvai Vilmost, az Egri Városi Tanács vb-elnökét. Beszélgetésünk tárgya a városfejlesztés.

— Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy a városfejlesztést többféleképpen értelmezik az emberek. Egyesek leszűkítik ezt a fogalmat, s csupán azt tekintik városfejlesztésnek, amelyet kimondottan a községfejlesztési alap’ felhasználásából valósítunk meg. Véleményünk szerint a városfejlesztés fogalmába belefér mindaz, ami városunk fejlődését elöbbreviszi, minden építmény és létesítmény, a villany- vezetéktől a lakóházakig, függetlenül attól, hogy ezek pénzügyi költségeit milyen forrásból fedezzük.

— Miből származnak azok az anyagi eszközök, amelyeket városfejlesztésre fordíthat a tanács?

— A városfejlesztés anyagi eszközei több forrásból származnak. Így nemcsak a városi tanács foglalkozik a városfejlesztéssel, hanem a megyei tanács, sőt, a minisztériumok is.

— Városunk fejlesztésének legnagyobb anyagi bázisát a beruházások adják. Többek között a lakásépítési beruházások. Az elmúlt évben például 244 állami beruházásból épült lakással gazdagodott a város. Ez közel 40 millió forint értéket jelent. A beruházásokat a megyei tanács végrehajtó bizottságának tervosztálya koordinálja. A tervosztály a városi tanács végrehajtó bizottságának illetékes osztályaival együttműködve határozza el a beruházások helyét, s az építés idejét.

— A városfejlesztés másik forrása az állami költségvetés. Épp ezekben a napokban dolgozunk a költségvetés végleges összeállításán, amelyet majd a Városi tanács elé terjesztünk.

— Hallhatnánk néhány adatot a készülő költségvetésből?

— Igen. Általános és középiskoláink közel 22 millió forin- Abt kapnak a költségvetésből. Két és fél millió forintot for- idttunk útépítésre, egymilliót a SMépkert rekonstrukciójára, jegymilliót az Eger-patak szabályozására, 700 ezer forintot la villanyhálózat korszerűsítésiére és másfél milliót a köz- tisztaságra.

nyezetüket. Mi igyekszünk megteremteni a tiszta város feltételeit, de ez nem utolsósorban a lakosságon is múlik.

— Az idegenforgalom igényeinek kielégítésével kapcsolatban el kell mondani, hogy itt az ideje, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium Egerre is kiterjessze hálózatfejlesztési programját. Eddig még nem nagyon vették figyelembe, hogy Egerben nemcsak a város és a környék lakói vásárolnak, hanem a kirándulók, a turisták, sőt, a külföldiek is.

— Fentebb említette, elnök elvtárs, hogy 700 ezer forintot fordítottunk a villanyhálózat korszerűsítésére. Megjegyezzük, hogy néhány belvárosi utca megvilágítására nem lehet panaszunk, de hogy ne menjünk messzire, a Széchenyi utca lépcsősoros mellékutcái sötétek, nem beszélve a külvárosokról, ahol bizony nagyon gyenge a világítás.

— Ezzel egyetértek. Éppen ezért fordítunk az elkövetkező évben lényegesen nagyobb ősz- szegeket útra, járdára és köz- világításra, hogy azok az egri lakosok is részesüljenek belőle, akik nem a Széchenyi utcán, nem a Lenin úton, hanem a külvárosokban laknak.

— Még egyszer visszatérünk a külvárosok problémáira. Többször hallani a panaszt: a községfejlesztési hozzájárulás egy részét a külvárosok lakói fizetik. Mégis ezek a városnegyedek a legelhanyagoltabbak: kevés a jó út, és a járda is. Mit tesz a városi tanács végrehajtó bizottsága a községfejlesztési alap jobb és tervszerűbb felhasználására?

— Ez a probléma bennünket is foglalkoztat Őszintén meg

kell mondani, hogy városunkban eddig még nem használtuk fel megfelelően — nem is nagyon igényeltük — a lakosság társadalmi munkáját. A tanács a jövőben szeretné jobban felhasználni a lakosság segítségét.

— Íme néhány elgondolás: városunkban elég sole a műszaki értelmiség, ök például segíthetnének a városi tanács építési osztályának elkészíteni Eger útkataszterét, és a korszerű utak kivitelezési tervét. Ez például elősegítené az útépítést. A munkások és dolgozó parasztok is sok segítséget adhatnának az utak és járdák építéséhez. De segíthetne a helyőrség is. A városban szolgálatot teljesítő katonák néhány napos

munkája jelentékeny segítséget nyújtana a városrendezéshez. Csak néhány példát soroltam fel, de ezentúl még számtalan módja van annak, hogy a rendelkezésünkre álló községfejlesztési alapot megtolduk — társadalmi munkával.

gy a lakosságot, de az államot sem terheljük plusz kiadásokkal.

— Hogyan lehetne összefoglalni a városfejlesztési célkitűzések alapelveit?

Eger fejlesztésénél mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy múltjához olyan történelmi események fűződnek, amelyek jelentőségükben túlnőnek Eger város határain. Nem utolsósorban ennek köszönhető a város jelentős idegenforgalma is. Azokat az épületeket, létesítményeket, amelyek e történelmi levegőt visszaidézik, ápolnunk kell, s meg kell őriznünk az utókor számára. De ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Eger város lakói a jelenben élnek és építik a szocialista jövőt. Ennek megfelelően a városfejlesztésnek a jelenhez és a jövő modern követelményeihez is igazodnia kell.

— Október 4-én terjesztjük tanácsülés elé terveinket, elgondolásainkat. Azt szeretnénk, ha ezt a városfejlesztési tervet a tanácstagsóg személy szerint is magáénak tekinti és megvalósításában támogatja a végrehajtó bizottságot. Azt kívánjuk, hogy a város lakói is tekintsék sajátjuknak az Eger fejlesztését szolgáló terveket, szívesen dolgozzanak végrehajtásán. de ugyanakkor védjék, ówják is városunkat. Mert nemcsak elkészíteni kell a város parkjait, elültetni a virágokat, utakat, járdákat, lakásokat építeni, hanem meg is kell azokat becsülni és védeni is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy meglévő értékeink védelmében is támogasson, segítsen bennünket a város minden lakója.

— Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ezúton is felkérjem Eger város lakosságát, hogy javaslataikkal, ötleteikkel segítsék városfejlesztési munkánkat. Az október 4-i tanácsülésen már szeretnénk figyelembe venni a lakosság javaslatait: hogyan lehetne még jobban, még gazdaságosabban a lakosság igényeinek még teljesebb figyelembevételével felhasználni a rendelkezésünkre álló városfejlesztési alapot. Várjuk a lakosság javaslatait levélben, vagy telefonon. (14-00, 18-as mellékállomás).

Meggyőződésünk, hogy ha a lakosság részt vesz majd a városfejlesztési tervek kialakításában, nagyobb segítséget fog adni a megvalósításukhoz is.

A pártszervezetek fontos feladata hogy törődjenek a párttagság és a pár- tonkívüliek politikai világnézeti nevelésével. Különösen fontos ez falusi viszonylatban, ahol a felnőtt lakosság politikai fejlettsége ismert okok miatt általában alatta van a városi dolgozók fejlettségének. A verpeléti pártszervezet ezt a tényt véve figyelembe 1961-től évenként előadássorozatot szervezett és szervez a falusi dolgozók részére. Az előadás- sorozat a materialista világnézet, a materialista történelem-szemlélet és a tudományos ateizmus alapkérdéseivel ismertették meg a. hallgatókat. Figyelembe véve azt, hogy a község lakosságára a vallás még ma is jelentős befolyást gyakorol, nagy figyelmet fordítottunk az ateista és antiklerikális előadásokra. 1961 tavaszán egy öt előadásból álló vallás- és ateizmustörténeti sorozatot indítottunk. Az 1963—64-es oktatási évben szintén volt ilyen sorozat, de ez már tíz előadást foglalt magában. Ugyanebben az időszakban az általános iskola nevelői részére is terveztünk ateista előadásokat. A fenti sorozatok gyakoribb témái a következők voltak: A vallás keletkezése és társadalmi szerepe, A kereszténység eredete és lényege, Az egyház és a haladás, Kommunista erkölcs — valláserkölcs, stb.

A dialektikus materialista világszemlélet, és a materialista történelem-szemlélet alapkérdéseinek megismerése céljából az 1961—62 és az 1962—63-as oktatási évben tíz-tíz előadásból álló sorozatot szerveztünk. A témák érdekesebb előadásai a következők voltak: Mi a világnézet?, Az egységes anyagi világ. Van-e élet a halál után?, Osztályok és osztályharc, Egyéniség és a tömegek társadalmi szerepe, stb.

Az elmúlt oktatási évben felszabadulásunk 20. évfordulója kapcsán történelmi előadásokat tartottunk a második világháború történetéből. Előadás hangzott el például a Nagy Honvédő Háborúról, hazánk felszabadulásáról, a demokratikus újjászületés kezdeteiről, stb.

Az 1985—66-os oktatási évben olyan előadássorozatot szervezünk, amely a materialista történelem-szemlélet alapkérdéseivel ismerteti meg a hallgatókat. A tematikába főleg olyan előadásokat vettünk fel, amelyek a korábbi sorozatokban nem szerepeltek.

A z előadások jelentős részét filmvetítéssel kötöttük egybe. így az ateista előadásoknál levetítettük a Különleges múzeum, a Szentkút című filmeket. A történelem-sorozatnál a hallgatók nagy érdeklődéssel nézték meg a sztálingrádi

csatáról szóló filmet. Egy-egy előadássorozatra általában 30—35 hallgatót szerveztünk be. Lemorzsolódás ugyan volt, de a hallgatók jó része végighallgatta az előadásokat.

Az előadók kis részben a helyi tantestületből, nagyobbrészt a a megyi TIT-szerve- zet előadói közül kerültek ki.' Legtöbb előadást a megyei pártbizottság munkatársai; valamint az esti egyetem tanárai tartottak. Az előadások általában három részből tevődtek össze: az előadásból, amely 50—60 perces volt, a hallgatók kérdéseiből, s az azokra adott válaszokból, valamint filmvetítésből.

A vetítéshez szükséges filmeket a megyei művelődési ház filmtárából kölcsönöztük.

Az évenként tartott előadásokat, annak menetéi a pártvezetőség szemmel tatyofc» ta, s mozgósított azokra. A tömegszervezetek támogatása azonban már nem volt a legs jobb.

H ogy milyen volt aí előadások hatása, a hallgatóság tudatának fejlődése szempontjából? Azt most még nehéz lemérni. Da azt nyugodtan elmondhatjuk, hogy akik rendszeresen végighallgatták az előadásokat,' gyarapodott világnézeti, politikai ismeretük, tágult látókörük.

Szecskó Károly

Szalaghidat szerelnek a Hangyabolyos tövében

Rosszkúttető most már valóban rászolgál nevére. Otthagyták a bentonitbányászok, üresen ásít a bunker szája, a kacskaringós gyalogutakat és a sikló helyét benőtte a fű. A régi bánya kimerült, de vele szemben legalább 15 évre

elegendő „kincsei' rejt

a Hangyabolyos.

— A régi bányánál másfélszer többet ad az új és egyre több bentonitot igényel a kohó- és a vegyipar, növekszik a külföldi érdeklődés is — mondta Gräff József üzemvezető mérnök. Csak az a baj, hogy Istenmezejét messzire elkerüli a vasút. De hová tegyék az anyagot, ha Mátrabaila és Istenmezeje között a szállítást nem győzi az AKÖV? Lehet-e, szabad-e a korszerű bánya termelését a teherautószállítás üteméhez szabni? Nem. Éppen azért építenek 15—20 ezer tonna bentomit befogadására alkalihas tárolót

Ingoványos nádas borította a hegy lába előtti völgyet Fel- töltötték és 4800 négyzetméternyi betontalapzatot építettek, 14 méter mélyre ágyazták a betoncölöpöket, arra építik a betonlábakat és óriás vaskarok tartják majd a szalaghi- dat

Most még csak egy hídláb áll, üresen ásít a két új bunker szája. Lent, a szürke be- tonplaccon vörösre mázolt vas- rudak, sínek és betonlábak. Nagy halomban hevernek az alkatrészek, a több vagonnyi anyag között szinte eltűnnek a szerelők.

Az első pillanatokban a

munkahelyen furcsa káoszt lát az idegen. De ha jobban megfigyeli a vállukon vasat cipelő emberek útját, észreveszi) hogy a két munkás egyszerre lép, mozgásuk ritmusára ütemesen, de csak kissé hajlik a

vas. így könnyebb, sőt, csak így lehet vállon vinni. Nehk keresgélnek,

fejből tudják,

hogy melyik kupacban milyeh méretű és milyen alkatrész ta* lálható. Pribula László irányi* tásával, a rajzok szerint hatan válogatták és a négy isten* mezeji, a kölcsönbe kapott recski és gyöngyösoroszi sze* relő keze alatt jól halad a munka.

Az üzemvezetőség és a bentonitbányászok is azt szeretnék, ha már készen lenne a tároló. De hamarosan megérkezik a daruskocsi, helyére emelik a betonalapon összeszerelt elemeket. Akkor majd a felső bányaudvaron a csillékből a bunkeron át 650 milliméteres szállítószalagra döntik a bentonitot és a szalaghíd közvetlenül a teherautóra, vagy a közel ötezer négyzetméteres

vXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXNXXXXXXX>XXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXNXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXY.XXXXXXVXXX\XXXX\XXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\X'*

— És mi a városfejlesz- té%harmadik forrása?

. — A községfejlesztési alap. Ez is jelentős összeg, városunkban megközelíti a négymillió forintot. Ebből mintegy 650 ezer forintot a lakosság fizet be községfejlesztési hozzájárulás címen.

— Érdemes megemlíteni, hogy 1959 óta 27 millió forintot használtunk fel községfejlesztési alapból a város fejlesztésére. Nagyon jelentős ez az összeg, s a felhasználásuk nyomán sokat szépült és épült Eger az elmúlt években.

— Ez tagadhatatlan, de az is igaz, nem indokolatlan az egriek panasza: a tisztasággal még egyáltalában nem dicsekedhet a város, nagyon primitív a szemétszállítás, nehézkes a közlekedés, s már hosszú évek óta sem tud a város megfelelően felkészülni az idegenforgalomra.

— Jogos a panasz. Ami az utakat illeti, mintegy 80 kilométernyi kiépítetlen út korszerű burkolása hiányzik még. Ez mintegy 25—30 millió forintba kerülne. Sajnos, erre egyelőre nincs fedezetünk. Ami a város tisztaságát illeti, meg kell mondani őszintén, sokat | számit az is, hogy a város lakói mennyire tartják tisztán j -0z utcákat, tereket, saját kör- j

AHOGY ELHAGYJUK Boconádot és a hevesi útról letérünk Kál irányába, az út menti fán tábla hirdeti: Sóderbánya.

A földhányás mögül elő- kigyózó úton teherautók, vontatók húznak lassan. A féderek panaszosan nyikorognak a több tonnás teher alatt. Ahogy gépkocsink velük ellentétes irányban követi az utat, elénk tárul a boco- nádi Petőfi Tsz sóderbányája ...

A naptól barnára cserzett arcú emberek kezében suhog a lapát. Erre mondják, hogy visszabeszél a szerszám annak, aki serényen bánik vele.

Juhász Sándor brigádja illedelmesen viszonozza a látogatók köszönését. Szívesen abbahagyják néhány percre a derékfájdító kemény műnkét. Izzadságcsalóan meleg az idő, és így jólesik az alumínium - kanna tetejéből kínált víz is.

— A jegelt sör inkább elütné, de hát... — szabadkozik a brigádvezető.

Igaza van, de hát mindennek megvan az ideje; és mi különben is azért jöttünk, hogy miként dolgozik, él ez a kis brigád.

— Nem panaszkodhatunk —, mondja Juhász Sándor, mire a többiek jóváhagyólag rábólintanak. — Sok a munka, de a pénz is megvan,. ,

Bánya az

— Mennyit tudnak keresni?

— Szezonban 50 munkaegységet is elérünk. Ahogy összeszámoltam, eddig 450 munkaegységet szedtem ösz- sze.

— A munkaidő

— Kora hajnaltól késő estig. Teljesítményben dolgozunk, tehát érdekünk a termelés. Két munkaegységet kapunk öt és fél köbméter sóder kitermelése után.

TÖBB MINT 100 MÁZSA sóder naponta személyenként. Vajon hányszor feszül ezért a kar és hányszor lendül a lapát? Csillagászati szám, de megéri a tsz-nek és az itt dolgozó szorgalmas embereknek egyaránt, akiket név szerint is, megemlítek: Juhász Sándor, brigádvezető, Papi László, Kéri József, Vajda Tibor, Kiss László.

Ahogy elmondják, ők két- lakiak. Az év három szakában itt perzseli őket a nap, áztatja az eső, mert a munka nem szünetelhet, míg télen egyéb beosztást biztosít számunkra a tsz vezetősége. Juhász Sándor például kanász volt a tél folyamán, a többiek rakodóként dolgoztak a terményszállításnál.

Félmunkát végeznénk Bo- eonádon, ha nem látogatnánk

út mellett

meg a másik sóderbányát is amelyet a Búzakalász Tsz üzemeltet.

A faluból kanyarodik az út Tarnabod irányába. Ha ezen halad a kíváncsiskodó, alig három kilométer után már megpillanthatja az út bal oldalán a bányát. Tóth János dolgozik itt harmadmagával.

— CSUPÁN NÉHÁNY HETE nyitottuk meg ezt a bányát, — mutat az aránylag még kis terjedelmű gödörre. — A másikból kifogyott a sóder, illetve elromlott a minőség.

— És ez jobb?

— összehasonlíthatatlanul jobb! Tiszta, agyag- és homokmentes. Azonkívül nagyszemcsés.

— Van munka bőven? Nagy a forgalom?

Szinte egyszerre intenek nemet.

— A környéken még kevesen ismerik az új bányát. Pedig ilyen minőséget messze környéken nem találnak.

— És miként tudják meg, hogy merre van a sóder? Vagy errefelé a föld mélye mindenhol sódert rejt?

— Bár úgy lenne! Sok az agyagos rész. A bányának van felelős műszaki vezetője, aki fúrót hoz, amellyel megkutatjuk a környéket. Így tudjuk, hogy milyen irányba haladjunk.

Amint már említettem, elég szép jövedelmet hoz a sóderbányászat. Évenként néhány százezer forinttal gazdagítja a tsz-t. A jövedelmezőség mellett azonban a népgazdasági fontosságáról is kell beszélnünk. A nagy állami sóderbányák ugyanis képtelenek kielégíteni a megrendelőket. Hiány azonban nincs, mert ezek a kis bányák igen hasznosan kitöltik a réHATALMAS KINCS a sóder, alig fél méterrel a termőréteg alatt. A baj csupán az, hogy az artézi vízszívó magassága miatt kézi erővel keveset lehet kiszedni és hasznosítani. Ezért gondolkozik helyesen Fehér Márton, a Petőfi Tsz elnöke, amikor azt mondja:

— Akárhonnan, de veszünk egy kotrógépet, mert kétszeres hasznot hajtana. Először, mert a jelenleg kitermelt kétméteres sóderréteg helyett négy-öt métert hasznosíthatnánk. Másrészt, az így nyert gödörben állandóan lenne vizünk a kertészet részére.

Igaza van Fehér Márton elnöknek. És a terv megvalósulhat, mert a bánya műszaki vezetője is segíti a gyakorlati kivitelezést.

Laczik János

tároló kívánt részére üríti az anyagot. Tehát a gépkocsifordulóktól függetlenül, teljes ütemben termelhet a bánya. Jelenleg csak 50 tonna bentonitot tudnak tárolni, október végére akár 15—20 ezer tonnát is. Sem a termelékenységet, sem a bányászok keresetét

nem rontja majd

az akadozó szállítás.

Nagy Tibor az úttest másik oldalán járatja az új román gyártmányú rakodógépet, ha-1 marosan ezzel a géppel pakolják majd meg a Mátraballára induló gépkocsikat. A felső bányaudvaron hármas vágánypárt építenek, lent, az új rakodón sűrű szikrát szór a hegesztő, a több mázsás elemekből szorgos munkások szerelik a szalaghidat. A Hangyabolyos hegy tövébe telepített új bánya környéke valóban olyan; mint a megpiszkált hangyaboly.

F. L.

QHÍPimllGj 3

1965. szeptember 25., szombat