Heves Megyei Népújság, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-18 / 220. szám
A Gárdonyi Géza Színház új művészei Máriáss József Jászai-díjas hotay szerepét játszottam Kaposvárott, azt a szerepet, amit a híres színész annak idején a Belvárosiban alakított. A régi kitűnőségekkel való személyes találkozása még mindig elevenen él benne. Soha nem felejti el Apáthi Imrét, akit mesterének tart, s talán nem véletlen, hogy a nagy művésszel való közvetlen együttműködése utáni korszakában kapta meg a Jászai-dí- jat — A színészet illuziógyártás — fejti ki véleményét —, de ehhez megfelelő körülmények kellenek. Elsősorban jó vezetés. Azért jöttem vissza, mert bízom a színház vezetésében, régóta szeretnék Lendvai Ferenccel, az igazgatóval „találkozni”. Színészi elve: „Nincs szerepköröm. Nem is akarom, hogy legyen. Mindent eljátszani: drámát, operettet, bohózatot.” Első idei egri szerepe Gárdonyi Fehér Annájában Salamon, a lókupec. Tanulóvesető ^)adkaesMÍum(U idi jhi... Kérd vissza a tandíjadat1 BIZTOSÍTÁS-•Utólag nem lehpt biztosítást kötni? (Quick karikatúrája) ❖ Csöndes nyárutó❖ délután. A nap bú❖ csúzni készül, de su❖ garai még egyszer be- % aranyozzák a tájat❖ A tarlón telt hasú £ ürgék futkosnak és ❖ vadkacsák húznak a | nádasparton. Egy su❖ nyi képű róka inai a ❖ sás között és úgy tesz* .-.mintha nem is érde- •** kelné a szárnyazott !•! réce, amely előtte a ❖ vízben vergődik. A ‘j, puskadörrenés még a ❖ fülében cseng, de az éhség nagy úr... A ❖ vadkacsapecsenye pe❖ dig neki sem megve- tendő vacsora. ❖ Hazafelé tartanak |a vadászok. Vállra ❖ vett puskával mesélik ... élményeiket Az Üj Élet Termelőszövetkezet határa még népes. A naplement fényében kapák, répavágó kések csillannak. Asszonyok, nagyobbacska gyerekek, lányok is segítenek a nagy tábla répaföldön. Számolom őket Százon felül tartok, amikor észrevesz egy fiatal- asszony. — Amott tűi a kukoricán is van még répa. Ma kétszáznál többen vagyunk.« Az ősz csalhatatlan hírnöke az őszi kikerics és az ökörnyáL Előbbit egy kis ligetes, erdős részen találom, az utóbbiba folyton beleakad az ember. A tó felől párák szállnak, hűvös, nyirkos ködfelhők; amelyek aztán a napszálltakor összeölelkeznek. A nádasra is leszáll a szürkület. A vadászok elmentek már, a népes határt figyelem. Mert van figyelni való. A nap lebukott a látóhatár szélén és hűvös szellő érkezik a Tisza felől. A földekről nem mozdul a nép. Százak dolgoznak úgy, mintha délután két óra lenne, pedig, elnöknek, brigádvezetőnek se híre se hamva. A motorok, biciklik és a szekerek a dűlőút szélén várják az indulást. — Maguknál mikor van este? A két asszony rám néz, csodálkozik, egyikük mosolyogva vála- szoL — Az este akkor kezdődik, amikor elmúlik a nappal _l — É s mikor múlik el a nappal? — Itt Erdőtelken akkor, amikor leszáll a sötét Máshol hamarább, néhol már négy órakor hazafelé indul a nép a határból. A tanya udvarán paprikát, paradicsomot mérnek, nehéz súllyal megrakott gépkocsik gördülnek Máriáss József Jászai-díjas Színművész egyévi kaposvári „kirándulás” után visszatért Egerbe. Bárdos Artúr Belvárosi Színházában indult — húsz évvel ezelőtt. Közben járt a színiakadémiára, hogy a Rózsahegyi színészstúdióban megkezdett tanulmányait befejezze. Előtte jogot tanult, édesanyja kívánságára, de a doktorátust mér nem tette le, csak abszolvált — „elvitte” a színészi pálya. Huszonöt éves volt, amikor egy 70 éves öregembert játszott — első fellépése alkalmával —, aztán még 259-szer Gáspár Margit Űj isten Thébában című nagy sikerű darabjában a, Belvárosiban. Sorolja a nagyokat, akikkel együtt lépett színpadra: Bulla Elmát, Mezei Máriát, Lehotay Árpádot, Greguss Zoltánt — és Bajor Gizit. Soha sem felejti el, amikor mint Bajor „samesza” (így mondta) a nagy művésznő színpadra lépése előtt a színfalak mögött szorítani kellett Bajor kisujj át — izgult a nagy színésznő —, aki aztán „kitépte magát” és belépett a színpadra. 1949-től 1954-ig játszott Győrben, mindent. A Szent- ivánéji ólom Zubolyát, szinte az összes Shaw-dráma főszerepét (Pygmalion, Higgins professzort, Warenné Crafts bárót (ez a korszak az, amelyben színészi egyénisége kialakult S akkor jött három év, Pes>- ten a Petőfi—Jókai Színházban, amely számára kitörölhetetlenül él, mert Apáthi Imre volt a főrendező Megint arról beszél, hogy ismét „samesz” volt, most Apáthi mellett. „Hol az a szent őrült” kereste állandóan Apáthi, amikor éppen nem volt mellette. De a „szent örült” mindig ott volt a rendező mellett — tanulta a , színházat”, leste a mesterséget. Ekkor játszotta 250-szer Haynaut a Kőszívű ember fiaiban, az öreg Nemecseket A Pál utcai fiúkban, aztán fellépett a Don Carlosban, Heltai Szépek szépségében... — kezdett kiteljesedni a skála. Aztán újból Győr és művészetének megérése — a Jászaiéij. Talán az Egy pohár víz és a Tűzijáték főszerepeiért kapta, de játszott a Tragédiában hat szerepet, rendezte a War- rennét, a Denevért. És eljátszott egy sor operett-buffó szerepet is- A Mesél a bécsi erdő és a Marica grófnő régi szövegkönyveit — az íróval, Kardos Györggyel együtt „porolták át”. Ebben az időben a győri rádió szerkesztő-rendezője is volt Először 63-ban került Egerbe. Még emlékezhet a közönség a Nadrág és a Kőszívű ember fiai rendezésére és szerepére. Aztán egy év Kaposvárott, ahol Mrozek három egyfélvo- násosában főszerepet, aztán az Antonius és deopátrában, operettekben, a Tragédiában és a Vitézek és hősökben lépett közönség elé. .! — Ekkor éreztem először, hogy bizony eltelt az idő. A Vitézek és hősökben LeNáda Még nem játszott Egerben, de az ország legkülönbözőbb helyein volt színpadon: Debrecenben, Pécsett, Szolnokon, Békéscsabán és- Budapesten. Náday Pál 18 éves korában lépett először közönség elé, még a 30-as évek végén. Színészek között nőtt fel — apja színigazgató volt. Vándorszíntársulattal járták az. országot. Mint tízegynéhány éves fiú, világosított, díszletezett, ügyelt — megtanulta a színház csinját- binját, aztán lett kórustag Egy beugrás alkalmával, 18 évesen játszott 66 éves öregembert Debrecenben, Horváth Árpád színházában. A beugrás sikerült, színész lett A neves rendező kiemelte a kórusból: „Karakterszínész leszel, fiam” — mondta a fiatalembernek, s ezzel szinte megszabta az útját egész színészi pályájára. Prózai vándortársulattal járta az országot Majd 1949-ig hét évig egyfolytában a pécsi színház tagja volt. Ekkor már valóban karakterszerepeket játszott dr. Székely Györgynél. Aztán Pestre kerül, a Belvárosi Színházhoz két évre. Majd újabb 8 év vidéken, Szolnokon, Békéscsabán és Pécsett Ismét Budapest a Petőfi—Jókai Színház 1959-től 1964-ig. Tavaly Pécsett játszott, a most Egerbe szerződött. A színpadon eltöltött több mint negyedszázad emlékei összesűrösödték benne, — nehezen emlékszik részletekre. Rengeteget játszott mindenféle helyen. Horváth Árpád, Szi- netár Miklós, Ádám Ottó rendezte többek között, meg Fáb- ry Zoltán színpadon is, meg filmen is — a Dúvadban játszott jelentős szerepet. Sok nagy művésszel találkozott eddig színpadon is: Lehotay Árpád, Bulla Elma, Somló István, Pethes Sándor, Feleki Kamill, Lőrén Lenke, Sennyei Vera. — Mély nyomot hagyott bennem Sennyei Vera egyénisége, sokat játszottunk együtt. Ott halt, meg szinte a színpadon. A Petőfi Színházban több muzikalban énekelt, táncolt is. Az elmúlt évben Pécsett többek között a 111. Richardban és Csehov Három nővérében játszott karakterszerepeket. — Nem kedvelem a skatulyákat. Mindent játszani, ez a jó dolog. Nálam legkedvesebb szerep nem létezik. Lendvai Ferenc igazgatóval nem most fog először együtt dolgozni. Pécsett és Szolnokon már találkoztak. — Azt hiszem, egyezik művészi felfogásunk. Teljes mértékben igaz az, hogy közönség nélkül nincs színház és azt is vallom, hogy amely darab és előadás meghaladja a közönség felfogóképességét, az nem jó. Charles Durant, a híres színházi szakembert idézi: „A közönség ízlése előtt egy lépéssel, saját ízlésem után egy lépéssel”. Első egri színpadra lépése: a Fehér Annában a főszolgabíró szerepe. Berkovits György ki a kastély kapu-< ján. < Él* nyüzsög az, egész falu, az egész*: szövetkezet. Ha kevés); a nappal, estével, sőt»: éjszakával is meg-) toldják. i Hazafelé tartok,) amikor eszembe jut.; egy beszélgetés. Ta-) valy zárszámadás kö-) rül valaki azt kér-* dezte: hogy lehet az,} hogy itt, az Űj Élet-i ben hosszú évek óta): nem volt ötven forint»: alatt egy munkaegy-) ség értéke? És hogyi. az idén is ötvenkét} forint? Akkor nem) tudtam biztos választ*: adni, de most ezen a) szép őszutó-délután *: megértettem min-.; dent: a szorgalmas) munka hozza a fo-) rintot! Napkeltekor*: már a határban a) falu, és vadkacsaiul—i zás idején még min-1 denki dolgozik. Í...V) De.;: Előbb a SZÖVOSZon keresztül kérjék az Országos Erdészeti Főigazgatóságot, hogy járuljon hozzá e káli* földdarab bérbeadásához. A válasz még a mai napig sem érkezett meg, de ha megjön*, újból visszaküldik majd az OEF-hez — üjaßbs, aktákkal gyarapítva —, aztán.' ismét visszaküldik és akkor; kezdődik a többi levelezés. Elkészítik a beruházó kérelmét, helyszíni vizsgálat indul* amelyről jegyzőkönyvet írnak*; átnézeti vázlatrajzot helyszíni' számmal és az igényelt terület határvonalaival. Aztán elkészül az igényelt terület jelenlegi tulajdoni és használati viszonyait ecsetelő részletes kimutatás, a járási mezőgazdasági osztály szakvéleménye^ a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának részletes indokolása s más határozatok» levelek, sürgetések, az ÁFTH felmérése, sok-sok kiszállási |vita, akta, határjárás, egészen, .a végtelenségig, pontosabban! ; addig, míg a kérdéses területet ) bérbe nem veheti majd a } MÉSZÖV, hogy ezután meg- ) kezdhesse a kilincselést aZ »engedélyért a tároló és az iro- )da megépítéséhez. ) Ami szintén nem rrratatko- )zik könnyebb feladatnak. ' S ha eközben valahol f kihagy > egy lépcsőfokot *a kérelmező, vagy valameíy 'rendelkezését nem tartja be a ) hosszan idézett paragrafusokénak, cselekedete a személyi ) felelősségre vonás mellett •„bűntettet is képez”. ) Mindezek után joggal nevezhetik álmodozónak és fan- 'tasztának azt az előadót, aki >ez ügyet megismerve így képzelte el az 500 öl állami tar- Jtalékföld átadását közcélra: az 'érdekelt felek, az erdőgazdaság és a MÉSZÖV bemegy a ,f községi tanácshoz és a közér- .dekre, valamint a sürgősségre ’hivatkozva megkötik a bérleti ) szerződést. ’ Igaz, hogy akkor nem ke-' írülne tízezer forintba és két 'évnél hamarabb meglennének )vele. > Kovács Endre megkezdeni az árusítást Ezért még augusztusban kezdtek beadványokat, kérelmeket írni ez ügyben a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályán, de még legelső levelükre sem kaptak választ, amelyet az Országos Erdészeti Fő- igazgatósághoz küldtek. A remények az őszi árusításról kezdenek szertefoszlani. Pedig olyan jól indult kezdetben minden. Kálban közel a vasúthoz akadtak rá a gyü- mölcsfa-lerakatnak kiválóan alkalmas területre, amely az erdőgazdaságé s amelyen jelenleg háztáji kukorica díszük. A községi tanács nem látott semmi kivetnivalót abban, hogy oda épüljön a telephely, mivel a távlati tervekben sem gondoltak erre a területre. Mátrafüreden, az Erdőgazdaságnál is előszedték a telepítési terveket s közölték: át tudják adni a kérdéses 500 négyszögölet Megyénkben is szükségessé és indokolttá vált a háztáji gyümölcsösök fiatalítása, pótlása s ezért a MÉSZÖV tervbe vette a gyümölcsfa-csemetéket tároló lerákat építését Kálban is. Ez év őszén mintegy 83 ezer gyümölcsfát, másfél millió szamóca-, 253 ezer málna- és n- bizlitövet, valamint 500 ezer szőlőoltványt akarnak értékesíteni, mintegy kétmillió forint értékben. A káli telephelyen De a lerakathoz szükséges 500 négyszögölnyi terület bérbevétele körül máris oly bonyolult levelezések. megbeszélések kerekedtek, amelyek az optimisták szerint is legalább tízezer forintos költségbe és jó két évbe kerülnek. Pedig a káli telephelyen már az ősszel szerették volna v •>• ;•*>*: <*•:»•:• *:*»>:**>->->^4*»:i**í <* •:*'5**w Drága ... de legalább lassú séne Lupin, a filmbeli Vilmossal. Ha a rendező a párizsi utcák közül a kis mellékközöket mutatja be szívesen és azokat a nagyon jellegzetes báltermeket, mulatókat, a századvégről, amelyben az akkori társadalmi zsibvásár széllelbélelt figurái mozoghattak, akkor külön kell helyeselnünk, hogy e régi, de előkelő panoptikum benépesítésére nagyszerű karakterszínészeket mozgósított. Remek női gárda — Liselotte Pxilver, Sandro Milo és Hu- guette Hue — játssza a női diplomáciát, mindig hangsúlyozza a nemzeti karaktert és az egyéni szándékot. Robert Lamoureux Arséne Lupinja nem bűnöző ebben a filmben, hanem ravasz világfi, aki — bár nincs szüksége rá — az ötlet diadaláért hajtja végre vállalkozásait. Henri Rollan alakítja a minden társadalmi rang ellenére üres államelnököt. O. E. Hasse Vilmos császára kedélyes és lapos látószögű mackó, aki önteltségében és császárságában sem tesz túl egy besörözött párizsi hentes szellemi frisseségén, Jecques Becker finom gúnyolódásánál jobb és tisztább, lírai és zenei jellemzésekkel is aláfestett produkciókat nemigen kaptunk az utóbbi időben még a franciáktól sem. A zenei montázsokért Jean* Jacques Grünewald nevét je; gyezzük fel, az érdekes operatőri munkáért Edmond Se- chant említjük meg. (farkast} ken. S mindezt valami hallatlan flegmával és biztonsággal, az izgulás minden áruló jele nélkül. Mire a filmen három magabiztos, csaknem érdektelenül ható mutatványon túl van ez a rendkívüli párizsi fiatalember, máris megismertünk sok-sok rokonszenves figurát a századforduló életéből, megkapjuk azt a bizonyos lírát és nosztalgiát, amellyel a film alkotója szemléli a világot és hőseit. Már-már azt hisszük, hogy a régi Párizs köznapi életének romantikáját és az apró dolgokból összetevődő tarkaságot ajándékozzák nekünk, finom jellemrajzokkal teletűzdelten — ez sem kevés —, amikor elindul a szellemes, humorosan kigúnyolt kaland Vilmos császárral. Közhely talán azt mondani, hogy a francia humor és gu- nyorosság sehol, senkinél nem talál olyan jó céltábla-anyagot, mint a németeknél. Arséne Lupin utcai elrablása már jellemez. A császár vadászikastélyának, bizalmasainak, tisztjeinek, szokásainak, szenvedélyeinek, játékainak, önhittségének frics- kázó boncolgatása, végigjátszása — kitűnő rendezői teljesítmény és okos gúnyolódás. Csípős ez a játék és íze a csendes nevetés után is megmarad. Óhatatlanul is Voltai- re-re gondolunk, aki talán hasonló hangnemben és fölényességgel beszélhetett annak idején a porosz Frigyessel, mint ez a szellemes Janus-ar- cú szélhámos-polihisztor* ArMaurice Leblanc regénye alapján sok színész eljátszotta már és sok rendező megfogalmazta filmen ezt a kétarcú, nagysítű, nagy- és félvilági kalandort, a párizsi élet hősét, a gazdagok barátját és az izgalmas, szellemes ^trükkök utánozhatatlan zsonglőrét, Arséne Lupint. Elég csak felütni a Filmlexikont és visszapergetni a harmincas évekig nyúló emlékezetünk lapjait, s máris elektromossággal telik meg a levegő Arséne Lupin nevétől. Ez a film, Jacques Becker filmje azonban nem izgalmas alkotás, vagyis inkább azt kellene mondanunk, hogy nem az izgalmak kategóriájában kell számon tartanunk ezt a filmet. A rendező a sok közül kiválaszt néhány kalandot, s ezt a néhányat — mint a valódi gyöngyöket szokás — értékesen szolid foglalatba illeszti. Forró jelenetek helyett, idegtépő izgalmakat kiváltó vágások nélkül pereg a film. A hős — — mert így hívom, mert a rendező megszeretteti velünk Arséne Lupint — a maga belső törvénye szerint, művelten és választékosán, mint a szellem arisztokratái szokták, elmegy a legmagasabb körök mulatságára, ott halálos nyugalommal és biztonsággal, két alkalmi segéddel ellopja da Vinci és Michelangelo egy-egy remekét. Arséne Lupin átöltözik az éjszakából a nappalba, átöltözik az egyik ruhából a másikba, átmegy egyik palotából a másikba. Barátai rajonganak érte, újságban szerepel és lóversenyeARSENE LUPIN Francia film
