Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Egy ház, egy helyiségből \

— egy ház, több helyisedbe I

♦

ft fiatalokról — nemcsak fiataloknak i

<— Bezzeg a mi korunkban... fDe a mai fiatalság ... Szörfnyű — hányszor halljuk ezt a ükifakadást. Vajon az elmúlt ’évtizedeket nem szépíti meg iaz idő? Egyáltalán helyes-e tá- jvoli példákat mérceként állítani? Nem feledkezünk-e meg arról, hogy a modern kor változást hozott a társadalmi érintkezés szabályaiban is. Fiatalságunk magatartásával kapcsolatos jelenségek megfigyelésére apám egy megjegyzése adta az indítóokot.

— Hellyel kínáltak az autóbuszon ... A lépcsőn is lesegírtettek. Udvariasak a mai fiatalok, — ezeket mondotta 83 téves tapasztalattal.

,■ Ezután kezdtem tudatosan pífigyelgetrú a fiatalokat és a 'tpelük kapcsolatos epizódokat

öreg bácsi itta feketéjét a {gyöngyösi Mátra presszóban. :Az utolsó korty után apró, gyors léptekkel tartott az ajtó felé, de a kalapját...

— Nézzétek, az öreg otthagyta a viharvert tökfedőt! — kiált fel a mellettem levő asztalnál ülő fiatalemberek közül az egyik. De ugrik a másik és az ajtónál utoléri az öreget.

— Bácsika, • itt felejtette a kalapját!

— Köszönöm, fiam, — s szemében hála csillant.

— A Mátrafüredre érkező budapesti autóbusz utasai között idős, hajlott hátú nénike birkózott nehéz bőröndjével. A sarkon levő fa árnyékában két lány társalgóit vidáman két fiúval.

A lányok látták meg a bőröndje mellett pihegő idős nőt.

— Segíthetnétek, mamlaszok!

6 ^MiPOMßG i

1965. augusztus 20., péntek

— csicseregte kedvesen a szőke.

A fiúk húzódva bár, de a nénihez léptek, és a magasabb megszólalt.

— Hiábavalóság az erőlködés, nagymama, mert öregek már a mankók! No, adja ide azt a bugyrot, és kocogjon előttünk! Házhoz szállítjuk, mert ilyen gyerekek vagyunk.

A néni előbb csodálkozott aztán a fejét csóválta, később már mosolygott. Napernyőjét kinyitotta és elindult.

... Vékony, szöszke, 11 év körüli kislány nagy kosár barackot cipelt a főtéren A még fejletlen test nem bírta a tekintélyes súlyt, így éppen a kábelt fektető szerelők mellett pihent meg néhány percre. Az egyik fiatal szerelő vette észre először a nézelődő kislányt.

— No, mi van, kisliba? Majd 5—6 év múlva vesd így rám a pislogódat! — A kollégák felnyerítettek, a kislány pedig riadtan nézett körül segítség után. Néhány pillanatig tartott a ricsaj, azután az egyik maszatos arcú fiú, a 18 évesek felsőbbségével megszólalt:

— Ügy látom, elfáradtál... A kislány szó nélkül bólintott, mire az első közbeszóló avatkozott ismét a beszélgetésbe.

— Vele cipeltetik a nehéz kosarat, a nagy behemót apja meg biztosan a hasát sütteti a nappal.

— Apuka és anyuka dolgoznak a gyárban — védte szüleit a kislány. — A barackot pedig a nagymamám küldi. Lekvár lesz belőle, csak hát nagyon nehéz.

— Hol laktok?

— Itt, a Petőfi utca elején. Erre a fiú kiugrott a gödörből, és megragadta a kosarat.

v

— No, indulás, kiscsirkeí# Hazafuvarozlak. A formádról * látom, hogy szemrevaló vá-* szoncseléd lesz belőled. A póré’-* nak mondjátok meg, hogy ha-i lálozom! — szólt hátra a bó-J múló cimboráknak.

... A télen pesti fiatalok ér- ♦ keztek autóbusszal Gyöngyös-; re. A borkóstoló előtt álltaki meg. Az elfogyasztott tájital 1 csakhamar éreztette hatását. ♦ Nótáztak, sőt, még hócsatát is# vívtak a járdán. *

Egy alkalmi munkás — tu-* dóm, hogy alkalmi, mert nap* mint nap, reggelenként a piac-J téri söröző mellett álldogál —♦ kézikocsin fahasábokat száIH-* tott. A kocsi zömök kereke azt aszfalt kátyújába zökkent,* ahonnan az öregember, a je-# ges úton csúszkálva, nem tud-# ta kimozdítani. *

♦

— Biztassuk a vén gebét! —# kiáltott az egyik pesti, mire al többiek rákezatek: „Gyia lő,* gyia lő, gyia trapp, trapp...!* De rákontrázott a másik cső-* port is, hogy deres már a ha-* tár, őszül a vén szamár... *

Milyen a mi ifjúságunk? A* tiszta búzába is keveredheti konkoly, de pár szem egész*, táblákat ronthat meg, ha ide-, jében nem gyomláljuk. Az* említett példák is bizonyítják, * hogy sok hiba akad még, de ♦ egyáltalán nem lehet általáno- * sítani. 4

És végezetül azt is megálla- 4 píthatjűk, hogy nem a neve- • lésben vagy ifjúságunk udva-J riatlanságában, romlottságá-1 tan kell keresnünk a hibák ( gyökerét, hanem a formában, < a .beszédstílusban. A fiatalok * körében közkedveltté vált egy 4 bizonyos zsargon, amelynek ♦ sokszor durva kifejezésmódja * teljesen eltakarja a jó szándé-* kot, a nemes gondolatokat. * Laezik János

Új városrész Egerben

Elkészült Egerben a Hadnagy utcai lakótelep és a fürdőkörnyék részletes rendezési terve és megkezdték három kilencemeletes pontház építését is, amelyek a tervek szerint a jövő esztendőben elkészülnek.

G. Papp József, községfejlesztési műszaki előadó és Ott László mérnök, az új város-, rész makettjét ellenőrzi. Ilyen lesz majd az új városrész teljes felépülése után.

Jelenleg ilyen típusú házak épülnek, ametyeket követnek majd a kilencemeletes, too. dem ponthúzók. (Kiss B. felvételei)

— 5000 forint. i

— Elég nagy, nem volt drá-{

ga. 4

— Nem tudták többért elad-t ni. Cigányporták vannak kö-* riilötte. A parasztok nem vet- # ték meg, nem jönnek szívesen 4 ide..-.

A kis, vékony asszony férje} most nincs otthan, dolgozik az # állami gazdaságban. J

— Mióta dolgozik ott a fér- *

je és mennyit keres? ♦

— Bét éve. 2500-as átlag # megvan.

— Űj berendezés lesz? ;

— Kár van. Egy szoba- és #

egy konyhabútor. J

— S a másik szobába?

— Oda már rekamiét szeret- }

nénk — mondja félénk büsz- # keséggel az asszony. —• A fér- 1 jem meg garázst is akar, mert« motort kíván. Én meg nagyon } szeretnék egy tv-t is. 4

A disznóólban három süldő.? Libák, kerti vetemények a tel-; ken, galambdúc a magasban, # „csak a galambok megszök-J tek” — és 30 ezer forint a ♦ bankban. Ennyi pénzzel is} óvatosak. Harmincévi törlesz-t léssel építkeznek — havi 160-atí fognak fizetni. *

Az „egy ház, több helyiség”} alapja már áll. Két szoba, elő-# .ér, konyha, kamra lesz belőle. J \z alap rendes, betonozott, A* í .etőn nem fog becsorogni az{ :ső, nem járja át a szél. Víz#

;s villany lesz bent. A porta* lörül kerítés. A telken kerti; retemények és az álakban ál-# átok. _ {

KETTEN KEZDTÉK EL.*

Ci törtek a hagyományos vis-} lóból, mert becsületesen dől- # ;oztak érte. Sokan dolgoznak? nég szorgalmasan, de még* lem határozták el a „kitörést”.} «ehetőségük már van rá. El- 4 atározás kelL

De még többüknek lehetősé-} ük sincs. Ök csak úgy dől-# ozgatnak... És dagasztják J sós időben a cigánytelep tér-* ig érő sarát, meggyújtják} ént a házban a homályos# etróleumlámpát, vízért gya-í >golnak és lavórt tesznek aj rukas tető alá. }

Ketten otthagyják „az egy# áz, egy helyiséget”, átköltöz-? ek több helyiségbe.

Berkovits György ♦

. van — villany nincs, csak szi- luettnek látszanak. A padló,- mint kint a föld, pont ugyan- olyan föld... Minden olyan bent, mint a ház körül, csak a

■ szag más: nehéz, mert nem éri a levegő.

' „Ott van a háza előtt a fekete Rácz József” — mondják. ’ Mellette áll hatéves kisfia,

1 négyéves kislánya — a harma- ’ dik gyerek 8 hónapos, a ház■ ban fekszik, és most jön a negyedik.

Kis bárány legel, „130 forintért vettem... majd egyszer levágjuk.” Sáros disznó hever a sáros ólban, „kettőt már eladtam.” Szép kukorica a ház mögött: 200 négyszögöl. „Bár a harmados kukoricám is ilyen lenne.” ,

— Lefizette már a házra az előleg 10 százalékát?

— Már megvan rá hétezer — Rácz József 1500 körül keres az olajkutaknál.

— Hogyan képzeli el az új berendezést?

— Majd szeretnék egy szobabútort, meg konyhabútort... A másik szobába? Egyelőre azt teszem, ami most itt van.

— Mikor tudja a bútort megvenni?

— Remélem, bejön a kukorica, meg dolgozunk...

— A felesége is?

— Ő néha csak a tsz-ben. A ; gyerekektől nem tud...

— A többiek miért nem épít- (

keznek? j

— Úgy nem lehet, hogy ál- 1 landóan hol itt, hol ott dolgoz- ] nak.

— Mióta dolgozik az olaj- 1

kutaknál? 1

— 61 óta. f

— A házhelyért mennyit fi- 1

zetett? 1

— 3500-at. J

— Olcsó volt..'!

— Nem tudom én sem, miért volt ilyen olcsó.

DE LAKATOS LÁSZLÖ fe- f lesége a faluban tudja. Egy c bot végén spárgával libákat j. 5riz. Ott ugrál a két kisgyerek, ' így kislány és egy pirinyó fiú, 1( 1 régi ház mellett, az új ház j. ilapja körül. Gurítják a kát- ' •ányos bordót, belerohannak a . lomokba. A legkisebb a ház- n ián alszik.

— Mennyi volt a telek?

EGY HÁZ, EGY HELYISÉG

Egy ház, egy helyiség. Ismét • lodik. (Láttam.) „Talán az ut ca első részében van szobakonyha is.” (Hallottam.)

Innen 200 méterre autók su hannak a főútvonalon a „nagyvilágból a nagyvilágba.’ Az élet az utcán zajúk — a házakban csaK. alszanak, vág) ha esik, fúj, behúzódnak. Nerr mintha néhol nem esne be a: eső és nem fújna be a szél — a cigánytelepülésen.

öt percre innen, a kerecsen- di főutcán, a világmárkák — kocsik adnak egymásnak találkozót.

És még egy pár perc a főutcától — a Pataki utcában két új ház alapja látszik.

Rácz József az utca végén lakik — mondja egy asszony, aki az árok szélén babot tisztít. Mindenki köszön: a hiányosan öltözött gyerekek, az állapotos asszonyok; az öregemberek nyűtt kalapjukhoz emelik kezüket. Zsong az utca, — és készségesen tájékoztatnak.

Rácz József otthagyja a falutól elkülönült cigánytelepülést és beköltözik — állítólag októberre lesz készen új háza — a faluban. Nem messze Rácz József olajmunkás leendő házának alapjától egy másik, ugyanilyen emelkedik — Lakatos Lászlóé.

Lakatos László, a Pázmándi Állami Gazdaság dolgozója, a faluban, a Pataki utcában lakik. De ez még nem jelenti azt; hogy hajléka különbözik a cigánytelep viskóitól. „Egy ház, egy helyiség” ez is — kamra volt azelőtt.

A cigánytelepen rengeteg család — vagy negyven ház — a faluban is többen „telepi” Viszonyok között — és ketten építkeznek közülük.

,JBGY HÄZ..VERT FALBÓL, vályogtéglából, alacsony, foghíjas cserép, szalma, nád és az esőnek sok-sok hely a tetőn — Rácz Józsefé. Komplettebb viskó a faluban — Laka- , |tos Lászlóé. ,

egy helyiség” számta- 1 ■lan ágy* szalmazsák — ahá- i nyan vannak, vagy ennél egy- 1 kettővel kevesebb fekhely, va- J lamüyen szekrény és szék kör- 1 'vonala; de sötét van, homály