Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

MESEL A MULT Vasármtp Budapesten kikapott, szerdán Szolnokon győzött az Eg­ri Dózsa labdarúgó csapata. Sok szurkoló úgy vélekedik, — s eb­ben van is igazság —, bogy bár inkább fordítva történt volna, hi­szen — tisztelet az MNK-nak — a bajnokság azért mégis csak fon­tosabb! A két mérkőzés között egyébként alapvető különbség volt. A Bp. Spartacus Kőér utcai ottho­nában néhány egri játékos bosz- szantó módon csak ácsorgott a pá­lyán, Szolnokon viszont nagyszerű „hajtást” mutattak be a Dózsások... Miért nem lehet ezt mindig így csinálni? ★ A Nők Lapjában olvastuk: A legújabb statisztikai felmérések szerint a dolgozó nők 25,5 száza­léka olvasással, 28,9 százaléka ké- zimunkázással, 14 százaléka pihe­néssel, 14,7 százaléka családi, ott­honi ügyekkel, 5,7 százaléka rá­diózással, 3,1 százaléka színházlá­togatással, 2,2 százaléka sétálással és sportolással, 0,8 százaléka pedig tanulással tölti szabadidejét. Az adatokból kitűnik, hogy a fejlett testkultúrával rendelkező államokhoz viszonyítva nálunk még mindig elenyészően csekély a sportoló nők számai ★ Nem tévedés: egri és budapesti -„porfelhő lovagok” részvételével, izgalmas, háztömbkörüli kérékpár­verseny zajlott le csütörtökön dél­után az egri Gólya utcai hurok­pályán. Igaz, -„menők” helyett nyole-tiizenikét éves apróságok ül­ték a feles” kerékpár nyergében,- a stoppért viharvert karóra helyet­tesítette, s a táv is szokatlanul rö­vid volt, — de azért vérbeli küz­delmet láthattak az arra járok és az utca lakosai. Végülis holtver­senyben Szegedi Attila és Szegedi Peri végzett az első helyen., Vincze Lad lett a harmadik, a pesti Sik­lósi Jenci a negyedik és Németh Tibi az ötödik. Lehetséges, hogy ők lesznek a jövő nagy kerékpáros versenyzői? Nem! Egerben ugyanis néhány év­vel ©zelőtt álomba s zén derült a kerékpáros sport.. * ★ Július közepén hat ifjúsági és hat serdülő csapat részvételével elkezdődnek Heves megye ifjúsági és serdülő vízilabda bajnokságá­nak küzdelmei. Egy hónapon át hatvani, petőfibányai, hevesi tar­namérai; gyöngyösi és egri fiatat lók találkoznak majd egymással a bajnoki címért és a helyezésekért. Ilyen, vagy ehhez hasonló bajnok­ság egyetlen megyében sem folyik, ezért a legnagyobb elismerés hang­ján kell szólnunk a rendező me­gyei szövetség kitűnő szervező- munkájáról, s az induló csapatok sportszeretetéről. S ami szintén figyelemre, elismerésre méltó: minden vízilabda-mérkőzést úszó­verseny előz meg! Ezek után senki sem kételked­het abban, hogy Heves megye úszó- és vízilabda sportja a töme­gesség tekintetében is az első he­lyen áll! ★ Az MHS Heves megyei lövész­klubja a csehszlovák Swazarm lő­csei lövészklubjának meghívására részt vett a ,,Lőcsei Nagy dij” lö­vészversenyen, amely két napon át, hat számban bonyolódott le. Az egri lövészek kitűnően helyt­álltak, a szlovák élmezőny ellené­ben. A kisöbű sportpuska 120 lö- vésés összetett számában Szenes László második, Pápista Gy. har­madik, Pintér negyedik, a 60 lövé- ses fekvő számban Tatai Sári má­sodik. Szenes László harmadik, a 90 lövéses összetett számban Tatai S. harmadik, az önműködő sport­pisztoly 60 lövéses számában Sze­nes L. harmadik és a spo'rtpisz- toly 60 lövéses számában Bóta S. negyedik lett. A verseny vissza­vágójára október 19—20-án kerül sor Egerben, s ez lesz az első eset, hogy külföldi sportlövők vesznek részt egri versenyen.. .! ★ Levél érkezett a tatai edzőtábor­ból, Rutbkay Vilmos, az ifjúsági válogatott keret edzője örömmel újságolja: Szennyes Katalin tagja lett a Prágai Ifjúsági Európa-baj- nokságra utazó magyar válogatott asztalitenisz csapatnak, — ugyan­akkor három másik Heves megyei iatal: Kiss Judit,- Zo-bolyák Bor­bála és Báder Gyula — meghívást kapott az ifjúsági válogatott ke­retbe. Gratulálunk,- és hozzátesszük: egyéb hírek szerint Szennyes Ka­talin nemcsak kitűnő formájával,- de példásan szerényfegyelmezett magatartásával is rászolgált e megtisztelő kiküldetésre! ★ Ma délután 10.30 órakor lejátsz- szák az annak idején használhatat­lan pálya miatt elmaradt E. Spar­tacus—Recski Bányász labdarúgó- mérkőzést, s ezzel lezárul a me­gyei bajnokság tavaszi idénye. Nagy vonalakban elmondhatjuk, hogy az „első félidő” általában megfelelő színvonalat, izgalmas, változatos küzdelmeket hozott, a sportszerűtlenség is kevesebb volt, mint máskor. Érthetetlen viszont a > múlttal rendelkező Egri Előre gyenge szereplése, — legutóbb például, az Egri Dózsa II. elleni találkozóra csak nyolc emberrel álltak ki a közlekedésiek, s a mérkőzést a 47. percben 11:0-as Dó- zsavezetésnél, komolytalan játék címén le kellett fújni ... ★ Megdicsérjük Bonivárt Gyulát, a Kápolnai Tsz SK veterán labdarú­góját, aki az elmúlt vasárnapi FVSC elleni mérkőzésen nemcsak jól játszott, de sportszerűségből is kitűnőre vizsgázott: társait szin­te végig fegyelmezett viselkedésre buzdította. Szamosvölgyi László játékvezető szerint nem ez volt az első esete Bonivárt sportszerű vi­selkedésének, hiszen a többi já­tékvezető is hasonló elismeréssel nyilatkozik a kápolnai labdarúgó­ról. Bizony, sokan tanulhatnának illendőséget, sportszerűséget, fe­gyelmezettséget Bonivárt Gyulá­tól. . .1 ★ Megyénk edzői értékes módszer­tani konferencián vettek részt Szolnokon — többen azonban in­dokolatlanul távolmaradtak annak ellenére, hogy a megyei sport szö­vetség megtérítette a költségeket. Vajon miért ez a közöny? Egyesek miért nem tudnak ennyi áldozatot hozni, amikor saját sportáguk, ezen keresztül az egész magyar sport felemelkedéséről van szó? ★ Hírt adtunk arról, hogy az orszá­gos ifjúsági labdarúgó-seregszemle Heves megyei döntőjét a Gyöngyö­si Spartacus nyerte a MÁV HAC előtt. így Rozgonyi Iván gyöngyö­si „legényei” képviselik megyénk színeit a Miskolcon, július 12—13— 14-én sorra kerülő területi döntőn, ahol Pest, Nógrád, és Borsod me­gyei bajnokaival találkoznak. Re­méljük, hogy ott is megállják majd a helyüket és sportszerű viselke­désükkel kivívják a többi részvevő elismerését! Somody József Két hónap sport és vidámság s . ; Az egri gyerekek bizonyára em­lékezetes napnak könyvelik el a csütörtököt: két teljes hónapra megnyitotta kapuit a sportnapkö­zi otthon­Két hónap sport, vidámság, napfény, szórakozás vár az egri tábor és a hevesi altábor mintegy kétszáz fiataljára, akik számára Jávori József táborparancsnok — az idén ünnepli pedagógus mun­kásságának 25. évfordulóját — Pintér István helyettes, valamint órakor kezdődik és 16.30 óráig tart. 13 órakor van az ebéd, ame­lyet kötelező pihenő követ. A gye­rekek. a bőséges ebéd mellett tíz­órait és uzsonnát, Hevesen pedig reggelit, ebédet és vacsorát is kapnak. A következő sportágakban fo­lyik a képzés: atlétika (vezeti Gallovics László), labdarúgás (Szammer Ernő), kézilabda (Kom­lói Mária, Redele Éva), művészi­torna (Rázsó Mária), torna (Sand- rik Judit). Úszás (Tóth Gyula). Ez Jávori József testnevelő, a tábor parancsnoka, az úszósport fontosságáról tart előadást. a „vezérkar” többi tagja: tizen­három főiskolai hallgató és vég­zett főiskolás, napokra lebontott munkatervet dolgozott ki. A he­vesi altábor vezetője Tóth Gyula testnevelő tanár, aki mellé három főiskolás lesz beosztva. A foglalkozás naponta reggel 9 Barátságos labdarúgó-mérkőzés EGRI NYOMDA—PATRIA NYOMDA 9.1 (4:0) Az Egerbe látogató fővárosi nyomdászokkal játszott barátságos mérkőzésen az erőteljesebb egriek győztek. utóbbi csak Hevesen lesz. A felsoroltak mellett természet- járás, lövészet, mozilátogatás, strandolás. aimár-völgyi számcsata is szerepel a gazda® műsorban. Az Egri Dózsa sportkör példa­mutató módon, minden támoga­tást megad a sport-napközi szá­mára. A napokban például 20 va- donat új labdával lepte meg a fi­atalokat, s az autóbuszt is rendel­kezésre bocsátja — ha szükséges! De Hevesen is nagy-nagy szere­tettel várják a gyerekeket, akik számára a lehető legjobb elhelye­zést és ellátást biztosították. Sehogysem értjük viszont, hogy Egerben — ahol a város központ­jában több, napközi táborozásra alkalmas iskola van — miért a vá­ros szélén lévő szűk, Farkasvölgy úti óvodában kell szorongania kétszáz -egri gyereknek es • ncr velőknek? Vajon ml lehet most nyáron az ő ügyüknél előbbre- való? Az egri sportnapközi az orszá­gos szerveknél úgy van nyilván­tartva, mint az ország legjobb tábora. Ez pedig ranggal, megbe­csüléssel kell, hogy járjon! A Farkasvölgy úti óvoda min­den esetre jobb megoldás, mint az eredeti tervben szereplő ilyen célra teljesen alkalmatlan Béke mozi helyisége, de azért mi — annak hangoztatásával, hogy „legfőbb kincsünk a gyermek”, akikért az adott lehetőségeken be­lül mindent meg kell tennünk, - azt szeretnénk, ha az elkövetke­zendő években valóban méltó he­lyet biztositanának az egri sport- napközi részére! i-dyi A tágas, kárpitozott falú he­lyiségbe lépve a látogatót a lázas munka levegője csapja meg. Az egyik sarokban táv­gépíró: telexgép kattog. Egy magas férfi, sötét öltönyben, a telexgép végtelen papírteker­cséről valamit figyelmesen egy I vaskos könyvbe másol. Közben (türelmetlenül cseng a telefon. (Emberünk felemeli a négy hallgató egyikét: — A dicspécserszolgálat ... Slabecká elvtársnő? ... Igen, igen, én beszélek... Értem, világos. Azt hiszem menni fog... — A szállítási osztály veze­tőjét kérem — mondja a férfi a másik telefonba, S szavaiból máris megtudjuk, miről be­szélt az imént Slabecká elv­társnővel. — Az előbb Bratislava jelentkezett. Szeretnénk, ha a következő dekádban fokoznánk az olaj- szállítást. Gondolom, húsz százalékkal túlteljesíthetnénk a tervet. Ügy, mint a múlt hó­napban is ... Ez a tágas, kárpitozott falú helyiség a Barátság nemzet­közi olajvezeték Ívovi diszpé­cserközpontja. A fekete öltö­nyös férfi pedig Mihail Csisz- tov fődiszpécser. Rövid, sza­batos mondatai, kimért moz­dulatai egykori katonát sejtet­nek. Valóban: Csisztov azelőtt repülőalezredes volt. Ma pedig a munka hedseregének kato­nája. Szeretem-e az új hivatáso­mat? — kérdez vissza. — Sze­retnem kell, hiszen fontQS, hogy az ember érezze: szük­ség van rá, márpedig énrám itt sokaknak van szükségük. Csak az imént beszéltem Csehszlovákiával, előtte meg Pawlowski elvtárssal Len­gyelországból. Hat perc múlva pedig Kujbisevliol várok tele­Dante Divina commediáj ának egri vonatkozásai HÉTSZÁZ ESZTENDEJE született a nagy olasz költőfe­jedelem: Dante Alighiéri, — mint Babits Mihályunk mon­dotta: „a világirodalom legna­gyobb költeményé”-nek, a Commedia-nak szerzője. (Csak az utókor mélységes elismerő értékelése egészítette ki a Divina, az isteni jelzővel!) Aki ma meg akarja ismerni a tri­lógiát, az Babits ihletett és mind a mai napig legsikerül­tebb fordítása után nyúl, mely éppen a közelmúltban hagyta el sajtónkat. Egész sor elődje van Babitsnak s a véletlen já­tékaként, két rendkívül érde­kes egri Dante-vonatkozásunk is van, melyre érdemes emlé­keznünk a 700. évfordulón. A világ Dante-irodalmának egyik unikumát őrzi az Egri Tanárképző Főiskola öreg épü­letében az Egyházmegyei Könyvtár: a Commedia latin- nyelvű fordítását, Giovanni Serravalle munkáját. A könyv­tár tudós vezetője úgy imfor- mál, hogy talán Rómában van még párja e világritkaságnak! Serravalle 1416 és 1417 között azért ültette át a hatalmas mű­vet latinra, hogy azok is megis­merhessék, akik nem beszélik Dante dallamos nyelvét. Eb­ben a korban a kultúremberek még mindenütt testvérek vol­tak, és latintudók: humanis­ták ... De Giovanni Serravalle nem csupán fordító volt, hanem ter­jedelmes, igen becses kommen­tárt, elemzést is készített a Commediáról. Sőt! A jeles munkáját Zsigmond királynak ajánlotta! S az egri kódex lap­jain ott állanak a Zsigmondi hoz szóló ajánló sorok, melyek­ben emlékezteti az uralkodót VII. Henrik császárra, ősére. Ez érdekében is állott Serra- vallenek, hisz a ghibellin Dan­te ettől az uralkodótól remél­te a pápapárti guelfek vissza­szorítását, illetve a maga rég­óhajtott hazatérését szeretett Firenzéjében. A kutatók nem tartják véletlennek a Zsig- mondhoz intézett ajánlósoro­kat, hisz Európa egyik legha­talmasabb uralkodója volt, s Giovanni a minorita szerzetes fermói püspöknek volt mit remélni az uralkodótól... Ahogy belapozunk a kódex lapjai közé s olvassuk a szö­veget, nyomban feltűnik, hogy a latinnyelvű fordítás inkább prózai, semmint ritmikus vagy rímes, — bár itt-ott né­ha a sorvégek össze-összecsen- dülnek. SERRAVALLE EGY FOR­RONGÓ világ gyermeke. Dan­te művét, — mint Kardos Ti­bor mondja, — elsősorban a tudás enciklopédiájának te­kintette. Ez pedig ideológiai­lag azt jelenti, hogy a konstan- zi zsinat légkörében, hol a for­dítás és a kommentár készült, Dante bírálatát a pápaságról kénytelen-kelletlen elfogad­ták ... A szerző védelmébe veszi a pápaság korlátlan vilá­gi hatalmának híveitől erősen támadott Dantét! A Commedia három részét: a Pokol-t, a Purgatorium-ot s a Mennyor- szág-ot nem, mint valami misztikumot értelmezi, hanem szerinte ez három földi állapot: a reménytelent, a reménykel­tőt s a boldogságot jelenti. Ez­zel pedig elveszti a Divina Commedia az egri középkori kódex lapjain csodaszerű jelle­gét: a színtér a fellegekből ■ a rideg földi világba kerül! ­Nagyon kevesen tudják, hogy Gárdonyi Géza is bekapcsoló­dott a magyar Dante-fordítók táborába... 1896. április 25-én jelent meg kiadója, Singer és Wolfner gondozásában az In­ferno magyar fordítása: A pokol. „... csak úgy félkedv­vel fogtam ehhez a fordítás­hoz, — írta a mű előszavában, — mert nekem a fordítás nem kenyerem... meg azután le­hangolt az a tudat, hogy ná­lunk a fordítást szószerint kí­vánják, holott nekem meg más a nézetem. Én nem szere­tem az olyan képet melyen az emberek szempillája szálan- kint meg van festve... A mi eszünk járása más, meg az olaszoké is más... de azért mégis munkára bátorított az a gondolat hogy a nagyközönség, amelynek egy könnyen folyó és könnyen érthető fordítást akarok adni, talán egy néze­ten van velem, s jóakaratomat méltányolva nem rója fel bű­nömül a gyöngeségemet...” Gárdonyi maga mesélte el, hogyan készült Dante-fordítá- sa. Számára Gauss Viktor szó- ról-szóra lefordította a Poklot 33 körével, melyet azután az író versbe szedett. Gárdonyi Pokol-fordítása nem teljes, a különlegesen sok magyará­zatot kívánó részletek hiányoz­nak. A teljességet kívánók ré­szére Szász Károly fordítását ajánlotta: „Ez bizonnyal érde­kesebb fordítás mint az enyém.” Sokakban felmerült a kér­dés: mi inspirálta Gárdonyit, hogy Dante-fordításra adta fejét? Kétségtelenül furcsa, ha úgy tetszik különc ötlet... ÓRIÁSI HATÁST váltott ki benne a millenniumi ünnepség gek alkalmából készült város­ligeti Feszty-körkép, melynek Gárdonyi titkára volt. A Ma­gyarok bejövetelén felbuzdul­va, Dante Poklát javasolta a millennium látványosságai kö­zé. El is készítette az első raj­zos vázlatokat, melynek ki­vitelezéséhez hamarosan akadt üzleti vállalkozó. Felépült a Fasor végén az építmény s két színpadi díszletfestő is munkához látott, sőt maga Gárdonyi is segített a festés­nél. Fesztyné így írja le Gárdo­nyi Poklát: „ ... Bádog-bar- lángokban, bádog-sziklákon, vörösfényű villanykörtéktől megvilágított, bádog-fantáziá­val megrajzolt, bádogból ki­vágott bádogkárhozatok gyűj­teménye volt ez. Szegény bá­dog-pokol az ő agyában fogant meg. Ö is fordítota a költe­ményt ... Olyasféle volt az egész, mint a mostani barlang­vasút. (Megjegyzés: a mai Vi­dám Parkban is.) ... Bizony csúfosan megbukott...” Gárdonyi Géza a dugába­dőlt üzleti vállalkozáshoz mintegy úti kalauzul szánta Dante Infemojának magyar fordítását. Maga írta: „ .. .a Dante körképnek egy olcsón árulható Dante fordításra volit szüksége.. GÁRDONYI GÉZA a PO­KOL KÖRKÉP, vagy mint for­dításkötetében maga nevezi; Dante Körkép első ötletéért a kivitelező vállalkozótól kerek egyezer forintot kapott. Ebből vásárolta azután az egri sánc­béli kis kúriáját! Hogyan is vallott erről maga az író: „A pokol kapujából kerültem az isten közelébe: Az egri sánc tetejére.” Egy megbukott vállalkozás ötletének köszönheti a magyar irodalom Dante egyik ízes magyar nyelvű fordítását s mi egriek azt, hogy mód és lehe­tőség nyílott a nagyváros za­jától, a sürgéstől-forgástól megcsömörlött írónak, hogy Egerben házat vásárolt, meg­telepedjen ... Sugár István Vlagyimir Popov riportja: H KGST „oiajcsomópontja” font. Mozgalmas az ügyelet: nagyüzem van nálunk. A Barátság kőolajvezeték szállítási osztályán percre sem szünetel a munka. A diszpécserek: Mihail Csisztov, Nelli Volgina, Avgusztina Nye- szena, Emilia Ivanovna éjjel­nappal felváltva ügyeletet tar­tanak. Gyakran velük együtt dolgozik késő estig Szofron Kvjatkovszkij, osztályvezető, egyébként jónevű olajmér­nök. A telexgépek, telefonok, de rádió és távíró útján is ál­landó összeköttetésben vannak az összes szivattyúállomások­kal, végig a Barátság kőolajvezeték mentén, a Volga partvidékétől majd ötezer kilométeren át Bratislaváig, Plockig, Schwedtig és Székesfehérvárig. Egyedül a Szovjetunió terüle­tén több mint kétezer embert foglalkoztat a Barátság kő- olajvezeték üzemeltetése. A világ egyik legnagyobb olaj­vezeték-rendszere ez, amely­nek működését több ezer bo­nyolult gép, berendezés, pre­cíziós műszer biztosítja. Pedig a Barátság kőolajve­zeték tulajdonképpen még csak gyerekcipőben jár. Alig néhány hónapja, hogy Kujbi- sevből megindult a csöveken a Volga-vidék fekete aranya. Ám e rövid idő is elegendő volt ahhoz, hogy az olajveze­ték révén máris mintegy hat­millió tonna kőolajat kapjon Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság ipa­rai«^ A diszpécser íróasztalán a térképen pontos ábra mutatja a kőolajvezeték fekvését, a szivattyúállomások elhelyez­kedését. Pillanatnyilag 13 ilyen szivattyúállomás műkö­dik, de az év végéig a számuk megduplázódik. A szállított kőolaj mennyisége akkor más- félszeresére növekszik. A szi­vattyúállomások mindegyike önálló irányítású: az a felada­tuk, hogy a vezetékben bizto­sítsák az állandó nyomásszin­tet. Így az olaj állomástól ál­lomásig sebességcsökkenés nélkül ^szalad”. Ennek az egész roppant rendszernek az irányítója a Ívovi „olajcsomó­pont” diszpécsere, aki az állo­mások munkáját összehangol­ja, az olajszállítást szabályoz­za, s ügyel az olaj minőségi mutatóira. Kétóránként rádiótávirato­kat helyeznek a diszpécser íróasztalára: a közlemények az olajvezeték egyes szaka­szainak működéséről, a szi­vattyúállomások munkájáról szóló jelentéseket tartalmaz­zák. A legfőbb feladat, hogy pontosan betartsák a napi ütem­tervet, amelyet előzetesen egyeztettek a lengyel, német, csehszlovák és magyar szak­emberekkel. Ha bárhol a leg­kisebb zavar jelentkezik, , a vezeték mentén mindenütt riasztják az ügyeleteseket és a mozgó brigádok rövide­sen a helyszínre érkeznek. Megtörténik azonban* komolyabb bajt Tavaly ősszel például éppen Nelli Volgina volt ügyeletes* amikor csengetett a telefon: a csehszlovák szivattyúállomá­son tűz ütött ki* gyors segítsé­get kértek. Az ügyeletes tele­fonált Uzsgorodra: tűzoltóau­tókat kért. Utána Brodit ri­asztotta: készítsék elő az oltó­habot. A Ívovi riasztás nyomán százak indultak segíteni. Né­hány perccel később 12 tűz­oltóautó száguldott át a hatá­ron, a tűzvész színhelyére.’ Lvovból ugyanakkor több re­pülőgép és helikopter szállí­totta a csehszlovák szivattyú­állomás fölé a kőolaj oltásához szükséges anyagot. A tüzet rö­videsen sikerült megfékezni. — Igen jó egyetértésben élünk szomszédainkkal — mondja Mihail Csisztov. — Nem volt még eset, hogy ne­segítettünk volna egymáson. Ha például lengyel vagy cseh­szlovák részről több olajat kérnek tőlünk, igyekszünk a kérést teljesíteni. Az idén március első dekádjában például a Csehszlovákiának szállított olaj mennyiségét csaknem húsz százalékkal emeltük, majd a következő dekádban ugyanúgy jártunk el a lengyelek eseté­ben is. . „ Éjfél is elmúlt már, al­szik a város. De LVov szívé­ben, az Adam Miczkiewicz téren egy emeletes épületbérí még világosak az ablakok. Az olajcsomópont székházában vagyunk, ahol éjjel-nappal őr­ködnek azon, hogy a Barátság kőolajvezeték ipart éltető ér­verése pillanatra se szünetel­hogy jetontenek. -jen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom