Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-15 / 165. szám

Nasszer elnök július 9-én interjút adott az amerikai Co­lumbia televíziónak. Az inter­jút július 13-ón közvetítették a világ vezető államférfiainak szentelt program keretében. A nyilatkozat teljes szövegét jú­lius 14-én közölték az egyip­tomi lapok. Nasszer elnök a többi között Ben Bella sorsá­val az új afroázsiai konferen­ciával, a Palesztinái problé­mával, az arab egységtörek­vésekkel, az amerikai búza­zsarolással és a feltétel nélkül nyújtott szovjet segítséggel foglalkozott. Arra a kérdésre, hogy tudo­mása szerint Ben Bella életben van-e vagy sem, elmondta: Amer marsall az EAK alelnö- ke kérte az algériai vezetőket algíri látogatásakor, hogy lát­hassa Benn Bellát. Azt vála­szolták neki, hogy ennek csu­pán az az akadálya, hogy Ben Bella Algírtól igen távoleső helyen tartózkodik. „Biztos vagyok abban, hogy Benn Bella él, mert hiszek az algériai vezetők­nek — Bumedien biztosított engem erről” — mondotta Nasszer. Az afro-ázsiai konferenciá­val kapcsolatos kérdésre vála­szolva Nasszer elnök emlékez­tetett arra, hogy ez a konfe­rencia nem a semleges orszá­gok értekezlete, hiszen részt vesznek benne a SEATO és a CENTO tagállamai is. Ez egy­szerűen afro-ázsiai találkozó, amelynek sikere az afroázsiai szolidaritás sikerét jelentené, nem pedig bárkinek az elítélé­sét. Kijelentette, hogy nem fe­lelnek meg a valóságnak az amerikai tudósító által emlí­tett lapközlemények, amelyek szerint Kína dominálni akarna a konferencián. Arra a kérdésre hogy az Al­gírban felmerült nézetellenté­tek miatt sor kerülhet-e egyál­talán a konferenciára, Nasszer elnök így felelt: „erről a kér­désről jelenleg vita folyik né­hány afrikai és ázsiai ország között. De az a vélemény ala­kult ki, hogy a konferenciát a kitűzött időben meg kell tar­tani." Palesztina kérdésével kap­csolatban az elnök megismétel­te ismeretes álláspontját: mi­vel Izrael erőszakkal űzte el hazájukból a palesztinai ara­bokat és mivel az ENSZ-nek azokat a határozatait, amelye­ket a menekültek hazatérését írják elő, Izrael nem hajlandó teljesíteni, a megoldást csak erővel lehet elérni. A háború — mint mondotta — kitörhet ma, öt év múlva, vagy tíz év múlva. Amikor a kereszteslo­vagok az arab föld egyrészét elfoglalták, az arabok 70 évig vártak, amíg felszabadíthatták területüket. Nasszer elnöknek erre a megjegyzésére reagálva a tudó­sító megkérdezte: vajon azt jelenti-e ez, hogy az arabok hetven év múltán se fogadják el a békés egymás mellett élést Izraellel? Az EAK elnöke vála­szul azt mondta, hogy a béke a két fél megegyezését jelenti: erre Izrael nem hajlandó. Mit tennének az amerikaiak, ha például Kaliforniát elfoglalná egy idegen nép, s elűzné la­kosságát, hogy oda másokat telepítsen? Lemondana valaha is az amerikai nép arról, hogy a betolakodókat kiűzze Kali­forniából? Az arab eigységtörekvésekről Nasszer elnöki azt mondta, hogy azokat már gyermekkorában magáévá tette: az arab egység valójában létezik) az arab né­pek szívében. A széthúzás rendszerek és kormányok közt tapasztalható, nem az arab népek között. „Ha mi nem is tudjuk megvalósítani az arab nemzet egységét, gyermekeink megvalósítják majd" — fűzte hozzá Nasszer elnök. Elutasította azokat az állítá­sokat, mintha az EAK „egyip­tomi uralmat” akarna Jemen­ben. Kijelentette, hogy az EAK csak azért támogatja fegyveres erővel a jemeni forradalmi rendszert, mert Szaud-Arábda fegyverrel és pénzzel segítette a monarchistákat a köztársa­ság ellen indított támadásaik­ban. „Nem hiszem, hogy az Egyesült Államokban, vagy a világon bárki is elfogad­hatná, hogy visszatérjen Jemenbe az imám és vele a középkor” — mondotta az elnök, — Az EAK és az Egyesült Ál­lamok viszonyával kapcsolat­ban Nasszer kijelentette: — az amerikai nyomás ak­kor szűnt meg, amikor megszűntek a búzaszállít­mányok, addig folyton a szállítmányok leállításával fenyegető dztek. Ha nem újítják meg a búza­egyezményt, az EAK módosítja beruházási terveit és öt év helyett hat esztendő alatt hajt­ja csak végre őket, de nem en­ged a nyomásnak. Az Egyesült Államoktól is kérünk segítsé­get, de azzal a feltétellel, hogy feltétel nélkül kapjuk meg — hangsúlyozta Nasszer elnöki. Az amerikai tudósító idevo­natkozó kérdésére Nasszer el­nök elmondta: —* A Szovjetunió a legcse­kélyebb feltételt se szabta so­ha segélye ellenében. Szovjet részről nem volt semmiféle nyomás. Nem kért tőlünk sem­mit. Mi kértünk néha tőle. Például amikor az amerikaiak megszakították a búzaszállí­tást, csak másfél hónapos tar­talékunk volt. Most már el­mondhatom, kritikus helyzet­ben voltunk. Ekkor üzenetet intéztem a szovjet kormány­hoz. Azt kértem, szállítson ne­kem búzát, noha tudom, hogy a Szovjetunió maga is impor­tál gabonát. Öt nap múltán megkaptam a választ A szov­jet kormány azt válaszolta, hogy a Kanadából és Auszt­ráliából búzát szállító szovjet teherhajókat utasították, hogy nálunk rakodjanak ki.” Ez az, amit önök olyan ne­hezen tudnak megérteni. A Szovjetunió segít hadseregünk felszerelésében a legkisebb be­avatkozás nélkül. Segít a nílu­si nagy gát építésében a leg­csekélyebb beleszólás nélkül. Hitelegyezményekkel segít bennünket a legkisebb inter­venció nélküL 1965. július 15- csütörtök 2 XZPÜJSiG A Heves megyei Vas és Fémipari Vállalat felvételre keres gyakorlattal rendelkező műszakiakat, vasipari normás, termelési diszpécser, meós, és forgácsoló üzemvezető munkakörök betöltésére. Keresünk továbbá gyakorlattal rendelkező: szerszám- készítő, univerzális marós és géplakatos szakmunkásokat, öntödei szak- és segédmunkásokat. Egyszeri étkezés biztosítva, elhelyezési lehetőség (szállási) albérleti szobába. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Gyöngyös, Vasöntő m 2j TeL: 22—55. Sidlóné. A Heves megyei Vas és Fémipari Vállalat albérleti szobát keres Gyöngyösön, válla­lathoz belépő dolgozók ré­szére. A bejelentést kérjük: Vasöntő u. 2. Telefon: 22—55. Sidlóné. Harci játékok A Fecske és a Sirály őrs egy teljes héten át az erdőben tanyázott. Kora reg­gel harci játékok voltak, a kö­zös reggeli torna után. A tábor két csoportra oszlott: a kékek és a pirosak csoportjára. Mind­egyik harcosnak volt tűje, cér­nája és arasznyi piros, vagy kék vállszalagja, amit minden­ki maga varrt fel néhány öl­téssel a vállára. Mindenkinek a felső jobb zsebében egy lera­gasztott levélboríték in volt. amelyekben ilyen f( lírások voltak: lábtörés, vérve ízteség, vízbefulladás, égésseb, füst­mérgezés és még sok más se­besülés és baleset neve. A har­cosoknak egyike sem tudta, hogy mi vár rá, vagyis, hogy mi van a borítékjában. A pirosak és a kékek öt-öt­tagú vezérkara részletesen ki­dolgozta a haditervet a táma­dásra, illetőleg a védek ízesre. A kis rádióamatőrök csztaga is két csoportra oszlóit. Az egyik apró rádió-leadóá .lomás a pirosak vezérkarához szegő­dött, a másik pedig a kekeké­hez. A hordozható kis inten- nákkal felszerelt „rókavadá­szok” maguk készítette apró tranzisztoros vevőkészü ékek­kel csatangoltak az erdőben azzal a feladattal, hogy n tele­vízió-antennához hasonló apró. hordozható dipóllal felku­tassák az ellenséges vezérkar rádió-leadóállomását, és hogy fejhallgatójuk révén felfogják a saját vezérkar morse-ábécé­vel adott utasításait és ve­zényszavait. Hetyke Petyke kék szala­gocskával a vállán egyéni ak­cióra indult — Megfogtam a piros szala­gos parancsnokot — jelentette ki Rádiós Rudi barátjának, aki a tranzisztoros dipóllal éppen felderítésre indult. Rudi, fején a fejhallgatóval, hamarosan jelezte az irányt. A pirosak parancsnokságának jelzései délkeleti irányból hal­latszottak a legerősebben ... — Ezek az erdei tó közelé­ben, a délkeleti dombon lehet­nek — suttogta Rudi, mert azt mutatta a dipól állása. As utolsó száz métert hason csúsz­va tették meg. A jelzések mind erősebbekké váltak, és Rudi még ki is betűzte: „Északnyu­gatra támadunk, és rajtaütés­sel foglaljuk el a kékek ve­zérkarát.” Hetyke Petyke és Rudi egy bokor mögötti cserjés mellett egész közel férkőzött a domb­hoz. Bebújtak egy árokba, és támadásra készen figyeltek. Buzeczky Ferit, a pirosait fővezérét vették először észre. — Majd én nyakon csípem — súgta Petyke Rudi fülébe, és hátulról megkerülve, Feri mö­gé ugrott. A támadás azonban vissza­felé sült el. Feri villámgyor­san sarkon fordult, és máris letépte Petyke kék vállszalag­ját. Rudit hasonló sors érte... A z elsősegélyosztag azon- 'rs' nal ott volt. Rudi zse­bében az állt a cédulán, hogy lábtörés, míg Petykénél „vfz- befúlást” állapítottak meg. Rudi ép, egészséges lábát falé­cek közé, sínekbe kötötték, míg a makkegészséges Petykét negyedórás mesterséges légzés­sel „mentették meg”, Petyke nagy búbánatára, ök voltak az első sebesültek, akik számára ezzel véget ért az izgalmas harci játék. A cár madarásza Egy madarász hollót fogott, és amikor hazavitte, családja mindenáron azt akarta, hogy üsse agyon. Ekkor a holló meg­szólalt, és kérlelni kezdte a madarászt: engedje szabadon, nem fogja megbánni. Madara­kat hajt majd udvarába, s ez­zel megalapozhatja szerencsé­jét. A madarász elengedte a hollót, és másnapra két papa­gájt talált az udvarában. Tu­domást szerzett a dologról a nagyvezér és erőszakkal elvet­te a madarakat, de ő maga sem járt különbül, mert tőle meg a cár ragadta el a két pa­pagájt. A cár magához hívatta a madarászt, ráripakodott, meg­fenyegette és kemény szóval megparancsolta, hogy kerítse kézre a papagájok öreg szüleit. A madarász előbb a hollóval tanácskozott. Megtudta tőle, hogyan kerítheti kézre az öreg madarakat. Úgy cselekedett, ahogyan a holló mondta és másnapra teljesült a cár kíván­sága. Nem sokkal azután a cár megparancsolta neki, hogy ke­rítse kézre a madarak király­tVksúBrnMucme ELDOBÓLABDA Fogjatok négy botot, mind­egyik végére kössetek egy-egy színes kendőt. Mellig érő víz­ben kerítsetek el ezekkel egy 10—15 méter hoszsú és 10—20 méter széles játékteret. Képez­zetek 2 csapatot. A csapatok ezen a játéktéren sürögnek- forognak. Az egyik játékos a zászlóhoz áll és a másik csa­pat tagját igyekszik eltalálni. Akit eltalált, kiesik. Ha nem találja el, akkor ő esik ki, és a célzott lesz az új dobó. PÄROSFOGÖ A vízben két-két játékos megfogja egymás kezét és meg­próbál egy másik játékost le­ütni. Akit leütöttek, kiesik, de a párja választhat egy másik párt. Ezt a játékot a szabad­ban is lehet játszani. TASNADI VARGA ÉVA: Esti dal Mákvirág hunyja szép szemét, esti ruhába bújt az ég. Mókusgyerek is szendereg, szellő járja a kerteket. őzike fekszik és pihen homályos erdő mélyiben. Harkánymadár azt monja: Kopp! — Várjuk csak meg a holnapot! Sündisznó nondja: — Itt az est, társaidat most ne keresd! Brummog a mackó: — Este van, fáradtnak érzem már magam. Alszik a hangya, a bogár, s hold az égen körbejár, lassan tekinget szerteszét, s felgyújtja sárga mécseséi.­nőjét. A holló ekkor azt taná­csolta, hogy előbb egy női ru­hákkal teli hajót kérjen a cár­tól, s ha azt megkapta, indul­jon el a széles nagyvilágba, mindenütt kínálgassa áruját, s a madarak királynője vásárol­ni fog majd tőle. Mindez úgy történt, ahogy a holló előre megmondta. Egy csodálatosan szép lányka jött a hajóra, s amikor a ruhákat válogatta, a holló jelt adott, a madarász meg foglyul ejtette. Egyenesen vitte a cárhoz, aki tüstént be­leszeretett. A cár azonban nagyon öreg volt már, de elhatározta, hogy megtartja esküvőjét a madarak királynőjével, ö azonban nem akart kötélnek állni, előbb a madarászt akarta elpusztítani. A cár magához hívatta hát a S A Csaknem egy hónapig tartó nehéz küzdelem után véget ért a XX. magyar sakkbajnok­ság. A bajnoki címet — ezút­tal másodszor — Bilek István nemzetközi nagymester sze­rezte meg, 19 játszmából 13 ponttal. Egyedül maradt ve­retlen a huszas mezőnyben. Mérsékelten indult, csak a 16. fordulóban került az élre. Vi­szont jó erőbeosztását mutat­ja, hogy a hajrában erősíteni tudott akkor, amikor ver­senyzőtársai lendülete már alábbhagyott A 2—3. helyen holtversenyben Dely Péter és Honfi Károly nemzetközi mes­terek végeztek. 4. Forintos Győző nemzetközi mester 12 ponttal. Neki volt a legtöbb — olykor 8—10 óráig tartó — függőjátszmája. A verseny legkellemesebb meglepetése Polgár István mester 5. helye 11 ponttal. A mezőny egyik legfiatalabb, csupán 20 éves részvevője számos kitűnő, szel­lemes játszmában győzte le tapasztaltabb ellenfeleit. Elő­ször jutott be a bajnokság döntőjébe, szerény magatartá­sával és játékával egyaránt a közönség kedvence lett. VEZÉRCSEL Polgár István Flesch János 1. d4. Hf6 2. c4, e6 3. Hf3, d5 4. Hc3, c6 5. e3, Hbd7 6. Fd3. Fb4 (Szokásos itt 6.—, de:, az ún. meráni változat.) 7. Vc2, de: 8. Fc4:, Fd6 (Ezek szerint sötét 6. lépése időveszteség volt.) 9. Fd2, 0—0 10. 0—0—0, Ve7 11. Bhel, b5 Fd3, Fb7 13. e4, e5 14. de:, Fe5,:15. He5:He5:16. Ffl, Hfd717. Kbl, Hb6 18. f4, Hec4 19. Fel, a5 (Kezd kialakulni az el­lentétes oldalra történt sánco­lásnál szokásos kép: az egyik fél a királyszárnyon, a másik a vezérszárnyon támad. Vilá­gos esélyei jobbak, mert míg a világos király körül ott tömö­rülnek a tisztek^ a sötét ki­rályszárny teljesen védtelen maradt) 20L e5b Fa6 2L He4» madarászt, s tudtul adta neki, hogy tűzbe kell ugrania. A madarász beleegyezett, csak azt kötötte ki, hogy előbb fel­ülhessen lovára, s utoljára ki­lovagolhassa magát. Így is lett. Jó habosra lovagolta paripá­ját, tetőtől talpig bekente ma­gát lova tajtékjával és amikor ezzel megvolt, beugrott a tűz­be. Néhány pillanat múlva épen lépett ki onnan és olyan szép lett, mint egy tizenkét éves legényke. A cár megirigyelte szépségét, szeretett volna maga is megfia­talodni, és a nagyvezérrel ki- f aggattatta a madarászt aki el is árulta a megfiatalodásának tit­kát A cár úgy is tett és porig égett. Ekkor a madarászt tet­ték meg cárrá, és a szépségei leányzó lett a felesége. (Bosnyák népmese) a4 22. Bd3!, Fc8! (Az első vis* szavonulás. Fenyegetett 23. Bh3 és 24. HÍ6+, majd 25. Vh7: matt.) 23. g4!, Fg4: (Az áldozat elfogadása az előbbi fenyegetés miatt szükséges volt.) 24. Fh3!, Fe6 25. Bel! Kh8. 26. Bg7:T! Bg8 (Az áldozat elfogadására 27. Bg3-f-, majd 28. Hf6 nyer. 27. Bh7:+!, Kh7: 28. Hf6+!, — (28. Bd7!?, Vd7:! 29. Hf6++, Kg7 30. Vh7+* Kf8 után sötét túl sok tisztet kap a vezérért) 28.—, Kh8 29. Bg3!, Bg6! (Az egyetlen védelem.) 30. Fe6:!,—) 30. Bg6:. fg: 31. Vg6:-ra véd Fg8.) 30.—, Ve6: 31.Í5!,— (Itt viszont már nyert 31. Bg6:, fg: 32 Vg6i Vh3 33. Hh5!, Ba7 34. Vh6+, Kg8 35. Hf6+ és 36. Vh3: is) 31.—, Ve5: 32. Bh3-b Kg7 33. Hh5+, Kf8 34. fg:, fg: 35. Vg6:, Ke7 36. Hf4!, Bh8 (Itt már mindkét fél, de főleg sö­tét hatalmas időzavarban volt Világos nagy erőfölénye a sö­tét király elleni támadásban, a teljesen nyílt királyállás el­len, mindenképpen biztosítja a győzelmet.) 37. Hd3!, Vd4 38. Bf3!, Hd6 39. Fg5+, Kd7 40. Ff6, Vd5 41. Fh8:, Hbc4 (Nem ment 41.—, Vf3: 42. He5+ vezérvesztés miatt.) 42. Vg7-K Kd8 43. Bf8+, He8 44. Vd4, Ke7 45. Vd5: sötét feladta. Rovatvezető: Flórián Tibor, nemzetközi mester alagút francia szakasza 8 km, az olasz 3,6 km hosszú. Mind­két bejárata a hóhatár alatt fekszik, így az alagút egész éven át használható. — Terra — pedig 200 km-rel lerövidül. Az átadásra kerülő alagút 11,6 tan hosszú és 6,7 m széles, a francia oldalon lévő Chamo­nix völgyét az olasz Entreves településsel köti össze. Az Július 16-án ünnepélyes ke­retek között átadják a forga­lomnak a világ leghosszabb közúti alagútját: a Mont-Blanc alagutat. Az Alpok és egyúttal Euró­pa legmagasabb hegysége, a Mont-Blanc alatti alagút meg­építésére Franciaország és Olaszország 1953 március 14-én kötött megállapodást, melynek eredményeként 1957 végén megkezdték a fúrási munkála­tokat. Ezt öt évvel később, 1962 augusztus 14-én fejezték fee. Az alagút megépítésének (gondolata már régebben fel­merült A tervezési munkála­tokat még 1934-ben francia (szakemberek kezdték meg. Kivitelezésre azonban csak a második világháború után, 1945-ben került sor, de akkor különböző nehézségek miatt 400 m után abbahagyták. Az 1950-es évek elején nagy­mértékben megnövekedett gépjárműforgalom ismét sür­gőssé tette a megkezdett mun­kálatok befejezését. A 2400 méternél magasabb alpi szoro­sokon átvezető utak ugyanis októbertől májusig használha­tatlanok, vagy életveszélyesek, így a nagy áruszállító jármű­veket kénytelenek voltak kerülő utakon, tehervonaton átszállí­tani. Emellett a térképünkön pontsorral jelzett lyon-i útvo­nalhoz viszonyítva az alagút megépítésével a Párizs—Torino közötti távolság 232 km-rel, a Párizs—Róma közötti távolság Elkészült a világ leghosszabb közúti alagútja „Biztos vagyok abban, hogy Ben Bella él ...!" Nasszer elnök nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom