Heves Megyei Népújság, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Futószalagon a Futrinka utca AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XVL évfolyam, 172. szám ÄRA: 50 FILLÉR. 1065. július 23_ péntek I Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott Megtárgyal­ta és jóváhagyólag tudomásul vette az árvízvédelmi kor­mánybizottság összefoglaló je­lentését a dunai és a nyugat­dunántúli árvizek, valamint a belvizek elleni védekezésről. Értékelte a védekezés munká­ját, foglalkozott az árvíz okoz­ta károkkal, határozatokat ho­zott a helyreállítás meggyorsí­tására, az árvízvédelmi művek további fejlesztésére. Az ár­vízveszély elmúltával a víz­ügyi törvény alapján — külö­nösen nagy veszély idejére — létrehozott kormánybizottság befejezte működését. A Minisz­tertanács az árvízvédelmi kor­mánybizottságnak eredményes, jó munkájáért elismerését fe­jezte ki. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt, a nyá­ri mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány a tájé­koztatást tudomásul vette. A pénzügyminiszter előter­jesztette a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között vámkérdésben történő együtt­működésre és kölcsönös segít­ségnyújtásra kötött, májusban aláírt egyezmény szövegét. Az illetékes miniszterek az egyez­ményt megerősítés és kihirde­tés céljából az elnöki tanács elé terjesztik. A közlekedés és póstaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány úgy határozott, hogy a külföldi meghívottak részvételével megrendezésre kerülő kongresszusok, konfe­renciák szervezésében és lebo­nyolításában a szakmai érde­keken kívül az idegenforgalmi érdekeket és az ésszerű gazdasá­gosság, takarékosság szempont­jait is figyelembe kell venni, A közlekedés- és postaügyi mi­niszter bejelentette: végrehaj­tásra kerül a Minisztertanács márciusban hozott határozata, amellyel — az általános taka­rékossági intézkedések kereté-: ben — elrendelte az állami I szervek személygépkocsi-állo-' mányának 10 százalékos csők- ! kentését. A Minisztertanács! úgy intézkedett, hogy az ille- ' tékes miniszterek dolgozzanak ki javaslatot az állami személygépkocsi- állomány további csökken­tésére és gazdaságosabb üzemelteté- : sére. Felkérte a társadalmi- és ! tömegszervezetek vezető testű- < létéit, hogy személygépkocsi-" állományuk megfelelő arányú! csökkentésére tegyenek intéz­kedéseket. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány úgy határozott, hogy Debrecenben felsőfokú építőgépész-technikumot kell létesíteni. Az új tanintézet már ez év őszén megnyitja kapuit* az első évfolyamra 80 hallga­tót vesznek fel. A Minisztertanács eeartán-na­pi ügyeket tárgyalt. A Polimer Műanyag Ktsz verpeléti üzemében egy év óta érdekes műanyagáruk készülnek. Itt valamennyi dolgozó asszony, akik műanyagcsöveket, fonalakat, élelmiszercsomagolási ta- sakokat és gyermekjátékokat készítenek. A megye több vállalatának is, de legfőképp a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyárnak dolgoznak. Képünkön László Jánosné és Varga Mihályné a műanyagcsövek készítése közben. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata az 1965. évi árvízvédekezésről ga napközben visszatért a ki­ürített területekre és végezte a mezőgazdasági munkákat A közlekedés dolgozói jő: munkájukkal biztosították a ! védekezéshez szükséges anya- : gok gyors, késedelem nélküli : szállítását és ha kellett — külö- : írásén Komáromnál — kimagas- ; 16 helytállással részt vettek a : közlekedési vonalak védelmé- 1 ben. Az egészségügyi szerveik — a ; vöröskeresztes társadalmi mun- ; kasok közreműködésével — lel­kiismeretesen látták el felada- teákat, s gondoskodtak a jár­ványok megelőzéséről. A KISZ-szervezetek is a vé- ! éfekezők ^segítségére siettek és i az árvízveszély elmúltával te- ! vékenykedtek a védekezésnél! felhasznált anyagok visszanye- i résében. Tanújéléft adták szaikmai hí- : vatásszereteiüknek a . vízügyi : nyugdíjasok, akik nagy tapasz-1 talataik átadásával segítettek. A baráti szocialista országok i együttműködése az idei árvíz- I védekezésnél is megmutatko- i zott. Köszönet illeti az ideigle- nesen hazánkban tartózkodó i szovjet katonai alakulatoknak i azokat az egységeit, amelyek I mind a nyugat-dunántúli, mind i a dunai árvíz alkalmával segí- i tettek a védekezésben és a! mentésben,. £s iff készülnek a Futrinka utca lakói. Mazsola, Böbe ba* ha, Manócska és a többiek. Mint megtudtuk, a harmadik ne­gyedévben ezekből a gyártmányokból már az üzletekben is léé hét majd vásárolni. (Kiss Béla felvételei) hoz az OTP hosszú lejáratú, ka­matmentes hiteleket biztosít. A károsultakat a kormány adókedvezményben részesíti. A veszteséget szenvedett termelő- szövetkezetek gazdálkodásához szükséges anyagi és pénzügyi feltételek biztosítására intéz­kedés történt. Az elpusztult ingóságok, egyéb személyi károk pótlá­sára a károsultak segélyben részesülnek, a Vöröskereszt ál­tal társadalmi kezdeményezés­re szervezett gyűjtésből. Bár a károk nagyok, a nép­gazdaság közeli és távlati cél­jainak elérését nem akadályoz­zák meg. A kormány felhívja és kéri az üzemek dolgozóit, a lakosságot: amilyen hősiesség­gel elhárították a fenyegető ár­vízveszélyt, ugyanolyan lelke­sedéssel és szívóssággal mun­kálkodjanak a károk helyre- állításán, a veszteségek pótlá­sán. A minisztériumok és az üzemek a helyreállításhoz szükséges összegeket elsősor­ban saját erőforrásaikból biz­tosítsák, dolgozzanak jól szer­vezetten, tervszerűen, hogy teljesítsék éves terveiket. A mezőgazdaságban gyors újra- vetéssel, gondos megmunkálás- sal-és-betakarítással enyhítsek a károkat. Az állami és helyi1 építőipar dolgozói segítsék a lakosság megrongálódott épüle; teinek,helyreállítását. Országunk egynegyede a fo­lyók árvizétől elhódított terü­let, ezért évről-évre tökélete­sítjük árvízvédelmi rendsze­rünket. Az eddigi és a most le­vonult árvizek tapasztalatai alapján a kormány szükséges­nek tartja a védőművek gyor­sabb ütemű fejlesztését, a kor­szerű védekezéshez szükséges anyagok beszerzését, a járási tanácsok megfelelő szakigazga­tási szervének műszaki dolgo­zókkal fokozatosan történő megerősítését, hogy — az évről évre növekvő árszinteket te­kintve — árvízvédelmi szerve- zeteink és berendezéseink s biztonságos védekezés igényei­nek mind jobban megfelel jer nek. A Minisztertanács rendkívül nagyra értékelve az árvízvéde­kezésben részvevők munkáját; kormánykitüntetésben részesí­ti azokat, akik kimagaslóan helytálltak őrhelyükön. Felha­talmazta az árvízvédelmi kor­mánybiztost, hogy a védekezés­ben tevékenyen közreműködőki részére „árvízvédelemért” em­lékérmet adományozzon. A vész elmúlt, a tapasztalatokat hasznosítjuk A nyugat-dunántúli árvíz; következtében 353 ház elpusz­tult, 870 megrongálódott A 400 km hosszú Duna-szakasz mentén az eddigi felmérések szerint 340 összedőlt, illetve : erősen megrongálódott épüle- ; tét kell újjáépíteni és 2300 ki- ; sebb mértékben megrongáló­dott házat kell kijavítani. Számos Duna menti üzem termelésében jelentős kiesést okozott a magas víz. Az árvíz rövid ideig tartó elöntést okozott a Nyugat-Du- nántúlon, 150 ezer holdon. A Duna mentén károk csak a hullámtéren és a töltések mö­götti, fakadóvizekkel borított sávon keletkeztek 60 ezer hold szántóterületen, ahol a vízkár természetes velejárója az ár­víznek. 200 ezer holdat újra kell vetni. Ehhez a vetőmagot, a műtrágyát, és a talajművelő gépeket a kormány rendelke­zésre bocsátotta. A veszély elmúltával nagy erővel megindult a helyreállí­tás. A megrongálódott vízilé­tesítményeket és műtárgyakat az Országos Vízügyi Főigazga­tóság dolgozói október végéig kijavítják. A védekezéshez felhasznált anyagok vissza­nyerésé folyik. A közlekedési létesítményeket nagyrészt már rendbehozták. A személyi tu­lajdonban levő, megrongáló­dott házak újjáépítésének se­gítésére a megyékben helyre- állítási albizottságok alakul­také A heáyreó®ífcási maokák­A Duna völgyében 600 ezer hold értékes mezőgazdasági te­rületet, városokat, községeket, ipartelepeket, közlekedési út­vonalakat veszélyeztetett az ár­víz Bárhol szakad. át a gát, ne­hezen kiheverhető, igen súlyos anyagi károk keletkeztek vol­na. A védekezéssel sok mil­liárdnyi értéket sikerült meg­menteni a pusztulástól. Ennek ellenére is — az árvíz és belvi­zek mintegy másfél milliárd forint ki­mutatható veszteséget és többletkiadást okoztak a népgazdaságnak. A nyugat-du­nántúli árvizek és a hosszan­tartó magas dunai vízállás miatt mintegy 670 millió (a Nyugat-Dunántúlom kb. 220 millió, a Duna mentén kb. 450 millió) forint kár keletkezett; a rendkívüli belvizek kb. 430 millió forint kárt okoztak. Az összes kárból mintegy 750 mil­lió forint a mezőgazdaság vesz­tesége, ez jórészt az alföldi bel­víz-járta területek és a tiszai hullámterek döntéséből kelet­kezett. A védekezési költség kere­ken 450 millió forintra rúg. (A Nyugat-Dunántúlon kb. 40, a Duna mentén 350, a belvizeknél 60 millió forint). Ebből a visz- szanyerhető anyagok) zsák, pátrialemiez, terméskő), vala­mint a védekezés során létesí­tett végleges jellegű műveik (szorítógátak, körtöltések, loka- Ezációs gátak! mintegy 80 má t- - fió -förirrt értéte-megtérül. nácsi szerveink a közerő moz­gósításában, a lakosság átköl­töztetésének és visszatelepíté­sének megszervezésében, az ál­lami és szövetkezeti kereske­delem dolgozóival együtt a la­kosság zavartalan ellátásá­ban. A veszélyeztetett települések lakosságából szervezett közerő a védekezés fontos részét al­kotta* áldozatkészen, öntevé­kenyen működött közre. Dol­gos népünk munkaszeretetét dicséri, hogy az ideiglenesen áttelepített községek lakossá­emberi összefogás legszebb példája. Az árvíz-okozta nagy veszélyben is mégmutatkozott a nemzeti egység, népünk egé­szének összeforrottsága! Az eredményes védekezés alapja a vízügyi szolgálat dol­gozóinak példás, fáradhatat­lan szervező és irányító mun­kája volt. Az árvízvédekezés egységes irányítása a vízügyi szervezet kezében összponto­sult. A rendkívüli helyzet kö­vetelményeinek megfelelően ez biztosította a szakszerű, ha­tékony és gyors intézkedése­ket, az árvízvédekezés sokol­dalú, műszaki és igazgatási feladatainak összehanoglását. Hazánkban az árvízvédelem­nek kiemelkedő jelentősége van, — az árvizek elleni harc­ban fejlődött ki a vízügyi szolgálat magas fokú szerve­zettsége. A vízügyi szervek, a fegyveres erők és a közremű­ködő szerv több éves rendsze­res felkészülése, megalapozott, példás együttműködése volt az egyik legfőbb tényezője a mostani védekezés eredmé­nyességének. Kimagasló szerepe volt a honvédség fegyelmezett, önfel­áldozó munkájának. Kato­náink mindig és mindenütt ott voltak, ahol leginkább fenye­getett a veszély. Ha kellett, órák alatt építettek hidakat, részt vettek a legveszedelme­sebb buzgárok elfojtásában! verték a szádfallemezeket, robbantották a hullámtéri er­dőkben a vízi szállításokhoz szükséges utakat, segítettek a veszélyeztetett lakosság átköl­töztetésében. A katonai heli­kopterek részvétele jelentősen növelte a figyelőszolgálat ha­tékonyságát. A karhatalom alakulatai pél­dát mutattak a kiválóan szer­vezett őrszolgálat ellátásában, a gátak rendszeres figyelésé­ben. A belügyi szervek kifo­gástalanul fenntartották a ren­det, gondoskodtak a vagyon­biztonságról* kiválóan látták el a folyamrendészeti felada­tokat. A munkásőrség, elsősor­ban a főváros területén vett részt derekasan a védekezés­ben. A tanácsokra háruló hatal­mas feladatok megoldása ál­lamigazgatásunk nagy próba­tétele yoü. Jel vizsgáztad tar Hazánkat ez évben rendkí- krvüli árvizek sújtották. Előbb a nyugat-dunántúli vízfolyáso­kon zúdult le soha nem tapasz­talt áradat. Hét egymást köve­tő és fokozódó árhullám soro­zatából alakult ki a tavaszi— nyári árvizek történetében pá­ratlan* rendkívül magas és tartós nagy dunai árvíz. Nyugat-Dunántúlon az árvíz gyorsan levonult, a kiáradt vi­zek néhány nap alatt visszahú­zódtak medrükbe. Ezeken a tá­jakon az ár elsősorban a tölté­sekkel nem védett területeken pusztított. A Rába töltésekkel kiépített szakaszán értékes ter­mőterületeket, számos telepü­lést sikerült megvédeni. A dunai árvíz hosszantartó szívós küzdelmet igényelt. A folyam szintje csaknem teljes magyarországi szakaszán jóval megahaladta az eddigi legma­gasabb vízállásokat Mohácsnál 24 napig volt a korábbi maxi­mum felett, s mivel a töltések helyenként már teljesen átáz­tak, ez az időszak a kereken 120 napon át folytatott véde­kezés legválságosabb szakasza volt A népgazdasági erőforrások nagyarányú mozgósítása mel­lett a véd éhezésben részt ve­vők hősi helytállásának köszönhető, hogy a dunai védekezés eredményes volt. Módszeres felkészüléssel, ma­gasfokú szervezettséggel, kor­szerű, rendszeres megfigyelés­sel, nagy műszaki erőknek a veszélyeztetett helyekre való koncentrálásával és azonnali bevetéssel meg lehetett akadá­lyozni a gátszakadást, azt, hogy emberéletben és anyagiakban hatalmas károk érjék az orszá­got. A kormány elismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik de­rekasan kivették részüket a védekezés nehéz, nemegyszer életveszélyes munkájából és fáradságot nem ismerve, sok­szor hetekig távol családjuk­tól, példamutató kitartással küzdöttek a védővonalakon. A gátakon folytatott áldozatos harc, az éjt nappallá tevő, sza­kadatlan helytállás úgy ma­radt meg szocializmust építő ■épünk történetében, mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom