Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Ma megkezdődnek a megyei kézilabda-bajnokság őszi küz­delmei is mind a nők, mind pe­dig a férfiak csoportjában. A sorsolást tekintve már az első forduló jó összecsapásokat, iz­galmas mérkőzéseket ígér, úgy­hogy a kézilabda szerelmesei­nek megéri, ha megtekintik ezeket a találkozókat, amelyek­nek a párosítása a következő: FÉRFIAK: MÄV HAC—Gy. Vasas Izzó (10 óra, v.: Tóth László), Siroki Vasas—Gy. Me­zőgazdasági Technikum (11 óra, v.: Sulyok), Petőfibánya—Al­kar (10 óra, v.: Bodó), Egri He- lyiipar—Verpelét (11 óra, v.: Molnár), Gyöngyösi Hőre—Eg­ri Tanárképző és az Egri Hon­véd—Gyöngyössolymos mérkő­zés elmarad. Nőknél az Egri Kinizsi— Ecsédi Bányász (9 óra, v.: Szal- mási) és a Hatvani Kinizsi— Gy. Vasas Izzó (9 óra, v.: Dr. Simon) találkozókra kerül sor. ★ A Hatvani Spartacus ifjúsá­gi és felnőtt labdarúgó-csapata igazán megérdemli a nyilvá­nosság dicséretét. Mindkét csa­pat ugyanis a hatvani járási labdarúgó szövetség által meg­hirdetett sportszerűségi ver­senyben ez ideig a csapatok élén áll. Mérkőzéseiket, visel­kedésüket a legnagyobb sport- szerűség, emberbaráti szeretet és tisztelet jellemzi; A pályán, az esetleges téves ítéleteket is „zokszó” nélkül veszik tudo­másul, mert ahogy mondják: a legjobb játékvezető is tévedhet, a legjobb szándék mellett is mondhat fordított ítéletet. Dicsérjük a Hatvani Sparta­cus labdarúgóit, és szeretnénk őket a többi csapatok elé pél­daképül állítani, hogy így, a hatvaniak felfogásában, hozzá­juk hasonlóan viselkedjenek a pályákon. Az ellenfélben ne az ellenséget, hanem a sporttár­sat, legalább olyan képességű játékost tekintsenek, mint ön­nön maguk. Ma kezdődik az őszi idény, — lehet bizonyítani! ★ Mint már közöltük, a mai napra kisorsolt Apc—Egri Elő­re megyei labdarúgó-mérkőzés elmarad. Ennek oka, hogy az Egri Előre SK a bajnokságból való kilépés gondolatával fog­lalkozik. Vajon miért? Tették és teszik fel ma is a szurkolók jogosan a kérdést, hiszen az Egri Előre hosszú évek óta patinás együttese volt a megyei I. osztályú bajnok­ságnak, nemegyszer beleszólt a bajnoki cím eldöntésének sorsába is. Értesüléseink szerint az idős és a fiatal játékosok között tört ki az ellentét az Egri Előrében. S sajnos, az idősek jóvoltából, akik — Korsós, Tóth és Szalay kivételével — kerek-perec ki­jelentették: „Gyerekekkel nem játsszunk!” És ezek a nagy hangú, öreg játékosok, ma is kötik az ebet a karóhoz. Ellentétet szítanak, gátolják a sportkör életét. A sportkör vezetői ex ideig tehe­tetlennek bizonyulnak velük szemben, nem hogy a radikális megoldáshoz folyamodnának, hiszen hosszú idő óta folyik már ez a vita és így kerültek idáig. Véleményünk szerint — s ezzel egyetértenek a szurko­lók is — gyorsan, ha másképp nem, fegyelmi eljárás során kell ennek az ügynek a végé­re pontot tenni, a csapatnak pedig részt kell vennie a me­gyei bajnokságban. ★ Egy héttel ezelőtt Szóvá kell tennünk rovatunkban írtunk arról, hogy egy oklevelet az Egri Dózsa újonc labdarúgó- csapata részére állították ki, amelyet a megyei újoncdöntőn váló eredményes szerepléséért kapták. Ezt az oklevelet elhagy­ták. A csapat vezetője —, aki azokban a napokban a buda­pesti úttörőolimpián volt — el­mondotta, hogy az oklevelet vé­letlenül hagyták el a fiúk. Ha­talmas vihar elöl menekültek fedél alá a játékosok, ahol már sokan tartózkodtak, s amikor gyorsan menniük kellett az ál­lomásra, a nagy tolakodásban nem vették észre, hogy kiesett sportszatyrukból az oklevél. A csapat vezetői és tagjai egyébként hálásan köszönik a gyöngyösi sportszerető szur­kolónak, hogy a már elve­szettnek hitt oklevelet vissza­szolgáltatta a sportkörnek. ★ Az Egri Dózsa sportnapközi táborában mindennap van el­foglaltság a gyerekeknek. Erről gondoskodnak a tábor és az Egri Dózsa vezetői. Pénteken a gyöngyösiekkel mérték össze tudásukat, ezt megelőzőleg pe­dig „horgászversenyt” rendez­tek a Tiszán, a Dózsa által vá­sárolt felszereléssel. A sport mellett természete­sen jut idő a pihenésre, a já­tékra, kirándulásra is. A na­pokban jártak éppen a siroki Váralja Tsz-ben, ahol „málna- evési” versenyt rendeztek. A hétéves Somos Robi, aki legha- marább lakott jól, testvérére is gondolt. Példáját hamarosan a többiek is követték. Hogy mennyit sikerült a gyerekek­nek ebből hazahozniuk, arról nem készült feljegyzés, de az biztos, hogy a gyerekek a mai napig szívesen emlékeznek er­re a versenyre és köszönetüket fejezik ki a tsz vezetőinek, hogy erre módot és lehetőséget biztosítottak... ★ Tegnap reggel röpítették vi­lággá a távirati irodák és az újságok, hogy a kitűnő formá­ban levő szovjet Sz. Belic-Gej- man, Harkovban, a Dinamo spartakiádjának úszóversenyén 1500 m-es gyorsúszásban 17:01.9 másodpercre javította az egri Katona József eddigi 17:27-es Európa-rekordját. Be- lic-Gejmant nagyon jól isme­rik az egriek is, hiszen a nem­rég megrendezett belügyi spar- takiádon ő is részt vett, tagja volt a szovjet belügyi váloga­tóinak, s már akkor bebizonyí­totta, hogy jó formában van, kitűnő eredményeket fog még ebben az évben elérni. Az eg­rieknek — mint ez az új re­kord is bizonyítja — igazuk lett, s Jóskánk csúcsa már a múlté. No, de Katona Józsefnek rö­videsen alkalma nyílik a visszavágásra”, mert találko­zik az új Európa-rekorderrel, hiszen Belic-Gejman neve is szerepel az Universiadén részt vevők listáján. Reméljük, ezen a találkozón nemcsak nagy küzdelem, ma­gyar győzelem, de újabb Euró- pa-rekord is születik!? Fazekas István vumw - vivn/mi Az eseményekben bővelkedő ta­vaszi idény után, súlyemelőink rö­vid pihenőre tértek. Ez a szünet most véget ért. a válogatott keret már megkezdte a felkészülést a teheráni világbajnokságra, amely­re október 25-e és november 3-a között kerül sor. Egyik sportegye­sületünk, a Csepel már nemzetkö­zi találkozón vett részt Lengyelor­szágban. A jövő héten pedig je­lentős eseménye lesz ifjúsági súlyemelő-sportunknak. Ifi válo­gatottunk nagy riválisunkkal, a lengyelekkel találkozik. A talál­kozóra augusztus 13-án, pénteken kerül sor, a Sportcsarnokban. Bledben a Tál és Larsen közötti páros mérkőzés hetedik és nyol­cadik játszmája döntetlen ered­ménnyel ért véget, s így jelenleg 4:4 az állás. Ha tíz játszma után is döntetlenre állnak, újabb négy játszma következik, de aki ekkor az első győzelmet aratja, az már tovább jutott. Ha ez az újabb négy játszma sem hozna döntést, akkor sorsolnak. A két kiváló sakkozó közötti nagy harcra jellemző, hogy a hetedik játszmát 11 órás küzde­lem,- 91 lépés után adták döntet­lenre. A kilencedik mérkőzést pénteken játsszák. Egri hobbyk nyomában... Al fotóvadász A kenyeret adó munka után felüdülést jelent a szórakozta­tó kikapcsolódás sok ezer faj­tája. Ki ebben, ki abban leli örömét. Talán még soha sem volt ennyi hobbyjuk az embe­reknek, mint éppen napjaink­ban. Van, aki bélyeget gyűjt, van, akinek minden gondola­tát a motor köti le, van, aki a vadászat szenvedélyének hó­helyzetben van, mint a fény­képész, nincs idő a soha visz- sza nem térő pillanatban a latolgatásra, fénymérésre, tá­volság megállapításra. Amint mondja: egyből exponálni kell... Mutatja a fényképező­gépét is. Furcsa fekete anyag borítja a fémvázat, nehogy villogásával elriassza a zsák­mányul kilesett áldozatot... Zerge a Kárpátokban dől, vagy éppen a régi pénzek gyűjtése a hobbyja... Igen érdekes, nemes és értékes szen­vedélynek rabja Kardos Lász­ló, aki kenyerét gépi favágás­sal keresi. Vadásztrófeákat rak elibém az asztalra, de nem nemes ívelésű agancsokat, vagy vad­disznóagyarakat, vagy kikészí­tett bőröket, — hanem egy vaskos fényképalbumot. Kar­dos nem a vadászpuska gyil­kos golyójával ejti el zsákmá­nyát, hanem teleobjektíves Exacta fényképezőgépének filmjén gyűjti a lencsevégre kapott vadakat, madarakat, ragadozókat... Hetente vállára veszi a fényképezőgépét, s nem hiá­nyozhat a felszerelésből az éj­jeli felvételeknél nélkülözhe­tetlen vacu sem. Bújja, járja a Bükk rengetegét, völgyeit, lápáit, szikláit, erdeit, rétjeit... Ismeri a különböző állatok já­rásait, ivóhelyeit, fő tartózko­dási területüket, s nem utolsó­sorban a tulajdonságaikat. Vas­kos kötetek sorakoznak a köny­vespolcán, s mindegyik az ál­latok világával foglalkozik. — Sokkal nehezebb lencse­végre kapni egy-egy vadat, mint puskavégre — mondja —, hiszen meg kell találni a leg­jobb lehetőséget, fényviszo­nyokat, s a kifejező, tetszetős testtartást. Megtudjuk, hogy a ',fény- I képvadász” sokkal nehezebb Lapozgatok a fényképektől duzzadó albumban, s lassan- lassan egy titokzatos világ tá­rul fel előttem... A bozótos rengeteg felé csör­tető vaddisznó-családot szóló vadkan-képek követik. Özek és szarvasok, zsenge gidák és tapasztalt öregek, bakok és tehenek sorakoznak a képeken, a felvétel, amelyen egy mini» egy 40 tagból álló alföldi ő*- csapatot örökített meg az egri „fotóvadász”. Sőt! A csapat­ból egy albínó, hihetetlen rit- kaságú, fehér szőrű példány A Bükk egyik legérdekesebb állata, a „Kövek”-en tanyázó muflon. Izgalmas körülmények között, kopár sziklákon csúsz- va-mászva lehetett csak be­cserkészni egy-egy hihetetlenül éber példányt a fényképező­teste villan ki... gép részére. Igen becses zsákmányt ej­tett Kardos legutóbb Csehszlo­vákiában kis Exactájával: kiet­len, sziklás tájon figyelő zer- gebakot. Egy-egy felvételre gyakorta órákig kell várni, míg elkat- tintható lesz a gép zárja. Itl van például az üregéből elő­bújó, sávos fejű borz portréja. Az éjjeli felvételeken tüzes pontpárként csillan meg a gép halk kattanására a len­csébe pillantó vadak szeme. Egy hatalmas, öreg fa ágai közül jókora vadmacska lesel­kedik mérgesen lefelé ugrásra készen, s szeme izzó parázs­ként világít az éj sötétjében .L. De nem hiányzik a fénykép- trófeagyűjteményből a nyúl mellett a nyest, a róka, vagy akár a mókus sem. A madarak is szép számmal vannak képviselve a zsák­mányban. A harkályok, a rozs­dafarkú légykapó, s a molnár­cinege, vagy a fiókáit etető gólya mellett nem egy ritka példányról is készült felvétel. Poroszló mellett fekete gólya* Búbosbanka eteti fiókáit gyakorta az egymásutáni moz­dulatokat rögzítő képsorokon. Nem egy képen kapitális szarvasbika jól megtermett teste villan fel az erdő bozót­ja, vaskos fatörzsei előterében. Emitt meg hatalmas sebesség­gel iramodó szarvascsapat ké­pe gazdagítja a gyűjtemény lapjait. Páratlan ritkaságú az AHOGY AZ ÚJKORI olim­pia megteremtésében, a főisko­lai világjátékok létrehozásában is a franciáké az úttörő szerep: Jean Petitjean francia peda­gógusé az érdem, hogy sikerült a nagyszerű gondolatot — a fő­iskolai hallgatók együttműkö­dése sportversenyeken demok­ratikus keretek között — meg­valósítani. Az első kísérletre Párizsban került sor: 1923-ban rendeztek Nemzetközi Főiskolai Találko­zót. A kezdeti sportsiker és eredmény bátorságot adott ah­hoz, hogy hivatalosan is meg­alakítsák a Főiskolai Világbaj­nokságok Szervező Bizottságát. Az I. FVB-re 1924-ben Var­sóban került sor. Itt a műso­ron csak atlétikai számok sze­repeltek, s az eredmények messze elmaradtak a nemzet­közi színvonaltól. Rómában, a II. FVB-n már minden jobban sikerült, első­sorban nagyobb lett a részve­vők száma: 14 ország küldte el fiait, s a színvonal is jobb volt az előzőnél. Itt már a ma­gyar főiskolások is részt vet­tek, 10 arany és 11 ezüst, 9 bronzéremmel iratkoztak fel az FVB-k aranykönyvébe, s a pontversenyben a második he­lyen végeztek. Az első téli FVB-t 1928-ban rendezték meg, a tizennegye­dikre pedig 1956-ban került sor. Aztán nem folytatták. A tizenegy téli versenyen a ma­wnximsiGi 1965. augusztus 8., vasárnap Történelem és statisztika az FVB-kről gyár sportolók kereken 20 baj­nokságot nyertek. A III. Nyári Főiskolai Világ- bajnokság 1928-ban arról volt nevezetes, hogy nők is szere­pelhettek rajta. Sportolóink el­sősorban úszásban remekeltek: 8—8 első és második, 9 har­madik helyezést értek el. Az 1930. évi darmstadti IV. FVB-n, a főiskolás játékok programja kibővült: eddig 5, most 7 sportágban rendeztek versenyeket. A nők nemcsak az úszásban, hanem atlétiká­ban is indulhattak. A magya­rok 5—5 arany- és ezüst-, vala­mint 8 bronzéremmel tértek haza. AZ V. FVB TORINÓBAN, 1933-ban került megrendezés­re. Ismét bővült a műsor, 8 sportágban versenghettek a vi­lág főiskolásai. Szép magyar sikerek születtek: 10 arany-, 3 ezüst-, 11 bronzéremmel gya­rapodott FVB-s éremkészle­tünk. Végre megkapta elismerését a magyar főiskolás sport: Bu­dapesten rendezhette az 1935. évi VI. FVB-t! A magyar főis­kolások és egyetemisták a századfordulótól kezdve élen jártak a hazai sportéletben, de nemzetközileg is számottevő sikereket értek el. A budapes­ti verseny sikerét mutatja az is, hogy minden kontinens el­küldte fiait, 18 ország főisko­lásai versengtek 64 aranyérem­ért, a férfiak 10, a nők 6 sport­ágban. A magyar főiskolások 24 első, 13 második, 19 harma­dik helyezéshez jutottak. A második világháború előt­ti utolsó békeév főiskolai vi­lágbajnokságát, a hetediket is­mét Párizsban rendezték meg 1937-ben. A mieink 11 arany, 7 ezüst-, 8 bronzérmet nyertek. A nemzetközi főiskolás szer­vezet a CIE annak idején Bécs- re bízta az 1939. évi VIII. FVB megrendezését. Közben Hit­ler megszállta Ausztriát. Erre a CIE Bécstől megvonta és Mo- nacóra bízta a rendezés jogát. Monaco rendezte tehát a hiva­talos FVB-t, de Bécs is meg­rendezte ... A magyarok akkor a bécsi „ellenvilágbajnoksá­gon” vettek részt. A történeti hűség kedvéért írjuk le érme­ik számát: 15 arany-, 14 ezüst- és 18 bronzérem. A HÁBORÜ UTÁN, 1947- ben, Párizsban kerülhetett sor a IX. FVB-re. A „hideghábo­rús” feszültség már akkor érez­tette hatását; a nyugati orszá­goknak nem tetszett az új főis­kolás szervezet, az IUS szelle­me. Minthogy a Nemzetközi Diákszövetség (IUS) nem tá­mogatta a nyugati elképzelé­seket, a nyugatiak kiléptek be­lőle és megalakították a FISU-t. Ez a szerv is rendezett nem­zetközi sportheteket, ezek vol­tak a nyugati FVB-k. A ma­gyar sportolók a párizsi ver­senyen 18 arany-, 6 ezüst-, 7 bronzéremmel kezdték a de­mokratikus Magyarország FVB-s szereplését. Aztán a Nemzetközi Diákszö­vetség Budapestet bízta meg a X. FVB rendezésével. Ez 1949- ben volt. Növelte a versenyek értékét, hogy Budapesten elő­ször a szovjet főiskolások is megjelentek, s a FISU sport­hét ellenére jó néhány nyuga­ti ország is elküldte képvise­lőit. A magyarok 46 arany-, 41 ezüst, 24 bronzéremmel tűn­tek ki. A XI. FVB-t 1951-ben a de­mokratikus Berlin kapta, ahol a mieink ismét remekeltek: 40 első, 39 második, 21 harmadik helyezést értek el. A XIII. FVB-t 1954-ben is­mét Budapest rendezte. 60 I., 52 II., 36 III. helyezésünk min­den eddigi sikert felülmúlt. A MEGOSZTOTTSÁG káros hatása persze mindkét oldalon érződött. Ezt nemcsak az NDSZ vezetői, hanem a józan gondolkodású nyugati sportve­zetők is észrevették és egyre többen indítottak harcot az egység helyreállításáért. Az 1956. évi varsói, illetve a Zako­panéi XI. Téli FVB-n aztán si­került a megállapodás. Azóta sem az egyik, sem a másik szerv'nem rendez sportheteket, ellenben 1957-ben, Párizsban a francia UNEF 50 éves jubile­umára Nemzetközi Főiskolai-------------------------------------­Já tékokat rendeztek', ez szá­mít a mai Universiade-k előké­szítő rendezvényeinek. A hi­degháborús szellem elgyengülé­sét igazolja, hogy 31 ország ezernél több versenyzője je­lent meg a párizsi találkozón. Az ellenforradalom után sorra kerülő világversenyeken a mi 6 arany-, 7 ezüst- és 6 bronz­érmünk jó teljesítménynek számított. i,Nem a sporteredmények a leglényegesebbek, hanem az, hogy győzött a józan ész és el indították útjára ezt a főisko­lás világversenyt...” Így bú­csúztak el akkor Párizsban egymástól a diákvezetők. A FISU Torinóban határoz­ta el, hogy ezentúl az egyete­misták és főiskolások világver­senyét Universiade-nak neve­zik. 1959-től kezdve tehát új nevet, s hozzátehetjük: új tar­talmat is kaptak a főiskolás világversenyek. Az I. Universiadét Torinóban 1959-ben rendezték, 7 első 5 második, 2 harmadik helyünk az eredményeken túl több fia­tal sportolónkat indított el a világsiker felé. A II. Universiadeti 1961-ben Szófia, a III-at a brazíliai Porto Alegre rendezte. Előb- bin 8 aranyérmet, utóbbin 19 aranyérmet szereztek lányaink és fiaink. A főiskolás vetélke­désen túl Porto Alegre jó elő­készületnek bizonyult Tokióra.! A MAGYAR FŐISKOLÁSOK eddig 307 aranyérmet gyűjtöt­tek össze, ami kommentár nél kül is bizonyítja a magyar sport erejét. (Foto: Kardos) a dél-hevesi tájakon túzok* vagy az éber vízi rigó a kö­vetkező trófea. A gerlék* vad­galambok, fácánkakasok, fog­lyok, sirályok, örvös légyka­pók, vagy seregélyek csak még teljesebbé teszik ezt a szép gyűjteményt. S mit szólnak egy-egy ritka szép kapitális zsákmányhoz a puskás vadászok? Gyakorta sóvár szemmel né­zik a képeket, s irigylik a gazdáját, aki hangos, zakatoló mestersége után felüdülést* felfrissülést, igazi pihenést ta­lál ebben a fegyvertartási en­gedély nélküli „vadászatiban* amely már szép sikert is ho­zott számára. 1963-ban a Ma­gyar Vadászok Országos Szö­vetségének díszoklevelét nyer­te el, díjat nyert az Élet és Tudomány fényképpályázatán is. Sugár István (Kép szöveg nélkül)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom