Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

A megyei tanács vb-iilégéről jelentjükt Lakásberuházásra 101.9 millió forint Tegnap végrehajtó bizottsá­gi ülésen tárgyalták Heves megye tanácsi tervíeladatai- nak első félévi teljesítését. Népgazdasági szempontból az 1965-ös tervév különös fontos­ságú. Éppen ezért Heves me­gye tanácsának végrehajtó bi­zottsága az év elején részletes intézkedési tervben határozta meg az egyes szakigazgatási szervek, a terv végrehajtásá­ban részt vevő alsóbbfokú ta­nácsok, vállalatok és intézmé­nyek teendőit. Alapos, de kissé terjedelmes jelentésben elemezte a megyei tanács tervosztálya a féléves munkát, táblázatokkal és ada­tokkal adtak számot, az intéz­kedési tervek teljesítéséről. Az egyes ágazatok, illetve tervfe­jezetek értékelésénél külön ki­tértek a vb intézkedési tervek és az éves tervek teljesítésé­nek, végrehajtásának össze­függéseire is, másrészt a má­sodik ötéves terv végrehajtá­sának elemzéséből megfelelő tapasztalati anyagot szűrtek le a harmadik ötéves terv elő­készítő munkáihoz. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az első fél évben kedvezően alakult a ta­nácsi vállalatok tervteljesíté­se, az intézkedési tervek vég­rehajtása eredményeként a fejlesztési feladatok az év vé­gére teljesíthetők. Egerben felépült a 25 ágyas reumakór­ház, 125-tel bővült az óvodai férőhelyek száma. Megkezd­ték, de csak 1966-ban készül ez az egri Hadnagy utcai la­kótelep óvodája. Az első fél év ben lett készen a tarnaleleszi négytantermes iskola és me­gyénk különböző helyein év végéig 29 tantermet és hat műhelytermet építenek. Hoz­— Jó napot! — Jó napot, Kovács kartárs ... i— No csak... no csak ... — Hát ennek igazán örülök ... — Es maga, Nagy kartárs, hogy van, mi új­ság? — Kösz ... sem­mi különös ... — Nahát, nek igazán lök ... — Viszlát, vács kartárs . — Viszlát en­örü­Ko­Örülök, hogy ta­lálkoztunk, s ilyen jól kibeszélget­tük magunkat ... Kézcsókom a fe­leségének ... — Köszönöm, én is kézcsókomat küldöm ... Kovács az orra alatt: — Ez telje­sen hülye, nincs is feleségem ... Nagy, az orra alatt: — Ez se normális, tud­hatná, hogy nőt­len vagyok... (—ó) Bizonylati fegyelem és demokrácia egyes munkakörökre nincs elegendő jelentkező. Például: éppen Eger, Gyöngyös és Hat­van városokban újságkézbesí­tésre a posta nem tud megfe­lelő munkaerőt alkalmazni. Ennek oka főleg az: sokan nem tudják, hogy ilyen mun­kakör létezik, mások meg ele­ve idegenkednek tőle. Pedig sem szakképzettség, sem külö­nös ördöngösség nem kell eh­hez a munkához. Mennyi a kereset? Erről a legilletékesebbek, azok szólja­nak, akik ebben a munkakör­ben dolgoznak. Kiss Józsefné (Gyöngyös, Kolozsvári utca 8). Nyolc hó­napja dolgozik a postánál. Előzőleg a mezőgazdaságban és a téglagyárban dolgozott, de volt bejárónő és napszá­mos is. Reggel korán kezd és délelőtt korán végez. Eleinte kicsit szokatlan és nehéz volt az újságkézbesítés, de már megszokta. Havonta 1430 fo­rintot keres. A kézbesítés után marad ideje a gyermek és a háztartás számára. Gyöngyösön kézbesít Gyuris Zsuzsanna. Már három éve dolgozik a postán, pedig még esak 21 éves. Havi keresete ezer forint körül van. Négy órán belül kikézbesíti a lapo­kat, aztán tanul, mert közép­iskolába jár. Kovács Béláné már több mint két éve kézbesíti Eger­ben a lapokat. Átlagkeresete 1150 forint. Kovácsné azt mondja, hogy a pesti gyárban nehezebb volt a munka. Ha­sonló a véleménye Sipőc Fe- rencné kétgyermekes család­anyának is, aki Egerben, a Mikes Kelemen u. 10. szám alatt lakik és egy éve dolgo­zik a postánál. Akikkel beszélgettünk, egy­öntetűen vallják, hogy mun- | kakörükkel és keresetükkel elégedettek. — h. J. — A „bajnokjelölt'’ Befejező szakaszába lépett az idei aratás, s az állami gazdaságok kombájnosainak hagyományos vetélkedése is lezárulóban van. Már kilenc kombójnos teljesítménye emelkedett 100 vagon fölé. A szovjet gyártmányú kombáj­nok kezelőinek versenyében még mindig Srakta Sándor, a Kaposvári Állami Gazdaság kombájnosa vezet, aki a leg­utóbbi eredmény-összesítéséig 128,5 vagonnyi gabonát adott át gépe alól. Közvetlenül a „bajnokjelölt” nyomában tart Schmidt Béla, a Bicskei Álla­mi Gazdaság kombájnosa a 123 vagonos eredményével. A har­madik helyet Feit István, a Szenttamási Állami Gazdaság kombájnosa tartja, aki 116 va­gont teljesített. A rendre arató traktorosok közül Német József, a Deve- cseri Állami Gazdaság dolgo­zója ért el egészen kimagasló eredményt: gépével 3 hold hí­ján 1000 hold kalászos termé­sét vágta le. A magyar kom­bájnnal dolgozók közül Czig- ler György jár az élen, az Al- sótengelici Állami Gazdaság kombájnosa, aki 54,5 vagon gabonát küldött a kombájn- szérűkre, illetve raktárakba. A második helyet jelenleg Oláh János tartja, az 50 vagonos teljesítményével az Agárdi Állami Gazdaságban. (MTI) * Amikor a MÁV igazolja Shakespeare-t Vettem két jegyet az IBUSZ-nál, vasútjegyet, oda- vissza: Szegedre. Nem utaz­tam el. Bevallom őszintén, nem a restség, nem a MÁV terveinek tudatos szabotálá- sa, hanem közbejött és nem örvendve fogadott betegség akadályozott meg, hogy IBUSZ-jeggyel —, ha nem is a világ —, de majdnem az or­szág körül utazhassam. Mi­után a jegy ára olcsónak aligha volt mondható, termé­szetesnek találtam, hogy a je­gyet visszaváltom: én adom a jegyet, amivel nem utaz­tam, az IBUSZ pénztára ad­ja a pénzt — vissza, A naívságért megbünteti az embert a MÁV! Először is közölték velem,' hogy a jegy visszaváltásának semmi akadálya, csak éppen lefognak kezelési díj címén 1? százalékot. Az én jegyem árából, amivel nem utaztam, s az én pénzemből! Aztán sajnálkozva közölték azt is velem, hogy a MÁV előírása értelmében az IBUSZ nekem nem hiheti el, hogy nem utaz­tam, menjek ki a vasútállo­másra és hozzak onnan egy igazolást, amely szerint én valóban nem utaztam ... — Ha nem utaztam, akkor honnan tudná a vasútállomás jegypénztára, hogy nem utaz­tam ... De, ha utaztam volna és csak csalni akarok a ke­zeletlen jeggyel, akkor is honnan tudja? — tettem fel az ostoba kérdést. Az IBUSZ széttárta karjait és igaza volt: nem ő találta ki. ‘ A vasútállomáson kaptam egy nyomtatványt, viszonylag pillanatok alatt, amelynek ki­állítója — soha életében nem látott, én sem őt, mert nem is én voltam az állomáson! — igazolta, hogy én tényleg nem utaztam. Tehette, mert ő csak tudta. Ezzel visszaloholás az IBUSZ-hoz, ott elő két hatal­mas lepedőt, lepedőnként ti- zennégymillió rubrikával és röpke fél óra alatt — ennyi időt vett igénybe a rubrikák kitöltése — megkaptam a 11 százalékkal csökkentett pén­zem. Fél nap alatt! Mert ép­pen ráértem, szabadságon lé« vén. Egyébként megértem ezt a 17 százalékot: belekerül talán még többe is ez a bürokrácia. Megértettem ezt is, és Ham­letet is: „Különb dolgok vannak égen és földön, Horáció, mit- sem bölcselmetek felfogni is képes.. (gyurkó) — Czövek Sándor állatte­nyésztő agronómus utalvá­nyozási jogát jóvá hagyta-e már a közgyűlés? — Még nem. De a követke­ző alkalommal a közgyűlés elé terjesztjük. A poroszlói Űj Erő Terme­lőszövetkezetben ütötte meg a fülemet ez a rövid szóvál­tás, és Farkas József főköny­velőtől nyomban a részletek után érdeklődtem. — Eljárt már az az idő, hogy amikor a bizonylati fe­gyelemről beszéltünk, akkor a bürokrácia béklyójától fél­tették a termelőszövetkezetet. De az is nevetségessé válna, aki a demokráciát úgy értel­mezné, hogy minden a miénk, tehát azt húzzuk el a közös­ből, amit nem vesznek észre — példálózott a főkönyvelő. A poroszlói Űj Erő Tsz-ben az irodában és a raktárban is tudatták, hogy kinek az aláírására adhatnak ki anya­got és fogyóeszközt. A tsz megbízottja az idén szállító- jeggyel küldte a kombájnszé- tűről a raktárba a búzát. A mázsás írta rá a súlyt, a ter­ményért felel a vontatóvezető és a raktáros. Csak szállító- jegy alapján mérlegeltek, csak hiteles dokumentre és nem „hozómra” veszik át a terményt. — De ha Czövek Sándor­nak nincs utalványozási joga,* hogyan látja el agronómusi •’ munkakörét? Nem ő utalvá­nyozza a takarmányt? — ér­deklődtem. — De igen. Az élet nem áll­hat meg és mindennel nem£ lehet a közgyűlésig várni. $ Azonban a vezetőség csakt ideiglenes meghatalmazást J adhatott az agronómusnak. A közgyűlést illeti a jog, hogy véglegesen jóváhagyja — mondta a főkönyvelő. Tehát a termelőszövetkeze­tekben is megvalósítható a demokrácia és a bizonylati» fegyelem egysége? Vagy egy-í szerűbben úgy is mondhat-) nánk, hogy rendet és fegyel-i met kíván a közösség és a > tagság érdeke. i F. la. 4 .Miért nem indalűk cl merikói úLLmfiLáíi? Rajongóim és ellen­ségeim közül számo­sán kerestek fel kér­déseikkel: indulok-e, vagy sem a mexikói olimpián? Engedjék meg hát, hogy e lap hasábjain egyszerre és mindenkinek vála­szoljak a kétségkívül izgalmas kérdésre, hogy egyszer s min­denkorra megnyug­tassam a kíváncsi közvéleményt. A mexikói olimpián én nem indulok! Miért? I^assan nyolcvan esztendős leszek, s ha behunyom a sze­mem, akkor rendsze­rint elvesztem az egyensúlyom és has­ra esem... Emiatt ugyan még igazán indulhatnék az olim­pián, mondjuk a rúd­ugrásban, mert öreg ember nem vén em­ber és ki látott még olyat, hogy valaki ugrás közben be- húnyja a szemét? Hatvan évvel ez­előtt, a rég elhunyt jó Ottilia néni — az isten nyugosztalja — ablaka alatt nagyon megvertek, emiatt a bal karom csak akkor mozdul, ha a jobbal rángatom. Emiatt ugyan még lehetnék súlylökő, utóvégre hol van az előírva, hogy a bal kezemmel lökjem a súlyt és nem beszélve arról, hogy nem csak hét kiló fe­letti, de tíz deka alat­ti súly is van a vilá­gon ... Az is igaz, hogy tegnap lehajoltam, hogy megnézzem, be van-e gombolva ott, ahol ennek hiányát negyven esztendővel ezelőtt még szégyell­tem volna, — és kis­sé elájultam. Két nap múlva, amikor magamhoz tértem, az orvos figyelmeztetett, hogy ne nagyon haj­longjak, mert a vér- tódulás az én korom­ban kissé veszélyes... Emiatt ugyan még részt vehetnék az 1500 méteres síkúszás­ban, legfeljebb nem kell hajlonganom a gratulálok előtt . és egyébként sem, mert a fürdőnadrágon nin­csenek olyan gom­bok, amelyeket nézni illene... És kétségtelen tény az is, hogy minden lépcsőfok után meg kell állnom egy fél­órácskát pihenni, de tudomásom szerint lépcsőmászás nem is szerepel az olimpián és fél óra alatt külön­ben is teljesen regene­rálódom... Nos tehát, ha ezek az okok nem forog­nak fenn, mint kizá­ró okok részvétele­met illetően a mexi­kói olimpián, akkor miért nem indulok mégsem? Megmon­dom őszintén: lap­jainkban, a rádióban, sőt a televízióban megirt és elhangzott viták és tanácsok alapján döntöttem így, érzem, hogy én már nem tudnék akk- limatizálódni. Nekem túl. magas a tenger­szint feletti magas­ság... Én már csak al­földi gyerek mara­dok, amíg élek... Hogy utazzam ki néhány héttel előbb? Uraim, tisztelőim és azalatt a mexikói nők? Nem, én már nem tudok akklima- tizálódni! (egri) zákezdtek a gyöngyösi 16 tan­termes iskolához. Az év végé­re Füzesabony 8 tantermes gimnáziummal gazdagszik, és Hevesen is elkezdik a gimná­zium építését. Ha nem lenne késedelmes és hiányos az épít­kezések előkészítése, akkor az idei tanév kezdetén már job­ban enyhíthették volna a tan­teremhiányt — állapította meg a végrehajtó bizottság. Megyénk teljesíti lakásfej­lesztési tervét. Június 30-ig 216 lakás épült fel és az év végéig 562 lakás készül el és az év végéig újabb 502 lakás építését kezdik meg. Lakás­építésre beruházási hitelke­retből 101,9 millió forintot fordítanak, előre láthatóan öt­millió forintos túlteljesítés várható. Tanácsainknál, a költségve­tési szerveknél tervszerűbbé vált a gazdálkodás, tovább szilárdult a pénzügyi fegye­lem. De az eredmények mel­lett azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy o terv végrehajtását elősegítő intézkedéseket még nem min­denütt hajtották végre. Ennek következtében egyes fejlesz­tési feladatok teljesítése nem időarányos, a tanácsi vállala­tok összeredményén belül nem kielégítő a vasipar és az épí­tőipar termelése, valamint a kommunális ágazat bérgazdál­kodása. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy az éves beruházási terv egyes tételeinél a jóváhagyott előirányzattól eltérő szükség­let merült fel. A keretmódosí­tósokat jóváhagyták. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a tervek teljesítésére és a le­maradások behozására új ha­tározatokra nincs szükség. De felhívták a szakosztályok ve­zetőit, hogy a beszámoló je­lentést gondosan tanulmá­nyozzák és a feltárt hiányos­ságok megszüntetésére azon­nal tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Napi négyórás munka és tisztes kereset Sok asszony és lány szeret­ne elhelyezkedni Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. Egyik-másik vállalat viszont munkaerőhiánnyal küzd. Nem ellentmondás ez? Való igaz egyes szakmákban a munkaerőhiány is, de rész­ben jogos a nők panasza, hogy nem tudnak elhelyez­kedni. Miért adunk csak félig igazat a nőknek? Azért, mert vasúti biztosító berendezéseid előállítását megtervezték. A Heves megyei Gabonafelvá­sárló és Értékesítő Vállalat ugyan nem tervezett új termé­ket, de az élet rákényszerítet- te, hogy eltérjen a megszokot-j tói. Kevesebb volt a kukorica; mint amennyire a takarmány- keverékhez szükségük lett vol­na, így kénytelenek voltak új összeállítást adni. Az új gyártmánynak álta­lában nem örülnek az üze­mekben, nemcsak a munká­sok idegenkednek tőle, hanem a vezetők is. Ismeretlen terü­lettel kell megbirkózniuk, új'; szokatlan technológiát kell ki­dolgozniuk' és alkamazniuk, a régi, a megszokott már szinte behúnyt szemmel is megy, az új pedig rengeteg kínlódással jár. Csökken a teljesítmény és a kereset is átmenetileg, a fel- szerszámozás is nem kevés fej­törést okoz, nem csoda, ha kezdetben senki sem lelkese­dik. Aztán néhány hét múlva a közös erőfeszítés meghozza az eredményét. Ez történt most is. Csak körül kell nézni A fentieken kívül egysze­rűbb megoldásokat is találha­tunk. A Mátravidéki Sütőipari Vállalatnál addig morfondíroz­tak, amíg kiötlötték, hogyan lehet a meglévő kemencéket jobban kihasználni. Egyszerre megnőtt a termelés. A Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a hatvani malomban az anyagmozgatást gépesítette* időt és munkaerőt nyertek ve­le. A Heves megyei Állami . Építőipari Vállalat központi S betonkeverő telepet hozott lét« * re. A Ruházati Ipari Vállalat ► a terítési rajzok ésszerűbb af- ? kalmazását oldotta meg. 5 Csak néhány „apróság” az t egész, és mégis a termelés nö- 2 vekedésének százalékai szület- stek a nyomában. Nem kellett $ mást tenni, mint körülnézni a ► portán, annak a gazdának a ? szemével, aki mindig a jobbat; 5 a helyesebbet keresi. 5 Van azonban ezek mögött az f egyszerű dolgok mögött még 7 valami, amit nem szabad és 5 nem lehet elhallgatnunk: az s intézkedési terv. Nincs abban t semmi titok, hogy a jól össze­4 állított, körültekintéssel felvá- 5zolt intézkedési terv szinte rá« t kényszerítette az üzemeket az í alaposságra, ráirányította a fi­5 gyeimet azokra a mellékes 5 dogoknak látszó apróságokra; tamik mellett azelőtt szó nélkül 'elmentek dolgozók és vezetők 5 egyaránt, és amikről most egy­ezerre kiderült, hogy nagyon 2 is megérdemlik a figyelmet; 2 mert a termelés néhány szá- 5 zalékos növelésének lehetősé­gét hordozzák magukban. » Az első féléves eredmények ? ezt bizonyították. 5 G. Molnár Ferenc lyes hányada export-igényeket elégít ki. A legjobbak között ott találjuk még a MÁV Kité­rőgyártó ÜV-ét is. A mennyiségi eredmény ön­magában még nem minden, ezt már megtanultuk. Milyen erőfeszítések vannak mögöt­tük, ez az izgalmasabb oldala. A gyöngyösi üzemek ilyen szempontból is jól vizsgáztak. A termelés növekedését nem a dolgozók létszámának emelé­sével, hanem a fegyelmezett­ség „szintjének” növelésével, korszerű technológia ~ fokozásá­val valósították meg. És ez a döntő, ez a lényeg, erre kell felfigyelnünk. A módszerekről Persze, végső soron minden olyan egyszerű. Utólag már azon csodálkoztunk, miért nem lehetett mindezt hamarabb megvalósítani. Mert mi van azon csodálatos, hogy az Egye­sült Izzóban a termelés ütem­szerűségét megjavították? Vagy egy másik: miért kell most hangsúlyozni, hogy az ÉM He­ves megyei Állami Építőipari Vállalatnál a gépek felhaszná­lását ütemszerűen megtervez­ték? Nem mai követelmények ezek. És mégis, az elméletnek a gyakorlatban való megvaló­sítása sokszor okoz komoly gondot. És ha már készen va­gyunk vele, olyan magától ért­hetőnek tűnik minden. Annyiszor elmondtuk már .azt is, hogy az igényeknek megfelelően kell a termékeket kiválasztani. Magyarul: csak azt gyártsuk, amit el is tudunk adni. Erre gondoltak a MÁV Kitérőgyártó ÜV-ben, amikor a Elég gyakran elhangzik a csodálkozó kérdés, ha valame­lyik ismerősünk új autót vá­sárol: no, de miből...? Kíván­csiságunk azonban legtöbb­ször kielégítetlen marad, mert a kérdést hangosan, kertelés nélkül mégsem illik feltenni. És ha valaki a szokottnál kí­váncsibb, napokig, de leg­alább órákig törheti a fejét a megoldáson. Most hagyjuk az autót, a kérdést azonban ne tegyük félre, hanem sokkal határo­zottabban használjuk — az ipari üzemeknél. Nem, nincs félreértés: kérdezzük meg, mi­ből lehet többet termelni, ho­gyan lehet nagyobb nyereséget elérni úgy, hogy a felhasznált költségek ne emelkedjenek? ördöngős dolog ez? Talán mégsem. A gyöngyösi ipari üzemeknél nézzünk szét, itt kíséreljük meg a feleletet megtalálni a sokat elhangzó kérdésre: de mibő.l..? Túl az országos átlagon Máris van mivel dicsekedni­ük a gyöngyösieknek, ha az első féléves tervet vesszük elő. Amíg az országban általá­ban hat százalékkal emelke­dett a termelés az elmúlt évi azonos időszakhoz viszonyítva, itt nyolc-kilenc százalékot mu­tathatunk .ki. Valamennyi üzem közül az Egyesült Izzó Félve­zető- és Gépgyára jutott a legtöbbre, mert a termelés növekedése náluk 21 százalék. Ennek a számnak a jelentősé­gét még csak hangsúlyozza az a körülmény, hogy az Egye­sült Izzó termékeinek tekinté­DE MIBŐL...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom