Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI xIpujsSg AZ MSZMP HEVES MEGVET BIZOTTSÁGA ÉS A MEGVET TANÁCS NAPILAPJA XVI. évfolyam, 196. szám ÄRA: 80 FILLÉR. 1965. augusztus 20., péntek Alkotmányunk ünnepén írta: Oláh György, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára lé Ówolezelőtt, 1949. augusztus 20-án, IW CVVCI történelmi jelentőségű tör­vény látott napvilágot: hivatalos nevén az 1949. évi XX. törvény, a köztudatban egysze­rűen a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Megjelenését hazánk minden áliampogára örömmel fogadta, aki az emberi haladásnak, a szocializmus építésének híve volt. Alkotmányunk kifejezésre juttatta az or­szág életében végbement változásokat, amikor rögzítette, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama”, hogy „A Ma­gyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”, és hogy „A Magyar Népköz­társaságban a termelési eszközök zöme társa­dalmi tulajdonként az állam, a közületek, és szövetkezetek tulajdonában van”; Országunk történetében először jutott a magyar nép igazi alkotmányhoz. Jóllehet, a magyar uralkodó osztály különös előszere­tettel hivatkozott az ezeréves magyar alkot­mányra, a valóságban Magyarországnak nem volt alkotmánya és különösen nem rendelke­zett alkotmánnyal a nemzet fenntartó ereje, a munkások és parasztok sok milliós tömege. {íz 1949. évi XX. törvénnyel tehát valóban új történelmi korszak vette kezdetét, amely írás­ban rögzítette a magyar nép, a dolgozó nép alkotmányát. Az alkotmány eredménye annak a követ­kezetes harcnak, amelyet a magyar nép leg­jobbjai évtizedeken keresztül folytattak né­pünk boldogulásáért, azoknak a harcoknak, amelyek a Szovjetunió által történt felszaba­dításunk után a néptömegek részéről egyre szélesebb mértékben kibontakoztak és amelyek végül is győzelemmel fejeződtek be. Egyszer­smind politikai és jogi bázisa is lett további küzdelmünknek és újabb — a szocializmus építése terén elért — eredményeinknek. Alkot­mányunk bevezető szakaszában olvasható a nagyszerű célt törvénybe foglaló mondat: ^Év­tizedes harcokban megedződött munkásosztá­lyunk vezetésével az 1919. évi szocialista for­radalom tapasztalataival gazdagodva, a Szov­jetunióra támaszkodva népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk * népi demokrácia útján halad előre a szo­cializmus felé”. A z alkotmányunk kihirdetése óta eltelt 16 év az ország életében igen rövid jdő, mégis eredményeinkben és a szerzett ta­pasztalatokban egész történelmi korszakot je­lent E korszakra esnek a szocializmus építé­sének kezdetén jelentkezett politikai és gaz- cdasági tévelygések és hibák, amelyekért oly keserves árat fizettünk, és erre az időszakra esik az a legutóbbi nyolc esztendő is, amely­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt megfon­tolt, kiegyensúlyozott politikája érvényesül, véget vetve a tévelygéseknek, megszüntetve a szubjektivizmust, felszámolva a személyi kul­tusz káros következményeit. Az utóbbi nyole évben nemcsak kihevertük az ellenforradalom által okozott igen érzékeny károkat, hanem jelentősen fokozni is tudtuk a szocializmus építésének ütemét A most befejezés előtt álló második ötéves tervünk — most már teljes joggal mondhat­juk — a szocializmus széles frontokon kibonta­kozó építésének időszaka, amelyben politikai­lag és gazdaságilag egyaránt nagy lépést tet­tünk előre céljaink elérésének útján, Erre az időszakra esik az a változás, amely méretei­ben a legnagyobb, jelentőségében pedig mél­tán sorakozik a hatalom megragadásának té­nye mellé: a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése. ötéves tervünk alatt nemcsak a mező- gazdaság szocialista átszervezése történt meg, hanem figyelemre méltó eredményeket értünk el a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításában, valamint álla­mi gazdaságaink fejlesztésében. Mindezek együttes hatásaként emelkedett mezőgazdasá­gunk termelése, növekedett a népgazdaság rendelkezésére bocsátott áruk mennyisége, és emelkedett a tsz-tagok életszínvonala. 1964- ben rqegyénk mezőgazdasága is lényegesen több hízott sertést, vágómarhát, baromfit, to­jást, tejet és kenyérgabonát adott a népgazda­ságnak, mint 1960-ban. Ez alkalommal, e he­lyen is szükséges utalni arra, hogy a mező- gazdaság átszervezésében, a termelőszövetke­zetek megszilárdításában, a mezőgazdasági termelés növelésében elért eredmények dol­gozó parasztságunk szorgalmán, és hozzáérté­sén kívül tükrözik a munkásosztály politikai és anyagi támogatását, a munkásállam rend­szeresen nyújtott nagymértékű segítségét is. nélkül a mezőgazdaság fejlődése lényegesen lassúbb és nehezebb lett volna. Ötéves tervünk az ipari fejlődés meggyor­sulásának, ioarunk szerkezeti változásának időszaka is. Iparunk közel ötször annyit ter­mel, mint a II. világháborőt megelőző évben. e Ezen belül különösen gyorsan fejlődtek olyan iparágak, mint a vegyipar és a gépipar. Ez idő alatt megyénk ipara is több új üzemmel gya­rapodott, a meglévő üzemek pedig jelentősen bővültek. Jelentősen gyarapodtak kulturális eredmé­nyeink. Az általános iskola VIII. osztályát be­fejezettek arányának emelkedése, a közép- és főiskolai oktatásban részt vevők számának nö­vekedése, valamint a felnőttoktatásban részt < vevők nagy száma, mindezekkel együtt pedig ? az igen örvendetes mértékben megnövekedett érdeklődés országunk helyzete és a nemzetközi élet kérdései iránt, meggyőzően tanúsítják, hogy valóban kibontakozott nálunk az a folya­mat, amelyet kulturális forradalomnak nevezünk. A mögöttünk lévő évek nemcsak ered- “ menyeket hoztak. Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt év december 10-én hozott határozatában felhívta a figyelmet azokra az okokra és egészségtelen jelenségekre, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat, akadá­lyozzák munkánkat, zavart és esetenként káro­kat okoznak. A határozat rögzítette a felada­tokat e negatív jelenségek kiküszöbölésére. Az ország népével együtt Heves megye dol­gozói is egyetértéssel fogadták e határozatot. A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése az 1965. évi terv első féléves teljesítéséről bizonyítja, hogy He­ves megye munkásai és tsz-parasztjai, az ipari és mezőgazdasági' üzemek vezetői nemcsak szavakban értettek egyet a Központi Bizottság határozatával, hanem a mindennapos munka gyakorlatában is igyekeztek annak érvényt szerezni. Megyénk ipari üzemeinek első félévi tervteljesítése sikeresnek mondható. 1964 első fél évével szemben 3 százalékkal növekedett megyénk iparának termelése. Ja­vulást mutat a termelés ütemessége. Üzemeink egy kivételével teljesítették, sőt 3,1 százalék­kal túlteljesítették exporttervüket. Javult a béralap- és létszámgazdálkodás, csökkentek a termelési költségek és javulás van az építő­ipari vállalatok tevékenységében is. Külön megemlítendő, hogy a termelés növekedése a megye iparát összesítve 100 százalékig a ter­melékenység emelkedéséből származik. Az egészében kedvező helyzet ellenére ipari üzemeink első félévi tevékenységében negatív jelenségek is mutatkoznak, amelyek az eddi­ginél nagyobb figyelmet, gondosabb szervezést, feszesebb vezetést igényelnek a gazdasági ve­zetéstől és a pártszervezetektől egyaránt He­lyenként olyan cikkekből sem teljesítettük a féléves tervet, ahol a terv túlteljesítése kívá­natos; nem szűnt még meg a negyedév végi hajrá; a nehézipari és építőanyagipari üzemek­ben nem megfelelő a termelékenység növeke­dése; néhány üzemünkben a költségszint nem csökkent, hanem emelkedett Külön figyelemre méltó, hogy a munka termelékenységének egé­szében kedvező növekedése majdnem kizáró­lag a normák rendezéséből származik és csak helyenként találkozunk a munka termelé­kenységét növelő műszaki fejlesztési intézke­désekkel. Nem kielégítő a helyzet a készletek csökkenése terén, mert a befejezetlen és fél­kész termékek mennyisége nem csökkent, ha­nem emelkedett. Jelentősek tennivalóink a mezőgazdasági termelésben is. Az esős, hűvös időjárás követ­keztében elhúzódott munkák megszervezése, a termés lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása, a természeti csapások következ­tében jelentkező kiesések pótlása összehangolt, megfontolt, ugyanakkor határozott intézkedést követel a termelőszövetkezetek vezetőitől, a párt- és állami szervektől. olgozó népünk alkotmánya az inter- ** nacionalizmus szellemét tükrözi; Rögzíti a történelmi tényt, hegy hazánkat a Szovjetunió szabadította fel a német fasiszták igája alól, azt hogy a magyar nép a Szovjet- uriió önzetlen támogatásával építette újjá a háborúban elpusztult országunkat és kezdte meg a szocializmus alapjainak lerakását. Né­pünk egész tevékenysége, pártunknak és kor­mányunknak az alkotmány szellemében foly­tatott politikája szavakban és tettekben egy­aránt kifejezésre juttatja a világ minden népe iránt érzett barátságunkat. Kifejezi békevá­gyunkat, azt az őszinte törekvést, amelynek célja a háborúk végleges kiküszöbölése, az emberiség megmentése a háború borzalmaitól, az emberiség nyugodt, békés holnapjának biztosítása. Ebben a szellemben követeljük, hogy az Észak-amerikai Egyesült Államok ha­ladéktalanul szüntesse be a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni bombázásokat, ves­sen véget a dél-vietnami irtőháborúnak, vonja ki csapatait Dél-Vietnamból, tegye lehetővé, hogy az 1954. évi genfi megállapodásnak meg­felelően Dél-Vietnam -népe- maga dönthesse!* sorsáról. 48. § (1) A Magyar Népköztár­saság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. Sajtótájékoztató a Földművelésügyi Minisztériumban: Befejezés elölt az aratás Hat megye már teljesen végzett az aratással 730 ezer hold termését kell még elcsépelni Csütörtökön a Földműve­lésügyi Minisztériumban Sza­bó József, növénytermeszté­si főigazgatóhelyettes tájékoz­tatta a sajtó képviselőit az időszerű mezőgazdasági mun­kákról és a legsürgősebb ten­nivalókról. A gabonabetakarí­tás eredményeiről szólva el­mondotta, hogy a legutóbbi két hét időjárása általában kedvezett a mezei munkák­nak, így az aratás üteme or­szágszerte meggyorsult. A legutóbbi földmérések szerint a gabonatermés 90 százaléka került eddig kombájnszérűkre, illet­ve magtárakba. \ Jelenleg mintegy 320 000—* 330 000 hold az aratnivaló, zömmel őszi búza. A betaka­rítás gyorsítása érdekében az utóbbi hetekben nagy mérté­kű, gépátcsoportosításokat hajtottak végre. Eddig Bara­nya, Bács-Kiskun, Tolna, Csongrád, Békés és Nógrád megye jelentette, hogy telje­sen végeztek az aratással, Szolnok, Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, továbbá Zala, Somogy és Komárom megyében a következő na­pokban fejezik be a munkát. Borsodban, Veszprémben, Győr-Sopronban, Fejérben, Hevesben és Vasban taláható a még aratatlan gabonának 55 százaléka. Noha a nagy mérfcéikű dő­lés, kiszáltság, illetve a ga­bonák gyoiruossága miatt a kombájnok tényleges kapa­citása az ország nagy részén nem érte el a múlt évit, az idei gabona-betakarítás 74— 75 százalékát végezték él a gépek, s ebbel a kombájnok részesedése 81 százalékos volt. Az idei cséplés szokatla­nul nagy feladat elé állítja a termelő üzemeket: kereken 730 000 hold ter­mését kell kicsépelniük a részben elavult, kiöre­gedett gépekkel. Éppen ezért szükséges, hogy a vidékenkint. már fel­szabadult, vagy a következő napokban felszabaduló kom­bájnokat is minél nagyobb számban irányítsák át köz­vetlen a keresztekből történő cséplésre. Az illetékes ható­ságok gondoskodtak a ke­resztekből vagy tartalék asz- tagokból cséplő kombájno- sok megfelelő bérezéséről. Az utóbbi két héten meg­gyorsult a gabonabetakarí­tással kapcsolatos egyéb munkák üteme is: jól ha­ladnak a szalmalehúzással és kazalozással, viszont még mindig nem kielé­gítő a talajmunkák ed­digi eredménye — a letakarított termőterü­letnek csupán 39 százalékát szántották fel. Főleg az őszi gabonák alá kerülő területek talajelőkészítésében mutat­kozik elmaradás. Tar] óve­tést az idei nyáron a szoká­sosnál körülbelül 100 ezer holddal nagyobb területen végeztek a termelőüzemek, A soronkövetkező felada­tokról szólva a főigazgatóhe­lyettes hangsúlyozta, hogy a következő napokban tovább kell folytatni a gépek átcso­portosításlát, hogy néhány nap alatt a nyugati, illetve az északi mégyékben is befe­jezhessék az aratasti Ugyan-* csak minden erővel gyorsíta­ni kell a talajmunkákat, fő­leg az ősziek alá kerülő te­rületek előkészítését A ter­melőüzemek az erőgépeket irányítsák nagyobb számban az éjszakai szántásra, fokoz­zák a lánctalpas traktorok kihasználását. Hasonlóképpen a legsürgősebb feladatok közé tartozik az őszi ár­pa, vetőmag cséplése, elő­készítése és fémzárolása. A vetőmagszaporitó üzemék többségében mér befejezés előtt tartanak ezzel a munká­val, most a rozs, és az őszi búza vetőmag előkészítését, fémzárolását kell gyorsítani, nehogy a vetőmag-kiszállítás miatt késéssel induljon a ve­tés. Országosan 250 000 hold- nyi silókukorica termett, amelyből eddig mindössze 5 százaléknyit takarítottak be. Kívánatos, hogy augusztus második felében mindenütt gyorsítsák a silókukorica betakarítását és elraktározá­sát, még ott is; ahol nem lesz a termés teljes-viaszos érés­ben, mivel félő, hogy a be­takarítás végére a silókukori­ca jó része túlérik. Másik ok, hogy a silókukoricák talaját a legtöbb helyen őszi gabo­nafélékkel vetik be. A siló- kukorica betakarító gépek kapacitása valószínűleg elég-1 séges lesz, de a megnöveke^ dett szállítás feladatok érdé-' kében a szállítógéppark munkáját jóelőre meg kell szervezni. Hasonlóan idősze­rű feladat a répakiemelő,- burgonyabetakarító gépek,* napraforgóadaD terek kijaví­tása» iHetvo felülvizsgálata; £ i . (MTU '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom