Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

Gyári beszélgetések n. Gyökeret vertek... Hol a hiba? Gyöngyöshalászi tanulságok Világos, bútorozott szobában beszélgetünk Bent a gyárban, az irodaház első emeletén, Be- rec János, a noszva ji paraszt­gyerek irodájában ... — Nézze, nekem csak nyolc általánosom van. Kevés, na­gyon kevés, ezt én tudom leg­jobban. Nem szégyellem, tanul­ni fogok. Jövőre elkezdem a középiskolát, beiratkozom majd a marxista egyetemre. Nem azért, hogy itt maradhassak az irodában. Nem. A munkához kell, az emberekhez, a gépek­hez, a gyárhoz. A tudásra so­hasem volt még annyira szük­ség, mint most, bármilyen munkakörben is dolgozzék az ember. Néhány hónappal ezelőtt érte a megtiszteltetés. Szakszerve­zeti titkár lett. örült is neki, meg nem is. örült, mert a meg­bízatásban benne látta az el­múlt 13 évet, de az irodát még most sem szokta meg ... — Valóban, örülnék, ha itt legalább úgy tudnék dolgozni mint az üzemben. Megteszek érte mindent. Nekem ez a gyár nemcsak kenyeret adott, de itt lettem ember is. A munkám­mal akarom majd ezt megkö­szönni. Akár az irodában, akár az üzemben ... ★ Farkas Miklós bácsi Székes­fehérvárott ismerkedett meg az egri Finomszerelvénygyárral. Talán furcsa, de valóban így történt. Amíg azonban odáig el­jutott, sok minden megválto­zott nemcsak Felnémeten, ahol lakik, hanem az egész ország­ban is... — Apám summás volt az ér­seki uradalomban. Ott voltam inas én is a kovácsműhelyben. De olyan inas, aki sohasem szabadult fel, csak dolgozott reggeltől estig. Így teltek a na­pok Kiskunhalason is, egy olasz hercegnő földbirtokán. De sze­rettem volna pedig egy mester­séget megtanulni... Amire vágyott, amire nem volt lehetősége az érseki ura­dalomban, az olasz hercegnő birtokán, azt tizenöt évvel ez­előtt kapta meg ... — 1950. augusztus 1-én men­tem lakatostanulónak Székes- fehérvárra. A gyár küldött. Örömmel mentem, bár már nem illettem az iskolapadba. Ott tanultam ki a szakmám. Visszajöttem, s azóta itt dolgo­zom. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' 1925. augusztus a KMP első, óta. Arról kellett dönteni, ho­gyan, milyen irányban vezes­sék tovább a nagy vérvesz­teség után újra harcra kész osztagokat, a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális szervezeteit. Megérkezett a határon túl­ról Őri Károly is. Aztán Há- mán Kató és a többiek. Itt ta­lálkoztak a párt vezetőivel, Kun Bélával, Landler Jenővel, Alpári Gyulával. Huszonketten jelentek meg. Tizennyolcán otthonról jöttek. Rájuk, a hazulról érkezettekre várt a nagy szerep, hogy a leg­apróbb részletességgel feltár­ják társaik előtt az otthoni helyzetet, elmondják, hogyan élnek a munkások, a szegény­parasztok, a kisemberek Tol­nában, Baranyában, az Alföl­dön, a Dunántúlon, Ózdon, a bányatelepeken és a nagybirto­kokon. 1925. augusztus 18-án reggel, hárman ültek az asztalfőn: Kün, Landler, és Gőgös. Meg­kezdődött a tanácskozás. Még- csak a napirendről beszéltek, amikor felállt Hámán Kató és azt mondta: — Elvtársak, indítványozom, ne legyen ez a mai tanácsko­zásunk konferencia, legyen a KMP első, újjáalakuló kong­resszusa. Indokolt volt a javaslat,' az ottani ideiglenességet meg kel­lett szüntetni, elérkezettnek látszott az idő, hogy a szerve­zettség, a tervszerűség helyre­álljon, a munkában egységes Csoportvezető. „Előnye”, hogy több a munka, nagyobb a felelősség. Igaz, nem kéne már minden munkadarabot meg­fogni, de mégis ezt teszi. Látni a kezén, a ruháján ... — Tudja, én csak egy dolog­gal nem vagyok kibékülve. A fiatalokkal. Amikor én inas voltam az uradalomban, ha el­pattant egy patkcszög, már ug­rani kellett érte. Ennek most nyomát sem látom. Leesik egy csavar, elromlik egy szerszám, elgurul egy alkatrész? Senki sem nyúl utána. -Nálunk sok fiatal technikus van. Én tiszte­lem az iskolát, szükség van rá, de amikor idejönnek a gyárba, megsértődnek, ha szól nekik az ember. Pedig igazi szakem­berekké csak itt válhatnak. A gyárban, a gépek mellett. Több lelkesedést, odaadó munkát várnék tőlük. Nem irigységből beszélek, nekem is vannak gyerekeim. Szóval: szívet a munkába, ne csak a műszak végét várni. Nem mondom, hogy mindegyik ilyen, de akad­nak szép számmal... Pedig lenne kitől tanulni, hi­szen nagyon sok olyan mester dolgozik a gyárban, mint Far­kas Miklós bácsi... Miniszteri kitüntetésről, ok­levelekről beszél. Itt kapta a gyárban, már nem is emlékszik a számukra. Az idén Csehszlo­vákiában és Lengyelországban járt jutalomkiránduláson. Ezt is a gyártól kapta ... — Ebben az országban min­denkinek dolgozni kell. A mér­nöknek, a lakatosnak, a segéd­munkásnak. Így szép ez, és így van jól. Itt mindenkire szükség van. A munkával, a becsület­tel rangot lehet szerezni, de ez csak akkor szép, ha munkával és becsülettel tartjuk meg. Mi szakmunkások jól keresünk. Szükség van ránk, megbecsül­nek. Gyökeret verhet bárki itt a gyárban, bemutathatja ké­pességeit ... Koós József Fatermesztés légi Svédország legnagyobb faki­termelő vállalata, a Svenska Cellulosa AB nagyszabású programmal 700 ezer acre er­dőséget akar műtrágyázni re­pülőgépekről. Ügy találták, hogy Svédország északi részé­ben az urea bizonyul a legha­tékonyabb műtrágyának az er­dők talajának megjavítására, minthogy igen magas a nitro­o,xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx' 18: újjáalakuló ki irányítás és végrehajtás érvé­nyesüljön. Elfogadták Hámán Kató indítványát, s elhatároz­ták: az ellenforradalmi ható­ságok megtévesztésére ezt az augusztusi tanácskozást úgy emlegetik majd a sajtóban: a KMP újjáalakuló májusi kongresszusa. A magyarországi helyzet Otthon az illegális mozgalom mellett legális baloldali mun­káspárt, az MSZMP működött és erősödött. Néhány nappal korábban bontott zászlót. Tag­jai túlnyomórészt baloldali szociáldemokraták voltak, s olyan forradalmárok, akik — mint Gőgös is — a pártban végzett látható és legális tevé­kenységükön kívül a KMP il­legális sejtjeiben is tevé­kenykedtek. A Magyarországi Szocialista Munkáspártot a nép Vági-pártnak nevezte Vági István, a harcos szocialista munkás, ekkor már egészen közelállt a kommunistákhoz, azok pedig számítottak rá, bíz­tak benne. Az újjáalakuló kongresz- szusnak ilyenformán nemcsak az MKP politikai programját kellett meghatároznia, hanem rá hárult az a feladat is, hogy a kommunisták révén nagyobb következetességet vigyen az MSZMP munkájába, marxista —leninista elemzés alapján ki­jelölt teendőit. A bécsi tanácskozást gondo­— Tudja, az embereket én így osztályozom: becsületes ember, hazug ember, dolgos ember, lusta ember. Ebbe a négy csoportba szerintem min­denki belefér. Lehet éntőlem akármilyen iskolája valakinek. Csak a munkájával, a viselke­désével bizonyíthat. A papírok csak ezután jöhetnek. Az egri Finomszerelvénygyár kapuja előtt hangzottak el ezek a kijelentések, a gyár egyik legöregebb, legrégibb lakato­sának a tolmácsolásában. Mun­kája nem engedte, hogy tovább folytassuk a beszélgetést, ezért beléptünk a gyár kapuján, hogy társakat találjunk a megkez­dett beszélgetés folytatásá­hoz ... Tizenhárom évvel ezelőtt, pontosabban 1952. június 10-én, egy pirospozsgás parasztgye­rek lépte át az egri Finomsze­relvénygyár kapuját. Nem ho­zott magával semmit, csak a 18 évét, meg a noszvaji földeken megtanult munka- és ember- szeretetet. 13 év telt el azóta, de Berec Jánost ma is ott lát­hatjuk a kapu előtt, a reggeli műszakba igyekvő munkások között... — Gyökeret vertem a gyár­iban. Noszvajon lakom. Reggel fél négykor kelek, már este van, mire visszatérek. Rövideb- foek az éjszakáim immár 13 év óta. Megszoktam. Olyan va­gyok, mint egy óra, amely min­den reggel fél négykor csörög. Akkor kelek, még vasárnap »een tudok tovább pihenni... Segédmunkás lett. Szükség Volt rá itt is, ott is. Akkor épült a gyár, törzshelye még senki­nek sem volt. Rá azonban min­dig számítottak, bíztak benne, szerették. Egy év után üzemi normás lett, majd bevonult, de néhány nappal a leszerelés után már ismét a gyárban van. Szakmát tanul, géplakatos lesz, elvégzi a moped gépszerelő tanfolyamot, majd diszpécseri beosztást kap ... — Most már könnyű felsorol­ni. Én egyszerű parasztgyerek vagyok.. Noszvajról jöttem; ahol megtanítottak köszönni és dol­gozni, de semmi másra. A gyár­ban gyökeret vertem. Itt kez­dődött el számomra az élet, ami néha nagyon szép volt, máskor meg rút, mostoha. De hát ez az élet, a másoké is ilyen. Együtt nőttem, öreged­tem a gyárral. Tudja, olyan igazi jó barátok lettünk. Nekem szükségem volt rá, neki pedig egy lakatosra. Így lettünk bará­tok ... sxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx­Sötétruhás, vékonydongájú, harminc körüli parasztember nézelődött, a hőséget lehelő bécsi utcán. Odahaza, Magyar- országon az urak István ki­rályt ünnepelni készültek, ő meg ideruccant Ausztriába né­hány naprá. Megszokta, hogy ne kérdezősködjék. Rátalált a házra, amelyet keresett, a Glo­ckengasse 60-ra. Itt — ebben a jellegtelen szürke házban mű­ködött az a kis könyvtár, ahol az alkalmazottak már befe­jezték napi munkájukat, s ma derült ábrázattal távoztak, mert három napi szabadságot kaptak — ahol neki kopogta­tás után jelszóval kellett je­lentkeznie. A Tolna megyei Tamási köz­ségből való volt Gőgös Ignác. Ott dolgozott három fivérével sok éven át a vízimalomban, mígnem elragadta és szétszórta őket a háború, a forradalmak fergetege. Ignác megjárta a taganrogi fogolytábort, majd amikor a bolsevikok fegyveres felkelése visszaadta szabad­ságát, a szervezkedő magyar vörösök közé állt. Leninnel is találkozott. Visszatért a falujá­ba, Tamásiba. Amikor onnan Pestre költözött, bútorozott szobába az Aréna útra, már négyéves por lepte a fővezér­ként érkezett Horthy admirá­lis lova patáinak nyomát. A nagy városban, külseje alapján senki sem gondolta, milyen fontos ember Gőgös az új ma­gyar forradalomért folyó harc­nak. Huszonketten voltak Ezúttal küldöttként érkezett Bécsbe. Itt tartották konferen­ciájukat a magyar kommu­nisták. A legjelentősebbet 1919 INTRIKA, gyanakvás, elé­gedetlenség, a munkákkal kap­csolatos huzavona gyengíti a gyöngyöshalászi Győzelem Tsz erejét, illetve akadályozza a sikerekhez szükséges nyugodt légkört. A gyökerek vissza­nyúlnak az elmúlt évre, ami­kor a tervezett 45 forint he­lyett egy munkaegységre csupán 35 forint jutott. Az eredmény­telenséget két okra lehet visz- szavezetni. Gazdaságira, mert a búza és az oltvány tekinté­lyes terméskiesést, illetve rá­fizetést eredményezett. Ezt egy kis jóakarattal az akkori kedvezőtlen időjárás rovására lehet írni. A másik ok azon­ban már a tagságot és a veze­tőséget terhelte. A tagságot, mert szorgalmas, minden per­cet kihasználó munka helyett különféle, sokszor jogtalan, követeléssel léptek fel, sür­gős munkák esetén konkrét te­vékenység helyett alkudoztak a munkaegység mennyisége miatt. A vezetőség hibája volt, hogy helyt adva az alkudozás­nak, hígították a munkaegy­séget. Ez az áldatlan viszony harmincötezer többlet-munka­egység felhasználáshoz és a már említett 35 forint munka­egységhez vezetett. A kevés pénz még jobban mélyítette a meglevő szakadé­kot, egyenetlenkedést. Olyas­féle nézet alakult ki, hogy össze lehet itt húzni az eget a földdel, jövedelem akkor sem lesz. Ezért már a tavasz fo­lyamán rosszul indult a mun­ka. Jött az intrikák sorozata, hogy a vezetőség semmivel/ sem törődik, mert biztos, jól fizetést húznak ... Így volt...! De mi a hely1- zet most? Az idő hozott-e va­lami változást? Erről beszél­gettem Szabó Béla párttitkár­ral. — Ott kell kezdenem, hogy tavaly részt vettem a detki tsz zárszámadó közgyűlésén. Ott 60 forintot osztottak egy munkaegységre, 1000 holddal [i műtrágyázással géntartalma és a levegőből könnyen permetezhető. A pró­baterv bebizonyította, hogy a fatermelést ezzel az eljárással mintegy 15 százalékkal lehet emelni. A programot körülbelül hét esztendő alatt akarják végre­hajtani és nem kevesebb, mint 200 kifutópályát építenek a repülőgépek számára. .xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv ongresszusa san előkészítették. A magyar- országi viszonyokat már hó­napokkal korábban behatóan tanulmányozta a Kommunista Internacionálé titkársága, az irányelvekét pedig az az Orga­nizációs Bizottság készítette elő, amely átmenetileg a Köz­ponti Bizottságot helyettesítet­te. Hogyan tovább? A tanácskozáson több órán át tartó élénk és mélyreható vita folyt a közép- és nyugat­európai, valamint a távol-kele­ti helyzetről, a nemzetközi erőviszonyokról, a munkás- mozgalom problémáiról. Ezt követően a hazai viszonyok alakulásából igyekeztek olyan következtetéseket levonni, amelyek reális alapot nyújthat­tak a tőkés elnyomás elleni harc folytatásához. Dönteniük 1 kellett arról is, milyen taktikát L alkalmazzanak a forradalmi erők a szociáldemokrata párt vezérkarával szemben, hogyan dolgozzék a baloldali ellenzék a szakszervezetekben, milyen álláspontot foglaljanak el a kommunisták a paraszt-kér- : désben. Magyarországon pénz- ; ügyi stabilizáció ment végbe, i a Bethlen-kormány népszövet- ■ ségi kölcsönnel útját állta az i inflációnak, kibocsátotta az : értékálló pengőt. A vad ellen- i forradalmi terrort az ellenfor­radalmi diktatúra követte, a finánctőke és a nagybirtokos - osztály uralma megszilárdult. nagyobb a területük és 98 ezer munkaegységet használ­tak fel. Mi 150 ezret... Pe­dig az adottságaink ugyan­olyanok. AZUTÁN A PARTSZERVE­ZET vezetősége megtárgyalta a dolgot, a tsz vezetősége is megvitatta, majd a közgyűlés is jóváhagyta, sőt az egyes jó­zanabb tagok és munkacsapa­tok egyenesen követelték, hogy az 1965-ös gazdasági évben szó sem lehet munkaegység­lazításról. Így kívánja a ter­melés, a munkafegyelem, az egész szövetkezet érdeke. A tervezett munkegység ér­téke ebben az évben 40 forint, és ... — ... ahogy a könyvelés ada­tai mutatják, ez meg is lesz. Az első fél évben sikerült úgy irányítani a munkákat, hogy nem léptük túl a tervezett munkaegységet. Igen ám, de ismét kezdődött az intrika, a vezetőség azért szigorítja a munkaegységet, hogy a jövő évre elvonhassák az egy hold háztájit, ami csak annak jár a közgyűlés határo­zata alapján, aki 170 munka­egységet teljesít. De felütötte a fejét az alkudozás is, mond­ván azt, hogy a tagság is keres­ni akar. Pedig a hiba nem a megállapított normáknál volt. Erre egy példát: az uborkasze­dést 14 százalékos részesedés­re adták ki. A becsületesen dolgozó munkacsapatok tagjai 100—110 forintot kerestek na­ponta, míg mások 40—45 fo­rintot ugyanolyan viszonyok között. A párszervezet mindent megtesz a széthúzás, az intri­ka és a bizalmatlanság meg­szüntetés érdekében, de las­san halad a nevelő, felvilágo­sító munka. Még sokan nem értik meg Gyöngyöshalászon, hogy a vezetőség csupán annyit : adhat, amennyi munkát a tag­ság nyújt. Pedig nincs ok az aggoda­lomra a termésátlagok alakulá­sa szerint. Az egyenetlenke­déstől függetlenül a föld meg­tette a magáét, hiszen csupán gabonából 1 millió forint több­letbevételre számítanak. A borsó pedig a tervezett 6 má­zsával szemben 13 mázsát ■ adott holdanként. MI TEHÁT A BAJ Gyön­gyöshalászon? Ezt így, egy be­szélgetés alapján eldönteni nem is lehet. A másik feletj tehát a tagságot, a munkacsa­■ patokat is meg kell hallgatni. ■ Erre is sor kerül néhány nap • múlva. Azonban addig is ér­jenek a leírt szavak. Érjenek az igazságot kereső józan gon­dolatok is! Laezik János Másfél ezer vagon gabona az állam magtáraiban A felvásárlásban a hevesi és a füzesabonyi járások az élen Az aratást végző hajrájára jelentősen meggyorsult a ga­bona állami felvásárlása me­gyénkben. A Gabonafeldolgo­zó és Felvásárló Vállalat eddig 1542 vagon gabonát vett át a termelőszövetkezetektől, a ter­vezett 3700 vagonnak a 42 szá­zalékát. A jelenlegi időjárás bár naponta változó — túlzott mértékben nem növelte a ga­bona nedvességtartalmát, átla­gosan nem éri el a felvásár­lásnál megkövetelt százalékos arányt. Ez kedvező hatással van a felvásárlásra, nem tor­lódik fel a termény a magtá­rakkal nem, vagy csak kis mértékben rendelkező közös gazdaságokban. Sajnos, az eső minduntalan közbeszól és amennyiben nem lesz az időjárásban döntő ja­vulás, ismét számolni kell a .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX,­Ebben a helyzetben kellett döntenie a forradalmi erők további tevékenységéről... A negyven évvel ezelőtt le­zajlott bécsi illegális párt- kongresszus megválasztotta a Központi Bizottságot, melynek tagjai a kongresszust követően részben külföldön, részben il­legálisan itthon, dacolva a rá­juk leselkedő életveszéllyél, folytatták munkájukat. Az új forradalomért A kongresszus után vált is­mertté Kun Béla „Lesz-e még forradalom Magyarországon” című írása, amely a bécsi „Üj Március” című folyóiratban lá­tott napvilágot. Ez, és több más korabeli írás, magába fog­lalja azokat a nézeteket, me­lyek akkor a forradalmi mun­kásmozgalomban uralkodók voltak, s amelyek a kongresz- szus határozataiban testet ölt­ve, hosszabb időre megszabták a kommunisták és szövetsége­seik teendőit Magyarországon. Gőgös, Őri, Hámán Kató és a többiek csakúgy, mint a kommunisták soraiba lépő Vá­gi István, a KMP első kong­resszusának útmutatásai alap­ján, folytatták áldozatos küz­delmüket osztályukért, á ma­gyar dolgozó népért. A fiatal parasztember, aki néhány napja még a bécsi ut­cákat rótta, újra Pesten volt. Panyókára vetett vászonzakó­ban, feltűrt ujjú ingben, kö­zömbös arccal, szenvtelen te­kintettel járt a dolga után és kívülről nem látszott rajta, milyen tüzek fűtik, milyen szenvedélyesen, elszántan küzd egy igazabb, embersége­sebb világért. V. F. gabona nedvességtartalmának növekedésével. Akkor pedig — hogy a felvásárlás jelenlegi üteme ne csökkenjen — fel­tétlenül szükség van a terme­lőszövetkezetek és a felvásárló szervek közötti jó együttmű­ködésre. Ha a termelőszövet­kezetek saját maguk nem tud­ják gyorsan elvégezni a szárí­tást, akkor idejében gondos­kodni kell arról, hogy ezt a felvásárló szerv végezze el. Erre időben gondolni kell. A legnagyobb probléma ponto­san az, hogy a termelőszövet­kezetek erről megfeledkeznek és a helytelen tárolás miatt kárt szenved az idei termés. Nagyon kirívó példa erre az átányi termelőszövetkezet ese­te, ahol a búza helytelen táro­lás miatt kicsit megdohosodott és nem kevesebb, mint tíz va­gon értékes termény került ve­szélybe. Szárítással megelőz­ték a nagyobb bajt, de példá­juk igazolja, hogy a korábbi évekhez képest nedvesebb ga­bona tárolására nagyobb gon­dot kell fordítani, nem elég csak baj esetén igénybe ven­ni a felvásárlók szárítógépeit. Mert a gabona szárítására van lehetőség megyénkben, a vál­lalat naponta mintegy 40—50 vagon termény szárítását tud­ja megoldani. Ahol a termelőszövetkezet gabonát tárol — szakemberek véleménye szerint — nem kell sajnálni a ráfordított többlet­költséget, hanem termelőszö­vetkezeti dolgozókat kell a ter­mény forgatására beállítani, a helyzetnek megfelelően feltét­lenül lapátolják a gabonát, ne­hogy befülledjen, dohosodás álljon elő. A felvásárlásban különösen a hevesi és a füzesabonyi já­rás áll az élen, de a gyöngyö­si járásban is jól halad ez a munka. A községek közül Adács, Nagy fügéd és Vámos- györk már részben teljesíteni fogja a gabonaértékesítési ter­vét. A gabonafelvósárlási terv teljesíthető, ezt bizonyítják az aratás eddigi eredményei és az eddigi jelentős felvásárlás is. Természetesen ahhoz, hogy a tervek valóra is váljanak, to­vábbi fokozott erőfeszítésekre van szükség. Elsősorban az aratás és a felvásárlás gyorsí­tása az, ami a sikerek legfőbb záloga. mIpBjsAg 3 1965. augusztus 18., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom