Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

fiz aratás eddigi tapasztalatai Más években ilyenkor, au­gusztus elején, már a gabona- cséplés befejezésének lehetősé­geit számítgattuk. Most vi­szont éppen csak túljutottunk az aratásra váró gabona beta­karításának felén. Az esős idő­járás okozta aratási helyzetkép érthető nyugtalanságot okoz mind az üzemeikben, mind az egyéb irányító szer­veknél. A megyében még mint­egy 45 000 holdról kell a terme­lőszövetkezeteknek a gabonát betakarítaniuk, ami nem kis gondot okoz. A még lábon ál­ló termésnek mielőbb magtár­ba kell kerülnie. A nagy termelési tapasztala­tokkal rendelkező, sok nehéz aratást megért mezőgazdasági szakemberek sem emlékeznek ilyen helyzetre, mint most van. Ez az év az egész országban és így a megyében is, már annyi kárt, veszteséget okozott a me­zőgazdaságnak, hogy a jelenle­gi helyzetben nem lehet cso­dálni azt, ha „kötélidegzetűek” is elvesztik a türelmüket. Meg­állapítható, hogy az aratás ed­digi időjárási körülményeit fi­gyelembe véve nagy erőfeszíté­sek történtek az üzemek több­sége részéről a gépek foglal­koztatására, kihasználására. A termelőszövetkezetek vezetői gazdálkodási és munkatermelé­kenységi okokból helyesen várták a kedvező gépi betakarí­táshoz alkalmas lehetőséget. Sajnos, az idő nem kedvezett, a mezőgazdasági munkák egy­re inkább torlódnak, s a lábon álló, nagyrészt kenyérgabonát, jelentős minőségi és mennyisé­gi veszteség veszélyezteti. A je­lenlegi helyzet azt mutatja —, tekintettel az ismert okokra —, hogy nőtt a kézi aratás részará­nya. A géppel történt betaka­rításból viszont 90 százalékos a kombájnbetakarítás aránya. A kombájnolt területekről meg­felelő ütemben takarították le az idei szalmát. A kézzel és aratógépekkel aratott terüle­tekről viszont, késlekednek a gabona hordásával, ami rend­kívül veszélyes, a cséplés befe­jezésének elhúzódása miatt. A tarló talajmunkáját illetően, különös tekintettel a vetőszán- tásokra, általában súlyosan elmaradtak ft szövetkezetek. Két műszak­ban dolgozó erőgépekről szinte bem is lehet beszélni. Az el­végzett talajmunkák minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. Az elcsépelt gabona — nedvességtartalma miatt—a leg­több esetben nem volt alkalmas azonnali tárolásra, ezért az üzemek többsége kisüzemi módszerekkel igyekezett csök­kenteni a meglevő víztartal­mat. Emiatt a terményátadási kötelezettségek teljesítése sem haladt eddig kellő mértékben. Nagy általánosságban így lehet összegezni az aratás, és az azt követő járulékos munkák ed­digi tapasztalatait. önkéntelenül is felvetődik a gondolat, mit kell ebben a helyzetben tenni? Tanácsot ad­ni mindig könnyebb, mint a meglévő nehézséget leküzdeni, a problémákat megoldani. Mi­után szinte szövetkezetenként más más feladattal kell meg­birkózni az adott munkaerő- helyzet, a erő- és munkagép­ellátottság és egyéb üzemszer­vezési problémák miatt, csak általánosságban szabad és kell leszögezni a halaszthatatlan tennivalókat. Az idő előrehaladottsága miatt nem lehet arra várni, hogy az időjárás kedvezőbb lesz a gépi betakarításhoz. Minden eszközzel aratni kell, mert a gyomosodás állandóan növekszik és a gabona további minőségi és mennyiségi romlá­sa, vesztesége jelentős termelé­si értékkieséssel járhat. A ké­zi erő mozgósítását most már nem szabad könnyelműen ven­ni. A kézi erő azonban a dőlt, kuszáit gabona betakarítását végezze, míg az álló gabonát elsősorban gép arassa. A kom­bájnok ezután csak egymenet- ben dolgozzanak, a rendreara- tókat le kell állítani. A 17 szá­zalék feletti nedvességtartal­mú gabona helyi szállítása, át- lapátolása nem fizetődik ki a mázsánkénti ellenérték fejé­ben, gépi szárítással kell a tá­rolhatóságot biztosítani. Így el­kerülhető lesz a torlódás, a szükségtárolók igénybevétele. Most különösen fontos a szö­vetkezet és az átvevő vállalat kölcsönös ' megértő együttmű­ködése az átvételi problémák megoldása érdekében. A kévés gabona hordására és cséplésé- re minden erőt mozgósítani kell, mert a cséplés elhúzódá­sával a kézi és gépi erő hosszú ideig történő lekötésével más időszerű munkák olyan torló­dásával számíthatunk, amit nagyon nehéz lesz az ősz fo­lyamán megoldani. A legsürgetőbb intézkedések közé tartozik a jelenlegi beta­karítási problémák mellett a vetőszántások haladéktalan megkezdése, a vetőmagnak elő­készítése. A kukorica beérésé- nek késése miatt újból felül kell vizsgálni az őszi kalászo­sok előveteményét és tábla-ki­jelölését. Csakis minden erő mozgósí­tásával, a leggondosabb szer­vező munkával, az anyagi ér­dekeltség feltétlen biztosításá­val lehet a feladatokat megol­dani. Kéri István, megyei főmezőgazdász 4 ^ Hé, Joe! — Parancsolj rá a hullámokra, hogy forduljanak vissza. Folytatják ax ásatásokat a kiskörei árterületen • A Magyar Nemzeti Múze­um, a Heves és Szolnok me­gyei múzeumok közreműkö­désével az elmúlt évben ér­dekes ásatásokat végzett a kiskörei határban levő Tisza- árterületen, ahol a közeljö­vőben a Tisza második vízi­lépcsője épül. A kezdeti ása­tások sikeresek voltak, töb­bek között időszámításunk előtti 3000 évből származó leletek kerültek elő. Dr. Korek József főigaz­gató-helyettes, az ásatások vezetője, a napokban ismét elkezdte a kutatásokat az említett területen, és több éves sírok kerültek feltárás­ra. A sírokból kagylóéksze­rek, edények kerültek elő, míg a padkás lakógödrökből csiszolt kőkorszakra jellem­ző csonttárgyak, vésők és szarvasagancsból készült szerszámok és agyagedények darabjai. Az értékes leleteket a Ma­gyar Nemzeti Múzeumba szállították. As első bemérések Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Egerben a jelenlegi buszmegálló nem felel meg a követelményeknek, s a Foglár-kerti sportpálya területén egy új, modern MÁVAUT-állomás megépítésére kerül sor. Képünkön a te­reprendezési beméréseket végzik Csizmadia Géza vezetésé­vel. Uj ipartelepet jelöltek ki Hatvanban Öt üzem kér helyet. — Milyen munkát adnak? Öt vállalat jelentette be te­rületi igényét Hatvan város­ban. Ezek közül kettőt: az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalatot, valamint az Élel­miszer és Vegyicikkeket Cso­magoló Vállalatot Budapestről telepítik ki, de jókora terüle­tet igényel a másik három vál­lalat: az Ásványolajforgalmi, a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat és a Szövetke­zetek Heves megyei Értékesítő Központja is. Tehát valóban új ipartelep létesítéséről van szó, több millió forintos be­ruházást készítenek elő. Eb­ben az ügyben tárgyalt az el­múlt napokban Hatvanban a Heves megyei Koordinácios Bizottság. Hol legyen az új ipartelep? —ez a kérdés foglalkoztatja Hatvan város és a megye ve­vetőit is. Elég baj, hogy a cu­kor- és konzervgyár ma már valósággal kettévágja, füsttel- bűzzel szennyezi a várost. A beépíthető szabad terület és a vasútállomás nem kis mérték­ben megszabja az új ipartelep helyét. Éppen azért' Hatvan város új ipartelepét a vasútál­lomástól keletre, Boldog felé, a Zagyva és a szolnoki vasút­vonal közötti területre terve­zik. Az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat 90 ezer négyzetméter területet kér és ebből 22 ezer négyzetmétert akar beépíteni. Mintegy 350 dolgozót foglalkoztat majd az üzem. Előreláthatóan lakato­sokat, esztergályosokat, vil­lanyszerelőket és épületgépé­szeket. Az Élelmiszer és Vegyicik­keket Csomagoló Vállalat mintegy 26 millió forintos be­ruházást kíván megvalósítani Hatvanban. A tervek szerint 650 főt akarnak foglalkoztatni. A szakma jelenleg arra utal, hogy sok női munkaerőt is al­kalmazhatnak. Az ÁFOR-tól még kevés adat áll rendelke­zésre. Nagy területet igé­nyeltek és 57 főt szándékoz­nak munkába állítani. Űj zöldség- és gyümölcs­raktárt épít Hatvanban a MÉK. Itt tárolják és hűtik majd a selypi medencének. Hatvan városnak és környéké­nek szánt gyümölcsöt és zöld­séget. Tehát a lakosság áru­ellátását javítja a MÉK ra’c- tárépítkezése, és legalább 30 embernek munkát ad majd. A Gabonafelvásárló. és Feldolgo­zó Vállalat nyolcmilliós be­ruházáshoz 3,3 holdas területet ÍJ ■*“* a számvetést készítünk azokról a változásokról, ame­lyek népünk életében végbe- fnentek, első helyre feltétlenül a társadalom anyagi életét, a termelés és az elosztás módját, valamint az ország politikai in­tézményeinek a rendszerét érintőek kerülnek. S rendjén is Van, hogy ezeket az anyagi, gazdasági és politikai változá­sokat helyezzük az első helyre. Nélkülük szó sem lehet egy új társadalom, egy új élet felépí­téséről. A tudományos szocia­lizmust éppen az különbözteti meg a légvárakat építő utópi­áktól, hogy nem szavakkal, prédikációkkal, álmodozások­kal, akarja megváltani az em- beriségt, hanem az emberek életét meghatározó anyagi-tár­sadalmi viszonyok forradalmi átalakításával. Ezért a szocia­lista forradalom legfontosabb lépései gyakorlatiak voltak: a kizsákmányolok hatalmának tényleges megdöntése és az új népi állam megteremtése, a ki­zsákmányoló gazdasági viszo­nyok valóságos felszámolása és a szocialista gazdálkodás új rendjének kialakítása, a terme­lő erők hatékony fejlesztése és ennek alapján a dolgozó em­berről való hatékony gondos­kodás. • Ezek az anyagi, szinte kéz­zelfogható változások nélkülöz­hetetlen előfeltételei az új szo­cialista életnek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy bármennyire is nélkülözhetet­lenek a szocializmushoz, önma­gukban még nem elegendőek, szükség van még valami több­letre: változásra az emberek szemléletében, gondolkodásá­ban is. Az embereket, gondol­kodásmódjukat általában a kö­rülményeik határozzák meg, de az emberek sohasem passzív és tehetetlen sakkbábui a körül­ményeknek. A legkevésbé azok a szocializmusban, amely ép­pen arra hivatott, hogy az em­bert saját sorsa urává és irá­Szocialista forradalom és szocialista ideológia nyitójává tegye. Itt tehát még nagyobb jelentősége van an­nak, hogy az emberek mennyi­re ismerik a társadalmat, amelyben élnek, mennyire ér­tik helyüket ebben a társada­lomban és mennyire tudatosan cselekszenek. A szocializmus céljának megfelelő működése nemcsak attól függ, megvan­nak-e ehhez a szükséges anya­gi feltételek, hanem attól is, hogy a szocialista társadalom­ban élő és dolgozó munkások, parasztok értelmiségiek milyen aktívan és tudatosan élnek a lehetőségekkel. Éppen azért, mert ezen nagy társadalmi^ ér­dekek, a közösség sorsa múlik, nem lehet arra várni, hogy mindenki saját belátása sze­rint, teljesen önállóan eljusson a szocialista gondolkodásig. agy szerepe van az em­berek szocialista gon­dolkodásának kialakulásában a társadalom uralkodó eszméi­nek, amelyeket a társadalom kollektíván termelt ki, amelyek kifejeződnek a tudományban, a művészetben, amelyeket hir­det és terjeszt az iskola, a könyv, az újság, a rádió, és a televízió. Röviden szólva: nagy szerepe van ebben a fo­lyamatban a szocialista ideoló­giának, amely nélkül a szocia­lista társadalom nem jöhet lét­re és nem működhet egészsége­sen. Az ideológia a történelem során mindig fontos fegyver volt az egymással harcban álló osztályok kezében. Minden osz­tály olyan eszméket igyekezett elfogadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekeit tükröz­ték, csakhogy a burzsoák és ideológusaik gyakran folya­modtak a félrevezetéshez és a megtévesztéshez. Ezt a negatív tapasztalatot tükrözi az a ma is gyakori hiedelem, hogy az ideológia csak elfogult propa­ganda lehet, amely sohasem az igazságot tárja fel, hanem a pillanatnyi politikai érdeket szolgálja és ezért szükségszerű velejárója az agyafúrt szócsa­varás és megtévesztés. Ez a né­zőpont azonban figyelmen kí­vül hagyja, hogy a szocialista ideológia lényegesen különbö­zik minden korábbi ideológiá- tóh \/| ilyen sajátosságai vannak a szocialista ideológiá­nak? i Először is, a szocialista ideo­lógia osztálybázisa a munkás- osztály, majd a szocializmus felépítésével valamennyi szo­cialista dolgózó osztály és ré­teg. Ezeknek az osztályoknak nem érdekük az igazság elfe­dése, nincs szükségük arra, hogy bármely más osztályt fél­revezessenek, saját uralmuk és kiváltságuk fenntartása ér­dekében. Ezeknek az osztályok­nak az érdekei azt kívánják, hogy a szocialista ideológia az igazságot mondja ki a társada­lomról. Másodszor, az igazság ki­mondásához nemcsak jó szán­dék és a kívánság van meg a munkásosztály ideológiájában* hanem az igazság feltárásának tudományos eszköze is. A szo­cialista ideológia tudományos alapokra épül. Amikor a szo­cialista ideológiáról és annak jelentőségéről beszélünk, eb-, ben bennefoglaltatnak a társa­dalom tudományos megismeré­sének vívmányai és a marxiz­mus állandó törekvése a tár­sadalomról szóló tudományos ismeretek elmélyítésére, külö­nösen a szocialista fejlődés új problémáinak tanulmányozása útján. Ha ezek után valaki azt képzeli, hogy a szocialista ideológia a tudósok szűk cso­portjára tartozik csupán, akik kellő felkészültséggel rendel­keznek és hivatásszerűen fog­lalkoznak a társadalomtudo­mánnyal, az súlyosan téved. A szocialista ideológia harma­dik sajátossága, hogy a dolgo­zó tömegek ideológiája, s a szocialista társadalomban át kell fognia az egész nép gon­dolkodását. ll/fa a tömegek egyes réte- geinek ideológiai szín­vonala még különböző. Társa­dalmunkban hat még a pol­gári és kispolgári ideológia sok maradványa is. Az a cél tehát, hogy a szocialista ideo­lógia az egész nép gondolko­dását átfogja, egyben harci feladat is, amelyet aktív ideo­lógiai munkával, eszméinek hirdetésével és terjesztésével céltudatos neveléssel oldha­tunk meg. A cél, hogy a szocialista ideológiát általánossá és ural­kodóvá tegyük minden dolgo­zó gondolkodásában. Ezt és az odavezető folyamatot csak akkor fogjuk fel helyesen, ha figyelembe vesszük, hogy en­nek a folyamatnak különböző összetevő és csatornái vannak, amelyek társadalmi rétegen­ként, munkaterületenként stb. másként és másként jelent­keznek. A szocialista ideológia elter­jedésének fontos része például a marxista társada lomtudo­mányi ismeretek terjesztése. Ma már mind többen és töb­ben tanulmányozzák a párt­oktatásban és azon kívül a marxizmust. De maximaliz- mus lenne, ha mindenkitől azt kívánnánk, hogy elmélyülten tanulmányozza a marxista fi­lozófiát és politikai gazdaság­tant. Jóval szélesebb a tábora azoknak, akikhez más szinten és más formában kell eljut­tatni az alapvető politikai is­mereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tájékozódni tudjanak gazdasági és politi­kai fejlődésünk fontosabb kérdéseiben. O iba lenne azonban az ideológiai munkát a társadalomtudományi és poli­tikai ismeretek terjesztésére korlátozni. Mindenki ismer embereket, akik hibátlanul megtanulták a marxizmust, mégsem vált az belső meg­győződésükké, cselekvésük ön­ként vállalt vezérfonalává. Az ismereteken és a tanuláson kívül ebben sok más tényező­nek is szerepe van: az élenjá­rók példamutatásának, a sze­mélyes és a művészi élmé­nyeknek, az emberek erkölcsi tulajdonságainak, az érzel­meknek, stb. Az ismeretek terjesztése tehát együtt kell hogy járjon az emberek ne­velésével, a szocialista erkölcs terjesztésével és gyakorlati megvalósításával, a művészeti és érzelmi neveléssel. Csak így lesz teljes a szocialista tudat, csak így érhetjük el, hogy a dolgozók ne csak eszükkel, hanem szívükkel is értsék a helyüket az új társadalom­ban* munkájuk egyéni és tár­sadalmi jelentőségét. Ezen az úton valósulhat meg a szocia­lista emberformálás lényegét kifejező jelszó: szocialista mó­don élni, dolgozni és gondol­kodni. Wirth Ádám igényel. A vázlatosan felsorolt ada­tokból is kitűnik, hogy nagy­szabású tervek megvalósítása kezdődött el. Az új ipartelep évtizedekre megszabja Hat­van város fejlődését. Utat kell építeni, víz-, világítás-, ffités- és telefonellátásról kell gon­doskodni. A hatóságok köteles­sége és a város érdeke, hogy az érintett vállalatok és szer­vek igényeit összehangolja, a beruházásokat szakszerűen és megfontoltan előkészítsék. Hatvan város tanácsa meg­bízta az ÉM. Ipari és Mező- gazdasági Tervező Vállalatot a telepítési tanulmányterv elké­szítésére. Fontos kérdés, hogy a tervek mikor valósulnak meg. Az előzetes adatok szerint a következő öt évben. A megyei koordinációs bizottság felkér­te a beruházókat, hogy irányí­tó hatóságukkal is láttamozott hivatalos nyilatkozatukat sür­gősen küldjék meg a megyei tanács tervosztályának. Az ok­mányokat a napokban várják. Már elkészül a telepítési ta­nulmány és utána hozzálát­nak a tervek egyeztetéséhez. Vita máris akadt. A Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium I. Vasúti Főosztálya be­jelentette, hogy Hatvan vasúti állomást 1980-ig bővíteni fog­ják és MÁV-fejlesztési szem­pontból az ipartelepítési terv nem kedvező, azonban meg­oldható. A koordinációs bizott­ság felkérte a telepítési tanul­mányterv készítőjét, hogy az út, vasút és hírközlés terveit előzetesen egyeztesse a MÁV- val. Hatvan város tanácsa az ipartelep céljára kijelölt terü­letre előzetesen és véglegesen kiadott területfelhasználási en­gedélyeket visszavonja és a továbbiakban építési tilalmat rendelnek el. A hatóságok és az érdekelt vállalatok mindent megtesznek, hogy Hatvan vá­ros újabb fejlődésének útjából minden akadályt elhárítsanak, és a tervek a programnak meg­felelően megvalósuljanak F. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom